motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2011. február 19., szombat

Miért vagy ateista?





 MIÉRT   VAGY   ATEISTA?


Miért vagy ateista, amikor egy fűszál, egy búzaszem is olyan bonyolult, hogy magától nem jöhetett létre, hát még az UNIVERZUM?!!

Egy ateista a saját önző érdekeitől vezérelve MINDIG fenntartja magának a jogot, hogy a legkülönbözőbb helyzetekben úgy cselekedjen, ahogy neki tetszik, még akkor is, ha ezzel másoknak kárt, netán szenvedést okoz, és ez az ami romlásba dönti a világot.

Az ateisták nem úgy tekintenek az erkölcsre, mint valamely természetfölötti lény által kijelölt szabályrendszerre, hanem úgy vélik, hogy az erkölcsöt az emberek alkották, aszerint, hogy érzésük szerint hogyan 'kellene' a világnak működnie. Aztán ahány ember – annyiféle érzés.

Egy valódi teista ugyanakkor MINDIG ragaszkodik a szeretet és tisztelet (felelősségérzethez kötődő) törvényéhez, amely erkölcsileg (stb.) összetartja és harmonikussá teszi a világot.

Amikor pl. dohányzol, nem-e magadnak tartod fönn a jogot, hogy károsítsd önmagadat, a füstölésedet kényszerűen elviselőket, netán a családtagjaidat, vagy akár a kívülállókat?!

Minden más káros cselekedetnek ugyanez a motivációja, csupán a minőségben és a fokozatokban van különbség. De végső soron arról van szó, hogy ÚGY A JÓ, AHOGY NEKED JÓ, ÉS A TÖBBI NEM ÉRDEKES! Ez a kőkemény ateizmus önzésen alapuló filozófiája, füstbe ment terv, ahol a szeretet, a nyugalom és a kiegyensúlyozottság megbicsaklik.

Az ateista képlet tehát: az ateista azért ateista, mert saját maga akarja eldönteni, hogy mit tart jónak és mit tart rossznak. A teista pedig attól teista, hogy minden élethelyzetben köti magát a szeretet törvényéhez, és számára csak az elfogadható, amit a szeretet-törvénye diktál.

Az evolúció elmélete felszabadítja az embert a szeretet törvényéhez való ragaszkodás kötelezettsége alól arra az életfilozófiára, amely az erkölcsi irányadó mértékek önkényes meghatározására épül.

Hogy miként néz ez ki a mindennapok gyakorlatában?
Pl. egy munkaadót a szeretet-törvénye arra kötelezi, hogy a munkavállalóival tisztességesen bánjon, az őket megillető bért fizesse ki, a járulékokat utánuk fizesse be, a törvény által előírt szabadságot adja ki, vagy fizesse ki, stb.

Ehelyett vannak olyan munkaadók (nem is kevesen), akik elutasítják a szeretet-törvényét, és hogy mi a tisztességes, azt ők maguk szabják meg a saját szája ízük szerint.

Adott esetben a megbízóiktól komoly összegeket kapnak, de a munkavállalóiknak ebből csak igen keveset juttatnak, járulékokat csak részben fizetnek, szabadságot, táppénzt nem fizetnek, és azt mondják, ha nem tetszik, el lehet menni.

A visszatartott pénzből meg a saját életszínvonalukat növelik, vaskos bankszámlájukat gyarapítják, villákat építenek, luxusautókkal járnak, milliós végkielégítéseket vesznek fel, és hogy hogy nem, még a munkaügyi bíróságra sem nagyon mennek el, ha ez számukra kényelmetlen. A szeretet-törvényét meg messzire elkerülik, azt sem akarják tudni, hogy az micsoda. A korrupciót ellenben közelről ismerik.

Ezzel összhangban természetesen világnézetileg ragaszkodnak ahhoz, hogy Isten nincs, ennélfogva Istentől jövő jutalom- és ítélet sincs, hanem van magától keletkezett élet (tehát tudományosan bizonyított az evolúció), az univerzum csak úgy van és kész, a filozófia pedig úgy szól: aki ügyes az érvényesül, jókor jó helyen lenni, ez a mai ember művészete, kapcsolatokra szert tenni, pénz beszél és...

Az ateisták azzal a tudattal élik életüket, hogy senki sem figyeli őket közben. Nagy részük nem is vágyik arra, hogy valaki figyelje őket, függetlenül attól, hogy mennyire jóságos természetű lenne az a bizonyos "Nagy Testvér"-figura, aki figyelné őket. Mindez bizonyára nem véletlen!

Ugyanez az elv nyilvánult meg a gyarmatosító nemzetek részéről is az őslakossággal szemben, ugyanezen a felfogáson alapszik a természet kizsákmányolása, a fegyver- és kábítószer kereskedelem, az élet- és vagyon elleni bűncselekmények, a családon belüli erőszak, az állatkínzás, a falfirkálás, a városok teledobálása szeméttel és csikkel, stb...

Az evolucionista tudós meg azt mondja: „ha valaki ismeri a végső világképletet, akkor nem érdemes fizikusnak lenni.” (Marx György)

Tehát a tudós szeretne hírnévre szert tenni, hogy róla nevezzék el akár a 22. sarkcsillagot, az agysejtek általa felfedezett sejtelmes táncát, majdnem mindegy hogy mit, és hogy neki adják a Nobel-díjat olyasminek a felfedezéséért, amit maga a Teremtő alkotott.

Akit természetesen száműztek a saját teremtett világából, hiszen ahol a szeretet-törvénye nem létezik, ott a szeretet-törvényének a Meghatározója sem létezik. Legalábbis a gőgös szívekben nem létezik, az üzleti világban meg különösen nem létezik, stb. Ki az aki figyel tehát Istenre, aki a Bibliában ezt mondja:

Rajta hát, gazdagok! Sírjatok, jajveszékeljetek a nyomorúságok miatt, amelyek rátok következnek! Gazdagságotok elpusztult, ruháitokat megemésztette a moly. Aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, a rozsdája tanúskodni fog ellenetek, és megemészti testeteket, mint a tűz. Még az utolsó napokban is gyűjtögettetek!

Íme, a munkások bére, akik mezőiteket learatták, s amelyet ti megdézsmáltatok, felkiáltott, és az aratók kiáltása eljutott a Seregek Urának fülébe. Lakmároztatok a földön, és bujaságban hizlaltátok szíveteket a leölés napjára!” (Jakab 5:1-5, Káldi Neovulgáta ford.)

Nem sokan figyelnek Istenre, sőt nagyon is kevesen!

Az egész világ a vesztébe rohan – Miben rejlik a legnagyobb veszély, amely világunkra akár visszafordíthatatlan hatással lehet?

- A mai világban az érték fogalma megváltozott, egyedül a pénz számít. Ez nagyon veszélyes, hiszen az egész világ a vesztébe rohan ezzel a szemlélettel. Olyan spirálba indultunk el, amiben a jelszó az önmegvalósítás, a versenyszellem, és olyan gondolatok, amelyek a reklámokból is visszaköszönnek, mint pl. légy mohó, vagy fogyassz többet!

A multik irányítanak

- Mi vezetett idáig, hogy a világ jelenleg ebben az állapotban van? - Ma a világot multinacionális cégek irányítják. Ebben a csoportban pedig nincs egyéni felelősség, többségi, titkos szavazás van, és csak olyan döntést hoznak, amely ennek a csoportnak a profitnövekedését szolgálja. Kiszámolták azt, hogy ha a mai viszonyokkal, termeléssel számolva gazdálkodnánk itt a Földön, akkor nem lenne éhezés és nyomor, mindenkinek tisztességes megélhetése lenne. Ez viszont azt eredményezné és feltételezné, hogy meg kellene szüntetni a meglévő különbséget.

Én felháborítónak tartom, hogy annyi ember küzd elhízással, zsírleszívással, gyomorszűkítésre kényszerül, mint amennyi az éhhalál küszöbén tengődik. A teljesen természetes megoldás pedig senkinek nem jut eszébe, mert nem érdeke az egyénnek. Ez pedig az lenne, hogy a fejlett országokban a fejlesztéseket le kellene állítani, így a fogyasztással mért életszínvonalszint csökkentendő lenne. 

De ez nem azt jelentené, hogy az ember igényeinek kielégítését teljesen vissza kellene szorítani, mert rengeteg olyan dolog van, ami nem jár környezetszennyezéssel, nem jár energiafelhasználással, anyagok elpocsékolásával. A szellemi művelődés, a zene, a művészet, az esztétikai élmények, a természetjárás lenne, ami kárpótolhatná az embert az olyan dolgokért, mint hogy telezabáljuk magunkat.

Téves az irány - Tehát a technikai civilizációt egyfajta spirituális gondolkodásmód válthatná fel?

- Tulajdonképpen erre kellene törekedni. Erre vannak már törekvések, még közgazdászok is gondolkodnak ezen a fajta fenntarthatóságon, de úgy tűnik, hogy jelenleg a változtatásra nincs lehetőség. Ez csak akkor következhet be, ha valamilyen nagyobb katasztrófa jobban megrázza a világot és az emberiséget, és rádöbbenti, hogy ez az irány, ami felé jelenleg halad, nem jó.” (Dr. Vida Gábor akadémikus professzor nyilatkozata 2006.08.30. Helyi Téma)

 Ez az ateizmus kőkemény érdek politikája, amely végső soron az ateizmuson, mint istentagadáson alapszik, s amely kivetette hálóját az egész társadalomra, kiváltképpen a fiatalokra. Akik úgy gondolják, -'ÉLNI' akarnak, hiszen egyszer fiatalok, vagy nem?!! 

De meg is látszik az eredménye:

Ez az Isten-ellenes tanítás, amely iskoláinkban a tudomány nevében folyik, gyermekek sok nemzedékére kifejtette már hatását. Véletlen egybeesés lenne csupán, hogy … meginogtak az erkölcsi mércék, a bűnözési statisztikák az egekig szöktek, a válás normális dolognak számít, hogy az abortusz nem egyszerűen törvényes, hanem hétköznapi eljárás lett, és a szexuális devianciák széles körben elfogadottá váltak? A családi élet Isten által meghatározott mintájáról és az emberi élet szentségéről szóló keresztény tanításnak közvetlenül a Mózes első könyvében leírt teremtéstörténet a forrása.

Az evolúciónak az alapok ellen intézett támadása miatt összeomlott az erkölcs épülete, amely a társadalom alapja. Az evolúció nem egy mellékes kérdés, amelyet tetszés szerint elfogadhatunk vagy elutasíthatunk. Ha azt mondod a gyermeknek, hogy ő nem is Isten képére lett alkotva, hanem állati ősöktől származik, az ezután következő dolgokat ugyanolyan biztosan meg lehet jósolni, mint azt, hogy a nappal után jön az éjszaka.” (Dr. David Rosevear: TEREMTÉSTUDOMÁNY; 50.old.)

A tudós azonban köti az ebet a karóhoz. Elvégre, nehogy már az érzelmek diktáljanak a tudás felett!

Milyen veszélye lehet annak, ha esetleg elkezdik tanítani az iskolákban az értelmes tervezettség elméletét az evolúcióelmélet alternatívájaként?

Nagyon remélem, hogy ez nem következik be, tragédia volna...” (Kampis György, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének vezetője; Darwin: A fajok eredete fordítója; A tudás nem demokratikus, 2008. július 1.)

Más szóval:

Engedheti-e az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ? Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás. Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a tudás létrehozásá-ért felelős tudomány – státusza inogna meg.” (Zemplén Gábor Kreácionizmus pro és kontra VILÁGOSSÁG, 2006/6–7.)

Mi lenne a megoldás, ami egy békés boldog társadalom létrejöttét és fennmaradását eredményezné? Mindenkinek el kell fogadnia a szeretet-törvényét. Ahogy a Biblia mondja:


A SZERETET NEM TESZ ROSSZAT A FELEBARÁTNAK, 
AZÉRT A TÖRVÉNY BETÖLTÉSE A SZERETET! 
(Róma 13:10)


Aki elfogadta a szeretet-törvényét, mint minden társadalmi kapcsolat alapját, akkor ennek engedelmeskedve soha nem fog szándékosan rosszat tenni a felebarátjának, hanem mindenekfelett tisztelni fogja Őt, mint Isten teremtményét. Ez a teizmus alapállása, legalábbis a keresztényé.

Ezzel szemben az ateizmus erkölcsi alaptétele annak a jognak a fenntartása, hogy a mindenkori helyzet diktálta ütemben az egyén szabja meg a törvényt, hogy neki mi a jó, és a másik véleménye vagy kényszerű szenvedése önző érdeknézete miatt nem nagyon, vagy egyáltalán nem érdekli. (Tisztelet a kivételeknek!)

És mivel a legtöbben ezzel a filozófiával élnek, ezért ilyen a világ, állandó érdekütközések vannak, és ebből kifolyólag vannak az anyázások, az ökölsuhintások és a bombák ledobása. És vajon miért van annyi válás is a társadalomban, ha nem ezért, az ilyen szabadgondolkodáshoz való ragaszkodás okáért. 
 
Sokakat nem a szeretet-törvény hoz össze és tart együtt, hanem az ADDIG JÓ AMÍG NEKEM JÓ-féle filozófia. Az ateista szemlélet, ami viszont meg is bosszulja magát, mert idővel kíméletlenül benyújtja a számlát. 
 
Aki azonban megismeri és elfogadja a szeretet-törvényét, és ezt magra nézve kötelezőnek tartja és igyekszik is aszerint élni, az hozzájárul egy egészséges, kiegyensúlyozott társadalom létrejöttéhez és fennmaradásához, mert ez a garancia arra, hogy az erre épülő kapcsolatok tartósak is lesznek, mert a kölcsönös tisztelet és megbecsülés az alapjuk. 
 
Mindenki az életével bizonyítja, hogy teista-e vagy ateista. A különbség abban van, hogy egy valóban (tettekben és nem csak szóban) teista alapállású személy sohasem fog véteni a szeretet-törvény ellen (itt nem a jogos önvédelmi cselekedetekről kiiktatásáról van szó, hanem a jogtalan cselekedetekről), amíg viszont az ateista éppen azért tartja fenn magának a jogot bármikor szabadon cselekedni, hogy akár szorult helyzetben, vagy akár kényelmi, vagy anyagi szempontoktól motiválva a saját tetszését túlzottan helyezze (helyezhesse) előtérbe, és ehhez a joghoz ragaszkodik is. 
 
És egy idő után már nincs is szükség szorult helyzetre ahhoz, hogy hatalmi, erőfölényi, anyagi, stb. magasabbrendűségének, jólétének érdekében kinyilvánítsa ezt a fajta életfilozófiát, ami egyébként nem más, mint a Teremtőtől kapott szabad akarattal való visszaélés. Ugyanakkor az élet értelmének a szándékos megtagadása, a közös jó felé orientálódástól való szándékos eltávolodás.

Természetes emberi törekvés, hogy "értelmet", "célt" keresünk véletlenszerű események sorában. Ugyanakkor az ateisták szerint egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy az "élet" olyasvalami lenne, aminek "értelme" van. 
 
Másképp fogalmazva, attól, hogy valami kérdésnek néz ki, még nem biztos, hogy tényleg értelmes dolog megkérdezni. Egyes ateisták azt tartják, hogy a kérdés: "Mi az élet értelme?" éppolyan buta, mintha valaki azt kérdezné: "Mi egy csésze kávé értelme?" Úgy vélik: az életnek nincs célja vagy értelme, egyszerűen csak van. 
 
Az evolúció elmélete tehát ezt a fajta életfelfogást szolgálja ki és alapozza meg tudományosan, pontosabban öltözteti tudományos színezetbe, látszólag megszabadítva a társadalmat ósdinak mondott (holott a valóságban időtálló és hasznos) erkölcsi korlátok alól, miközben meg odaveti (kiszolgáltatja) az egyént a romlott és alapjaiban önző emberi természet szeszélyeinek. Aztán hogy ki hogyan éli meg eme kalandor szeszélyeit – akár a körülötte élők kárára is -, nos hát erről szól az emberi történelem, és erről szól a mindennapok problémákkal túlzsúfolt jelene.


Ahogy egy teista tudós a könyvében megfogalmazta:
Az ezt követő, olykor igen heves vitából kiderült, hogy az őserdeiek (egy egyszerű természeti nép) meg vannak győződve: a modernek (tehát az ateisták) inkább nem AKARNAK hinni, mintsem nem TUDNAK. Egy fiatal őserdei még azt is hozzáfűzte, hogy a modern emberek azért nem hisznek, mert inkább hit nélkül akarnak élni. 
 
- Hitetlenségetek és ateizmusotok nem kísérleteken, tapasztalatokon alapul, hanem tisztán érzelmiek – mondták. - Valójában egyszerűen lázadás a józan értelmetek ellen. 

Ezért van a világotokban, ahogy tőletek halljuk, annyi erőszakoskodás, lázadás, háború és gyilkosság. Fellázadtatok önmagatok és józan értelmetek ellen, és ezért Isten ellen is, aki teremtett titeket, és az egész teremtett világ ellen. 

Másként kell gondolkodnotok. Erre a ti görögeiteknek van egy jó szavuk: „Metanoia”. Ezért sürgősen szükségetek van arra, hogy másként gondolkodjatok, különben meg fogjátok semmisíteni magatokat... és minket is.” (Prof. DR. Dr. Dr. A. E. Wilder-Smith „Aki gondolkodik, annak hinnie kell” - Evangéliumi Kiadó, 18-19.old)
 
Vagy ahogy egy ismert filozófus mondja: És az ember hova jut ebben a jövőben? „A pokolra. Ez nem igazán tudományos kérdés...” (Kampis György, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének vezetője; Darwin: A fajok eredete fordítója; A tudás nem demokratikus, 2008. július 1.)


Ne dőlj be a materialista világ őrületének!!



Nincsenek megjegyzések: