motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2013. június 17., hétfő

ATYA ÉS FIÚ KÖZTI ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEK

AZ ATYA ÉS FIÚ KÖZTI ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEK


Óh Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai! Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? Vagy kicsoda volt néki tanácsosa? Avagy kicsoda adott előbb néki, hogy annak visszafizesse azt? Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Róma 11:33-36)

1.a, Az Isten (az elismerésen kívül) senkitől nem kapott semmit, Krisztus viszont mindazt megkapta Istentől, ami az elismeréséhez vezetett.

b, ami Krisztusnak adatott az Atyától:
          • hogy élete legyen önmagában (Ján. 5:26) - ezt az Isten senkitől nem kapta!
          • neki adatott minden hatalom (Máté 28:18) - ezt az Isten senkitől nem kapta!
          • minden (János 3:35; 6:37,39; 13:3)
          • ítélet (János 5:22,27)
          • munka (János 5:36; 17:4)
          • életadás (János 17:2)
          • emberek (János 17:6)
          • beszédek (János17:8)
          • dicsőség (János 17:22,24)
          • pohár (János 18:11)
          • kinyilatkoztatás (Jelenések. 1:1)
          • örökség (Zsidók 1:2)
          • szavak (5Mózes 18:18)
          • nemzetek (Zsoltárok 2:8)
          • a föld (Zsoltárok 2:8)
          • Dávid trónja (Luács. 1:32)
          • élet (ApCsel 13:37)
          • uralkodási jog (Ezékiel 21:27)
          • szellem (Máté 12:18)
          • szeretet (János 17:24)
          • felkenetés (Ésaiás 61:1)
          • nemzetek feletti hatalom (Jelenések 2:28; Zsoltárok 110:1)
          • királyság/méltóság (Dániel 7:14; Ésaiás 9:6)
          • mindenek felett való név (Filippi 2:9)
          • gyermekek (Zsidók 2:13)
          • tiszteletet (János 5:23)
          • főség (Efézus 1:22)

AZ ATYA (a) KIZÁRÓLAGOS JELLEMZŐI A FIÚ (b) KIZÁRÓLAGOS JELLEMZŐI

1. (a) Ő az Isten (ho theosz), az Atya (János 4:23-24; 6:27). [Az Isten (határozott névelővel) megkülönböztetett azonosságot jelent.]

(b) Ő (egyszülött) Isten (theosz), a Fiú (János 1:1,18). [Isten (névelő nélkül) minőséget/tulajdonságot jelent = isteni] Az Immanuel (jelentése: velünk az Isten) Jézust jelenti, nem az Atyát. (vö. Máté 1:23) Isten a Fia által van velünk, ahogy vele is vele volt. (vö. ApCsel 10:38, vö. János 16:32) A theosz szó (a görögben mindenhol kisbetűvel írva, függetlenül attól, hogy éppen kire van vonatkoztatva) vonatkozik az Atyára, és rajta kívül mindazokra, akik Istentől (az Atyától) kapott jellegükben/természeti minőségükben/sajátságos mivoltukban/tulajdonságukban Istenek (isteni hatáskörük/illetékességük van), de nem szó szerint Istenek (mert abból csak egy van!); Ilyen pl. Jézus (Ézsaiás 9:6); Izrael vezetői (János 10:34), - továbbá vonatkozik azokra, akik természet szerint nem Istenek (vö. Galata 4:8), hanem csupán emberi/polgári nézetek, szabályok/rendeletek szerint azok, erőtlen és gyarló elemek, emberek által készített néma bálványok. (vö. Zsoltárok 115:4-8; Habakuk 2:18)

2. (a) Ő a Mindenható Isten, a JHVH/JAHVE/JEHOVA – Jelenések 21:22a; vö. Jel 1:8; 4:8; 11:17; 15:3; 16:7,14; 19:6; 2Korinthus 6:18; 2Mózes 6:3; Zsoltárok 91:1; Ézsaiás 13:6; Jóel 1:15

(b) Ő a Bárány, aki Jahve nevében jön és szól, a mindenható Istentől meg van különböztetve – Jelenések 21:22b; vö. Jelenések 19:15; 5Mózes 18:19; János 5:43; Máté 23:39; Mikeás 5:4

3. (a) Isten különbözik a Báránytól – János 1:29,36; Jelenések 7:10a; 14:4; 22:1a; 22:3a 
 
(b) A Bárány különbözik az Istentől – János 1:29,36; Jelenések 7:10b; 14:4; 22:1b; 22:3b; 1Péter 1:19-21

4. (a) Ő az istenség megszemélyesítője – Róma 1:20; vö. ApCsel 17:29

(b) Ő Isten képe/képmása – 2Korinthus 4:4; Kolossé 1:15; Zsidók 1:3. Benne volt – Isten tetszése folytán (Kolossé 1:19) – Isten teljessége (Kolossé 2:9), Isten szeretetének testi kiteljesedése, nem pedig Isten megduplázta saját magát, vagy átváltozott Krisztussá (?), aki ezáltal Isten teljes valóságát birtokolta, hiszen az Atyához képest voltak hiányosságai. (vö. Máté 20:23; János 5:30; 8:28; stb.) Hasonlóképen a gyülekezetben is meg van a Krisztus teljessége (a gyülekezet Krisztus kiteljesedése, nem pedig teljesen azonos a gyülekezet Krisztussal – Efézus 1:23; vö. Kolossé 2:10); de egyik sem változik át a másikká (az Atya a Fiúvá, ill. a gyülekezet Krisztussá) – nem azonosak, csupán hordozzák annak kiteljesedését és olyan mértékben, aki bennük/általuk megnyilvánul. A Fiú az Atya képmása, a gyülekezet meg a Fiúé, (Róma 8:29), miközben kiváltsága beteljesedni az Isten egész teljességéig – anélkül, hogy azonossá lenne vele. (vö. Efézus 3:19)

5. (a) Ő a jóság megtestesítője – Márk 10:18b

(b) Jó volt minőségileg (vö. Máté 20:15; János 7:12), de nem ő volt a jóság megtestesítője. - Márk 10:18a

6. (a) Ő a szeretet megtestesítője – 1János 4:8, 16; vö. 2Korinthus 13:11; Efézus 2:4

(b) A legnagyobb szeretetet mutatta ki (vö. János 15:13), de nem ő a szeretet ősforrása, ő is szeretve volt. (János 17:24)

7. (a) Ő az egyetlen, egyedül igaz (igazmondó -Titusz 1:2) Isten, az egész Föld a zsidók, Jézus és a keresztények Istene és Atyja, rajta kívül nincs más Isten. - 1Mózes 17:7; 5Móz 6:4; Ézsaiás 45:5; 54:5; Máté 6:9; 22:37; 27:46; Márk 12:32; János 17:3; 20:17; 1Korinthus 8:4; 2Korinthus 11:31; Efézus 1:17; Kolossé 1:3; 1Thessalonika 3:9,13; 2Thessalonika 2:16; 1Timótheus 1:17; Zsidók 11:16; Jakab 2:19; Jelenések 3:12

(b) Nem Jézus a mi Istenünk! - vö. János 20:17; 1Korinthus 8:6; 2Korinthus 6:16; ApCsel 2:39; Róma 1:8; Zsidók 11:16; Jelenések 21:7. Tamás kijelentése testi, és hirtelen felindultságból ered. Az apostolok nem az Istent látták Jézusban! Vö. János 20:20,25. - János 20:28 ellentétben van Máté 16:18-al, és minden más ihletett kijelentéssel, ami a mi Istenünkre vonatkozik.

8. (a) Ő az Atya, az Isten, a Seregek és az Aratás Ura – Ézsaiás 9:7; 63:16; Jeremiás 10:10; Malakiás 1:6; Máté 9:38

(b) Neki csak a neve (feltámadása utáni címe: erős Isten, Örökkévalóság Atyja, - Ézsaiás 9:6), melyet a Seregek Urától (Jehovájától) kap. (Ézsaiás 9:7; vö. Márk 12:11) Ami az Atyáé, az az övé is (János 16:15), kivéve ami az Atyát Atyává teszi, s ami az Atya hatásköre. Vö. Máté 7:21; 20:23, stb...

9. (a) Az Isten és az Atya az egy és ugyanaz – János 4:23-24; 6:45-46; 1Kororinthus 8:6; 15:24; 2Korinthus 11:31; Galata 1:4; Filippi 4:20; Kolossé 3:17; 1Thesszalonika 1:3; 3:13; Titusz 1:4; Jakab 1:27; Az Atya soha nem jött le Fiú képében a földre. vö. Máté 18:10

(b) Jehova Isten és Jézus Krisztus nem ugyanaz/nem azonos – ApCsel 2:34-36; Krisztus Jehova Felkentje és küldöttje. Vö. ApCsel 4:26-27; 10:38; János 8:42; 12:49; 20:21; Zsoltárok 2:2; Ézsaiás 61:1. A Fiú jött le a saját képében (mint Isten mennyei kenyere) a földre, nem maga az Isten. (vö. János 3:13; 6:33, 38, 51, 58; Efézus 4:9-10) Isten jelképes „leszállásakor” nem öltött testet, mint Krisztus, hanem intézkedett népe érdekében. (vö. ApCsel 7:34)

10. (a) Az Atyát Jézus Istennek vallotta – János 4:23-24; 6:27; 10:36
 
(b) Nekünk Jézust Krisztusnak (János 9:22; 1János 4:3; 2Ján. 7), Urnak (Róma 10:9, új Prot. ford.; Filippi 2:11; és Isten Fiának kell vallanunk (1Ján 4:15) – nem az Istennek!!! A Jézus Istenségét hirdetők azonosítják is őt Jehovával, Istennel az Atyával, ami bálványimádásra okot adó tévtanítás, eretnekség. Vö. 2Péter 2:1; Lásd: 2Mózes 20:3-5; 34:14; 1Korinthus 10:14; 1János 5:21; Jelenések 22:15

11. (a) Ő a szent próféták Istene (Jelenések 22:6) Mózes Istenként írt Róla – vö. 2Móz. 8:26-27; 24:4. Ő a Kiválasztó, Aki tetszése szerint helyezte el Krisztus testében a tagokat. (1Korinthus 12:18)

(b) Őt Mózes jövendölése szerint Isten támasztotta prófétaként. (vö. 5Mózes 18:15, 18-19; ApCsel 3:22-26; 7:37). Krisztus Mózes és a próféták által kijelentett személlyel azonosította magát. (vö. Lukács 24:19, 27, János 5:46) Fülöp, némelyek és Pál Mózes és a próféták által kijelentett személlyel azonosították Jézust. (vö. János 1:46, Károli; lásd m: János 6:14; ApCsel 8:34-35, 26:22-23; 28:23; Róma 1:2-3) Benne választatnak ki Isten választottai. (Efézus 1:4; Márk 13:20)

12. (a) Ő a Vagyok – 2Mózes 3:14, az élő és igaz Isten, Akihez meg kell térni. - vö. 1Thesszalonika 1:9; ApCsel 14:15; 26:18-20

(b) Én Isten Fia vagyok – mondta Jézus magáról. (János 10:36; vö. 1Thesszalonika 1:10)

13. (a) Evidens, hogy Ábrahám előtt létezett, és értelmetlen lenne erre hivatkoznia, hiszen kezdet nélküli. - Zsoltárok. 90:2) Az Isten nem azonos a saját Fiával, hiszen szól hozzá és szót váltanak. (vö. Máté 3:17; 2Péter 1:17; János 12:28)

(b) Már Ábrahám előtt létezett, de nem azonos Jehovával – a Vagyokkal. (vö. Máté 22:32) Nem azt mondta, hogy én vagyok a Vagyok, hanem mielőtt Ábrahám LETT (valamikor), a világ létele előtt (vö. János 17:5), de nem öröktől fogva. Egyébként ahogyan Ábrahámra mondja Jézus, hogy előttem LETT/született/létbe jött (valamikor) [vö. János 8:58], ugyanez a görög kifejezés (geniomai) van használva Jézusról is, - előttem LETT/ született/létbe jött (valamikor) mondta Bemerítő János (vö. János 1:15, 27, 30) [Mivel Jézus test szerint Bemerítő János után született, nyilván János prófétai kijelentést tett Jézusnak a Logosz Igekénti/Fiúkénti születéséről!!!] Vagy János 1:3: minden őáltala LETT (valamikor); vagy János 1:10: a világ általa LETT (valamikor); vagy János 1:14: az Ige testté LETT (valamikor); vagy János 2:9: a víz borrá LETT (valamikor); vagy ApCsel 4:22: a gyógyítás csodája LETT (valamikor); Galata 4:4-ben: asszonytól LETT (valamikor), törvény alatt LETT (valamikor), ugyanez a törvényről is: KELETKEZETT (valamikor) [vö. Galata 3:17]; emberekről: teremtettek (valamikor) [vö. Jakab 3:9] stb... 
 
14. (a) Ő öröktől fogva mindörökké létezik (Zsoltárok 90:2); Ő az Alfa és az Omega – Jelenések 1:8; 21:6; 22:13

(b) Ő kezdettől fogva (arkhe=kezdet) van – 1János 1:1; 2:13-14; Ő a kezdet – Kolossé1:18; Isten teremtésének a kezdete - Jelenések 3:14, vagyis vele kezdődött a teremtése Istennek! Úgy van kezdettől fogva, mint az ördög is kezdettől fogva embergyilkos és bűnben leledzik – János 8:44; 1János 3:8 – vagyis nem öröktől fogva, hiszen az ördög bukásának van kezdete. Az arkhe/kezdet szó soha nem jelent öröktől fogva való létet, hanem valaminek (Márk 1:1; 2Péter 3:4), vagy valakinek a kezdetét. (Máté 19:4) A nincs kezdete kifejezés (Zsidók 7:34) pontosan az ellenkezője annak, hogy valakinek (esetünkben Jézusnak) van kezdete – tehát nincs öröktől fogva! [Lásd még a János 17:24-ről szóló tanulmányt - itt]

15. (a) Őt nem szülte senki, születetlen, hiszen egyedül Ő az Isten, senki más! - 1Sámuel 2:2; 2Sámuel 7:22; Lukács 18:19; 1Korinthus 8:4

(b) Nemzés-születés által (tehát valakinek köszönhetően) létezik, az Atya egyszülöttje – Zsoltárok 2:7; Jehova Fia, Jézus tehát háromszor született: 1. amikor az Atya létrehozta, mint Egyszülöttjét és képmását, (vö. János 1:18; 5:26, Példabeszédek 8:22); 2. amikor emberként megszületett Máriától (vö. Máté 1:25); 3. amikor feltámasztatott szellemi, halhatatlan égi életre. (vö. 1Péter 3:18) Isten pedig soha nem született! [Lásd még: Ézsaiás 9:6; 5Mózes 32:18 [Izraelről]; Jakab 1:18 [a gyülekezetről]

16. (a) Nem származik senkitől, hiszen Ő a Teremtő, Akinek az akaratából származik minden. - vö. Jelenések 4:11; Róma 11:36; 1Korinthus 8:6; Efézus 4:6; Isten tart életben/elevenít meg mindenkit. vö. 1Timótheus 6:13

(b) Neki ősidőkbe nyúló (aioni) idejű származása van, ami egyértelműen születésre, létének a kezdetére utal. - Mikeás 5:1, Új prot [MBT]. ford.; vö. Ezékiel 16:3, János 8:42, Károli

17. (a) Nem teremtmény, Ő teremtette elsőként a Fiút, a megszemélyesített Bölcsességet – Példabeszédek 8:22 (ektiszen=teremtett, LXX. és katolikus. ford. vö. 5Mózes 4:32; 32:6); 1Korinthus 1:24, 30; Őt Teremtőnek nevezte Jézus. - Máté 19:4

(b) Elsőszülöttje minden teremtménynek /az egész teremtésnek – Kolossé 1:15. Ki/mi aminek/akinek elsőszülöttje, ahhoz tartozik, annak a részese. Ő az első teremtmény Isten szellemi teremtésében. Jehova benne gyönyörködött. Vö. Példabeszédek 8:30; Ézsaiás 42:1; Máté 3:17; - Jakab 1:18 teremtmények (ktiszma) zsengéjéről beszél, első zsenge a Krisztus (1Korinthus 15:23), és mivel mindenben ő az első (vö. Kolossé 1:18), így a teremtmények között is! Krisztus Istennek az első teremtménye.

18. (a) Azt mondta magáról, rajta kívül nincs más Isten. - Ézsaiás 43:11; 44:8; vö. 37:20; 5Mózes 4:35; 32:39; 1Király 8:60; Zsoltárok 83:19; 86:8,10; Róma 16:27

(b) Soha nem nevezte magát Istennek, sem nem mondta, hogy Vele azonos. Az Atyát jelölte meg az egyetlen, egyedül igaz Istennek. - János 5:44; 17:3

19. (a) Hinni kell, hogy Jehova előtt Isten nem alkottatott, és utána nem lesz. - Ésaiás 43:10; 45:5-6; 1Korinthus 8:4. Ő az első és utolsó. Ésaiás 44:6; vö. Ésaiás 41:4; 48:12; Jelenések 22:13

(b) Azt kell hinni, hogy Jézus Istennek a Fia, (és nem maga az Isten!) - János 20:31. Az egy Istent ismerő démonok (Jakab 2:9) se azonosították az Istennel. vö. Máté 8:29; Márk 1:24; Luk. 4:3, 34, 41; 8:28. Amikor Jézus ezen a címen mutatkozik be: „Első és az Utolsó” (Jelenések 1:17; 2:8), nem állítja magáról, hogy egyenlő Jehovával, csupán azt a címet használja, melyet Isten ráruházott. Jézus volt „az Első” olyan ember, aki halhatatlan szellemi életre támadt fel (Kolossé 1:18). Ezenkívül ő „az Utolsó”, akit ilyen szellemi életre támasztott fel Jehova személyesen. Ennélfogva ’élővé’ lett, ’örökkön-örökké élő’. Halhatatlanságnak örvend. Ebben a vonatkozásban olyan, mint halhatatlan Atyja, akit a Szentírás ’élő Istennek’ nevez (Jelenések 7:2 ; Zsoltárok 42:3, Károli). Maga Jézus támasztja majd fel az összes többi felkent keresztényt. (vö. János 5:21)

20. (a) Neki nincs Istene. - 2Mózes 15:11; 18:11; 5Mózes 10:17; 2Krónika 2:5; Nehémiás 1:5; Zsoltárok 95:3; 96:4; 97:9; 135:5; 136:2; Dániel 2:47

(b) Krisztus Istene Jehova, az Atya. - Zsolt 45:7; János 20:17; 2Korinthus 1:3; Efézus 1:17; Zsidók 1:9; Jelenések 3:12. Ő Isten előtt választott becses kő.- 1Péter 2:4

21. (a) Neki nincs Atyja, de van Fia, akiben (nem önmagában) gyönyörködik. - Máté 3:17; 12:18; 17:5; Lukács 9:35; 2Péter 1:17; vö. Zsoltárok 2:7; Ézsaiás 42:1

(b) Neki nincs Fia, de van Atyja. - János 12:28; 17:1; 20:17

22. (a) Neki nincs feje, mindenek felett Úr és parancsoló. - 5Mózes 10:17; Zsoltárok 119:91; 136:3; 148:4-6; Jeremiás 32:21, Herz.ford.

(b) Neki feje az Isten, még feltámadása után is. (1Korinthus 11:3) A népeknek parancsolóul adatott Istentől. (Ézsaiás 55:4) Jézus parancsok által vezetett volt. - János 12:49; 14:31; vö. 17:4

23. (a) Soha nem vettetik alá senkinek. Ő az egy Istene és Atyja mindenkinek, Aki mindenek fölött és mindeneken keresztül és mindenekben ott van. (Efézus 4:6; vö. 1Korinthus 12:6; 15:27 Saját akaratából cseleszik. - Jób 42:2; Ézsaiás 46:10; Róma 8:28; Efézus 1:11; Jelenések 4:11; Saját szuverén hatalmába/fennhatósága alá rendelt (tithémi) időszakokat, melyekbe a Fiúnak sincs beleszólása. - ApCsel 1:7; vö. Márk 13:32

(b) A Fiú aláveti magát annak, Aki neki mindent alávetett. - 1Korinthus 15:28. Ez az alávetés (is) mutatja, hogy a szentháromság-egység dogmája nem biblikus. Jézus akarata alárendelt. - Lukács 22:4; János 5:19, 30; 8.28; 12:49; 14:31; őt Isten rendelte (tithémi) mindenek örökösévé. - Zsidók 1:2

24. (a) Atya és Fiú - bár két különböző Lény (2Timótheus 4:1), de egyenlőek az istenképűségben. - 1Mózes 1:26;

(b) Isten alakjában egyenlő volt Vele. Filippi 2:6. A görög iszosz szó mindig VALAMIBEN való egyenlőséget jelent, és nem azonosságot. vö. Máté 20:12; Márk 14:56; Lukács 6:34; János 5:18; ApCsel 11:17; Filippi 2:6; Jelenések 21:16. A halálban nem volt egyenlő Vele! Isten nem ízlelte meg a halált, csak Isten kegyelméből Jézus. vö. Zsidók 2:9; Nem Jézus a kegyelem Istene, hanem az Atya, Jehova. 1Péter 5:10

25. (a) Őtőle, Őáltala és Őérette van minden. (Belőle fakad, Rajta át halad, Beléje torkollik a mindenség- Balázs K. ford.) - Róma 11:36. Neki a Fiú a Társa (Zakariás 13:7) a teremtésben, hiszen Isten általa teremtette a világmindenséget. Példdabeszédek 8:30; vö. János 1:3; Kolossé 1:16; Zsidók 1:2. Belőle van minden, és mi Őérte. 1Korinthus 8:6a; ApCsel 17:28

(b) Egy az Atyával (tulajdonságokban és célokban), mint a gyülekezet is egy Krisztussal, de nem azonos! - János 10:30; 17:11,21; vö. 1Kor 3:8a; 12:12; Galata 3:28; Róma 12:5. (Hogy az egység nem jelent azonosságot, lásd pl. 1Mózes11:6; Bírák 20:1) Ő általa van minden, és mi is ő általa. 1Korinthus 8:6b

26. (a) Saját vérét (a Fiáét) áldozta – ApCsel 20:28; vö. Máté 26:28; János 6:54; 1János 1:7 
 
(b) Tulajdon „vére” (jelképes kifejezés), saját fia volt Istennek. - Róma 8:32

27. (a) A hatalom mindig az Övé volt. - 1Krónika 29:11; 2Krónika 20:6; Dániel 7:13-14; vö. Dániel 2:20; Zsolt 147:5; Jeremiás 32:18; nincs hatalom, csak Istentől – Róma 13:1

(b) Istentől kapta a hatalmát. - Dániel 7:14; Máté 28:18; ApCsel 10:38; Hatalmas volt Isten előtt. Lukács 24:19; Isten volt a trónja. Zsoltárok 45:7, új. Prot. ford., Zsidók 1:8 (Itt a szöveg nem azt mondja, hogy Jézus volt az Isten, hanem hogy a Fiúnak az Isten a trónja örökkön örökké!); Minden ellenséget az Isten vet a lábai alá. - 1Korinthus 15:25

28. (a) Jehova az öregkorú, Aki adja az uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot. - Dániel 7:13-14. vö. Dániel 7:9,22; Zsoltárok 90:2; Ézsaiás 9:7; Habakuk 1:12; Jelenések 4:2; 12:10

(b) Jézus az Emberfia, aki kapja Dániel 7:13-14; vö. Máté 25:31; János 3:13; ApCsel 7:56; Filippi 2:7; Zsidók 2:14; Jelenések 1:13; 14:14

29. (a) Ő a legnagyobb (Zsidók 6:13); A leghatalmasabb Úr (1Mózes 14:18; 4Mózes 24:16; 5Mózes 32:8; Márk 5:7); Senki nem tanítja, és nem erősíti. - Jób 9:4; 21:22; 36:22; Róma 11:34; Hiszen Ő a magasságos Isten. - Lukács 1:32,35,76; Márk 5:7 (Lásd itt)

(b) Jézus szerint az Atya mindenkinél nagyobb – János 10:29; 14:28 – még nála is. Angyal által erősítve és tanítva volt. Lukács 22:43; János 8:28; vö. Zsidók 5:8. Jehova erejével legeltet. (Mikeás 5:4, Károli f.) Ő a magasságos Isten Fia. - Márk 5:7

30. (a) Önmagától eredő élete van önmagában, amit senkitől nem kapott. - János 5:26a; Ő az élet ősforrása – Zsolt 36:10, Károli; Jer. 2:13; 17:13; ApCsel 17:28

(b) Az Atya megadta neki, hogy élete legyen önmagában. Tehát az Atyának kellett sorrendben az elsőnek lennie, hogy életet adjon az Ő Fiának. János 5:26b; Jézus szó szerint azt mondta: „TŐLE vagyok” - autú eimi   – (János 7:29, kat.f.). Ő Isten igazságos szolgája. Ézsaiás 42:1; 52:13; 53:11; Máté 12:18; ApCsel 3:13; Zsid 8:2

31. (a) Isten nem ember – 4Mózes 23:19a

(b) Nem lehetett egyszerre Isten is meg ember is. - 4Mózes 23:19. Közbenjáró volt Isten és ember között. - 1Timótheus 2:5; Szószóló az Atyánál. - 1János 2:1; vö. Máté 10:32-33

32. (a) Nem is embernek Fia – 4Mózes 23:19b

(b) Embernek fia volt, aki Isten jobbján állt. - ApCsel 7:56

33. (a) Senkihez sem lehet hasonlítani – 2Mózes 8:10; 9:14; 2Sámuel 7:22; Zsoltárok 89:6; 40:6, Károli; Ézsaiás 40:18, 25; 46:5,9

(b) Emberhez hasonló lett. - Filippi 2:7; Hasonlította magát Salamonhoz. - Máté 12:42; Ember fiához hasonló. - Dániel 7:13; Jelenések 1:13

34. (a) Isten szellem (mindig az!). - János 4:24; Ő soha nem válhat testté, ezért is nem látta soha senki. - 2Mózes 33:20; János 1:18;; 6:46; 1János 4:12,20

(b) Ő (mint Ige) válhat testté – János 1:14; Zsidók 10:5, majd szellemmé – 1Korinthus 15:45; 1Timótheus 3:16, de Isten soha nem válhat testté, mert akkor már nem az, ami! - láthatatlan szellem – 2Korinthus 3:17 ; vö. Zsidók 11:27;

35. (a) Soha senki nem látta (az emberek közül). - János 5:37; alak nélküli – 5Mózes 4:12, 15; elrejtőzködő – Ézsaiás 45:15; titkon van – Máté 6:6; égből szólt – Máté 3:17; láthatatlan - . Kolossé 1:15; 1Timótheus 1:17; alkotásaiból lehet felismerni – Róma 1:20; hinni kell létezésében – Zsidók 11:26

(b) Az ÓSZ-ben Jézus angyalként képviselte Jehovát, ő volt (YHVH néven – vö. 2Mózes 3:2 YHVH Angyala. - vö. 2Mózes 14:19; 23:20-21; 32:34; 33:2-3; 4Mózes 20:16; Józsué 5:14; Zsoltárok 34:8; Ézsaiás 63:9; ( vö. Isten arcának megjelenítője – János 14:9; 2Korinthus 4:6); ApCsel 7:35,38,53; 1Korinthus 10:4, 9; Galata 3:19; (vö. „úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.” - Galata 4:14) ;Zsidók 2:2; vö. „az Ő (YHVH) követe (Krisztus) mentette meg őket” - Ézsaiás 63:9 ; „hirtelen eljön templomához az Úr (YHVH)... és a szövetség követe (Krisztus)” - Malakiás 3:1

36. (a) Mindíg az égben van (Lukács 2:14), az angyalok mindig látják az égben az arcát. - Máté 18:10

(b) Mialatt Isten az égben volt, a fiú a földön volt. - Lukács 2:16,52; Isten az égből szólt a földön lévő Fiához. - Máté 3:17; volt az Istenhez. - Zsidók 2:17

37. (a) Halhatatlan (romolhatatlan). - 1Timótheus 1:17; Róma 1:23; örökkévaló – 1Mózes 21:33; 5Mózes 33:27; Ézsaiás 40:28; örökké uralkodó – 2Mózes 15:18; Zsoltárok 145:13; 146:10; örökké élő – 5Mózes 32:40; Dániel 4:31; 12:7; 1Péter 1:23; Jelenések 4:9-10; 10:6; mindörökké király – Zsoltárok 10:16; Jeremiás 10:10; mindörökké trónoló- Zsoltárok 29:10; népét örökké körülvevő – Zsoltárok 125:2; örökké lakozó – Ézsaiás 57:15; örökké megmaradó Dániel 6:26; örökkévaló hatalmú – Dániel 4:31; meg nem haló – Habakuk 1:12, katolikus ford.; örök – Róma 16:26

(b) Engedelmes volt a halálig – Filippi 2:8; kivágatott az élők közülÉzsaiás 53:8; kiirtották – Dániel 9:26; életét halálra adta – Ézsaiás 53:12; szellemét kibocsátotta – János 19:30; megölték (az életnek fejedelmét) – ApCsel 3:15; Jelenések 5:12; az Isten feltámasztotta – ApCsel 4:10; 10:40; 13:30; halottak feltámadásából az első – ApCsel 26:23; - érettünk meghalt – Róma 5:8; az égi elhívásúak (vö. Zsidók 3:1) eltemettettek vele együtt – Róma 6:4; vö. Filippi 3:10; 2Timótheus 2:11; többé meg nem hal – Róma 6:9; megáldoztatott – 1Korinthus 5:7; meghalt a bűneinkért – 1Korinthus 15:3; az Istene feltámasztotta – Efézus 1:17,20; elsőszülött a halottak közül – Kolossé 1:18; meghalt és feltámadt – 1Thessalonika 4:14; a halálból az Isten kihozta – Zsidók 13:20; test szerint megölték 1Péter 3:18; halott volt, íme él – Isten ereje által – 2Korinthus 13:4; Jelenések 1:18; Isten Fiának jelentetett ki/lett rendelve a halottak közül való feltámadás által. - Róma 1:4

38. (a) Értelmetlen dolog lenne saját maga előtt megjelennie, vagy önmaga jobbján ülnie, hiszen Ő ül a királyiszéken. - 1Király 22:19; Ézsaiás 6:1; Ezékiel 1:26; Dániel 7:9; Jelenések 4:2; 7:10; 19:4.

(b) Ő elment az Atyához – Ján 16:28; Isten előtt megjelent – Zsidók 9:24; Isten jobbján ül – Zsoltárok 110:1; Róma 8:34; Márk 12:36; ApCsel 7:55-56; Efézus 1:20; Kolossé 3:1; Zsidók 1:3,13; 8:1; 10:12; 12:2; 1Péter 3:22

39. (a) A tirnitárius (hármas) szakaszokban csak az Atya van Istennek nevezve – 2Korinthus 1:21-22; 13:13; 1Péter 1:2

(b) Ugyanitt nincs Istennek nevezve, hiszen nem ő az Isten, hanem Jehova, az Atya! - János 6:27; 8:40; 2Korinthus 3:4; Efézus 1:2-3; 4:4; 5:20; 2Thessalonika 1:8; 2Timótheus 4:1; Titusz 2:13; Jelenések 1:1; 20:6; 22:1

40. (a) Egyetlen személyben létezik! - Rajtam (nem rajtunk) kívül nincs Isten . - Ézsaiás 44:6. vö. 5Mózes 4:35; 32:12; Ézsaiás 43:10-11; 45:18; 1Sámuel 2:2; Márk 12:32; 1Korinthus 8:6; Soha nem szólították háromságos Istennek!!! - vö. ApCsel 4:24

(b) Jézus is ezt tanította. - János 17:3; vö. Márk 12:11; Nem tanították róla, hogy egy háromság része lenne! Lásd Fülöp bizonyságtételét Jézusról a komornyiknak.- ApCsel 8:35. Vajon miért hagyta ki Fülöp ezt a jó lehetőséget, hiszen a háromság hívők semmilyen lehetőséget nem hagynak ki, hanem a frissen megtérőknek rögtön hirdetik, hogy Jézus a háromság-Istennek a része (vagyis ahogy ők elképzelik).

41. (a) Ő az ima meghallgatója, senki más. Ő senkihez nem imádkozik! - Zsoltárok 55:17; 65:3; 145:18; Példabeszédek 15:8,29; Máté 6:6,9; ApCsel 4:24; 10:31; 12:5; Filippi 4:6; 1János 5:14; Jelenések 5:8; 8:3-4; Ő nem adott hálát Krisztusnak.

(b) Krisztus hálát adott Istennek (János 6:11; 11:41; példamutatóan Istenhez imádkozott. - Lukács 6:12; 22:42; Zsidók 5:7; [János 14:14: kértek tőlem (Vida. ford.) kérést jelent, nem imát! - vö. Márk 10:35-36; Máté 20:20. Lásd m. János 16:26; 11:22; 1János 5:14.] Az ApCsel 7:59-ben az epikaleó segítségül hívást, fellebbezést jelent, nem imát. vö. ApCsel 25:11). Hogy miképpen lehet segítségül hívni valakit anélkül hogy imádkoznánk hozzá, lásd pl. 2Sámuel 10:11; Márk 9:22-24; ApCsel 9:14,21; 16:9; 22:16; vö. ApCsel 10:43; 1Korinthus 1:2; Filippi 4:3. Felvetődik, mit jelent a Jézus nevének a segítségül hívása, ha nem a hozzá intézett imát? A válasz nagyon egyszerű: A szent szellem által felkent ősgyülekezet úgy hívta segítségül Krisztus nevét, hogy a Legfőbb Úrhoz való imájukban Krisztusra hivatkoztak, hogy általa adjon nekik Isten kellő képesítést a szolgálatban. vö. ApCsel 4:30. Tehát ezt jelenti (nem a hozzá intézett imát) a Krisztus nevének a segítségül hívása, vagyis hogy rajta keresztül megyünk az Atyához. (vö. János 14:6) Vagy Istvánhoz hasonlóan szorult helyzetünkben segítségül hívjuk a nevét, ezzel elismerve azt a tisztességet, amellyel Isten őt felruházta. (vö. Zsidók 4:14-16; 1Korinthus 1:30; Filippi 2:9-11.

42. (a) Kizárólagos imádata követelmény. - 2Mózes 20:3; Rajta kívül senkit sem lehet imádni, mert az imádatban nem osztozik senkivel. - 2Mózes 34:14; Lukács 4:8. A Jelenések könyvében is nyomon követhető az Ő kizárólagos imádata. vö. Jelenések 4:9-11; 5:14; 7:11-12; 11:16-17; 19:4

(b) Mivel Isten imádata az Atyára vonatkozik, hiszen a ho theosz imádatára vagyunk buzdítva (vö. Jelenések 19:10; 22:9; lásd m. 14:7), ezért a Fiú imádata eltérés az isteni akarattól, vagyis engedetlenség, imádat tekintetében pedig bálványimádás (hiszen minden imádat az, aminek nem Jehova Isten a célpontja!) A Fiúnak hódolat jár, és tisztelet, (stb.), de nem imádat. - vö. Lukács 24:52; János 9:38; Zsiók. 1:6; Jelenések 5:13

43. (a) Az Atya keresi az Ő imádóit: „akik Őt imádják” - mondta Jézus – János 4:23-24; vö. 1Korinthus 14:25. Megközelíteni csak közbenjáró által lehetséges. - 1Timótheus 2:5; János 14:6

(b) Jézus zsidóként az Istent imádta, és az igazi imádókat Atya-imádóként azonosította. - János 4:21-24. Az Atya imádatához ragaszkodott. - Máté 4:10; Őt közbenjáró nélkül is meg lehetett közelíteni. Pl. Máté 8:5-13.

44. (a) Istennek nincs feje, Ő senkinek nem a felkentje, stb...

(b) Neki Isten a feje – 1Korinthus 11:3; Ő Jehova felkentje – ApCsel 4:26; 10:38; vö. Zsoltárok 2:2; Ézsaiás 61:1; Lukács 4:18; Ő Urunk Krisztusa – Jelenések 11:15; Istenünk Krisztusa – Jelenések 12:10; Krisztus Istené – 1Korinthus 3:23

45. (a) Ő egyedül szentséges önmaga által, gonoszsággal nem kísérthető – Jelenések 15:4; Jakab 1:13; Ő jelenti meg előre a véget. - Ézsaiás 46:9-10, egyedül Ő mindentudó – 1Sámuel 2:3, Károli; Jób 37:16, kat.f .; Zsoltárok 147:5; 1János 3:20

(b) Jézus az Atya által megszentelt, Ő mindenben megkísértetett – János 10:36; Zsidók 4:15; az ítélet napját és órájét nem ismeri, hanem csak az Atya. - Máté 24:36; Márk 13:32; vö. Jelenések 1:1. Ő nem mindentudó, az Atyához képest tudása korlátozott. - vö. ApCsel 1:7

46. (a) Ő a megmentő/megtartó/üdvözítő/szabadító Isten, Aki soha nem azonos a megmentő/megtartó/üdvözítő/szabadító Jézussal. -vö. (LXX: 5Mózes 32:15; Zsoltárok 24:5; 95:1, stb.); Lukács 1:47; 1Timótheus 1:1; 2:3; 4:10; Titusz 1:3; 2:10; 3:4; Judás 25

(b) Ő a megmentő/megtartó/üdvözítő/szabadító Jézus Krisztus, aki soha nem azonos a megmentő/megtartó/üdvözítő/szabadító Istennel. - Lukács 2:11; János 4:42; ApCsel 5:31; 13:23; Eféus 5:23; Filippi 3:20; 2Timótheus 1:10; Titusz 1:4; 2:13; 3:6; 2Péter 1:1,11; 2:20; 3:2,18; 1János 4:14. Isten bűnné tette értünk - 2Korinthus 5:21 – magát nem tehette bűnné, nem azonos Ővele.




2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Teljesen igazad van. Sajnos sokan osszemossak a kettot es kettobol csinalnak egyet. Ha a régi és új keresztyén felekezetek ennyire vakok, akkor semmi mentségük a túlélésre.
Isten ostora: Az Új Ateizmus

“meggyűlölik a paráznát … mert Isten tette szívükbe” Jel.17:16,17
“New Atheism is the name given to the ideas promoted by a collection of modern atheist writers who have advocated the view that “religion should not simply be tolerated but should be countered, criticized, and exposed by rational argument wherever its influence arises.”[1]
http://en.wikipedia.org/wiki/New_Atheism
http://en.wikipedia.org/wiki/Antireligion
http://en.wikipedia.org/wiki/State_atheism
A teljesen ateista világ, amikor a vezető politikusok teljesen átadják a Sátánnak a hatalmat, csupán idő kérdése.
Mi semmit sem tehetünk ez ellen, ez Isten terve, ezért politikailag teljesen függetlenek kell maradnunk.
http://en.wikipedia.org/wiki/State_atheism
Hihetetlen milyen gyorsan tudnak fejlődni a dolgok. Ki hitte volna, hogy a kommunizmus hónapokon belül összeomlik? Ki hinné ma, hogy a büszke ortodox, katolikus, protestáns és újprotestáns egyházak egyetlen nap alatt felszámoltatnak? Ki hinné ma, hogy mindenféle vallás felszámoltatik? Hiába fog össze minden vallás, hiába… A militáns Új Ateista Mozgalom mint Isten ostora fog lecsapni minden vallásoskodóra. Az ateista messiás győzni fog minden vallás felett. Még Isten népét is legyőzi. Hihetetlen! Azon a napon csak Isten népe nem fog csodálkozni.

kontakt írta...

"Mert mindenki, aki az Istentől született, legyőzi a világot. És ez a győzelem - győzelem a világ fölött! - a mi hitünk." (1János 5:4)