Egy háromsághívő litániája

Egy háromsághívő litániája

Egyedül üldögélt egy idősebb úr vasúti fülkéjében, ahová szólt a helyjegye, s miközben időnként ki-kitekintett az ablakon, az elsuhanó tájat fürkészte. Ölében egy vaskos, nyitott könyv lapult, a Könyvek Könyve, a Biblia. Párszor beleolvasott a könyvbe, majd ismét kitekintett, mintha elmerengett volna bizonyos dolgokon.

A következő megállónál egy középkorú férfi nyitott be a fülkébe, mondván, hogy ide szól a helyjegye.

• Csak tessék, - invitálta beljebb az idősebb úr, - legalább lesz kivel beszélgetnem. Mit szólna egy igazán jó hírhez?
• Aha – szólt a fiatalabb,- gondolom maga jehovista.

• Az vagyok, Jehova tanúja.
• Na látja, kérem, az a baj magukkal, hogy kiforgatják a Bibliát.
• Mire alapozza ezt, kifejtené kérem?
• Először is bemutatkoznék: Dr. Kemény Árpád vagyok, a teológia és a filozófia doktora. Igen jó hírű egyetemen végeztem, egyébként meg tanítok több teológiai főiskolán is. Szakterületem éppen a szentháromság tantétele, amit önök, ugye csökönyösen tagadnak. De ezt kérem rosszul teszik. A szentháromság a Biblia minden lapján visszaköszön.
• Nagyon örvendek a találkozásnak – felelte az idősebb úr, Kis János vagyok, 72 éves. Látom, ön nagyon képzett. Én nem tanultam teológiát, viszont gyakran olvasom a Bibliát, és annak alapján igyekszem a hitnézeteimet kialakítani.
• Na látja, kérem, pontosan az a baj, hogy önök rosszul értelmezik a Bibliát.
• Igen? No és kifejtené a nézetét bővebben, hogy ezt az állítását mire alapozza?
• Kérem, maguk nem is nevezhetők keresztényeknek, mivel Jézus Krisztus valóságos Istenségét nem ismerik el. Pedig ez a Biblia fő tanítása, Jézus Krisztus valóságos Isten. A Szentháromság 2. személye, az öröktől fogva lévő Isten, az Atyával egyenlő, egylényegű, csak más személyben. De ezt maga aligha értheti meg, mert magát a tanítói félrevezették.
• Ó, igen, ezt már mástól is hallottam. De mi van akkor, ha ez éppen fordítva van?
• Uram, ha maga teológiailag képzetlen, akkor mit gondol, csak úgy megértheti a Bibliát? Én világhírű professzoroktól tanultam, akiknek híres elődeik voltak, ők meg azoktól. Ismerem a Szentháromság irodalmát, történelmi fejlődését. Mondhatni, ez a legkikristályosodottabb dogma az összes közül. Minden valamire való egyházatya vallotta és tanította. Azok a szerencsétlen ariánusok tagadták ezt a hatalmas igazságot, és maguk jehovisták és még pár jelentéktelen szekta. De önök labdába sem rúghatnak, nekem elhiheti!
• Hinni éppenséggel a Bibliának hiszek!
• Na éppen ez az. Már a Biblia első lapjain ott a Szentháromság. „Isten lelke lebegett a vizek felett.” És: „teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra.” Ott van mind a három személy. Mi ez, ha nem Szentháromság? Az igaz, hogy itt még homályosan van megfogalmazva, de ahogy halad előre a kinyilatkoztatás, úgy lesz egyre világosabb a kijelentés értelme. Ha Jézus nem volna Isten, nem lehetne megérteni a Bibliát.
• Miért, maga érti?
• Hát hogyne érteném?! Egy Isten van, aki három személyben létezik. Mindhárom öröktől fogva van és örökké is lesz. Három személyű egy Istent imádunk. Ez a keresztény hit fő jellemzője, amiről maguknak fogalmuk sem lehet.
• Hát éppenséggel van fogalmam az önök...
• Uram, ne fárassza magát. Önöknek nincs fogalmuk, mert nem is lehet. Mivel Jézust nem fogadják el Istenüknek, ezért nem is kaphatnak világosságot Istentől. Maguk nincsenek újjászületve, és ebből kifolyólag csak tévtanítók lehetnek! Tévtanításuk alapja, hogy emberi ésszel akarják megérteni a Bibliát. Amihez viszont isteni bölcsesség kell, ami maguknak nincs.
• Önöknek viszont nyilván annál több...
• Kérem, lássa be, hogy önök a Szentháromság évszázados fejlődését képtelenek követni, és nem tudják felfogni, hogy mekkora értéket képvisel az, ahol most a dogma fejlődése tart. Ez kérem a tudás és a hit ötvözete, az emberi elme és szív befogadóképességének diadala. De hol van az önök földhözragadt gondolkodása ehhez? Sehol. A megértésben a sor végén kullognak.
• Hát mit is kellene megérteni tulajdonképpen?
• Az Ószövetségben Izrael férje, az Újszövetségben a gyülekezet vőlegénye, ugyanaz az Isten. Fel tudja ezt fogni?
• Nem teljesen világos amit mond...
• Hát persze hogy nem világos. Mert nincs megtérve! Ha majd megtér, akkor világos lesz. Ahhoz hogy megérthesse, kicsit többet kellene olvasnia a háromság irodalmát.
• Olvasom a Bibliát.
• Olvassa, olvassa, de nem érti. Mit gondol, a zsinatokon megállapított igazságok mögött nincs ott a Szentlélek Isten megvilágosító kenete? De maguk kenet nélkül vannak! Nem értik az idevonatkozó igéket. Jézus örökké áldandó Isten. Róma 9:5. Isten megjelent testben. 1Timótheus 3:16. Isten volt az Ige. János 1:1. Soroljam? Én és az Atya egy vagyunk. János evangélium.
• Éppen János akartam idézni...
• Felesleges magát erőltetnie.
• Erőlködés nélkül. Kérem, itt ez az ige...
• Csak nem gondolja, hogy meg tud győzni az ellenkezőjéről? Uram, évtizedek óta kiforrott hitem van. Rendíthetetlen vagyok a hitemben. A kereszténység pedig évszázadok óta. Ez a tan a legkidolgozottabb. Maguk meg el vannak maradva. Maguk egy ariánus szekta. Leragadtak Arius tévelygő tanainál, aki össze-vissza tévelygett egy kukkot sem értett meg a Bibliából. Maguk hasonlóképpen!
• Hát azért azt csak meg lehet érteni, hogy mit tanított Jézus Krisztus, hogy ki az egyedül igaz Isten?!
• Az egyedül igaz Isten az Atya-Fiú-Szentlélek, de ezt maga képtelen megérteni. Isten a Fiú képében testet öltött és a földre született, hogy értünk meghaljon. Isten meghalt értünk. Kapizsgálja már?
• Nézze csak, van itt egy kijelentése Jézusnak. János...
• Maga akarja nekem megmutatni, hogy mit tanított Jézus? Gondolja, hogy mindenki ostoba, csak maguk a fény az éjszakában? Ha Jézus nem volna Isten, az apostolok nem imádták volna! Nem beszélve róla, hogy megbocsátotta a bűnöket. Ha nem lett volna Isten, nem bocsájthatta volna meg a bűnöket.
• Isten...
• Mit Isten? Tudja maga egyáltalán, hogy mi az hogy Isten? Honnan tudhatná? Maga csak a maga kis köreiben futkos, mint mókus a ketrecében, és nagyobb rálátása nincs a dolgokra. Itt évezredes látásmódra van szükség. A kinyilatkoztatás teológiai fejlődése – ez az amit meg kell látni. A látásmód a lényeg. A precizitás finomsága. Ez az amire nem képesek. Darabosak, mint a kiszáradt folyómeder. Nincs élet magukban.
• Talán mégis inkább el kellene olvasnia János evangélium 20. rész...
• Mit akar nekem mondani János apostollal, csak nem gondolja, hogy újat tud mutatni nekem? Uram, ne fárassza magát! Akkor korábban kellene felkelnie. Ön le van maradva. Lekéste az elágazást. Az Ó és Újszövetség találkozási pontját lekéste. Lemaradt a Jézus Istenségének megértéséről. Ő a találkozási pont.
• Próbálkozom a felzárkózással, azért is olvasom a Bibliát. Jézus Krisztus tanításait.
• Olvassa, de nem érti! Miből gondolja, hogy érti is?
• Mert egyértelmű, amit Jézus mond!
• Azt, ahogy maga gondolja. Ahhoz, hogy a háromságot elfogadja, fel kell nőni a feladathoz.
• Inkább figyelni kell arra, mint tanított Jézus. Nézze csak a János 20...
• Ne strapálja magát, uram. Kevés maga ahhoz, hogy nekem magyarázza, mit tanított Jézus. Az összes bibliaidézetet ismerem, nem tud újat mondani.
• Talán éppen az a baj, hogy nem veszi észre, mit tanított Jézus. Elsiklott felette.
• Aligha, uram. Talán inkább önnek kellene teológiai látásmóddal rendelkeznie. Felnőni a feladathoz. Ez az igazán nagy művészet.
• Jézus egyszerű tanítása könnyen megérthető, nem kell hozzá teológiai felkészültség, egyetem, különleges képesség, bárki megértheti. Több figyelem, nagyobb látókörűség, és több alázat!
• Hát az maguknak aligha van!
• Attól még megérthetjük, mi van a János 20. rész...
• Felesleges, erőlködnie, uram. Ismerem a Bibliát eleitől végig. Nekem nem kell bemutatnia. Inkább a hasonszőrűeknek mutogassa, olyanoknak, mint maguk. Számunkra egyértelmű az isteni kinyilatkoztatás és minden világos. Isten megadja a világosságot azoknak, akik nem szállnak szembe vele.
• Lehet, hogy éppen maga száll szembe vele.
• Persze, ahogyan gondolja. Maga egy idézetet mond, én százat mondok vele szemben. A száz bizonyítja, hogy a maga egyetlen igeértelmezése helytelen.
• Elképzelhető, hogy éppen ebben téved?
• Az, uram, ki van zárva! A tévedés az iskolázatlan emberek sajátja. Mint már említettem, több teológiai diplomám van, mint önöknek együttvéve. Önök földhözragadtak, mint a gyalogkakukk. Csak kakukkolnak reggeltől estig, és ugyanazt a nótát fújják.
• Ha megértett egy alaptanítást, akkor minden mást megértett, ami azzal kapcsolatos!
• Ez rám jellemző, nem pedig magukra!
• Itt van pl. a János 20. rész...
• Az sincs ellentétben az összes többivel.
• Pontosan ez a lényeg! Ha ezt az egyet megérti, az összes többit megérti.
• Én megértettem százat, és ha az a száz alátámasztja a háromságot, akkor a maga kiragadása nem ér semmit.
• Nagy tévedés, uram. Ez az egy kijelentés megmagyarázza a többit. A Bibliában nincs ellentmondás!
• Ellentmondás a maguk értelmezésében van. Maguk el vannak maradva a keresztény értelmezéstől.
• Az a fontos, hogy a Jézus által tanított értelmezéstől ne maradjunk el. Jézus pedig azt mondta a János 20. részében, hogy...
• Ismerem a Jézus kijelentéseit, de azok nincsenek ellentétben a háromsággal, hanem alátámasztják azokat.
• Vizsgálja meg kérem, mit mondott a János 20. rész...
• Ne fárassza magát, felesleges, túl vagyok a vizsgálaton. Meg vagyok győződve.
• Jézus kijelentéseivel szemben nem lehet senkinek helyes meggyőződése, csak helytelen. Márpedig a háromság meggyőződése Jézus kijelentésével ellentétes!
• Gondolja maga! Én meg azt gondolom, hogy maguk mellszélességgel tévelyegnek. Jézus Krisztus a mi Istenünk. Tamás pontosan ezt mondja. Ismerem a János 20. részét. Alátámasztja a háromságot, Jézus Istenségét. Azt vallom, mint Tamás. „Én Uram és én Istenem.”
• Nézze csak mit mond itt Jézus?
• Ne fárassza magát jó ember. Amúgy meg én leszállok a vonatról, megérkeztem! Inkább térjenek meg a tévelygésükből. És fogadják el Jézus Istenségét. Anélkül nincsen üdvösség!
• Engedelmesség nélkül nincsen üdvösség!
• Na, minden jót, jóember.
• Magának is minden jót.

A tanulság:

Amit mindenkinek meg kellene értenie, az az, hogy Jézus kijelentését elfogadja-e abszolút értékűnek, vagy nem? Amit ő kijelentett és tanított, ahhoz kellene minden értelmezést igazítani, és nem fordítva!

Jézus pedig a János 20:17-ben azt mondta:

„Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.”

Tehát megnevezte, hogy ki az ő és a mi Istenünk, az Atya!

Nem az Atya, és ez meg ez, hanem a mi Istenünk, az Atya! Ezt mondta Jézus? Ezt! Ellentétben van ez bármely más igehellyel? Ellentétben! Hát pontosan ez a probléma. Hogy sokan ezt hiszik. Elkezdik a különböző igehelyek szelektált értelmezését, és oda lyukadnak ki, ahová ők akarnak. És hová akarnak kilyukadni? A háromsághoz. Mert ezt találták igaznak évszázadokkal ezelőtt, és mind a mai napig ehhez ragaszkodnak.

Azonban talán várni kellett volna egyértelmű kijelentésekre, amik minden mást megvilágítanak. Ilyen egyértelmű kijelentés van a János 20:17-ben: A mi Istenünk az Atya! Ezt mondta Tamás? Nem! Akkor Tamás kijelentése felülírja Jézus kijelentését? A háromsághívők szerint igen. A valóságban azonban nem!

Az a lényeg, mit mondott Jézus. És Jézus kijelentése minden más kijelentést helyretesz, megmagyaráz. Ha az Atya a mi Istenünk, akkor a mi Istenünk nem a Fiú, és nem a szent szellem. Mert Jézus nem ezt mondja. Mert Jézus nem ezt tanítja. És ha azt mondja, hogy az Ő Istene az Atya (amit más helyen is mondott: vö. Jelenések 3:12), akkor ezzel ellentétben nem mondhat a Biblia mást. Ez a kijelentés tehát minden más kijelentést megmagyaráz.

Tamás hitetlen ember volt Jézus feltámadását illetően, szeretett volna egy jó pontot szerezni Krisztusnál. Azért vágta rá hirtelen, hogy „én Uram és Én Istenem”- amikor szembesült a tévedésével. Jézus viszont már előtte azonosította a mi Istenünket. És nem a háromságot nevezte meg a mi Istenünknek, sem nem saját magát.

Tamás kijelentése tehát nem lehet mérvadó ebben a tekintetben, mert ha az volna, akkor akárkinek a spontán kijelentése felülírná Isten ihletett kijelentéseit. Márpedig Jézus kijelentése biztosan ihletve volt, Tamásé viszont egyáltalán nem biztos, hogy az volt. Sőt, biztos, hogy nem az volt. Annál is inkább, mert az apostolok – Tamással ellentétben - az Urat látták Jézusban, és nem az Istenüket (vö. János 20:20,25) János – az evangéliumíró apostol, ezt kétszer is kihangsúlyozza, ne hogy valaki tévedésbe essék Jézus személyazonosságát illetően. Azután a végén kihangsúlyozta:

„Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.” (János 20:31)

Aki tehát azt hiszi, hogy Jézus a mi Istenünk, az Jézus kijelentésének a fényében: tévelyeg! Sem nem Jézus a mi Istenünk, sem nem a szent szellem, sem nem a háromság-egy Isten. Hanem az Atya egyedül. Ennek a fényében kell megérteni minden más tanítást, és nem ettől függetlenül.

Hogy a kereszténység ettől függetlenül magyarázza a háromságot, hát ez a probléma. A Bibliában nincsen ellentmondás, csak a Bibliától eltérő magyarázatokban. Az pedig a Bibliától eltérő magyarázat, hogy bárki is lenne a mi Istenük, az Atyán kívül.

Akármennyire Isten Jézus (vö. János 1:1), akármennyire lakozik benne az istenség teljessége testileg (vö. Kolossé 2:9); akármennyire tiszteljük őt, mint az Atyát (vö. János 5:23); akármennyire erős Isten (vö. Ézsaiás 9:6), akármennyire volt Istennel egy és vele egyenlő (vö. János 10:30; Filippi 2:6), ezek a kijelentések nem mondanak ellen annak a kijelentésnek, hogy a mi Istenünk mégis az Atya. Pál is ezt tanította. (Tehát az előbbiek téves magyarázatok Jézus Istenségét illetően.)

Hárman is tanúsítják, hogy az Atya a mi Istenünk – s nem Jézus Krisztus. Ez a három: az Isten maga: (vö. 2Korinthus 6:16; Jelenések 21:7; Jeremiás 31:1); Jézus Krisztus maga (vö. János 20:17), és Pál apostol maga (vö. 1Korinthus 8:6; Róma 1:8); sőt még Lukács is (vö. Lukács 1:16). Sőt még számtalan más bibliaidézet is azt támasztja alá, hogy nem Jézus Krisztus a mi Istenünk. (Lásd: „Kicsoda a mi Istenünk” című tanulmányt – itt.)

Ha pedig nem Jézus Krisztus a mi Istenünk, akkor nem is imádkozunk hozzá és nem is áldozunk neki, és nem is imádjuk őt. Hanem a mi Istenünket, az Atyát. És akkor világos, hogy az apostolok sem imádkoztak hozzá, hanem csak hódoltak neki. (vö. Lukács 24:52)

Ahogy Károli fordítja, az egy rossz fordítás. Mert nem imádhatták, ha nem a Jézus Krisztus a mi Istenünk. Imádni, csak Istent lehet, és nem Jézus Krisztus a mi Istenünk, hanem az Atya! Ez a Biblia központi tanítása. Egy Isten van, és ez az Atya. Egyedül Ő valóságos Isten, és a Fiú nem lehet az, mivel az ő Istene és a miénk is azonos, az Atya – és senki más. Ez a Jézus Krisztus tanítása, és nem a kereszténység három-egy Istensége.

Az egy ugyanolyan tőről fakadt kijelentés, mint Tamás kijelentése. Nem írhatja felül Jézus kijelentését, amit a János 20:17-ben mondott. Éppen ezért a kereszténység, amióta mást tanít, mint Jézus a mi Istenünket illetően, azóta tévelyeg. És a tévelygéséből nem akar megtérni, és a tévedésétől nem akar elszakadni, egy jottányit sem. Mert akkor be kellene ismernie a tévelygését. Arra pedig – alázat híján - nem hajlandó!

És senkiben sincs alázat, aki a mi Istenünket illetően a tévelygését bevallani nem hajlandó.

Pedig egyszerű az ábra: az összes szentháromságot látszólag alátámasztó idézet mellé oda kell tenni a János 20:17 kijelentését, és ha a magyarázat ellentmond a Jézus kijelentésének, akkor azt a magyarázatot el kell vetni. De ha megegyezik, akkor el kell fogadni.

Az a nagy igazság tehát, hogy az Atya a mi Istenünk, és nem a Jézus Krisztus. És nem a háromság-egy Isten. A Bibliában az Atya az egyedül igaz Isten, és nincsen egy Istenben három személy. Ez csak a teológiában, meg a filozófiában van. De Jézus Krisztus kijelentése a János 20:17 szerint ezt cáfolja.

El tudod fogadni, hogy a mi Istenünk az Atya, mint ahogy Jézus Krisztusnak is Istene az Atya? Vagy tudatosan és szánt szándékkal leragadtál a kereszténység közel kétezer éves apokrif dogmájánál? Mondd, meddig akarsz még tévelyegni az igaz Isten személyazonosságát illetően?