motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2015. november 9., hétfő

Híres írók Istenről - 1. rész

30 Híres író Istenről - Magyar felirat


30 neves író véleménye istenről. Ez a film neves regényírók, nem fikciós írók, drámaírók és költők az istenséggel kapcsolatos kétségeikből készített összeállítás. 
A világ legelismertebb írói közül 30 nyilatkozik istenről, a hitéről, illetve annak hiányáról. (a magyar feliratot külön be kell kacsolni a videó alatt levő 'felirat' gombbal)  A megszólaló írók sorrendben:
1. Sir Arthur C. Clarke, Science Fiction
Meg szeretném kérdezni Arthur C. Clarke-ot, hogy mire gondolt, amikor állítólag azt mondta a pápai nunciusnak, hogy: "Nem hiszek istenben, de rendkívüli módon érdeklődöm iránta". Nos, azt hiszem, hogy még nem hoztam meg a végső döntést, de Stephen (Hawking) és Karl Marx megjegyzései arra emlékeztetnek, amit kétszáz évvel ezelőtt Napóleonnak mondott, ha jól emlékszem Laplace, aki akkor hozta nyilvánosságra az Univerzumról szóló elméletét és Napóleon azt kérdezte, miért nem szerepel benne isten, mire Laplace azt válaszolta, hogy: Uram, nem volt szükségem erre a hipotézisre.
Megjegyzés: Kérdés, hogy a végső döntés meghozása még ezután jön, vagy leragadt annál a hipotézisnél, amire hivatkozott. Mivel jóval több figyelmet szentel ez utóbbi taglalására, könnyen lehet, hogy a végső döntésre való utalás csupán egy vésztartalék, ne adj isten’, bármi megtörténhet. Talán még az is elképzelhető, hogy veszi a fáradtságot, és maga is utánajár annak, mi az igazság ebben a kérdésben.
2. Nadine Gordimer, Nobel-díjas író 
Hogy ezt megértsük, vissza kell mennünk oda, amit korábban mondtam. Bizonyos jellemvonásokkal születünk. Először is óriási megfigyelési képességgel és nagyfokú kíváncsisággal az életre vonatkozóan. Nem csak kész válaszokra vágyunk. Ha jó kislány vagy, akkor a mennyországba jutsz, isten vigyáz rád, és ez biztos, neked csak annyit kell tenni, hogy hallgass a tanárodra, és így tovább.
Megjegyzés: Óriási tévedés azt hinni, hogy a Bibliában adott kész válasz elfogadása automatikusan történik. Mert hogy akkor kezdődik az igazi nagy kihívás, utánajárni annak, mennyiben lehet alátámasztásokat találni a bibliai üzenet hitelességére, azután meg összevetni azzal, amit a tudomány állít. A két képből pedig egy felelősségteljes döntést hozni, melyiket fogadjuk el igaznak, melyikre építjük az életünket. Pontosan a hitetlenség választja a könnyebb utat, amikor a hitet kapásból elutasítja. Már csak a tudományra kell összpontosítania, és ott is toleráns, mivel az Isten létezését alapból elutasítja. Így lesz féloldalas a műveltsége és a hitetlensége érzelmi alapokon rögzített, és így tovább...
3. Professor Isaac Asimov, író és biokémikus 
Ami az érvelést illeti, az nem más, mint egy átviteli mechanizmus. Egy racionális érvrendszer, ami a logika törvényeit követi, és amiben az emberek túlnyomó többsége egyetért. Tehát az érvelésen belül vannak az úgynevezett cáfolhatatlan bizonyítékok, ami azt jelenti, hogy ha találunk ilyen erejű bizonyítékokat, akkor még az olyan emberek, akik eredetileg mást gondoltak, ha megvizsgálják a bizonyítékot, akkor a bizonyíték hatására megváltoztatják a véleményüket. De ha az értelem helyett a hitre próbálunk alapozni, akkor nincs ilyen meggyőző bizonyíték, még ha valakinek volt is egy kinyilatkoztatása, az csak neki volt. Hogyan tudná ezt másoknak tovább adni, milyen módon?
Megjegyzés: Nézete szerint a tudomány értelmet vet be, azért képes a vélemény megváltoztatására, a vallás pedig ugyanezt nem képes produkálni, mert a hitet veti be, ami alapjaiban nélkülözi a bizonyítékot, mivel a hit eleve értelem és bizonyíték nélküli.
Tévedésben van, mivel a vallás /a Biblia/ a hit mellett meggyőző bizonyítékokat tartalmaz /csak annak utána kell járni/, amivel képes a nyitott ember véleményének a megváltoztatására. Hogy vannak, akiket a hitnek ezek a bizonyítékai nem késztetnek a véleményük megváltoztatására, ez nem azért van, mert a hit nélkülözi az értelmet, hanem mert azok, akik magukat a racionális érvrendszer és logika oldalán állóknak tartják, valójában nem ezeknek alapján foglalnak állást, hanem filozófiai eleve elkötelezettségük alapján. Amit mondanak, ugyanis nem igaz.
Először kijelentik, hogy nincs Isten! Utána hivatkoznak arra, hogy a racionális érvrendszer és a logika alapján foglalnak állást. Holott ennek fordítva kellene lennie. Ugyanis a racionális érvrendszer és a logika egyáltalán nem zárja ki az Isten létezését, és hogy a világot nem Ő teremtette. Hanem az alapjaiban istentagadók hivatkoznak arra, hogy ők a racionális érvrendszer alapján vetik el a hitet. Ez csak arra jó, hogy intellektuális színezetet adjanak istentagadásuknak. Azonban egy olyan alapállás, amely eleve az istentagadás mellett foglal állást /bárki bármit mond – Isten nincs, nem lehet és kész!/, nem intellektuális, hanem unintelligens.
– állítom, hogy nincs Isten – szubjektív kijelentés
a racionális érvrendszer kizárja az Istent – őszerinte zárja ki, mások 
szerint pont ez bizonyítja
– a logika kizárja az Istent – az ő logikája zárja ki, ami neki logikus
ami pedig a kinyilatkoztatást illeti, ha Istenre gondol, Ő azt tovább 
tudja adni. 
A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv, és széles körben 
hirdetik az abban lévő kinyilatkoztatást /üzenetet/.
4. Arthur Miller, Pulitzer-díjas drámaíró 
Filozófiai értelemben, ha használhatom ezt a kifejezést, nekem nyilvánvalónak tűnik, ahogy az ember kivetítette magát a mennybe, ahol mindenható lehet, nem úgy mint itt, erkölcsös és tisztességes, és bosszúálló, mindaz ami nem lehet a Földön.
Megjegyzés: Tíz másik embernek tíz másféle dolog tűnik nyilvánvalónak, mindenkinek a saját ízlésvilága szerint.
5. Wole Soyinka, Nobelí-díjas író 
Én nem vagyok vallásos, de tisztelem és értékelem az emberiség spirituális dimenzióját, ami a vallás létrehozásáért felelős. De mivel oly sok vallás van a világban, de csak egy emberiség fiziológiai értelemben és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint egyaránt az egyetlen emberiségnek és az alapvető emberi jogoknak elsőbbséget kell élvezniük a vallások ellentmondó igényeivel szemben. Ez az én személyes hitvallásom.
Megjegyzés: Az emberiség spirituális dimenzióját tisztelni szép dolog, de az egyedül igaz Isten egyedül igaz vallása nem ebből fakad, hanem isteni kinyilatkoztatásból. A vallási zűrzavar eleve rossz dolog és megosztja a társadalmat, de ennek emberi erővel nem lehet véget vetni, erre csak Isten képes, és meg is fogja tenni!
6. Gore Vidal, díjnyertes író és politikai aktivista 
Manapság nagy a vita, mindenki részt vesz benne, az ateisták, kreacionisták. Ez az új vita. - Ó, a kreacionisták. Szeretem a Nagy Teremtőt az égben, bárcsak valaki meginterjúvolná a TV-ben és egyenesen megkérdezné tőle, hogy büszke-e a művére, Teremtő úr? Elállna a szava, és csak mondogatná, mea culpa, mea culpa, mit tettem ezekkel a szerencsétlen lényekkel!
Megjegyzés: Amit ma látunk /a világban lévő nyomorúságos állapotok/, az emberi faj saját magának köszönheti, Hogy Istennek elállna a szava? Dilettáns emberi véleménye ez annak, akinek az ez irányú ismerete szinte a nullával egyenlő. Az Isten adott a népének /anno a Bibliában jó törvényeket/ és minden földi embernek élő lelkiismeretet, ami belülről súgja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Hogy az emberi gonoszság ennek ellenére mit művelt a történelem folyamán, erről nem Isten tehet, tehát az Istennek nincs miért mea culpáznia. De annál több ennek a politikai aktivistának, akinek a bólogató hallgatósága legalább annyira deformált gondolkodású, mint az író maga!
7. Douglas Adams, bestseller sci-fi író 
Mindig azt kérdezzük, hogy miért, mert keressük a szándékot magunk körül, mivel mi mindig szándékosan tesszük a dolgokat. Azért főzünk tojást, hogy megegyük. Ha nézünk egy sziklát vagy egy követ, akkor arra gondolunk, hogy mi lehet a szándéka, pedig nincs is célja, szándéka. Tehát azon agyalunk, hogy mi lehetett annak a személynek a szándéka, aki teremtette ezt a világot. Azt gondoljuk, hogy ez a világ megfelel nekem, a barlang, az erdő, a patak, a mamutok, biztos nekem alkotta a teremtő. Nem is juthatunk más következtetésre. Ez olyan, mintha egy pocsolya felébredne az egyik reggel, tudom, hogy ez nem történhet meg, de hadd mondjam ezt, elvégre sci-fi író vagyok.- - nevetés - Egy pocsolya felébred reggel és azt gondolja, milyen érdekes világban találtam magamat, amibe kiválóan beleillek, valójában annyira pontosan illek bele, hogy hézagmentesen illeszkedem hozzá. - nevetés - Nyilvánvalóan számomra alkották.
Megjegyzés: Azon agyalnak, mi lehetett a Teremtő szándéka. Nem agyalni kell rajta a saját kútfőből merítve, hanem tanulmányozni és megérteni kell a Bibliát, abban benne vannak a válaszok. De az nem kell nekik, hanem ostoba válaszok kellenek, amin derülni tud a közönség!
8. Professor Germaine Greer, író és feminista 
Természetesen, mint a legtöbb katolikus én sem hiszek istenben - most biztosan sokan keresztet vetnek -,sok katolikushoz hasonlóan hitehagyott vagyok, mert nem találom istent, egy olyan elképzelést, amely kielégítő számomra. Az az ötlet, hogy a judeokeresztény tradíció alternatívája vagy a semmi vagy az iszlám. Ez nonszensz! Ez abszurd! Ez azt jelentené, hogy nincs filozófia kereszténység nélkül, nincsenek morális értékek kereszténység nélkül. Hogy nincs olyan dolog, amit mostanában - szerintem helytelenül - humanizmusnak hívunk. Azt gondolom, hogy a legfontosabb társadalmi eredményeink, a jogegyenlőség és társadalmi igazságosság terén elért eredmények a szekuláris, világi embereknek köszönhetőek. Nem azért küzdöttek értük, mert keresztény értékek, hanem mert önmagukban értékek. A dolgokat szerintem nem az teszi jóvá, hogy istennek tetszőek, hanem azért jók, mert jók. Mert a többség számára pozitív eredménnyel járnak. Ez vezérelte a legtöbb reformot a civilizációnk történetében és teszi ma is. Teljes valótlanság szerintem az az állítás, hogy az emberek, akik csalódtak a kereszténységben, ebben az országban, azok az iszlám felé fordulnak. Ez hazugság. Racionalisták lettek. Nyugodjanak bele.
Megjegyzés: Van filozófia kereszténység nélkül, olyan, amely sehová nem lyukad ki, ha az élet értelmét nézzük. Van morális érték, de ami abban jó és hasznos, az az Isten által teremtett emberi lelkiismeretből jön elő. Társadalmi eredmények: jogegyenlőség, társadalmi igazságosság? Félrebeszél! Ha ezek volnának, nem volna szükség szakszervezetekre, amelyek állandó harcot vívnak a jogegyenlőségért, meg a t. igazságosságért. Ha egyáltalán ki merik nyitni a szájukat. Ebben a világban annak van joga, akinek elég pénze van ahhoz, hogy a jogot megvegye magának, akinek meg nincs, az kénytelen lenyelni a jogtalanságot. Ez a szekuláris világ vívmánya, amit elért, a többi üres filozófia.
Hogy az a jó, ami a többségnek jó? Akkor nemsokára az univerzális homoszexualitás lesz az általános életforma, az általános iskolákban meg az azonos neműek egymásra gerjedésének gátlásait fogják tárgyalni, hogy azt hogyan és miként lehetne egyre szélesebb körben feloldani.
9. Iain Banks, bestseller író 
- Jó, néhányan bűnösök vagyunk, egyébként ateista vagyok. Bűnösek vagyunk, hogy azt hisszük, hogy a vallás valahogyan visszavonulva, megszégyenülve bujdosik az árnyékban, sajnálkozik, hogy az egész ostobaság volt, sajnáljuk, felejtsék el, amit mondtunk, de ez nincs így. Bosszú szomjasan térnek vissza. Ezek az emberek, főleg az USA-ban egyszerűen holdkórosak, és ez az egész elfordulás a racionalitástól és a józan észtől, maga a hit is egy racionális alap nélküli vélekedés. Azt hiszem, hogy ha hátat fordítunk a józan észnek, akkor annak fordítunk hátat, ami emberré tesz minket. Az agyunk, a józan ész és a racionalitás tesz azzá, amik vagyunk.
Megjegyzés: Hogy a hit egy racionális alap nélküli vélekedés? Az univerzum a maga bonyolultságával, összetettségével nem egy racionális alap arra, hogy indokolt legyen mögötte egy tudatos intelligenciát feltételezni?! Ha éppenséggel káosz volna az univerzumban és mindenhol azt látnánk magunk körül, akkor nyilván a hit egy racionális alap nélküli vélekedés volna. De nem így áll a helyzet!
Hogy az agy, a józan ész és a racionalitás teszi azzá az embert, ami? Miért, micsoda az ember? A leggonoszabb élőlény a földön! Az állat csak azért öl, hogy az éhségét csillapítsa. De az ember bármiért képes ölni, mert a másik ember élete semmi a szemében. Ez az igazi racionalitás. Ahol az emberiség történelme egy hosszú véres csík, nem ildomos józan észről beszélni!
Ami pedig az agyat illeti, az ész nem azt diktálná, hogy az ember törekedjen a békességre, és hogy harmóniában éljen a környezetével? Nyilván! Csakhogy a gonosz szív felette áll a józan észnek, és hogy ez miért van így, arra a hit /a bibliai kinyilatkoztatás/ adja meg a korrekt választ, nem pedig az erkölcsi tisztánlátást nélkülöző, az ateista világban kellő alap nélküli felmagasztalt racionalitás.
10. José Saramago, Nobel-díjas író 
"Isten azt parancsolja Ábrahámnak, hogy ölje meg a fiát, Izsákot, hogy ezzel bizonyítsa a hitét". Ez önmagában is elég lenne ahhoz, hogy kitörölje a fejünkből ezt az 'isten' ötletet. Saramago nem haragudott meg istenre. Hogy is tehette volna? Életének 86 éve alatt az isten nem volt számára semmi több, mint emberi kitaláció. Isten nem létezik. Meggyőződésem, hogy nem létezik. Nem számoltathat el valaki vagy valami, ami nem létezik! Ebben az a zavaró, hogy az ember alkotta az istent, majd a teremtménye rabszolgája lett!
Megjegyzés: Hogy Ábrahám története miatt Istent törölni kellene az emberi fejekből? Ez az ő magánvéleménye és nem egy etalon, egy mindenki számára érvényes mérce. Ábrahámnak NEM KELLETT feláldoznia a fiát, Isten kérése egy hitpróba volt a számára, amin Ábrahám nem bukott el. /Ellenben ez ez író ennek a hitpróbának már az elméleti szintű olvasatán is elbukott, mint ahogy mindenki elbukik rajta, aki ugyanerre a véleményre lyukad ki./
Hogy Isten nem létezik, ezért nem számoltathat el? Erről hogyan győződött meg, kíváncsi lennék, mert hogy nem írja! Csak azért, mert valaki új házba költözik, még nem garancia arra, hogy nem fog rádőlni a ház. Ha az erről való meggyőződése nem utánajáráson, hanem szubjektív vélekedésen alapszik, nincsen valóságértéke.
És hogy az ember alkotott isteneket? Ezt a Biblia is írja, és azt is, hogy az ember annak rabszolgája lett! De ezek hamis, kitalált istenek, semmi közük a Teremtőhöz, Ábrahám, Izsák, Jákob Istenéhez, Aki a Bibliában kinyilatkoztatta magát.
11. Sir Terry Pratchett, New York Times bestseller regényíró 
Körbenézek manapság a világban és egyre nehezebb az emberekben hinni, nemhogy istenekben! Igen, humanistának nevezem magamat, részben azért, mert azt gondolom, hogy ha rejtőzik valamilyen intelligencia az univerzum mögött, akkor az annyival van túl a megérthetőségen, hogy úgy tehetünk, mintha nem is lenne. Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem törődik vele, milyen ételt eszünk pénteken. Tökéletesen biztos vagyok abban, hogy nem létezik, de nyitottan állok hozzá, mivel olvastam tudományos ismeretterjesztést, New Scientist-et, mindenfélét, és a kvantumelmélet annyira bizarr, hogy akár Gábriel arkangyal is felbukkanhat bármikor.
Megjegyzés: Humanistaként számára az univerzum mögötti intelligencia túl van a megérthetőségen? Egy humanistától nem is lehet mást várni, mivel egy humanista legfőbb ismérve nem az, hogy utána járt volna az isten létezése kérdésének. Az Isten létezése meg nem lóg senki barackfáján, hogy csak úgy le lehetne szakítani.
Egyébként meg tökéletesen biztos abban, hogy nem létezik Az, Aminek a létezéséhez nyitottan áll hozzá! Ez olyan, mint azt mondani leendő menyasszonyunknak: „tökéletesen biztos vagyok benne, sohasem fogsz megcsalni, de fel vagyok rá készülve.” S mit mond rá a menyasszony: „Drágám, nincs okod kételkedni hűségemben, ezt az előző három megcsalt férjem is tanúsíthatja.”
Ami pedig a kvantumelméletet illeti, annak alapján tökéletesen biztos lehet abban, hogy Akinek a nem létezéséről meg van győződve, Annak a létezése az anyag természete alapján nem zárható ki!
S hogy Isten nem törődik azzal, hogy mit eszünk pénteken? Próbáljon meg olyat enni, amelyet nem Isten teremtett, ha az Univerzum és a benne megtalálható bonyolult rendszerek és élőlények nem a személytelen anyag, a véletlen, és a spontán környezeti hatások termékei. Akkor ezt is Istennek köszönheti, hogy mit eszik pl. pénteken. /De ez a hét többi napjára is érvényes. Mert lehet, hogy a francia salátát nem Isten teremtette, de ami van a francia salátában, azt igen./
12. Ken Follett, New York Times bestseller író 
Én egy földhözragadt író vagyok, igen gyakorlatias és nem vagyok túl spirituális személyiség sem. Sok barátom beszél az inspirációról, a múzsáról és írás közben azt érzik, valami spirituálissal lépnek kapcsolatba, de én pont az ellenkezőjét képviselem. Én mindent megtervezek. Szeretem reggel tudni, hogy milyen jelenetet fogok írni és mi fog történni a jelenetben. Tehát az írás folyamata egyszerűen a megvalósítás folyamata, az előre eltervezett történet életre keltése.
Megjegyzés: Az előre eltervezett történet még nem zárja ki, hogy a tudós bizonyos intuíció alapján hasznos felfedezésre tegyen szert, vagy némely zeneszerző klasszikusnak számító zenedarabot írjon. Hogy egyes emberek nem spirituális személyiségek, az még a spiritualitást magát nem zárja ki.
13. Ian McEwan, Man Booker díjas regényíró 
Ha van egy szent szövegünk, ami elmondja, hogy hogyan keletkezett a világ és hogy mi a kapcsolat e között az égi istenség és köztünk, akkor kioltja a kíváncsiságunkat, az ezeknek a rejtélyeknek a megfejtésére irányuló késztetést. Csak azt mondod: ez titok, nem ismerhetjük isten gondolatait, mert isten útjai kifürkészhetetlenek. Pont a csoda forrását tömi be. És ezért van szükségünk az ateizmusra, ami egy nagyszerűbb és elevenebb módon kapcsol össze a világgal, érzékelve a világ csodáit, azokat a csodákat, melyek céljai lehetnek a kíváncsiságunknak, melyeket megfejthetünk, melyeket élvezettel, lépésről lépésre, mások munkájára alapozva tárhatunk fel. Ez egy újabb példa arra, hogy milyen furcsa, összetett és nagyszerű a világ. A világ e nagyszerű, csodálatos aspektusa nem található meg az iszlámban vagy a kereszténységben vagy bármely nagy világvallásban. Úgy érzem, mintha mentálisan hátrakötnénk a kezünket, kalitkába zárva a szabad, kíváncsi szellemünket.
Megjegyzés: Az hogy tudjuk, egy várost az emberek alkották, attól még nem kell embertagadóknak lennünk, hogy a város szépségeit felfedezzük. Az ateizmusra sincs szükség ahhoz, hogy a teremtett világ megismerése kíváncsiságunk célja legyen. A világ csodáinak feltárása és kikutatása ahhoz hasonló, mint az egyiptomi hieroglifák megfejtésének, vagy a piramisok felderítésének izgalma, attól hogy van alkotójuk, a felfedezés öröme ugyanúgy fennáll.
Viszont a megismerés aspektusai az ateizmusban abszolút korlátozottak, hiszen a végső felismeréstől tudatosan és szánt szándékkal elzárkóznak, amikor megtagadják egy adott objektum rendeltetésének eredetét, létezésének céltudatosságát. Hiszen annak tagadása, hogy bármilyen dolog létrejöttének célja van, alapvető fogyatékossággal bír. A létezés céljának tagadása egyben a létezés értékét is leminősíti. Pl. ha a gombák létezését céltalannak vesszük, akkor annak értéke nem ér fel azzal, hogy „a gombáknak fontos szerepük van a természeti egyensúly fenntartásában.
Az elpusztult növények és állatok szerves anyagait, amelyeket a szervetlen ásványi anyagokból a zöld növények készítettek, enzimjeik segítségével egyszerűbb vegyületekké bontják le, és részben visszaalakítják őket szervetlen ásványi anyagokká. A gombák – és a hozzá hasonló működésű baktériumok – ezáltal biztosítják az anyag folyamatos és folytonos körforgását. Nélkülök az elhalt növényi és állati maradványok megmaradnának, néhány évtized alatt vastagon borítanák a Föld kérgét, és így megakadna az élet.” /Kálmán – Makara: Ehető és mérges gombák. Natura, 1981. 30. old./
Ebből kifolyólag teljesen nonszensz kíváncsiságunk céljaként a világ csodáinak feltárását, megfejtését megjelölni, ha egyébként annak értékét leminősítjük azzal, hogy létrejöttét céltalannak minősítjük. Egy céltalanul létrejött dolog megismerését célként megjelölni olyan, mint órákig kutatni egy teljesen zagyva szöveg értelmét. Egy idő után rájövünk, hogy teljesen értelmetlen időpocsékolás az egész.
Ha tehát azt állítjuk, hogy van értelme a világ csodái kikutatásának, akkor a világ csodái létezésének is értelmet kell hogy adjunk. A megismerés célja csakis a létezés céljából foganhat, különben teljesen feleslegesen vetjük be az értelmet az értelmetlenség érdekében. /Lásd "A megismerés céltudatossága" itt./
Az Isten útjai pedig csak annyiban kifürkészhetetlenek, amennyiben azokat elrejti előlünk. De pontosan az Isten jellemének megnyilvánulásai és a nem elrejtett csodák jelentenek állandó késztetést számunkra, hogy azokat megismerjük, és a megismerés örömével újra és újra megajándékozzuk magunkat. 
Hogy a világ felfedezésének örömétől bárkit is eltiltaná a Biblia, az Újszövetség? Aki ilyet állít, nem ismeri az Isten kinyilatkoztatását! A „hajtsd uralmad alá a földet” -féle isteni felhívás pontosan azt szorgalmazza, az ember a felfedezőkészségét vesse latba, hogy mindazt megismerje, amivel Isten őt a teremtett világ szépségeinek keretében megajándékozta.
14. Andrew Motion, koszorús költő (1999-2009) 
Egy templomba járó, anglikán családban nevelkedtem, anglikán iskolába jártam, amely érdekes módon felkeltette az érdeklődésem a vallás iránt. Az ott töltött idő alatt tanulmányoztam a katolicizmust, ami a következő logikus lépesnek tűnt. Azóta a hitem felváltva nőtt és csökkent, és jelenleg inkább csökken, minthogy növekedne.
Megjegyzés: A katolicizmusban évszázadokon át /!/ Isten nevében égő tűzbe dobálták az embereket, mindazonáltal neki a katolicizmus egy követendő logikus lépésnek tűnt. A logikus az lenne, ha nem vonzódna, hanem elhatárolná magát ettől az erőszakszervezettől, amely Isten nevében ölt és Krisztus szeretet-törvényének a megtiprásában jeleskedett. Ilyen lelki attitűddel bárkinek logikus lépésnek tűnhet a hitleri gestapo, vagy a mostani iszlám állam, ahol ugyanúgy megtalálható a lelki és fizikai terror, az emberek elevenen elégetése.
Az ilyen vallásokban az emberek hite nem Istenben növekszik, nem is növekedhet, mivel Isten szelleme nem támogatja az ilyen emberi kegyetlenkedéseknek helyt adó, a jogtalan vérontásokat legalizáló egyházakat. A katolicizmusban az emberek hite nem a szeretet Istenében növekszik, hanem abban a hamis tudatban, hogy az egyháznak jogos volt a másként gondolkodók elleni brutalitás fellépés kinyilvánítása. Milliók pontosan azért maradnak meg a katolicizmusban, mert egyetértenek az egyházuk múltbeli ténykedéseivel, és lelkileg azonosulnak azokkal, akik az erőszakot eszközként használták fel hamis céljaik eléréséhez. Ha nem így volna, akkor már régen lelkileg fellázadtak volna ez ellen, és kiléptek volna az egyházból.
A valódi istenhit a szeretetre épül és a felebarát tiszteletére, nem pedig a másként gondolkodó eretneknek kinevezettek szétzúzására. A keresztény gyülekezet Isten adta joga maximum a gyülekezetből való kiközösítésig terjedhet, a logikus lépés tehát az ilyen gyülekezet felkutatása és támogatása. Hogy az embereknek ez nem szempont, ez abból is látszik, hogy a saját értékítéletük szerint keresik azt a közösséget, ahol jól érzik magukat, és az isteni szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyják. Nem az tűnik logikus lépésnek, amit az Isten mond az Ő Igéjében, hanem ami az ember egyéni értékítélete szerint neki tetszik.
15. Professor Martin Amis, díjnyertes regényíró 
Ha elvetjük a józan észt, akkor egy kis időre minden lehetségessé válik. Egy másik dimenzióban, univerzumban találjuk magunkat. A tudomány elleni lázadás azért történt, mivel a tudomány olyan ijesztővé vált, amikor a múlt századfordulón Freud és Einstein azt állították, hogy az univerzum érthetetlen. Freud azt mondta, hogy az emberi lélek érthetetlen. És jött a józan ész elleni lázadás. De ha a józan ész ellen lázadunk, akkor az erkölcsi törvények ellen is lázadunk, melyek szintén a józan észre alapulnak. És akkor semmi sem tiltott. Nagyon nagy erővel a halál kultuszának ad lendületet, a szökési sebességig, azután vége. Kilőjük az űrbe, majd hamar a Tálibok jelmondata jön: dobjuk a józan észt a kutyák elé.
Megjegyzés: Az erkölcsi törvények a józan észre alapulnak? Alaptörvény, hogy pl. a politika az erkölcs fogalmával nem tud mit kezdeni! Ennek alapján a józan észt is sutba dobhatja, mert a világot nem a józan ész, hanem a politikai, hatalmi és profitérdekek irányítják. Amit a tálibok a kutyák elé dobnak, azt a hatalmon lévők olyan hiányos keretek közt gyakorolják, aminek a fogalmával nem tudnak mit kezdeni.
16. Michel Houellebecq, Goncourt-díjas francia regényíró 
Egy szekuláris alapon nyugvó országban, amilyen ez is, ott jogunk van sértegetni a vallást, és emiatt boldogan jelentem meg a bíróságon istenkáromlásért, de eszem ágában sem volt azt mondani: sajnálom.
Megjegyzés: Ha a szekuláris alapon nyugvó országban joga van az embernek sértegetni a vallást, és az istenkáromlás vádjával megjelenni a bíróság előtt boldogságot jelent, akkor bármi mást is joga van sértegetni az embernek, és bárki káromlásának a vádjával is megjelenni a bíróság előtt boldogságot jelenthet. Ha pedig a sértegetést és a káromlást egyesek megengedik maguknak, akkor mi tartja vissza némelyeket attól, hogy kezet is emeljenek azokra, akiket szívesen sértegetnek és káromolnak? Talán a szekuláris erkölcs?
A Krisztusban való hit és annak gyakorlati kivitelezése éppenséggel visszatartó erő, de ott nincsen meg a sértegetésnek és a káromlásnak az öröme. Mivel a szekularizált társadalom megadja ezt az örömet, a tömeg inkább ezt választja.
17. Philip Roth, Man Booker-díjas regényíró 
Nem, nem vagyok vallásos. - Nem érzi, hogy van odafönt egy isten? - Attól tartok, hogy nem, nincsen. - Ha azt mondja a világnak, hogy nem hisz istenben, akkor az emberek azt fogják mondani, hogy: - Ó, Istenem, milyen szörnyű ilyet mondani! - Ha majd az egész világ nem hisz istenben, akkor ez egy nagyszerű hely lesz.
Megjegyzés: Ha az egész világ nem hisz Istenben, ez egy nagyszerű hely lesz? Nézze meg pl. /Karl Urban főszereplésével/ a „Dredd bíró” című filmet, és akkor talán kijózanodik. De lehet, hogy a „lassító” mellett dönt, mint ahogy már most is az mellett döntött – szellemi értelemben. Az a nagyszerű hely inkább a bűnözés melegágya lesz, és ha ezt tekinti annak, az egyben azt is megindokolja, hogy miért választotta az ateizmust ideális életközegnek.
A 2. rész következik

Nincsenek megjegyzések: