motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2014. március 5., szerda

A hit szerepe az igaz imádatban /II. rész/


Hogyan lehet szert tenni a bibliai hitre?






"a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által." - mondja a Biblia a Római levél 10:17-ben. Tehát ahhoz, hogy fölépítsünk magunkban egy megbízható, hosszú távon is kitartásra serkentő hitet, azt a bibliai kinyilatkoztatásra kell hogy alapozzuk, hiszen maga a Biblia is az elmúlt évszázadok-évezredek alatt kitartóan megbízhatónak bizonyult azok számára, akik általa vezettették magukat. A Biblia minden eddigi ellenségét legyőzte, így a Bibliára épülő hittel rendelkező emberek sem fognak alulmaradni egyetlen filozófiai /vagy egyéb/ ellenségükkel szemben.

Az alaphelyzet az, hogy valamennyien 'földhözragadt' látásmóddal rendelkezünk, akár csak a hitetlen Tamás, aki ezt mondta a feltámadt Jézussal kapcsolatban: "Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem." (János 20:25) Tehát szükségünk van bizonyos kapaszkodókra, olyan tényezőkre, amik befolyásolják a szellemi látásmódunkat, hogy hinni tudjunk.

Az ugyan nem adatik meg nekünk, hogy kezeinkkel megtapogathassuk Jézus Krisztus sebeit, viszont szellemi módon olyan tényeket/tényezőket tapogathatunk ki, amik némi erőfeszítés árán hozzáférhetőek a számunkra, és amelyek által idővel eljuthatunk abba a tudati állapotba/meggyőződésbe, hogy a magunkra nézve igaznak valljuk Pál apostol kijelentését:

"hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (a minthogy valósággal az is), a mely munkálkodik is ti bennetek, a kik hisztek." (1Thesszalonika 2:13)

Vajon mik ezek a tények illetve tényezők, amelyek hitre juttathatnak minket? Lássunk néhányat belőlük, nem a teljesség igényével, de teljes igényességgel, úgy ahogyan az kitelik tőlünk:

  1. A Biblia történelmi és földrajzi szempontból nyomon követhető. A benne szereplő személyek, események és helyszínek némelyike vagy sokasága lelhető fel ókori világi feljegyzésekben, régészeti felfedezésekben. Ezeknek a begyűjtése megerősítheti bennünk azt a gondolatot, hogy mindaz, amit a Biblia leír, azok valóságos történelmi tények valóságos történelmi szereplőkkel, és nem csupán kitalációk, emberi fantázia termékei. Azonkívül a Bibliának minden tudományos területet érintő kijelentése pontos és korrekt, és ez egy különösen lebilincselő területe a Bibliának!
  2. A történelmi zsidóság létezése, és a velük kapcsolatos próféciák igaz volta. Isten választott népe volt a zsidóság, de meg lett nekik mondva, ha elhagyják Istenüket és nem maradnak meg a Vele kötött szövetségükben, Isten szétszórja őket a szélrózsa minden irányába. Vajon mindez a világ szeme láttára következett be? Minden bizonnyal! (vö. 5Mózes 28:59-68; Zsidók 8:9)
  3. Jézus Krisztussal kapcsolatos próféciák beteljesedése. A Biblia az ő életének és halálának a legkülönlegesebb jellemzőit jövendölte meg /a próféták az ő személyére fókuszáltak (vö. Luk 24:27; Apcs 10:43; 1Pét 1:10-11) szinte a legapróbb részletességgel, ezért szükséges azokat megismerni ahhoz, hogy láthassuk, Istentől küldött Messiás volt ő, akin keresztül van a bűneink bocsánata, és akin keresztül kerülhetünk vissza az Istennel kapcsolatos meghitt közösségbe, amit Ádám és Éva bűnelkövetése miatt elvesztettünk.
  4. A világ végével /a jelenlegi korszak befejezésével/ kapcsolatos próféciák beteljesedése, melyekkel leginkább a Máté 24. része /és egyéb helyek/ foglalkoznak.
  5. A Biblia tökéletes jellemrajzot ad az ember természetéről, a gondolkodási módjáról, a belső ösztöneiről, méghozzá olyan pontossággal, amellyel egyetlen pszichológiai tankönyv sem rendelkezhet, hanem csakis az ember Teremtője. De nem csak hogy megállapítja ezeket a tulajdonságokat, hanem azt is feltárja, hogy mi az a mérce, amelyhez igazodnia kell, ha Isten útján akar járni. És mivel ez sok embernek nem tetszik, inkább elvetik a Biblia erkölcsi zsinórmértékét, csak hogy a magukét tegyék a helyébe. Az idő előrehaladtával pedig ez egyre jobban fellazul és egyre több társadalmi probléma okozójává válik.
  6. Az élet minden területét átfogó erkölcsi útmutatás minden nemzet számára azt mutatja, hogy ez olyasvalakitől származik, aki képes az emberiség fennmaradását és jólétét biztosító korlátokat úgy felállítani, hogy azok nem részrehajlóak és különösen nem kedveznek egyik népnek sem a maga javára másokkal szemben. Ez pedig azért lehetséges, mert Isten az emberiséget - bár sok nemzetként, de egyetlen testvériségként kezeli, és senkit sem emel a másik fölé vagy alá, ami világi szinten elképzelhetetlen. A Föld nevű bolygó minden embernek az otthona, és minden ember a másiknak a felebarátja, akit tisztelni és szeretni hívatott. Istennek az az akarata, hogy mindenki erre a felismerésre eljusson és a szeretet törvényét betöltse. (vö. Márt 12:29-31; Róma 13:10)
  7. A Biblia belső összhangja, az Ábrahám szellemi magvával kapcsolatos kijelentések történelmi egymásraépülése, Isten elhívása a testi Izraeltől a szellemi Izraelig. /Ez ahhoz hasonló, mint egy hatalmas őserdőben lévő, kívülről láthatatlan utak, amik egymással összefüggő rendszert alkotnak./ Ez a legfantasztikusabb vonalvezetése a Bibliának, amiből világosan látható, hogy Isten terve az évezredek alatt hogyan bontakozik ki a kezdetektől a megvalósulásig. [Lásd: "Az örökösök, akik az emberiség felemelésére hívatottak " című tanulmányt itt]
  8. A jövőre vonatkozó ígéretek emberközpontúsága, amire és amilyen otthonra vágyik az emeriség józanul gondolkodó része, az van beígérve. Vagyis egy örök élet földi paradicsomban, tökéletes egészségben és szabadságban, földrajzi határok nélkül. (vö. Ézsaiás 11:1-9; 65:17-25)
  9. A hatalomnak és tekintélynek az a megnyilvánulása, amely Isten részéről jön, hogy Ő életnek és halálnak az Ura, felette áll minden emberi hatalomnak, és senki sem tudja megakadályozni abban, hogy az akaratát véghezvigye! (vö. Jób 36:22-23; Ézsaiás 46:9-10)
  10. Az emberi faj természetéhez tartozó istenkeresés gyökerei minden népcsoport körében a legmélyebbre nyúlnak. Az evolucionista tudósok megpróbálják ezt a tudománnyal helyettesíteni, de ez csak azok esetében működik, akik direkt meg akarnak szabadulni minden vallásos köteléktől, hogy a saját erkölcsi nívójuk /vagy nívótlanságuk/ szerint éljenek.
  11. Az Isten konkrét belenyúlása az egyes ember életébe, pozitív tapasztalatok, imameghallgatások. Isten bárkinek ad szent szellemet és bölcsességet, aki kér Tőle. (vö. Luk 11:13; Jak 1:5,17; 1Ján 5:14)
  12. Az emberi agyban lévő alapprogram bármilyen nyelv megtanulására, [a csecsemő agya a születéskor már 'be van huzalozva' a nyelv feldolgozására – más szóval: “Az emberi idegrendszer előhangolt a nyelv elsajátítására” - Pléh, 1984]; az emberi agykihasználás blokkolása. A lezárt kapacitás az eredeti tökéletes állapotra utal, hogy eredetileg 100%-os agykihasználásra teremtettünk, tökéletes testtel, tökéletes egészséggel és örök életre szóló lehetőséggel, betegségektől mentesen. - Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát... Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.” (Freund Tamás agykutató prof.)
  13. Az embernek Istentől kapott szabad akarata van. Ez nagyon nagy horderejű dolog, hiszen az ember hogyan lett volna képes elrugaszkodni a holt anyagtól, - ha attól származna – hiszen az anyagnak nincs önálló akarata, nem hogy szabad. Charles Darwin szerint a szabad akarat érzékcsalódás, amit belső motiváltságunk elemzésének képtelensége okoz. A modern darwinisták, például Robert Trivers szerint a szabad akarat önámítás, és nem más, mint kialakult adaptáció. Pinker definíciója szerint a szabad akarat az emberi lények idealizálása az etika nevű játék játszhatóvá tételének érdekében. Rita Carter írónő ugyanezt az agyba huzalozott illúziónak nevezi. A filozófus Tony Ingram szerint a szabad akarat az, amiről azt feltételezzük, hogy mások rendelkeznek vele. Az ateisták szerint a természetes szelekció ruházott fel minket a szabad akarat képességével, a bibliai kinyilatkoztatás szerint Isten, amikor az ő /szellemi/ képére és hasonlatosságára teremtett minket (vö. 1Móz 1:26). Maga az a tény, hogy Isten elfogadásával, ill. elutasításával más erkölcsi dimenziókba hajló szabad akarattal vagyunk megáldva, ez is ezt a tényt erősíti meg.
  14. Az, hogy annyiféle /világ/ vallás van, és minden vallásban vannak szellemi összekötők a földi és a szellemvilág között (jógik, guruk, sámánok, energiagyógyítók [közismertebb néven természetgyógyászok], tisztánlátók, okkult praktikákat hivatásszerűen űzők (stb.) – azt igazolják, amit a Biblia is mond, hogy létezik szellemvilág, és létezik a Sátán az Ördög, a démonok feje, akik elleni harcra készít fel bennünket az Isten igéje. (Lásd:: Efézus 6:7-10)
  15. Olyan bibliamagyarázatok léteznek, amik emberi észtől nem eredeztethetők, különös tekintettel pl. az adventizmusra, ahol E.G. White látomások által fogant magyarázatai a törvénnyel és a szombattal kapcsolatosan az egész Bibliát átfogják, és teljesen máshová lyukadnak ki, mint amit a szöveg szó szerint kijelent. /Konkrétan az újszövetségben nem létezik tízparancsolat Jézus Krisztus halála után [a mózesi törvény érvényességének megszűnésével], nincs is említve sehol, ennek ellenére az adventisták állítják, hogy az még mindig érvényes, sőt örökké az lesz, mivelhogy az örök erkölcsi törvény minden időben minden nemzet számára. És ezt úgy érik el, hogy manipulálják a törvényt, kiveszik a zsidóknak adott egész /613/ törvényből a tízparancsolatot, mintha az nem is tartozna hozzá, hogy az érvényesnek jelenthessék ki. Ha viszont az egész törvényhez tartozott, akkor a tízparancsolat újraérvényesítésével visszamennek a törvény alá, a törvény átka alá, és a krisztusi kegyelemből kiesnek. Ez esetben az egész törvényt meg kell tartani, amire viszont ember nem képes! (vö. Gal 5:1-8) Nem véletlenül mondja Pál, hogy ez egy elhitetés, és nem Krisztustól van! Ha valaki fellapozza a Bibliában az édenkerti eseményeket, sehol nem olvashatja, hogy Ádám és Éva szombatot ünnepelt volna. Az adventizmus már itt elkezdi az elhitetést, és állítja, hogy ünnepeltek. Sőt, a szombatot nem csak a zsidók kapták, hanem az egész emberiség, amely teljesen ellentétes a bibliai kinyilatkoztatással. Létrehoztak egy teljesen más szellemi rendszert, amelyben a tízparancsolat és a szombat az alap, amin minden megfordul. Aki nem ünnepli a 24 órás szombatot estétől estéig, az nem tartozik Isten népéhez. Ahogyan az érveiket egymásra építik, az mutatja, hogy ezt csak természetfeletti látomások útján lehetett kigondolni és kivitelezni, ehhez pedig fel kellett állítani az adventizmust a világ vallásos színpadán. Az Ördög hatalmas szellemteremtmény, Jézust is megkísértette, nem csoda, hogy Ábrahám elhívott szellemi magvát is félre akarja vezetni! Egyébként meg azt mondja róla a Biblia, hogy az egész világot félrevezeti, ami teljesen meg is felel a valóságnak! (vö. Jel 12:9) / [És ott vannak még a karizmatikus egyházakban lévő okkult erőmegnyilvánulások, amiket természetes eredettel nem lehet megmagyarázni.]
  16. A Biblia eredeti szövegeinek/szavainak különleges összhangja, annak ellenére, hogy kb. 1600 év alatt született 40 író közreműködésével. Sokszor még az sem mindegy, hogy bizonyos helyeken melyik héber vagy görög szó van használva, mert csak azoknak megvizsgálásával lehet egy adott nézetet cáfolni vagy alátámasztani. Pl. amit a magyar fordításban olvasunk, hogy Isten Ábrahám utódainak adja örökre Izrael földjét, és örök szövetségre lép velük (vö. 1Móz 13:15; 17:7), amögött a héber óhlam szó található, ami viszont meghatározatlan időt jelent a héberben, és nem feltétlenül szó szerinti örököt. A 2Mózes 30:21 szerint az ároni papság is örökre volt rendelve (vö. 2Móz 28:43), ma pedig már nem érvényes, Jézus papsága felváltotta. (vö. Zsidók 5:7-10) Vagy pl. a magyar templom szó mögött több görög szó is van az eredetiben: hieron, naosz; a görög prosküneó pedig jelent imádatot (vö. Ján 4:23-24) is meg hódolatot (vö. Jel 3:9) is, és egyáltalán nem mindegy, hogy azt pl. Jézus Krisztus esetében hogyan használja az eredeti szöveg, ugyanis az igaz imádat függ tőle!
  17. Az, hogy a Biblia a világ legelterjedtebb könyve, a legtöbb nyelvre le van fordítva, azt mutatja, hogy az az Isten van mögötte, amelyik azt akarja, hogy a legszélesebb körben legyen hirdetve az üzenete (vö. Máté 24:14), a Krisztusról szóló Jó Hír. Ez pedig az embereket színvallásra készteti, és megmutatja, hogy ki jár az életre vezető keskeny úton, és ki a pusztulásra vezető széles úton. Krisztus azt mondta, hogy a széles úton járnak sokan, nem a keskenyen. (vö. Máté 7:13-14)
  18. Az, hogy a kereszténységet a fennálló hatalmi szférában lévők a legteljesebb mértékben ellenzik, és fel akarnak lépni ellene, ez is meg van jövendölve, és a Biblia igazát mutatja.[Lásd itt.]
  19. A világ politikai elitjének fogalma sincs arról, hogy Krisztuson fordul meg a világ és az ő egyéni sorsuk, és teljesen el vannak merülve a saját maguk eszkábálta elgondolásaikban. Lásd: „Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtetett, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát:” (1Kor 2:7-8) A politikusok zöme ma ugyanott tart, mint a kétezer évvel ezelőttiek.
  20. Az emberiség semmit sem vesz észre abból, hogy mi folyik a színfalak mögött, hanem egyre jobban elfogadják az evolucionista magyarázatokat, amelyek által egyre jobban eltávolodnak Istentől és az üzenetétől. Nem vesznek észre semmit (vö. Máté 24:39) abból, hogy a világ végével kapcsolatosan megjövendölt események a szemünk láttára teljesednek be, mert száz és ezerféle propagandával meg vannak vezetve, úgy a politika, a tudomány, a vallás terén. Ebben a zűrzavarban csak azok tudnak eligazodni, akik engedik magukat a Biblia által a legteljesebb mértékben vezettetni, és szüntelenül készen állnak arra, hogy változtassanak a nézeteiken vagy a cselekedeteiken, ha arra szükség van. A Róma 12:2 verse írja: „Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes.” (katolikus ford.) Aki erre nem hajlandó, és begubózik a saját kedvenc időtöltéseibe, mélyen elmerül a kedvenc filozófiai elgondolásaiba, a Bibliát pedig mesekönyvnek tartja, az soha nem is fog arra a hitre szert tenni, amely őt elvezetné és megtartaná Isten közelségében, ami pedig nélkülözhetetlen a túléléshez, mivelhogy olyan nyomorúságot jövendöl meg a Biblia a világ végidejére, ami még soha nem volt az emberi történelem folyamán! (vö. Máté 24:21-22)
Nyilván még ezeken felül sokféle tényező átgondolása és áttanulmányozása vezethet el a bibliai ismeret és hit megszerzéséig, de már ez is megmutatja, hogy a bibliai hit nem megalapozatlan fantazmagóriákra épül, hanem a hitnek egy alaposan kidolgozott rendszerére, amelyet Isten dolgozott ki, és adott közre a Szavában, a Bibliában.

Miért nem jutnak hitre sokan? 






1. Nem helyesek az indítékaik, mert nem keresik azt, hogy egyáltalán milyen célból élnek a földön, hanem inkább arra fókuszálnak, hogy minél több pénz keressenek, valamilyen karriert elérjenek, és az életüket minél jobb módban éljék le. Az isteni üzenetet meg elengedik a fülük mellett.

2. Előre megmondják, hogy mi a tuti! Az van amit látnak, /Isten nincs, nem látják/, hanem az van, amit hisznek: pl. lélekvándorlás, az állatvilágtól származunk, valamikor az egész élővilág-univerzum megsemmisül, és az anyag megint újra kezd mindent előröl. – mindezek a hiszékenység kategóriájába tartoznak, és a maguk idejében le is fognak lepleződni, hogy emberi kitalációk csupán.

3. Ősrégi csontdarabokat mutogatnak nekik, amiknek az eredetét úgy magyarázzák a tudósok, ahogyan nekik tetszik, és úgy tálalják, hogy az beleilleszkedjen az előítélettel teljes koncepciójukba.

4. Hitelt adnak az állandóan változó materialista magyarázatoknak, csak mert az egyéni érdekeik találkoznak a tudósok érdekeivel, akik Isten nélkül, a saját tetszésükre akarnak élni.

5. Egészségtelen életmódot folytatnak, /dohányzás, alkohol, kábítószer, stb.), és akit a saját egészsége nem érdekel, azt hogyan érdekelhetné az örök élet reménysége mindezen káros élvezetforrások nélkül?

6. Az élet értelmét illetően a legfőbb jelszavuk, hogy minél többet hozzanak ki a mából, a megszerezhető javakból, szórakoztassák magukat, hiszen az élet rövid, és azzal mindennek vége. Fel sem tudják fogni, hogy minden az övék lehetne, minden jóból bőségesen részesülhetnének anélkül, hogy azt másoktól el kellene venniük, vagy mások fölé kellene nőniük, tudásban, szépségben, anyagi javakban... Előttük áll egy szabad világ, nemzetközi testvériség, országhatárok nélkül, nyelvi korlátok nélkül, Isten megszámlálhatatlan áldása, sőt még az elveszett szeretteik feltámadása is, amit Isten megígért, és Krisztus be is mutatott, hogy képes arra, amikor pl. Lázárt feltámasztotta, aki négy napos halott volt már. (vö. Ján 11:43-44) Nanotechnológiában gondolkodnak, de abban is csak azért, mert komoly biznisz van mögötte, leginkább azok részéről, akik csinálják.

7. A bibliai hittel kapcsolatban az ismeretük a hozzáállásuk függvénye, vagyis teljesen minimális. Hallottak ugyan a krisztusi megváltásról, hiszen ez a téma rengeteg filmben fel van dolgozva, de hogy ez milyen életvitellel van kapcsolatba hozva, arról hallani sem akarnak, a függetlenségüket nem hajlandók feladni.

8. Sokan eleve bűnözésre berendezkedett életvitelt folytatnak, ami a józan értelmüket és a gondolkodásukat negatívan befolyásolja. Mások a versenysportnak élnek, vagy a művészeteknek vagy tengernyi más elfoglaltságba merülnek bele, és ezen nem is akarnak változtatni, mert így érzik jól magukat. A mignontól kezdve a plüssmackón át a cowboy kalapig mindent imádnak, csak Isten imádata abnormális a számukra. Hogy az mi fán terem, a kisujjukat sem mozdítják meg érte.

9. Megkülönböztetőképességük fejletlensége akadályozza őket, megbotránkoznak kicsinyes dolgokon, ami miatt a lényegesekhez nem jutnak el, azt nem tudják megragadni.

10. Földrajzilag elszigetelt területeken élnek, ahová a Jó Hír nem jut el, vagy kevésbé. Ez a kategória Isten hatáskörébe tartozik. Kína, Észak-Korea területei és az ehhez hasonlók különleges helyszínek, hogy ezek hogyan és milyen formában fognak találkozni az evangéliummal, majd a jövő megmutatja.


Szellemi lépcsőfokok Isten felé



tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.” (2Timótheus 1:12)

Bármilyen megszerezhető tudást tudományos módszerekkel kell megszerezni, amit a tudomány nem képes felfedezni, azt az emberiség nem is tudhatja.” (Bertrand Russel: Religion and Science [Vallás és tudomány], Oxford University Press, 1970, 243. old.)

Mivel ilyen és ehhez hasonló süket filozófiákkal traktálják az emberiséget, nem is lehet csodálkozni azon, hogy Isten létezésének a kérdésével a többség nem tud mit kezdeni. De ennek kézenfekvő oka van.

Ha centiméterrel nem tudjuk lemérni egy bébifóka súlyát, és egy hőmérővel nem tudjuk kiszámítani, hogy mennyi 5x5-9, akkor azon se akadjon fenn senki, hogy a tudomány eszközeivel sem lehet Isten létezését kifürkészni. Ugyanis a tudomány eszközei, és az Isten létezésének szellemi dimenziója nincsenek egy és ugyanazon kategóriában.

Képzeljünk el egy hatalmas stadiont, ahol futball kupadöntőt akarnak tartani, és ezért átalakítják a pályát labdarúgó mérkőzésre alkalmassá. Felfestik a vonalakat, kiteszik a kapukat, stb. Másnap azonban a sok tízezer szurkoló azt látja, hogy csak egy kapu van a pályán, a másiknak hűlt helye. Nem tudják mire vélni a dolgot. De a vendégcsapat tagjai is ugyanúgy értetlenül és hüledezve kérdezgetik: -”Most mi van, csak nem egy kapura játszunk?” - Óriási füttykoncert kezdi betölteni a stadiont, senki nem tud semmit.

Történt ugyanis, hogy éjjel a futballkapu látható alkatrészeit /fa, vas és műanyag háló/ valakik az anyag legapróbb részeire bontották, még a kvarkoknál is kisebbekre, vagyis olyan szinten láthatatlanná tették, hogy azt semmilyen ismert eszközzel nem lehet kimutatni. /Hogy kik, azt most hagyjuk, ez csak egy példázat./

Bár a kapu összes alkatrésze ott van, de fizikai szemmel mégsem láthatóan van ott, mert az »anyagnak« egy olyan szintjén vibrál, aminek a kimutatására nincs eszköze a tudománynak. Itt jön be a Bibliának az a kijelentése, hogy „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.” (Zsidók 11:3)

Isten beszédje által történt a teremtés: „Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.” (Zsolt 33:9) Tehát nyilván megelőzte az anyagi világ létrejöttét az a tudatos és felfoghatatlanul hatalmas, intelligens energiaforrás, amely a Biblia lapjain mint személyes Isten nyilvánul meg. Emeljétek föl szemeteket a magasba, és lássátok. Ki teremtette azokat? [a csillagokat] Ő, aki szám szerint előhozza seregüket, sőt nevén szólítja mindegyiket. Tevékeny energiájának bősége és hatalmas ereje miatt egy sem hiányzik közülük.” (Ézsaiás 40:26, UV. Ford.)


Hogy ezt a folyamatot a tudósok spontán ősrobbanásnak nevezik, az kb. ahhoz hasonló, mint amikor egy zsák betűtésztának dinamittal aládurrantanak, és annak végeredménye a több száz oldalas „Mongol mamut kalandjai” című ifjúsági regény létrejötte kecsua indián nyelven. Sőt még annál is különlegesebb, mivel pl. a csillagok létrejöttét a kukorica kipattogásához hasonlítják. Aztán hogy ennek lehet-e bárminemű valóságalapja, azt ki-ki döntse el maga. De ilyen alapon a kávéfőző felrobbantásával lehetne mondjuk matyóhímzést festeni a falra, csak sokszor kellene próbálkozni vele.

Például valaki nézi a TV-t, ami teljesen le van halkítva. A képernyőn éppen egy termetes asszonyság operaáriákat énekel, amiből csak a tátogást látni, de egy kukkot sem hallani. Ha ellenben kezdjük felcsavarni a hangerőt a hangerő szabályzóval, akkor kezdjük hallani a hangot. És amilyen mértékben forgatjuk el a hangerő szabályzót, olyan hangosan szól a hangszóró.

Most erre azt mondhatná valaki, mivel nem hallani semmit, nincs is hang egyáltalán. Aztán ha még a képernyőt is teljesen besötétítjük, akkor egyáltalán semmi nincs. Ahogy mondani szokták: se kép, se hang. Pedig a valóságban mindkettő létezik, csak amivel láthatóvá és hallhatóvá lehet tenni, az éppen ki van iktatva.

Ugyanígy Isten is látható és hallható, de mivel Ő szellemi lény, szó szerint csak azok látják és hallják, akik a közelében vannak, különleges fényességben és ragyogásban, úgy mint angyalok, kérubok és szeráfok.

Nekünk embereknek ez a dimenzió nem fogható be semmivel, nem tudjuk se láthatóvá, se hallhatóvá tenni Istent, de ez nem azért van, mert Ő nem létezik /csak a fantáziánk szüleménye/, hanem mert nincsen műszerünk az Ő befogására, legalábbis tudományos műszerünk nincsen!

Sokszor van az, hogy a TV képernyőjének az alján egy vízszintes sávban olvasható szöveg fut jobbról balra. Ez a szöveg érthető információt tartalmaz, amit az anyag hordoz. Sok lényegtelen közt az a lényeg, hogy aki ismeri azt a nyelvet, mondjuk a magyart, az érti is a szöveget, értelmezni tudja, és az ott közölt adat befolyásolni is tudja adott esetben a cselekedetét.

A keresztényeknek ez a szöveg a Bibliában jelenik meg, ami kb. 1600 év alatt íródott, és az írók többször is kihangsúlyozták, hogy nem tőlük ered a mondanivaló, hanem Isten inspirálta őket: „Az Úrnak lelke szólott én bennem, és az ő beszéde az én nyelvem által.”- mondja Dávid. (2Sám 23:2. vö. Luk 1:70; 2Pét 1:21) Jeremiásnál pedig ezt olvashatjuk: „Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Írd le egy könyvbe a szavakat, amelyeket hozzád intéztem.” (30:2, katolikus ford.)

[Azt hogy ezt a legtöbb evolucionista elképzelhetetlennek tartja, ennek nincsen semmi jelentősége, hiszen ők ennél még inkább elképzelhetetlen dolgot hisznek, mégpedig hogy a papír írja a könyvet. Az anyag fejlesztette fel magát értelmes emberré, hogy általa kimondja, a létezésnek nincsen semmi értelme. Ennek aztán volt értelme az anyag részéről, legalábbis az evolucionisták szeretik hallgatni az ilyen és ehhez hasonló unintelligens szövegeket.]

Istenhez tehát el lehet jutni az alapján, amit tudunk vizsgálni, az univerzum fizikai és biológiai magasan szervezett összetettségéből: „Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá. Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük,” (Róma 1:20-21, katolikus ford.) Vagyis az ateistáknak.

De a pontos képet az írásos kinyilatkoztatás adja meg, amiben Isten kinyilatkoztatta magát és üzenetét, továbbá Jézus Krisztus jelleméből, aki tökéletesen visszatükrözte az Atya tulajdonságait.

Mindezeket a tényezőket együttesen betápláljuk az agyunkba, átgondoljuk azokat, egyéni kutatásokat folytatunk, és eljutunk arra a következtetésre, hogy mindaz igaz és valóságos, amivel szembesülünk. Csak mi nem egy bolygó létezésére következtetünk /lásd Plútó/, hanem Istenre.

'Értelmünk szemeit' (Ef 1:18) használva fokozatosan megtanuljuk a maga összefüggéseiben tanulmányozni a Bibliát, amihez bibliatanulmányozó segédeszközöket veszünk igénybe, akárcsak egy idegen nyelv tanulásához szótárakat és lexikonokat.



A hozzánk érkező információkat megvizsgáljuk és eldöntjük, hogy melyik világvallást fogadjuk el igaznak a magunk számára, továbbá azon belül milyen felekezethez csatlakozunk, ha csatlakozunk egyáltalán. Mindez személyes meggyőződés eredménye kell hogy legyen, mint ahogy a materialista is eljut egy állásponthoz, és mindent aszerint vizsgál és azzal összhangban hozza meg a döntéseit.

Mindenkinek nem lehet igaza, biztosan vannak olyanok, akik becsapják magukat és másokat, mert a hitrendszerük alapjaiban téves.

A tudomány – mint eszköz – amire használható, és amit vizsgálni képes, ez azért fontos, mert az bizony alátámasztja a Bibliában leírtakat, hiszen az a Teremtőtől származik, mint ahogy egy öltöny tudományos vizsgálata is alá kell hogy támassza a szabó kijelentéseit, hiszen ő az öltöny készítője.

Aztán olyan is van, hogy sokan olvassák a Bibliát, de abban mégsem találják meg az Istent, vagy nem olyannak találják, ami nekik tetszene, és ezért elvetik az egészet. Vagy éppenséggel megtalálják benne az Istent, de a bibliai kinyilatkoztatást arra használják fel, amire éppen akarják, és olyan magyarázatokhoz ragaszkodnak, ami csak az ő csoportosulásukra jellemző, de másokéra nem.

Szükséges tehát, hogy egészséges hitre és bibliahű álláspontra jussunk, miközben előre haladunk felfelé azon a szellemi lépcsőfokon, amely Krisztuson keresztül Isten felé vezet.

A hit szerepe az igaz imádatban


Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)

Az értelmünk ugyan felfogja ezt az üzenetet, bárhol is olvassuk a világon és bármilyen nyelven, de ha a szívünk nem nyitott a mondanivalóra, akkor soha nem tudjuk megragadni, mert nem érint meg bennünket. Nem érint meg, mert lehet, hogy a belső értékeinket elherdáltuk, lehet hogy a szeret hullámhosszán koldusokká lettünk, csak nem vettük észre.

Lehetünk hús vér emberek, mosolygunk, nevetünk, élvezzük a velünk sodródó élet felkínálkozó pillanatait, de legbelül bádogemberek lettünk, és nem olyanok, mint az Óz, a csodák csodájában a bádogember, hanem pont ellenkezőleg. Mert ő kívülről volt bádogember, de belülről érző szívű lény volt, mi pedig talán éppen fordítva.

Isten úgy találta jónak, hogy a velünk való kibékülés és jó kapcsolat érdekében a Neki legdrágábbat ajánlja föl az áldozati oltáron, hogy kimutassa, milyen nagy áldozatra képes miértünk. Meg lehet ezt a nagy szeretetet ragadni a tudomány eszközeivel, a híres egyetemeken edzett képességek lasszójával befogható-e, vagy csak a tiszta és érző szív nyitottsága képes erre?

Hogy sokan járnak a széles úton, a kiformálatlan hitetlenség értelmetlenségbe vezető kósza ösvényein, mutatja, nem mindenkinek adatik meg rálelni a keskeny útra, nem mindenkinek kiváltsága meglelni az igazi életre nyíló kaput. S talán mert maguk zárják el maguk elől a lehetőséget, a röpke vérmes pillanatok kedvéért feláldozzák szívük örök, nyugodt békés kikötőjébe való jutását.

És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem..” (Jeremiás 29:13) Vajon eljuthat-e bárki Isten közelébe, aki a tudomány eszközével akarja megragadni azt, amit csak szívvel lehet, ahová csak a szív hullámhosszán át lehet eljutni?! Minden egyes nap a felelőtlen tékozlásnak való hódolat, amit tudományos istenkereséssel vagy istentagadással töltünk, mint egészséges, zölden virító szőlőtőkén az oldalra hajló, elsatnyuló röpke szőlőhajtás, olyan akkor az életünk.

Ha nem tanuljuk meg a mennyből aláhulló láthatatlan aranyfonalat megragadni, ami a megmentésünket jelenti, akkor alázuhanunk a hiábavalóság aszott szakadékába, akkor az értünk tett erőfeszítések csillogása is lassan kikopik a szemünkből, és a fénytelenség bágyadt árnysuhogása lesz úrrá rajtunk.

A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.” (János 3:18)

Istentől ugyan hullik alá a kinyilatkoztatás szellemi mannája, de akik nem készek az igazság keskeny útján járni, hanem annak szélén álldogálnak, azoktól az ördög által uralt világ propagandája elrabolja azt a kevéske megértést is, amire emberi bölcsességük folytán nagy-nehezen szert tettek. „Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.” (Zsoltárok 73:16)

Azután vannak, akik ilyen-olyan okoknál fogva nem jutnak el egyről a kettőre, hanem különböző próba teljes helyzetek miatt meghátrálnak, vagy a kísértések miatt meggyengülnek és visszaesnek a restség útvesztőibe, ahonnan isteni segítség nélkül nincsen kikecmergés. Rájuk illik aztán teljes mértékben, amit Pál apostol ihletés útján így fogalmazott meg az 1Korinthus 2:14-ben:

Lelki ember nem fogadja el Isten Szellemének dolgait, hiszen ostobaság neki. Nem is ismerheti meg, mert szellemileg vizsgálhatók meg.” (Csia ford.)

Ugyanezt Vida Sándor így fordítja:

egy lelki ember nem fogja föl (fogadja el) ami Isten Szelleméé, mert bolondság számára és nem tudja (nem képes) megérteni, mivelhogy szellemileg kellene megítélnie (megvizsgálnia) mindeneket,

Lényegében tehát a testi gondolkodású ember /lehet bár akár egyetemi végzettsége/, nem képes Isten szent szellemének segítsége nélkül megragadni a kinyilatkoztatás értelmét, mivel az az emberi értelmet túlhaladó szférából származik, és magasabb rendű az emberi ész minden vívmányánál. És mivel a megértés szellemi alkatrészeit nem szedte össze /nem tett szert szellemi önépítkezésre alkalmas hitre/, így elutasítja azt, mint számára értéktelent.

Különösen a tudomány talaján állásra hivatkozókon csattan ez az önsorsrontó ostor, hiszen mindent a kémcső üvegén át akarnak nézni, és földhözragadt magyarázatokat keresnek /mint az a bizonyos példázatbeli hangya/, de nem képesek felnézni a kinyilatkoztatás útjelző táblájára. És nekik ez a hit amúgy is olyan bárgyúcska-egyszerűcske, nem illik a modern ember túlcsiszolt intellektusába.

"Mert minekutána az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket." (1Korinthus 1:21)

Mert kevesen vannak ugyan "Kiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel" (1Timótheus 3:9), de Istennél nem a mennyiség, hanem a minőség számít!

"Mert nekünk is hirdettetett az evangélium, miképpen azoknak: de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották." (Zsidók 4:2)

Hiszen úgy vannak sokan ma is, mint Palesztinában annak idején, mikor az Üdvözítő lábnyomát titkon őrizték még némely elbocsájtó szép üzenetet visszhangzó hajnalok:

"De a százados inkább hisz vala a kormányosmesternek és a hajótulajdonosnak, hogynem annak, amit Pál mond vala." (Apcsel 27:11)

Jobban hiszünk a kirakatba tett, díszesre faragott hivatalos beszédeknek, mint amely az árokparton szerénykedő kis vadvirág integetéséből kitetszik? Úgy vagyunk a krisztusi üzenettel, mint annak idején Sába királynője Salamonnal, a zsidók híres királyával?

"De én hinni sem akartam azokat a beszédeket, míg én magam el nem jöttem, és szemeimmel nem láttam. És íme nekem a felét sem beszélték el: te meghaladtad bölcsességgel és jósággal a hírt, amelyet hallottam felőled." (1Királyok 10:7; vö. 2Krónika 9:6)

"Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál." (Máté 12:42)

Krisztus az, aki nagyobb Salamonnál, ő az, aki kopogtat szívünk ajtaján, aki elmondja nekünk szívünkbe szánt szép üzenetét:

"Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem ... És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." (Jelenések 3:20; Márk 1:15)

Vajon a válaszunk őszinte főhajtásával megdicsőítjük őt, és általa az Istent, aki lehajolt értünk, hogy felemeljen magához égi kedvességébe?

Meggondoltam az én utaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom … Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.” (Zsoltárok 119:59, 66)

Képesek vagyunk-e úgy dönteni életünk legnagyobb horderejű dolgában, mint Mózes?

Inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét; Égyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett. Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.” (Zsidók 11:25-27)

Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén! … Az Úr az én erőm és pajzsom, őbenne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem őt … Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. (Zsoltárok 27:13; 28:7; 121:1)

Aki Istenben bízik, soha nem csalatkozik, mert utolérik azok az áldások, melyeket Isten elkészített azoknak, akik Őt szeretik. És az ilyenek nem rejtik véka alá a meggyőződésüket!

Ismerd hát föl, hogy az Úr [Jehova], a te Istened az igaz Isten, a hűséges Isten, aki szövetségét és szeretetét az ezredik nemzedékig megőrzi azok iránt, akik szeretik és megtartják parancsait... Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre.” (5Mózes 7:9; Róma 10:10)

Érdemes tehát erőfeszítést tenni, a hit sajátságait és alapelemeit elsajátítani örökkévaló jólétünk érdekében: „Bizony, bizony mondom nektek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre … Míg a világosságotok megvan, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek.” (János 5:24; 12:36)

Jézus így folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” (János 11:25-26, katolikus ford.)

Hisszük-e ezt, vagy inkább emberek dicséretére pályázunk? Amikor embereket dicsőítünk felettébb, akkor ezzel csak a hitetlenségünket fejezzük ki:

Mimódon hihettek ti, akik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, amely az egy Istentől van, nem keresitek? … Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!” (János 5:44; Zsoltárok 27:8)

Az istenkeresés bőséges jutalommal jár, és az istentelen életvitel keserű fizetséggel: Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!” (Zsoltárok 31:24)

Ezért sose feledjük, hanem fogadjuk meg Krisztus kétezer év távlatából is hozzánk simuló, bátorító szavait: „ne légy hitetlen, hanem hívő.” (János 20:27)

Lehet az életünk nehéz, a keskeny út göröngyös, bántóan éles sziklái felsérthetik a talpunkat, a hitetlenek felénk nyújtott gúnyvirága, vagy a Krisztus felé csapódó ostorvillanás fájdalmas tüskéi minket is elérhetnek. De ha erős hittel és bátor elszántsággal futjuk meg az előttünk lévő küzdőteret, mindezekben és mindezek felett diadalmaskodhatunk az által, aki minket szeret.

Harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet, amelyre hívattattál, és szép vallástétellel vallást tettél sok bizonyság előtt” (1Timótheus 6:12; vö. Zsidók 12:1)

Az igaz imádat szépsége, mindennél értékesebb kincse az, amit birtokolhatunk, ami értelmet ad a napjainknak, és ami sokszor lehanyatló, fáradt tekintetünket a szomorú mából Isten örökkévaló mosolyára függesztheti.

Valamikor közénk jött az Isten szeretete, ezen a földön járt, itt tépte-szaggatta ellenségeinek rosszindulatú gőgje, megvető lenézése, hitetlenségük gonosz tüskéiből font töviskoronája.

Isten minden kincsét benne rejtette el számunkra, és rejtette el üzenetét azon sorok között, amit sokan elolvashatnak ugyan, de csak azok ragadhatják meg, akiknek ez az üzenet szól, mert ők a szívükkel képesek megragadni azt:

Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.” (János 20:31)







Nincsenek megjegyzések: