Fotó: Tommy Bond az Unsplash-en
Iván Gábor IGe
A bibliai Isten és Sátán egy és ugyanaz
„Hiszen a Sátán Isten elméjének meghasadása. A lény ugyanaz, csak éppen egyszer ennek másszor meg másnak hiszi magát. Ez magyarázat a biblia önellentmondásaira és a bibliai Isten tömeggyilkosságaira, a nagy-nagy állítólagos szeretet mellett.
A fenti érv levezetése röviden;
I. A biblia szerint Isten előtt nem volt Sátán
II. A Sátánt Isten teremtette a biblia szerint
III. A bibliai Isten akármilyen mindenható, állítólag a Sátánt nem tudja legyőzni. Ez csak akkor lehetséges logikailag ha a Sátán Önmagában rejlik, hiszen csak önmagát lehet képtelen legyőzni. Különben egy csettintéssel kinyírhatná a Sátánt
IV. Az elmélet magyarázatot ad a SátánIsten tömeggyilkosságaira és rémtetteire is.
ismeretlen szerzőtől: "Nem vagyok teista sem ateista. (sem magyar tanár:D) Egyszerűen csak van egy (nem biztos, hogy olyan egyszerű) kérdésem:
iSTeN (=) SáTáN
Miért ugyanazok a mássalhangzói e két szónak, ráadásul ugyanolyan sorrendben? Ha az Isten és a Sátán sok-sok egyház szerint ennyire egymás ellen vannak, akkor miért engedik meg ezt a hasonlóságot? Ha én valakivel ennyire nem jönnék ki, mint ezek ketten, akkor biztos nem így hívnának... Persze az "IstEn"-ben vannak a magas magánhangzók, és a "sÁtÁn"-ban a mély. Ez logikus, de attól még hasonlít egymásra a két szó. Kérdem én: miért adtak két ennyire hasonló nevet két ennyire különböző jellemnek? ...."
A jelenlegi SátánIsten hívők szerint a Sátánnak hatalma van, a Sátán nem pusztult el, a Sátán létezik. Kik is a valódi sátánhívők, sátánisták? Azok, akiknek a Sátán egy mese, vagy mítoszalak, vagy azok, akik éltetik a mítoszát, meséjét? Ugye milyen mulatságos, hogy tudományos szempontból a judeokeresztények tekinthetők sátánistáknak.
Forrás: https://vilagnezet.blog.hu/2012/08/27/a_bibliai_isten_es_satan_egy_es_ugyanaz
XXXXXXXXXX
Fenti cikk színvonala kb. az a szint, amikor a suszter önszorgalomtól indíttatva agyműtétet végez, és kalapálhatóságának a feszültségét kiadja a megmunkálható anyagon. A tartalomból ítélve mielőtt a szerző ezt a disszertációt megírta, a műtétet elvégezte – saját magán, és utána bátorkodott nekimenni azon magaslatok megdöntésének, amelyek meghaladják a tudását, de a képzelőerejét annál inkább zsibongásra késztették.
Azt azért illenék tudomásul venni, hogy aki a Bibliához hozzányúl, ha nem ért hozzá, az ahhoz hasonló, amikor egy magát tűzszerésznek kiadó pancser egy pokolgépet igyekszik hatástalanítani, aztán csodálkozik rajta, hogy kilöveti magát az űrbe – ejtőernyő nélkül.
Mert a végén fellebbezhetetlen alapot szolgáltat saját maga ellen az ítéletre (vö. Máté 25:24-30), ami ki van jelentve, hogy meg fog történni – függetlenül attól, hogy erről mit hisz valaki. (Vö. Apcsel 17:31)
Ha már a pokolnál tartunk, a Bibliában a pokol kifejezés nem az Ördög és démonainak a lakhelye, sem nem valami szellemi büntetés-végrehajtási intézmény telephelye, hanem egyszerűen az emberiség közös sírja.
Hogy értsük a szó jelentését, a szótárba való betekintéstől sem riadunk vissza:
[G86 ὁ ᾅδης, -ου (ho hadész, -u) 1) Hádész, görög eredetű tulajdonnév, jelentése talán: láthatatlanul ítélő. 2) A Bibliában az élők közül eltávozott lelkek lakhelye, illetve a megváltás után az elkárhozott lelkek tartózkodási helye (Seól ill. pokol). 3) A Jelenések könyve többször is személyként említi Hádészt, aki a tűz tavába fog vettetni, hogy megkapja végső büntetését. (Jel 6:8, 20:13-14)]
Ami meg a szövegösszefüggést illeti, hogy mennyire nem büntetés-végrehajtási intézmény, mutatja, hogy bűntől teljesen mentes Jézus Krisztus szelleme /élete/ is egy ideig a pokol rabságában volt:
„Előre látván [ezt], szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban /hádész/, sem az ő teste rothadást nem látott. Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.” (Apcs 2:31-32)
Ami pedig a Jelenések könyvének idézeteit illeti, a halál és a pokol is kiadta a halottait, utána akik nem voltak beírva az élet könyvébe, a halállal és a pokollal együtt a tűz tavába lettek vetve. (Vö. 1Kor 15:26)
A tűz a megsemmisítés jelképe, a halál és a pokol a halotti állapotot jelöli, vagyis akik az emberiség közös halotti állapotában voltak, azokat Isten feltámasztja az ítéletre. [Nem véletlenül van kiírva némely temető bejárata fölé: Feltámadunk! Amit persze a legtöbben megmosolyognak, mivel fogalmuk nincs az Élet eredetének hátteréről és egy nihilista-materialista tudományos világnézeti felfogásban altatták el magukat.]
Az Élet könyvébe való beírás annak alapján történik, amit az ember a földi életben az életvitelével kiérdemel magának, ezek azok a cselekedetek, amelyek alapján megítélik majd. (Vö. 2Kor 5:10)
Azok a jelképes könyvek nyittatnak meg, amelyekben fel van jegyezve mindenkiről, hogy miket cselekedett, és nem arról van szó, hogy majd ott valaki a feltámadása után az életvitelével megírja a bizonyítványát. Aki ezt gondolja, az úgy véli, hogy ott majd netán lehet garázdálkodni és a tettek alapján kiérdemelni, a pozitív vagy negatív elbírálást. De abban az új világban, ahol igazság fog lakozni (vö. 2Pét 3:13), igazságtalanság és annak cselekedetei sem lakozhatnak, mert az igazság kizárja az igazságtalanság cselekedeteit és azoknak elkövetőit, ahogy Ézsaiás próféta anno isteni ihletés által kijelentette:
Ézsaiás 26:10 Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.
Hanem lesz feltámadásuk mint igazaknak, mind hamisaknak, a jók az ítéletre támadnak fel, a gonoszok meg az ítéletre. (Vö. Apcs 24:15; Ján 5:29)
Akik úgy gondolják, majd a földi feltámadásuk után dől el az ottani életmódjuk alapján, hogy a jók vagy a gonoszok közé számláltatnak, az nem ismeri a Bibliát vagy félretájékoztatták.
Ezen kis kitérő után, rátérve a cikk állításaira, választ adunk annak félresiklott feltevéseire.
Hogy Sátán Isten elméjének meghasadása volna, ez minden alapot nélkülöző spekuláció. Sátán egy angyalteremtmény volt, aki meghasonlott önmagában, aminek a lehetősége a szabad akaratból kifolyólag adódik, hiszen valódi szeretet nem létezhet a nem-szeretés lehetősége nélkül.
Akkor bukott el, amikor magának akart követőket és általuk dicsőséget keresni, és ugyanez más esetekben is nyilvánvaló, pl. amikor az első századi apostoli korszak után elkezdődött a kereszténység hitehagyása:
Apcs 20:29-30 Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jőnek ti közétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak. Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják.
Sátán is elkezdett az Édenkertben fonák dolgokat beszélni, hogy Istentől elfordítsa és magához édesgesse az első emberpárt, ami sikerült is neki, mert az Istennek való feltétlen és megfellebbezhetetlen engedelmességet felcserélték önző módon a saját öntörvényűk által kiokoskodott életvezetésre. Amire Isten nem adta az áldását /hanem azt az öregedési program beiktatásával és halállal bűntette – Róma 5:12/, mert az ember nem úgy van teremtve, hogy Tőle függetlenül sikeresen irányítsa az életét. (Vö. Jer 10:23)
[Ennek igazsága meg is látszik az emberi 6 ezer történelem teljesen eltorzult vadhajtásain, ahol az önkényuralom, erőszak, visszaélések, leigázások, gyilkosságok és mindenféle szenvedést kiváltó cselekedetek napirenden voltak /vannak/, úgy társadalmi mint egyéni szinten.]
„A lény ugyanaz, csak éppen egyszer ennek másszor meg másnak hiszi magát. Ez magyarázat a biblia önellentmondásaira és a bibliai Isten tömeggyilkosságaira, a nagy-nagy állítólagos szeretet mellett.”
Egy teljesen eltorzult elme szitkozódásai ezek. Isten és Sátán két teljesen különböző lény, Isten a Teremtő, az Ördög meg egy bukott teremtmény. A Biblia önellentmondásait meg ha valaki úgymond észreveszi, a sajátját miért nem?
Azok az állítólagos önellentmondások nagyon is megválaszolhatók a Szentírás összefüggései és egyéb adatok összevetése által, nem véletlenül nem idézett egyet sem az ügyeletes önjelölt ateista prókátor, aki bezzeg nem rest Isten tömeggyilkosságaira hivatkozni. Milyen érdekes, hogy pont az ellenszenvtől fűtött ateisták rágalmazzák Istent, de hogy azt megállapítaná, hogy pontosan az ateisták vérárama a bűnözés /ez természetesen nem vonatkozik minden ateistára, mert a legtöbben közülük a világi törvények tisztelői!/, arra már nem telik neki a felvilágosult műveltségéből.
Ugyanis az Isten fő törvénye valóban a szeretet, ahogyan olvassuk:
1Ján 4:8 Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.
Ha tehát valaki tudatosan a felebarátja kárát keresi /lásd pl. kiberbűnözőket világméretekben/, az szánt szándékkal szembe megy Isten szeretet-törvényének, és annak az állapotnak a szellemi attitűdje az illető istentagadó (ateista) felfogása, állásfoglalása. És ha valaki ezt mint vallásos vagy névleges keresztényként követi el /bűnt gyakorol/, Isten előtt ateistának minősül. Hiába mondják rá, vagy vallja saját keresztényi mivoltát, mert a tettei tagadják azt!
Itt már arra is választ adtunk, hogy miért van annyi szenvedés a világban, amit megint Isten nyakába varrnak, - hogyha volna, nem engedné meg, ha meg megengedi, akkor nem szerető Isten.
Erre az a válasz, hogy a 6 ezer éve fennálló világrendszer a Sátán uralma alatt van (vö. Luk 4:5-6), ahol pontosan azok okozzák mások szenvedését /az állatokét is beleértve/, akik az Isten erkölcsi irányadó mértékeit felcserélték a saját egyéni érdekeik uralta erkölcsi, illetve erkölcstelen törvényeire bűnös beidegződéseikkel, miközben azt hangsúlyozzák, hogy egyetemes erkölcsi törvény nincs is, mi magunk döntjük el mi a törvény, mi a normális, mi a sikerre vezető magatartás. Vagyis a szekuláris világberendezkedés. De azért említsük meg:
- A legnagyobb ateista hitszónok erkölcs himnuszát is megsemmisíti a piti ateista autótolvaj, aki a tettével rácáfol a hitelesnek beállított ateista hitelvek hamisságára. Naponta több ezerszer megtörténik.
Az ateizmus az Isten elutasításának egy olyan primitív formája, amely a saját öntörvényűségét ugyan szellemre vezeti vissza, a sajátjára, de világegyetemet koordináló törvényeket bármire hajlandó visszavezetni, csak szellemre nem. -
Aztán ha Isten az ilyen életvitelt bünteti, akkor a józan ítélőképességtől elrugaszkodottak egyszerűen tömeggyilkosnak nevezik Őt. Holott Isten senkit nem büntetett, nem ítélt halálra, ha az megtartotta a felebaráti szeretet törvényét (vö. Márk 12:29-31), vagy nem vétett Isten törvénye ellen, amely mindenkor az egyén vagy a társadalom javát szolgálta.
Mondjunk két példát, egy szombaton fát szedegetőt halálra ítéltek.
„Mikor pedig Izráel fiai a pusztában valának, találának egy férfiat, ki fát szedeget vala szombatnapon. És elvivék azt, akik találták vala azt fát szedegetni, Mózeshez és Áronhoz és az egész gyülekezethez. És őrizet alá adák azt, mert nem vala kijelentve, mit kelljen vele cselekedni. És monda az Úr Mózesnek: Halállal lakoljon az a férfi, kövezze őt agyon az egész gyülekezet a táboron kívül. Kivivé azért őt az egész gyülekezet a táboron kívül, és agyon kövezék őt, és meghala, amiképpen parancsolta vala az Úr Mózesnek.” (4Móz 15:32-36)
„Hogy hozzák el Vástit, a királynét a király elé, királyi koronával, hogy megmutassa a népeknek és fejedelmeknek az ő szépségét; mert szép arcú vala. De Vásti királyné nem akara menni a király szavára, mely vala az udvarmesterek által. Erre igen megharagudott a király, és az ő haragja felgerjede benne. És monda a király az időket mérő bölcseknek, (mert a királynak összes dolgai a jog- és törvénytudók elé [tartoznak]. Legközelebb valának pedig hozzá: Karséna, Sétár, Admata, Társis, Méres, Marséna, Mémukán, Persiának és Médiának hét fejedelme, akik láták a király arcát, [és] elől ülének az országban): Törvény szerint mit kellene cselekedni Vásti királynéval, mivelhogy nem teljesíté Ahasvérus királynak az udvarmesterek által üzent beszédét? Akkor monda Mémukán a király és a fejedelmek előtt: Nemcsak a király ellen vétkezett Vásti királyné; de valamennyi fejedelem és minden nép ellen, Ahasvérus király minden tartományában;
Mert a királyné cselekedetének híre fut minden asszonyhoz, úgy, hogy megvetik férjeiket szemeik előtt, és azt mondják: Ahasvérus király megparancsolá, hogy Vásti királyné hozzá menjen, és nem ment. És e napon [ugyanazt] fogják mondani Persia és Média fejedelemasszonyai, akik meghallják a királyné cselekedetét, a király minden fejedelmének, és lesz elég megvetés és harag. Ha azért a királynak tetszik, bocsásson ki királyi parancsot a maga részéről és irattassék a Persa-Méd törvények közé, visszavonhatatlanul, hogy ne jöjjön többé Vásti Ahasvérus király színe elé, és hogy az ő királyságát adja a király másnak, aki jobb ő nálánál.” (Eszter 1:11-19)
A lényeg ebben a mondatban van: „Mert a királyné cselekedetének híre fut minden asszonyhoz, úgy, hogy megvetik férjeiket szemeik előtt, és … lesz elég megvetés és harag.” - Tehát az ellenszegülés engedetlenséget szül. A szombaton tiltott cselekedet és a királyné szembeszegülése a királlyal ugyanazt a lázadást és megvetést szüli, mert maga a cselekedet fejezi ki Isten és a király megvetését.
Akik anno Izraelben szándékosan Isten törvénye ellen vétettek, azok rendkívül rossz példát mutattak, és ha ezt Isten engedi elharapózni, azt a nép egységét teljesen szétzilálja.
Ugyanez keresztényi oldalon:
„Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek. Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.” (2Kor 6:14-18)
1Kor 15:33 Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.
Ugyanezt mondja a népi bölcsesség: aki korpa közé keveredik megeszik a disznók!
A gonosz társaság egyenlő azokkal, akik megtapossák Isten egyetemes erkölcsi irányadó mértékeit, már ezért sem ajánlja a Szentírás, hogy hívő nem hívőt válasszon házastársául. Mert ha az illetőnek teljesen más nézetei vannak erkölcsi /stb./ tekintetben, akkor az igencsak képlékeny, netán egyéni érdekektől fűtött irányadó mértékeit fogja erőltetni, amiből aztán konfliktusok tömegei származhatnak és származnak is.
Az Isten úgymond „tömeggyilkossága” /pl. az özönvíz népének a megsemmisítése/ ugyanezt a célt szolgálta, mivel, ahogy olvassuk:
1Móz 6:5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.
Ha ezeket életben hagyja, kikövetkeztethető, hogy az akkori elaljasult emberiség milyen pusztítást végez a Földön.
[És itt arra is gondolni illenék, hogy ma a világban fegyverkezési őrület tombol, aminek józan ésszel na mégis milyen végkimenetele lehet, ha Isten hagyja tejesen kibontakozni ezt az életutat és életfelfogást? Ha az egyén képes az önpusztításra, a társadalom miért ne lenne képes, ha annak vezetői a fegyverkezésben látják a béke garanciáját és azt egymásra kényszerítik?!
Minden pénzt felemészt a háborúra való felkészülés, miközben pillanatok alatt békét lehetne kötni és egymással békében élni, ha Isten szeretet-törvényét az illetékesek magukévá tennék és betartanák. De hát egy önmagától keletkezett céltalan, teljesen értelmetlen univerzumban na mégis miért lenne eszménykép a béke és kölcsönös barátság univerzális eszményképe? Abból nincs haszon, miközben a fegyverek gyártásából és a konfliktusok szításából igen.]
Ami pedig Isten ’bosszúálló’ mivoltát illeti, ezek a tanulmányok rámutat ennek a megalapozatlanságára:
https://darwinkaprazata.blogspot.com/2022/02/az-amalekitak-itelete-es-tanulsagai.html
https://darwinkaprazata.blogspot.com/2022/03/bosszuallo-e-az-oszovetsegi-isten.html
Továbbmenve a rágalmazási hadjárat tárgyalásában, ezt írja: „A bibliai Isten akármilyen mindenható, állítólag a Sátánt nem tudja legyőzni.” Ez a vád kb. azon a szinten mozog, hogy Isten nem tud akkora követ teremteni, amelyet maga sem tud felemelni. Isten nem emelget köveket, miközben az ateista kopaszsága nem akadályozza őt abban, hogy futás közben lobogjon a haja, mialatt saját magát igyekszik lehagyni.
A Biblia kinyilatkoztatja, hogy az Ördög végső sorsa a megsemmisülés (vö. Jel 20:10), tehát ez a foghíjas elképzelés sem állja meg a helyét.
Újabb kérdés:
„Miért ugyanazok a mássalhangzói e két szónak, ráadásul ugyanolyan sorrendben? Ha az Isten és a Sátán sok-sok egyház szerint ennyire egymás ellen vannak, akkor miért engedik meg ezt a hasonlóságot?... Kérdem én: miért adtak két ennyire hasonló nevet két ennyire különböző jellemnek? .…"
Ha már valaki a nyelvtant feszegeti, tudja meg, a Biblia Sátánt e világ istenének nevezi (2Kor 4:4), és ilyen alapon van hasonlóság, de maga a szó számtalan célszemélyre van alkalmazva, kitalált bálványistenekre is /pl. Baál/, még arra is, hogy valakinek istene a saját hasa (vö. Fil 3:19). Az isten szót emberekre is alkalmazza, mint pozíciót, amivel a hatalmuk van kifejezve. (Vö. Ján 10:34-35)
Egyébként Sátánt Ördögnek is nevezik (Jel 12:9), meg kígyónak, sárkánynak, attól függ, milyen szerepet tölt be bizonyos helyeken. Tehát a névhasonlóság a Biblia Istene kapcsán nem áll fent, ugyanis Isten neve tudniillik 4 betű, az a bizonyos tetragrammaton, aminek semmi köze Sátánhoz. Hogy valakinek az alapműveltsége idáig nem terjed ki, i’m sorry.
„Az a szó, hogy «isten», számomra semmi más, mint az emberi gyengeség kifejezése és terméke; a Biblia tiszteletreméltó, ám primitív és meglehetősen gyermeteg legendák gyűjteménye. Ezen számomra a legkifinomultabb értelmezés sem fog változtatni.” -
Ami Einsteint illeti, gyakran ábrázolták, és számos fotón látható, amint a jellegzetes pipáját szívja. A pipa a személyiségének szinte védjegyévé vált. Úgy tartották, hogy élvezte a dohányzást, és a pipája segített neki a gondolkodásban és a koncentrációban.
Nyilván Einstein a pipázást többre tartotta, mint ezt a felhívást:
2Kor 7:1 Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.
Innentől kezdve számára az öntisztítás igénytelensége összefüggött a személyes Istenbe vetett hit igénytelenségével, ami általános értelemben nem mérvadó senki számára.
Többek között ilyet is mondott:
„Nem hiszek egy személyes Istenben, és ezt soha nem tagadtam, de világosan kifejeztem. Ha van bennem valami, amit vallásosnak nevezhetünk, akkor az a világ szerkezetének határtalan csodálata, amennyire tudományunk fel tudja fedni.” /Dukas, Helen (1981). Albert Einstein az emberi oldal. Princeton: Princeton University Press, p.43. Einstein-levéltár 59-454 és 59-495./
Amit Einstein talán nem gondolt végig: Az Istenhez vezető legrövidebb lépcső: irányított erőhatás, ami mögött intelligencia van, ami mögött szellem van, ami mögött elme van, ami mögött tudat van, ami mögött személyiség van. Az univerzumban pedig elképesztő nagyságrendű intelligencia van, tudatos elme van, Isten van! Pont. Amikor a gondolkodás anyagi kifejezésmódjának betűit sorrendbe tettem, irányított erőhatást gyakoroltam az éppen kéznél lévő adathordozóra, ami mögött intelligencia van, ami mögött szellem van, ami mögött elme van, ami mögött tudat van, ami mögött személyiség van. Pont. Ez lenne az ember, egy a sok milliárdból, Isten pedig az az egyetlen, Akinek a létezését az Ő intelligenciával telített alkotásai bizonyítják.
"A természet törvényei egy olyan szellem létezését mutatják meg, amely az emberekénél sokkal magasabb rendű, és amellyel szemben szerény erőnkkel alázatosnak kell éreznünk magunkat." /Phyllis Wrighthoz, 1936. január 24. Az eredeti német nyelvről lefordítva: Max Jammer, Einstein and Religion: Physics and Theology, Princeton, 1999, 92-93./
Ha pedig a természet törvényei mögött intelligens szellem van, önmagában nem ér semmit, ha nem kommunikál az emberrel, akit saját szellemi képére és hasonlatosságára teremtett! Minden ember – testi formája ellenére - egy szellemi lény, és aki házasságot köt, az egy agyat vesz el, vagy egy agyhoz megy hozzá.
Mindenkinek a szellemisége a saját egyéni felkészültségének és kiiskolázottságának a tükörképe, ami az ateistákra ugyanúgy vonatkozik. Az ateista szellem, minél inkább értelmiségnek titulálja magát, annál inkább hajlamos az önbölcsességre, a gőgre, hogy egy maga felett álló szellemi entitást ne fogadjon el. Einstein ezt úgy oldotta meg, hogy elismerte az univerzum mögötti szellem felülmúlhatatlanságát, de hogy ne kelljen neki magát alárendelnie, annak személyes mivoltát megtagadta. Hogy ezzel a saját üdvösségét munkálta-e ki vagy a kárhozatát, majd elválik, hogy mire támad fel.
A záró gondolat:
„A judeokeresztények tehát mazsola ateisták, vagy alternatív ateisták. Mert igazából nem is Istenük van, hanem Sátánuk.” - Nos ez olyan szinten primitív megfogalmazás, hogy nehéz érdemben elbírálni. Mert nincs benne semmi érdem. Sem józanság, sem utánajárás, sem tárgyilagosság, sem korrektség. Olyan mint egy szellemi szellentés. Még jó hogy szaga csak ott van, ahol kibocsátották, és ahol sok ilyen van, annak bódító illata nyilván nem tűnik fel a víg duhajkodás közben magáról megfeledkezett szellentőnek.
Ahogy olvassuk:
Róm 11:8 Amint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nékik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.
2Thessz 2:11-12 És azért bocsátja (pempei = küldi) reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak; Hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.
