motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2011. április 22., péntek

Új Jeruzsálem


ÖRÖKKÉVALÓ HÁZ A MENNYBEN

Pál írja a 2Kor 5:1-ben: „Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.” (Ökumenikus fordítás) Lásd még: Lukács 16:9.

Itt az örökkévaló szó mögött a görög AIÓION szó található, melynek jelentése: - nagyon hosszú ideig tartó; örökkévaló (múltra és jövőre vonatkozóan egyaránt).

Ha Pál apostol a mennyei házat örökkévalónak mondja, akkor a mennybe jutó választottak helye nagyon hosszú ideig, sőt örökkévalóan a menny lesz.

[Természetszerűleg tehát nem a föld, hiszen nem a földet jelöli meg Pál apostol Istentől készített hajléknak, hanem a mennyet. A menny pedig a szellemvilágot jelenti, nem pedig az anyagi földi világot! (vö. Máté 5:34-35)]

Ha a mennybe jutók (akik az Új Jeruzsálemet, Krisztus menyasszony-osztályát jelentik) szó szerint leszállnának a földre (miután elkezdődik Krisztus milleniumi uralkodása, közvetlenül az ítéletnap után), akkor ez az örökkévaló időszak igencsak rövid időt jelentene.

Ez esetben ugyanilyen rövid ideig tartó lenne az ugyancsak örökkévalónak mondott: örök élet (vö. János 17:3; Róma 2:7; 1János 5:11, 13); Isten dicsősége (vö. 1Péter 5:10); Isten szelleme (vö. Zsidók 9:14); örök üdvösség (vö. Zsidók 5:9); örök veszedelem (vö. 2 Thessz 1:9); a láthatókkal (földiekkel) ellentétben a láthatatlanok (mennyei dolgok), vö. 2Kor 4:18; örök Isten (vö. Róma 16:26), stb.

Mindazok a népszerű és széles körben ismert nézetek, melyek szerint Krisztus a földi Jeruzsálemben fogja újra felállítani az izraeli királyságot, nincsenek összhangban a Biblia tanításával. Ugyanis az ősi Izrael egész földi áldozati elrendezése (amiről már volt szó az előbbiekben) előképe volt annak a mennyei elrendezésnek, amelyben Krisztus főpapként szerepel Isten előtt:

Ezek a papok (az ároni papság) a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten parancsolta Mózesnek, amikor el akarta készíteni a sátort. Mert így szólt: „Vigyázz, mindent aszerint a minta szerint készíts el, amelyet a hegyen megmutattam neked...

Mivel a törvény az eljövendő javaknak csak árnyékát, de nem a mennyei dolgok valóságos alakját tartalmazza, ezért azokkal az áldozatokkal, amelyeket évenként rendszeresen bemutatnak, sohasem tudják tökéletessé tenni az odajárulókat.” (Zsidók 8:5; 10:1, MBT. ford.)

Ha Krisztus királysága a földön lenne felállítva, akkor a földi, ároni papi elrendezés, ami 1500 évig volt érvényben, nem lehetett volna a mennyei dolgoknak az előképe, ahogy a Biblia tanítja. Tehát Krisztus messiási 1000 éves királysága az égből fog uralkodni. Nem véletlenül írja Pál a Zsidók 3:1-ben:

Nos, szent testvéreim, akiknek mennyei hivatás jutott osztályrészül, nézzétek hitvallásunk követét és főpapját, Jézust:” (Zsidók 3:1). Vagy Péter apostol az 1Péter 1:3-4-ben:

Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra, „

Márpedig ha örök otthonuk lesz a mennyben, akkor nem lehetséges, hogy újra visszajöjjenek a földre, és itt uralkodjanak.

Ezzel a nézettel kapcsolatban egy forrásmű ezt írja:

Hová kerülnek a hívő keresztyének? A post-tribulacionisták azt tanítják, hogy amikor Jézus megjelenik a levegő-égben, a hívők feltámadnak, hogy Vele találkozzanak, aztán hirtelen tesznek egy 180 fokos fordulatot és visszajönnek a földre. Akkor Jézus felállítja földi királyságát.

Ezen oda-vissza forgatókönyv furcsasága mellett az elméletnek van még más baja is. Úgy tűnik, hogy ellentmondásban van a János 14-ben leírtakkal.

Mikor Jézus a felházban bejelentette, hogy elmegy a tanítványoktól, ezzel együtt meg is erősítette őket, hogy távozása kapcsolatban van azzal, amit Neki a hívők érdekében tennie kell, - hogy t.i. Örökkévaló lakóhelyet készít számukra.

Megmondta nekik, hogy eljön majd értük, hogy elvigye őket oda. Ha Jézus nem visz el minket az elragadtatáskor, hogy vele legyünk, akkor mi lesz az Atyja házában levő helyekre vonatkozó ígéreteivel?” (What Can Know About the Second Coming? -Mit tudhatunk Jézus visszajöveteléről?; Resources For Biblical Communication, 23. old./ Rádiós, Biblia, Iskola, MERA)

Tehát együtt a kettő, földi és mennyei reménység azonosítása nem lehetséges. Akik a mennybe jutnak, azoknak az üdvözülési helyük a mennyország, akik pedig a földet öröklik, azok a földön fognak örökké élni.

De új eget (Isten mennyei országát/királyságát) és új földet (megváltott és újjáteremtett emberi társadalmat) várunk az ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik.” (2Pét 3:13, MBT. ford.)

Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld” … „jöjjön el az országod, legyen meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.” (Máté 5:5; 6:10)

A szelídek ellenben uralják a földet, és élvezik a béke teljességét...Ám az igazak birtokolják a földet, és ott laknak mindörökre.” (Zsoltárok 37:11,29)

Mert nem angyaloknak (hanem Ábrahám szellemi magvának, amely azonos Isten égi királyságával) vetette alá a jövendő lakott földet, melyről beszélünk..” (Zsidók 2:5, Csia ford.)

[A Zsidók 2:5-el kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a magyar fordítások legtöbbje a „lakott föld”-et „világ”-nak fordítja, pedig az itt található görög szó „oikumené” egyértelműen lakott földet jelent. (Lásd Dr. Kiss Jenő: GÖRÖG-MAGYAR ÚJSZÖVETSÉGI SZÓTÁR, 120. old.)

Dr. Varga Zsigmond J. Az Újszövetségi görög-magyar szótár 674. oldalán azt írja: „Csekély jelentéstolódással: az egész világ... - azonban ez a csekély jelentéstolódás a földi életről teljesen elvonja a figyelmet, úgy hogy teljesen mást, mondjuk szellemi világot lehet érteni alatta, holott itt kifejezetten a földkerekségen élőkről van szó!]

Tehát nem angyalok fognak uralkodni a megújított földön élők fölött, hanem Ábrahám szellemi magva.

Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel.” (Zsidók 2:16)

Ábrahám magva van tehát fölkarolva (a 144 ezer mennyei királyság-örökös), akikben áldást nyer a föld minden nemzetsége:

Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan.” (Cselekedetek 3:25)


És vajon hol utal a Biblia azokra, akik a földi örök életet nyerik el Ábrahám magvának áldáskiterjesztése folytán? Pl. a Jelenések 7:9-17-ben:

„Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt (görögül: enópion) és a Bárány (enópion) előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, és hatalmas hangon kiáltottak:

Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónuson ül, és a Bárányé!” Az angyalok mind ott álltak a trónus, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trónus előtt, és imádták Istent eképpen: „Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké. Ámen.”

Ekkor megszólalt egy a vének közül, és megkérdezte tőlem: „Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?”Ezt mondtam nekik: „Uram, te tudod”. Mire ő így válaszolt: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten trónusa előtt (enópion), és szolgálják őt éjjel és nappal az ő templomában, és a trónuson ülő velük lakik.

Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi más hőség, mert a Bárány, aki középen a trónusnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és az Isten letöröl szemükről minden könnyet.” (MBT ford.)

[Sokan vannak azon a véleményen, hogy ez a nagy sokaság szó szerint állt az Isten mennyei trónja előtt, és szolgált neki az ő mennyei templomszentélyében, és egyáltalán nem a földön. Vajon kinek van igaza?

Jelenések 7:15 azt mondja: „A trónon ülő közöttük lakozik (szkénószei).” Hasonlót mond Jel 21:3 is:Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni (szkénószei) és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük.”

Ha megértettük azt a tanítást, hogy a Zsidók 2:5 eljövendő LAKOTT FÖLDRŐL beszél, akkor a lakott földön élők nyilván nem lehetnek a mennyben. A Dániel 7:27 is azt mondja, hogy a magasságos egek szentei népének átadatik „az egész ég alatt levő országok nagysága” (Károli ford.), - ha pedig az egek szentei ALATT VANNAK AZ EGÉSZ ÉG ALATT lévő országok, akkor ezek nem lehetnek ugyanúgy a mennyben, hanem csakis a földön.

A kétféle (égi és földi) reménységből eleve adódik, hogy nem lehet mindenki a mennyben!

Ebből kifolyólag (és ezzel összhangban) az enópion nem mindig jelent szó szerint ELŐTTE levést, hanem szimbolikus értelemben is van használva, mint a következő esetekben is: - ami Isten előtt megvetést érdemel, az nincs szó szerint előtte (vö. Luk 16:15); Dávid szeme előtt volt az Úr mindenkor, de nem szó szerint volt előtte (vö. Csel 2:25); Kornéliusz és Péter sem állt szó szerint az Isten előtt (vö. Csel 10:33); a Föld Urának színe előtt állókat sem szó szerint Isten előtt ölik meg (vö. Jel 11:4,7-8); a napba öltözött szülő asszony sem szó szerinti, hogy eléje lehessen szó szerint állni (vö. Jel 12:4); és a tűzzel és kénnel történő jelképes kínoztatások sem szó szerint az angyalok és a Bárány előtt történnek a mennyben. (vö. Jel 14:10)

- De az emproszthen szóra is ugyanez a jelképes ELŐTTE levés vonatkozhat. (Vö. Máté 25:32; 1Thessz 1:3) -

Ennek alapján a földön lévő nagy sokaság templomszolgálata tágabb értelmű kell hogy legyen, vagyis a NAOS (templom) földi kiterjedésére kell hogy vonatkozzon, mivel a NAOS sem jelenti mindig a szó szerinti mennyei templomszentélyt. (vö. Máté 27:5; Cselekedetek 19:24; 2Thesszalonika 2:4) Különösen hogy Isten szentségének égi Sion hegye (vö. Ézsaiás 2:2-5; Zsidók 12:22; Jelenések 14:1) a földre is kiterjed. (vö. Ézsaiás 11:9; 65:25)

A Keresztyén Biblia Lexikon írja a Templom címszónál: „ A tulajdonképpeni templomépület g. naos, az egész templomegyüttes hieron. … Ugyanakkor megjelenik a földi templom is a látomásban, melyet meg kell mérni (vö. Ez 40,3.6.20.24.28.32 stb.; Zak 2,5), és amely a földi gyülekezet sorsát példázza (Jel 11,1kk).” - Akiknek tehát nincsen mennyei elhívásuk és örökségük (vö. Zsidók 3:1; 9:15; Jelenések 20:4,6), azok a templom földre is kiterjedő részében végeznek Istennek szent szolgálatot.]

Az Isten is, meg az angyalok is szellemi lények, és a szellembirodalomban tartózkodnak, ami egy konkrét hely, bár emberi szemek számára láthatatlan.

Amikor Jézus szó szerint testben volt itt a földön, akkor odament hozzá a sátán, hogy megkísértse, és miután próbálkozása hiábavaló volt, akkor eltávozott tőle. Károli úgy fordítja: „elhagyá őt az ördög”(vö. Mát 4:11)

Az elhagyásnak fordított görög szó az aphiémi, ugyanez van Ján 16:28-ban: „Eljöttem az Atyától, a világba jöttem, de most itthagyom (aphiémi) a világot, és visszatérek az Atyához.

És ugyanez van Márk 8:13-ban: Otthagyta (aphiémi) őket, ismét hajóba szállt és átkelt a túlsó partra.”

Tehát az elhagyás magában foglal egy eltávozást. Jézus visszament oda ahonnét jött, az Atyához. A visszatérek (Károli: elmegyek) a görög poreuomai szóból van fordítva, ami tényleges elmenést, helyváltoztatást jelent. A Lukács 4:42-ben kétszer is szerepel ez a szó:

A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne (poreuomai) ; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el (poreuomai) tőlök.” (Károli ford.)

Jézus tehát ahogy mondta „elmegyek (poreuomai) az Atyához” (Ján 16:28, Károli ford.), - el is ment, és Nála tartózkodik, az Ő jobbján. (vö. Róma 8:34; Kol 3:1; 1Pét 3:22)

De azt mondta, hogy az övéiért vissza jön, hogy magához vegye őket:

És ha majd elmegyek (poreuomai) és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.” (Ján 14:3, Károli ford.)

Tehát milyen célból jön vissza? Hogy magához vegye az ő elhívott, égi reménységre szellem által Istentől újjászült szentjeit, hogy együtt uralkodjanak a mennyek királyságában. (vö. Ján 14:3; Jel 20:6)

Az pedig, hogy az Új Jeruzsálem leszáll az égből (vö. Jel 3:12; 21:2), ugyancsak nem szó szerinti leszállást jelent, mivelhogy maga a város sem szó szerinti, amelyik leszáll (vö. Jel 21:10).

Istentől tökéletes ajándékok szállnak le, de erről csak a rövidlátók gondolják, hogy szó szerinti leszállásról van szó. (vö. Jakab 1:17)

Az 1Thessz 4:16 írja az Úr Jézus leszállását, de ez sem szó szerinti, hiszen Jézus maga egyszer s mindenkorra bement a szentek szentjébe, ha pedig bement, akkor ott is marad.

A Biblia azt tanítja:

Krisztus ugyanis nem kézzel épített szentélybe lépett, amely a valódinak csak előképe, hanem magába a mennybe, hogy most az Isten színe előtt közbenjárjon értünk.

Nem azért lépett be, hogy többször áldozza fel magát, mint ahogy a főpap minden évben idegen vérrel belép a legszentebb szentélybe, hiszen akkor a világ kezdete óta már többször kellett volna szenvednie. Így azonban az idők végén egyszer s mindenkorra megjelent, hogy áldozatával eltörölje a bűnt...

úgy Krisztus is EGYSZER ÁLDOZTA FEL MAGÁT, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor nem a bűn miatt jelenik meg, hanem azok üdvözítéséért, akik rá várnak... (Zsidók 9:24-26, 28)

A szentélybe való bemenetelről olvassuk:

Nem a bakok vagy borjak vérével, hanem saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett.” (Zsid 9:12)

Hogy egyszer s mindenkorra bement a szentélybe – ez egyszer s mindenkorra annak az elképzelésnek is a végét kell hogy jelentse, miszerint ő kijönne a szentélyből, hogy szó szerint ismét megjelenjen valahol, akár egy földi templomban, vagy egy földi templom oltárszekrényében őrzött kenyérben, ill. ostyában.

Az Egyszerű fordítás nagyon világosan és érthetően fogalmaz: „Krisztus... a Mennyben bement a Szentek Szentjébe. Csak egyszer ment be, de örökre bement – és ezzel örökre biztosította számunkra a megmenekülést.” (Felhasználva az Újszövetség – Egyszerű fordítás. Copyright © 2003 World Bible Translation Center, Inc., engedélyével.)

Jelképes, nem szó szerinti leszállás van még pl. a Csel 10:11;11:5: edény; Isten leszállása (vö. Csel 7:34).

Az Új Jeruzsálem földre szállása tehát nem jelenti azt, hogy ne létezne olyan mennyei reménység, amelynek tartózkodási helye örökkévalóan a menny, míg ez mellett létezik olyan reménység, amelynek örökkévaló tartózkodási helye a föld.

A győztesnek, aki mindvégig kitart tetteimben, hatalmat adok a népek fölött... Új éneket énekeltek, amely így hangzott »Méltó vagy, Uram, hogy elvedd a könyvet, és felnyisd annak pecsétjeit, mert megöltek, és saját véreddel megváltottál Istennek, minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből, és Istenünk királyságává és papjaivá tetted őket, és uralkodni fognak a föld felett!«” (Jelenések 2:26; 5:9-10, Káldi Neovulgáta ford.).

A Felséges szentjeinek a népéé lesz az ég alatt minden ország királyi uralma, hatalma és nagysága. Ez a királyi uralom örök uralom lesz, neki szolgál majd, és neki engedelmeskedik minden hatalom.” (Dániel 7:27, MBT. ford.)

Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban. A második halálnak ezeken nincs hatalma, hanem Istennek és Krisztusnak lesznek papjai, és ezer évig uralkodnak vele.” (Jelenések 20:6; vö. 22:5)

A szelídek ellenben uralják a földet, és élvezik a béke teljességét...Ám az igazak birtokolják a földet, és ott laknak mindörökre.” (Zsoltárok 37:11,29)



Nincsenek megjegyzések: