motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2013. január 6., vasárnap

bibliakritika katolikus módra

A 2TIM 3:16-BAN EMLÍTETT TELJES ÍRÁS JELENTÉSE
KATOLIKUS SZEMSZÖGBŐL


A teljes írás, ami által vezettetjük magunkat

És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által. A teljes írásIstentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”  (2Timótheus 3:15-17, Károli)

Egy katolikus tévtanítás bevezető szövege ezzel kapcsolatban így hangzik:

111. A protestantizmus fő “bizonyító szövege” a sola Scripturára a 2Tim 3,16 elégtelen, hiszen ez a szöveg azt mondja, hogy a Biblia hasznos, de azt nem, hogy elégséges is a tanításhoz és az igazsághoz. A katolicizmus egyetért azzal, hogy ezekre a célokra nagyszerűen használható, de nem olyan kizárólagosan, mint ahogy azt a protestantizmusban teszik. Másodsorban, amikor itt Szent Pál “Írásról” beszél, akkor az Újszövetség még nem is létezett (azt csak 300 évvel később véglegesítették), ennélfogva Szent Pál egyedül az Ószövetségre vonatkoztatja ezt. Ez azt jelentené, már ha a sola Scriptura igaz, és ha állítólag erre utal ez a vers, hogy az Újszövetség nem szükséges a hit előírásához.” (150 érv, hogy miért vagyok katolikus Írta: Dave Armstrong)

a katolikus eszmefuttatás hiányossága

Fenti eszmefuttatás tipikus katolikus érvelés a Biblia ellen, amely a történelemben nem egyedi és nem elszigetelt eset, hanem általánosnak mondható.

Az hogy a Biblia hasznos, de nem elégséges, ellentmond annak a kijelentésnek, mely szerint tökéletes, célját betöltő felkészítést ad. Hogy tökéletes legyen az Isten embere, ez az üdvösséghez való segítség hiánytalan megadását jelenti. Vagyis minden szükséges tájékoztatást megad az Istentől ihletett szöveg.

A gyermekségtől ismert szent Írások Krisztusban való hit általi bölccsé tevése azt mutatja, hogy olyan írásokról van szó, melyek egyértelműen a Krisztusban való hitre vezetnek, tehát nem kifejezetten az Ósz-i írásokra utalás ez, hanem sokkal inkább az USZ-i írásokra, melyeknek egyik fő célja a Krisztusról szóló Jó Hír bemutatása. Lásd később:

> "Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében." < (János 20:31, Károli ford.) 

(Hogy az Ósz-i Krisztusra való utalások nem elégségesek önmagukban, mutatja pl. az ApCsel 8:26-40 szövegrésze, ahol az etióp komornyik magából az Ósz-i írásból nem kapott olyan ismeretet, hogy bölcsességre tett volna szert a Krisztusban való hit általi üdvösségre. Tehát további kiegészítésre volt szükség, amit Timótheus [mint Krisztus tanítványa - vö. ApCsel 16:1] megkapott – nyilván már az Usz-i írásokból, és szóbeli nevelés által.)

Hogy Pál a teljes írás alatt mit értett, erre mutat pl. 1Timótheus 5:18, melynek első része az Ósz-i területre nyúlik, amely törvényt Lukács alapelvként ültet át az Úsz-i területre a Lukács 10:7 szövegében, és ezt a kettőt összevonva (de nyilván nem csak erre a kettőre szűkítve) nevezi Pál Írásnak (1Timótheus 5:18), ugyanakkor ezt a teljes (mindkét területről vett) kinyilatkoztatást mondja Istentől ihletettnek a 2Timótheus 3:16-ban - nyilván a saját írásait is beleértve.

Katolikus érvelőnek az a kijelentése, hogy az Úsz-et csak 300 év múlva véglegesítették, nem érinti Pálnak azon kijelentését, hogy a már akkor létező 'teljes' Írás (vö. 2Péter 1:20-21) tökéletes felkészítést nyújt minden jó cselekedetre, és bölcsességet ad a Krisztusban való hitre. Ez teljesen független attól, hogy „az egész kánon formális elismerése lassabban történt meg.” (Scofield Biblia magyarázó jegyzetei 2Timótheus 3:16-hoz.) 
 
Sőt, attól is független, hogy még jöttek újabb ihletett írások János apostoltól. Mindazonáltal, akik János két legutolsó írását nem ismerték, azok is üdvösségre való felkészítést kaphattak az apostolok addigi írásaiból.

Idevágó adat, hogy Péter Pál leveleit írásnak jelenti ki (vö. 2Péter 3:16), aminek az elcsűrése-csavarása csak olyan veszteség árán lehetséges, hogy aki ezt megteszi, mintha nyomába eredne a veszedelem fiának, vagyis Júdásról van szó. Mindkét helyen ugyanaz a görög szó található. (Vö. János 17:12.) Sőt Jelenések 17:11 veszedelemre menését a fenevadnak is ugyanide sorolhatjuk.

Fontos adalék ugyanakkor hogy az Ósz-i írásokból átvett alapelvek mérvadóak a keresztények számára, hiszen azok tanulságunkra írattak meg (vö. 1Korinthus 10:11; Róma 15:4), s nem mert (a mózesi egész törvény keretében) fennáll érvényességük. Tehát ennyiben hasznosak a tanításra, de nem egy az egyben.

A zsidóknak ugyanakkor sokat nyom a latban, hogy nekik Mózes a törvényben utalásokat tett Jézusra mint prófétára (vö. ApCsel 3:22), akit a zsidók Istene támaszt, - nyilván nem saját magát támasztva, mivelhogy nem Jézus volt a zsidók Istene -, tehát maga az Ósz kellő kiindulási alapot jelenthet a Krisztusban való hit által eljutni az üdvösségre, (elsősorban a zsidóknak) amely írásokat azután teljesen kiegészítenek, mintegy megkoronáznak az Úsz-i írások. 
 
A teljes felkészítés köre ezzel bezárul. (Az USZ-i csodatévő, az 'Úr'-tól (?) üzenetet közvetítő próféták köre már áthajlik a (katolikus és egyéb) karizmatikus démonizmusba – vö. Máté 24:24; 7:22-23)

Az a kijelentés pedig, hogy Pál az ÓSZ-i írásokra gondolt volna egymagában, amely ezáltal kizárná az USZ-i írások szükségességét, teljességgel a katolikus rövidlátás példái közé sorolható, amiből pedig van jócskán. Lásd a történelmi katolicizmus brutális és eretnek dogmák általi önmegkötözöttségét. Nem beszélve a laikus katolikus milliók érzelmi és szellemi megkötözéséről!

A katolicizmus azzal, hogy megtámadja Istennek a Biblia szükségességére és hasznosságára vonatkozó kijelentését (a saját egyházi hagyományainak az előtérbe helyezése érdekében)menetrendszerűen és pontosan betölti a "veszedelemnek fia" előre kijelentett és megjövendölt státuszát, a hozzá kapcsolódó következményekkel együtt. (vö. 2Thesszalonika 2:3; 2Péter 3:16; Márk 7:9)

Nincsenek megjegyzések: