Baptistából muszlim (1. rész)

Egy igaz történet arról, hogyan ragadott meg az iszlám

 egy keresztény prédikátort

ELŐSZÓ

(Saját hozzászólásaim zöld színnel vannak jelölve.) 

 

M: Mint egykori lelkésze és presbitere a keresztény egyháznak, rám hárul a feladat, hogy felvilágosítsam azokat, akik a sötétségben járnak. Miután magával ragadott az iszlám (1.), égető szükségét éreztem, hogy segítsek azoknak, akik még nem lettek megáldva azzal, hogy megtapasztalják az iszlám fényét.

(1.) Tanulságos fenti muszlimmá lett baptista prédikátor esete, hogy milyen mozzanatok vezettek Megváltójába vetett bizalmának feladásához, ezért mindenki számára érdemes kielemezni azokat, hogy minél több ember ugyanebbe a hibába ne essék. Tudatosan kommunikált pszichés ráhatásnak való engedés figyelhető meg itt is, mint amiről 1Korinthus 12:2 beszámol: „Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványokhoz.” (MBT. ford.)

A Biblia szavahihetőségének kétségbevonására épülő iszlámban (lásd: AZ ISZLÁM ÉS PRÓFÉTÁJA MOHAMED – magyariszlam.hu) is megtalálhatóak azok a stratégiák (a teológián túlnyúló külsőségek, pl. tömegek látványos mozgatása, a müezzin énekének zümmögő hangja, stb.), amikkel képesek bizonyos szellemileg nem kellően felvilágosult emberekre hatást gyakorolniuk, melyeknek következtében (az összhatás eredményeképpen) azok úgy elsodortatnak, akárcsak árvíz idején házak, kocsik vagy élőlények.

Kellő állhatatosság híján (vö. 2Tessalonika 2:15; Máté 24:13) volt baptista presbitert is magával ragadta az erős sodrással világméretekben terjeszkedő iszlám, mivelhogy alapjaiban érzelmileg befolyásolható volt, és az kerekedett felül rajta. Nem kellően volt tisztában azokkal a tényekkel, melyeknek segítségével kellően megalapozott, felülről jövő bölcsességet tükröző, ésszerű döntést hozhatott volna érzelmi túltengéseinek ellenében. [Mindezeket a tények figyelembevételének összessége alapján állítom, melyeket ki is szeretnék hangsúlyozni bárki számára okulás végett.]

Nézzük az un. recitálás hatását:

„Az Egyesült Államokban kutatásokat végeztek egy csoportban. Sokan voltak közöttük olyanok, akik önkéntesen jelentkeztek erre a kutatásra, akik stressz miatt szenvedtek, akik nem tudják az arab nyelvet. A Korán hallgatása után az önkénteseknek, Pszichológiai változásokon ment át az idegrendszerük. Csodálatos eredményeket értek el azzal, hogy fülhallgató segítségével, vagy anélkül hallgatták a Koránt, nagy mértékben megnyugtató hatást váltva ki, ami elérte a 97%-os átlagot az összes jelentkező között. Pontos diagramot rajzoltak az agy működéséről miközben hallgatták a Koránt. Azt látták, hogy a Korán hallgatásával átmennek az agyhullámok a gyors hullám/s-ról (12-13 hullám/s), a lassú hullám/s-ra (8-18 hullám/s). Ez az állapot a mély nyugalom állapotát jelenti az emberi szervezetben. Akik nem beszélnek arabul, azok vigasztalást, kényelmet, és békét éreztek, miközben hallgatták Allah könyvét a Koránt annak ellenére, hogy nem értették a recitálást. Ez a hatalmas Koránnak titkai közé tartozik. A Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) már megelőzte ezeket a kutatásokat, amikor azt mondta: "Nem gyűlt össze egy közösség egy házban Allah házai közül, akik olvassák, és tanulmányozzák egymás között Allah könyvét, hogy Allah ne küldte volna rájuk a békeáradást, és ne vette volna körül őket a könyörület, és ne érintették volna meg őket az angyalok, és ne említette volna Allah azok között, akik nála vannak." (A Koránolvasás orvosi haszna; iszlamonline.net)

Egy hozzászólás erre:

„Ass-salamu Alaykum! Ezeket a sorokat elolvasva rájöttem, hogy a kérdésemre a válasz itt van a sorok között. Állította a csakraelemző is és egy másik orvos is hogy biztosan pajzsmirigy túlműködésem lehet. A Csakraelemzőnél kijött a torokcsakra, az orvos meg a szememből látta. Elmentem egy teljes vérkép, vizelet és pajzsmirigy tesztre. Csak néztem, amikor az orvos azt mondta, hogy ennél jobb eredményeim nem is lehetnének. Mindhárom tökéletes volt. Most jöttem csak rá a sorokat elolvasva, hogy Allah megtisztíthatott minden betegségtől, és a Koran olvasás is, mert a vizsgálatok előtti héten Avattak fel az Iszlámra, és a Korant is erősen tanulmányoztam a Szakdolgozatom írásához, mivel az Iszlámmal kapcsolatos! Nem tudtam mire vélni, hogy minden leletem jó lett. Hát most így a sorokat elolvasva már világos! Al-hamdulillah! ALLAH AKBAR!”

Vagyis a Korán titkai közé tartozik, hogy agyhullámokon keresztül is hat (sőt!), ami párhuzamba állítja az agykontrollal, az autogén tréninggel, jógameditációval, mindazzal, ami az ember pszichéjének kiüresítésével kapcsolatos (csak ezeket a szempontokat kevesen veszik figyelembe).

Elringatás, elszenderítés, lassú, de biztos magával ragadás. A kezdők halászásának nagy és rejtett technikája. A titkok a háttérben lapulnak. Allah leküldi a békeáradást. Az eredmény tekintetében aztán előjön a gyógyulás is. Mint a csakraelemzőnél is kijött a torokcsakra. Ugyanaz a hullámhossz. Bizony ez karizmatikus hátterű gyógyulás iszlám köntösben. Angyalok érintése. Talán az Ördög hatalmával is tisztában kellene lenni, mielőtt valaki ismeretlen eredetű, szellem-energia hátterű kalandokba bocsátkozik. (vö. 2Thessalonika 2:9) Na és az iszlámot felvevő tömegeknek és az iszlám-analizátoroknak van fogalmunk arról, mi az hogy rejtett karizmatikus háttér? Talán fogalmuk sincs róla! Mert ha volna, akkor számításba vennék azt, ill. szólnának róla.

Aztán egy eklatáns példa a megtérés alaposságáról:

„Te miért vetted föl a vallást?
Nagyon sokat utaztam, és nagyon sokat láttam. Jártam olyan vidékeken, ahol zömmel buddhisták élnek, és olyan helyen is, ahol hinduk élnek, láttam a kereszténységet is, gyakorlatilag minden világvallást a maga valóságában, és gyerekkorom óta az iszlám volt az, ami nekem igaznak tűnt. Hosszú ideig kellett rajta gondolkodnom, a végső lökést szintén egy út adta: Nyugat-Afrikában jártam, ahol láttam egy nagy mecsetet, idős férfiak ültek a bejáratnál. Odamentem hozzájuk, hogy lenne néhány kérdésem, megválaszolnák-e őket, mondták, megpróbálják. Nagyon szerények, nagyon kedvesek voltak. Utána derült ki, hogy akit kérdeztem, az a város vallási vezetője volt. Beszélgettünk úgy másfél órát, majd felhangzott az imára hívás, úgyhogy ők fölpattantak, és indultak, de még megkérdezték, nem akarok-e velük tartani. Akkor már olvastam a Koránt, amiben van egy vers, mi így szól: ne haljatok meg úgy, hogy muszlimok ne lennétek, úgyhogy mondtam az idős úrnak, tudom, és bizony nem is fogok anélkül meghalni, de most nem. Mondta a bácsi, rendben van, de tudod, hogy mikor fogsz meghalni? És hát igen, ezt nem tudom. Ez az élmény volt az, ami komolyabban elindított a gondolkodás útján, és két hónapra rá, mikor itthon voltam, és hallottam, hogy elkezdődött a ramadán, a böjt hónapja, gondoltam, én is kipróbálom, s ha sikerül, az utolsó napon felveszem a vallást. Így is lett.” (Jakab György: Ne halljatok meg úgy, hogy muszlimok ne lennétek! - interjú – Magyar Iszlám Közösség)

Azt mondja, sok mindent látott, de az iszlám tűnt igaznak. És hol van az évszázadokat (évezredeket!) átfogó isteni tervhez kapcsolódó kinyilatkoztatás belső összefüggéseinek az alapos/szisztematikus megvizsgálása, amely megalapozott hitre vezet, s amely csak a Bibliában található meg?! [Az elveszett Paradicsomtól a visszanyert paradicsomig, a törvény útjától a kegyelem végső kiteljesedéséig, a BŰN ÉS A HALÁL ELTÖRLÉSÉIG, amely áldás minden nemzet számára fel van kínálva! - vö. ApCsel 3:25]

Itt is a végső lökést egy élmény, másfél órás beszélgetés (ami vajmi kevés, csak a vágy fokozására jó), és érzelmi ráhatás adta. S egy fizikai próba, a böjt kipróbálása. Siker esetén jöhet a vallás felvétele. És hogy ki-hol milyen ragtapaszt használ éhség ellen, arról nem szól a fáma. Kezdődik a belső dzsihádnak egy természetellenes /nem önkéntes/ megnyilvánulása, mely az alávetettséget különösképpen jól szimbolizálja.

A hívő a böjt ideje alatt nem ehet, nem ihat, nem dohányozhat és szexuális életet nem élhet. Sokszor 48 fok van kint a napon és senki sem iszik vizet este hétig, de mi ebben orvosi szempontból az ésszerű, miközben min. napi két liter folyadék lenne a minimális kvóta?! Az ember lelkileg megerősödve jön ki az egy hónapos önmegtartóztatási időszakból - mondják meggyőződéssel. Ha igaz, rendben van, de a sejtjei pusztulnak, a szervezete közben kiszárad.

"A sivatagi monarchiában 40 fok fölött állandósult a hőség, árnyékban, hetek óta. A magas páratartalom miatt a kiszáradás és a szívroham veszélye fenyegeti azokat, akik a tűző napon böjtölnek. Ha nem iszik, eszik az ember, az élete is veszélybe kerülhet" - mondta dr. Lalit Taori, Dubai egyik klinikájának orvosa. (RTL Hírek)

Az iszlám vallásban a Ramadan idején 40 napos böjtöt tartanak a nappali időszakban. Ugyanakkor éppen a Ramadan ideje alatt megnő egy ritka típusú agyi érkatasztrófának a gyakorisága, amely az agyi vénák trombotikus elzáródása miatt jön létre. A vizsgálati adatok szerint ennek a típusú stroke-nak a gyakorisága majdnem háromszorosára nő a böjti időszakban. Valószínű, hogy az egészséges böjtölőknél nem nagy mértékű a kockázat, ugyanakkor a fogamzásgátlót szedők, véralvadási betegségben szenvedők körében a hiányos vízbevitel és az éhezés együttes hatására komoly egészségkárosodás jöhet létre. Ezért a hosszú böjtök semmiképpen nem javasoltak. (HealthDay News 2008. április 15. - A hosszú böjt veszélyes lehet – Hetednapi Adventista Egyház)

Szerintük csak a hívők viselik el a kemény lemondást károsodás nélkül. Viszont a statisztikák egyértelműen kimutatják, hogy a ramadán alatt többet esznek és isznak, mint egy másik hónapban, csak éppen éjszaka.”Ramadán ideje alatt a családok a szokásosnál is sokkal több ételt főznek.” (terebess.hu) Akkor mégiscsak az természetes, hogy kipótolják a hiányzó kalóriákat és egyéb, a test számára szükséges anyagokat.

„Napközben víz nem érhet torkot,
s falat sem kerülhet közel a szájhoz. …

Mikor lenyugszik a nap, pezsdül az élet,
minden család asztalán fejedelmi étkek. …

Imádkozz, ha úgy érzed fogytán az erőd,
Allah majd energiával tölt föl.
Éjszaka aztán élvezd az étket,
lelked ajándéka ez a testednek.”

(Bettiche Noure 2008. Ramadan)

Az ésszerűség nem azt diktálná, hogy igyon vizet az ember, különösen forró éghajlaton?!

Állítólag a böjtöt nem érvényteleníti, ha valaki a forróságot enyhíti, pl.: vízbe megy, lemerül benne fürdés céljából, mert Allah küldöttéről mondták, hogy: "Fejére vizet öntött mialatt böjtölt, a szomjúság miatt vagy a forróság miatt." (Ahmed, Málik, és Abu Dávud).

Ha természetes módon keresik az enyhülést, akkor mégiscsak természetellenes a testtől megvonni a szükséges folyadékot. A vízfogyasztás nemcsak a szomjúság elkerülése véget fontos, hanem azért is, mert a csökkenő folyadékszinttel párhuzamosan rohamosan esik a teljesítőképességünk is. Kiszámították, hogy ha a test víztartalmának egy tizedét (!) elveszítjük, már nem tudunk egy helyben megállni!

Sokan nem tudják azonban, hogy a szomjúságérzet megjelenésekor szervezetünk már nagy valószínűséggel dehidratált. "Ha csak olyankor iszunk, amikor szomjasak vagyunk, akkor nem fogyasztunk elegendő mennyiségű folyadékot" - nyilatkozta Dr. Sylvia Morris, az Emory Orvosi Egyetem segédprofesszora.

A dehidratáció láz, kimerültség és szédülés formájában jelentkezik leggyakrabban. Súlyosabb esetben elektrolit zavarok és izomgörcsök is kialakulhatnak és dehidratációs esetén nő a gutaütés esélye is.

Azonban a legnagyobb probléma mégiscsak a ráerőltetés pszichikumából adódik, ami a kötelező és hosszan tartó böjtből ered, és a kilátásba helyezett esetleges büntetésből:

„A közelgő Ramadán azonban olyan félelemmel tölti el a lelkemet, hogy nem ismerek magamra!!!!! Évek óta betartottam az előírásokat (mindkét terhességem erre az időszakra esett és akkor is + ehhez hozzáadódott, hogy vizsgaidőszak volt az egyetemen, most azonban rettegek, hogy nem lesz kellő erőm: reggel hat előtt kelek, utána rendezem a gyerekeket (nem könnyű ám két kicsivel útnak indulni...) majd rohanok a munkahelyemre, ahol egész nap szellemi munkát végzek, és nagyon kell figyelni a részletekre mellette pedig egész nap beszélek, beszélek, és beszélek. (Szóval a kaja elhagyása még csak, csak, na de hogy inni sem tudok majd????) Munka után rohanok a gyerekekért, lóg a nyelvem mire odaérek, és nem egyszer fordult elő, hogy annak ellenére, hogy ugyan keveset, de valamennyit ettem napközben, úgy leesett a vércukorszintem, hogy az ájulás kerülgetett, miközben öltöztettem őket. Ezután kezdődik a "második műszakom" ahogyan én hívom, az otthoni teendőket.

Hetek óta aggaszt, hogy vajon meg tudok e idén felelni a böjti előírásoknak, kérem a JÓ Istent , hogy adjon erőt nekem. Most már ott tartok, hogy minden gondolatomat ez tölti szinte be: ezzel kelek, ezzel ébredek. 

 

Beszéltem erről a férjemmel is, akit nagyon szeretek, becsülök és tisztelek Ő nem látja olyan tragikusnak a helyzetemet, bár azzal tisztában van, hogy amit egyedül vállalok nem kevés. Én meg csak arra tudok gondolni, hogy könnyen beszél: az arab országokban ilyenkor szinte megáll az élet napközben, "éjszaka" élnek, az egész család; nem kelnek fel hajnalok-hajnalán dolgozni, csak délután éledeznek..... Úgy én is el bírnám viselni. Az elmúlt években itthon voltam a gyerekekkel és így nem volt gond: nyolc körül keltünk ki az ágyból, délben lefeküdtem a gyerekekkel aludni, majd késő délután felébredtem velük. De mi lesz velem idén???????? Elkárhozok, azt hiszem.” (Nicafe.hu)

,,Kétféle hatalom létezik. Az egyik a büntetéstől való félelemmel éri el a célját, a másik szeretetteljes cselekedetekkel. Az szereteten alapuló hatalom százszorta hatékonyabb és maradandóbb, mint az, amelyik a büntetéstől való félelemből ered.” (Mahátma Gandhi)

„Bizony, aki végigböjtöli Ramadánt hitből fakadóan és a jutalmazást tartván szem előtt, Allah megbocsátja neki az addig elkövetett bűneit.” (al-Bukhári és Muszlim)

„Nagy bűnt követ el az, aki ok nélkül akár csak egyetlen napot nem böjtöl Ramadánból. Aki pedig megtagadja a böjt kötelességét, az hitehagyó.” (A böjtölés könyve)

„Akik hitehagyottak lesznek közületek, s hitetlenekként halnak meg, azoknak a tettei hiábavalóak az evilágon és a túlvilágon. A tűz lesz az osztályrészük és benne [égnek] örökké.” (Korán 2:217 Simon Róbert)

,A Bibliában a külső/belső megtisztulást egyetlen felszólítás ötvözi isteni bölcsességet tükröző kívánalomba, mely az egész évre érvényes:

„Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.” (2Korinthus 7:1)

Tehát itt a SZERETETRE épülő isteni kívánalom kerül előtérbe, ami nem hordoz magában elkárhozással való fenyegetést.

[Félreértés ne essék, ezek a fenti megállapítások részemről nem a tiszteletlenség jegyei akarnak lenni, hanem minden (aprónak tűnő, de mégis) fontos részlet kiemelései és nagyító alá helyezései, azon elv szerint, amit a muszlimok is ajánlanak nekünk, hogy aszerint tegyük a dolgokat. (vö. 1Tessalonika 5:21) S ami nélkül nincsen komoly eredményre jutás. Elvégre mégiscsak az örök üdvösségről van szó, amit nem lehet könnyedén venni. Mivel hogy nem vagyunk az örökkévalóságra könnyelműen rálegyintő materialisták!]

M: Köszönöm a Mindenható Istennek, Allahnak, hogy kegyes velem és megengedte, hogy megismerjem az iszlám szépségét, ahogyan Mohamed Próféta (Béke legyen Vele) és az ő helyesen vezetett követői tanították (-2.). Ez Allah kegyessége, hogy megkaptuk az igaz útmutatást és a képességet, hogy kövessük az igaz ösvényt, amely elvezet a boldoguláshoz, ebben az életben és a túlvilágon.

(-2.) Önmagában ez a kijelentés teljesen szubjektív alapokon áll, mások ugyanerről mást nyilatkoznak, miközben ők is azt az utat követik saját állításuk szerint /csak másképpen/.

M: Hála Allahnak azért a kedvességért, amit Sejh Abdullah bin Abdul-Azeez bin Báz tanúsított velem szemben, és azért, hogy általa megismertem az iszlámot. (-3.) Becsben tartom a tudást, amit a vele való találkozások alkalmával szereztem, és tovább haladok annak útján. Rajta kívül is sokan segítettek és bátorítottak - de félve attól, hogy kifelejtem valamelyiküket - nem sorolom fel a nevüket. Elegendő azt mondanom, köszönet Allahnak minden testvéremért, aki szerepet játszott a fejlődésemben az iszlám terén.

(-3.) Viszont mások mások által az iszlámnak egy másik arcát ismerték meg, mondjuk a kevésbé toleránsat és kevésbé vonzót. Akkor most milyen értéket képviselhet önmagában annak kijelentése, hogy valaki megismerte az iszlámot? Lásd pl. itt:

Vagy nézzük ez a hitetleneknek szóló üzenetet:

69. Szúra / A valóra váló

Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében. ...

44 Ha az ujjából szopott volna holmi mende-mondákat ellenünk
45 megragadnánk őt a jobbjánál,
46 aztán elvágnánk az ütőerét,
47 és nem tarthatna vissza tőle senki sem közületek.
48 Emlékeztetés ez az istenfélőknek.
49 És mi tudjuk, hogy egyesek közöttetek hazugságnak tartják (ezt).
50 Bizony, megbánják ezt a hitetlenek!

- A könyörület és az irgalom hogyan fér össze az ütőér elvágásával? Csak nem valami orvosi operáció kelős közepébe cseppentünk? Most akkor melyik arcát ismerjük meg az iszlámnak? 

 

„A magyar nyelvű értelmezés fordítását a Koránnak össze sem lehet hasonlítani a Kegyes Korán erejével, mégis értelmében nagyon sok minden átjön az olvasó számára… ha Isten könnyűvé teszi számára.” (Az iszlámra találásom – Iszlam.com) 

 

Hát ami itt átjön, az nem valami vonzó önnön értelmében! Vagy éppen teljesen érthetetlen a szöveg az európai ember számára. De akkor a hivatásosok úgy magyarázzák, ahogy akarják. Ez esetben viszont az 1Tessalonika 5:21 alapelve hogyan működik, hogyan jut érvényre, ha a szöveg rejtett értelműsége ezt kizárja? 

 

Én ülök a csónakban és ők eveznek amerre akarnak a lapáttal. Mennyire kellene laikusnak lennem, hogy ennek nyugodt lelkiismerettel engedjek? Na és mi lesz az 1Korinthus 12:2 figyelmeztetésével? Hagyjam figyelmen kívül azt, amit az okulásomra írtak meg? (Róma 15:4; 1Korinthus 10:11)

M: Imádkozom, hogy ez a kis munka jótétemény legyen mindannyiunk számára. Remélem, hogy a keresztények felismerik, hogy van remény azon csökönyös problémák és zavaró körülmények megoldására, melyek a kereszténység zömét érintik. A megoldás a keresztény problémákra nem található meg a kereszténységben, mert maguk a keresztények a saját gondjaik okozói.
A keresztény világot gyötrő problémákkal az egész vallásos világ szembenéz. A megoldást azonban csak az iszlámban lehet megtalálni. (-4.)

Allah vezessen minket, és jutalmazzon a legjobb cselekedeteink és szándékaink szerint!

Abdullah Muhammed Al-Faruque
at-Táif, Szaúd-Arábia

(-4.) Elképesztő, hogy valaki, aki egyszer már Krisztusban megtalálta minden dolgok megoldását, és annak hirdetésére szentelte az életét, azt félredobja, egy teljesen más alapokon álló (Krisztus váltságáldozatát félredobó) filozófia és törvénygyűjtemény kedvéért, hogy annak hódoljon. Vagy lehetséges, hogy soha nem is jutott el a Krisztus megismerésére? A keresztény világ problémái is pontosan a Krisztus követés hiányosságaiból adódnak, de ezért nem Krisztust kellene Mohamedre cserélni, hanem a Krisztus-követés hiányosságait felszámolni.

M: KEZDETEK
Fiatal fiúként mély istenfélelemmel neveltettem - főképp a nagymamám által, aki baptista volt –, így a vallás már nagyon korán életem központi részévé vált. Hat évesen tudtam az összes jutalmat, ami egy jó kisfiúra vár a Paradicsomban, és ismertem minden Pokol béli büntetést, amit azok a gyerekek érdemelnek ki, akik csintalanok. A nagymamám megtanította nekem, hogy minden hazug halálra ítéltetik a Pokol tüzében és örökké ott fog égni. (-5)

(-5.) A bűnös Ádámot Isten nem a pokol tűzére ítélte, hanem arra, hogy visszatér a porba. Ennélfogva a baptista nagymama tanítása tévtanítás volt. [Különben a pokol tűzét az iszlám is tanítja, aminek a valóságtartalma egy kijelentés-sorozat hitelességén vagy hamisságán áll vagy bukik.]

M: Az édesanyám két műszakban dolgozott, de az együtt töltött időben folyton nagyanyám tanításaira emlékeztetett. Az öcsém és a nővérem, úgy tűnt, nem veszik annyira komolyan nagyanyánk intését a túlvilági életről, mint ahogyan azt én tettem. Emlékszem, amikor láttam a Holdat mély vöröses árnyalatúként, elkezdtem sírni, mert azt tanultam, hogy az Utolsó Nap eljövetelének egyik jele, hogy a Hold olyan vörös lesz, mint a vér. Nyolc éves gyerekként félelmeim alakultak ki az Utolsó Nap általam kigondolt földi és égi jeleiről, ami oda vezetett, hogy rémálmaim voltak arról, hogy milyen lesz az Ítélet Napja. (-6.) A házunk közel állt egy vasúti vágányhoz és a vonatok gyakran robogtak el mellettünk. Emlékeim szerint gyakran felébredtem a mozdonyok kürtjének iszonyú zajára, azt gondolva, hogy meghaltam és feltámadtam a kürt megfújása után.

Ezek a dolgok beleivódtak fiatal agyamba, kombinációjaként annak, amit hallottam és annak, amit gyerekkönyvekből, „Bibliai történet”-ként olvastam.

(-6.) Íme az érzelmi síkon való kötődés alapjainak önkéntes lerakása, amely már gyerekkorban elkezdődött.

M: Minden vasárnap teljes díszbe öltözve mentünk a templomba. A nagyapám vitt minket. Számomra a templom (-7.) hosszú órák eltöltését jelentette. Körülbelül délelőtt tizenegykor értünk oda és néha délután háromig is ott voltunk. Számtalanszor aludtam el nagymamán ölében. Néha megengedték a bátyámnak és nekem, hogy a vasárnapi leckék vége és a délelőtti ima között elhagyjuk a templomot és nagyapámmal a vasúti téren üldögéljünk, nézve hogyan haladnak át a vonatok az állomáson. Nagyapa nem volt templomba járó ember, de megértette, hogy a család arra lett teremtve, hogy vasárnaponként ott legyen. Később szélütést kapott, amitől részlegesen megbénult és attól kezdve nem tudtunk rendszeresen megjelenni a templomban. Lehet, hogy ez az időszak volt az egyik döntő szakasza fejlődésemnek.

(-7.) Már ott kezdődik a gyerek félretanítása, amikor nem tájékoztatják arról, hogy Isten kézzel csinált templomokban nem lakik, hanem a Krisztussal való közös uralkodásra elhívott, Ábrahám szellemi magvát alkotó, égi reménységű, élő kövekből felépülő szellemileg újjászültek alkotják Isten templomát. (vö. Apcsel 7:48, 17:24; Róma 1:6-7; 4:13-14; 8:17; 1Korinthus 3:16-17; 1:2, 9; 2Korinthus 6:16, Efézus 2:20-21; Zsidók 6:17-18; 9:15; 2Thessalonika 2:14; 1Péter 2:5, 9-10; Jelenések 3:12) 

[Ahol a kereszténységben kőtemplomok vannak, amiket az Isten házának tartanak, azoknak az egyházaknak el kellene már dönteniük végre, hogy a templommal kapcsolatosan azt veszik figyelembe (annak engedelmeskednek), amit Isten szava mond róla, vagy mennek a saját fejük után? Mer amikor elkezdték építeni a kőtemplomaikat, előtte becsukták a Bibliát, és betették a legalsó fiókba, jó mélyen, nehogy annak az útmutatásait kelljen figyelembe venniük. vö. 1Király 18:21; Nehémiás 9:17a; Filippi 2:12 2Thessalonika 3:14; Zsidók 5:9]

M: ÚJ ELSZÁNTSÁG
Belenyugodtam, hogy többet családostól nem járunk templomba, de szükségét éreztem, hogy önállóan elmenjek oda. (-8.) Tizenhat évesen el kezdtem látogatni egy barátomék templomát, ahol az apja volt a lelkész. Ez egy kicsi épület volt, egy üzlettel, ahol a barátom családja, egy iskolatársunk és én voltunk a tagok. Hónapokig tartott ez így, mígnem a templom bezárt. 

(-8.) Megint érzelmi szempontok vezették, amikor a templomba ment. És mindenkit érzelmi szempontok vezérelnek, akik szükségét érzik annak, hogy templomba menjenek, mivelhogy erre való felszólítást az újszövetségi Szentírásban sehol nem találni. I.sz. 70-ben leromboltatott a jeruzsálemi kőtemplom, amelyben lakozott azelőtt (vö. Máté 23:21) a Legfelségesebb Isten, de azóta senkinek Isten parancsot nem adott újabb kőtemplom építésére, ill. az abban való istentisztelet bemutatására. A kereszténységben nem Isten parancsai szerint mennek a dolgok, hanem álkeresztény egyházi vezetők utasításai szerint.

M: Érettségi után, amikor egyetemre mentem, újra felfedeztem elkötelezettségemet a vallás iránt és teljesen elmélyedtem a pünkösdi tanításban. Meg voltam keresztelve és fel voltam töltve a Szent Lélekkel, ahogy ezt az élményt később nevezték (-9.). Egyetemistaként hamar a templom büszkesége lettem. Mindenkinek nagy reménye volt bennem, és én boldog voltam, hogy újra az „üdvözülés” útját jártam.

(-9.) Hogy a pünkösdi egyháznál milyen szellemmel volt feltöltve, az is egy külön fejezetet megérdemlő kérdés. Mindazonáltal, ha valaki még ezen szellemmel való betöltekezés előtt áll, nem árt ha elolvassa J Mc Arthur „Karizmatikus Káosz” című könyvét, melyet egy amerikai baptista írt. Hátha nem sieti el az ott megnyilvánuló szellembe való betöltekezést. (Részletek itt:)

Továbbá különösen minden kezdő bibliaolvasónak figyelmébe ajánlható Pál apostol kijelentése a 2Tessalonika 2:8-10 szerint, nehogy megfeledkezzen arról, Sátán különösen mely időben erősíti fel körmönfont támadásait, és jelentkezik oly szellemi erőmegnyilvánulások sziporkázó módozataival, melyeknek megjelenési időintervallumai világméretekben megegyeznek a karizmatikus megújulásnak nevezett áramlatok/egyházak megjelenéseivel. 

 

Különösen akkor érvényes ez a felszólítás, amikor még az illető szellemileg nincs megrészegedve, még nem 'üvegesedtek meg a szemei' (lásd az éberség fontosságát!!! - vö. 1Tessalonika 5:6; 1Péter 5:8), mert ha már belekerült ebbe az áramlatba – jó mélyen – nem könnyű onnét józan fejjel kijönni. Sőt, majdnem lehetetlen!

M: Amikor csak nyitva volt az ajtó, én mentem a templomba. Napokon, hónapokon át tanultam a Bibliát, órákat vettem az akkori keresztény tudósoktól. Nagyra értékeltem a Minisztérium felkérését és elkezdtem prédikációkat tartani - bár még csak húsz éves voltam. (-10.) 

(-10.) Különösen megszívlelendő az, amit Pál apostol ír az újonnan megtértek/megkereszteltek hirtelen kinevezéséről, mely magában hordozza a felfuvalkodottság lehetséges jellemzőinek gyors kialakulását. (vö. 1Timótheus 3:6)

M: Egy-kettőre ismertté váltam. A végtelenségig dogmatikus, rugalmatlan voltam és hittem, hogy senki sem üdvözülhet, csakis az, aki az én templomi gyülekezetembe jár. Kategorikusan elítéltem azokat, akik nem azon az úton ismerték meg Istent, amelyik úton én ismertem meg Őt. (-11.)

(-11.) Már be is következett az, amiről Pál apostol a fenti idézetben beszélt. Nem csak hogy az érzelmei uralták, hanem hamar fel is fuvalkodott.

M: Arra tanítottak, hogy Jézus (Béke legyen Vele) és Isten egy és ugyanaz. Arra tanítottak, hogy a templomunk nem hisz a Szentháromságban, de Jézus (Béke legyen Vele) valójában az Atya a Fiú és a Szentlélek. Megpróbáltam megérteni ezeket, bár el kellett ismernem, hogy nem igazán értem. (-12.)

(-12.) Teljesen jogos ez a felvetése, hiszen a Jézus által tanított istenimádatnak része kell hogy legyen a teljes értelemmel való engedelmesség (vö. Máté 22:37; Zsidók 8:10-16), hiszen ő értelmet adott ahhoz, hogy megismerjük az igaz Istent (vö. 1János 5:20), Aki önmagában és egyedül a Legfelségesebb/Magasságos (hüpszisztosz), Aki nem más, mint Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, a mennyei Atya (vö. Máté 22:32; Lukács 6:35-36; Apcsel 7:48; 4Mózes 24:16; Zsoltárok 21:8; JerSir 3:35, 38), Akinek a Fia Krisztus (vö. Lukács 1:32,35), és nincs kinyilatkoztatva Tőle semmiféle, a hitehagyott egyházak által pogány filozófiai eszközökkel megfogalmazott, elmével nem megragadható, egy Istenben három személy-féle szentháromság. [Aminek egyébként semmi más célja nincs, minthogy az Atyának szellemben és igazságban történő, az igaz imádók által gyakorolt imádatát (vö. János 4:23-24) összemossa az általuk valóságos (halhatatlan) Istennek kikiáltott (eredetileg nem halhatatlan) Fiúnak, Jézus Krisztusnak a hódolatával.]

M: Csodáltam a nők szerény ruháját és a férfiak istenfélő viselkedését. Szerettem alkalmazni egy tételt, miszerint a nőktől elvárták, hogy öltözetük teljesen eltakarja őket, ne fessék az arcukat és viselkedjenek a kereszténység igaz követőiként. Meg voltam győződve arról, hogy végül megtaláltam az igaz utat az örökkévaló boldogsághoz. Vitatkoztam volna bárkivel más templomokból, más hitűekkel és teljesen elhallgattattam volna őket a tudásommal a Bibliáról. Megtanultam bibliai tételek százait és ezek lettek a szónoklataim védjegyei. Bár nyugodt voltam afelől, hogy a helyes úton járok, egy részem még mindig kutatott. Úgy éreztem, (-13.) hogy van egy magasabb igazság, amit elérhetek.

(-13.) Ugyanezt érzelmi alapon egy muszlim is bátran megteheti, sőt bárki, aki nincs tisztában a saját helyzetével és nincs róla meggyőződése, hogy kinek hisz, és kinek a követésére szánta az életét. Pál apostol viszont elmondhatta saját hitének biztosítékait:

„ Erről pedig vallást teszek néked, hogy én a szerint az út szerint, melyet felekezetnek mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének, mint a ki hiszek mindazokban, a mik a törvényben és a prófétákban meg vannak írva. … tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.” (ApCsel 24:14; 1Timótheus 1:12)

Aki ezeken felül még magasabb igazságokra vágyik, az ne csodálkozzon azon, hogy a meditációi (amikor az agyát kiüresíti és teljes passzivitásba vonul) által önmagát szolgáltatja ki ismeretlen eredetű erőknek. [A meditáció, autogén tréning és a hozzá hasonló jógapraktikák éppenséggel arra jók, hogy utat nyisson a kételkedő ember az őt megragadó szellemi lényeknek, szó szerint értsd: a démonoknak. A kinyilatkoztatás Isten részéről pontosan azért adatott, hogy az ember ne meditálással akarjon eljutni magasabb igazságokhoz, nem gondolva arra, hogy a magasban vadásznak rá a bukott angyalteremtmények. (Vö. Mikeás 6:8; Efézus 6:10)]

M: Meditáltam és imádkoztam Istenhez, amikor egyedül voltam, hogy vezessen engem az igaz valláshoz és bocsássa meg nekem, ha amit tettem, helytelen volt.

Sosem volt semmilyen kapcsolatom muszlimokkal. Akiket ismertem és azt állították magukról, hogy az iszlámot követik, Elijah Mohamed követői voltak. Azt mondták róluk, hogy ők a „Fekete Muszlimok” vagy az „Elveszett-megtalált Nemzet”. Ez a '70-es évek végén történt, amikor Louis Farrakhan miniszter próbálta újjáépíteni azt, amit „Iszlám Nemzet”-nek hívtak. Egy munkatárs meghívására elmentem meghallgatni Farrakhan miniszter beszédét és olyan élmény volt, ami drámaian megváltoztatta az életemet. Soha életemben nem hallottam még fekete embert úgy beszélni, ahogyan azt ő tette. Azonnal meg akartam szervezni egy találkozót vele, hogy megpróbáljam áttéríteni az én vallásomra. Élveztem, hogy hirdetem az Evangéliumot, és reméltem, hogy megmentek elveszett lelkeket a Pokol tüzétől - függetlenül attól, hogy kik ők. (-14.)

(-14.) Látszik, hogy érzelmi alapon cselekedett, hiszen míg saját maga szeretett volna eljutni az igaz valláshoz, másokat az igaz úthoz kívánta vezetni, melyről fogalma sem volt, hogy melyik az. Jókora ellentmondás!

M: A diploma megszerzése után egész napos munkaidőben kezdtem dolgozni, lassan a Minisztérium csúcsára kerültem. (-15.) Ekkor váltak Elijah Mohamed követői egyre láthatóbbá-hallhatóbbá. Nagyra becsültem az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy megtisztítsák a fekete kommunákat a belülről romboló sátáni dolgoktól. 

(-15.) Leginkább az a baj a diplomásokkal, hogy idejük és energiájuk nagy részét a saját világi karrierjük megalapozásába fektetik, miközben az Istennek való teljes odaszánásukat hitvány áldozatra cserélik. Egész napos munkaidő, Minisztérium csúcsa (ha ezt világi értelemben mondja), na és mi marad Istennek? 

 

„Hogyha vakot hoztok áldozatul: Nem bűn-é az? vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bűn-é az? Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajjon kedvvel fogad-é, avagy reád tekint-é? azt mondja a Seregeknek Ura.” (Malakiás 1:8)

Vajon a Minisztérium felé nem teljes erőbedobással volt, hogy közel a csúcsára került? Na és ha az irányba is olyan lagymatag lett volna, mint Isten felé, akkor is a csúcsának közelébe került volna? Aligha! Na és amíg eljutott a csúcs közelébe, hol volt a teljes szívű, teljes lelkületű, teljes elméjű és teljes erejű Isten iránti, tettekben megnyilvánuló szereteten alapuló szolgálat? (vö. Márk 13:20; Lukács 10:27; Róma 1:9; 1Tessalonika 1:9; Máté 25:14-30) Nem csoda, hogy másféle alapokkal bíró szellemi kalandokba kezdett bocsátkozni. Isten ugyanis a kételkedő, állhatatlan embernek bölcsességet nem ád. (vö. Jakab 1:5-8) Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogyha valaki nem teljes szívű Isten felé, azt Isten kiszolgáltatja olyan hamis szellemmel átitatott áramlatoknak, amelyekben ő (mármint a páciens) a kedvét leli:

„És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre. És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak; Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.” (2Tessalonika 2:10-12; vö. János 12:40; 2Mózes 4:21; 14:17)

Nyilván a hamis vallásokat is azért engedi meg Isten, hogy a hamis lelkületű emberek megtalálják ezekben a hamis vallásokban a saját helyüket. Ahogy Nagy Babilonnal kapcsolatban is olvassuk: 

 

„Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé.” (Jelenések 18:2)

De ugyanez van a lelkükben világiakkal is, aki a világot szereti, az megmarad a világban, vagy adandó alkalommal visszatér oda. (vö. 2Timótheus 4:10) Aki meg Krisztus juhai közé tartozik, az hallja az ő hangját és követi őt (vö. János 10:27-28). Mert az Isten megadja neki a belső késztetést, hogy teljes szívből kövesse (vö. János 6:44). Ezek az Isten kifürkészhetetlen útjai, amelyek által a növekedést adja (vö. 1Korinthus 3:6). Ez a szent szellem csodálatos munkája, amit egy testi/természeti ember (csökönyös materialista) föl nem foghat ésszel. (vö. Zakariás 4:6; 1Korinthus 2:14)

M: Támogattam őket azáltal, hogy megvásároltam az írásaikat és találkoztam, beszélgettem velük. Bekapcsolódtam az oktatási folyamatukba is, hogy megismerjem, pontosan miben hisznek. Sokan közülük tiszta szívűek voltak, mégsem tudtam elfogadni azt a gondolatot, hogy Isten fekete. (-16.)

(-16.) Isten se nem fekete, se nem fehér, de elfogad bármilyen nemzetiségű embert. (vö. ApCsel 10:34-35) De ha valakinek ilyen egyszerű dolgok nem világosak, akkor ott az alapokkal van komoly probléma.

M: Azt is elleneztem, hogy a Bibliát saját nézőpontjuk alátámasztására használták fel. Ott volt egy könyv, amit igazán ismertem és nagyon zavart, hogy amit én helyesnek gondoltam, ők félremagyarázzák, vagy hibásan értelmezik. Helyi támogatású, Bibliát oktató iskolákba jártam és eléggé jól informálttá váltam a Biblia ismeretének különböző területein. (-17.)

(-17.) Ezt csak helyeselni lehet, ha valaki növekszik a bibliaismeretben.

M: Körülbelül hat év múlva Texasba költöztem, ahol két templomnak is tagja voltam. Az első templom vezetője egy fiatal, tapasztalatlan, alacsonyan képzett lelkész volt. Ekkora már a keresztény szentírásokról szerzett tudásom rendkívülivé fejlődött. Megszállottá váltam a Biblia tanulásában. (-18.) Mivel rájöttem, hogy többet tudok, mint a jelenlegi vezető tisztelettudóan otthagytam a templomot és csatlakoztam egy másikhoz, egy másik városban, ahol úgy éreztem, még többet tanulhatok. 

(-18.) Nem biztos, hogy a tudás és a bölcsesség kéz a kézben jár, úgy mint a sok pénz is olyan, mint a sok tudás. „Mert oltalom a bölcsesség, mint ahogy a pénz is oltalom, de az ismeretnek az az előnye, hogy a bölcsesség életben tartja tulajdonosait.” (Prédikátor 7:12, Újvilág ford.; vö. Példabeszédek 16:16) Tehát ha valaki a nagy tudását bölcsesség nélkül használja, az egyenesen ostoba! Bölcsességet pedig Istentől lehet szerezni. (vö. Jób 12:13; Példabeszédek 2:1-13; Jakab 1:5)

M: Ennek a rendkívüli templomnak a lelkésze igen tanult volt, és nagyszerű tanár, de néhány gondolata, nem volt normája a mi templomi szervezetünknek. Liberális szemléletmódja ellenére, élveztem a nevelését. Hamarosan megtanultam keresztény életem legfontosabb, legértékesebb leckéjét, ami így hangzott: „nem mind arany, ami fénylik!”. A külső látszat ellenére, sátáni dolgok foglaltak helyet a templomban (-19.), amiről én sohasem gondoltam volna, hogy előfordulhatnak. Ezek a sátáni dolgok arra késztettek, hogy igazán elgondolkodjak és kezdtem megkérdőjelezni azt tanítást, amely iránt olyan elkötelezett voltam.

(-19.) Azt mondja, sátáni dolgok voltak a templomban, amely arra késztették, hogy megkérdőjelezze a templomi tanítás iránti elkötelezettségét. Már eleve a templom létezése nem helyes, mert nem az Isten háza. Ha voltak benne sátáni dolgok, az különösen nem helyes, viszont ha nem a Krisztus tanítása iránt volt elkötelezett, az teljességgel helytelen, ennélfogva megint csak az válik világossá, hogy itt az alapok lerakásával voltak igen komoly bajok. 

 

„Isten nekem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem; más pedig arra épít. De mindenki ügyeljen, hogyan épít rá. Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat.” (1Korinthus 3:10-11) De hogy lehet magát az alapot (a Megváltót) elhagyni, hiszen az iszlámban nincsen megváltás?! Lehet, hogy a sátáni dolgok másutt is előfordulhatnak?

M: ISTEN HOZOTT AZ IGAZI TEMPLOMI VILÁGBAN
Hamarosan felfedeztem, hogy a Minisztérium hierarchiájának elöljárói között féltékenység uralkodik. Azok a dolgok, amikhez ragaszkodtam, megváltoztak. A nők olyan ruhát hordtak, ami - szerintem - szégyenletes. Az emberek úgy öltözködtek, hogy felhívják magukra a figyelmet - persze elsősorban a másik nem figyelmét. Rájöttem, hogy milyen nagy szerepet játszik a pénz és az irigység a templomi élet körforgásában. Sok kicsi templom küszködött és felkértek minket, hogy tartsunk találkozókat, így pénzt tudunk gyűjteni számukra, de az elöljáróim azt mondták nekem, ha egy templomnak nincs meg egy bizonyos számú tagsága, akkor ne vesztegessem az időmet azzal, hogy ott prédikálok, mert nem fogok megfelelő anyagi ellenszolgáltatásban részesülni. Elmagyaráztam, hogy én nem a pénzért vagyok ott és akkor is prédikálni fogok, ha csak egyetlen tagja van egy templomnak és ráadásul mindezt ingyen fogom tenni. Kérdezgetni kezdtem az általam bölcsnek vélt embereket, és rá kellett jönnöm, hogy amit ezek az emberek csinálnak, az csak show-műsor. Rájöttem, hogy a pénz és a hatalom sokkal fontosabb számukra, mint az igazságot tanítani a Bibliáról. (-20.)

(-20.) Teljesen igaz, hogy a kereszténységben sok minden a pénzről szól. Ott van mindenekelőtt a Vatikán, akiknek vezetői (és elődjeik) az évszázadok alatt magukat szegényeknek kiadva a földi vagyon begyűjtésére használták fel hatalmukat és befolyásukat, ugyanakkor még a mai napig ott tartanak, hogy különféle sötét üzelmeket, pénzmosási praktikákat támogatnak – hiszen nem tudnak kibújni a bőrükből – lásd: „A vatikáni bankban letiltották a kártyás fizetést, mert nem tartja be a nemzetközi pénzmosás elleni intézkedéseket.” (INDEX; 2013. január 12.)

A jóhiszeműnek aligha nevezhető laikus és langyos tömegek (tisztelet a kivételeknek) meg tagságuk fenntartásával támogatják őket. Megfizetik a jogtalanul pénzért áruba bocsátott egyházi szolgáltatásokat, mintha nem ismernék Jézus tanítását, hogy „ingyen kaptátok, ingyen adjátok.” (Máté 10:8) Hogyan fizethetnek ennek ellenére temetésért, esketésért, keresztelésért, imádságért (stb.) – előre meghatározott összegeket? Csakis úgy, hogy ők is cinkosaik nekik, mert nem mondják a szemükbe, amit a Bibliában Jézustól megtanultak. Nem mondják, mert nem tanulták meg. Szemet hunynak, tehát passzív tettestársak a hamisságban.

Vajon Pál apostol nem megfeddte Pétert, amikor helytelenül cselekedett?! (vö. Galata 2:11-14)

Így aztán ahol a pénz és a hatalom áll az első helyen, a tagság mégsem tesz semmit, ugyanolyan hamisságban vétkesek, mint amazok. A megoldás: ahol az ilyen hatalom és pénzéhes, kapzsi pásztorokat megtűrik, azt a közösséget ott kell hagyni, és oda csatlakozni, ahol Istent félik és Krisztus tanításait megbecsülik. (vö. Máté 6:24; 1Korinthus 5:1-13, katolikus fordítás; 2Korinthus 6:14; Jelenések 18:4)

M: Mint a Bibliát jól ismerő ember tudtam, hogy vannak benne hibák, ellentmondások és kitalációk. (-21.) Úgy gondoltam, hogy az embereket fel kell világosítani a Biblia igazságáról. Az ötletet, hogy az embereknek a Bibliát ilyen fajta aspektusából tanítsák, sátáni ötletnek tulajdonították.

(-21.) Nem fejti ki mikre gondol, de ha úgy tartja, hogy az Istentől sugalmazott kinyilatkoztatásban talált hibákat, ellentmondásokat és kitalációkat, akkor nagyon valószínű, hogy a csökevényes látása és a rendkívülivé fejlett tudása (?) késztethette arra, hogy fennhéjázón ilyen tévelygő kijelentésekre vetemedjen. „A Te igéd igazság” - mondta Jézus Krisztus. (János 17:17) És ha a Jézus által említett igét nem a Biblia tartalmazza, akkor micsoda?

M: Ennek ellenére kérdéseket tettem fel nyilvánosan a tanáraimnak a biblia-órákon, amelyeket egyikőjük sem tudott megválaszolni. Egyetlen egy tanárom sem tudta megmagyarázni, hogy Jézus (Béke legyen Vele), aki feltehetően Isten, hogyan lehet egyidőben feltehetően az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyben és mégsem része a szentháromságnak. Számos prédikátornak kellett végül elfogadnia, hogy nem értik ezt a kérdést, de egyszerűen elvárták tőlünk, hogy higgyünk benne. (-22.)

(-22.) A szentháromság úgy ahogy van, egy bibliai kinyilatkoztatástól idegen emberi spekuláció, és hogy ki része-e annak, aminek nem része, erre az a helyes válasz, hogy senki nem része annak, ami nem létezik, csak a bukott emberi agyakban. De valószínű azok sem léteznek, legalábbis Isten előtt, mert akik Istenről hazugságokat állítanak, azok szellemi halottak, még ha hivatalos egyházi ostobaságokat igazságként is tanítanak. Mert az ilyenek halottak a vétkeikben és bűnösök szellemi körülmetéletlenségükben. (vö. Kolossé 2:13)

M: Történtek házasságtörések és paráználkodások, s mindez büntetlenül maradt. Néhány prédikátort kábítószerezésen kaptak, romba döntve ezzel a saját és a családjuk életét. Más vezetőkről kiderült, hogy homoszexuálisok. Voltak lelkészek, akik paráznaságot követtek el más templomok fiatal nőtagjaival. Ezek együttvéve, párosítva azzal, hogy nem kaptam fontos kérdésekre kielégítő válaszokat, arra késztettek engem, hogy keressem a változást. (-23.) Ez a változás akkor jött el, amikor elvállaltam egy munkát Szaúd-Arábiában.

(-23.) A dörzsölt katolikus egyházi vezetők megtalálni vélték a választ az ilyen vádakra, mely szerint az emberek bűne az egyház szentségét nem befolyásolja. Mivel hogy Krisztus, az egyház feje szent, így maga a bűnös tagokat számláló egyház is annak számít. Csak azt felejtették ki álszent védőbeszédükből, hogy a megbánást nem tanúsító vétkeseket ki kell közösíteni az egyházból. Vessétek ki a gonoszt magatok közül – különben magatok is gonoszok vagytok, hiszen mindegy, ki minek nem engedelmeskedik, aki a kevesen hamis, a sokon is az! (vö. 1Korinthus 5:13; Lukács 16:10)

A változást tehát a Krisztusnak való engedelmesség hozza magával, és nincs más útja a változásnak, mint az embernek önmagába való fordulása, és nem önmagából való kifordulása:

„Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes.” (Róma 12:2)

folyt. köv.