motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2015. szeptember 26., szombat

Híres tudósok Istenről 1. rész

Híres tudósok nyilatkozatai Istenről


Ha nem szeretnék enni egy cukrászsüteményből, nyugodtan kritizálhatom a cukrászsüteményt, sőt még arra is ragadtathatom magamat, hogy mindenféle rosszat mondjak a cukrászról magáról. De ha szeretnék enni belőle, akkor be kell mennem a cukrászdába, és illedelmesen kérnem kell az eladótól, sőt még fizetnem is kell érte.
Ha nem érdekel az örök élet, akkor az egész hitvilágot színes, válogatott kifejezésekkel lesajnálhatom, sőt még Istenről is negatívan nyilatkozhatom. De ha érdekel az örök élet, akkor őszinte kutatásba kell fognom, be kell lépnem a hívők táborába, és az örök élet ellenértékeként hitet és engedelmességet kell kimutatnom Isten ingyen való kegyelme és elvárásai iránt.
Az alábbiakban leginkább az istenhitet válogatott kifejezésekkel lesajnáló nyilatkozatokat olvashatunk:

50 elismert tudós Istenről 1. rész - magyar felirat


Jonathan Pararajasingham 50 nemzetközileg is elismert tudós nyilatkozatát gyűjtötte össze a vallásról, istenről és a hitről, jobban mondva annak hiányáról. Az eredeti videót több százezren nézték meg, s a nagy érdeklődés miatt később elkészült a második rész is. A folytatást majd mi is igyekszünk egyszer közzétenni. (A magyar feliratot külön be kell kapcsolni a videó alatti 'felirat' gombbal.)

A videóban szereplő tudósok a megjelenés sorrendjében:

1. Lawrence Krauss, világhírű fizikus

Azt gondolom, a legtöbb tudós nem gondolkodik annyit Istenről, hogy tudja, hisz-e benne vagy sem. Nem lényeges. Nem gondolkodnak rajta annyit, hogy tudják, ateisták-e. De a lényeg az, hogy ha megnézed a világegyetemet és tanulmányozod, azt találod, hogy nincs arra utaló jel, hogy szükségünk volna bármire, a fizika és más tudományok törvényein kívül ahhoz, hogy megmagyarázzuk, amit látunk. Nincs semmi okunk bármiben Isten természetfeletti erejét látnunk.

Megjegyzés: ''A nem gondolkodnak rajta'' azt fejezi ki, hogy még arra sem méltatják a „Tervező általi tervezettség” lehetőségét, hogy eljussanak a Vele kapcsolatos kiérlelt állásfoglalásukig. [Ez kb. olyan, mintha azt mondanám, hogy nem foglalok állást egy bohócmutatvány tekintetében, mivelhogy fontosabb dolgaim is vannak, minthogy egy bohócmutatvánnyal kapcsolatos állásfoglalás kialakítására időt pazaroljak.]

A világegyetemmel kapcsolatban azt mondja, nincsen arra utaló jel, hogy a természeti törvényeken túli magyarázatra szükség lenne!! [Ez kb. azt jelenti /csakhogy értsük amit mond/: hason fekszik egy ember a földön, a háta közepében van egy markolatig döfött kés. Azt nyilatkozza erre a rendőrségi apparátus szóvivője: - minden lehetséges információ birtokában vagyunk. Ezért nincs szükségünk arra, hogy azon felül még egy gyilkos létezését is feltételezzük. Tehát képesek vagyunk megmagyarázni ennek az embernek a halálát teljesen természetes okokkal.] 
Saját felelősségének garanciáját adja, hogy minden /szükséges/ tényező birtokában van ahhoz, hogy nem hiányos magyarázatot adjon a létezés miértjéről/okáról.

Ez már eleve sántít, mivel az összes információja a tudósoknak csupán részinformáció az egészhez képest. Akinek pedig részinformációi vannak, úgy nem nyilatkozhat, mintha az egész birtokában volna. Tehát szükségszerűen fogyatékos ismeretek birtokában jelenti ki, hogy nincs oka bármiben Isten természetfeletti beavatkozását látni.

Vagyis tudományos képzettségére építve megengedi magának, hogy blöfföljön. Ráadásul többesszámban teszi, tehát a tudósvilág kollektív véleményére hivatkozik. Holott az állásfoglalását a hívő tudósok nyilvánvalóan nem osztják!

2. Robert Coleman Richardson, Nobel-díjas fizikus

Nem hiszek egy emberarcú istenben. Aki "ember", és valahogy megteremtette a dolgokat. És hogy válaszoljak a túlvilággal kapcsolatos kérdésre, csak azt mondhatom, nagyszerű lenne, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy létezik.

Megjegyzés:   Azt mondja, nem hisz az emberarcú Istenben. De hogy a Biblia mit tanít az Isten és az ember viszonyáról, arról fogalma sincs. Teljesen laikus nyilatkozat. Hogy nagyszerű lenne? Az érzelmei ezt diktálják, de a tudása erre nem jogosítja fel.

Nagyon érdekes, hogy a túlvilágot nem hiszi, de a világ létrejöttét Isten beavatkozása nélkül hiszi. Pedig nincs több oka a hitetlenségre, mint amennyi oka van a hitre, hogy Isten nélkül jött létre a világ/egyetem/. Egy vagy száz magyarázat ugyanis még nem bizonyíték az univerzum önmagától való /természetes/ eredetére. És minél inkább váltogatják a magyarázatokat, annál inkább kiütközik a bizonytalanságuk, amely annak fokmérője is egyben. A sokféle /újabb, még újabb, legújabb/ magyarázat csak a bizonytalansági tényezőt növeli. [Minél többféle lehetséges magyarázat merül fel pl. az élet keletkezésére, annál inkább kiütközik a bizonytalanság, hogy egyre kevésbé vannak birtokában a megoldásnak.]

3. Richard Feynman, világhírű Nobel-díjas fizikus

Nem tudom elhinni a sajátos történeteket, amelyeket a világhoz fűződő viszonyunkról kitaláltak. Azért mert...számomra...túl egyszerűek, túl szűklátókörűek, túl provinciálisak! A Földre, pont a Földre jött! Gondolj bele: Isten egyik megnyilvánulása, hogy pont a Földre jött! Nézd meg, mi minden van odakint: ez nincs arányban vele.

Megjegyzés: Kitalált történeteknek mondja, amit a hit a világhoz fűződő viszonyunkról mond. Mert számára azok túl leegyszerűsítettek. Nézőpont kérdése, hogy mi van leegyszerűsítve. A Biblia pont azért vagy úgy megírva, ahogy, hogy az átlagember is megértse. Jézus mondja: „Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted.” (Mt 11:25) 

A fizikus úr nem éppen a kisded kategória. Mivel magasan hordja az orrát, el van rejtve előtte az igazság, no és a hasonszőrűek elől úgyszintén. Isten pedig soha nem jött a földre, hanem a Istennek a Fia. És pontosan azért, hogy a bűntől, ami a társadalmat belülről roncsolja, megszabadítsa a benne hívőket.

Az egyszerűség az oka a hit elutasításának? Na és a másik oldal? Először volt a Semmi, amiből véletlen robbanás által lett a Valami, a rendezettség állapota, amely a fizikai szétesés felé tart. 

Stephen Hawking szerint: „Egyszerűen a gravitáció törvényszerűségei okozták, hogy az univerzum létrehozta magát a semmiből... „a világ kicsiben és nagyban is a rendezetlenség felé halad: egy asztalon álló bögre nagyfokú rendezettséget mutat, azonban ha leesik és széttörik, rendezetlenné válik”Mint Münchausen báró, aki magát saját hajánál fogva húzta ki a mocsárból. De neki legalább volt mit megragadnia, de itt nem volt semmi. Az abszolút semmiből pedig nem lehet valami. Ha valakinek a folyószámláján nincsen semmi, nincs az a törvényszerűség, amely abból létrehozza a valamit.

A kvantumkozmológia a világegyetem létezése előtti „semmit” e fluktuáló kvantummechanikai vákuummal állítja párhuzamba, s azt állítja, hogy e „semmi” a kvantummechanika törvényeinek megfelelően mindaddig fluktuált, míg az így létrejövő virtuális létezők egyike át nem billent a kezdeti kvázi- szingularitásba, s ily módon létre nem jött a „semmiből” a világegyetem. Csak tűnődhetünk azon, hogy mennyire veszik komolyan kozmológusaink e sok tekintetben egyenesen blöffszerű, ám matematikailag modellált, matematikai eszközökkel vizsgált és a tudományos konferenciákon, folyóiratokban rendszeresen visszatérő leírást. Mindenesetre a tudományos ismeretterjesztésben igen népszerű ez az elmélet, s a tudományos kozmológián kívüli közvélemény olyan áhítattal tekint rá, mint ami egy fantasztikus, ám fantasztikus volta ellenére mégis szigorúan tudományos elméletnek kijár. Pedig itt annyira kilóg a „lóláb”, hogy fölmerül a gyanú: tudatos manipulációról van szó. Hiszen egy olyan entitás, melynek tulajdonságai vannak, s melynek viselkedését egy állítólagos természettörvényt leíró matematikai egyenlet határoz meg, semmiképpen sem „semmi”... 

 A kozmikus „semmi” fluktuációját leíró törvény már nem kvantummechanikai, nem fizikai s nem természeti, hanem metafizikai vagy teológiai törvény – még akkor is, ha formailag a kvantumfizika egyik törvényével azonos. Amikor a kvantumkozmológia a kvantummechanikai vákuumot kozmikus „semmi”-ként a világnak (még a kvázi-szingularitást is megelőző) ősállapotává avanzsálja, és egy természeti törvényt ezen ősállapot törvényének tesz meg, ugyanúgy jár el, mint az archaikus mítoszteremtő fantázia: a már létező világból vett minták alapján vizualizálja a világ megszületése előtti állapotot. Amiképpen az őskacsa, vagy ősteknős minden hasonlósága ellenére nem azonos a már létező világ megfelelő lényeivel, hanem kozmikus lény, úgy a kvantumkozmológia ősvákuuma és a rá érvényes törvény sem azonos a már létező világban található vákuummal és a rá érvényes természeti törvénnyel, hanem metafizikai entitás.” /Székely László: Mítosz és tudomány a modern kozmológiában. Forrás: Café Bábel 1995. 15–16. szám /

A kezdet kezdetén a Világegyetem nem volt egyéb, mint a sugárzások tüzes pokla, ahol oly nagy volt a forróság, hogy még atomok sem létezhettek.” /John D. Barrow/ Honnan volt a sugárzások tüzes pokla? „A korai univerzumot egyenletesen és izotróp (nincs kitüntett pont) módon töltötte ki egy hihetetlenül nagy energiasűrűség és a vele járó óriási hőmérséklet és nyomás. Ez tágult és hűlt (ez a gőzlecsapódáshoz és a víz fagyásához hasonló), és elemi részecskékhez kapcsolódó fázisátmeneteken ment keresztül.” /Dénes Károly: Az Univerzum kezdete, XII. D. 2010/ az ősrobbanás elméletét többen támadják, nagyon is erős elméletekkel, de az ősrobbanás elmélete szintén nagyon erős, és nem hiába van érvényben több, mint 70 éve.” [Forrás: itt.]

A „sugárzások tüzes pokla”, meg „egy hihetetlenül nagy energiasűrűség és a vele járó óriási hőmérséklet és nyomás” az most „semmi vagy valami”? Hetven éve tartja magát az a mítosz, hogy a semmiből keletkezett a valami, ami a semmi előtt volt /csak más formában/. Ez igazán nem semmi! Való igaz: ez nem túl egyszerű, nem túl szűklátókörű, nem túl provinciális, hanem tudományos! Már akinek az. Már akinek az az érdeke, hogy ebben higgyen, mint Richard Feynman úrnak is.

Azt mondja, hogy ami odakint van, nincs arányban azzal, hogy Isten a földre jött. Ezt az ő saját elvárásai alapján mondja, anélkül hogy a megváltás lényegével, értékével és az emberiségre vonatkozó jövőbeni hatásaival tisztában lenne. Az igazság azonban az, hogy az ő /és a hozzá hasonlóan gondolkodó tudósok/ hozzáállása nincs arányban azzal, hogy Isten Fia a Földre jött. Hiszen a megváltás célja, hogy az embert a megtérésre késztesse, nem pedig az, hogy az ember elvárásainak megfeleljen.

Az ember akkor gyógyul, ha a gyógyulás segédeszközeit igénybe veszi, és nem akkor, ha a gyógyulás segédeszközeinek igénybevétele nélkül elvárja a gyógyulást. Ha tehát az ember nincsen tisztában a saját szerepével a megváltást illetően, akkor az arányok megítélésében szükségszerűen célt téveszt.

A megváltás első fázisa, hogy az ember kiiskolázza magát Isten igéjéből, megváltoztatva a gondolkodását és a cselekedeteit, felöltve az új egyéniséget, amelyben Krisztus jelleme a minta, aki Isten tulajdonságait tükrözte vissza.

Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy színész estéről estére eljátssza a színpadon pl. Mózes vagy bárki más szerepét, ami az adott színdarabban meg van írva. Megtanulja a szöveget, hozzáidomul a szereplő jelleméhez, és mintegy átlényegülve eljátssza a szerepét.

A Krisztus-követésben az átváltozás nem csupán pár estéről szól, hanem az életmód egy egész életre szóló teljes megváltoz/tat/ásáról, a Krisztus jellemének az elsajátításáról, ami még nem jelenti az ember személyiségének a feladását, hanem inkább annak kiteljesedését.

Kérlek tehát benneteket, testvérek, Isten irgalmasságára, hogy adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen a ti ésszerű istentiszteletetek. Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújításával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes.” (Róma 12:1-2, Káldi Neovulgáta ford.)

Amikor az ember elindul ezen az úton, Isten szent szelleme segíti őt a megértésben, az új egyéniség fejlődésében, a Krisztus jelleme szerint való átalakulásában. Létrejön egy kapcsolat Isten és az ember között a Jézus Krisztus által. Ennek a kapcsolatnak a betetőzése, amikor az ember abban az áldásban részesül, hogy elnyeri az örök életet.

Hogy tehát látszólag nincs arányban Isten Fiának a megjelenése azokkal a negatív állapotokkal, amik a világban tapasztalhatók, ez alapjaiban annak a következménye, hogy az emberek elzárkóznak az önátadásuk általi Krisztus-követéstől, vagy ha sokan azt is mondják, hogy követik, az csupán látszólagos, de keresztényhez illő/méltó cselekedetekkel nem alátámasztott /hiányos/.

Az emberiség jelenlegi állapotában el van idegenülve Istentől, és ebben az állapotában az ateista tudósok csak megerősítik őket, amikor az Isten létezése és a munkálkodása ellen hangolják az embereket. Ez pedig az emberi élet valódi értelmének teljes céltévesztése, hiszen az ember az Istennel való harmonikus szeretetkapcsolatra teremtetett, nem pedig hogy a saját feje után menve éljen teljes összevisszaságban, az élet eltékozlásában, hiábavaló pótcselekvések hajkurászásában. 

Az embernek helye van az univerzumban, amelyet nem az öntudatlan anyag személytelen szeszélyei határoztak meg, hanem az anyag felett álló személyes Isten. Az ateista materializmus tragédiája, hogy ebből semmit nem képes felismerni, semmit nem hajlandó átvenni, azon érzelmi ok miatt, hogy neki senki ne mondja meg, hogy mit és hogyan tegyen, hogy mi a helyes és mi a helytelen.

Intellektuális belső késztetés van tehát az istentagadás mögött, a szabad akaratnak a korlátlan kiteljesedés utáni vágya, amelyben a kiteljesedés kereteit szigorúan az ember kívánja meghatározni. Ha viszont az ember nem teremtetett a saját fajának önálló irányítási képességével /ahogy a Biblia mondja – vö. Jer 10:23/, akkor a vállalkozása eleve kudarcra van ítélve, és ennek kipróbálása tengernyi szenvedés hordoz magában. Ennek kiteljesedését látjuk most a világban, amíg Isten ennek a hasztalan és káros vállalkozásnak véget nem vet.

[Itt azért fontos megjegyezni, hogy ennek a szekularizációs /vallásellenes/ folyamatnak az egyik igen fontos, ha nem a legfontosabb háttér oka, hogy kifejezetten a Római Katolikus Egyház múltbeli tevékenysége az ateista barbarizmussal volt azonos, amelyben nem azt a képet közvetítették az emberiség felé, amely Krisztus fellépésének és szerepének a lényege, hogy az emberiséget a szerető Isten felé fordítsa, hanem pont ellenkezőleg, egy elnyomó, kizsákmányoló, megfélemlítő, a hatalmukkal tudatosan visszaélő erődemonstrációt mutattak fel az emberiséggel szemben. /És ha az ingát az egyik oldalra erősen kilengetik, az a másik oldalra is erősen ki fog lengeni./

Az emberiség felszabadítása tképpen az egyházi elnyomás alól való felszabadítási kísérlet, csak éppen azzal a fogyatékossággal, hogy nem tudják megkülönböztetni a 'vallásban' lévő káros és hasznos elemeket, így kiöntik az egészet. Pedig a krisztusi tanítás lényege az ember bűnösségének a feltárása /hogy az mit jelent/, az abból való felszabadítása, és annak az igazságnak az átadása, amely valódi szabadsággal ajándékozza meg az embert. (Vö. Jn 8:32) Ez a tanítás jön le a Bibliában Istentől az emberiség felé a Jézus Krisztus által, amit a r.k.e. önkéntes gazemberei kisajátítottak maguknak, és teljesen eltorzítottak, hogy a megvezetett tömegeket magukhoz láncolhassák, magukhoz idomíthassák és rajtuk élősködhessenek.

Eladják nekik azt a tant, hogy a mindenkori pápa Krisztus földi helytartója, aminek semmiféle bibliai alapja nincsen! Nem beszélve a többi szemen szedett egyházi tantételek hazugságairól! Pl: Mindenféle /nihil obstatos/ katolikus kiadványban híresztelik, hogy Péter Róma püspöke volt. A világ püspökei testületében az apostolok testülete él tovább, amelyben az első szolgálatot RÓMA PÜSPÖKE, PÉTER apostol utóda, a pápa látja el.” (Hitünk és életünk, Szent István Társulat, 1978. 154-155.old.)

Aztán ha az ember a Biblia alapján számon kéri őket, hogy ezt honnan veszik, azt válaszolják, hogy ezt csak a rangon aluli kiadványok írják, de nincsen olyan hivatalos katolikus irat, amely Pétert Róma püspökének nevezné. A Denzinger 1298-99. oldalán pl. van egy összefoglalás arról a témáról, hogy "az egyház apostoli". Itt Péterrel kb. egy fél oldal foglalkozik, de a "Róma" szó elő sem fordul.

A Bibliában meg semmiféle r.k.e. nem fordul elő, sem pápa, sem helytartó, sem a Mária bűntelensége, örök szüzessége és a hozzá való imádságok /stb./. Különösen nem az inkvizíció, amivel az általuk eretnekeknek kinevezetteket irtották. Így nem csak mint hamis tanítók lesznek Isten által elítélve, hanem még a vérbűn miatt is, amit magukra vettek!]

Egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni, ha az ember saját maga nem jár utána és személyesen nem győződik meg az igazságról, akkor mindenhonnan meg fogják vezetni, a tudomány, a politika, a vallás, a kereskedelem /stb./ emberei, akiknek az az egyéni érdekük, hogy a másik embert kihasználják a saját javukra. S teszik ezt abból a megfontolásból, hogy nincs Isten, akinek ezért majd számot kell adniuk. Csakhogy még nincs vége a történetnek, majd még ezután jön számukra a feketeleves bekanalazása!]

4. Simon Blackburn, a Cambridge-i egyetem filozófia professzora

Egyáltalán nem vagyok vallásos. A vallások etikája nevetséges, komédiába való. A tudomány a valódi világgal foglalkozik, a vallás arról próbál beszélni, ami mögötte vagy felette van. Hume szerint azért nem tud erről mondani semmit, mert nincs értelme. Minden elképzelést a létező világra kell alkalmazni. Szóval a vallás... az a legjobb...ha csendben marad, ha hallgat.

Megjegyzés: A vallásokat egy kalap alá venni pont olyan, mint a tudományokat is. Mondjuk a keresztény vallás etikája nevetséges, komédiába való? Hogy szeresd felebarátodat, mint saját magadat?! Meg is látszik a világon, hogy nem ehhez tartja magát, hanem ahhoz, hogy az embert ki kell használni, leginkább a gazdagoknak a szegényeket. Alapos munkát kell elvárni tőlük, és annyi fizetést adni nekik, hogy éppen ne haljanak éhen. Akkor tudják róluk a gazdagok lehúzni a sápot. Az államfők némelyike meg tartson igényt arany vécéülőkére... elvégre a tudományos felvilágosultság ezt nem tiltja.

A tudomány a valódi világgal foglalkozik, de azért a spekulációktól, a mítoszoktól sem riad vissza. Meg az atombombát is létrehozza, ha arra van szüksége. Márpedig van. Az etikája készteti erre. A szeretet. Mármint nem a felebarát szeretete, hanem a hatalom, a pénz, a hírnév szeretete. Hogy a vallás nem beszélne a valódi világról? Pont arról beszél. És teljesen korrekt, amit mond:

„Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1Jn 2:15-17)

Az „élet kérkedése” az anyagi javak feltűnő fitogtatását jelenti. A világban az határozza meg, hogy ki vagy, hogy mid van, mennyi pénzed. Tisztességesnek, becsületesnek nem muszáj lenned, mert még felkopik az állad. Vagy nem ilyen a világ?! Nem inkább a tudomány által »felszabadított« öntörvényű világnak kellene csöndben maradnia?!

5. Colin Blakemore, az Oxfordi egyetem világhírű idegtudósa

Azt gondolom, hogy az engem jelenleg érőokozati hatások összegzése vagyok. És ez nem triviális. Tehát tényleg azt hiszi...Ez nagyon érdekes kérdés, mert ha igaz lenne, akkor mindent fel kéne adnunk, amit a kauzális univerzumról gondolunk. Hogy egyik esemény egy másik okozója, és minden eseménynek van okozója, és azt mondanánk, hogy az emberek nem tartoznak bele a fizikai világba. Pedig tudjuk, hogy abból épülünk fel, amiből a világ többi része is, az Ön összes molekulája valaha egy csillag része volt valahol, és végül Önben kötöttek ki. Szóval miért ne higgyük, hogy tudjuk, a molekulák hogyan hozzák létre a cselekedeteinket, és ezt a különös érzetet, ahogy az öntudatunkat és a döntéseinket megéljük. Mintha lenne bent egy pilóta, aki valóban eldönti, hogy mit fog csinálni, függetlenül attól, hogy a világ mit mond neki.

Megjegyzés: Miért ne higgyük, hogy tudjuk?! Éppenséggel lehet hinni, hogy tudjuk. Csak a tudományban a tudós hiszi, hogy mit tud. A Bibliában meg Isten mondja meg, hogy mi van, amit elhiszünk Neki és onnantól kezdve tudjuk. És amit mond, az abszolút igazság:

Tudom, hogy valamit Isten cselekszik, az lesz örökké, ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni; és az Isten ezt a végre míveli, hogy az ő orczáját rettegjék.” (Pré 3:14) Amit meg a tudomány mond, azt folyton toldozgatja-foltozgatja. Mindig másban hisz, amit éppen az érdekei diktálnak neki. Egyetlen dologban nem változtat, hogy tagadja az Istent. Mert hiszi, hogy tudja, hogy nincsen. És ez számára ugyanazt jelenti.

De egyébként az istentagadásnak a felelőssége is a molekulákat terheli, hiszen azok hozzák létre a cselekedeteinket, az öntudatunkat és a döntéseinket. Úgy látszik istenhívő molekulák is vannak, mivel az istenhívőknél ez teljesen másként jelenik meg. Nem lehet, hogy mégis a szabad akaratunknak köszönhetjük a döntési képességeinket, mivel Isten erkölcsi felelősségtudattal és önálló értelemmel látott el bennünket? A tudomány molekulái meg semlegesek, mivelhogy öntudatlanok?!

6. Steven Pinker, a Harvard egyetem világhírű pszichológia professzora

Kognitív pszichológiával foglalkozom, ami naturista megközelítésből vizsgálja az emberi elmét. Az elme az agy terméke, az agy az evolúció terméke, szükségtelen, hogy egy anyagtalan lélekről beszéljünk, hogy megértsük, hogy működik az elménk. Ezért az egyik hagyományos motivációt, hogy egy spirituális istenségben higgyünk, úgy tűnik, éppen aláássák az ember természetét vizsgáló tudományágak, mint az idegtudomány, evolúció, genetika.

Megjegyzés: Az emberi agy rendkívüli komplexitása, kreativitása, képessége az absztrakt gondolkodásra, és egyéb képességei, melyek messze meghaladják a puszta túléléshez szükséges mértéket, talán az egyik 'legnyilvánvalóbb' bizonyíték arra, hogy a világot egy intelligens lény teremtette.“(Don Batten: Kérdések a kezdethez)
AZ EVOLUCIÓS ELMÉLET SZERINT „az évmilliárdok alatt kialakult gépezetnek köszönheti az ember az egészen pompás haladási képességét. Ha egyszer ez a mozgás kialakult, a konstrukció olyan, mint egy bonyolult óramű: láncszemek, húrok, ingák zseniális elegye... Vagy két és félmilliárd esztendeje az állkapocs zsugorodni kezdett, hogy helyet csináljon az agynak. Azóta sorakoznak a fogak olyan sűrűn a szájüregben, hogy a bölcsességfognak gyakran csak fájdalom árán van némi helye.” (Blikk újság, 2008.júl.20)
A Blikk-cikk megjegyzi még: „Testünkben állkapcsunk rejti a legerősebb izomzat által irányított csontozatot. A rágóizom forgatónyomatéka 600 newtonméter, ez felér egy Porsche turbómotor-jának erejével...Agyunk annyi információt képes tárolni, mint a washingtoni kongresszusi könyvtár: egy másodperc alatt több műveletre képes, mint egy szuper komputer ...egy versenyautó sebességével reagál az ingerekre...”

Több dolog is érthetetlen ezen állításokban, pl. ha a legerősebb izomzat irányítja az állkapocs csontjainak működését, akkor az agy hogyan tudta zsugorodásra kényszeríteni az állkapcsot, miért nem állt ellen a legerősebb izomzat a puha állományú agynak? Továbbá, napjainkban minden kóros agy/szövet/duzzanat állandó fejfájással és mozgásbeszűküléssel jár. Miért nem kerültek rokkant-kocsiba az agyi duzzanatban szenvedők, talán mert abban az időben még nem volt rokkantkocsi? Egy mai hasonló kórkép miért nem okozza az állkapocs zsugorodását, miért a gerincvelő felé nyomódik /a koponyaalap öreglyukán kilépve/ az agy? Talán mert ott nem állja útját testünk legerősebb izomzata?

Továbbá ha a mozgás konstrukció bonyolult óramű: láncszemek, húrok, ingák zseniális elegye, akkor hogy alakulhatott ki magától, hiszen egyetlen bonyolult óramű-konstrukció sem alakul ki magától, se láncszemek, se húrok, se ingák, hanem ezek elegyét zseniálisan megtervezik! Hogyhogy itt fel sem merül a zseniális Tervezőmérnök gondolata?

Továbbá, ha a Porsche turbómotor az erejét ismét csak a zseniális tervezőmérnököknek köszönheti, az állkapocsizomzat ereje hogyhogy csak úgy összeállt magától? Továbbá, ha a washingtoni kongresszusi könyvtár információtároló képessége ismét csak tervezőmérnöki eredménynek köszönhető, akkor az agy információtároló képessége ugyanilyen szinten hogy hogy nem igényelt hasonlóan intelligens tervezőmérnöki hátteret?

Továbbá, ha az agy kapacitása a komputer és a versenyautó mértékével mérhető, mivel a komputert is meg a versenyautót is megtervezik, az agynak hogy hogy nem kellett tervezőmérnöki befolyásoltság ahhoz, hogy ugyanezeket a paramétereket produkálja? Hogy hasonlíthat az agy valami olyasmihez, ami bonyolultsága folyamán tervezőt igényel, amikor az agy nélkülözte a tervezőt?

Továbbá ha az elme az agy terméke, hogyan lehetséges az, hogy valaki az agyában lévő tumort úgy szüntette meg, hogy azt képzelte, a rákos sejteke elképzelt rakétákkal bombázza?! Akkor uralta az elméjével az agyát. Egy termék mikor uralja a termék készítőjét, mikor áll az fölött? Ha az elme az agy terméke, akkor miért más mindenkinek az elméje, miközben anatómiailag ugyanolyan az agya?!

Én az egész munkásságom során azt tapasztaltam, hogy a természet csodái olyan hihetetlen gazdagságot és olyan hihetetlen komplexitást tárnak elénk, amelyet én a magam részéről nem tudok egyszerű mechanisztikus, fizikai törvényekkel magyarázni, hanem napról napra, minél többet próbálok megérteni ezekből a titkokból, annál több tárja magát elém, és annál mélyebb meggyőződésem, hogy sokkal mélyebb, sokkal nagyobb összefüggések állnak a természet titkai mögött, mintsem hogy azt mechanisztikus, materialisztikus elvekkel meg tudjuk magyarázni…
Tanáromat, Szenthágotai Jánost egy brüsszeli nemzetközi konferencián megkérdezte egy angliai egyetem filozófia professzora, hogy hisz-e Istenben, vagy egy olyan lényben, aki fölöttünk áll, és mindenható? Azt mondta, hogy igen, hisz. És hisz-e abban, hogy egyszer majd még élni fog halála után is? Azt válaszolta, igen, hiszek.
De hát professzor úr, ön egy természettudós, agykutató, hogy képzeli mégis ezt el, amikor meghalunk, az agyunk szétesik atomokra és molekulákra, azután elenyészik, más élőlények, más természeti lények atomjaivá válik a nagy körforgás során – elhiszi, hogy előbb-utóbb ez összeáll majd valamivé, és ön vissza fog térni?
Azt válaszolta, kérem, én nem azon gondolkodom, hogy milyen formában, hogyan, én egy dologban hiszek, hogy létezik valami nagyobb létező nálunk. És én ebben hiszek, és az összes többi nem érdekel, mert ha ez így van, akkor garantáltan nem enyészünk el mi sem…
Úgy hogy úgy gondolom én is (mint tanárom), nem a hogyan-ok és a miként-ek, hanem a létezés léte, lényege a döntő itt, az hogy minél többet látjuk a természetet, és érzékeljük mint kutatók a természet titkait, a sok csoda mögött valami olyan sejlik föl, ami arra enged következtetni, hogy nem az enyészet diktálja a természetben a törvényeket, hanem valami csodálatos, valami pozitív erő.
A francia Lévinas elmélete az, amelyet mélyen hiszek, hogy az emberi arc az amely föltár, fölsejtet egy másik dimenziót egy magasabb rendű világból, és számomra, ha a tudományos felfedezések vagy a tudományos magyarázatok sokszor esetleg azt is jelenthették, hogy teljesen materialista magyarázatokat is lehet találni olyan kérdésekre, amelyeket az ember fölvet munkája során, pl. a magasabb szellemi működésekkel kapcsolatban.
Akkor is mindig valahol a másik oldal ott volt előttem, a másik ember, a másik ember arca, az abból áradó, sokszor azt kell hogy mondjam, transzcendentális tapasztalás/tapasztalat, amelyik azt mutatta, hogy lehet, hogy a tudomány eszközeivel sok mindent meg lehet magyarázni, de az emberi kapcsolatok, és ezen belül is, különösen a – SZERETET, a vonzódás valaki iránt, a ragaszkodás, a féltés, ezek olyan dolgok, amelyek egy sokkal másabb világról árulkodnak, amelyben hiszek.” (Gulyás Balázs, a stockholmi Karolinszka egyetem agykutatója, a MTA külső tagja – rádiós nyilatkozat)
Max Born (1882 – 1970) híres fizikus, Nobel-díjas:

"A tudomány nyitva hagyta Isten létezésének kérdését. A tudománynak nincs joga erről dönteni... Akik azt mondják, hogy a tudomány ateistává teszi az embereket, azok furcsa emberek... A materializmus korszaka befejeződött. Biztosak vagyunk, hogy a fizika-kémiai aspektusok nem elegendőek az élet leírására, nem is beszélve az ember elméjéről."

7. Alan Guth, az MIT egyetem világhírű fizikusa

Az az érzésem, nem nagyon tudom, mit jelent az isten szó. A filozófiámban kitüntetett helye van az ismeretlennek. Úgy gondolom, jelenleg nem tudhatjuk, honnan származnak a fizika törvényei. Csak remélhetjük, hogy mikor tényleg megértjük őket, akkor választ kapunk a világ létrejöttére is. Sosem láttam túl sok értelmét az elméletnek, hogy a világ megtervezett. Az vele a problémám, hogy mindig úgy tűnik, hogy a tervező mindig bonyolultabb, összetettebb, mint a tervezés tárgya. Ez mindenképpen igaz járművekre, épületekre. Tehát amíg egy olyan tervezőre van szükség, aki bonyolultabb, mint amiket tervez, a tervező nem magyarázat arra, hogy a megtervezés...ez csak végtelen regresszió lesz. (Minden dolgot egy eggyel korábbira vezetünk vissza) Nem tudhatjuk, a fizika törvényei miért olyanok, amilyenek, és azt sem tudom, hogyan közelítsük meg ezt a kérdést, de számomra egy tervező erre nem magyarázat.

Megjegyzés: Nagyon fontos dolgot mond: nem tudják honnan származnak a fizika törvényei. Amikor tényleg megértik, választ kaphatnak a világ létrejöttére. Igen, mert akkor eljutnak Istenhez. /Kerülő úton és hosszadalmasan./ A rövidebb út a megértéshez a Biblián keresztül vezet. De az nem kell nekik. Nem látják értelmét a világ megtervezettségének.

A magyar fizikus, Marx György is azt nyilatkozta: „Ha valaki ismeri a végső világképletet, nem érdemes fizikusnak lenni.” Vagyis ha van Isten, milyen dicsőség marad a fizikusoknak? Akkor Istent illeti a dicsőség, és nekik nem marad semmi. - Inkább azt választják: nem tudják a fizikai törvényekről, hogy miért olyanok, amilyenek, még azt sem, hogyan közelítsék meg ezt a kérdést. /Itt nyilván az elit fizikusokra gondol./

Azért választják ezt a megoldást, mert így van lehetőség kitüntetésekre vadászni. Számára a tervező nem magyarázat, saját nevében meg azt mond amit akar. Akár azt is mondhatná, számára a sült krumpli nem étel, mert nem szereti a sült krumplit.

8. Noam Chomsky, az MIT egyetem világhírű nyelvész professzora

Igyekszem elkerülni a hitet. Abban az elvben hiszek, amelyet Bertrand Russell olyan jól megfogalmazott,hogy tartózkodnod kell attól, hogy irracionális dolgokban higgy. Olyan dolgokban kell hinned, amelyekre bizonyítékot, alátámasztást is találsz, az olyan elveken kívül, mint egyenlőség, szabadság, igazságosság és hasonlók. Ezek - nem mondanám hitnek ,inkább elvek, melyekhez ragaszkodsz -,de a világról, valóságról alkotott képzeteknek amennyire csak lehet, bizonyítékokkal alátámasztottaknak kell lenniük, vagy legalább olyan hitnek, mely összhangban áll a valósággal.

Megjegyzés: A Bibliai hit teljesen összhangban van a valósággal. Hogy az Isten létezésére nincs bizonyíték, vagy alátámasztás? Van rá ez is az is /lásd itt/, bár nem olyan, amit kémcsőben lehetne vizsgálgatni különböző adalékokat rájuk csöppentve. Itt komoly elmebeli vizsgálódást kell ráereszteni az isteni kinyilatkoztatások megismerésére és megértésére, mégpedig előítéletek nélkül, de ezt a tudósvilág legtöbb képviselője hasztalan időpocsékolásnak tartja. Lásd pl. az MTA 2008. februári állásfoglalását, amely hatvanhét ország akadémiáihoz csatlakozott:

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása a darwini evolúciós elmélet védelmében.
A Magyar Tudományos Akadémia – hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihozköztük az egyik elsőként megszólaló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől (pl. Intelligent Design), amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják (?!).

A nézetkülönbség fő forrása véleményünk szerint a vallásos hit és a tudomány természetének félreértéséből, (?!) bizonyos tudományos alapfogalmak (pl. mi az evolúció) eltérő meghatározásából adódik. Az evolúció tanulmányozása biológiai megfigyeléseken, méréseken (?!) és következtetéseken alapuló tudomány (amelynek egyes állításai bizonyíthatóak és cáfolhatóak) míg a kreácionizmus (így a teljesen hipotetikus Intelligent Design is) dogmán és feltételezéseken alapuló elmélet, amelyek nem összevethető, nem szembeállítható fogalmak.

Meggyőződésünk, hogy a vallásos hit (így a kreácionizmus is) sem nem igazolhatja, sem nem cáfolhatja az evolúció tudományos elméletét, mint ahogy a tudományok sem foglalkozhatnak hitbéli kérdésekkel. A vita a Magyar Tudományos Akadémián is szóba került, amelynek részletes anyaga a Magyar Tudomány című folyóiratban is megjelent (MT 2006/9. sz.). A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását. (?!)

Budapest, 2008. február 26.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége”
/Lásd: itt]
Az, hogy kellően leírja, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ateista tudósvilág képviselőinek megfelel, mivelhogy nekik ez az érdekük.

Ami pedig az „egyenlőség, szabadság, igazságosság” elveit illeti, ez a világban a hit tárgya, nincs rá alátámasztás. Pontosabban van, de a gyakorlatban nincsen. Pont olyan ez, mint az evolúció elve: kellően leírja, amit tudományosan megalapozottnak hisznek.

9. Nicolaas Bloembergen, Nobel-díjas fizikus

Vallásos? Nem. Biztos benne? Teljesen. Mivel vallásos környezetben nőttem fel, és kiléptem belőle.

Megjegyzés: Hisz abban, hogy örök élete lehet? Nem hiszek. Nem is fog örökké élni!

10. Peter Atkins, az oxfordi egyetem világhírű kémia professzora

Azt gondolom, a teológia nagy része fantomokkal viaskodik. A teológusok megalkották ezt a majdnem teljesen ellentmondásmentes területet, melynek semmilyen kapcsolata sincs a fizikai valósággal. Mindenféle kérdést kitalálnak, melyekre aztán az emberiséget megtanították. Az egyik a kozmikus cél, azt mondják, kell, hogy legyen egy cél, de te és a tudományod nem tudjátok megmagyarázni. És a teológusokra jellemző, hogy egyáltalán nem tisztelik az emberi intellektus erejét. És azt állítják, soha senki nem fogja megérteni, hogy Isten néhány szándéka kifürkészhetetlen. És természetesen vannak nemes szavak, de teljesen értelmetlenek. Miért kéne, hogy a dolgoknak céljuk legyen?

Megjegyzés: A dolgoknak onnantól kezdve van céljuk, hogy nem vagyunk állatok, hogy bármiféle cél nélkül lődörögjünk, vagy olyan falevelek, amelyeket ide-oda dobál a szél. Hogy a teológusok mit alkottak, nincs jelentősége, hanem az isteni kinyilatkoztatásnak van, amelyért Isten vállalja a garanciát, hogy igaz. Az emberi intellektus erejét meg pont az ateista tudósok nem tisztelik, akik a létezés globális céltalanságát hirdetik. De az emberi intellektus többre hivatott, mint sem hogy abba beletörődjön, az ő egyéni élete nem több, mint homokdűnék rajzolata a sivatagi dombokon.

Az emberi intellektus erejét lefojtja az, aki az élet értelmetlenségét hirdeti. A sas sem arra hivatott, hogy egyik bokorról egy másikra szálljon, hanem hogy a magasban szárnyaljon. Az ateizmus nemcsak hogy egy fékező erő, de még az emberben megbújó önző, harácsoló, hivalkodó szellemet is felszabadítja. Az istenhit pont ezeket tartja féken. De nyilván, amíg nincs tisztázva, hogy milyen istenhitről beszélünk, addig nem is lehet egységes nézőpont ebben a kérdésben. A Biblia egy adott Isten egy adott kinyilatkoztatását tartalmazza, azt pedig mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen értéket tulajdonít ennek a kinyilatkoztatásnak.

11. Oliver Sacks, a Columbia egyetem világhírű idegkutatója

Magamat egy csöndes, idős, zsidó ateistának tartom. Nem vagyok harcos ateista, nem vitatkozom dolgokról, mint Dawkins, Dennett vagy Sam Harris. Szeretem a könyveiket, de én nem vagyok harcos természetű. Sem vitázó természetű. Ha az emberek hinni akarnak, az az ő dolguk. Az aggaszt engem, amikor a hitet arra használják, hogy az oktatáspolitikát megfertőzzék. És gyalázatosnak tartom, hogy a kreacionizmust, vagy az un. intelligens tervezést az evolúció mellett, vagy ahelyett tanítják. És én ezt... egyfajta elmebajnak tartom.

Megjegyzés: Aki hinni akar, az higgyen? Ez korrekt. De ha már a hitnél tartunk, éppenséggel a tudós is hisz abban, hogy lesz eredménye a kutatásának, tehát a hit mint eszköz ugyanúgy ott van a tarsolyában, mint a hívőnek is, csak ő abban hisz, hogy az a reménysége fog valóra válni, amelyre Isten feljogosítja. Ami pedig az oktatáspolitika megfertőzését illeti, az egyházi dogmákat szét kell választani az isteni tanításoktól, hiszen az isteni tanítások egyben elvárások is, amelyeket Isten támaszt az ember felé, hogy azokhoz igazodjon. Amikor ezeket az ember elveti, akkor van az, hogy a gazdag ember kihasználja a szegényt, és éhbérért dolgoztatja, maga meg dőzsöl.

Hogy az ateista vadhajtások ilyen profithajhászó szellemiséggel fertőzik meg az oktatáspolitikát, az nem aggasztja? Az nem elmebaj, hogy az ateizmus és a kizsákmányolás kéz a kézben járnak? Ez persze nem azt jelenti, hogy minden ateista kizsákmányoló, de hogy minden kizsákmányoló ateista, az biztos. Mert aki valóban követi a Krisztust, az nem lehet kizsákmányolója a szegénynek, de ha mégis az, akkor nem követi a Krisztust. Ha pedig az intelligens tervezést elmebajnak tartja, ez teljesen szubjektív. A valódi Istenhit és a felebarát szeretete kéz a kézben járnak. És hogy a világi társadalomban egyiket sem ismerik ez az igazi elmebaj – csak erre még nem jött rá Oliver Sacks, mivelhogy teljesen egyoldalú látásmóddal rendelkezik, és így a nyilatkozata sem lehet tárgyilagos.

12. Lord Martin Rees, királyi csillagász

Egy másik dolog, amelyre a tudomány tanít minket, hogy még a legegyszerűbb dolgokat is nehéz megérteni. Egy hidrogén atomot például. Ezért elég gyanakvó vagyok bárkivel szemben, aki azt állítja, gyors és könnyű válasza van a valóság bármely fontos vonatkozásában. A legtöbb, amit remélhetünk egy metaforikus és hiányos magyarázat. Ezért én nem olyan vagyok, aki bármilyen vallási dogmát el tudna fogadni.

Megjegyzés: Ha a vallási dogma alatt az isteni kinyilatkoztatást érti, akkor jó helyen kapizsgál. De ő inkább az egyházi dogmákra gondol. És azokat jól teszi, ha nem fogadja el, mert azokat emberek határoztak meg az ő egyházi hatalmukhoz mérten.

Az isteni kinyilatkoztatások igazságként való elfogadásához pedig el kell jutni ahhoz a felismeréshez, hogy az Isten szavahihető, és abszolút igaz, amit mond. Hogy ide egy tudós nem jut el, az az ő zárkózottságának az eredménye. Mert előre küldi az okosságát, a nyitottsága meg hátul kullog. Vagyis az előítéleteivel falat húz maga köré. Intellektuálisan nem tudja elfogadni, hogy valaki lehet még fölötte. És ahogy erre a felismerésre eljutott, máris gúzsba kötötte magát.

Bárki aki eljutott a /valódi/ istenhitre és az isteni igazságok befogadására /ami rögtön istenfélelemre is kötelez, vagyis hogy tudatosan nem hágom át az Ő törvényeit/, előtte komolyan vizsgálódásokat folytatott, mire erre a felismerésre eljutott. Az ateista tudós kapásból elutasítja a megismerésnek ezt az útját, és kapásból rávágja, hogy nincs, hogy nem lehet igaz. Tehát a hiba alapvetően az ő megközelítésükben van, az teszi őket fogyatékossá.

13. Sir John Gurdon, a Cambridge egyetem biológiai fejlődéstudományi professzora

Vallási nézetek tekintetében agnosztikus vagyok. Azon az alapon, hogy nem tudom. Mivel egyik oldalról sincs tudományos bizonyíték.

Megjegyzés: Egyszer s mindenkorra tudomásul kellene már venni, hogy a tudomány eszközei alapvetően hiányosak atekintetben, hogy minden létezőt kimutasson. Olyan egyszerű dolgot sem tud az eszközeivel megfogni, mint az élet maga. „Jelenlegi tudásunkkal nem is lehetséges az élet univerzális definíciója.” /Carole Cleland és Christopher Chyba – amerikai kutatók/  

Olyan dolgokat tud kimutatni, amik az életnek a megnyilvánulásai, pl. anyagcsere, lélegzés, szaporodás, de ezek egyike sem maga az élet. Élet és halál olyan misztériumok, amiket a tudomány nem tud tetten érni, és a kémcsőben nagyító alá venni. Ezért nem is ura az ember sem az életnek, sem a halálnak. Ha majd úgy tudja azt ki be kapcsolni, mint egy villanykapcsolót, akkor majd be is tudja mutatni, hogy mi az élet. Azonban az élet nem anyagi eredetű, hanem csak a látható megnyilvánulását az anyag hordozza.

Van azonban olyan dimenziója az életnek, amelyet nem a látható anyag hordoz, hanem az anyag mérhetetlen szellemi szintje. És csak azért, mert ezt a tudomány a csökevényes vizsgálati módszerei miatt nem tudja behatárolni /hanem csak a fizikailag megfigyelhető és a természetes érzékekkel felfogható területen tud kutatni/, még létezik. Itt tehát a tudomány megáll, és nincs jelentősége annak, hogy nincs rá tudományos bizonyíték.

Soha nem is lesz, mivel a tudomány az anyag határait csak abban a mértékben tudja behatárolni, amilyen mértékben az magáról betekintést enged. De ahogy az anyag szellemivé válik, a tudománynak vége is van. Mivel más dimenzió kapujához érkezett, amin nem tud belépni. Azon ne csodálkozzon senki, ha a húslevesben nem találja meg a szakácsot. Benne van az, miként Isten is az univerzumban. Csak nem a tudomány nagyítójával kell keresni, hanem nyitott értelemmel és őszinte szívvel. A dölyfös istentagadás meg csak vakká és beképzeltté teszi az embert!

14. Sir Bertrand Russell, világhírű Nobel-díjas filozófus

Miért nem keresztény? Mert egyik keresztény dogmára sem látok semmilyen bizonyítékot. Megvizsgáltam az Isten létezése melletti érveket, és egyik sem tűnt logikailag érvényesnek. Gondolja, hogy sokak számára gyakorlati oka van annak, hogy vallásosak? Nos, nem lehet gyakorlati oka annak, hogy olyanban higgyünk, ami nem igaz .Ezt... én legalábbis kizárom. Lehetetlen. Valami vagy igaz, vagy nem. Ha igaz, hinned kell benne, ha nem, akkor nem. És ha nem tudod kideríteni, hogy igaz-e vagy sem, akkor ne hozz ítéletet.

Megjegyzés: Az Isten melletti érvek nem a puszta logikára épülnek, hanem a kinyilatkoztatás rendszerére. A logika az olyan, ha akarom logikus, ha akarom, nem. Azt mondja, ha nem tudod kideríteni, igaz-e vagy sem, ne hozz ítéletet. A bizonyíték nem látása még nem bizonyíték, lehet az szellemi vakság következménye is! Mégis ítéletet hozott azzal, hogy nem keresztény – saját elveivel sincs összhangban.

- nem lát bizonyítékot – szubjektív – ő így látja
- az érvek logikailag nem tűnnek érvényesnek – szubjektív – neki nem tűnnek annak
- a logikailag nem érvényesnek tűnő érvekből nem következik, hogy nem igaz
- kiderítés nélkül ne hozzon ítéletet – csak látszólag derítette ki
- ítéletet hozott – önmagával is ellentétben van

15. Stephen Hawking, a Cambridge-i egyetem világhírű elméleti fizikusa

Az M-elmélet nem cáfolja Istent, csak szükségtelenné teszi. Azt jósolja, hogy az univerzum spontán keletkezik a semmiből, anélkül, hogy szükség lett volna teremtőre.

Megjegyzés: Hogy egy tudós elmélete milyen jóslásra ösztönzi, az az elméletéből fakad. Az elmélet nem bizonyíték, tele van elméletekkel a padlás!

16. Riccardo Giacconi, Nobel-díjas fizikus

Az irracionális gondolkodás bármilyen formája nagyon veszélyes. Ha megnézzük, milyen súlyos ellentétek feszülnek irracionális indítékok miatt...Nagyon veszélyesek. És remélem, hogy a tudomány fejlődésével egy picivel több racionalitást tudunk befecskendezni a világba. De ez nehéz...Ilyen értelemben kudarcot vallottunk,ma sem vagyunk racionálisabbak, mint az ókori görögök idejében.

Megjegyzés: A tudomány fejlődése a racionalitás növelését kellene hogy előidézze, csakhogy a tudomány fejlődését eleve olyan keretek közé szorították, amely nem a racionalitáson, hanem szubjektív, eleve elkötelezettségen alapul. Pl. előre kijelentik, soha nem nyerheti el a pályázatot! Közben azt állítja, hogy a pályázat elbírálásában egyre több a racionalitás. Nem igaz, mert a döntés dogmatizmusa kizárja a racionalizmust. Hogy nem Isten teremtette az univerzumot, az a tudomány dogmája, amelyet önfejűen és erőnek erejével állapítottak meg.

17. Ned Block, a New York-i egyetem filozófia professzora

Nyitva tartom az ajtót, nem fogom becsuknia természetfelettire való igény előtt, de nem gondolom, hogy jelenleg lenne okunk hinni benne. Minden tudományos fejlődés a természetfelettinek hitt dolgokat magyarázza meg természetes módon. És emiatt bizakodó vagyok, hogy mindent meg tudunk majd magyarázni természetes fogalmakkal.

Megjegyzés: Hogy ő mit gondol, az ő dolga, hogy nincs oka hinni benne. Nekem sincs okom abban hinni, hogy az anyagi világ az anyagnak a terméke, mint ahogy abban sincs okom hinni, hogy egy szimfónia a puszta hang/ok/ /spontán keveredésének/ a terméke.

A természetes magyarázata a természetfelettinek hitt dolgokról lenne a tudományos fejlődés? A tudomány fejlődése a valóságban egy körbe-körbe járás, miközben olyan magyarázatokat ad, amelyeket ez a körbe-körbe járás megengedi neki, mégis a magyarázatait bizonyító erejűnek állítja be. Ha lenne bizonyítéka, nem kellene fejlődnie. Azért fejlődik, mert nincs bizonyítéka. Tehát a fejlődés csak egy fedőnév, amely azt jelenti, hogy gyártja a magyarázatokat. Milyen fejlődés az, ha egy gyárban állandóan csak gyártanak egy adott alkatrészt, de sosem gyártják le! Az ilyen fejlődés csupán körbe-körbe járás.

A fejlődés az, ha a rajttól eljutunk a célig, de a tudomány csak járkál össze-vissza, és soha nem ér célba. Egy /vagy több/ magyarázat nem célba érés, hanem járkálás. A célba érés a bizonyítás, de amire a tudomány alapozza az anyagelvűséget, arra nincs bizonyítéka, vagyis hogy az anyag a végállomás, és az anyag önmagának irányítója. Mint ahogy egy szimfóniának sem a hang az irányítója, hanem csupán kivitelező eszköz, amit egy intelligens hatás vált ki, amely uralja a hangot.

Az anyagot Isten uralja, ill. azok a törvények, amiket az anyagnak megszabott. Olyan anyag nincsen, amely magának szabott volna törvényt, mert akkor annak szelleme volna, amely önmagának irányt szab. Az anyag annak az erőnek a szolgája, ami neki éppen irányt szab.

18. Gerard 't Hooft, Nobel-díjas fizikus

Hisz a túlvilágban? Nos...Az ilyen hiedelmek a múlt vallásaihoz tartoznak. Nem gondolom, hogy egy ilyen fogalomnak, mint a túlvilág, bármilyen tudományos alapja volna. A modern tudomány keretein belül biztosan nem. Így a válaszom: nem.

Megjegyzés: A modern tudomány keretein belül az van, amire az érdekeinknek szüksége van, hogy legyen. És mivel Istenre nincs szüksége a világi társadalomnak, így számára az Isten sem létezik. Hogy objektíve nincs, arról nyilatkozni sem tud, mert fogalma sincsen róla. Hiedelmekről beszél, amelyek a múlt vallásaihoz tartoznak. A tudományos hiedelmek meg a jelen vallásához, amelyben a tudomány mondja meg azt, amit a vallásban Isten.

Hogy a tudomány mérhető, az Isten meg nem? A tudományban is csak a részeredmények mérhetők, de amikre általa következtetnek, azok nem mérhetők. [Egyébként meg a mérhető részeredmények a Bibliával nincsenek ellentétben. De ennek felismeréséhez ismeri kellene a Bibliát. Erre azonban a tudósoknak nincsen kapacitása. Mivelhogy a felfedezéseik által vadásznak a kitüntetésekre. És ez meg is magyarázza, hogy miért nem hisznek /Istenben/].

19. Marcus du Sautoy, az Oxford-i egyetem matematika professzora

.Amikor fiatalabb voltam, templomi kórusban énekeltem. Nem voltam vallásos, csak szerettem énekelni. Sok szó esett lelkekről, szellemekről és ilyesmikről, és kb. 13 éves koromban rájöttem, hogy ez az egész nagyon logikátlan. Csak hús és vér vagyok.

Megjegyzés: Én felnőttként jöttem rá, hogy amit a tudomány állít az önmagától való keletkezésről, az nagyon logikátlan. Különösen, hogy a tudósok vadásznak a felfedezésekért járó kitüntetésekre, így már az is logikus, hogy számukra miért nincs Isten. És hogy a világi társadalom teljes erkölcsi függetlenségben akar élni, ez rögtön meg is indokolja, hogy miért tagadja az Istent. A tudományra csak azért hivatkozik, hogy megpróbáljon intellektuális színezetet adni primitív ateizmusának, amelyben az anyagot ruházza fel isteni tulajdonságokkal.

Egyébként meg nem a logika alapján hiszünk, hanem a kinyilatkoztatás alapján, és azon megfigyelés alapján, hogy az anyag nem önmagának ura, hanem az anyag alárendelt szerepet játszik a természeti erőknek, amelyek mögött törvények vannak. Pl. a víz nem maga dönti el, hogy fagyott állapotban milyen a fajsúlya. Az döntötte el, aki ez alá a természeti törvény alá rendelte a vizet.

A Biblia szerint is az ember hús és vér, de ez még nem zárja ki, hogy létezik szellemvilág és léteznek szellemi lények. Az a tudomány fogyatékosságából származik, hogy ezt nem tudja kimutatni, amiből kifolyólag tagadja. Azonban az anyagnak van egy határa, amíg mérhető és kimutatható, azon túl nem. A tudomány a korlátai miatt nem fér ahhoz a szellemvilághoz, amelyről a Biblia beszél. De ez a tudomány problémája, ami neki rövidlátást okoz, és nem a hité.

20. James Watson, a DNS egyik Nobel-díjas felfedezője

Azt gondolom, az ateistákat igazságtalanul vádolják, hogy szívtelenek vagyunk, és nem törődünk az emberekkel, és elutasítjuk azokat az értékeket, amelyekben felneveltek. És... tudja...A kereszténység legtöbb elgondolása jól hangzik,- aztán a valóságban jó pár mégsem olyan jó -,de hangzatosak, és egy temetésen jól hangoznak.

Megjegyzés: Miért nem az evolúció jövőképét hangoztatják a temetéseken, hogy a halál után nincsen semmi?! Az ateizmus legtöbb elgondolása jól hangzik, de a lényegi mondanivalója egy temetésen emészthetetlen. Viszont akkor igen jó és népszerű, amikor arról beszél, hogy nincs Isten, Akinek felelősséggel tartozunk a tetteink miatt. Akkor hangzik jól, amikor az ember a bűn élvezetének akar hódolni. Ez alól a temetés kivétel, azért is engedi át a szerepet olyankor a hitnek. És kifejezi azon vágyát, hogy adjon az Isten megnyugvást a megboldogultnak és békét a hozzátartozóknak. Tehát attól sem riad vissza, hogy kétszínű szólamokat hangoztasson. Mivelhogy a lelkülete - amiből ez a hozzáállás fakad – az nem egyenes, hanem kétszínű.

21. Colin McGinn, a Miami University filozófia professzora

Vegyük azt az elvet, hogy lopni rossz. Miért mondják ezt? Miért helytelen lopni? Válasz: mert Isten azt mondja. Azt parancsolja, hogy ne lopj. Amire Szókratész rámutat abban a dialógusban: mivel alapozhatta meg Isten ezt az erkölcsi törvényt? Vagy ez a törvény önmagában, természetéből fakadóan érvényes, vagy pedig nem is lehet kívülről helytállóvá és legitimmé tenni, Tegyük fel, hogy van ilyen szabályunk: Gyilkolni helyes. Valaki tiltakozik: de gyilkolni helytelen! Mire egy másik: de Isten azt mondta, helyes! Ez nem győz meg téged, hogy gyilkolni helyénvaló. Ha Isten olyan dologra mondja, hogy helyes, ami nem az, akkor Isten téved.

Megjegyzés: Az ember mondja meg Istennek, mi a helyes? A dilettantizmusnak is van határa, de ez a felvetés határtalan dilettantizmusról árulkodik.

22. Sir Patrick Bateson, a Cambridge-i egyetem etológia professzora

Nem ismerem a vallási nézeteit...Nem vagyok hívő. Agnosztikus vagy ateista?Jó kérdés. Darwin válasza, mikor megkérdezték, hogy ateista-e: nem tudom, agnosztikus vagyok. Azt hiszem, ateista vagyok, ha teljesen őszinte akarok lenni. Nem hiszek semmilyen istenben.

Megjegyzés: Nem ismeri a vallás nézeteit, de ez a legtöbb tudósra jellemző. Mert a tudományt nagyra tartja, amin a hírnév magaslataira kapaszkodhat, miközben az istenhitet törpének nézi. Alázat meg nincs benne, hogy lehajoljon. Tehát az erkölcsi alapállása szerint osztályoz, és az értékítélete is ennek függvényében szubjektív a végtelenségig.

23. Sir David Attenborough, világhírű naturalista és tévés személyiség

Gyakran kapok leveleket, amelyekben azt írják, hogy nagyon szeretik a műsort, de sosem ismerem el azt a mindenható hatalmat, amely a természetet teremtette. Ezekre úgy szoktam válaszolni, hogy vicces, hogy mikor az emberek azt mondják valamire, hogy az bizonyíték a mindenhatóra, mindig gyönyörű dolgokat említenek: orchideákat, kolibriket, lepkéket, rózsákat. Ilyenkor mindig egy kisfiúra gondolok, aki egy nyugat-afrikai folyó partján ül, akinek épp egy féreg rágja a szemgolyóját, megvakítva őt, még 5 éves kora előtt. És az a válaszom nekik, hogy valószínűleg az az isten, akiről te beszélsz, teremtette azt a férget is. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt egy könyörületes istennek tulajdonítsam. Ezért számomra biztonságosabbnak tűnik, hogy olyan dolgokat mutassak be, melyekről tudom, hogy igazak és tényszerűek. És engedjem, hogy az emberek maguk gondolják át ezeknek a moralitását. Vagy a teológiáját.

Megjegyzés: Az egész biológiai rendszert Isten teremtette, de a bűn behozta a nyomorúságot a teremtésbe. Sok minden nem úgy funkcionál, mint megteremtésének idején. Hogy milyen összefüggés van a könyörületes Isten és a természetben fellelhető visszásságok között, arról fogalmuk sincsen. Ez is az ő egyéni szegénységi bizonyítványuk, hogy alapvető tényekkel nincsenek tisztában, és ebből a dezinformáltságukból kifolyólag mondanak véleményt. És még úgy gondolják, hogy az ő hozzáállásuk döntő abban, hogy az embereknek milyen képük legyen Istenről. Na de milyen üzenetet közvetíthet az az emberek felé, akinek kettős látása van, vagy éppen rövidlátó? Nyilván olyat, amilyet az ő fogyatékossága neki diktál.

- A 2. rész következik














Nincsenek megjegyzések: