motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2016. szeptember 5., hétfő

Adventista tévtanítás

Az adventisták prolongált tévtanítása


Hetednapi adventista vagyok, és nem kéne olyan dolgokat terjeszteni rólunk, amely nincs bent a hitvallásunkban. Mi nem a mózesi törvényt tartjuk meg, hanem a 10 parancsolatot, amely már Mózes korában is elvolt különítve, figyelembe véve azt, hogy a két kőtábla a frigyládában volt, a mózesi törvény meg az oldalához volt állítva. A hagyományos keresztény tradíció szerint pedig, amit a katolikus egyház és a reformáció is vallott - az volt, hogy a 10 parancsolat érvényben van. Csupán a számozásban és a terjedelemben voltak eltérések. Ami pedig azt illeti, a mózesi törvények közül nem egy megjelenik az apostolok teológiájában, amit Őskeresztény gyülekezeteknek írtak, tehát nem húzták át az egészet úgy, ahogy van. Inkább a ceremoniális és a polgári törvények vettettek el, mert azok Izráel nemzeti érdekeivel voltak kapcsolatosak.”

A hetednapi adventisták ugyanúgy ragaszkodnak kedvenc tévtanaikhoz, mint bármely más felekezet tagjai, akik ebben gyakorolják magukat. Természetesen ezt mindenki visszautasítja, hogy illik rá a leírás. Tehát a kereszténység egyházai szerint mindenki más tévtanító, csak ő nem. Vagy pedig a Bibliának nincsen igaza.

Márpedig ha ez le van írva, akkor bizony lennie kell hamis tanítóknak most is!

„Valának pedig hamis próféták is a nép között, amiképpen ti köztetek is lesznek hamis tanítók /pszeudoprophétai = áltanító/, akik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, aki megváltotta őket, megtagadván, önmagukra hirtelen való veszedelmet hoznak.” (2Péter 2:1)

„Tudom a te dolgaidat, és a te fáradságodat és tűrésedet, és hogy a gonoszokat nem szenvedheted, és megkísértetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, holott nem azok, és hazugoknak /pszeudeisz = hazug, hamis, csaló/ találtad őket;” (Jelenések 2:2)

Minek alapján állítható, hogy az adventisták hamis tanítók?

Első:Mi nem a mózesi törvényt tartjuk meg, hanem a 10 parancsolatot, amely már Mózes korában is elvolt különítve, figyelembe véve azt, hogy a két kőtábla a frigyládában volt, a mózesi törvény meg az oldalához volt állítva.”

Az elkülönítés csak látszólagos, hiszen a kőtáblák elvesztek, a tízparancsolat szövege mégis megvan, mivel a Mózes törvénykönyve tartalmazta, vagyis a mózesi törvényhez tartozott.

„Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, amelyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izraelnek rendelésekül és ítéletekül.” (Malakiás 4:4)

A tízparancsolatról is meg kellett emlékezni, nem csak a többi /603/ mózesi törvényről, tehát ha Isten mind a 613 megtartását megkívánta/!/, akkor evidens hogy egybetartozott.

És ezek. Az „És” összeköti az előbbi parancsolatokat a következőkkel. Amint az előző parancsolatok a Szinajon nyilatkoztattak ki, épúgy a következő előírások is ott adattak (Mechilta). A Tóra nem ismer szigorú határvonalat a Tíz ige és a következő fejezetek törvényei között. Isten akaratát fejezi ki mind.” /Exodus 21,1-hez; Dr Hertz kommentárja – Mózes öt könyve és a haftárák/

Második: A hagyományos keresztény tradíció szerint pedig, amit a katolikus egyház és a reformáció is vallott - az volt, hogy a 10 parancsolat érvényben van.”

Az a lényeg, hogy a Biblia mit mond! Ha érvényben van a tízparancsolat, akkor a mózesi törvény is érvényben van /mivel egybetartozott/, tehát állatokat is kell áldozni, mivel abban elő van írva az állatáldozat. Sőt, az egész mózesi törvénykönyv érvényben van. És ha ez igaz, akkor Krisztus váltsághalála számunkra nem ér semmit, mivel törvény alatt vagyunk, nem kegyelem alatt.

Harmadik:Ami pedig azt illeti, a mózesi törvények közül nem egy megjelenik az apostolok teológiájában, amit Őskeresztény gyülekezeteknek írtak, tehát nem húzták át az egészet úgy, ahogy van.”

Ez tévedés, mivel ha egyetlen mózesi törvény érvényben lenne, akkor mind érvényben lenne, hiszen soha sem lehetett csupán némely mózesi törvényt megtartani az ÓSZ érvényességének ideje alatt, hanem egyszerre kellett az egész törvényt megtartani:

„És melyik nagy nemzet az, amelynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, amelyet én ma adok elétek?!” (5Mózes 4:8)

„És mikor bizonyságot tett az Úr Izraelben és Júdában minden prófétája és minden látnoka által, ezt mondván: Térjetek meg a ti gonosz utaitokról, és őrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, amelyet parancsoltam a ti atyáitoknak; és amelyet ti hozzátok küldöttem az én szolgáim, a próféták által:” (2Királyok 17:13).

„És ki nem mozdítom többé Izrael lábát erről a földről, amelyet adtam az ő eleiknek, ha szorgalmatosan az én parancsolataim szerint cselekesznek, és az egész törvény szerint, amelyet nekik Mózes, az én szolgám parancsolt.” (2Királyok 21:8)

„E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.” (Máté 22:40)

„Mert az egész törvény ez egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Galata 5:14)

„Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös. Mert aki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegővé lettél.” (Jakab 2:10-11)

Tehát ha valaki az ÓSZ érvényességének ideje alatt Mózes törvényei közül egyet megrontott /pl. a személyválogatás tiltásával kapcsolatos törvényt: 5Mózes 1:17; Jakab 2:9/, azzal mindet megrontotta, azt is, amit a tízparancsolat előírt (vö. Jakab 2:11), tehát az egész mózesi törvényt.

Ugyanez az alapelv érvényes az USZ-ben Krisztus törvényével kapcsolatban, itt is minden egyszerre és együtt érvényes!

Tehát nem Mózes törvényeinek némelyike érvényes az USZ-ben, hanem azok az alapelvek, amik Mózes törvényeiben visszatükröződtek.

Pl. Efézus 6:2-3-ban Pál visszaidézi a mózesi törvényt, de a 6:1, 4-ben szabja meg az USZ-i követelményt, amely a mózesi törvény alapelvét fogalmazza meg, nem pedig azt mondja, hogy érvényes Mózes törvénye egy az egyben.

Ugyanez Efézus 4:28-ban, nem visszaismétli a „Ne lopj” parancsolatot, hanem annak fényében fogalmazza meg az USZ-i kívánnivalót.

Negyedik:Inkább a ceremoniális és a polgári törvények vettettek el, mert azok Izráel nemzeti érdekeivel voltak kapcsolatosak.”

Az adventista tévtanításhoz tartozik, hogy olyan fogalmat használ, amit a Biblia soha sehol nem használt, és Jézus a száján soha ki nem ejtett. „Ceremoniális törvény” mint olyan nem létezik, ez egy adventista találmány, vagy átvették valahonnan, de nem a Szentírásból.

Pl. Jézus mit mond? „Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?” (János 7:19)

Ha igaz lenne amit az adventisták mondanak, akkor Jézus így mondta volna, hogy értsük a lényeget és a különbséget: 'Nem Mózes adta-e nektek a ceremóniális törvényt? és senki sem teljesíti közületek az erkölcsi törvényt. Miért akartok engem megölni /tízparancsolat – ne ölj/?'

Az egész ceremoniális törvény-féle elnevezést azért találták ki, hogy a Mózes törvényéből kiszedhessék a tízparancsolatot, mint ami nem része annak, ezért el sem töröltethetett, amikor az ÓSZ-et felváltotta az USZ, és a Mózes törvénykönyve megszűnt érvényesnek lenni.

A Bibliában ez van: „Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét /10+603/ eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;” (Efézus 2:15).

Ez nem jelent törvény nélküliséget, hiszen Krisztus törvénye mindazt magában foglalja, ami kötelező a keresztényekre nézve:

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Galata 6:2)

„Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.” (Róma 8:2) /A mózesi törvény mindenkit átok-halálra ítélt (vö. Galata 3:10, 13; 5Mózes 27:26; Jeremiás 11:3), mivel azt senki hibátlanul nem tudta megtartani Krisztuson kívül!/

„A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg.” (1Korinthus 9:21)

„Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni.” (Jakab 2:12)

Az adventisták azok nyomdokain járnak, akik az I. században a Mózes törvénye alá akarták visszavinni a keresztényeket, vagyis a törvény átka alá:

„Némelyek pedig, kik Júdeából jöttek alá, így tanítják vala az atyafiakat: Ha körül nem metélkedtek Mózes rendtartása szerint, nem üdvözülhettek.” (Apcsel 15:1)

„Előállának azonban némely hívők a farizeusok szerzetéből valók közül, mondván, hogy körül kell metélni őket, és megparancsolni, hogy a Mózes törvényét megtartsák.” (Apcsel 15:5)

Válasz erre: „Most azért mit kísértitek az Istent, hogy a tanítványok nyakába oly igát tegyetek, melyet sem a mi atyáink, sem mi el nem hordozhattunk?” (Apcsel 15:10)

Mivel Mózes törvénye mindenkit elátkozott, azért volt elhordozhatatlan. Isten törvénye bár tökéletes minta volt, de a tökéletlen embert halálra ítélte:

„Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, aki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek. Mert mikor a testben voltunk, a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak; Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában. Mit mondunk tehát? A törvény bűn-e? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad. De a bűn alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; mert törvény nélkül holt a bűn. Én pedig éltem régen a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedék a bűn, a Én pedig meghalék; és úgy találtaték, hogy az a parancsolat, mely életre való, nekem halálomra van. Mert a bűn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa. Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó. Tehát a jó nekem halálom lett-e? Távol legyen: sőt inkább a bűn [az], hogy megtessék a bűn, mely a jó által nekem halált szerez, hogy felette igen bűnös legyen a bűn a parancsolat által.” (Róma 7:4-13)

„Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön.” (Róma 11:32)

De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek.” (Galata 3:22)

Amikor tehát a körülmetélkedés mózesi törvényét újra érvényesnek jelentették ki egyesek, ezzel visszavitték a gyanútlanokat a mózesi törvény és annak átka alá:

„Annak okáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával. Íme, én Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus nektek semmit sem használ. Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, aki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani. Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek. Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét. Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetélkedetlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit. Jól futottatok; kicsoda gátolt meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak? Ez a hitetés nem attól van, aki titeket hív. Kis kovász az egész tésztát megkeleszti. Bizodalmam van az Úrban ti hozzátok, hogy más értelemben nem lesztek; de aki titeket megzavar, elveszi az ítéletet, bárki legyen. Én pedig atyámfiai, ha még a körülmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya. Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik titeket bujtogatnak. Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ez egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Galata 5:1-14)

Ismételjük meg a lényeget: „Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, aki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani. Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek.” (Galata 5:3-4)

Ugyanez érvényes a 24 órás szombatra is a következőképpen: 'Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, aki a szombatot ünnepli, hogy köteles az egész törvényt megtartani. Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek.'

Így a farizeusok: - ha körül nem metélkedtek! Így az adventisták: - ha nem tartjátok meg a szombatot! Nem üdvözülhettek. Tehát az üdvösséget Mózes egyik törvényének megtartásától teszik függővé.

Ez esetben meg kell tartani Mózes egész törvényét /10+603/, így mondja Pál apostol, mert az ilyen ember cselekedetek által üdvözülhet csak /a törvény hibátlan megtartása által/, mivelhogy a Krisztusi kegyelemből kiesett.

Az adventisták nem kiestek a krisztusi kegyelemből, hanem soha nem is voltak benne. Illetve, ha valamikor azt a /téves/ tantételt fedezték fel, hogy érvényes a 24 órás szombat ünnep, és elkezdték megtartani, akkor estek ki a kegyelemből!

Ugyanis a szombat ünnep soha nem adatott az Izrael kapuin kívüli pogányoknak, hanem csak nekik, akik a kapukon belül voltak:

„De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, [se] szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van;” (2Mózes 20:10).

„Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izraellel. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velük. Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok 147:19-20)

„Akik izraeliták, akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek;” (Róma 9:4).

Ha pedig az Izraelé volt a törvényadás, akkor őket kötelezte egyedül a szombat törvény, a pogányokat nem, de ugyanígy a keresztényeket sem!

„Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat/ok/ dolgában: Melyek [csak] árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé.” (Kolossé 2:16-17) /A szombatok többesszáma még nem jelent ceremoniális szombatokat, ennek bárki utánanézhet, a tízparancsolat szombatja is ehhez tartozott. (vö. Ezékiel 20:12, stb.)

A 24 órás szombat ünnep annak a Krisztus által kapott folyamatos nyugalomnak volt az előképe, amibe minden hű Krisztus követő bemehet. /Nyilván nem 24 órás szombatról van szó, hiszen egy 24 órás nyugalomba nem lehet bemenni, már nyelvtanilag sem./

„Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól, Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék.” (Zsidók 4:10-11)

Az, hogy a szombat a Teremtés emlékünnepe volt, ugyanúgy nem igaz, mint ahogy nincsen a Bibliában olyan, hogy 'ceremoniális törvény'. Ez egy kitalált műszó, mint ahogy a 'Teremtés emlékünnepe' sem szerepel sehol a Bibliában. Ugyanígy a 'Szentháromság' kifejezés sem. /Létezik Atya, Fiú és szent szellem, de nem létezik Szentháromság, Egy Istenben három személy!/

Ezekkel a szavakkal alkotóik olyasmiket fejeznek ki, amiket Isten sohasem fejezett ki a Bibliában. Márpedig ha valakinek kevés az, amit Isten kifejezett a Bibliában, és ahhoz hozzátesz, az Isten megbünteti.

„Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: [Hogy] ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak.” (Jelenések 22:18-19)

Ez, bár a Jelenések könyvégen végén szerepel, de nyilván a korábbi könyvekre is érvényes a kijelentés, hogy senki ne lopjon ki semmit a Bibliából, de ne is tegyen hozzá semmit!

Az adventisták hozzátettek a Bibliához /Teremtés emlékünnepe; ceremoniális törvények, stb./, a r. katolikusok a tízparancsolatból kilopták a faragott képeket tiltó parancsolatot /stb./, mások Isten JHVH/Jahve/Jehova nevét lopták ki belőle, és a Küriosz szóval helyettesítették, hogy Jehovát /a mi Istenünket – János 20:17; Jelenések 12:10/ Jézussal, az ő Felkentjével – Apcsel 4:27; Zsidók 1:9/ azonosítsák. Sokan sokféle módon lettek engedetlenek.

Óvakodjatok a hamis tanítóktól!


„Aki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. Aki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé.” (2János 1:9)

Lásd még:

A keresztény erkölcs vajon a tízparancsolatra épül? /itt/

Nincsenek megjegyzések: