motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2015. december 31., csütörtök

Kételkedő kérdések - 1. rész

Kételkedő kérdések a keresztény hittel kapcsolatban


A válaszok a bibliai kinyilatkoztatás alapján vannak megfogalmazva, ugyanakkor azt is érdemes szemügyre venni, hogy a világi tudomány szempontjából milyen válaszok jöhetnek szóba az adott kérdést illetően.

Első kérdés
Miért van ennyi vallás? Tudom, nagyon nagyon elcsépelt kérdés, de nem értem, miért van ez, ha csak egy Isten van és ő azt akarja hogy higgyünk benne. A vallás csak puszta földrajz kérdése, az Indiában született gyerek nagy eséllyel hindu lesz, a Közel Keleten született muszlim/esetleg más monoteista és így tovább... ha valaki nem ismeri a keresztény hitet a pokolra jut? Ha nem akkor lássuk be ez így nem fair, ha igen akkor miért kell megtéríteni az embereket?”

Azért van olyan sokféle vallás, mert az emberek a vallásokat a saját eszük vagy félrevezetőjük után menve választják, ill. hozzák létre. Az egyetlen igaz vallás az, ami az univerzum Teremtő Istenétől származik, az Ő kinyilatkoztatása. És hogy ki a Teremtő, máris ezerféle válasz jön az emberek részéről. Tehát a bukott emberi természet hozza magával a vallások töméntelen mennyiségét. 
Akik nem értenek a témához, a vallások sokszínűségéről beszélnek, mintha az emberi jellem vívmányai volnának a vallások, akárcsak a zene, a költészet vagy a festészet. Minden nemzet más, és ahány nemzet, annyiféle szín. Nem, a vallásoknak 99.9 része hamis, és csak egyetlen igaz vallás van, amelyik a Teremtőtől származik.
Amikor Isten az Édenben kijelentette az emberre vonatkozó akaratát, az volt az egyetlen és igaz vallás, amit az embernek követnie kellett volna. Na de jött a Sátán kígyó képében, és ellenkezőjét mondta annak, amit Isten. Erre mit tett az ember? Elvetette az igaz vallást és a hamisat választotta.
Az ősi Izraelben is sokan mentek a saját fejük után és az Isten törvénye helyett a saját egyéni nézeteiket követték. A Jézus által alapított igaz kereszténységben ugyanígy. Nézzünk egy példát.
Isten azt mondta Ézsaiás 44:8-ban, hogy nincsen rajta kívül Isten. /Egyes számban mondja!/ A zsidók ezt érdekes, megértették, és nem tanították a háromságot, és ma sem tanítják!
A politeizmus és a dualizmus a nyugati világban ma már igencsak túlhaladott hitrendszer, az Isten egyszemélyi hármasságát magába foglaló szentháromságot azonban ma minden keresztény elfogadja. A judaizmus erősen vitatja. A judaizmus határozott álláspontja, hogy egyetlen Isten létezik – egy társak nélküli, önálló és láthatatlan Isten....
Bármennyit beszélünk is a közös zsidó-keresztény örökségről, annyira azért kötnünk kell magunkat a realitásokhoz, hogy tudomásul vegyük: az „egy” nem „három”, és a „három” nem „egy”. Zsidók és keresztények véleménye annyira eltér egymástól ezen a ponton, hogy a középkorban sok zsidó inkább a mártírsorsot választotta, mintsem hogy monoteista hitét az Atya-Fiú-Szentlélek hitére változtatta volna...
A zsidók értik, hogy a Szentháromság nem ugyanaz, mint a triteizmus, a három Istenben való hit, ami természetesen keresztény szemszögből nézve is eretnekség lenne. De nem erről van szó: a keresztények a Szentháromságot úgy értelmezik, hogy a három eleme, noha különálló, ténylegesen mégis egy. A judaizmusnak azonban a Szentháromság számos alaptézisével komoly problémái vannak. A judaizmus szerint:
Isten nem ember. Az ember nem Isten. A „megtestesülés” keresztény dogmája, miszerint Isten emberalakot öltött, ellenkezik azzal az alapvető zsidó hittel, hogy Isten testetlen, azaz nincs teste, és a test semmiféle gyöngesége nem érvényes Vele kapcsolatban, ezért tehát az az állítás, hogy Isten meghalt a kereszten, értelmezhetetlen. Isten ugyanúgy nem halhat meg, ahogyan nem „él” emberi alakban.” /Ó, Istenem! – Isten a zsidó szemszögből forrás itt/
Tökéletes meglátás: „Isten testetlen, azaz nincs teste, és a test semmiféle gyöngesége nem érvényes Vele kapcsolatban, ezért tehát az az állítás, hogy Isten meghalt a kereszten, értelmezhetetlen. Isten ugyanúgy nem halhat meg, ahogyan nem „él” emberi alakban.” Ez összhangban van Jézus Kijelentésével, hogy az Isten szellem. (vö. János 4:24)
A kereszténység szerint viszont mivel Isten Fia, Jézus Krisztus is önállóan létező személy, sőt a Szentlélek is önállóan létező személy, ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy Isten három személyben létezik. Mivelhogy mindhárman személyek és mindhárman Istenek, még sincs három Isten, csak egy.
/Persze hogy mindhárom valóságos Isten, mégsem három Isten, ez teljesen értelmetlen, mint ahogy három kancsó az három, még általános iskolai szinten is. Erre azt mondják, hogy ezt emberi ésszel nem lehet megérteni, csak elfogadni. De ilyen alapon azt is híresztelhetik Istenről, hogy szemüveges, bár ezt emberi ésszel nem lehet megérteni, hogy miért kell neki szemüveg, hiszen anélkül is mindent lát. Erre ugyanaz a válasz, hogy ezt emberi ésszel nem lehet megérteni, csak elfogadni./
Láthatjuk, hogy vak hittel, hiszékenységgel bármit be lehet adni az embereknek, azoknak, akik hagyják az értelmüket, a józan eszüket megerőszakolni. Ha már valaki ezt beveszi, bármit be tudnak adni neki. És ha ezt a filozófiát képesek hitelesnek feltüntetni, onnantól bármiféle más emberi/egyházi filozófiát képesek valóságosnak feltüntetni, még akkor is, ha hamis!/
Mit mondott Isten, koncentráljunk arra. Rajta kívül nincsen Isten! Az igaz vallás tehát ez. Ha tehát ezt a mennyei Atya mondta, a seregek Jehovája /Ura/, akkor sem a Fiú, sem a Szentlélek nem lehet Isten, mivel az Atyán kívül vannak, önálló személyek, nem azonosak az Atyával.
Erre jönnek a háromsághitűek, akik ellene beszélnek az igaz vallásnak, mivel azt mondják, hogy a Jehován kívül is létezik Isten, tehát az Atyán kívül a Fiú és a Lélek. Hárman tesznek ki egy Istent. Ezzel az állítással máris létre jött a hamis vallás.
Jézus azt mondta, hogy az Ő Atyja és az Ő Istene egy és ugyanaz, Aki nekünk is Istenünk és Atyánk. Tehát Jézus megerősítette azt, amit a Jehova mondott magáról, hogy rajta kívül nincsen Isten. (vö. János 20:17) De ezt nem csak akkor mondta /amikor emberként a Földön volt/, hogy neki az Atya az Istene, hanem miután feltámadt, és felment az Atya jobbjára. (vö. Jelenések 3:12) Tehát már két megerősítés van a tekintetben, hogy csak az Atya az Isten és Rajta kívül nincsen más!
Ha pedig megnézzük, hogy az ÓSZ és USZ kit nevez következetesen Legfelségesebb Istennek, akkor láthatjuk, hogy soha nem Jézus Krisztust, hanem csak és egyedül Jehovát. „Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön... Bizony a király bízik az Úrban, és nem inog meg, mert vele a Magasságosnak kegyelme.” (Zsoltárok 83:19, 21:8; Károli fordítás) Jézus maga mondja: „Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos [Istennek] fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal” (Lukács 6:35) /A felséges és magasságos ugyanazt jelenti!/
Mit mondanak erre a háromsághívők? A Jézus Krisztus meg a Szentlélek ugyanolyan Isten/ek/ mint az Atya, mert mindhárom valóságos Isten és még sincs három Isten, hanem csak egy. És keresnek idézeteket, amit azzal szembe állítanak, amit Isten maga mondott az Ézsaiás 44:8-ban, hogy Rajta kívül nincsen Isten. Mintha Isten a saját könyvében a Bibliában össze-vissza beszélne saját Magáról, és abból nekik kellene kihámozni az igazságot. Így kell tehát létrehozni a hamis vallást, ahogy a háromsághívők teszik. /A Jézus egységét /görögül en/ az Atyával azonosságként tüntetik fel, holott az ő egységükben a hívők is részesülnek, mégsem azonosak Istennel. (vö. Ján 10:30; 17:21-23; 1Kor 3:8)
De nem csak létrehozták, hanem aki ellene mert beszélni a hamis tanításuknak, azt anno tűzhalálra ítélték. Pl. a spanyol Szervét Mihály (1511—1553), aki jog- és orvostudományt tanult, 20 éves korában kiadta a De Trinitatis erroribus (A háromság tévedései) című munkáját, amelyben kijelentette:
„ A Biblia nem beszél a háromságról . . . Istent nem fellengzős filozófiai fogalmaink által ismerhetjük meg, hanem Krisztus által. … Nem fogom használni a háromság szót, mert az nem található meg a Szentírásban és nyilvánvalóan csupán egy filozófiai tévedést állandósít.” Elítélte a háromságot mint olyan tantételt, „amelyet nem lehet megérteni, amely a dolgok természete szerint lehetetlen, és amely még istenkáromlónak is tekinthető!”
Persze akadtak olyanok is, akik Szervét elgondolásait támogatták. Sebastian Franck protestáns reformátor ezt írta: „Szervét, a spanyol azt állítja értekezésében, hogy Istent egyetlen személy alkotja. A római egyház szerint három személy egy lényegben. Én inkább a spanyollal értek egyet.” Ennek ellenére sem a római katolikus egyház, sem a protestáns egyházak nem bocsátották meg Szervétnek, hogy megkérdőjelezte a központi tanításukat.
A református Kálvin János bevádolta Szervétet a katolikus inkvizíciónál. Szervét épphogy csak el tudott menekülni Franciaországból, ahol aztán jelképesen megégették. A határ menti Genfben azonban, ahol Kálvin szava törvény volt, felismerték, és letartóztatták.
Kálvin kegyetlenül bánt a bebörtönzött Szervéttel. Ennek ellenére Szervét a tárgyaláson azt mondta a Kálvinnal folytatott vitájában, hogy hajlandó módosítani a nézetein, ha vitapartnere szentírási érvekkel meggyőzi őt. Kálvinnak ez nem sikerült. A tárgyalást követően Szervétet máglyahalálra ítélték és lassú tűzön megégették. Ő volt az egyetlen vallásos nonkonformista, akit a katolikusok jelképesen, a protestánsok pedig élve megégettek. Ebből is látható, a hamis vallásra jellemző, hogy ha az érdekei úgy kívánják, a gyilkolástól sem riad vissza, csakhogy a saját érdekeit mindenek felett érvényre juttassa!
A hamis vallás létrehozásának egy másik módja, amit a római katolikus vallás csinált, hogy létrehozott egy rakás hamis tanítást /pl. a szentháromság mellett a Máriához való imádságot, a csecsemő keresztelést, az ember evolúciós eredetét, stb./, amiket /és más katolikus tantételeket/ sokan nem fogadtak el, pl. Luther sem, és emiatt létrejött a protestantizmus. De annak is számtalan formája, mert a Bibliát a bukott természetű ember lépten-nyomon kiforgatja, a saját szája-íze szerint magyarázza.
Pontosan ebből kifolyólag találták ki, hogy a karácsonyfa alá Jézuska hozza az ajándékokat, amikor ő szenteste megrázza a csengőt. /pl. itt: http://www.mob.hu/krivokapicseknal-a-jezuska-ketszer-csenget/
Mindez azonban színtiszta hazugság, amit persze ők is tudnak. De mivel jól akarnak szórakozni, az univerzum Istentől kirendelt Urának és Bírájának ezt az olcsó komornyik szerepet szánják. Az összes hamis álkeresztény vallási vezető meg statisztál nekik, és velük együtt hazudoznak, és mindezt azért teszik, hogy a tömegek rokonszenvét továbbra is megtartsák maguknak.
/Ez kb. ahhoz hasonló, mintha a Mol vezérigazgatójáról formáznának egy bábut, és karácsonykor kitennék minden benzinkútra, és a szájába adnák azt a köszöntő szöveget: „Lisztes a molnár, tankoljon a Molnál.” Vajon mit szólna hozzá a vezérigazgató, ha ilyen reklámszöveget akasztanának a nyakába? Nem hinném, hogy eltűrné, hogy gúny tárgyává tegyék!/
A kereskedelmi cégek meg annak örülnek, hogy az emberek ilyenkor vásárlási hóbortban szenvednek, mert hogy a Jézus Krisztus születésnapja az egyház részéről anno azért találtatott ki, hogy az álkereszténység teljes mértékben kiélhesse a pogány hajlamait. Ami pedig a szentestét illeti, valóban volt egy ilyen a történelem folyamán, de az valamikor ősszel volt, mivel Jézus Krisztus ősszel született, amikor még a pásztorok a nyájaikkal a szabad ég alatt éjszakáztak. De egyébként ez sem érdekel senkit, ha már az egyetlen Isten lehet három, akkor az őszi napot is lehet télen ünnepelni, meg a többi hamis tantétel sem érdekes. /Nekik./
Pl. a Máriához való imádsággal kapcsolatban tudni kell, hogy Jézus az imával kapcsolatban ezt tanította: „Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved.” (Máté 6:9) Ezzel ellentétes ige az egész Szentírásban nincsen, ha volna, akkor a Szentírás hitelessége jogosan lehetne megkérdőjelezhető, amelyen nem lehet eligazodni. Hogyan forgatja ki ezt a római katolikus egyház? Azt mondja, az igaz, hogy Jézus azt tanította, hogy az Atyához imádkozzunk, de azt nem tanította, hogy ne imádkozzunk Máriához.
Rendkívül rafinált a módszer és hamis, könnyen leleplezhető. Ha pl. Jézus azt mondta volna egy őt követő sokaságnak, hogy menjenek jobbra, mire valaki így érvelne: »az igaz, hogy azt mondta, jobbra menjünk, de azt nem mondta, hogy balra ne menjünk.” Erre a többség elindulna balra. Vagy egy feleségét állandóan verő keresztény férjtől megkérdeznék, hogy miért veri a feleségét? Mire azt mondaná az illető: »az igaz, hogy a Szentírás arra buzdít, hogy szeressük a feleségünket, de azt nem mondja, hogy ne verjük meg!« Ugyanez a Mária-féle ima logikája is, »az nincsen mondva, hogy Máriához ne imádkozzunk!« Így aztán több millió katolikus jelképesen veri a Bibliát /mint férj a feleségét/, mivelhogy az nincs mondva, hogy Máriához nem lehet.
Jézus mondja hogy kihez szóljon az ima, de kicsoda a Jézus, hogy parancsoljon nekik, ők jobban tudják, hogy mit és hogyan kell! Ezért aztán nem is csak hébe-hóba imádkoznak Máriához, hanem ha belekezdenek, félóráig abba sem hagyják, hanem állandóan újrakezdik:
Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk most és halálunk óráján. Ámen!”
Nézzük csak mit mond erről Zsoltárok 65:2-3: „Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és neked teljesítik [ott] a fogadást. Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.” /Kivéve a római katolikusokat, akik Máriához is ugyanígy folyamodnak. Elvégre, ami parancsolva van, annak az ellenkezője sincsen tiltva. Folyamodnak ehhez is, ahhoz is. /Miként az a példázatbeli férj, aki szeretgeti is a feleségét meg időnként jól meg is veri./
A hamis vallásban is van ez is meg az is. Persze csak mértékkel, hogy feltűnő ne legyen. De nem is tűnik fel nekik. Hanem csak azoknak, akik valóban keresik az igazságot, és akik valóban akarják követni a Krisztust, aki azt mondta magáról, hogy „Én vagyok az út, az igazság és az élet;” (János 14:6) Hogy lehet azt a személyt követni, aki maga az igazság – ennyi hazugsággal? És ha valaki szóvá teszi nekik, akkor tettetik a süketet meg a vakot, sőt még filozófiai magyarázatokba is belekezdenek, hogy a maguk álláspontját megvédjék.
A hamis vallásra tehát az is jellemző, hogy nem feltétlenül a Szentírásra építi a mondanivalóját, hanem filozófiai okoskodásokba bocsátkozik, amivel a laikus, ájtatos, de nekik behódoló tömeget manipulálni tudják. Ebből aztán van bőven a katolicizmusban, sőt csak ilyenek vannak.
Mivel akiknek szent a Krisztus tanítása, az már régen otthagyta őket, és más vallást választott magának. Olyat, amely meggyőződése szerint a legközelebb áll az Isten Szavában leírtakhoz, ahol a Biblia megértésének világossága egyre nagyobb méreteket ölt, és ahol ha felismerik valamiről, hogy az eddigi értelmezés kiigazításra vagy pontosításra szorul, akkor kijavítják (vö. Példabeszédek 4:18; Róma 12:2; Filippi 3:15). Viszont a hamis vallásban foggal-körömmel ragaszkodnak bármilyen tantételhez, még akkor is, ha nyilvánvalóan hamis, csak hogy a tévedhetetlenség látszatát fenntartsák.
Az ó-egyház szentháromságtana lényegileg a páli és jn-i teológia kibontása, ha megfogalmazása magán viseli is a korabeli filozófia jegyeit.” (1 Ján. V. rész. Református jub-i kommentár.) De nyugodtan hozzátehetjük, nem csak a korabeli filozófia, hanem a hamis vallás jegyeit is, sőt legnagyobb mértékben azt!
Ilyen nyilvánvalóan hamis jegy továbbiakban a kötelező papi nőtlenség fenntartása, hiszen azt olvashatjuk Pál levelében: „Ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván. Szükséges annak okáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmas... Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel; (Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára?)” (1Timótheus 3:1-2; 4-5)
Vajon kötelező ott a papi nőtlenség, ahol a püspök egy feleségű, és gyermekek apja lehet? Az igaz vallásban nem, csak a hamis vallásban. Azért is vesznek igénybe pszichológusokat a katolikus egyházban, hogy akik valószínű papként nem bírják a rájuk erőszakolt cölibátust, vagy időben kiszűrődjenek, vagy elbírják viselni azt a terhet, amit a pápaság rájuk rakott. /De hogy a cölibátust rájuk erőszakoló pápák anno hogyan fetrengtek hivatásos és amatőr prostituáltakkal, azt már nem teszik a kirakatba./ És még lehetne sorolni a hamis vallás ismérveit tovább és hosszú mértékben.
Na és a nem keresztény vallások? Iszlám /amelyben Gábriel angyal szerint Allahnak nincsen Fia, míg a Bibliában Gábriel adta hírű Máriának, hogy általa fog megszületni az Isten Fia/, buddhizmus meg a többi? A Sátán a világ különböző részen élőknek más-más vallást adott, olyan hamisat, mint Ádám-Évának is. Az emberek kigondoltak valamit és máris vallássá emelték. Ugyanilyen vallás a szekularizmus is, meg a tudomány is, amit a világi emberek istenítenek.
És hogy ki hová születik, olyan vallás tagja lesz? Nem szükségszerű. Afrikában is felbukkan a kereszténység, Európában is felbukkannak nem keresztény vallások. Jézus a végidő eseményei között kijelentette: „És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Máté 24:14) A minden nép nem jelent feltétlenül minden embert. (vö. Máté 28:19)
Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyi székébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől....” (Máté 25:31-32)
Ha vannak olyan nemzetek, ahol a keresztény eszmék be vannak tiltva, ott tudomással kell hogy legyenek annak létezéséről, amit betiltottak. Tehát olyan nincs, hogy valahol ne hallottak volna róla. De ha mégis volnának ilyen személyek, legyen megnyugtató az a tudat, hogy „igazságban” lesznek megítélve. (vö. Apcsel 17:31)
A hamis vallás olyan sokszínű, mint az emberiség maga. Az emberi fejek tele vannak elképzelésekkel, kitalálásokkal, ostobaságokkal és földhözragadt eszmékkel. Azért kell nekik hirdetni az igaz vallást, hogy az egyedül igaz Istenre, a Jehovára /Károli fordítás/ hallgassanak. De mivel a legtöbben nem hallgatnak, majd Isten a Fia által megítéli az emberiséget. És aki állva marad, az gyakorolta az igaz vallást, és aki nem marad állva, az a hamisat.
A világi tudomány szerint a vallás az ember hiedelemvilágából származik, amit idővel ki lehet nőni, és a tudósok tesznek is róla, hogy kinőjön. Ha viszont igaz a bibliai kinyilatkoztatás, akkor a világi tudomány el fog bukni, márpedig igaz! (vö. 1Ján 2:17)
Második kérdés
Az állatoknak miért kell szenvedniük? Az eredendő bűn nem csak az emberekre vonatkozik? Miért ilyen durva a természet? Például a vadászó csimpánzok néha tartanak majomvadászatokat, amikor kisebb majmokra vadásznak és ha elkapnak egyet, akkor élve tépik szét, ez csak egy példa. Van egy féreg amelyik az állatok, köztük az ember szemébe rakják a petéjüket és az belülről kirágja azt, azzal táplálkozik.
Az eredendő bűn, de a bűn általában az állatokra nem vonatkozhat, mivel az állatoknak nincsen szabad döntési képességük, nincsen erkölcsi szabad akaratuk, mint az embernek, teremtettségüknél fogva. Olyan tehát nincsen a Bibliában, hogy bármely állat bűnös lenne, bűnt követne el, ami neki számon lenne tartva Isten által. Az állat spontán indulatainak, ösztöneinek engedelmeskedik és a tetteit sem tudatosan /előre megfontoltan/ viszi véghez.
A bűn fogalma kifejezetten az emberhez kapcsolódik. Bűn az, amikor az ember megsérti Isten reá vonatkozó erkölcsi irányadó mértékeit, és amilyen szintű a bűnelkövetés, olyan mértékű a bűn maga.
Sajnálatos módon Ádám és Éva az Édenkertben /amit a r.k.egyház nem is fogad el történelmileg és földrajzilag létezőnek/ szembefordult az Isten akaratával, ami miatt bűnösökké lettek és halálra ítéltettek. Az emberi utódok örökölték a a bűnös állapotukat. Eleve mindenki bűnösként születik, hiszen az ősszülők állapota kizárja azt, hogy bűntelen utódokat nemzenek, mint ahogy pl. egy fekete bőrű házaspár utódai is fekete bőrűként születnek.
A bűnös alapállapothoz hozzátartozik a bűnre való hajlam, a bűnös természet, ami egy csecsemőnél még ugyan nem mutatkozik meg, de már egy gyereknél előjön, pl. amikor az önző hajlamait kimutatja. Egy felnőttnek pedig alapjaiban küzdenie kell bűnös természete ellen, amely az egyéniségében benne rejtőzik. Egyedül Jézus Krisztus volt teljesen mentes a bűntől, mindenki más a bűnössége miatt megváltásra szorul, még Jézus anyja is, Mária. /Neki is az Ádámtól örökölt bűn miatt kellett meghalnia./
Ami pedig az állatokat illeti, kezdetben mindannyian növényevők voltak, egymással és az emberekkel békességben éltek. Amikor azonban az Isten az ember bűne miatt megátkozta a földet (vö. 1Mózes 3:17-18), megjelentek a tövisek, bogáncskórók, amik azelőtt nem teremtek és az átokhoz tartoztak. A természeti rend ezen felborulása az állatvilágot is érintette, mivel egyik a másikhoz kapcsolódik, hiszen teljesen irreális azt feltételezni, ha Isten a növényvilág arculatát negatív irányba változtatja, az állatvilágét pedig nem.
Amikor majd az oroszlán ismét növényevő lesz (vö. Ézsaiás 65:25), ez csak úgy képzelhető el, hogy Isten genetikai szinten fogja megváltoztatni az állatokat, nem pedig átneveléssel/rászoktatással. Ennek alapján állítható, hogy a kezdetben növényevő állatok is genetikailag lettek húsevőkké téve és így kezdtek el egymásra vadászni. Azonkívül /özönvíz után/ az ember is vadászni kezdett rájuk, amikor a húsevés meg lett engedve az ember számára. Mindezek miatt az állatvilág arculata megváltozott, és az eredeti funkciójától eltávolodott. Lényegében az ember bűnbe esése és a Föld elátkozása miatt a természeti rend a visszájára fordult. Pl. létrejöttek olyan kártevők, amik azelőtt nem voltak
Ugyanez vonatkozik a majmokra és bizonyos férgekre is. Az eredeti rendeltetésüktől messze eltávolodtak, de azt senki emberfia nem tudja megmondani, hogy milyen mértékben. Viszont azt olvassuk, hogy kezdetben a teremtésben minden igen jó volt. (vö. 1Mózes 1:31) Ha az ember engedelmes marad, az egész Földön paradicsomi állapotok jöttek volna létre, ehelyett azonban nap mint nap találkozhatunk a természet bizonyos mértékben eldeformálódott arculatával. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ez az állapot nem végleges, mert a megváltott emberiség ugyanolyan csodálatos környezetben fog élni, amiben kezdetben élt Ádám és Éva is.
Ami pedig az evolúciót illeti, önmagában semmi nem indokolja, hogy egy állat genetikailag növényevő vagy húsevő legyen, tehát az nem külső ok miatt válik azzá, hanem amit neki a genetikája előír. Pl. a birka nem válik húsevővé, míg a medve, vagy az ember mindenevő. És mivel a genetikai kódot Isten alkotta /nem magától lett/, így a felvetett kérdésre a Biblia adja meg a hiteles választ, nem a dogmáktól hemzsegő evolucionista tudomány.
Harmadik kérdés
Miért nem indul minden ember egyenlően? Például jóságot tekintve. Az emberek más és más tűrőhatással, empátiával jönnek a világra, a pszichopatáknak, szociopatáknak például egyáltalán nincs. Persze őket is meg kell büntetnünk, stb..de ők nincsenek tisztában azzal, hogy mi a jó és mi a rossz. A sorozatgyilkosok leküzdhetetlen vágyat éreznek a gyilkolásra, akkor sem tudnának leállni ha akarnának (a legrosszabb,hogy nem a legtöbbször is akarnak). Tehát a jóság nem is annyira döntés kérdése mint amilyennek mi hisszük, mintha Isten nem akarná, hogy mindenki egyformán legyen képes a jóra.
Amit mond az alapvetően téves, és az embert felmenti a cselekedetének súlyossága alól. Ilyen alapon bárki mondhatja, hogy nincs tisztában a jó és a rossz fogalmával, továbbá hogy belső késztetése van ezt vagy azt megtenni.
Pl. egy sorozatgyilkosnak leküzdhetetlen vágya van az ölésre? Érdekes, ha az a gyilkos éhes, mert mondjuk 3 napja semmit nem evett, és főznek neki egy nagy lábos paprikás krumplit, képes uralkodni magán, és megvárja, míg ehetővé hűl az étel, nem esik neki rögtön azon nyomban, mert a száját szétégeti. Ha pedig tud uralkodni magán az éhsége ellenére, akkor a gyilkolási vágyán is tudna uralkodni, de nem teszi, mert nem is akar uralkodni rajta. Sőt, kéjes vágyat érez az ölésre, tehát teljesen ő a felelős, amiért nem uralkodik a bukott természetén.
A Biblia azt mondja, hogy mindenkit a saját kívánsága vonz, és ha enged neki, az bűnt és halált eredményez.
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.” (Jakab 1:13-15)
A jóság és a rosszaság bizony döntés kérdése, hogy ki mit választ. Nem az van, hogy a rejtett indulataink hozzák meg a döntéseket helyettünk, hanem az van, hogy esetleg engedünk a bennünk lévő rejtett indulatainknak. De ez az engedés mégis egy tudatos döntés a részünkről. Mert netán hozzászoktattuk a testünket, hogy átvegyék a gyeplőt felettünk. Így kiütközik az akaratgyengeségünk. Mint aki hagyja, hogy a harag eluralkodjon rajta. Mert a testét nem nevelte meg, nem tanult meg uralkodni a testi indulatai fölött.
A Biblia kihangsúlyozza: „Jobb a hosszútűrő az erősnél; és aki uralkodik a maga indulatján, annál, aki várost vesz meg.” (Példa 16:32) Ez is mutatja, hogy létezik választási lehetőség és éppenséggel lehetséges a hosszú tűrést választani és az önuralmat, mintsem azoknak ellenkezőjét szabadon engedni.
A keresztények azt az utasítást kapják, hogy álljanak ellen az Ördögnek (1Péter 5:8); továbbá: „Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” (Róma 12:21)
Kérdező azt mondja, hogy egyenlőtlenül indulunk a jóságot tekintve, tképpen azt jelentené ez, hogy a belső ereje az egyik embernek születésétől fogva nagyobb, mint a másiknak, és akinek kisebb, az hátrányban van. Ellenben az az igazság, hogy ki jobban ellenáll a bűn késztetésének, ki kevésbé, de ez nem születési adottság, hanem tudatos elhatározás kérdése. Ha mindenki ellent tud állni egy forró étel hirtelen behabzsolásának, akkor másnak is ellent tud állni, ami felette uralkodni akar és bűnbe vinni. A mi egyéni felelősségünk, hogy uralkodjunk a rosszra vivő hajlamunkon, nem pedig hogy arra hivatkozzunk, mi gyenge akarattal születtünk. Ha ez így működne, akkor minden bűnelkövetőt, pedofilt, korruptat, gyilkost fel lehetne menteni arra hivatkozva, hogy nem tehet róla, mert ezzel a hajlammal született, aminek azért nem tud ellenállni, mert nem is lehet. Ellenben nagyon is lehet, sőt kell is. Hiszen Isten ezt várja el tőlünk, Ő pedig igencsak tudja, hogy képesek vagyunk rá!
A világi tudomány mindent az evolúcióval magyaráz, de teljesen ellentmondásos, mivel szerinte az erősebb, alkalmazkodni képesebb marad életben a természetben, ugyanakkor minden gyengét és kevésbé életrevalót meg akar menteni, vagyis a saját elfogadott alapelve ellen dolgozik.
A 2. rész következik

Nincsenek megjegyzések: