„Bárcsak te is felismernéd ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől.” Lukács19:42 (H Káldi)
Mutatok neked egy fényképet és megkérdezem - kit látsz a képen? 99%, hogy azt fogod mondani: - egy angyalt látok.
Vajon a te látásod mennyiben tükrözi a valóságot? Az a te hozzáállásodtól függ. Talán nem hiszed el, de a döntő nem az, amit a szemeiddel látsz, hanem amit a személyiségeddel látsz.
Kétféle látásmód van jutalmazva a te felismerésedben, amire nem is gondolsz, mert az is a te látásmódod része és annak a jutalma. Ezt a kétféle jutalmat így fejezi ki a Biblia:
2Timótheus 2:7 Értsd meg amit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.
2Thesszalonika 2:11-12 És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak; Hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.
Teljesen mindegy hogy ki vagy és hogy hol élsz, a te eddigi életed, az életfelfogásod, a műveltséged, a létezéshez való viszonyod eldönti, hogy melyik látásmódra vagy méltó, mert az fejeződik ki abban hogy mit látsz a képen, és amit látsz, az tulajdonképpen a megértésed tükörképe vagy tévelygésed jutalma.
Minden gondolkodó embernek van véleménye a világról és a saját benne elfoglalt helyéről. Akár gondolhatja azt is, hogy megtalálta a helyét a világban. Ahogy Tamási Áron mondja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
Gondolod, hogy ez a kijelentés a Timótheusnak írt levélben említett jutalom és nem a Thesszalonika-féle jutalom eredménye? Lehet rá egy tipped, de mi a garancia arra, hogy jól látod a szituációt?
Nyilván emberi szempontok szerint közelíted meg a kérdést, de léteznek más szempontok is. Hogy ezt eddig talán nem vetted figyelembe, ez is annak lehet a része, hogy el van rejtve a szemeid elől, ami a békességedre szolgál?
A Bibliának az egyik legfontosabb kijelentése az, amit Jézus így adott át anno a követőinek:
János 17:3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
Már ahogyan viszonyulsz ehhez a kijelentéshez, visszatükröződik abban, hogy mit látsz a képen.
Könnyen lehet, hogy a te hozzáállásod, az őszinteséged, az igazságkeresésed dönti el, hogy ebben az ismeretben meddig jutsz, jutottál el, és hol tartasz ma? Bizony ez egy nagyon lényeges szempont, és még az is megeshet, hogy saját magadat is félreismered.
Honnan lehet ezt tudni, hogyan lehet felismerni? Tud ebben egyáltalán valaki segíteni neked? Kívülről majdnem azért lehetetlen, mert a felismerés hegyét magadnak kell megmásznod, és egy kívülálló amit mond, az neked idegenül fog hangzani.
Egy teológus-lelkész egyik nyilvános YouTube előadásának a végén felteszi a kérdést: - „Minek örülnék én magam, hogy mit tegyenek velem az emberek? És ilyen gondolatok jutottak eszembe: örülnék odafigyelésnek, örülnék bátorításnak, meghallgatásnak, megbocsátásnak, megértésnek, apró figyelmességeknek, részvétnek, szeretetnek, irgalmasságnak. Aztán talán örülnék dicséretnek, de örülnék jóindulatú intésnek is, hogyha tévelygünk. És úgy láttam, hogy talán ezt akarja mondani Pál, hogy ezt tedd tehát te is másokkal. Ints, buzdíts, feddj teljes türelemmel és tanítással. Szelíd lélekkel, … tégy jót felebarátoddal, tedd, amit szeretnéd, ha veled is tennének. És ne feledd, aki jót tudna tenni, de nem teszi, bűne az annak.”
Mond itt még valamit a kipontozott részben, hogy „tedd helyre a …” , ami nehezen érthető, nem mert nem magyarul mondja, hanem talán halkan, elmosódottan, világosan nem kivehetően. Nyilván ki lehet következtetni, hogy arról van szó, tegye helyre azokat a dolgokat, amikben nincs egyetértés, vagyis tisztázza a félreértéseket, simítsa el a felmerülő egyenetlenségeket.
Van egy ilyen ige a Filippi 4:2-ben: Evódiát intem, Szüntükhét is intem, hogy jussanak egyetértésre az Úrban.
Ezt jelentheti, hogy az ilyen gondolkodási egyenetlenségeket tegye helyre az Istentől kiáradó igazság szellemében. Mert hogy mi az igazság és mi a hazugság, azt egyedül Isten képes a maga teljességében meghatározni, mivel Őtőle származik a létezés minden fizikai és szellemi aspektusa:
Ézsaiás 45:7 Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, aki mindezt cselekszem!
Mit jelent ez? Hogy a fizikai létezés eredete az Ő örök teremtési energiája, és az általa kijelentett igazságokhoz való helyes vagy helytelen viszonyulás teremti meg a jót és a rosszat, a békét és a békétlenséget, az üdvösséget és az elkárhozást.
És pontosan ez a viszonyulás eredményezi, hogy valaki megértésre jut-e az örök igazságok kérdésében, vagy rászolgál arra, hogy a tévelygés ereje árnyékolja be őt abban a mértékben, amely mértékben rászolgál arra.
Van egy tétel a lelkész kijelentésében: „örülnék jóindulatú intésnek is, hogyha tévelygünk.” Ez a momentum döntő fontosságú, hogy őszintén gondolja-e amit mond, vagy mert jól hangzik, és megnyerő képet fest önmagáról a kívülállók felé.
Óriási vízválasztó ez, mert ha az ember vágya nem tiszta és nem őszinte az igazság megismerése tekintetében, akkor teljesen torz felfogásra juthat abban, hogy mit mihez viszonyítson, és a saját létezését pontosan arra az alapra helyezze, ami kőszikla alap és nem homok.
„Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.” (Máté 7:24-27)
Íme a példa, hogy mennyire képes ez ember látásmódja félresiklani az igazsághoz való viszonya tekintetében:
János 16:2 A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
Ugyanez a félresiklott látásmód érvényes lehet az ember saját életfelfogására, hogy egyáltalán mit keres ebben a világban, hol van a helye benne, ha egyáltalán a világban kell lennie a helyének, mert azt ő honnan tudja. Tamási Áron megmondja neki, vagy az Isten Igéje mondja meg neki?
Jakab 4:4 Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? Aki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.
Ha a világhoz tartozol szellemi értelemben, otthon vagy benne, hogy lehetsz mégis az Isten ellensége? Netán itt nem fizikai paráznaságról van szó, hanem szellemi paráznaságról? Mert ütközik a világ szellemisége és az Isten szellemisége a jó és a rossz kritériumának megítélésében?
Ennek felismerése nem kapcsolódik ahhoz, hogy a te megértésed Isten ajándéka, Aki belátást adott neked, vagy a hozzáállásodból fakadó jutalom a tévelygés ereje alatti állapot? Vajon ezt el tudod dönteni magad, akinek az élete nem arról szól, hogy megismerje az egyedül igaz Istent és akit elküldött, a Jézus Krisztust? Egyáltalán, fontos neked ez az ismeret?
Esetleg úgy gondolod, hogy fontos. És ez irányban tettél is erőfeszítéseket. És kialakult nézeteid vannak. Nem hiszed, hogy alapvető kérdésekben félreértésekben vagy. Ha netán igen, akkor felvetődik a legnehezebb kérdés, lehet-e segíteni neked hogy tiszta felismerésre juss?
Na most azt kell hogy mondjam, ez attól függ, hogy komolyan gondolod e-, amit a lelkész kijelentett: „örülnék jóindulatú intésnek is, hogyha tévelygünk.”
Ha ez a vágy nem igazán őszinte benned, sőt még csak fel sem merül, akkor hogyan gondolod, hogy segítséget kaphatsz. Hiszen ezen vágy nélkül pontosan abban vagy biztos, hogy nem tévelyegsz, hanem a jó helyen vagy. A legideálisabb jó helyen. Annak ellenére, hogy nem a kősziklára építetted a házad.
Mert neked teljesen mást jelent a kősziklára építeni a házadat. Sőt, talán minél magasabb iskolai végzettséged van, annál inkább fogod ezt vallani.
Kívülállóként nagyon nehéz, majdnem lehetetlen vállalkozás segíteni abban, hogy tisztán láthasd, jó helyen vagy, az életed alapja olyan kőszikla, amire építkezni a legideálisabb megoldás. Hiszen a világ társadalma is a saját maga által jónak tartott kősziklára építkezik már évezredek óta. Aztán hogy ebből kifolyólag jó irányba megy-e, az egy más kérdés?
Lehet, hogy kereszténynek vallod magadat, lehet hogy más alapokra helyezted az életedet, vajon mi dönti el, hogy jó-e ez az alap, vagy netán téves? Lehetsz akár keresztényként is teljesen félresiklott gondolkodású, amit nem veszel észre? A kereszténység annyiféle felekezetre szakadozott, és annyiféle egyéni nézetet is bátran igazságként vall, miközben pontosan a sokféleség bizonyítja hogy sántít a meglátás, mert az annyiféle látásmód azt az egy látásmódot nem tükrözi, amit kijelent a Biblia abszolút igazságként.
Ha megmondom a szemedbe, könnyen lehet hogy hitehagyottnak fogsz elkönyvelni. Ha Pál apostolnak Saul korában a szemébe mondta volna valaki, egy ember, hogy tévelyeg, vajon elfogadta volna? Miért kellett neki a damaszkuszi úton Jézussal találkoznia, hogy erre rádöbbenjen???
Most aligha fogsz Jézussal személyesen találkozni, mert a kinyilatkoztatás azért adatott, hogy ezt a találkozást megélhessed. A hozzáállásod komolyságához mérten. Kaptál egy tükröt, hogy mit hogyan láss, az igazságot és a hamisságot hogyan, minek az alapján különböztesd meg!
Honnan tudhatod, hogy eljutottál erre a látásmódra? A saját igyekezeted, a kutatási szándékod megmutatja. Mert ha a hozzáállásod nem igazán tiszta, lehetséges, hogy a tévelygés szelleme alatt vagy, bár azt gondolod, hogy jó helyen. Vagy esetleg mégsem?
Tudatában vagy annak, hogy a mostani földi életed és a cselekedeteid határozzák meg, hogy milyen elbírálásban részesülsz a halálod után? Vagy úgy gondolod, hogy a halálod felment a bűneid alól?
Ha ezt hiszed, akkor Jézus kijelentését nem értetted meg és ezzel kapcsolatban alapvető igazságokat sem:
János 5:28-29 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, És kijőnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.
Mit jelent a kárhozat feltámadása? Szembesülni azzal, hogy az ember hagyta magát becsapni. Azt hitte ismeri az igazságot, de nem a Biblia igazságát ismerte, hanem a tanítóik igazságát ismerte, akik neki ezt tanították. És ő elfogadta, mert komolyan nem járt utána. Mert igazán nem fogta fel annak teljes értelmét, miért jelenti az örök életet az egyedül igaz Isten és Jézus Krisztus ismerete.
És talán sok más igazságot sem ismert fel helyesen, mert amit igazságnak hitt, az nem az igazság volt, hanem egy egyházi, teológiai tévtan. És pontosan ennek a veszélye az, hogy emiatt a tévelygés erejének a fogságában van.
És vajon az mindegy hogy az Isten, akit imád, az egyszemélyű vagy háromszemélyű? Vagy egyáltalán nincs is, ahogy a szekularisták hiszik?
„A szekularizmus egyszerre jelenti a vallásszabadságot és a vallásoktól való szabadságot.” Azonban ezt a látszólagos jogot felülírja Isten kijelentése:
5Mózes 30:19 Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;
Ha tehát azt választod, amit nem Isten mond, hogy válasszál, akkor a választásod nincs összhangban Isten reád vonatkozó akaratával. Mert olyan szabadságot választottál, amelyben az életed nem a kősziklára épül.
1Timórtheus 2:3-4 Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.
Vagy azt sem tudod mi az üdvösség? Ebből kifolyólag nem is érdekel? Nem véletlenül kérdeztem az elején, hogy felismered, ki van a képen? És neked az volt rá a válasz, hogy egy angyalt látsz a képen.
Akkor ki kell hogy józanítsalak. Mert ha nem ismered fel, akkor ez azt mutatja, hogy teljes félreértésben vagy, és ennek a jutalma a látásmódod és a jelen életviteled. És a jövőbeni sorsod. Ugyanis aki a képen van, az nem más, mint aki az álcázás nagymestere, akinek nem nem célja, hogy az életed csónakja igazi révbe jusson. Hanem pont ellenkezőleg:
2Korinthus 11:14 Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.
János 10:9-11 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életűk legyen, és bővölködjenek. Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
Felismered hogy ki van a képen? A saját szívednek tükörképe az, amit ismereted által magadban hordozol.
Példabeszédek 4:23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet.
Különösen az örök élet, amely azoknak van fenntartva, akik a kőszikla-Krisztusra építik az életüket. Az igazságnak arra a Krisztusára, melynek ismerete azoknak van fenntartva, akik valóban éhezik és szomjúhozzák az igazságot. Ahogy Jézus szavai csodálatosan visszhangzanak Csia Lajos fordításában:
Máté 5:6 Boldogok azok, akik az igazságosságra éheznek és szomjaznak, mert majd kielégítik őket!
