motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2012. május 22., kedd

EGY ISTEN HÁROM SZEMÉLYBEN?


EGY ISTEN HÁROM SZEMÉLYBEN?


„25. kérdés: Mivel Isten lényegében csak egy, miért beszélsz háromról: Atyáról, Fiúról, Szentlélekről?
Felelet: Azért, mert Isten az ő Igéjében úgy jelentette ki magát, hogy ez a három egymástól megkülönböztetett személy az egy, valóságos, örök Isten.
Ez a szentháromság. Azt jelenti, hogy Isten személyében három és lényegében egy. Van-é még ilyen, fel tudja fogni ezt emberi ész? Hiszen vagy egy, vagy három. Nem lehet egyszerre egy is és három is. De ne felejtsétek el, hogy Isten nagyobb, mint mi. Mi nem tudjuk felfogni tökéletesen Istent.” (Csiha Kálmán: Isten ösvényein; A heidelbergi káté gyakorlati magyarázata)

***
A háromszemélyű egy Istenről
Hány Isten van?
Csak egy Isten van.
Valóságos Isten-e mind a három személy?
Mind a három személy valóságos Isten. Isten az Atya, Isten a Fiú, Isten a Szentlélek is.
Hány Isten a három isteni személy?
A három isteni személy csak egy Isten.
A három isteni személynek ugyanegy isteni természete van; azért mindegyik isteni személy egyformán örökkévaló, mindentudó, mindenható.
Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval?
A három isteni személyt egy szóval Szentháromságnak nevezzük.
A Szentháromságot, vagyis hogyan van egy isteni természetben három személy, nem tudjuk megérteni; az hitünknek nagy titka.”
(Róma Katolikus kis katekizmus. Az elemi népiskolák III-VI. Osztálya részére. Budapest, Szent István Társulat kiadása, 1927., 23-24. oldal.)

  A három személyű egy-Isten szaporítása

Ha van egy Isten, Aki önmagában létezik, egyetlen személyben, öröktől fogva és mindörökké, akkor megértettük a Biblia tanítását. De ha azt mondjuk, (mint a katolikus zsinatok), hogy Jézus valóságos Isten a valóságos Istentől, meg még a szent lélek is valóságos Isten, akkor ezzel azt mondjuk, hogy van három valóságos Isten, aki mégis egy.

Ezen logika alapján ugyanakkor azonban olyan nincs, hogy egy valóságos Isten ne álljon három személyből. Hiszen „Isten személyében három” - mondja a református heidelbergi káté. Ezzel együtt „A három isteni személynek ugyanegy isteni természete van” - mondja a katolikus katekizmus. És hozzáteszi: „mindegyik isteni személy egyformán örökkévaló, mindentudó, mindenható.... Mind a három személy valóságos Isten.”

Ha pedig egy valóságos Istenből indulunk ki, akkor a fentiek alapján ez három ugyanegy isteni természetű egyformán örökkévaló, mindentudó, mindenható személyből áll, és mind a három személy valóságos Isten.

De mivel egy valóságos Isten nincsen három személy nélkül, ha mind a hárman valóságos Istenek, akkor a valóságos Istenségük nem lehet három személy nélküli.

Így ha valóságos Isten az Atya, akkor a valóságos Istensége három valóságos személyt kell hogy jelentsen, akik mind valóságos Istenek.

Ugyanakkor ha valóságos Isten a Fiú, és valóságos Isten nincsen három személy nélkül, akkor a valóságos Istensége három valóságos személyt kell hogy jelentsen, akik mind valóságos Istenek.

Továbbá, ha valóságos Isten a szent szellem, és valóságos Isten nincsen három személy nélkül, akkor a valóságos Istensége három valóságos személyt kell hogy jelentsen, akik mind valóságos Istenek.

És ezek mind egyformán örökkévalók, mindentudók és mindenhatók.

Ezek szerint az egyetlen valóságos Istenből a benne lévő három személy folytán, akik mind valóságos Istenek, lett összesen kilenc valóságos személy, akik mind valóságos Istenek is, mert mind a három személy valóságos Isten, és valóságos Isten nincsen három személy nélkül.

Csakhogy ez a kilenc valóságos Isten is háromszemélyű kell hogy legyen, mivelhogy a három személynek egy valóságos Isten az eredete, ez az egy valóságos Isten pedig annak a három valóságos Istennek a része, amely három személyből áll, akik mind valóságos Istenek, és akiknek az eredete egyetlen valóságos Isten, amiből kiindultunk.

Ha tehát azt mondjuk, hogy az egyetlen valóságos Isten három személyből áll, akik mind valóságos Istenek egyenként és önmagukban, akkor ezzel megszaporítjuk a valóságos Istenek számát, és ahány valóságos Isten lesz, annyiszor három személlyé is gyarapodnak, akiknek mindannyian valóságos Isteneknek is kell lenniük, ha nincs közöttük semmi különbség, márpedig a filozófia szerint nincs. Mind valóságos személyek, valóságos Istenek, egyformán örökkévalóak, mindentudók és mindenhatók.

A zsinat tehát, amely kimondta, hogy Jézus Krisztus valóságos Isten a valóságos Istentől, ezzel azt is kimondta, hogy minden egyes valóságos Isten háromszemélyű, akik mindannyian valóságos Istenek. Így lesz az egyből három, a háromból kilenc, a kilencből huszonhét, a huszonhétből nyolcvanegy, a nyolcvanegyből kettőszáznegyvenhárom, abból, hétszázhuszonkilenc, abból kettőezer egyszáz nyolcvanhét, abból hatezer ötszázhatvanegy, és így tovább a végtelenségig, de természetesen ezek mind egyetlen Istent alkotnak!

És ennek így kell lennie, ha már az az alaptétel lett felállítva, hogy egy valóságos Isten három személyből áll, akik mind egyformán valóságos Istenek. És ezek úgy szaporodnak, ahogy azt a zsinat kezdetben elkezdte szaporítani.

De ha nem igaz az, hogy minden valóságos Isten három személyből áll, és így nem szaporodnak a végtelenségig, akkor az a valóságos Isten sincs három személyből, Aki a Biblia egyedüli Istene. De nem is írja a Biblia, hogy az lenne! Hanem azt írja:

Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.” (Zsolt 83:19, Károli ford.)

Ha pedig valakinek nem tetszik a fenti számítás, hogy egyetlen Isten hogy tud így felszaporodni, ha három személyből áll, akkor az illető azt honnan tudja, hogy ez nem így van? Hiszen pontosan a dogma filozófiája mondja: „fel tudja fogni ezt emberi ész?... De ne felejtsétek el, hogy Isten nagyobb, mint mi. Mi nem tudjuk felfogni tökéletesen Istent.”

Ha pedig nem lehet felfogni, akkor nyugodtan lehet azt is hinni, hogy az egy Istenben három személy alapján az Isten annyira felszaporodik, ahány valóságos Isten háromszorozza meg önmagát úgy, hogy közöttük semmi különbség nincsen.

Ide vezet a háromság-filozófia tökéletlensége, de nem csak tökéletlensége, hanem eltévelyedése is. Mert mit jelent az a kifejezés, hogy:

Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk” (Cselekedetek 4:12)?

Egyértelműen azt jelenti, hogy Jézus Krisztus az egyetlen, aki által van az üdvösség, mégpedig az őbenne való hit által. Nem elég tehát csak Istenben hinni, hanem csak a Fiú által lehet elfogadhatóan hinni Istenben, csak az őbenne való hit által lehet üdvözülni.

Na, és mit jelent az a kifejezés, hogy:

Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz, jóllehet nincs más, legföljebb néhány ember akad, aki megzavar titeket, és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát.” (Galata 1:6-7)

Egyértelműen azt jelenti, hogy a Krisztusról szóló evangélium (jó hír) az egyetlen, amely az apostolok által hirdettetett, s amely az üdvösséghez való bölcsességre vezethet, ha általa vezettetjük magunkat. (vö.2Tim 3:15-17) És nem hagyjuk, hogy mások elferdítsék ezt a tanítást a saját filozófiájuk kénye kedvére.

Végezetül pedig mit jelent az a kifejezés, hogy:

Én vagyok az Úr (YHVH), a te Istened, amióta elhagytad Egyiptom földjét; rajtam kívül más Istent nem ismerhetsz, nincs kívülem más Szabadító” (Hóseás 13:4).

Egyértelműen azt jelenti, amit 5Mózes 32:39 is mond:

Lássátok végre, hogy én vagyok, csak én, S nincs más Isten rajtam kívül!

Tehát nincs mellette még kettő valóságos Isten, akik így hárman kiadnának egyetlen valóságos Istent. Ugyanúgy nincs mellette még kettő, mint ahogy nincs kettő más név, ami által üdvözülhetnénk. És nincsen más evangélium, csak a Krisztusról szóló, amit az apostolok hirdettek.

Az apostolok evangéliuma meg nem beszél szentháromságról, arról, hogy egy Istenben három személy van, akik különálló személyek és teljesen egyenlő Istenek is önmagukban. És hárman tesznek ki egyetlen Istent.

Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról?

Képzeljetek el egy hegyet, amelyre különböző utak vezetnek. Van jó út, van olyan út, amely szakadékon megy át, van olyan út, amely nagy kerülőkön vezet, van olyan út, amelyen nem lehet rendesen feljutni, csak nagyon nagy kínlódások árán. De mindegyik út a hegyre megy. A nagy kitérőkkel vezető út is és a jó egyenes út is a hegyre megy. Ehhez hasonlóan minden keresztyén egyház Jézus Krisztushoz igyekszik. Csak mindegyik még valamit hozzátesz.

A római katolikus egyház azt mondja: Igen, Jézus Krisztus, Ő a megváltó, de amellett ott van Szűz Mária, ott van a szentek tisztelete, a lelkipásztornak kell meggyónni a bűneinket, hogy Isten megbocsássa, és ott vannak az érdemszerző jó cselekedetek.

A baptisták azt állítják: Igen, Jézus Krisztus a legfontosabb, de amellett nélkülözhetetlen az, hogy az emberek felnőtt korukban legyenek megkeresztelve.

A szombatisták azt állítják: Igen, Jézus Krisztus nagyon fontos, de feltétlenül döntő dolog, hogy ne együnk disznóhúst, és tartsuk meg a szombatot. És mindegyik azt mondja, hogy ezek nélkül a hozzáadások nélkül nincs üdvösség.

Így az üdvösség feltételeként Jézus Krisztus mellé minden egyház még valamit odatesz, vagy a szombatot, vagy a felnőtt keresztséget, vagy a jehovisták szervezetét, vagy a szenteket, vagy valami mást.

Egyedül a református és az evangélikus egyház az, amelyik Jézus Krisztus mellé nem tesz semmit. Mi hangsúlyt helyezünk arra, hogy csak azt higgyük, ami a Szentírásban van...

Jó útnak tartjuk református hitünket, mert a Szentíráson, Jézus Krisztus tanításán alapszik, és mi csak azt hisszük, amit Jézus Krisztus mondott, és mást vagy annak ellenkezőjét nem fogadunk el.” (Csiha Kálmán: Isten ösvényein; A heidelbergi káté gyakorlati magyarázata 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról?)

Márpedig Jézus Krisztus olyant sehol nem mondott, hogy az Isten három személyben létezik, így hát a református egyház is odateszi a magáét, amikor azt állítja, hogy „Isten személyében három és lényegében egy.”

Csak ezt azért nem tudjuk felfogni emberi ésszel, mert „Isten nagyobb, mint mi. Mi nem tudjuk felfogni tökéletesen Istent.”

Azonban Isten nem mondja az Ő igéjében, hogy az Ő személyének egyedüliségét ésszel nem tudjuk felfogni, hanem éppen ellenkezőleg, azt mondja nekünk:

Ti vagytok a tanúim - így szól az ÚR (YHVH) -, és szolgáim, akiket kiválasztottam, hogy megismerjetek, higgyetek bennem, és MEGÉRTSÉTEK, hogy csak én vagyok. Előttem nem lett isten, és utánam sem lesz.” (Ézsaiás 43:10, MBT. ford.)



Nincsenek megjegyzések: