Emlékeztető
az evolúciós biológusoknak, hogy soha ne hagyják abba a
felfedezést!
Az
összes evolúciós biológiai kollégámnak, barátomnak és
kukucskálómnak itt van egy megkésett Boldog Karácsonyt kép
Darwinról. /Justin
C. Bagley a Jacksonville Állami Egyetem Biológiai
Tanszékének
adjunktusa -
https://justinbagley.rbind.io/2017/12/26/a-very-darwin-christmas-reminder-to-evolutionary-biologists-to-never-stop-exploring/
Az
evolúció cáfolhatatlan bizonyítékai – vagy mégsem?
„az
evolúció mellett szóló molekuláris biológiai bizonyítékok
cáfolhatatlanok és rengeteg van belőlük.” /National
Academy of Sciences: Teaching about Evolution and theNature of
Science. /Az evolucionista és a tudomány természete/. National
Academy Press, Washington D. C. 1998.325. o./
Első
hallásra az ember fejet is hajt erre a vaskos önbizalommal telt
nyilatkozatra, csak éppen akik figyelik a háttér adatok
megismerhető halmazát, rögtön késztetésük van arra a
megjegyzésre, hogy ez a fenti tétel következetesen hasonlít azon
bizonyítási módszerre, amely szerint kisgyerekek milliói vallják,
a csizmáskájukba igenis megkapták világszerte az ajándékokat,
úgy hogy ez világos bizonyítéka a télapó létezésének.
Az
ajándékok bizonyítják a télapó létezését?
Csakhogy
télapó abszolút nem létezik, mint ahogy az a fajta evolúció
sem, amely az őssejt szintjéről magát föltornászta az emberig,
miközben az állatvilág egyre fejlettebb képviselői egymásnak
adták a stafétabotot az emberré válás célba érkezéséig. A
kiábrándítás tényezői a következők:
Az
evolúció az a folyamat, amely azzal hozza létre a neki
tulajdonított élőlényeit, hogy a szaporodás reprodukcióiban
mutációs eltérések keletkeznek, amiknek némelyike igen ritkán
az adott élőlény számára helyzeti és felépítésbeli előnyt
biztosít a túlélésben, s amikor ez az adott fajpopulációban
természetes
kiválasztódás útján elterjed,
máris megvalósult az evolúciós fejlődés mérhető
tárgyszerűsége, amik
aztán ugyanezt a vonalat követve hozzák létre az embert mint
biológiai lényt, amik mi lennénk.
[Más
tálalásban: „A
biológiai evolúció egy tudományos elmélet, amely elmagyarázza,
hogyan változott a földi élet az idők során.”
- Abszolút
nem mindegy, hogy valami kialakul
/ami
eddig nem létezett/,
vagy valami változik
/aminek
a meglétét eleve adottként fogják fel/, ámbár mindkettő
teljesen magától. Az evolucionisták mindig azt a formát
használják, ami éppen a nyerőnek tűnik. A
változás a mikroevolúcióra működőképes, de a kialakulás a
fajok kialakulására és törzsfejlődésére nem. Egy
új konstrukció létrejöttéhez teljesen új paraméterek kellenek,
amiket rendszerbe is kell állítani. Ez
pedig tervezés nélkül nem megy.
Az
evolúció szerint ki is alakult meg változott is, keverik a kettőt,
csak éppen a kettő között a változás ami bizonyított, evidens
dolog /senki nem is firtatta ennek igazát/. De
beleértik a másikat is, amit evolúciós elméletnek neveznek,
amire semmi bizonyíték nincs, csak amit kigondolnak
az
utólagos modelljeik segítségével, amiket már a teljes evolúciós
garnitúra szerint állítanak össze.]
Utólagos
szaporodás hogyan hozza létre a szaporodás eleve meglévő
képességét?
„Darwin
alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében
lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen
közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés
nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő
tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen
sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny,
akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción
keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt
biztosak vagyunk.” /Szathmáry
Eörs
evolúcióbiológus
nyilatkozata
a „Szombat délelőtt” című rádióműsorból/
„A
darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, mely Charles
Darwin (1809-1882)
elméletein alapul. Elméletének lényege az, hogy a természetben
az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A
természetes
szelekció
útján
mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket,
a fajok
pedig
ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Az
evolúcióbiológia szerint a mai fajok
ezen
a módon alakultak ki az egysejtűektől
kezdve
az emberig.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Darwinizmus
„A
Földön az élet 3,8 milliárd éven át felhalmozta a mutációkat
és átengedte azokat a természetes szelekció szűrőjén - több
mint elegendő idő ahhoz, hogy az evolúciós folyamatok
megteremtsék nagy történelmét.”
https://evolution.berkeley.edu/evolibrary/article/0_0_0/evo_48
Ennek
a gondolatmenetnek azonban több végzetes hibája is van, mégpedig
hogy utólagos szaporodási képességgel nem lehet létrehozni azt a
szaporodási képességet, ami eleve és alapjaiban szükséges
/lenne/ az evolúciós folyamat elindulásához. Egy kezdettől fogva meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg eleve nincs meg az evolúciórvaló képesség, az evolúciós folyamat el sem tud
indulni.
Senki
nem lehet bűvész, csak miután kifejlesztette a bűvész
képességét. De az evolúció olyan bűvész, amelynek az előre
meglévő bűvészképességéből fakad a lehetőség a
bűvészképesség utólagos kifejlesztésére.
A
mutánskópia
eredetije honnan van?
Továbbá,
bármilyen utólagos mutáció nem hozhatja létre azt a genetikai
alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta
evolúció képzeletbeli motorja lenne. /Programhiba nem hozhatja
létre azt a kezdeti alapprogramot, amiben a hiba utólag végbemegy!/
Az evolúciós folyamat honnan veszi a mutációs eltérések
/pontatlan öröklődések/ lehetőségét, amit utólag használ
föl, mint eszközt?
A
természetes szelekció hogyan hozza létre azt a biológiai bázist,
amiben a természetes szelekció utólag végbemegy?
Az
első sejt állítólagos
megjelenése
előtt értelemszerűen nem
történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról
csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk, olyan
DNS-el
rendelkező sejtek esetén, amelyek
át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak. DNS
nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció,
mutáció nélkül nincs
természetes kiválasztódás.
Ha
valaki a kiválasztódással vagy
mutációval
akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi
annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni.
Csak
előre biztosított mozgási lehetőséggel lehet utólag húzni a
talicskát, az évmilliós törzsfejlődést létrehozó evolúció
meg olyan képességekkel fejlesztett neki tulajdonított
élőlényeket, amelyeknek az elindulását semmivel
nem indokolták meg – különösen tudományos eszközökkel nem!
–, hanem odaképzelték, hogy azok
eleve megvoltak. Mint amikor valaki azt mondja: azért tudott a lift
felmenni a 10. emeletre, mert volt képessége elindulni. Hogy
honnan? Ne légy kíváncsi, mert hamar megöregszel!
Rávágják,
hogy az anyag önszerveződő módon magát létrehozta az
élettelenből, aztán létrehozta önszerveződő módon az
őssejteket, amikben már meg voltak az evolúciós képességek a
tovább fejlődésre, amit a természet ki is használt.
Ez
kb. olyan: úgy tudtam elkötni a több tonnás tankot a laktanya
garázsából, és elhúzni önerőből a hulladéktelepre, hogy az
magától elindult, nekem csak húzni kellett. S aztán eladtam
ócskavasként, íme itt a pénz a zsebemben. Íme itt az emberi faj,
a végeredmény ugyanaz, csak biológiai értelemben.
Egy
filmváltozat új filmet hoz létre vagy ugyanannak a variánsa?
Victor
Hugó Nyomorultak című filmjének többféle feldolgozása van,
vajon azokkal új film jött létre, vagy csak filmváltozatok?
Ugyanez a fajpopulációk változása terén is megfigyelhető.
Az
evolúciós biológusok sokat írtak arról, hogy a természetes
szelekció hogyan hozhat létre új fajokat. Például a Harvard
Egyetem Ernst Mayr által kifejlesztett allopatriának nevezett
modellben, ha egy organizmus populációt földrajzi határok
választanak el a többi fajától, akkor különböző szelektív
nyomásnak lehet kitéve. A változások felhalmozódnának az
elszigetelt populációban. Ha ezek a változások annyira jelentősek
lesznek, hogy a szilánkcsoport nem tudott vagy rutinszerűen nem
szaporodott az eredeti állomány mellett, akkor a szilánkcsoport
reproduktív módon elszigetelődött,
és új fajokká vált.
Csakhogy
az
új faj nem az, hogy pl.
a
balra kanyarodó
elefántormány idővel átalakul jobbra kanyarodóvá, /mert jobbra
vannak a gazdag legelni valók/, hanem hogy
szárnyuk
nő. A szárnyas
elefánt lenne
az
új faj,
de
az
akármerre
görbe ormányú
elefánt ugyanaz az elefánt. Meg
a bernáthegyi kutya ha nem szaporodik a csivavával, attól még
ugyanaz a faj.
A
természetes szelekció magyarázhatja a mikroevolúciót, de nem
magyarázhatja az új fajok eredetét és a magasabb rendű élet
rendjét. Mivel
hogy minden mikroevolúciós változás az adott fajpopulációt
erősíti az adott környezetben, de ha más
irányt venne az alkalmazkodó fejlődése, akkor
valódi új fajok kialakulásához transzmutációk irányított
sorozatára lenne szükség a végtermékhez, amik
amíg be nem fejeződnek, a természetes kiválasztódás céltáblái
lennének, mivel hátrányt jelentenének a túlélésben. Két
egymással szembeni hídpíllér-csonkon nem lehet átkelni egyik
oldalról a másikra.
Mi
a különbség az átmeneti kabát és a kabát átmeneti állapota
között?
Az
átmeneti kabát egy teljesen kész kabát, amit őszi
napokon hordunk, még a tél beállta előtt. A kabát átmeneti
állapota meg az, amikor a szabó elkezdi a kabátot kialakítani, és
amíg a szabás folyamata tart, amíg az el nem készül, addig tart
az átmeneti állapota – addig át
sem adja a megrendelőjének.
Az
evolúció szerint pl. a kétéltűek bizonyítják az átmeneti
állapotot a halak szárazföldi állatokká történő
átalakulásában, mivelhogy a kettő között vannak. Ezek azonban
olyanok, mint az átmeneti kabátok, teljesen készen vannak abban az
élettérben, ahol élnek. Nincsenek semmiféle átalakulási
stádiumban.
Minden
ilyen és ehhez hasonló átmenetinek kikiáltott lény az evolúció
részéről egy kitaláció,
hiszen ha valóban évmilliókig tartana az átalakulása, amíg
teljesen ki nem alakul, addig életképtelen, hátrányos helyzetű.
És nem valamire kell jónak lennie egy hirtelen átalakuló
testrésznek, hanem pontosan annak az adott élőlénynek. Tehát
egy szárnyas elefánt kialakulása hosszú távon olyan
mint a kétballábúságon át történő fejlődés nem
meghatározott irányú, céltalan magaslatokba. Pontosan az
ilyesmikre nincsenek fosszilis bizonyítékok, hanem csak teljesen
kifejlődött alakzatokra. Ha meg ilyenek voltak – az evolúciónak
éppen ezek lennének a bizonyítékai – akkor azok hol vannak?
Sehol
nincsenek!
[A
0-1-2-3-4-5-6-7-8-9-10
az
evolúció olvasatában az átmeneti sorrend plasztikus képe,
azonban ez hamis kép, mivel az 0-
és 1
között lennie
kell 0.1, 0.2, 0.3, 0.4, 0.5, 0.6, 0.7, 0.8, 0.9-nek, amíg az 1-hez
el nem érünk. A 0- és a 0.9 között vannak /lennének/ a valódi
átmeneti alakok, amik a kifejlődés millió éves elméleti
fázisaiban vannak /lennének/, amik
viszont addig nem lehetnek a legrátermettebb alakok/formák, amíg
az 1-2-3-hoz
el nem jutnak. Ráadásul
külön utakon, hiszen ahány faj létezik, annyiféle
úton kell hogy kifejlődjön az
adott fajra jellemző anatómiai és fiziológiai tulajdonságokkal.
Az
összes evolúciós fosszília az 1-2-3-4-5-6-7-8-9-10
formát
mutatja, de ennek a sorrendjét is ők szedik össze teljesen
önkényes alapon, hogy a saját elméletüknek hitelt
adjanak.
Csakhogy
a valódi átmenetek mind 0-val kezdődnek /azzal
kell kezdődniük/,
éppen ezért mind életképtelenek, mivel az élethez szükséges
anatómiai alkatrészek és funkciók elképzelhetetlenek
mozaikszerűen
kialakuló
formában. Éppen
ezért mondják, hogy félig kifejlődött élőlények nincsenek is,
senki ne is várja őket! Akkor viszont az egész evolúciós
történet egy tudományos színezetű mese, amelyben teljesen
kifejlődött élőlények jelentik az átmeneti formákat. [Amik
aztán mint közös ősök, a szerepük szerint legtöbbször ki is
halnak. Ugye milyen érdekes szereposztás?!]
Keletkezhet-e
élet az élettelenből?
Az
a fórumközösség, amely magát biológiai tudománynak nevezi –
állítja: igen! Erre építik a teljes evolúciós felépítményüket,
amelyet Darwin, a zseni tart a vállán. Marx
György A Természet játékai című
írásában
kifejti:
„Cél.
Az élet alapfeltétele a szaporodás. Csak önreprodukáló
struktúrák között működhet a természetes kiválasztódás,
csupán ezáltal bontakozhat ki az evolúció. A természetben pedig
az élővilágot az evolúció képessége különbözteti meg
minőségileg az élettelentől.”
http://db.komal.hu/KomalHU/cikk.phtml?id=198338
Ugyanez
máshol: „Szaporodás
az élőlényeknek az a képessége, hogy utódo(ka)t hoznak létre.
Célja: az élet folytonosságának és a faj fennmaradásának
biztosítása.”
/A
szaporodás típusai, 2.
old./
https://tavoktatas.mnt.org.rs/sites/default/files/2020-11/17%20%C3%B3ra%20A%20szaporod%C3%A1s%20t%C3% ADpusai.pdf
Ezzel
ellentétben: „Darwin
érvelése ... azon alapult, hogy az evolúcióban nincs cél, nem
progresszív, nincs belső tendencia és garancia a fejlődésre -
ahogy ma is gondoljuk, például a mutációk véletlenszerűsége
alapján.”
/Populációgenetika/ https://expbio.bio.u-szeged.hu/evolution/
popgen/book.html
Vagyis
az élettelentől való eltérés lényege az
önreprodukáló struktúrák létezése, amiben már működik a
természetes kiválasztódás, ami evolúciós
képesség. És van egy alapvető célja a
szaporodás – ami alapfeltétel is egyben. Most
van célja vagy nincs?
Fred
Hoyle az ateista csillagász, a szénatom finomhangoltságából jött
rá, hogy az evolúciómodell tudományos zsákutca:
„ A tények józan értelmezése azt
sugallja, hogy egy mindenek felett álló intelligencia
/felsőbb rendű elme/ babrált
a fizikával, csakúgy, mint a kémiával és biológiával, vagyis
nem érdemes vak erőkről beszélni a természetben.”
/Fred Hoyle: The Universe: Past and Present Reflections,
Annual Review of Astronomy and Atrophics. 20. 1982. 1-35; 16. oldal./
„Az
élet alapvető feltétele, hogy nukleotidok kapcsolódjanak össze,
ahhoz azonban, hogy egy nukleinsav (DNS) létrejöjjön, egészen
minimális az esély – tíz a mínusz 158-adikon (hogy az
arányokkal tisztában legyünk, tíz a mínusz másodikon egy
századdal egyenlő.” /Baumann Miklós biokémikus/
Azonban
vegyük figyelembe, hogy ez ’csupán’ az élet továbbadásának
a receptírása, hiszen a DNS maga nem élő. A földi élet a
szellemi élet materializált változata, a szellemvilág örök
dimenziójából ered. Bármilyen mesterséges élet, ha nem a már
élőből van átcsempészve, nem működik. Ha működne, ezzel a
technikával a halottat vissza lehetne hozni az életbe. Csakhogy a
halott támasztás ugyanúgy működik, mint a teremtésnél, az élő
Isten szelleme kell hozzá!
Az
isteni karizma meg az ember kar-izma az két külön műfaj. Ehhez a
tudós bicepsze kevés. Az Élet nagy mutatványához a darwinizmus
táplálékkiegészítői nem elegendőek és amúgy sem működnek.
A
valódi tudomány ellenben, amely kimutatja az
élet kvalitásában lenyűgöző
DNS-paramétereket,
más következtetésre sarkallja a gondolkodó embert. A
DNS
csodálatos alkalmassága a céltudatos
életre
céltudatos tervezésről szól. Ez
a felismerés kényszerítő erejű, irányító
háttérszellemre mutat, a puszta anyag
tudása kevés ehhez. A
természeti törvények pedig kiszolgálói ennek, nem pedig tudatos
vezérlői.
„Az
Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehelete adott
nekem életet.”
(Jób
33:4)
Milyen
molekuláris bizonyítékai vannak az evolúciónak?
Aztán
hogy mire van molekuláris bizonyítéka a biológiai evolúciónak,
éppenséggel
nem
a fenti képzeletbeli folyamatra,
hanem arra, hogy a létező fajpopulációk képesek a természeti
környezethez alkalmazkodni, mégpedig azzal, hogy genetikailag
beépített változékonyságra
alkalmas képességgel rendelkeznek. De ez már eleve a DNS-be van
programozva, ami szerintük saját magát programozta. A talicska is
meg a tank is önerőből tudott elindulni, az ember már csak utólag
noszogatta, mint az evolúciós mechanizmus /szelekciós
nyomás/ is
már csak utólag noszogatta a az öntermő, életképességeket
önerőből felmutató élőlényt.
Szóval
a sok kis cipő tele van ajándékokkal, télapó tehát
bizonyítottan létezik. Vagy mégsem? Az
élettelen anyag önerőből létrehozta az élet hihetetlen
bonyolult, intelligenciától lüktető programját,
amit a DNS-ben rögzített, és amit a fehérjék olvasni képesek,
amik az élet fenntartói és továbbvivői?
A
hulla-hopp
karika magát pörgeti, csak még előtte magát létre is hozta. Na,
most megszólaltassuk a vekkert az evolucionista éjjeliszekrényen,
vagy hagyjuk tovább álmodozni az általa elképzelt áltudományos
önámítás mezején. Inkább hagyjuk. Ill. pontosabban
ők hagyják magukat. A mi vekkerünk már megszólalt, időben
felébredtünk, nem kergetünk dilettáns evolúciós álmokat,
meghagyjuk azokat a Dawkins-féléknek, meg a mélyen horkoló
szimpatizánsaiknak.
Tételes
megállapítások
1.,
Utólagos
szaporodási képességgel nem lehet létrehozni azt a szaporodási
képességet, ami eleve és alapjaiban szükséges /lenne/ az
evolúciós folyamat elindulásához.
2.,
Szaporodás kell hozzá, csak utólag van meg.
3.,
Mutáció
nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció
először
végbemegy,
ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne.
4.,
Mutáció kell hozzá, csak utólag van meg.
5.,
Az
első sejt állítólagos
megjelenése
előtt értelemszerűen nem
történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról
csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk.
6.,
Szelekció
kell
hozzá, csak utólag van meg.
7.,
DNS
nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció,
mutáció nélkül nincs
természetes kiválasztódás.
8.,
DNS
felszereltségű élőlény kell.
9.,
Ezek
kellenek: DNS által szaporodásra programozott élőlény; mutáció;
szelekció, elszigetelődés
az új
fajokhoz.
10.,
Kis
változáshoz mikroevolúció kell, nagyhoz transmutációk sorozata.
11.,
Az átment állapot mindig ki van fejlődve, de az átmenő
állapotban lévő hátrányos helyzetben van.
12.,
Az élettelen és élő közti különbség az evolúciós képesség.
13.,
A
darwini evolúcióban nincsen cél, viszont
az élőlények szaporodóképességének célja az
élet folytonosságának és a faj fennmaradásának biztosítása.
14.,
Szaporodás
nélkül az evolúció nem tud elindulni.
15.,
Az élettelenből létrejövő DNS által biztosított szaporodásnak
nincs meg a forgatókönyve.
16.,
Az élettelen anyagnak max. ’halálkódja’ van, abból hogyan
lett életkód?
17.,
A DNS az
életet
és halált egyaránt kódolta.
18.,
A DNS kód szellemi magyarázata a kódban lévő szellemet
bizonyítja.
19.,
A szellemi intelligencia mindig személyhez kapcsolódik.
20.,
A
természeti törvények a
tervező szellem
kiszolgálói, nem
tudatos vezérlői.
21.,
A
szellem
hozza a célokat, márpedig
az evolúciós folyamatnak
célorientált szükségtényezői vannak, úgy mint:
- szaporodási
képesség,
- mutációs
képesség,
- természetes
szelekciós képesség, de
mindenekfelett
- DNS
által szaporodásra programozott élőlény.
22.,
Az
anyag
halál
kódjának életkódra kell változnia.
23.,
Ennek nincs meg az evolúciós forgatókönyve, sem másmilyen
forgatókönyve.
24.,
A DNS kódjában szellemi tartalom van, mint minden más kódban is.
25.,
A kódolás szellemisége személyhez kötött.
26.,
Az
univerzum rendezettsége is személyhez kötött szellemiséget
igényel.
27.,
Semmilyen
komplex rendszert személyhez kötődő szellemiség nélkül nem
lehet megmagyarázni.
28.,
Az
evolúciós rendszer pontosan ezt a személyhez
kötődő szellemiséget
mutatja az összetevői által.
29.,
Az
evolúció folyamata garanciát vállal az élőlények természetes
kiválasztódás általi alkalmazkodó
finomodásra, változó természeti környezet hatására.
30.,
De
nem vállal garanciát hirtelen transmutációs változásokra,
amelyek szelekciós hátrányt jelentenek, amíg
bármely komplett újdonságot teljesen az adott élőlény hasznára
nem hoznak.
31.,
Új
fajok csak céltudatosan kifejlesztett komplex tulajdonságokkal
túlélőképesek.
32.,
Kezdetben voltak az új fajok, amiknek a finomodásait láthatjuk ma
is.
33.,
Az
evolúció egy céltudatos fenntartó erő, nem új fajok
kialakulásának véletlen mechanizmusokkal dolgozó
eszköze.
34.,
[A
Biblia szerint az evolúciós rendszerre nem is lett volna szükség,
ha az ember nem esik bűnbe. Azóta
van
harc
a túlélésért, amit majd Isten garantálni fog, hogy automatikusan
adott lesz minden élőlény számára fájdalom
és szenvedés nélkül az
Ő új
világrendjében.]