motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2015. szeptember 28., hétfő

Híres tudósok Istenről 2. rész

Híres tudósok nyilatkozatai Istenről


24. Martinus Veltman, Nobel-díjas fizikus

A tudományban nagyon fontos, hogy kimondjuk, hogy a tudományos módszer segítségével, amelyek megóvnak minket minden irracionalitástól, amelyek az emberi tevékenységeket uralják, azt gondolom, ragaszkodnunk kell hozzájuk, és annak, hogy a tudománnyal foglalkozom, alig, vagy egyáltalán nincs köze a valláshoz, sőt, én védem magamat ettől, nem akarom, hogy köze legyen hozzá. Mert ha egyszer elkezdem, nem tudom, hová lyukad ki, de valószínűleg megégetnének vagy lelőnének végül. De nincs ehhez közöm. Én csakis megfigyelhető dolgokról beszélek, vagy amelyek megjósolhatók, a többiről nem.

Megjegyzés: Nem mond igazat, mert sem az ősrobbanás, sem az életkeletkezés nem megfigyelhető, ami pedig megfigyelhető, az az élőlények fajokon belüli variálódása, de ők az evolúció alatt mást értenek. Mégpedig, hogy idő és egyéb hatások által egyik fajból egy másik keletkezik, ez azonban nem megfigyelhető. Amit ők megfigyelésnek vélnek, az is csak abból fakad, hogy a fajnak önkényes meghatározást adnak.

"Én a faj fogalmát önkényesnek tartom, amelyet az egymásra közelről hasonlító egyedek csoportjára csak a kényelem kedvéért használunk, (...) ez nem nagyon különbözik a változat fogalmától, amelyet a kevésbé elkülönülő és ingadozóbb formákra alkalmazunk." /Darwin/

Ilyen alapon bárkit megvádolhatok lopással, ha a lopás kritériumát én határozom meg. Jaj akkor azoknak, akikre rossz szemmel nézek. A tudós világ is olyan szemmel néz Istenre, hogy az szerinte nem működik, az evolúció meg működik, mivel arra olyan szemmel néznek. Minden az ő egyéni érdekük függvénye. Na hát ilyen tárgyilagos a tudományt önmagának kisajátító tudósvilág. A valódi tudomány soha nincsen ellentétben a Bibliával!

25. Pascal Boyer, antropológia professzor

Egy olyan kultúrában nevelkedtem, ahol senki nem vallásos. És ahol főleg a tanultabbak nem vallásosak. Ahol a vallás teljesen egzotikusnak számít. Tehát számomra úgy tűnik, hogy vallástalannak lenni, ami nagyjából azt jelenti, mint az ateizmus,- az emberek azt gondolják, hogy a vallás ellen van -,de ez csak közömbösség. Nyugat-Európában több évtizede vagy talán évszázada ez az alapértelmezett, az embereket nem nagyon érdekli.

Megjegyzés: A közömbösség azonos azzal, amit az előbbiekben egyéni érdeknek neveztünk. A világi tárdadalomnak az az egyéni érdeke, hogy közömbösen tekintsen a vallásra, a hitre, az Istenre. Mert ha nem volna közömbös, akkor netán megszólalna a lelkiismerete. Azt pedig a vallástalansággal lehet a legjobban elhallgattatni. Ennyit a nyugat-európai ember értékítéletének a hitelességéről, pontosabban hiteltelenségéről.

26. Partha Dasgupta, a Cambridge-i egyetem közgazdaság-tudományi professzora

Fontos Önnek a vallás? Nem. Legkevésbé sem. Nem vagyok vallásos a szó hagyományos értelmében: hogy létezik valamiféle istenség. De sosem voltam ellenséges a vallással szemben, kivéve természetesen, mikor károssá válik, ami oly gyakori.

Megjegyzés: Hogyan hihetne valamiféle istenségben, amikor az összes eddigi idejét és energiáját abba fektette, hogy szert tegyen a közgazdaság-tudományi területen elért karrierjére. Sikerült is neki. Azért maradt olyan hihetetlenül szegény és sivár atekintetben, hogy az istenismeretben meggazdagodott volna. Erre a szegénységre természetesen csak akkor döbben rá az ember, amikor szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy valóban létezik Isten és a Biblia az Ő kinyilatkoztatott igéje. 

Hogy ez egyeseknél sosem következik be? Isten garantálja az igében, hogy be fog következni. De az is garantálva van, hogy másféle számlát nyújt be a hívőknek, és másfélét a hitetleneknek! Ami pedig a vallás károsságát illeti, egy kalap alá veszi az összes vallást, ebből is látszik, hogy az ez irányú felvilágosultsága egyenlő a nullával.

27. AC Grayling, világhírű filozófus

Az intellektuális elismerhetősége annak, hogy istenek léteznek, az olimposzi vagy hindu istenek, vagy csak egy, mint a keresztényeké, egyenértékűnek tűnik nekem annak elismerhetőségével, hogy tündérek vannak a kertemben. A tündérekben való hit nagyon elterjedt, és alaposan vizsgált, egészen a 19. század végéig. Az emberek a tündéreket sokkal jelenlévőbbnek érezték, mint Istent, mert az eltűnt dolgokat, cipőfűzőt vagy teáskanalat, a tündérek csórták el. Szóval az összehasonlítás nem erőltetett. És ha azt gondolod, hogy gyengék az érvek, amelyek miatt hinned kéne a tündérekben, hogy irracionális hinni bennük, akkor a természetfelettiben hinni nem általános, hanem irracionális. Tehát számomra ez a hit racionalitásának kérdése, és az agnosztikusok, akik szerint ugyanolyan esélyes, hogy léteznek ilyen lények, mint hogy nem léteznek, nem látják át a dolgot.

Megjegyzés: Az hogy neki Isten létezése minek tűnik, az olyannyira szubjektív, mint Don Quijotenak a képzelt ellenségei, amelyekkel harcolt. A képzeletnek teljesen mindegy, hogy valóságos-e a tárgya vagy sem, olyannyira irracionális. Ennek a tudósnak is az érvelése pontosan ilyen irracionális. Ebből fakadóan hogy számára mi a a valóság és mi a képzelet, azt nem objektív tények alapján dönti el, hanem a szubjektív beállítottsága alapján. Annyi hitele van, amennyit egyesek jóindulata ad neki. 

S hogy sokan sokat adnak neki, ez megint csak abból táplálkozik, hogy sokaknak mi az egyéni érdeke. Azt állítani pedig, hogy egyesek nem látják át a dolgot, emögött sincs több a lekezelő stílusnál, mivel semmiféle tárgyilagos tényt vagy adatot nem közölt, amely őt igazolná.

Lehet számomra egy nő gyönyörű vagy irdatlanul csúnya, a véleményemet úgy is az határozza meg, amit róla gondolok. Mások véleménye nem játszik szerepet az én véleményalkotásomnál. 

Egyébként meg egy filozófustól mást nem is várhat az ember, mint hogy a semmit úgy tálalja, mint a valamit, a valamit meg úgy, mint a semmit. Az ember az igazságot ne a filozófusoknál keresse, mivel nekik a szakterületük nem a valami megmondása, hanem a semminek a valamiként való tálalása. /És fordítva./

28. Ivar Giaever, Nobel-díjas fizikus

Ön vallásos? Egyáltalán nem. Tudna erről többet mondani? Nos, mondhatnék sok mindent, és talán megbántanék vele másokat, de az az igazság, hogy nem vagyok vallásos, nem kedvelem a vallást, és a vallás okolható a legtöbb rosszért a világban.

Megjegyzés: Ennek a fizikusnak is virít a szegénységi bizonyítványa, mivel minden vallást egy kalapja alá vesz. Az igaz, hogy a legtöbb gombának van kalapja, ettől függetlenül óriási különbség van gomba és gomba között, de nyilván nem a laikusok, hanem a gombaszakértők között. A fizikus nem tartozik ezek közé.

Na és hogy a vallás okolható a legtöbb rosszért a világban? Van ugye a gyilkos galóca és van a Királyvargánya /Butyriboletus regius/, amelyre az jellemző, hogy mérgező fajokkal nem téveszthető össze! Hogy sok ember haláláért felelős a gyilkos galóca? Mert nem ismerik fel, mint ahogy a hamis vallást sem, mert nem szakértői a témának. Mivel kívülről nem visszataszító, és az íze sem késztet azonnali öklendezésre, sokan teljes lelki nyugalommal megeszik. S miután az jól felszívódott, megmutatja az igazi arcát!

A hamis vallás ugyanígy mutatja a szép külsejét, de belülről mérgezi az embert – a társadalmat. S nem csak mert van sok vadhajtása, de legfőképpen azért, mert az igaz Istentől elviszi az embert. Ha azonban valaki a Királyvargányát készíti el és fogyasztja, az őt táplálni fogja és hálaadásra készteti, hogy ilyen finom ételt kapott Istentől.

Nos, az a vallás, amit Krisztus által kapott az emberiség, pont ilyen. Az egyén és a társadalom javára válik, ha pontosan úgy gyakorolják, ahogyan az át lett adva. A probléma abban van, hogy az egyházak ezt is eltorzítják, szétmagyarázzák és elrontják azzal, amit ők maguk tesznek hozzá, vagy vesznek el belőle. Az egyén felelőssége, hogy felismerje ezeket a hiányosságokat, és azoktól magát tudatosan távol tartsa. Azon tehát nem lehet spórolni, hogy az ember megmarad lusta laikusnak. Ha ebben leragad, akkor nagy esélye van rá, hogy félrevezetik.

Na és hogy a Biblia is meg van hamisítva? Ez az álhír az ellenpropaganda zászlajára van kitűzve, de ha valaki alaposan és pártatlanul utána néz ennek, oda fog kilyukadni, hogy emögött is személyes érdek húzódik meg, hogy valaki ezt híresztelje. /Ja, hogy a híresztelő a bizonyításra nem vállalkozik? No comment!/

29. John Searle, a Berkeley-i egyetem filozófia professzora

Ez az egyik oka, hogy ez ilyen fontos kérdés, hogy mindannyian szeretnénk hinni, hogy létezik egy értelmes világ, a mi képességeinken túl is, hogy értelmet adjunk neki. Szeretjük feltételezni, hogy az élet folytatódik a halálunk után. Szeretnénk hinni, hogy a szeretteink továbbra is léteznek, és nagyon nehéz megtudni, hogy ezek a csodálatos emberek mindenestül megszűntek létezni. Egy további tényező, hogy szeretnénk hinni a végső igazságszolgáltatásban. Hiszen egyértelmű, hogy itt a Földön nincs igazságosság. Nagyon szeretnénk, ha eljönne egy isteni igazságtétel. De az a baj, hogy ezekben a dolgokban csak szeretnénk hinni, és amelyekre semmilyen bizonyítékunk nincs, hogy igazak .És módszertanilag gyanakvónak kell lennünk, ha olyanban hiszünk, amiben nagyon akarunk hinni, ami mérhetetlen elégedettséggel töltene el, és boldogabbá tenne minket. Azt gondolom, a vallás fennmarad, mert kielégíti ezeket az igényeket, de intellektuálisan, azt gondolom, nem igazolható. Az isten létezése melletti érvek egyöntetűen rosszak.

Megjegyzés: Az ateizmusban való hit éppen azon alapszik, hogy hitük szerint kizárják az Istent, mivel az ebben való hitük /hogy nincs Isten/ minden racionális érven alapuló meggyőződésen túltesz. Az ateizmus kielégíti ezeket az igényeket, mivel az istentagadás és az erkölcsi függetlenség korlátlan vágya kéz a kézben járnak. Egyik úgy függ a másiktól, mint saját magunk vigasztalása, amikor egy szerettünk elvesztésekor azt hisszük, hogy ő már a mennyországban van.

Hogy az Isten létezése melletti érvek egyöntetűen rosszak lennének? A Liverpool játékosai is csapnivaló futballistákból állnak. Sőt, a mongol nemzeti bajnokság színvonala többszörösen felülmúlja az angol bajnokságét! Hogy önnek erről más a véleménye? Nekem meg arról más a véleményem, sőt a meggyőződésem!

30. Brian Cox, a Nagy Hadronütköztető (LHC, CERN) részecskefizikusa

Agnosztikus vagy, vagy ateista vagy...szeretnél hinni a megismerhetetlenben, vagy a tudomány az istened? Igen, olyan értelemben az, hogy ki vagyok békülve az ismeretlennel. Ez a tudomány lényege. Olyan világok vannak odakint, milliónyi, melyekről nem tudunk semmit. És ez ösztönöz engem. Meg akarom őket fejteni. Ez a tudomány. Ha nem vagy kibékülve az ismeretlennel, akkor nehéz tudósnak lenni. Nekem nem kellenek mindenre kész válaszok. Én magam akarom a válaszokat megtalálni.

Megjegyzés: Neki nem kellenek a kész válaszok, ő akarja a válaszokat megtalálni. Azt is hozzátehette volna, hogy a babérokat is ő akarja learatni, mivel így korrekt. Az Istent elfogadók számára meg nem terem babér, hanem kegyelem. A hívőnek ez fontosabb, mint tudósnak a babér. Ez a különbség, de ez óriási!

31. Herbert Kroemer, Nobel-díjas fizikus

Ön nem hisz a túlvilágban. Így van. És az elemi részecskék rendszerében, és a fizikai állandókban, amiről beszéltünk, nem látja a bizonyítékot egy tervező létére? Nem. Mondana erről többet? Ez vágyvezérelt gondolkodás.- Vágyvezérelt? - Igen. Úgy értem... néhány ember...Néhány ember bizonyítékokat lát egyfajta tervezettségre, csak én nem fogadom el ezt a gondolkodást. Egyáltalán nem kívánom ezen nézeteimet másokra erőltetni. És ha nem kérdezett volna róla, én nem említettem volna meg. De nem is vonakodom elmondani, ha kérdeznek róla.

Megjegyzés: Ő nem fogadja ez azt a gondolkodást, hogy mások tervezettséget látnak, mondjuk a DNS roppant információtömege mögött. Azt viszont vallja, hogy a 'nincs isten' -féle kijelentés mögött emberi intelligencia bújik meg. Az intelligencia pislákoló gyertyája mögött tervezés van, a minden életformát vezérlő hihetetlen mennyiségű DNS-ben kódolt információ mögött a véletlen. Ez egy vágyvezérelt gondolkodás, ami az egyéni érdek képzeletbeli babérkoszorúján csüng. 

Az elemi részecskék rendszerében sem lát semmiféle rendező erőt. Akkor nyilván Louis Armstrong trombitajátékát is a trombitának tulajdonítja. Én még speciel nem láttam trombitát meghajolni nézőközönség előtt. Ez a tudós kivétel. Vagy van több is?

32. Rebecca Goldstein, filozófiaprofesszor

Nem csupán azt gondolom, hogy az Isten létezése melletti érvek hamisak, azt gondolom - és ez számomra még fontosabb -,ez a világ empirikusan nem úgy néz ki, mint amelyet egy jóságos, törődő és mindenható isten teremtett. Egyszerűen számomra... túl sok empirikus bizonyíték szól ellene.

Megjegyzés: Hogy mit gondol a hamis érvekről, az az ő saját elméjének a terméke, amire semmi garancia nincs, hogy nem ugyanolyan hamis, mint amit állít. Hiszen egyik a másikból állott elő. Hogy nem tapasztalja Isten szerető törődését az univerzumban? Ha mondjuk csak fű volna, és minden élőlény füvet enne, akkor se szólhatna semmit, elvégre a tervezés nélküli evolúciónak az is nagy teljesítménye lenne, ha csak fű volna. 

Na de azon felül van azt megrágni képes fog, a fogat mozgató izom, fej, amelyen helyet foglal az izom, a fog, meg az idegek, meg az inak. No és a bőr, és a szem, ami a füvet észreveszi. Meg a hajlékony gerinc, ami le képes hajolni a fűért. Továbbá gyomor is kell, ami megemészti és belek, amikben szükséges mozgás van az emésztéshez. Azonkívül amin távozik a salakanyag. És akkor még annyi mindenről nem szóltunk. 

No de miért van oly sok ízletes gyümölcs, ami élvezettel fogyaszt az ember? A túléléshez ennyi minden több mint flanc. Nem inkább túl sok bizonyíték szól amellett, hogy az ember létezése túlmutat a puszta léten és az étkezési lehetőségei túlmutatnak a puszta fennmaradáson?! Ami meg a sok nyomorúságot illeti, ezt a Biblia azzal magyarázza, hogy az ember szándékosan elfordult a Teremtőjétől. Most tehát része van abban, hogy megismerje, milyen az élet Isten közvetlen áldásai nélkül.

33. Michael Tooley, a Colorado-i egyetem filozófia professzora

Ha Indiában nőtt volna fel, kicsi lenne a valószínűsége, hogy látomása legyen Szűz Máriáról, Spanyolországban sokkal nagyobb lenne. Tehát tudjuk, hogy a kultúra és a család, ahol felnövünk, hatással van a látomás tartalmára. És kérdés, hogy ha ez így van,ésszerű-e feltételeznünk, hogy a dolog lényege legalább hihető.

Megjegyzés: Az Istenben való hit egyetemes természetű, nem kötődik egyetlen nemzethez vagy földrajzi helyhez. A dolog lényege mindenhol ugyanaz, honnan létezik a világegyetem, amikor azt látjuk, hogy az univerzumnál kevésbé összetett dolgok sem keletkeznek maguktól.

Egy földgömb a bolti kirakatban, ha nem az atomok összjátékának köszönhető, akkor az eredeti miért igen? Azonkívül a naptól való ideális távolsága teszi lehetővé az élet fennmaradását, a Föld dőlésszöge következtében vannak az évszakok, a hold idézi elő az apály és a dagály váltakozását, a vízkörforgás a földi vízháztartást, a víz fagyott állapotban lévő könnyű fajsúlya, amely nem engedi csontig befagyni a tavakat, stb...

No meg hogy egyáltalán van víz a földön, ami igencsak szükséges az élet fennmaradásához. Továbbá a levegő összetétele, az ózonpajzs, a sok kiaknázható nyersanyag a földben. És lehetne sorolni reggeltől estig. 

Akinek a dolog lényege nem hihető, az akkor következetes, ha csak azzal él a földön, ami a puszta létfenntartásra való és nem többel. És csak akkor kerüljön testhelyzetbe a párjával, ha kifejezetten szaporodni akar. Slussz. És ha még mindig nem hihető a dolog lényege, akkor soha nem is lesz az. Mert az illető reménytelen eset!

34. Sir Harold Kroto, Nobel-díjas kémikus

Ateista vagyok. Vagy akárhogy is hívjuk, agnosztikus, ateista...És azt gondolom, a legtöbb tudós ateista. Vannak néhányan, kevesebb mint 10%, akik hisznek Istenben. De a tudósok többsége, több mint 90% ateista. Ők a tudományos szemléletüket ültetik át a mindennapjaikra. Ami egy intellektuális kérdés a számomra. Nem mintha nekem nem lenne szükségem misztikumra, de nem fogadom el. És akik elfogadják, azoknak ez egy óriási Achilles-sarkuk: ők bármit elfogadnak, bármilyen ósdi történetet, bárhonnan, több ezer éveset akár, ami nem bizonyíték. És ezek az emberek aggasztanak engem, mert hatalommal és felelősséggel járó pozíciókban vannak. És mikor az emberek készek elfogadni egyet a 20-30 különböző, több ezer éves történet közül, vajon mi mást készek még elfogadni, mikor engem is érintő dolgokban döntenek?

Megjegyzés: Az a 10% arra bizonyíték, hogy az ateizmus mögött a tudomány nem képes kizárólagos módon funkcionálni, hanem csak többségben van. De ez a többség nem a bizonyítékokra értendő, hanem a tudósok elkötelezettségére. Hogy többeknek egyéni érdekük a hit elvetése, mintsem elfogadása. 

Ha a tudománynak kizárólagos kiváltsága volna eldönteni a kérdést, akkor már eldöntötték volna, és nem léteznének hívő tudósok. És hogy ők bármit elfogadnának? Nem inkább hajlandó bármit elfogadni az ateista tudósok zöme, csak hogy Istent kikerülje? De nagyon is!

Na most ha a hívő tudósok aggasztják, amikor döntést hoznak felelős pozíciókban, akkor mit szóljunk az ateista döntéshozókról?

Magyarországon kőkemény vadkapitalizmus van, a vagyonvédelemben maffiózó kapitalizmus. Eléggé alvilági módszerekkel üzemeltetik a vagyonvédelmi cégeket. Az a lényeg, hogy a tulajdonosi kör jól megszedje magát. A vállalkozásokat eleve bedőlésre hozzák létre, semmilyen közterhet nem fizetnek be az állami költségvetésbe, és kb. 6 havonta megszüntetik a cégeket és újabb cégeket kreálnak. És ez így folytatódik.”  /Lásd itt./

Ja, és ezek azok az ateisták, akik szerint havi 40 ezerből meg lehet élni. Míg maguknak napi 40 ezret juttatnak. Ezek az emberek nem aggasztják a kémikus urat? Ejnye, de furcsán látja a dolgokat. Erre még a legutolsó szemész is összecsapná a tenyerét, és felkiáltana, hogy ekkora bandzsítást én még életemben nem láttam!

35. Leonard Susskind, a Stanford-i egyetem elméleti fizika professzora

Nem gondolom, hogy a világot valamilyen intelligens lény tervezte. Azt gondolom, az univerzumot ugyanúgy tervezték, ahogy a hihetetlen emberi lény lett tervezve. Úgy tűnik, és Darwin előtt főleg úgy tűnt, hogy valamilyen tervező tervezte, mi más magyarázhatná az ember és az emberi agy komplexitását? Míg végül kitaláltuk, hogy micsoda. Véletlenszerű mutáció, egy kupac szén, oxigén és más anyag, amelyeken a mutáció végbemehetett. És egy picit minden fejlődött, néhányan jobban teljesítettek, mint mások, ezek jobban gyarapodtak, mint azok, akik nem teljesítettek jól. Tehát a véletlen, a statisztika és a fizika törvényei vezettek a mi létrejöttünkhöz. Azt gondolom, ugyanez igaz az Univerzumra.

Megjegyzés: Az univerzumra való átültetése az evolúciós elméletnek olyan könnyen megy számára, mint egy rózsabokrot átültetni egyik helyről a másikra. Csak nem biztos, hogy a növények átültetése egyik helyről a másikra azonos kaptafa szerint történhet. Azonkívül, amit kitaláltak /magyarázatot/ a szénkupacról, az csupán az emberi agy egyik terméke, amit csak az egyik oldal tart vívmánynak, a másik csökevénynek. Hogy mi mehetett végbe, meg hogy mi ment végbe, az bizony két különböző dolog.

Ha a véletlen, a statisztika meg a fizikai törvények játszanának a zongorán, akkor mi jöhetne létre? Beethoven 9. szimfóniája biztos hogy nem. Ahhoz kell egy intelligens zeneszerző. Arra még egy átlagember tudásszintje is kevés, kell ahhoz valami különleges képesség. Senki még a véletlenből, a statisztikából meg a fizikai törvényekből szimfóniát nem állított elő. De még egy átlagos zenedarabot sem. Az anyag pedig ha a önmagában a hangjegy, honnan a kotta, amely szimfóniává szervezi? Honnan vannak a természet törvényei, honnan vannak az anyag tulajdonságai, honnan van az információ amely az életet vezérli?

Az információ a nem információból keletkezik. Így a tudomány. A könyvet meg a papír írja, amire nyomtatták. Az igaz, hogy ez a hit tárgyává nőtte ki magát az ateista világban, csakhogy ez még nem bizonyíték arra, hogy igaz is. Hogy mégis azt gondolja, ez igaz, mutatja, hogy azonkívül hogy gondolja, más nem áll a rendelkezésére. Különben nem kellene azt gondolnia. 

Hogy a kerék lefelé gurul, ezt nem kell gondolnia, ez igaz. De hogy a kerék felfelé gurul, ezt gondolhatja, de nem igaz. Az élet sem fejlődik felfelé magától, ez is csak a gondolat tárgya, de nem a bizonyításé. Amit a tudomány állít, az elmélete alapján vallja igaznak, nem pedig az igazság alapján vallja elméletnek. És a kettő nagyon nem ugyanaz!

36. Quentin Skinner, a Cambridge-i egyetem törtélem professzora

Azt gondolom, kétféle ateista van: akik olyanok, mint Feuerbach vagy a marxisták, akik azt gondolják, ők a materialisták, hogy ami a vallás összes fajtájában érdekes, talán különösen a keresztény vallásban, hogy megtestesítettek, és - érdekes módon – eltorzítottak, különböző nagyon mély emberi vágyakat és törekvéseket. És ez egy nagyon eredményes módja, hogy megértsük az ember pszichológiáját, a késztetést a vallásra. Ez az ateisták egyik típusa, akik szerint egyáltalán nem igaz, de nagyon fontos, nagyon érdekes, és nagyon mély. Az ateisták másik típusa, mint David Hume, vagy Bertrand Russell, akik azt gondolják, hogy nem értik, amit a vallásosok állítanak, de amennyit értenek belőlük, az nyilvánvalóan hamis. És én ez utóbbi ateista vagyok, csak egyáltalán nem érdekel engem.

Megjegyzés: Azt mondja, amit a vallásból ért, az hamis, a többit meg nem érti. A tudománynál fordítva van, amit meg lehet érteni, az igaz. Vagyis a konkrét megfigyeléseken alapuló tények. /Pl. hogy sokféle csőrű pinty van/ És a többit nem lehet megérteni, hogy mindent az önmagától való keletkezéssel magyaráznak. Mivelhogy náluk az anyag /a természet/ az isten. Neki van teremtői ereje. De ő nem von felelősségre senkit. Ezért hát inkább ezt választják.

37. Theodor W. Hänsch, Nobel-díjas fizikus

Hisz abban, például, hogy van élet a halál után? Nem gondolom, az egyén számára nincs. Vagy hogy van menny és pokol, akkor azt sem... Nem. Tehát, amikor a fizikai állandókra gondol, és arra a precizitásra, amelyet például az atomokban találunk ,összefügg ez bárhogyan egy intelligens tervezővel, vagy valamilyen vallásos világnézettel? - A kérdésem... - A dolgok körülöttünk látszólag intelligens tervezettséget mutatnak, és a törvények, melyek a létükhöz vezettek, valamilyen módon egy intelligenciára utalnak, de ez nem kell, hogy egy személyszerű lény legyen, ez csak annak a mechanizmusnak az értelmessége, ahogy a természet kialakul.

Megjegyzés: Aki az elöl hiányzó foga nélkül is jól megvan, hogyne lenne meg jól Isten nélkül?! „A dolgok körülöttünk látszólag intelligens tervezettséget mutatnak, és a törvények, melyek a létükhöz vezettek, valamilyen módon egy intelligenciára utalnak” - de az intelligencia mögött nincs személy, hanem csupán értelmes mechanizmus. De amit ő mond, a mögé sem kell személyt feltételezni, hanem az információ csupán annak a mechanizmusnak az értelmessége, amely véletlenül így hozta össze a betűket /hangokat/. Ez így korrekt.

38. Mark Balaguer, filozófia professzor

A kérdés az, hogy Isten a fizikai, tapasztalati valóságba tartozik-e. Isten állítólag olyan valaki, aki a világot teremtette. Létezik olyan személy, aki a világot teremtette? Ez egy teljesen világos kérdés, amelyet meg lehet válaszolni. És azt gondolom, ezt is ugyanúgy kell kezelnünk, mint a többi kérdést a fizikai világról: tényeket, bizonyítékokat keresve. Tehát nem gondolom, hogy ez egy tényszerűtlen kérdés, kiderülhet.. .Nem egy kategóriai tévedés, hogy a fizikai világban bizonyítsunk valamit, ami a definíciója szerint nem evilági? Találhatunk rá bizonyítékot, ha ő teremtette a világot, akkor lehet a teremtésnek bizonyítéka. Ez nem teljesen elszigetelt. Az elvont dolgok teljesen elszigeteltek, az lenne kategóriai tévedés, ha absztrakt dolgok után kutatnánk a fizikai világban. Tehát ez nem egy empirikus kérdés, hanem egy tényszerűtlen, üres kérdés. De az Isten-kérdés más, mert ő állítólag kapcsolatba lép a fizikai világgal, ő teremtette. És ennek a bizonyítékát kereshetjük. Ha lesz bizonyíték, azt mondom majd, rendben, hiszek Istenben.

Megjegyzés: A bizonyíték attól is függ, hogy mit tartunk annak. Ha azt mondom, egy létező regény nem bizonyítja a regényírót, egy szimfónia a a zeneszerzőt, egy festmény a festőt, akkor az számomra nem bizonyíték. Még ha a tapasztalat mást is mond. És ha a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ház nincsen építő nélkül, akkor ugyanígy az univerzum még nem bizonyíték az Isten létezésére. 

Hitem szerint a regény, a szimfónia, a festmény, a ház és az univerzum is magától keletkezik. De ezek között a legbonyolultabb mindenképpen: az univerzum. Miért, a regény, a szimfónia, a festmény, a ház nem tartozik az univerzumhoz, az anyaghoz? Ha az univerzumon belül van, ahhoz kell tartoznia. Magától kell keletkeznie. Az anyag nem válogat, hogy mit hoz létre. Mindegy neki. Tojást, vagy kolbászos, hagymás, sajtos, fűszeres tojásrántottát. De ha ezen utóbbiak nem maguktól keletkeztek, talán az első sem. 

És hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Nyilván a tyúk, amelyik tojta. Na és persze kakas, amelyik a tojást megtermékenyítette. Na és ezek honnét lettek? Ahonnét a regény, a szimfónia meg a festmény.

39. Richard Ernst, Nobel-díjas kémikus

.A halállal mindennek vége? Természetesen. És nem létezik semmilyen entitás, amely...semmilyen teremtő lény, amely törődne Önnel? Nincs.

Megjegyzés: A kémikusnak az a szakterülete, hogy megmondja, hogy mi van a biológiai élet végén. Elvégre az élet csupa kémiából áll. Egy halott ember kémiailag más, mint egy perce volt, amikor még élt. Éljenek a kémikusok, akik az élet rejtvényét megfejtették. Csak azt nem tudni, hogy a halott melyik nyílásához tették a kémcsövet, amikor az élet kiszállt belőle?

40. Alan Macfarlane, a Cambridge-i egyetem antropológia professzora

.A nagybátyám evangélista keresztény volt, így jártam fiúknak szóló táborokban, amelyeket evangéliumi hívők szerveztek. De elkezdtem megkérdőjelezni, hogy Isten tényleg sötétbe taszítja az emberiség háromnegyedét, mert nem hallottak róla. És egy keresztény sem tudta nekem elmagyarázni, hogy mi lehetett Isten célja ezzel a helyzettel. Tehát elvesztettem a hitemet, de az antropológiában hiteles keretet találtam, amely sok mindent megmagyaráz a világból, anélkül, hogy Isten létét kellene feltételeznünk.

Megjegyzés: Nem Isten taszítja sötétbe az emberiség legnagyobb részét, hanem ők saját magukat. Persze ebbe a hamis tudomány és a hamis /egyetlen igazon kívüli/ vallás is besegít. S hogy az antropológia sok mindent megmagyaráz Isten nélkül? Azt nem mondja meg, hogy miért van annyi gonoszság a világban, amennyi. Erre pedig a Biblia konkrét és hiteles választ ad.

A világi magyarázatoknak azoknál van hitele, akik Isten nélküli magyarázatokban akarnak hinni. Ehhez ugyanis nem kell semmiféle erőfeszítés. Magától lett és kész. /Csak a tudomány nyelvén kell leírni az önmagától való keletkezést./ De egy megalapozott istenhit /nem hiszékenység/ mögött komoly kutatás van, mindkét álláspont kellő ismerete, hogy az ésszerűség és nem az elfogultság alapján válasszon az ember.

Mi a különbség? Az ateista tudós nem ismeri a Bibliát, de egy öntudatos keresztény ismeri a tudomány álláspontját, csak éppen erőltetett és koncepciós álláspontja miatt nem fogadja el. A Biblia ismerete nélkül a hit fogyatékos, de különösen fogyatékos a Biblia ismerete nélkül az ateista tudomány!

41. Professor Neil deGrasse Tyson, a Princeton-i egyetem kutatója

Csak nézzék meg, mi minden akar minket megölni. A legtöbb bolygó pályája instabil, a csillagképződés teljesen eredménytelen, a világ legtöbb helyén az élet azonnal elpusztulna, azonnal! Azt szokták mondani, a természet erői pont kedvezőek az élet számára! Már elnézést! Csak nézd meg, a világ milyen hatalmas részén nem tudnál élni. Azonnal meghalnál...Ezt én nem nevezném Édenkertnek. A galaktikus pályája, amelyet több száz millió év alatt teszünk meg, elkerülhetetlenül egy szupernóva mellé sodornak, amely elsöpri az ózonréteget, és megöl mindenkit a felszínen. Akinek nincs amúgy is sötét bőre, mert a nagy energiás sugarak bőrrákot okoznak. A galaxisunk össze fog ütközni az Androméda-galaxissal, odalesz ez a szép galaktikus spirál. És persze egy egyirányú, táguló univerzumban haladunk a pusztulás felé, ahogy a világ hőmérséklete az abszolút nullához közelít. Ilyen az Univerzum! És a Föld: vulkánok, cunamik...azt hiszem, összesen több mint 200 ezer embert öltek meg. Egyik sem annak a jele, hogy bármilyen jóságos hatalom lenne odakint.

Megjegyzés: Hogy az univerzumban a Föld van kitüntetve az élet ideális adottságaival, ez nem a véletlen, hanem intelligens gondoskodás eredménye. Miként inkább alkalmas az élet egy városban, mintsem a sivatagban. Hogy a Föld bolygó teljesen más felépítésű, ez mutatja, hogy mögötte egy rejtett intelligens erő áll, de ez nem a puszta anyag, mert puszta anyag van az univerzumban is. A professzor úr nagyon komoran látja a helyzetet, de ezt a bibliai kinyilatkoztatás másként láttatja velünk. Ha nem hiszi, járjon utána...

42. Douglas Osheroff, Nobel-díjas fizikus

Határozottan nincs semmilyen elképzelésem arról, hogy milyen lehet Isten. Egy nagy istenség, aki a világot teremtette, és meghatározta a fizika törvényeit. Lehet. De abban kételkedem, hogy ez az isten az én életembe közbeavatkozik.

Megjegyzés: Azt mondja, hogy „lehet”. Ez már nagy szó egy fizikustól! Ami pedig a kételkedését illeti, attól még Isten létezhet, hogy az életébe közvetlen nem avatkozik bele. Viszont hogy bele fog, az kétségtelen. Az Isten ugyanis megítéli az emberiséget:

Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség. E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek: Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.” (Apcsel 17:29-31)

Azon a bizonyos rendelt napon mindenkinek közvetlenül beavatkozik az életébe, hiszen mindenkinek át kell esnie az isteni igazságszolgáltatáson. S hogy ezt az ateista szellemiségű tudósok lehetetlennek tartják, hogy bekövetkezzen? Annál nagyobb meglepetésben lesz részük!

Pedig a Bibliában világosan le van írva, hogy Isten már a múltban megítélt bizonyos nemzeteket, és el is marasztalta őket. Tehát azt sem lehet mondani, hogy teljesen váratlanul és minden előzmény nélkül ítéli meg Isten az embert. Sőt, ráadásul még előre be is jelenti, hogy mit fog tenni. Isten eljárása tehát teljesen korrekt,

Joga pedig azért van hozzá, mert Ő a Teremtője az emberiségnek, ennélfogva Neki van joga eldönteni, mi a jó és mi a rossz az embernek. Ha pedig valaki ezt nem fogadja, vagy nem hiszi el, netán nem tetszik neki, annak semmi jelentősége nincsen. Nincs hová menni panaszra, mivel a mennynél csak alacsonyabb rendű bíróságok vannak.

43. Hubert Dreyfus, a Berkeley-i egyetem filozófia professzora

Az egyik dolog, amivel a fenomenológia foglalkozik, az a spirituális élmény. És nincs szükségünk - ahogy mindjárt látni fogja -,hogy bevezessük Istent, a természet is elegendő, és úgy hisszük, hogy Isten halott, már ami a kultúránkat illeti. Ez már nem vallásos kultúra, hanem szekuláris kultúra, és mégis léteznek spirituális élmények, és erős igény a vallásra, amelyek bizarr, fanatikus formát öltenek. És a fenomenológia segíthet ezen, hogy visszahelyezze a vallást abba a pozitív formájába, amely értelmet adott az emberek életének, és nem volt szükség egy mindenható teremtőre, egy magasabb szintű létezőre, egyfajta Istenre.

Megjegyzés: Azt hiheti, hogy az Isten halott, már ami a világi kultúrát illeti, hogy számára halott az Isten. Van úgy, hogy bizonyos emberek számára bizonyos emberek halottaknak számítanak. /Egyébként meg önmaguk valóságában élnek./ Az Isten halottnak tartásával ugyanez a helyzet.

Ami pedig az Isten nélküli vallásos, spirituális élményt jelenti, amivel a fenomenológia előrukkol, abból indul ki, hogy az ember magának alkotta az Istent, hogy magának spirituális élményt nyújtson – de ez megy Isten nélkül is. Ezáltal a szekuláris kultúra szórakoztatóiparának tárgyává degradálja a vallásos igényt, amelyben Isten nélkül is lehet spirituális élményt nyújtani. 

Hát éppenséggel miért ne lehetne. A tudomány is előrukkol a maga spirituális élményével, de az is a szekuláris kultúra szórakoztatóiparához tartozik. Az az Isten azonban, amelyről a Biblia beszél, nem hipotetikus tárgya semmiféle emberi , különösen nem szekuláris kultúrának, hanem attól függetlenül, azon felül létezik.

44. Lord Colin Renfrew, a Cambridge-i egyetem világhírű archeológusa

Mindig is szkeptikus voltam nagyjából mindennel kapcsolatban, és azt gondolom, a szkepticizmusom fejlődött az iskolai évek alatt, ezért sosem tartottam lehetségesnek, hogy mélyen higgyek a szentháromságban, a keresztény - akár anglikán, akár katolikus – istenképben, Krisztusban stb.

Megjegyzés: A szentháromságban ne higgyen, mert az a bukott egyházak emberi filozófiája. Isten /az Atya/ egyetlen személyben mondja, hogy rajta kívül nincsen Isten! (vö. Ézsaiás 44:6) Érdekes, hogy az ateista istenképpel szemben nem volt szkeptikus. Azért is kötött ki ott, ahol van.

45. Carl Sagan, világhírű csillagász

Mi a hit? A bizonyíték hiányában való hit. Nem kívánom megmondani senkinek, hogy mit higgyen, de számomra, kényszerítő bizonyítékok nélkül hinni, hiba. A lényeg, hogy visszatartsuk a hitet, amíg nincs alátámasztó bizonyíték. Ha az univerzum nincs összhangban az előzetes elképzeléseinkkel, akkor az a kötelességünk, hogy alkalmazkodjunk a valódi világhoz.

Megjegyzés: Jókorát téved a hittel kapcsolatban: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” (Zsid 11:1) A biliai hit - és amiről ő beszél, a minden megalapozottságot nélkülöző hiszékenység –, nem ugyanaz a kategória. Abban is téved, hogy nincsenek kényszerítő bizonyítékok, csupán nem ismeri őket. Ami pedig az univerzumot illeti, az valóban nincs összhangban az előzetes elképzeléseikkel, már ami az eredetét illeti.

Hogy kötelessége volna alkalmazkodnia a valódi világhoz? Jól mondja. De azért nem teszi, mert szerinte az univerzum összhangban van az előzetes elképzeléseikkel. Vagyis, hogy magától lett. De miért kellett ezt az előzetes elképzelés alapján megállapítani? Ne hogy utólag más jöjjön ki, mint amit előre megállapítottak. És milyen kényszerítő bizonyítékuk volt erre? Az alátámasztó bizonyíték hiánya. Ha Istent nem lehet látni, vagy tudományos módszerrel kimutatni, akkor a benne való hitet vissza kell tartani.

Az nem lehetséges, hogy éppen az Isten lényegéből fakad, hogy nem lehet látni, ill tudományos módszerrel kimutatni? Ha tudományos módszer szerint nézzük, nem mindegy, hogy egy marék betűtészta egy képzeletbeli futószalagon jobbról balra jön-e libasorban, vagy balról jobbra-e libasorban? Ugyanaz kémiailag és fizikailag, anyagi szempontból nézve, köztük semmi különbség nincsen. És nem kényszerítő bizonyíték-e egy láthatatlan, a háttérben megbújó szellemi intelligenciára, ha az egyik variációban olvasható a szöveg, a másikban meg nem?

Ha a betűtésztának nem tulajdonsága, hogy a puszta anyagi létezéséből egy értelmes üzenet közvetítődjön, akkor az univerzum puszta anyagi létezéséből miért következik, hogy annak rendezett formát kell felvennie? Nem alátámasztó bizonyíték az intelligenciára a betűtészta által hordozott üzenet, és az univerzum által hordozott rendezettség? Különösen, hogy az egyik sokkal nagyobb léptékű, mint a másik?! Erre mondják, hogy a betűtésztának nem sajátossága, hogy üzenetet közvetítsen, magából az anyagából ez nem fakad. Csak az univerzum anyagából fakad ugyanez, mármint a rendezettség. /?/

A legkisebb részecskétől a legnagyobb galaxisig a világegyetemben minden a fizikai törvényekben körvonalazott szabályoknak engedelmeskedik” /The Encyclopedia of Stars & Atoms./ 

Ez pedig pontosan olyan értékű, mint a betűtészták sorrendje, amely értelmes üzenetet hordoz. Most már világos, hogy miért az előzetes elképzelésekhez alakították az univerzumot, azért, hogy ne kelljen alkalmazkodniuk a való világhoz. Elvégre nem muszáj feltétlenül intelligenciát felfedezni a betűtészták által hordozott üzenetben. Az üzenet származhat a betűtészták anyagából is, meg a véletlenből is. Sőt, a kettő keverékéből.

Ugyanígy, a: „Hej, mi a kő, tyúkanyó kend, a szobában lakik itt bent...” mögött sem kell feltétlenül Petőfit látni. Látja valaki Petőfit a sorok között? Ugye senki nem látja. Nincs is hát Petőfi egyáltalán, mint ahogy Isten sincs. A vers önmagának költője, az univerzum önmagának létrehozója. Ez aztán valóban kényszerítő erő, hogy ahhoz a korrekt tudományhoz ragaszkodjunk, amelyik ezt a tételt megállapította. Kötelességünk ehhez a világképhez alkalmazkodni, mert ez a valódi.

De ez ha valakinek nem tetszik, akkor az illető még nem nőtt föl a tudomány magaslataihoz. A Nobel-díjas tudósok következtetéseinek értelmi szintjéhez. A 90% már fölnőtt, a maradék 10% még le van maradva. Kell, hogy a társadalmat is felzárkóztassuk ehhez a 90%-hoz. Egyszer majd csak létrejön a 100%. És akkor fog bekövetkezni a kánaán. A tökéletes társadalom, a kötöttségek nélküli liberalizmus. A totális istennélküliség. Mindenki azt csinálhat, amit akar, ami neki tetszik.

Akkor a rendetlenséget is rendnek fogják hívni, a bűnt pedig erénynek. S hogy életképes lesz-e az a társadalom, ahhoz kétség sem férhet. Mivelhogy az intelligens anyag ennek a garanciája. /!?/ Meg az ateista tudomány emlőin fölnevelt társadalom. /!?/ No ugye hogy jó felé haladunk. Ehhez kétség sem férhet. /!?/

46. Peter Singer, a Princeton egyetem világhírű bioetikusa

Az egy alázatos dogma lenne, ha azt hinnénk, hogy Isten egy olyan világot teremtett, ahol egy 2 éves gyermek hosszadalmas, lassú éhhalált hal, vagy szomjan hal, mert annak a gyermeknek az ősei, Ádám és Éva, bűnt követtek el. Szörnyű Isten lenne egy olyan, aki szenvedést okozna egy gyermeknek, emiatt. De még akkor is, ha ezt gondoljuk,még ha azt is gondoljuk, hogy a gyermek szenvedése megérdemelt, az eredendő bűn miatt,mi a helyzet az állatok szenvedésével? Ők is lassú, fájdalmas halált halnak, szomjúságtól, éhségtől, betegségektől, vagy számos más okból. És még a keresztények sem gondolják, hogy az eredendő bűn miatt szenvednek, hiszen nem Ádám leszármazottai. És ez a szenvedés még az emberi szenvedésnél és régebbi, hiszen érző lények, érző állatok régebb óta léteznek.

Megjegyzés: még a keresztények sem gondolják, hogy az eredendő bűn miatt szenvednek, hiszen nem Ádám leszármazottai” - Ezt honnan veszi? És hogy az állatok szenvedtek az ember megjelenése előtt is. Ezt sehol nem mondja a Biblia. Hanem miután a bűn megjelent, jött be a szenvedés a teremtésbe, amely mindenkit érint. De amikor a bűn meg lesz szüntetve, a szenvedés is vele együtt. (Vö. Ézsaiás 11:1-11)

47. Rudolph Marcus, Nobel-díjas kémikus

Néhányan úgy érzik, mindent meg kell érteniük. Én ezt nem érzem. Szerintem végül sokkal több mindent fogunk érteni, olyan területeken, amelyeknek a valláshoz semmi köze. De bizonyos problémákat kezelni, megérteni azokat, megérteni, hogy más problémákat pedig sohasem leszek képes megoldani, mert nem vagyok a szakértője, de még ha az lennék, sem tudnám megoldani. De ezzel együtt tudok élni.

Megjegyzés: A tudománynak eleve hiányos a megértése, mert nincsen átfogó kinyilatkoztatása az univerzum egészéről, mint a bibliahívőknek. Ezzel együtt lehet élni, de a bibliai hit sokkal többet ad az embernek. Tájokozottságot múltról, jelenről, jövőről, főként a dolgok megoldásáról és jobbra fordulásáról. De ezt nem a tudomány fogja előidézni, különösen nem az ateista, anyagelvű tudomány, amely még az élet értelmét is megkérdőjelezi.

48. Robert Foley, evolíciós biológia professzora

Agnosztikus vagyok a szó Huxley-i értelmében, hogy nem lehetünk teljesen biztosak, de gyakorlati okokból ateista vagyok. Nagyon materialista ateista. Azt gondolom, hogy az van, amit látunk.

Megjegyzés: Látta már az emberi értelmet? Látott már értelmi fogyatékosságot? Milyen színű, milyen alakú, milyen nehéz? Na és a vakok? Ha csak az van amit látnak, akkor mit látnak? Semmit. Akkor nincs is semmi? Nincs. A biológus úr értelmi szemekről még nem hallott?

Nem szűnöm meg hálát adni tiérettetek, emlékezvén reátok az én könyörgéseimben; Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcseségnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében; És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, 

És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, a kik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, A melyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is” (Ef 1:16-21)

Hogy ebből a materialista ateisták egy kukkot nem értenek? Az az ő bajuk. Talán a tudomány fényszórója nagyon a szemükbe világít, és elvakította őket. Meg netán a saját bölcsességük is. Esetleg a fényt másfelé is lehetne fordítani, és egy kicsit lejjebb is kellene adni abból a nagy önteltségből, talán akkor másféle meggyőződésre is juthatnának.

49. Daniel Dennett, filozófus

Gondolja, hogy Isten tudományosan vizsgálható, mint bármi más? Ha Isten tényleg isten, akkor a tudományos megfigyelés és igazolás felett áll. Isten valóban kívül esik a tudományos vizsgálódás hatókörén, így lett megtervezve, hogy a tudomány hatókörén kívül essen. Ez a vallás egyik klasszikus működési módja, hogy létrehoz egy szakadékot, hogy a tudomány ne férkőzhessen Isten közelébe. Ez igaz. De a tudomány ismeri ezt a tényt. Azt állítja tehát...A tudomány érti, hogy a vallások hogyan fejlődtek ki, és miért... egyébként, ez az elképzelés teljesen hiányzik a népi vallásosságból.- Az elképzelés... - Hogy Isten a tudomány felett áll. Nem tesznek különbséget vallás és tudomány között. A népi vallásosságban ez mind egy és ugyanaz, amit mindenki tud. És hiányzik a hit fogalma,nincs rá szükségük. Csak amikor elkezdjük szétválasztani a tudományt attól, amiről az emberek azt gondolják, hogy tudják, mikor esetleg mégsem, az az a pillanat, amikor a hit fogalma feltűnik. és nagyon vonzó elképzeléssé válik. És valóban az. Megvédi Isten fogalmát a cáfolástól.

Megjegyzés: Teljesen zavaros nyilatkozatában először megállapítja, hogy Isten a tudományos igazolás és megfigyelés felett áll, végül ugyanezt felrója neki, mert szerinte ez védi meg Isten fogalmát a cáfolástól. Nem ez védi meg és nem is a tudomány alapvető fogyatékossága. Hanem Istent az védi meg a cáfolástól, amit alkotott, az univerzum és a biológiai élet sokszínűsége. /Továbbá amit kinyilatkoztatott az Ő igéjében./ 

Amire a tudomány azt mondja, hogy magától lett. Mondhatja, mert saját hite szerint kivonta magát az isteni felelősségre vonás alól, a társadalom meg nem vonja felelősségre, elvégre neki köszönheti a züllésre predesztináló felszabadítását.

/Egyébként meg nem Istent cáfolja a tudomány – mert erre nincs is megfelelő eszköze – hanem azt cáfolja, hogy Isten erkölcsi törvényei alá lenne rendelve a társadalom. Már mint a világi társadalom. De ez annyira világos, hogy az ellenkezőjét nem is kellene cáfolni./

50. Steven Weinberg, Nobel-díjas fizikus

Volt egy barátom - már sajnos elhunyt -,Abdul Salom, egy nagyon vallásos muszlim, aki a Perzsa-öböl országainak egyetemeire próbálta elvinni a tudományt. Azt mondta, szörnyen nehéz dolga volt, mert annak ellenére, hogy nagyon fogékonyak voltak a technológiára, azt gondolták, hogy a tudomány bomlasztóan hat majd a vallásra. És aggódtak emiatt. És a fenébe is, igazuk van! Valóban bomlasztóan hat a vallásos hiedelmekre. És ez jó dolog.

Megjegyzés: Az hagyján, de a társadalomra milyen bomlasztóan hat az ateista tudomány. Az általuk befolyásolt fiatalság keresi az élet értelmét, de elvették tőle. Ezért hát pótlékoknál keres menedéket. Belemerül a kábítószerezésbe, a tomboló bulizásba, a társadalmat összetartó értékek megvetésébe. 

A züllött fiatalság annak a társadalomnak a tükörképe, amelynek Istene a pénz, amely nem ismeri a felebarát fogalmát, és amelyben nem a tisztesség és a becsületes munka alapján lehet érvényesülni, hanem megfelelő kapcsolatok által. Ahol a munkaadónak elsőrendű szempontja a minél nagyobb profit, és utolsó szempontja a munkavállaló megélhetése.

Az ateista tudomány által befolyásolt társadalom büszke lehet a vívmányaira: az általános korrupcióra, az állandó demokratikus pártmarakodásra, a természeti környezet és a világtengerek elszennyezésére, kizsákmányolására, különösen hogy a család klasszikus eszményképét a felvilágosultság, a tolerancia, a liberalizmus nevében »meleg méltóság«-féle idomtalan vonaglásokra cserélték, amiket az utcákon és tereken népszerűsítenek. /Egyébként erről a felcserélésről a Biblia is ír – vö. Róma 1:26-27./

Továbbá az ateista tudomány által befolyásolt fogyasztói társadalom büszke lehet arra, hogy a minőség mércéjét a hamar eldobható dolgok silány termékeire váltotta, amit ráadásul lépten-nyomon rásóznak az emberre a kereskedelmi hiénák, hiszen szünet nélkül préselik a nép agyába a »vedd meg«-féle filozófiát. A médiában szünet nélkül ömlesztik a lefizetett vigyorú emberek által propagált bárgyú reklámokat, kéretlen spamokat, amiből különösen a gyógyszeripari és egyéb profitra éhes multicégek húznak hasznot. /Meg a hirtelen meggazdagodásra vágyó kisstílű szemfülesek./

Mindez mögött az ateista tudomány van, amelynek jelszava: »érezd jól magad, élj a mának, úgy sincs isten, és mindenkire egy halott atomsivatag vár.« Az univerzum egy önmagát megemésztő szörny, ezért hát mindenki addig vegye ki a részét a természet kínálta lehetőségekből, amíg azok végképp ki nem merülnek. Ennyit tehát az ateista tudomány bomlasztó hatásáról, ha valaki mindezeket nem vette volna észre.

Hozzászólás:

Bálint János - tök jó. 50 elismert tudós arról beszél, ami nincs.

Megjegyzés: Nem inkább a pöttyös zebra műanyag uszonyairól nem beszél senki, mivelhogy nincs?!

Gondolkodó ateisták - Pontosan így van, és bár a végkövetkeztetésük szinte ugyanaz mindegyiküknél, az ilyen összeállítás mégis nagyon érdekes és hasznos is. Nem azért, mert a tudósokkal egy "mennyiséget" mutatunk fel, hanem azért, mert mindegyiküknél testközelből láthatunk más-más szemléletmódot, érzelmi hozzáállást a kérdéshez, és ezek nagyon inspirálóak tudnak lenni.

Megjegyzés: Valóban inspiráló a környezet, különösen a negatív megnyilvánulások. Nem véletlenül figyelmeztet a Biblia: „Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.” (1Kor 15:33) S hogy a magukat „gondolkodó ateisták”-nak nevezők hiszik, hogy ők jelentik a tudósokkal egy mennyiséget felmutató minőséget – mutatja, hogy gondolkodásuk által feljebbvalónak tartják magukat az anyagnál.

A mindenkinél más-más szemléletmód testközelből való látása pedig annak nem tudatos elismerésével egyenlő, hogy az anyag szemléletmódja nem univerzális, hanem személyre szabott. Ezért hibás alapállás az anyagelvűség, amikor azt hirdeti, hogy az emberi gondolkodás az anyag tulajdonsága alapján determinált.

Nem az, mert nem az anyag gondolkodik általuk, hanem ők az anyag által. /Lásd az 5. nyilatkozót. A „pilóta” nem bent van az anyagban, hanem az anyag felett álló pilóta gondolkodik, s nevezi magát ateistának. De ezt nem a molekulák keltik életre bennük, hanem az ő saját öntudatuk. S ez a felelősséget is rögtön rájuk ruházza, a döntés felelősségét, hogy ők az ateizmust választották. Mármint a „gondolkodó ateisták” a gondolkodásuk által.

A sok ateista tudós szűklátókörűsége pedig igencsak lehangoló ahhoz képest, amilyen magaslatokra az ember hivatott. Hogy az ateisták számára ezek mégis felemelőek, inspirálóak? Mert számukra a fent az lent van. Nem az Isten, hanem az anyag. De az anyagtól nem is kapnak semmit – jutalmul. Viszont hogy Istentől mit kapnak végül, azt inkább nem ecsetelném.

-------------

50 neves akadémikus Istenről
Dr. Jonathan Pararajasingham filmje.

Ez a film ilyen rendkívüli személyekről és istennel kapcsolatos gondolataikról készült összeállítás. Az összes szereplő elismert akadémikus és professzor élvonalbeli intézetekből, többük Nobel-díjas.

Minél inkább jártas a tudományokban, intellektuálisan őszinte és elfogulatlanul szkeptikus valaki, annál valószínűbb, hogy nem hisz semmilyen természetfeletti dologban, beleértve istent.

kategória - szórakozás

Megjegyzés: Ha Ön jól szórakozott, rendben van. Ha még tanult is valamit, az még jobb. De ha Jézus Krisztustól akar tanulni, akkor az a legjobb. A tanításait megtalálhatja a Bibliában.







Nincsenek megjegyzések: