Házikenyér recept

 

Meglódultak a kenyérárak, egy jó házikenyér receptje jól jön azoknak, akik amúgy is elfoglaltak sokféle dologgal, nem érnek rá aprólékosan bíbelődni konyhai teendőkkel. A recept és az elkészítés egyszerű, a végeredmény nagyszerű.

Hozzávalók:

Egy üres doboz /500gr-os capuccinos pont jó, hogy ne kelljen méricskélni/.

Egy csomag 7 gr-os szárított élesztő fele.

Másfél kávéskanál asztali só /egy púpos és egy csapott/.

Kb. két-három evőkanálnyi olívaolaj, csak saccra.

4.5, - 5 dl éppen kiengedett csapvíz.

Kenyérliszt; sima liszt.

Jénai tál a sütéshez.

Edény a lefedéshez.

Összeállítás:

Egy nagyobb mély öblű műanyag tálba beletesszük a dobozt, kb. 60-65%-ig beleöntjük a fehér búzakenyér lisztet, a maradék helyre a sima lisztet, hogy a doboz megteljen. /Szitálás egyéni szokás szerint, de anélkül gyorsabb./

Beletesszük az élesztőt, a sót, szárazon összekeverjük, belecsurgatjuk az olajat és hozzátesszük a vizet. Egy hosszúkás, lapos fejű /erre a célra használatos/ fakanállal összekeverjük, hogy az egész összeálljon. Ha nagyon száraz és nehezen keverhető a massza, kis víz még mehet hozzá, hogy ne legyenek száraz lisztfoltok sehol. Utána átlátszó, frissen tartó fóliával letakarjuk a tészta tetejét, körben a szélét finoman lenyomkodjuk, hogy lefedje. Félretesszük egy szoba hőmérsékletű helyre, hogy ne legyen útban. Este keverjük be, másnap sütjük ki, amikor ráérünk, lehet akár délután. Akkorra a tészta tetején már hólyagok mutatkoznak. /Az egész bekeverési procedúra meg van 3-5 perc alatt!/

Begyújtjuk a sütőt /ez a kenyér NOVA villanytűzhelyben sült, teljes hőfokon/, beletesszük a kerek 6,5 cm magas, 24 cm széles, kb. közel 1 cm vastag kerek jénai edényt a sütő aljára, a közepére egy fémrácsra és ráteszünk egy 9 cm magas, 24 cm széles pár mm vastag alumínium edényt a jénai tetejére, mintegy lefedjük vele. A sütőt felfűtjük, kb. 20-25 perc.

Közben a kenyértésztát egy jól belisztezett gyúródeszkára kiborítjuk a közepére, a tészta kissé ragadni fog, amikor a fóliát leszedjük róla és kézzel segítve kiszedjük a tálból. Közben alálisztezünk, hogy ne ragadjon le és finoman széthúzzuk oldal irányba kb. nyúlt négyzet alakúra. A tetejét is belisztezzük. A könnyen nyúló, puha tésztát fölülről magunk felé hajtjuk kb. félhosszúan, rá a tészta alsó részére a közepéig, majd az alsó részt meg vissza, ráhajtjuk a tésztára, hogy befedje. Utána hosszanti irányba fordítjuk, kicsit oldalról körbeegyengetjük, lelisztezzük és letakarjuk. /Nem kell bundakabátot használni, jó lesz a konyharuha is./

Amikor a sütő kb. már jó forró, alkalmas kesztyűvel kivesszük a jénait, belisztezzük az alját, beletesszük a kenyértésztát, és a tetejét kétszer keresztben és hosszában éles késsel bevágjuk. A tészta akkor még lapos, de sütés közben fel fog emelkedni. Rátesszük az alumínium edényt és úgy letakarva betesszük a sütő közepére.

45 perc ébresztőre beállítjuk a telefonunkat, addig sül a kenyér. Ha letelt az idő, levesszük róla a tetejét és még sütjük kb. 15 percig. Ismét óraállítás. Ha letelt, kivesszük a jénait, addigra már a teteje szép barnára sült. A kenyeret megfordítjuk a jénaiban és visszatesszük a sütőbe 10 percre, hogy az alja is szép barna legyen. Addigra készre sül. A sütőt áramtalanítjuk, de a kenyeret még benne hagyjuk kb. 5-10 percig. A kész kenyeret kiszedjük és kihűlni hagyjuk. Ha estefelé sütjük ki, és másnap délelőtt vágjuk fel és pl. vajjal fogyasztjuk, nem fogunk csalódni benne! Jó étvágyat hozzá!

Megjegyzés: A kenyér összeállítása pár perc alatt meg van, a kelés ideje alatt nem kell foglalkozni vele, nem igényel törődést. A formázás is csak pár percet vesz igénybe, a sütés idejét meg jelzi a telefon /45-15-10 perc/. Lehet közben mással foglalkozni, és mintegy pikk-pakk, elkészül. Ami fontos lehet, az a sütő edények és a sütés hőfokának a szerencsés találkozása. Pl. vastag kerámia edényben ugyanolyannal letakarva, ugyanennyi ideig sütve nem adott ilyen minőséget, de próbálkozni lehet alkalmas edény megtalálására. Ha minden hozzávaló optimális, a siker nem marad el. 

A kenyérsütés apropóján

Legtöbben természetesnek veszik a kenyeret és egyéb lisztből készült ételeket, hogy ezek vannak. De ez abszolút nem természetes, hiszen a búza /és minden egyéb élelmiszer/ nem fog csak úgy létrejönni a kémiai porondon, hanem azt genetikailag meg kell alapozni. Az a tudományos szöveg, hogy a kenyérbúza egy fiatal hexaploid faj, amely mindössze 8500–9000 évvel ezelőtt alakult ki, egy semmitmondó, de mindent lehengerlőnek titulált szöveg.

Láthatjuk, hogy maga a kész kenyér sem alakul ki, ha intelligens hatások nem egyengetik optimálisan az útját. Te magad vagy rá a bizonyíték, ha elkészíted! A búza sem pottyant le csak úgy hipp-hopp a természet falvédőjéről, hiába állítják a tudomány naturalista szócsövei, akik szerint az élőlények sorba álltak a történelmi tér-idő porondján, hogy hirtelen megjelenhessenek, mint azon a bizonyos bársonyszőnyegen az illegő-billegő divatemberkék, akik előrelibegnek a függöny mögül, hogy aztán kifaroljanak a képből.

A tudománynak a soha nem ellenőrzött, ellenőrizhetetlen mániája ez a spontán megjelenés a semmiből. Csak úgy hasra ütve dobálják a millió éveket, és hozzáteszik, itt megjelent ez, ott meg az, ennek már ez van kifejlődve, annak meg az. A szem pl. vagy 40 féle úton fejlődött ki egymástól függetlenül.

De látott már valaki önállóan szemet kifejlődni egy piaci asztalon, vagy kémcsőben vagy üvegtányéron? Ráadásul a teljes szervezeti rendszeren kívül? És miért csak a szeme fejlődött, a teljes szervrendszere miért nem? Ha meg a szeme épp hogy fejlődésnek indult, akkor a szervrendszere nem ugyanígy? Hogy hogy túlélte ez a biológiai szervkezdemény a saját fejletlenségét? Tényleg, 40-féleképpen fejlődött ki a szem, miközben már minden más szerve kifejlődve garantálta a túlélését annak az élőlénynek amelynek a látásról annyi fogalma volt, mint bakmacskának a kopoltyúról?!

Minden búzafajta rendelkezik DNS-sel (dezoxiribonukleinsav), amely meghatározza annak specifikus genetikai tulajdonságait vagy jellemzőit. A búzamag csírája, amely a mag embriója vagy csírázó szakasza, tartalmazza a DNS-t. A genetikai program meg éppúgy az intelligencia terméke, mint egy szakácskönyv, amely tartalmazza százféle étel receptjét.

Ahogy receptkönyv még magától nem jött létre, a genetikai kód sem, akármennyire erőlködnek a tudósok, hogy a kémiai öngerjesztő folyamat magától létrehozza azt, ami a biológia egyetemes rejtélye. Miközben ők vannak a folyamat mögött, és azon erőlködnek, hogy az intelligenciát kivegyék a folyamatból. De sikerül is nekik, mert a saját intelligenciájuknak még a nyoma sem látszik ebben a hasztalan erőlködésben.

A mag nem fejlődhetett ki magától, hanem kezdettől fogva teljesen működő rendszernek kellett lennie ahhoz, hogy megfelelően működjön és szaporodjon – ahogyan Isten mondja: „Gyümölcsöt teremnek fajtájuk szerint, magvakkal” (1Mózes 1:11). Ha kezdetben nem volt teljesen működőképes mechanizmus, akkor nem tudna reprodukálódni, és hamarosan elpusztulna az esetleges fejlesztésekkel együtt.

A mag nem fejlődhet lassan, mert ez egy teljes, replikáló rendszer, amelyet szorosan védenek különleges ruhájában, hogy időben elérje céljait. A mag, mint egy bonyolult szoftver, Isten bölcsességéről és erejéről tesz tanúbizonyságot – ahogyan Isten kijelentette. A rend, a szerkezet és a kialakítás mikroszkopikus szinten mind a tiszta zsenialitásról beszél.

Ha belevágunk a mag csodáinak alapos vizsgálatába, egy hatalmas, sokrétű, túlnyomórészt bonyolult termékbe ugrunk bele. Ha közelebbről megnéznénk, látnánk az „MII” kezdőbetűt – Made in Isten.

János 12:24-ben Jézus Krisztus mondja: Bizony, bizony mondom nektek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.

A szöveg segít megvilágítani saját jelentését. Amikor egy gabona „a földre esik”, elpusztul, leesik a száráról. Tehát többé nem kap táplálékot belőle, és átesett egyfajta halálon. Már nem növekszik és a szára nem táplálja, hanem lassan pusztulásnak indul. Ez nem mond ellent a biogenezis törvényének, amely azt jelzi, hogy az élet nem származhat a természet élettelen anyagából.

Egy magot általában nem tekintenek „élettelennek” évszázadokig vagy tovább. A János 12:24-ben „meghal”-nak fordított görög szó jelentése, amikor növényekről és állatokról beszélünk, nem feltétlenül „halál”, mivel általában az élettelen halálra utalva használjuk ezt a szót. A János 12:24-ben a szó technikailag „romlást” jelent (vö. 1Korinthus 15:36), de kontextusban a „halál” gondolatát jelenti Jézus szemléltetésében.

A búzaszemnek el kell pusztulnia, azaz el kell válnia a szárától és a táplálékától, és le kell hullania a földre, hogy több búzát teremjen. Hasonlóképpen, Jézusnak meg kellett halnia, hogy tanítványok formájában gyümölcsöt teremjen – olyan követőket, akiket értünk ontott vére mosott meg.

Jelenések 3:20; János 6:51 Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja szavamat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő énvelem.... Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.

Jézus ott van a szíved ajtajánál, és csöndesen zörget. Miként csöndesen érik a búza is abban a földben, amelyet Isten öntöz, hogy eledelt juttasson az ember asztalára.

Beengeded Jézust és asztalt terítesz neki, hogy együtt vacsorálj vele, mint életed Urával? Ha egyszer megismered és megszereted őt, soha nem fogod elengedni, hanem boldog közösséged lesz vele egy örökkévalóságon át.

János 10:27-28 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.

BIBLIA KONTRA TUDOMÁNY

Tudomány és vallás ellentmondásai: 10 példa

"1.- Az az állítás, hogy Isten teremtette a világot, mentes minden tudomány alapján figyelembe vehető igazolástól. A Bibliából származik, és mitológiai jellegű."

- A pingponglabda ha kirepül a nézők közé, nincs mögötte intelligens irányítású erőhatás, de ha ide-oda röpköd a pingpong asztal felett, akkor van. Az univerzumban az intelligenciát tükröző történések ugyanúgy megfigyelhetők, mint a pingponglabda mozgása intelligens irányítással. Ha ez nem bizonyítja az intelligens háttéreredetet, akkor a tudományt gyakorlók értelmi képessége a nézők közé repkedő unintelligens labdamozgás szintjével azonos. 

"2.- Az Biblia által tanított világvége fogalma bibliai mítoszokon, nem pedig tudományos kutatásokon alapul."

- A tudomány szerint csillagporból származunk, amely kijelentés egyenlő értékű azzal, hogy Mona Lisa mosolya a vásznon festékmolekulákból származik. A Biblia azt mondja - Zsidók 3:4 Mert minden háznak van építője, aki pedig mindent elkészített, az Isten az.

Amiképpen a festményeknek festőjük van, ugyanígy igaz, amit a Biblia mond. És ha azt mondja, hogy a mostani társadalmi rendszernek Isten véget vet, akkor az úgy igaz, ahogyan ki van jelentve! Valójában a csillagporból való származáshoz kapcsolódik a mítoszok világa, amelyből száműzték a galaxis méretű festmények alkotóját, a nagyobb Leonardo Da Vincit.

"3.- A Biblia álláspontja ellentétes a tudománnyal. A biológiai tudományok az evolúció folyamatát képviselik, amely isteni beavatkozás nélkül megy végbe."

Az evolúció, mint a természeti környezet ingadozásaihoz való alkalmazkodás a genetikai kódban rögzített intelligens információvezérlés programja szerint megy végbe, ami nem az evolúció terméke, hanem az evolúció, mint alkalmazkodóképesség annak a következménye. Az isteni beavatkozás tehát nem utólagos, hanem elsődleges. Intelligens történések eredete mindenkor tudatos beavatkozásra vezethető vissza. Mondjuk a vulkán lávakitörése, vagy a dinamit robbanása nem, de a tűzijáték különböző formájú tűzesője igen.

Ha a szelektív emberi tenyésztés eredményei a növényi és állati minőségi termékek, akkor a biológiai élővilág minőségi termékei sem származhatnak a természet zabolátlan/kontrollálatlan/felügyeletlen, állandóan változó irányú szelekciós erőhatásainak eredményeképp. Mint ahogy intelligenciát tükröző információprogramok sem keletkezhetnek betűk spontán keveredéséből. Ha valaki ezt állítja, a saját mondatainak a betűsorrendje megcáfolja, ami nyelvtanilag /nem tartalmilag/ intelligens eredetű.

Hogy az evolúció folyamata a természet terepasztalán a természetes kiválasztódás által /a mesterséges kiválasztás mintájára/ évmilliók alatt sikeresen kidadogta a növényi és állati élővilág alkalmazkodásra képes megszámlálhatatlan sokszínűségét, addig, amíg az örökletes adaptációs képességére szert nem tett, /a dadogás közben/ hogyan alkalmazkodott a változó körülményekhez?

Az erőszakkal frontra vezényelt szerencsétlen katona hogyan adaptálódik /alkalmazkodás a lét feltételeihez/ a harci körülményekhez, ha semmiféle alapkiképzése nincs, hanem ott kezdi kialakítani a képességeit az ellenséges környezettel való kapcsolatában, akkor közben, amíg azokra szert nem tesz, hogyan él túl? Ha eleve nincs meg neki, akkor amire kialakítja, már régen elkésett vele!

A mesterséges szelekció során tudatosan kiválasztják a kívánt tulajdonságokkal rendelkező organizmusokat. A természetes szelekció során a legmegfelelőbb organizmus természetesen kerül kiválasztásra, amely képes megbirkózni és alkalmazkodni mindenféle helyzethez, például az időjárási viszonyokhoz, hőmérsékleti változásokhoz, a menedék, a táplálkozás, a genetikai eltolódás variációihoz. A természetes kiválasztás a természetben áramlik, és megváltoztathatja az irányt a változó közepes körülmények függvényében. A mesterséges kiválasztást az ember küldi.

Nem eléggé kihangsúlyozott feltűnő tényező, eleve olyan alanyokat választ, amelyek rendelkeznek a kíván tulajdonságokkal és azokat ötvözi a kiválasztott tenyésztési cél érdekében. A természetes szelekció is ugyanezt tette. Kérdés, honnan voltak erre alkalmas alanyai? Egyáltalán honnan vannak a kívánt tulajdonságokkal rendelkező legmegfelelőbb organizmusok úgy a természetben, mint a mesterséges tenyésztésben?

Honnan volt a kaktusznak képessége meghódítani a sivatagot, ha kezdetben annyi adaptációs képessége volt erre a feladatra, mint a közönséges fűnek? A kérdés nem az, hogyan vitte végbe az illeszkedést, hanem az, honnan volt képessége kialakítani ezt az illeszkedést?

Az alkalmazkodás a biológiában az a folyamat, amelyen a szervezet átmegy, miközben a szervezet alkalmazkodik a környezethez. A kifejezés a latin adaptus szóból ered, ami azt jelenti, hogy illeszkedni, csatlakozni és alkalmazkodni. 

Pl. az alany megtanul úszni, és az úszás tanulás az alkalmazkodásnak a formája, amin a szervezet átmegy, hogy igazodjon a környezetéhez. De a kérdés nem az, hogyan volt képes alkalmazkodni /megtanulni úszni/, hanem, az erre való képessége honnan volt?

>A kérdés nem az, hogyan tanulta meg az idegen nyelvet az idegenbe szakadt hazánkfia, hanem honnan volt neki nyelvtanulási képessége? Nyelvtanulással fejlesztette ki?<

A kaktuszok állítólag úgy fejlődtek ki, hogy levelek helyett tüskéket növesztettek, hogy megbirkózzanak a forró élőhelyekkel. Honnan vették az erre való adaptációs képességüket? Apránként kifejlesztették. És amíg erre a képességre szert nem tettek, addig hogyan éltek túl?

A szárak, a gyökérrendszer, a tüskék magukat hogyan tették alkalmassá a feladat elvégzésére? A védelmi mechanizmust kialakította magának, mielőtt egyáltalán rendelkezett volna a védelmi mechanizmus kialakításának képességével? Vagy visszafogta magát a sivatag, hogy esélyt adjon a tüskétlen kaktusznak a túlélésre? Ilyen alapon a front is visszafoghatja magát, amíg a katona ki nem alakítja védelmi képességeit.

A teve fizikailag alkalmazkodott ahhoz, hogy púpja legyen, amely a felesleges zsírt tárolja. A tevepúp zsírsejtjei fiziológiailag alkalmazkodtak a zsír raktározására és metabolizálására, hogy más testrendszereket is fenntartsanak, amikor a teve hosszabb ideig nem tud hozzáférni a táplálékforráshoz. A teve kifejlesztette a köpködés adaptív viselkedését is, hogy kivédje a ragadozókat és a fenyegetéseket.

Honnan volt a tevének képessége zsírtároló púp és a köpködés kifejlesztéséhez? Megvárta a sivatag, hogy kifejlessze a púpjait és a vadállatok megvárták, hogy kifejlessze a köpködőképességét, amikor neki eleve ilyen képessége nem is volt?!

A biológiai tudományok az evolúció folyamatát képviselik, amely isteni beavatkozás nélkül megy végbe? Isteni vagy emberi beavatkozás nélkül nem nagyon megy végbe semmi, amiben intelligens folyamatok történnek. Hanem kell hozzá egy optimálisan működő, genetikai programmal sejtszinten felszerelt élőlény, amit a biológiai tudományok magától értetődőnek vesznek, hogy csak úgy ad hoc vannak.

Az alkalmazkodás formáit tárgyalják, de hogy a képesség honnan van az alkalmazkodásra, azt átugorják. Ha nincsenek, maguknak kifejlesztik. Na és fejlesztés közben? Na és a kifejlesztés előtt? A működésük fel van függesztve? Vagy eleve kifejlesztve léteznek. Ez a biológiai tudomány lényege. Megetetik cumiból a csecsemőt, mielőtt kifejlődne az evési és emésztési képessége. Már van, mielőtt létrejönne. Túléli saját hiányos túlélőképességét.

Vajon a biológiai tudományok is túlélik saját hiányos túlélőképességüket? Nyilván. A frontvonalat a tudósok hozzá igazítják. Darwin nem csak az élőlények alkalmazkodóképességét tekintette adottnak, hanem a környezetet is, amely, amely besegített az alkalmazkodóképességgel nem rendelkező alanyoknak. A Darwin-cumi eleve rendelkezésre állt. A Darwin-cumi ma is mindenkinek a rendelkezésére áll, aki cumizni szeretne.

Az alkalmazkodás minden olyan tulajdonság, amely segít egy szervezet túlélésében. Az alkalmazkodás formája kialakul, az arra való rátermettség meg eleve adva van. Az evolúcióban minden adva van, természetes módon. Ez a biológiai tudománynak a lényege. Az eleve létező adottság, amelyet nem adott senki. Vagy a véletlen. Vagy a szükséges szükségszerűség.

Képzeld el, ha a természet nem adott volna vakarózási képességet, csak viszketegséget. Akkor hogyan vakarózna az alany? Ha nem volna képessége megtanulni vakarózni? Akkor jól kicseszett volna vele a természet!

Vagy nem hiszed el ezt a tudományos cumi-történetet? Inkább hiszel a tudatos, intelligens beavatkozásban, a teremtésben? Hogy a Teremtő egyből alkalmazkodásra képes, cumira nem rászoruló alaptípusokat alkotott, amelyek a saját nemük szerint szaporodnak, ahogyan a Biblia írja?!

Ha ezt az áltudományos blablát hiszed el, akkor belegabalyodtál a tudománytalan mítoszokba. Változtass, amíg nem késő. Hagyd el a süllyedő elméletek ingatag talaját. Válaszd a magától keletkezés, és szükségszerű önszerveződés dicsőséges álláspontját, amit a tudomány képvisel. Ez a jelen garanciája a jövő túlélésére. De ha mégsem, sebaj, úgy sincs semminek semmi értelme.

"A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük." (Theodosius Dobzhansky)

Mindazonáltal az élőlények létezésének akkor sincs értelme. Egy fa árnyékának nincsen semmi értelme, esetleg annyi, hogy egy tikkadt hangyát eltakarjon a tűző nap elől. De se a napnak, se a fának, se az árnyékának, se a hangyának nincsen semmi értelme. Magának az értelemnek nincsen értelme. Hanem az értelmetlenségnek annál inkább!

"Tisztán tudományos szempontból az emberi életnek egyáltalán semmi értelme nincsen. Az emberiség egy vak fejlődési folyamat eredményeként jött létre. Tetteink nem valamiféle kozmikus, isteni terv részei, és ha a Föld bolygó holnap felrobbanna, az univerzum valószínűleg ugyanúgy működne tovább. Legjobb mostani tudásunk szerint az emberi szubjektivitás nem fog hiányozni belőle. Ennélfogva bármiféle "értelem", amit az emberek az életüknek tulajdonítanak, csupán káprázat." /Yuval Noah Harari, izraeli történész, író/

„Minél jobban érthetőnek tűnik az univerzum, annál értelmetlenebbnek tűnik.” /Steven Weinberg: Az első három perc/

"Az "értelem" szónak csak az egyéni emberi élet szintjén van jelentése. A világmindenség létének nincs "értelme." /Csányi Vilmos/

>Az élet úgy jött létre, hogy teherbe ejtette az anyagot a véletlen. Az élettelen anélkül kezdett viháncolni, hogy arra vágyott volna, de a véletlen a viháncolás síkjára terelte a történéseket.<

Az evolúció céltalan folyamata létrehozta a céltalanul lődörgők társaságát. Nem léteznek olyan istenek, amelyeket érdemes lenne birtokolni; nincs élet a halál után; az etikának nincs végső alapja; az életnek nincs végső értelme. Az élőlények lényege a céltalan létezés. Örök rejtély, hogy a kémiai molekulák hogyan alkotnak dinamikusan "önszerveződő" élőlényt - de főként minek?

Minek hullámzik a tenger? Ha a rendszerből kiveszik, céltalannak tűnik. Minek létezik önmagában egy sakk bábú? Ha a rendszerből kiveszik, céltalannak tűnik. Az életnek is abban a rendszerben van értelme, amiben működik.

Az élet létrejöttét a fizika törvényei és erői nem tudják megjósolni, és kibújik az ok-okozati összefüggések elől. Ezért az élet egy anomália, a létezés egy másik dimenziója.

"Az élet nem az anyag-energiából álló fizikai létezésből származik, és nem redukálható anyag-energiára. Maga az élet a fizika egyetlen alapvető részecskéjét sem foglalja magában. Az élet kölcsönhatásban van a fizikai létezéssel, de ez a létezés más formája. Nincsenek ismert ok-okozati hatások az élet létrejöttéhez, és így nem ismert módok arra, hogy életet hozzunk létre a nem életből... Az élet ugyanabba a létezési kategóriába tartozik, mint a tudat, a szabad akarat, a szépség, a tudás és az értelem. Az élőlények a fizikai birodalom részei, mert testük fizikai. Azonban, mint minden szubjektív létezés, az élet sem a fizikai birodalom része; a nem fizikai vagy szubjektív birodalomhoz tartozik, mivel nem a fizika alapvető részecskéiből áll... Az élet forrása maga az élet, nem az élettelen anyag. Az élet a semmiből jelenik meg, és eltűnik a semmibe. Éppen ezért az élet rejtély, és nagy valószínűséggel a belátható jövőben is rejtély marad... A génszerkesztés egyszerűen az élet manipulálása, nem életteremtés." /Yunus A Çengel: Az élet tizennyolc jellegzetes jellemzője - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10123176/

>Az Élet Isten gyémántgyűrűje, melyet azoknak az ujjára húzott, akiknek az ujját alkalmassá tette ennek a gyűrűnek a hordozására<

Minden életforma kódolt küldetéssel rendelkezik, és fel van szerelve azzal a tendenciával, hogy e küldetés teljesítése felé haladjon. Mindazonáltal az életet hordozó organizmus nem annyira műtárgy, mint inkább eredendő jelenlét, önkifejező erő.

Minden élőlény azon törekvése mutatkozik meg, hogy teljesítse saját sajátosságát. Szaporodás, növekedés, táplálkozás, gyógyítás, udvarlás, a fiatalok szülői gondozása – ezek és sok más szervezeti tevékenység célirányos. A tudomány mégis azt mondja, meg vagyunk mentve egy idegen erő „beavatkozásától”, - mintha egy organizmus eredeti célja és intelligenciája sértené a természeti világot.

A tudomány szerint maga Darwin egyik nagy érdeme volt annak kimutatása, hogy a szerves szerkezet és funkció céltudatossága csak látszólagos."Bármiféle szándék itt, az evolúció porondján? Teljes félreértés!" - Állítja az ateista panoptikum leghíresebb képviselője Richard Dawkins, aki a saját tudományától megrészegülve tántorgott ki Isten kegyelméből az értelmetlen élet gőzölgő mocsarába.

Mégis, ahelyett hogy foglalkoznának a kérdéssel, az evolúcióbiológusok szisztematikusan kibújtak előle azáltal, hogy a kérdőjelet álkérdőjelnek nevezték el – mindezt minden működőképes magyarázat nélkül, és mindezt azért, hogy megőrizzék a céltalanul célirányos természetes szelekciót, nem pedig az organizmusokban oly nyilvánvaló bölcsességet, mint az evolúció igazi közvetítőjét.

"Az alkalmazkodás inkább zseniális biológiai mérnöki munka eredménye, mintsem próba-szerencse halál és túlélés, ami teljesen felforgatja az alkalmazkodás mechanizmusát. Ez a megközelítés úgy tekint a biológiai alkalmazkodásra, mint ami elsősorban belső mechanizmusok (a környezet aktív érzékelésére és az alkalmazkodásra való képesség), nem pedig külső hatás (a környezet a darwini természetes szelekció révén alakítja az élőlényeket) révén történik." /Az alkalmazkodás felfedezése mérnöki szemszögből - https://www.icr.org/article/exploring-adaptation-from-engineering-perspective/ 

A természetes kiválasztás /szelekció/ számos állítása ellenére sem magyarázza meg a célirányos, céltudatos működés eredetét. "Kiválasztásról” csak akkor van értelme egyáltalán beszélni, ha teleonómiai értelemben gondolkodunk, és a szerkezetet végcélúnak tekintjük. A természetes szelekció önmagában nem jelent mást, mint a változó környezetekben zajló élettevékenységek mintáját.

Nem az a lényeg, az organizmusok hogyan fejlesztenek ki új tulajdonságokat. Hanem hogy honnan van nekik tulajdonság kifejlesztő képességük? Darwin elmélete éppen azért volt szokatlan, mert az élővilág lényegének tartott variációt hangsúlyozta. Pedig nem a variáció, mint megvalósulás a lényeg, hanem az arra való képesség eredete - és teleonómiája, amiről semmit nem szól Darwin.

A teleonómia az élő szervezetek szerkezeteinek és funkcióinak látszólagos céltudatosságának és célirányosságának minősége azon elv szerint, hogy a test szerkezete és funkciói általános célt szolgálnak, például a szervezet túlélésének biztosítását. A célszolgálat stratégiát feltételez, a stratégia pedig egy háttérben megbújó stratégát, amely mindent egy központi cél érdekében működtet.

"Mert az Isten nem a rendetlenség Istene... „A Magasságos Istenhez kiáltok, Istenhez, aki teljesíti velem kapcsolatos szándékát.” - 1Kor 14:33 (H Kecskemethy); Zsoltárok 57:2

Szándék, cél, tervezés vagy vak evolúció? Értelemmel berendezett univerzum teljes értelmetlensége?

"Az emberi agyat kifejezetten arra tervezték, hogy félreértse a darwinizmust.” - Dawkins már csak tudja! A tudomány már csak tudja! Ezért állnak mellette a kiválóan képzett tudósok. Akik felkészítés nélkül küldik a harcba a katonákat. Majd ott megedződnek.

Ott kiderül, ki mit értett félre a katonai és tudományos tébolyítás mezején. Ott majd kifejlődik az alkalmazkodó képességük. Az önszerveződés időközben, megmérettetés közben majd pótolja az alapvető hiányosságokat. A világnézeti alapon történő hozzáállás ki van zárva. A mítoszok csak azokat motiválják, akik maguk is nyakig merültek a mítoszok világába!

Elméletileg minden létezhet ha a gyakorlatot megerőszakoljuk. A tudománynak akár igaza is lehet. De a Biblia teljesen más jövőképet kínál: „... mert maga a teremtés is megszabadul a romlottság rabságából Isten fiainak dicsőséges szabadságába” (Róma 8:21). Ehhez képest amit a tudomány és öndicsőítő kóbor lovagjai kínálni a tudnak, az értelmetlen lónyihogás elméleti babérkoszorúval a fején.

"4.- Egyetlen tudományos kutatás sem erősíti meg a lélek létezését és az örök élet kilátását. A Biblia azt állítja, hogy ez igaz."

A Biblia azt mondja, hogy az ember maga a lélek, nincs külön halhatatlan lelke. Az élőlények kényszerű halála genetikailag programozott, ugyanúgy mint a növények őszi elhervadása és tavaszi megújulása. Az emberi halál az Isten elleni lázadásban megtestesült bűn következménye, az örök élet a megváltáson alapszik, és hogy az ember genetikájából ki lesz törölve a halál programja.

"5.- A Biblia komolyan állítja, hogy a betegség és a halál az eredendő bűn következménye, vagyis az Isten iránti engedetlenség, amelyet az első emberek követtek el. A tudomány nem fogadhatja el ezt a magyarázatot, mert az kizárólag az eredendő bűn bibliai történetén alapul."

Ha a betegségek okozója nagyrészt a genetikai mutációk káros hatása, akkor ugyanez a káros mechanizmus nem építheti fel magát az egészséget biztosító genetikai állományt, ami utólag mutálódik.

A bűn erkölcsi torzulás, a betegség pedig a halál genetikai programjának megelőző, járulékos következménye. Ha valaki éhhalálra van ítélve, azt éhezésnek kell megelőznie. Éhezés nélkül nincsen éhenhalás. Genetikai alapú sejtszintű leépülés nélkül nincsen öregedés, sem halál.

Az élőlény akkor hal meg, amikor a test genetikailag és környezetileg ápolt körülményei már nem kedveznek az életnek. Tehát a genetikai program dönti el a betegségekre való hajlamok meglétét. Végső soron a programozás.

Az élet a halált megelőző állapot dokumentálása. A filmvászon és a hangszalag megőrzi ezt, ahogyan a különböző formákat öltő molekulák. Testünk 99,9999999%-a üres tér, a maradék atomok halálunk után kirándulni mennek.

A tudománynak arról sincs fogalma, az élet maga honnan van - a genetikai kód eredete egyetemes rejtély -, és hogy egyáltalán minek van? Az akadémiai tudomány szerint semmiféle létezésnek semmi értelme nincs, a tudomány gyakorlóinak is csak annyi van, hogy a létezés értelmét megkérdőjelezzék.

Az anyagi világ tudományos létmagyarázata az önértelmetlenítés, a /skizofrénia/ szellemi megtestesülésével egyenlő. Nem csoda, hogy az erre szakosodott elvű ember önzően gyarapít, luxus élvezetekre törekszik,  pusztít és rongál, ahová csak a hatását ki tudja terjeszteni.

Azért keresi az élet értelmét annyiféle ürességet árasztó tevékenységekben, mert alapvetően nincs neki. A frissen festett falra mázolt falfirka-tacepaó erről bizonyságot is tesz. Amit nyilvánvalóan nevelői célzatú tudományos segédlettel tesz, ugyanakkor a Biblia ezt az életvitelt mélységesen elítéli.

Jób 28:28 Íme az Úrnak félelme: az a bölcsesség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

"6.- A tudományos hipotéziseknek (feltevéseknek) is tudományos elemzéseken és kutatásokon kell alapulniuk. Nem lehetnek csak fantáziák. A Biblia alapvető állításai Isten, az angyalok, a Sátán, a halhatatlan lélek, a Szentírásban található Isten kinyilatkoztatás és mások létezéséről empirikusan semmiképpen sem igazolhatók."

Ilyen alapon az univerzumban megszólított lehetséges intelligens civilizáció számára a Pioneer-10-11 űrszonda /1972/ és Voyager 2-1 /1977/ arannyal bevont alumínium lemezeinek a Földről és az emberi fajról való tájékoztató rajzai, zene, beszéd és egy lejátszó, a lemez borítóján a lejátszásra vonatkozó rajzos utasítás, a szondában pedig a gramofontű és hangszedő fej ugyanilyen fantáziatermék, hipotézis, mert ezek csak állítások, szóképek. Nincs bizonyító erejük, mert az idegen civilizáció számára ezek nem elemzések termékei, nem kutatások eredményei. Állítanak valamit, mint ahogy a Biblia is állít, amik lehetnek bizonyítékok, ahogy a Biblia állításai ugyanúgy. 

Miért lenne fantáziatermék ami a Bibliában ki van nyilatkoztatva? Empirikus vagy tapasztalati úton nem bizonyítható Isten vagy a Biblia szavahihetősége?

Az univerzumban az intelligens történések ugyanúgy megfigyelhetők, mint a pingponglabda mozgása intelligens irányítással. Ha ez nem bizonyítja az intelligens háttéreredetet, akkor a tudományt gyakorlók értelmi képessége a nézők közé repkedő unintelligens labdamozgás szintjével azonos. 

Ami pedig a szavahihetőséget illeti, az értelemmel berendezett univerzum teljes értelmetlenségének állítása mögött milyen szavahihetőség van? Tudományos mázzal nyakon öntött ostobaság azok részéről, akik az értelmetlennek titulált univerzum kikutatott, értelemmel telített alkotórészeinek felfedezéseiért Nobel-díjakra és egyéb kitüntetésekre vadásznak. Nem csinálnak mást, mint ellopják a dicsőséget Attól, Aki mindeneknek intelligens háttéreredetét biztosítja. Ezt tagadni bűn, erkölcsi torzulás, a betegség pedig a halál genetikai programjának a járulékos következménye.

Ne is várjanak mást a szellemileg halottak, akik a bűnben való tobzódásukat azzal védik ki, hogy megtagadják a bűn fogalmát a liberális felfogásuk torzult eszményképeivel. A maguk képére teremtik azt a világot, aminek a sírját ássák a világháborúk kitermelésével, hogy a gazdasági és egyéb érdekeiknek mindenáron, de rendkívül ostoba módon látszólagos érvényt szerezzenek.

"7.- Tudományos szempontból a Biblia nem megbízható tudásforrás. Néhány történelmi és földrajzi tény mellett rengeteg kitalációt és mítoszt is tartalmaz. A tudomány nem keresi a kinyilatkoztatott igazságokat a Bibliában."

A tudományos szempontnak nincs jelentősége ott, ahol a tudomány nem tud különbséget tenni intelligens és nem intelligens történés között.

Csak a festékmolekulák kémiai összetevői alapján a tudomány tud különbséget tenni egy rikácsoló majom festékmázolmánya és Mona Lisa mosolyát ábrázoló festmény eredete között? /Mert ugyanolyan festékmolekulák vannak itt is, ott is./ Tud különbséget tenni a nézők közé repülő, meg a pingpong asztal fölött ide-oda pattogó pingponglabda intelligens háttérerejének hatásmechanizmusa között? /Mert ugyanolyan mérhető erő van itt is, ott is./ Ha nem tud, akkor kenje a hajára a tudományban hívő azt a tudományt, amely nem tud különbséget tenni az univerzumban tetten érhető intelligens tényezők és véletlennek, vagy magától értetődőnek tulajdonított tényezők között.

"8. - A tudomány nem tudja elismerni, hogy létezik olyan, hogy kutatás/tudás "hitből". Indoklás: nincs indoklás. A tudomány nem ismer fel semmilyen természetfeletti tudásforrást – sem az isteni kinyilatkoztatást, sem a hit általi tudást. A tudomány szempontjából ezek az állítások megalapozatlanok; nem is hipotézisek."

Ilyen alapon idegen civilizációk számára nem létezik olyan indoklás nélküli, hitalapú tényező, amely a Voyager-ajándék csomag alapján bizonyítékot szolgáltatna az emberi civilizáció létezésére. Akkor minek küldték? Ha meg elvárják, hogy az abban található dolgok kutatási alapot biztosítanak, ilyen alapon a Bibliában leírtak is kutatási alapot biztosítanak.

Ne feledje senki, a Carl Sagan amerikai csillagász által összeválogatott lemezen szerepel többek között Jimmy Carter akkori amerikai elnök és Kurt Waldheim akkori ENSZ főtitkár üzenete nyomtatott formában, továbbá ötvenöt nyelven - köztük magyarul is - elhangzó üdvözlet. Ha ez bizonyító erejű akar lenni, akkor a Bibliában levő, 40 író által kb. 1500 év alatt elkészült teljes összhangot mutató könyv miért nem bizonyító erejű? Csak nem mert kettős mércét használnak a tudomány magukat elitnek képzelő képviselői?! Meg az Isteni erkölcsöktől mindenáron szabadulni akaró tömegek?!

Hogy a Biblia rengeteg kitalációt és mítoszt is tartalmaz? Na és ki állítja ezt? Tudós, akinek a szakmai felkészültsége a saját területén professzori szintű, a Biblia területén a felkészültsége meg laikus tudálékos szintű?!

Ha a takarítónő nem kotyog bele az agyat behálózó szinapszisok térképvázlatába, vagy a genetikusok DNS bázisának kutató módszereibe, akkor az agykutató és a genetikus és a biológus se kotyogjon bele a Biblia tartalmi mondanivalójába, mert az csak látszólagosan tűnik meseszerűen egyszerűnek, de az abban lévő szövegek megértése, analizálása speciális felkészítést, képzettséget, rátermettséget kíván. De különösen szent szellemet! /Amiről fogalmuk nincs, hogy az micsoda. Speciális bibliai kifejezés./

Különösen ha valaki az abban foglaltakat hamisítani akarja, illetve a hamisításokat ki akarja mutatni, le akarja leplezni. Mert sok dogmatikus vallási hamisítás van forgalomban. És éppen hogy le lehet leplezni azokat, ami bizonyítja, hogy rendkívül precíz, egybehangzó, egymással a legapróbb részletekben összefüggő tartalmi mondanivalóról beszélhetünk.

Hogy a Bibliát mesének titulálja a laikus átlagember, vagy akármilyen egyetemi végzettségű személy kritizálja, meg kell nézni, hogy ezt világnézeti alapon teszi, vagy plusz bizonyítéka is van? Mert ha azt mondja, hogy erre meg arra nincs, az a bizonyítékának a hiányára bizonyíték, nem arra, amit nem tud bizonyítani, mert hiányos a bizonyítási készlete, meg a felkészültsége ugyanúgy!

Ha kapok egy levelet és nem tudom ki küldte, az még nem bizonyíték arra, hogy senki nem küldte, hogy nincs küldője, mert hogy nem tudom honnan van? Ha az univerzumról nem tudjuk honnan van, az még nem bizonyíték arra, hogy nincs mögötte intelligens forrás /Teremtő/, mert hogy az honnan van?

Ha nem tudjuk Istenről, hogy honnan van, akkor nem is létezik? Ha nem tudom ki írta a levelet, akkor a levélíró nem is létezik? Hozzáállás kérdése, és akinek a hozzáállása a bizonyító erejű, az ne reklamáljon, mert másoknak ez a fajta hozzáállás abszolút nem bizonyító erejű!

És hogy a tudomány nem keresi a kinyilatkoztatott igazságokat a Bibliában? A hozzáállása mindent elárul. Mert az nem a tudományé, hanem a tudományt gyakorlóké. A valódi tudomány pártatlan. De az akadémiai tudomány nem az. Egy pártatlan tudomány legalább annyi esélyt ad az univerzum intelligens háttér eredetének indokoltságára, mint a spontán keletkezésnek, spontán önszerveződésnek, spontán, értelmetlen létezésnek.

Sőt, ha egy óra számlapján intelligens célt szolgáló ábrák vannak, akkor maga az óra nyilván nem célszerűtlenül létezik, hanem az intelligens alkatrészek az óra intelligens célú létezését szolgálják ki. Az univerzumban levő intelligenciát tükröző tényezők, természeti törvények, ökológiai összetevők, DNS fordító, fehérjeépítő, hibaelhárító programja, stb. ugyanúgy céltudatosan létező részalkatrészeket és egy központi célt kiszolgáló funkciótényező rendeltetést mutat.

És ha a tudomány nem keresi a Bibliai igazságokat, akkor azt miért keresné, hogy pl. a földi ökoszisztéma részösszetevőinek egymással szükségszerűen összefüggő célja volna, ami egy olyan rendszert alkot, amely ezek nélkül az alkatrészek nélkül nem hogy rendszert nem alkothatna, hanem egyáltalán fönt sem maradhatna?! Mert a tudomány szerint minden ami ezt a rendszert kiszolgálja, csak véletlenül van, és nem terv szerint.

A dögeltakarítók csak véletlenül vannak. Mint azok is, akik a polgári életben elszállítják a szemetet. Tervezés kizárva. De ha csak véletlen ez a rendszer, miért kell szemétszállítási díjat fizetni? Nem is vicc kategória ez az egész tudományos ténymegállapítás, amely mindezt az értelmetlen léteredetnek tulajdonítja.

"9.- A vallás kizárólag a hiten - míg a tudomány empirikus kutatásokon alapul, amelyek megfelelnek a tudományos módszertan követelményeinek. Ezek egymásnak ellentmondó gyakorlatok, amelyek egymásnak ellentmondó eredményekhez vezetnek. Van itt ellentmondás a tudomány és a vallás között? Nem lenne ellentmondás, ha a tudomány legalább egy kicsit megerősítené a természetfeletti valóság létezését. De nem erősíti meg."

A tudomány definiálja a tudományos elmélet mibenlétét, amelynek semmi köze az átlagember szerint elképzeléshez, mint kritériumhoz. Mert az elmélet egy strukturált magyarázat a természeti világban előforduló tények vagy jelenségek egy csoportjának eredetére.

Ugyanakkor a tudomány veszi a bátorságot, hogy a hitnek egy primitív, az átlagember szerinti elképzelést tulajdonítson. És minek definiálja? Kb. így: a hupikék törpikék sapkája azért pöttyös, mert nem kockás. Hiszed-é ezt? Na látod, ugyanígy hisznek a hívőcskék is, miközben a hokedlin ülnek keresztbe tett kézzel és lóbálják a lábukat.

Tehát nem csak hogy nem tárgyilagos, hanem magasról le is nézi azt a hitet, amelynek a bibliai definíciója egészen mást jelent: Zsidók 11:1 A hit pedig bizodalom azokban, amiket remélünk és meggyőződés a nem látott valóságokról.

Nagyon egyszerű példa, egy eltévedt személy valamely kietlen tájon nagyobb köveket rakott egymásra, mindig három darabot, hogy akik keresik, majd könnyebben rátaláljanak. Akik ezt a keresés során felfedezték, a kövek helyzetéből elméletileg meggyőződtek arról, hogy valaki ott járt, és kezdtek hinni abban, hogy ennek alapján megtalálják az illetőt.

Vajon a hitük primitív volt? Teljesen nélkülözött bármiféle objektivitást? Nem abból következtettek, hogy a felettük tűző napon eltűnt az árnyék, ami azt mutatja, hogy közel a keresett személy. Ugyanígy a hívők nem abból következtetnek a Bibliában kijelentett igazságokra, hogy az le van írva abban, hanem utánajártak az utánajárható dolgoknak. Az összefüggések felismerése ahhoz a meggyőződéshez vezetett, hogy a Biblia kijelentései mögött tudományos pontosság, erkölcsi következetesség és prófétai hitelesség van. Stb.

Ezeket meg lehet vizsgálni, ki lehet kutatni, értelmi felismeréssel meg lehet ragadni. Idő és energia ráfordítás az egész. Hogy mint kiderült, a tudomány nem keresi a kinyilatkoztatott igazságokat a Bibliában? Nem keresi a természetfeletti valóság létezését, ennélfogva nem is erősíti meg?!

Az még elmegy, hogy a Mona Lisa mosolyában nem keresi Leonardo da Vincit, mert természetesnek veszi. De az univerzumban nagyobb intelligencia van, mint a Mona Lisa festmény mosolyában. Ha a festmény eredetét nem keresi a festékmolekulákban, az univerzum eredetét miért az atomok spontán terjeszkedésében keresi? Mert nem korrekt a hozzáállása, különösen, hogy összehasonlíthatatlanul magasabb rendű intelligencia van az univerzumban.

Hogy a tudomány ezt nem erősíti meg? Nem megerősíti, hanem még inkább kimagyarázza. De nem a pártatlan tudomány, hanem a világnézethez idomított tudomány kitüntetésekre kajdászó képviselői. Ez mindent megmagyaráz, és itt be is lehet fejezni a tudományos hasbeszélés hivatalos állásfoglalását, amely nem erősíti meg a természetfeletti létezését. /De ilyent ne is várjon tőle senki, mert nem is ebből a célból hozták létre, hanem hogy kifejezetten megtagadja annak még az esélyét is!/

"10.- A modern tudomány a naturalizmus álláspontját képviseli: gyakorlatilag elfogadja, hogy csak egyfajta valóság létezik, azaz a természet. A makrokozmosz és a mikrokozmosz, a világegyetem és az elemi részecskék, az élettelen természet és az élő szervezetek, valamint ezek származékai, azaz a mentális érzetek és a tudat (ezek az élő szervezetek működésének származékai, nem léteznek tőlük függetlenül).

A tudomány számára nem létezik természetfeletti, természetfeletti vagy isteni valóság. Hogy miért? Mert a létezése nem bizonyított. Ezért a tudomány - a vallással ellentétben - figyelmen kívül hagyja a természetfeletti valóságot, Istent, angyalokat, Sátánt, ahogyan figyelmen kívül hagyja az erdei szellemeket és a láthatatlan törpéket is, akik segítik az embereket vagy rosszalkodnak."

Ha a színvakok számára nem léteznek színek, az bizonyíték arra, hogy nem is léteznek színek? Ha a tudomány az eszközeivel nem tudja bizonyítani Istent, az azt bizonyítja, hogy nem is létezik? Nem lehetséges, hogy fogyatékos a tudomány eszköztára? És mi van akkor, ha direkt olyan eszköztárat épített ki magának, amivel nem is lehet kimutatni? Mivel hogy nem is akarja! Hanem kifejezetten intelligens, erkölcsi irányító nélkül akar élni.

A természetfelettiség valójában azt jelenti, hogy egy adott dolog, tárgy, objektum vagy történés nem vezethető le azoknak csupán az alkatrészeiből. Amiképpen ennek a mondatnak sem indoka semmiféle természetes erő, hatás vagy törvény, hanem intelligens szellem. Bármilyen emberi alkotásnak az eredete nem természetes, pl. egy háznak, mert a tégla, a malter, a faanyag és a többi alkatrész magát fel nem építi, önmagától nem áll össze.

Ugyanígy a DNS genetikai programja sem, meg az általa programozott fehérjealapú élőlények sem. Hogy mindezeknek az önszerveződését a tudományos hiszékenység tárgyává tudták tenni, ennek a valódi oka az, hogy különben a természetfeletti létezését kellene elfogadniuk, vagyis hogy létezik egy intelligens háttérerő, amely úgy pingpongozik az atomokkal, és azt épít fel belőle, amit akar. Mert intelligens történésekbe sűríti az energiát. Ezt ugyan nem látjuk, csak az eredményeit, és abból kell következtetnünk a háttér eredetre. Kinek meggyőződése és egyéni ízlése szerint.

Ettől függetlenül fura egy ízlés spontán eredeztetni olyan dolgokat, amiknek a halvány árnyékához az emberiség összes tudása sem elegendő. Egy fűszálat, egy tojást nem képes a tudomány létrehozni, ugyanakkor azoknak unintelligens eredetére megesküszik. De ez mitől lenne tudomány? Inkább szubjektív megátalkodottság, amely elméleti takaróval takarózik. Miközben a császár meztelen. Azért mondja, hogy a bibliai hit azért hit, mert esztelen. De mindenki magából indul ki.

Hogy a tudomány mit hagy figyelmen kívül, az nem bizonyítja a többlet tudását, bizonyíthatja ez a hiányosságát is. Mivel hogy nem tud és nem is akar különbséget tenni a hupikék törpikék létezése, meg a tetten érhető láthatatlan intelligencia látható megnyilvánulásai között. Pedig itt óriási, minőségi különbségek vannak!

Végezetül, hogy a vallás csak a hiten, a tudomány pedig az empirikus kutatásokon alapul, ez egyszerűen nem igaz. A tudomány alapú istentagadás abszolút hiten alapul, de nem racionális, bibliai definíció szerinti hiten, hanem éppen hogy szubjektív hiszékenységen. Mert az empirikus kutatás lépcsője minél bonyolultabb magaslatok /objektumok/ kikutatásához vezet, annál több intelligencia tettenérése következik be.

Ennek kivetítése az univerzum töltőanyagára empirikus kutatás alapján elképesztő nagyságú háttér intelligencia tettenérésére kellene hogy vezessen, nem pedig annak hit alapú tagadására. Ezért a valóságban a tudománynak van hit alapú megvallása Istennel kapcsolatban, mégpedig hogy a tudományra hivatkozva tagadja, miközben az ő saját eszmebeli alapállása alapján tagadja, amelynek annyi köze van a tudományhoz, amennyit arra alapoz. Azon túl már csak hivatkozási alap, bármiféle garancia nélkül.

A tudomány nem hiszi, amit a hívő hisz. Mindkettő hiten alapszik, annyi különbséggel, hogy a tudomány hite szimpla, intelligencia alkalmazás nélküli hiszékenység. Az istenhívő hite meg intelligenciával telített, indokoltsággal bíró hit. Hiszen az intelligencia olyan szinten tetten érhető az univerzumban, mint fűszál a réten.

Pál apostol írja a Bibliában: "... tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála (Jézus Krisztusnál) letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra." (2Timótheus 1:12)

Ez egy hit alapú reménység, azzal tudományos állásfoglalással szemben, hogy az emberi életnek semmilyen konkrét értelme vagy célja nincsen, hanem amit kiszedsz belőle magadnak. Aki kapja, marja. Akit meg a tudomány nevében félrelöknek az élet élvezetéért hangosan csörtetők, vessen magára. Az ilyen tudomány efféle mellékhatásait tudomásul kell venni. Aki ugrik a meggyért, ne csodálkozzon, ha netán a csalánosban köt ki.

- A tudomány és vallás ellentmondásait megfogalmazta Alvert Jann - https://racjonalista.tv/sprzecznosci-miedzy-nauka-a-religia-10-przykladow/