Emlékeztető az evolúciós biológusoknak, hogy soha ne hagyják abba a felfedezést!
Az összes evolúciós biológiai kollégámnak, barátomnak és kukucskálómnak itt van egy megkésett Boldog Karácsonyt kép Darwinról. /Justin C. Bagley a Jacksonville Állami Egyetem Biológiai Tanszékének adjunktusa - https://justinbagley.rbind.io/2017/12/26/a-very-darwin-christmas-reminder-to-evolutionary-biologists-to-never-stop-exploring/
Az evolúció cáfolhatatlan bizonyítékai – vagy mégsem?
„az evolúció mellett szóló molekuláris biológiai bizonyítékok cáfolhatatlanok és rengeteg van belőlük.” /National Academy of Sciences: Teaching about Evolution and theNature of Science. /Az evolucionista és a tudomány természete/. National Academy Press, Washington D. C. 1998.325. o./
Első hallásra az ember fejet is hajt erre a vaskos önbizalommal telt nyilatkozatra, csak éppen akik figyelik a háttér adatok megismerhető halmazát, rögtön késztetésük van arra a megjegyzésre, hogy ez a fenti tétel következetesen hasonlít azon bizonyítási módszerre, amely szerint kisgyerekek milliói vallják, a csizmáskájukba igenis megkapták világszerte az ajándékokat, úgy hogy ez világos bizonyítéka a télapó létezésének.
Az ajándékok bizonyítják a télapó létezését?
Csakhogy télapó abszolút nem létezik, mint ahogy az a fajta evolúció sem, amely az őssejt szintjéről magát föltornászta az emberig, miközben az állatvilág egyre fejlettebb képviselői egymásnak adták a stafétabotot az emberré válás célba érkezéséig. A kiábrándítás tényezői a következők:
Az evolúció az a folyamat, amely azzal hozza létre a neki tulajdonított élőlényeit, hogy a szaporodás reprodukcióiban mutációs eltérések keletkeznek, amiknek némelyike igen ritkán az adott élőlény számára helyzeti és felépítésbeli előnyt biztosít a túlélésben, s amikor ez az adott fajpopulációban természetes kiválasztódás útján elterjed, máris megvalósult az evolúciós fejlődés mérhető tárgyszerűsége, amik aztán ugyanezt a vonalat követve hozzák létre az embert mint biológiai lényt, amik mi lennénk.
[Más tálalásban: „A biológiai evolúció egy tudományos elmélet, amely elmagyarázza, hogyan változott a földi élet az idők során.” - Abszolút nem mindegy, hogy valami kialakul /ami eddig nem létezett/, vagy valami változik /aminek a meglétét eleve adottként fogják fel/, ámbár mindkettő teljesen magától. Az evolucionisták mindig azt a formát használják, ami éppen a nyerőnek tűnik. A változás a mikroevolúcióra működőképes, de a kialakulás a fajok kialakulására és törzsfejlődésére nem. Egy új konstrukció létrejöttéhez teljesen új paraméterek kellenek, amiket rendszerbe is kell állítani. Ez pedig tervezés nélkül nem megy.
Az evolúció szerint ki is alakult meg változott is, keverik a kettőt, csak éppen a kettő között a változás ami bizonyított, evidens dolog /senki nem is firtatta ennek igazát/. De beleértik a másikat is, amit evolúciós elméletnek neveznek, amire semmi bizonyíték nincs, csak amit kigondolnak az utólagos modelljeik segítségével, amiket már a teljes evolúciós garnitúra szerint állítanak össze.]
Utólagos szaporodás hogyan hozza létre a szaporodás eleve meglévő képességét?
„Darwin alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny, akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt biztosak vagyunk.” /Szathmáry Eörs evolúcióbiológus nyilatkozata a „Szombat délelőtt” című rádióműsorból/
„A darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, mely Charles Darwin (1809-1882) elméletein alapul. Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes szelekció útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Az evolúcióbiológia szerint a mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig.” https://hu.wikipedia.org/wiki/Darwinizmus
„A Földön az élet 3,8 milliárd éven át felhalmozta a mutációkat és átengedte azokat a természetes szelekció szűrőjén - több mint elegendő idő ahhoz, hogy az evolúciós folyamatok megteremtsék nagy történelmét.” https://evolution.berkeley.edu/evolibrary/article/0_0_0/evo_48
Ennek a gondolatmenetnek azonban több végzetes hibája is van, mégpedig hogy utólagos szaporodási képességgel nem lehet létrehozni azt a szaporodási képességet, ami eleve és alapjaiban szükséges /lenne/ az evolúciós folyamat elindulásához. Egy kezdettől fogva meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg eleve nincs meg az evolúciórvaló képesség, az evolúciós folyamat el sem tud indulni.
Senki nem lehet bűvész, csak miután kifejlesztette a bűvész képességét. De az evolúció olyan bűvész, amelynek az előre meglévő bűvészképességéből fakad a lehetőség a bűvészképesség utólagos kifejlesztésére.
A mutánskópia eredetije honnan van?
Továbbá, bármilyen utólagos mutáció nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne. /Programhiba nem hozhatja létre azt a kezdeti alapprogramot, amiben a hiba utólag végbemegy!/ Az evolúciós folyamat honnan veszi a mutációs eltérések /pontatlan öröklődések/ lehetőségét, amit utólag használ föl, mint eszközt?
A természetes szelekció hogyan hozza létre azt a biológiai bázist, amiben a természetes szelekció utólag végbemegy?
Az első sejt állítólagos megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk, olyan DNS-el rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak. DNS nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció, mutáció nélkül nincs természetes kiválasztódás. Ha valaki a kiválasztódással vagy mutációval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni.
Csak előre biztosított mozgási lehetőséggel lehet utólag húzni a talicskát, az évmilliós törzsfejlődést létrehozó evolúció meg olyan képességekkel fejlesztett neki tulajdonított élőlényeket, amelyeknek az elindulását semmivel nem indokolták meg – különösen tudományos eszközökkel nem! –, hanem odaképzelték, hogy azok eleve megvoltak. Mint amikor valaki azt mondja: azért tudott a lift felmenni a 10. emeletre, mert volt képessége elindulni. Hogy honnan? Ne légy kíváncsi, mert hamar megöregszel!
Rávágják, hogy az anyag önszerveződő módon magát létrehozta az élettelenből, aztán létrehozta önszerveződő módon az őssejteket, amikben már meg voltak az evolúciós képességek a tovább fejlődésre, amit a természet ki is használt.
Ez kb. olyan: úgy tudtam elkötni a több tonnás tankot a laktanya garázsából, és elhúzni önerőből a hulladéktelepre, hogy az magától elindult, nekem csak húzni kellett. S aztán eladtam ócskavasként, íme itt a pénz a zsebemben. Íme itt az emberi faj, a végeredmény ugyanaz, csak biológiai értelemben.
Egy filmváltozat új filmet hoz létre vagy ugyanannak a variánsa?
Victor Hugó Nyomorultak című filmjének többféle feldolgozása van, vajon azokkal új film jött létre, vagy csak filmváltozatok? Ugyanez a fajpopulációk változása terén is megfigyelhető.
Az evolúciós biológusok sokat írtak arról, hogy a természetes szelekció hogyan hozhat létre új fajokat. Például a Harvard Egyetem Ernst Mayr által kifejlesztett allopatriának nevezett modellben, ha egy organizmus populációt földrajzi határok választanak el a többi fajától, akkor különböző szelektív nyomásnak lehet kitéve. A változások felhalmozódnának az elszigetelt populációban. Ha ezek a változások annyira jelentősek lesznek, hogy a szilánkcsoport nem tudott vagy rutinszerűen nem szaporodott az eredeti állomány mellett, akkor a szilánkcsoport reproduktív módon elszigetelődött, és új fajokká vált.
Csakhogy az új faj nem az, hogy pl. a balra kanyarodó elefántormány idővel átalakul jobbra kanyarodóvá, /mert jobbra vannak a gazdag legelni valók/, hanem hogy szárnyuk nő. A szárnyas elefánt lenne az új faj, de az akármerre görbe ormányú elefánt ugyanaz az elefánt. Meg a bernáthegyi kutya ha nem szaporodik a csivavával, attól még ugyanaz a faj.
A természetes szelekció magyarázhatja a mikroevolúciót, de nem magyarázhatja az új fajok eredetét és a magasabb rendű élet rendjét. Mivel hogy minden mikroevolúciós változás az adott fajpopulációt erősíti az adott környezetben, de ha más irányt venne az alkalmazkodó fejlődése, akkor valódi új fajok kialakulásához transzmutációk irányított sorozatára lenne szükség a végtermékhez, amik amíg be nem fejeződnek, a természetes kiválasztódás céltáblái lennének, mivel hátrányt jelentenének a túlélésben. Két egymással szembeni hídpíllér-csonkon nem lehet átkelni egyik oldalról a másikra.
Mi a különbség az átmeneti kabát és a kabát átmeneti állapota között?
Az átmeneti kabát egy teljesen kész kabát, amit őszi napokon hordunk, még a tél beállta előtt. A kabát átmeneti állapota meg az, amikor a szabó elkezdi a kabátot kialakítani, és amíg a szabás folyamata tart, amíg az el nem készül, addig tart az átmeneti állapota – addig át sem adja a megrendelőjének.
Az evolúció szerint pl. a kétéltűek bizonyítják az átmeneti állapotot a halak szárazföldi állatokká történő átalakulásában, mivelhogy a kettő között vannak. Ezek azonban olyanok, mint az átmeneti kabátok, teljesen készen vannak abban az élettérben, ahol élnek. Nincsenek semmiféle átalakulási stádiumban.
Minden ilyen és ehhez hasonló átmenetinek kikiáltott lény az evolúció részéről egy kitaláció, hiszen ha valóban évmilliókig tartana az átalakulása, amíg teljesen ki nem alakul, addig életképtelen, hátrányos helyzetű. És nem valamire kell jónak lennie egy hirtelen átalakuló testrésznek, hanem pontosan annak az adott élőlénynek. Tehát egy szárnyas elefánt kialakulása hosszú távon olyan mint a kétballábúságon át történő fejlődés nem meghatározott irányú, céltalan magaslatokba. Pontosan az ilyesmikre nincsenek fosszilis bizonyítékok, hanem csak teljesen kifejlődött alakzatokra. Ha meg ilyenek voltak – az evolúciónak éppen ezek lennének a bizonyítékai – akkor azok hol vannak? Sehol nincsenek!
[A 0-1-2-3-4-5-6-7-8-9-10 az evolúció olvasatában az átmeneti sorrend plasztikus képe, azonban ez hamis kép, mivel az 0- és 1 között lennie kell 0.1, 0.2, 0.3, 0.4, 0.5, 0.6, 0.7, 0.8, 0.9-nek, amíg az 1-hez el nem érünk. A 0- és a 0.9 között vannak /lennének/ a valódi átmeneti alakok, amik a kifejlődés millió éves elméleti fázisaiban vannak /lennének/, amik viszont addig nem lehetnek a legrátermettebb alakok/formák, amíg az 1-2-3-hoz el nem jutnak. Ráadásul külön utakon, hiszen ahány faj létezik, annyiféle úton kell hogy kifejlődjön az adott fajra jellemző anatómiai és fiziológiai tulajdonságokkal.
Az összes evolúciós fosszília az 1-2-3-4-5-6-7-8-9-10 formát mutatja, de ennek a sorrendjét is ők szedik össze teljesen önkényes alapon, hogy a saját elméletüknek hitelt adjanak.
Csakhogy a valódi átmenetek mind 0-val kezdődnek /azzal kell kezdődniük/, éppen ezért mind életképtelenek, mivel az élethez szükséges anatómiai alkatrészek és funkciók elképzelhetetlenek mozaikszerűen kialakuló formában. Éppen ezért mondják, hogy félig kifejlődött élőlények nincsenek is, senki ne is várja őket! Akkor viszont az egész evolúciós történet egy tudományos színezetű mese, amelyben teljesen kifejlődött élőlények jelentik az átmeneti formákat. [Amik aztán mint közös ősök, a szerepük szerint legtöbbször ki is halnak. Ugye milyen érdekes szereposztás?!]
Keletkezhet-e élet az élettelenből?
Az a fórumközösség, amely magát biológiai tudománynak nevezi – állítja: igen! Erre építik a teljes evolúciós felépítményüket, amelyet Darwin, a zseni tart a vállán. Marx György A Természet játékai című írásában kifejti: „Cél. Az élet alapfeltétele a szaporodás. Csak önreprodukáló struktúrák között működhet a természetes kiválasztódás, csupán ezáltal bontakozhat ki az evolúció. A természetben pedig az élővilágot az evolúció képessége különbözteti meg minőségileg az élettelentől.” http://db.komal.hu/KomalHU/cikk.phtml?id=198338
Ugyanez máshol: „Szaporodás az élőlényeknek az a képessége, hogy utódo(ka)t hoznak létre. Célja: az élet folytonosságának és a faj fennmaradásának biztosítása.” /A szaporodás típusai, 2. old./ https://tavoktatas.mnt.org.rs/sites/default/files/2020-11/17%20%C3%B3ra%20A%20szaporod%C3%A1s%20t%C3% ADpusai.pdf
Ezzel ellentétben: „Darwin érvelése ... azon alapult, hogy az evolúcióban nincs cél, nem progresszív, nincs belső tendencia és garancia a fejlődésre - ahogy ma is gondoljuk, például a mutációk véletlenszerűsége alapján.” /Populációgenetika/ https://expbio.bio.u-szeged.hu/evolution/ popgen/book.html
Vagyis az élettelentől való eltérés lényege az önreprodukáló struktúrák létezése, amiben már működik a természetes kiválasztódás, ami evolúciós képesség. És van egy alapvető célja a szaporodás – ami alapfeltétel is egyben. Most van célja vagy nincs?
Fred Hoyle az ateista csillagász, a szénatom finomhangoltságából jött rá, hogy az evolúciómodell tudományos zsákutca: „ A tények józan értelmezése azt sugallja, hogy egy mindenek felett álló intelligencia /felsőbb rendű elme/ babrált a fizikával, csakúgy, mint a kémiával és biológiával, vagyis nem érdemes vak erőkről beszélni a természetben.” /Fred Hoyle: The Universe: Past and Present Reflections, Annual Review of Astronomy and Atrophics. 20. 1982. 1-35; 16. oldal./
„Az élet alapvető feltétele, hogy nukleotidok kapcsolódjanak össze, ahhoz azonban, hogy egy nukleinsav (DNS) létrejöjjön, egészen minimális az esély – tíz a mínusz 158-adikon (hogy az arányokkal tisztában legyünk, tíz a mínusz másodikon egy századdal egyenlő.” /Baumann Miklós biokémikus/
Azonban vegyük figyelembe, hogy ez ’csupán’ az élet továbbadásának a receptírása, hiszen a DNS maga nem élő. A földi élet a szellemi élet materializált változata, a szellemvilág örök dimenziójából ered. Bármilyen mesterséges élet, ha nem a már élőből van átcsempészve, nem működik. Ha működne, ezzel a technikával a halottat vissza lehetne hozni az életbe. Csakhogy a halott támasztás ugyanúgy működik, mint a teremtésnél, az élő Isten szelleme kell hozzá!
Az isteni karizma meg az ember kar-izma az két külön műfaj. Ehhez a tudós bicepsze kevés. Az Élet nagy mutatványához a darwinizmus táplálékkiegészítői nem elegendőek és amúgy sem működnek.
A valódi tudomány ellenben, amely kimutatja az élet kvalitásában lenyűgöző DNS-paramétereket, más következtetésre sarkallja a gondolkodó embert. A DNS csodálatos alkalmassága a céltudatos életre céltudatos tervezésről szól. Ez a felismerés kényszerítő erejű, irányító háttérszellemre mutat, a puszta anyag tudása kevés ehhez. A természeti törvények pedig kiszolgálói ennek, nem pedig tudatos vezérlői.
„Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehelete adott nekem életet.” (Jób 33:4)
Milyen molekuláris bizonyítékai vannak az evolúciónak?
Aztán hogy mire van molekuláris bizonyítéka a biológiai evolúciónak, éppenséggel nem a fenti képzeletbeli folyamatra, hanem arra, hogy a létező fajpopulációk képesek a természeti környezethez alkalmazkodni, mégpedig azzal, hogy genetikailag beépített változékonyságra alkalmas képességgel rendelkeznek. De ez már eleve a DNS-be van programozva, ami szerintük saját magát programozta. A talicska is meg a tank is önerőből tudott elindulni, az ember már csak utólag noszogatta, mint az evolúciós mechanizmus /szelekciós nyomás/ is már csak utólag noszogatta a az öntermő, életképességeket önerőből felmutató élőlényt.
Szóval a sok kis cipő tele van ajándékokkal, télapó tehát bizonyítottan létezik. Vagy mégsem? Az élettelen anyag önerőből létrehozta az élet hihetetlen bonyolult, intelligenciától lüktető programját, amit a DNS-ben rögzített, és amit a fehérjék olvasni képesek, amik az élet fenntartói és továbbvivői?
A hulla-hopp karika magát pörgeti, csak még előtte magát létre is hozta. Na, most megszólaltassuk a vekkert az evolucionista éjjeliszekrényen, vagy hagyjuk tovább álmodozni az általa elképzelt áltudományos önámítás mezején. Inkább hagyjuk. Ill. pontosabban ők hagyják magukat. A mi vekkerünk már megszólalt, időben felébredtünk, nem kergetünk dilettáns evolúciós álmokat, meghagyjuk azokat a Dawkins-féléknek, meg a mélyen horkoló szimpatizánsaiknak.
Tételes megállapítások
1., Utólagos szaporodási képességgel nem lehet létrehozni azt a szaporodási képességet, ami eleve és alapjaiban szükséges /lenne/ az evolúciós folyamat elindulásához.
2., Szaporodás kell hozzá, csak utólag van meg.
3., Mutáció nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne.
4., Mutáció kell hozzá, csak utólag van meg.
5., Az első sejt állítólagos megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk.
6., Szelekció kell hozzá, csak utólag van meg.
7., DNS nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció, mutáció nélkül nincs természetes kiválasztódás.
8., DNS felszereltségű élőlény kell.
9., Ezek kellenek: DNS által szaporodásra programozott élőlény; mutáció; szelekció, elszigetelődés az új fajokhoz.
10., Kis változáshoz mikroevolúció kell, nagyhoz transmutációk sorozata.
11., Az átment állapot mindig ki van fejlődve, de az átmenő állapotban lévő hátrányos helyzetben van.
12., Az élettelen és élő közti különbség az evolúciós képesség.
13., A darwini evolúcióban nincsen cél, viszont az élőlények szaporodóképességének célja az élet folytonosságának és a faj fennmaradásának biztosítása.
14., Szaporodás nélkül az evolúció nem tud elindulni.
15., Az élettelenből létrejövő DNS által biztosított szaporodásnak nincs meg a forgatókönyve.
16., Az élettelen anyagnak max. ’halálkódja’ van, abból hogyan lett életkód?
17., A DNS az életet és halált egyaránt kódolta.
18., A DNS kód szellemi magyarázata a kódban lévő szellemet bizonyítja.
19., A szellemi intelligencia mindig személyhez kapcsolódik.
20., A természeti törvények a tervező szellem kiszolgálói, nem tudatos vezérlői.
21., A szellem hozza a célokat, márpedig az evolúciós folyamatnak célorientált szükségtényezői vannak, úgy mint:
- szaporodási képesség,
- mutációs képesség,
- természetes szelekciós képesség, de mindenekfelett
- DNS által szaporodásra programozott élőlény.
22., Az anyag halál kódjának életkódra kell változnia.
23., Ennek nincs meg az evolúciós forgatókönyve, sem másmilyen forgatókönyve.
24., A DNS kódjában szellemi tartalom van, mint minden más kódban is.
25., A kódolás szellemisége személyhez kötött.
26., Az univerzum rendezettsége is személyhez kötött szellemiséget igényel.
27., Semmilyen komplex rendszert személyhez kötődő szellemiség nélkül nem lehet megmagyarázni.
28., Az evolúciós rendszer pontosan ezt a személyhez kötődő szellemiséget mutatja az összetevői által.
29., Az evolúció folyamata garanciát vállal az élőlények természetes kiválasztódás általi alkalmazkodó finomodásra, változó természeti környezet hatására.
30., De nem vállal garanciát hirtelen transmutációs változásokra, amelyek szelekciós hátrányt jelentenek, amíg bármely komplett újdonságot teljesen az adott élőlény hasznára nem hoznak.
31., Új fajok csak céltudatosan kifejlesztett komplex tulajdonságokkal túlélőképesek.
32., Kezdetben voltak az új fajok, amiknek a finomodásait láthatjuk ma is.
33., Az evolúció egy céltudatos fenntartó erő, nem új fajok kialakulásának véletlen mechanizmusokkal dolgozó eszköze.
34., [A Biblia szerint az evolúciós rendszerre nem is lett volna szükség, ha az ember nem esik bűnbe. Azóta van harc a túlélésért, amit majd Isten garantálni fog, hogy automatikusan adott lesz minden élőlény számára fájdalom és szenvedés nélkül az Ő új világrendjében.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése