„Bárcsak te
is felismernéd ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most
azonban el van rejtve a szemed elől.” Lukács19:42
(H Káldi)
Mutatok neked egy fényképet és megkérdezem - kit látsz a képen? 99%, hogy azt fogod mondani: - egy angyalt látok.
Vajon
a te látásod mennyiben tükrözi a valóságot? Az a te
hozzáállásodtól függ. Talán nem hiszed el, de a döntő nem az,
amit a szemeiddel látsz, hanem amit a személyiségeddel látsz.
Kétféle
látásmód van jutalmazva a te felismerésedben, amire nem is
gondolsz, mert az is a te látásmódod része és annak a jutalma.
Ezt a kétféle jutalmat így fejezi ki a Biblia:
2Timótheus 2:7 Értsd
meg amit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.
2Thesszalonika 2:11-12 És
azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek
a hazugságnak; Hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az
igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.
Teljesen
mindegy hogy ki vagy és hogy hol élsz, a te eddigi életed,
az életfelfogásod, a műveltséged, a létezéshez való viszonyod
eldönti, hogy melyik látásmódra vagy méltó, mert az fejeződik
ki abban hogy mit látsz a képen, és amit látsz, az tulajdonképpen
a megértésed tükörképe vagy tévelygésed
jutalma.
Minden
gondolkodó embernek van véleménye a világról és a saját benne
elfoglalt helyéről. Akár gondolhatja azt is, hogy megtalálta a
helyét a világban. Ahogy Tamási Áron mondja: „Azért
vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
Gondolod,
hogy ez a kijelentés a Timótheusnak írt levélben említett
jutalom és nem a Thesszalonika-féle jutalom eredménye? Lehet
rá egy tipped, de mi a garancia arra, hogy jól látod a szituációt?
Nyilván
emberi szempontok szerint közelíted meg a kérdést, de léteznek
más szempontok is. Hogy ezt eddig talán nem vetted figyelembe, ez
is annak lehet a része, hogy el van rejtve a szemeid elől, ami a
békességedre szolgál?
A
Bibliának az egyik legfontosabb kijelentése az, amit Jézus így
adott át anno a követőinek:
János
17:3 Az
pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz
Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
Már
ahogyan viszonyulsz ehhez a kijelentéshez, visszatükröződik
abban, hogy mit látsz a képen.
Könnyen
lehet, hogy a te hozzáállásod, az őszinteséged, az
igazságkeresésed dönti el, hogy ebben az ismeretben meddig jutsz,
jutottál el, és hol tartasz ma? Bizony ez egy nagyon lényeges
szempont, és még az is megeshet, hogy saját magadat is
félreismered.
Honnan
lehet ezt tudni, hogyan lehet felismerni? Tud ebben egyáltalán
valaki segíteni neked? Kívülről majdnem azért lehetetlen, mert a
felismerés hegyét magadnak kell megmásznod, és egy kívülálló
amit mond, az neked idegenül fog hangzani.
Egy
teológus-lelkész egyik nyilvános
YouTube előadásának
a végén
felteszi a kérdést: - „Minek
örülnék én magam, hogy mit tegyenek velem az emberek? És ilyen
gondolatok jutottak eszembe: örülnék odafigyelésnek, örülnék
bátorításnak, meghallgatásnak, megbocsátásnak, megértésnek,
apró figyelmességeknek, részvétnek, szeretetnek, irgalmasságnak.
Aztán talán örülnék dicséretnek, de örülnék jóindulatú
intésnek is, hogyha tévelygünk. És úgy láttam, hogy talán ezt
akarja mondani Pál, hogy ezt tedd tehát te
is másokkal. Ints, buzdíts, feddj
teljes türelemmel és tanítással. Szelíd lélekkel, … tégy jót
felebarátoddal, tedd, amit szeretnéd, ha veled
is
tennének.
És ne feledd, aki jót tudna tenni, de nem teszi, bűne az annak.”
Mond
itt még valamit a kipontozott részben, hogy „tedd
helyre a …”
, ami nehezen érthető, nem mert nem magyarul mondja, hanem talán
halkan, elmosódottan, világosan nem kivehetően. Nyilván ki lehet
következtetni, hogy arról van szó, tegye helyre azokat a dolgokat,
amikben nincs egyetértés, vagyis tisztázza a félreértéseket,
simítsa
el a felmerülő egyenetlenségeket.
Van
egy ilyen ige a Filippi 4:2-ben: Evódiát
intem, Szüntükhét is intem, hogy jussanak egyetértésre az Úrban.
Ezt
jelentheti, hogy az ilyen gondolkodási egyenetlenségeket tegye
helyre az Istentől kiáradó igazság szellemében. Mert hogy mi az
igazság és mi a hazugság, azt egyedül Isten képes a maga
teljességében meghatározni, mivel Őtőle származik a létezés
minden fizikai és szellemi aspektusa:
Ézsaiás
45:7 Ki
a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet
szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, aki mindezt
cselekszem!
Mit
jelent ez? Hogy a fizikai létezés eredete az Ő örök teremtési
energiája, és az általa kijelentett igazságokhoz való helyes
vagy helytelen viszonyulás
teremti meg a jót és a rosszat, a békét és a békétlenséget,
az üdvösséget és az elkárhozást.
És
pontosan ez a viszonyulás eredményezi, hogy valaki megértésre
jut-e az örök igazságok kérdésében, vagy rászolgál arra, hogy
a tévelygés ereje árnyékolja be őt abban a mértékben, amely
mértékben
rászolgál
arra.
Van
egy tétel a lelkész kijelentésében: „örülnék
jóindulatú intésnek is, hogyha tévelygünk.” Ez
a momentum döntő fontosságú, hogy őszintén gondolja-e amit
mond, vagy mert jól hangzik, és megnyerő képet fest önmagáról
a kívülállók felé.
Óriási
vízválasztó ez, mert ha az ember vágya nem tiszta és nem őszinte
az igazság megismerése tekintetében, akkor teljesen torz
felfogásra juthat abban, hogy mit mihez viszonyítson, és a saját
létezését pontosan arra az alapra helyezze, ami kőszikla alap és
nem homok.
„Valaki
azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat,
hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő
házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a
szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a
kősziklára építtetett.
És
valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat,
hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát:
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek,
és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett
annak romlása.”
(Máté 7:24-27)
Íme
a példa, hogy mennyire képes ez ember látásmódja félresiklani
az igazsághoz való viszonya tekintetében:
János
16:2 A
gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy aki
öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet
cselekszik.
Ugyanez
a félresiklott látásmód érvényes lehet az ember saját
életfelfogására, hogy egyáltalán mit keres ebben a világban,
hol van a helye benne, ha egyáltalán a világban kell lennie a
helyének, mert azt ő honnan tudja. Tamási Áron megmondja neki,
vagy az Isten Igéje mondja meg neki?
Jakab
4:4 Parázna
férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága
ellenségeskedés az Istennel? Aki azért e világ barátja akar
lenni, az Isten ellenségévé lesz.
Ha
a világhoz tartozol szellemi értelemben, otthon vagy benne, hogy
lehetsz mégis az Isten ellensége? Netán itt nem fizikai
paráznaságról van szó, hanem szellemi paráznaságról? Mert
ütközik a világ szellemisége és az Isten szellemisége a jó és
a rossz kritériumának megítélésében?
Ennek
felismerése nem kapcsolódik ahhoz, hogy a te megértésed Isten
ajándéka, Aki belátást adott neked, vagy a hozzáállásodból
fakadó jutalom a tévelygés ereje alatti állapot? Vajon ezt el
tudod dönteni magad, akinek az élete nem arról szól, hogy
megismerje az egyedül igaz Istent
és akit elküldött, a Jézus Krisztust? Egyáltalán, fontos neked
ez az ismeret?
Esetleg
úgy gondolod, hogy fontos. És ez irányban tettél is
erőfeszítéseket. És kialakult nézeteid vannak. Nem hiszed, hogy
alapvető kérdésekben félreértésekben vagy. Ha netán igen,
akkor felvetődik a legnehezebb kérdés, lehet-e segíteni neked
hogy tiszta felismerésre juss?
Na
most azt kell hogy mondjam, ez attól függ, hogy komolyan gondolod
e-, amit a lelkész kijelentett: „örülnék
jóindulatú intésnek is, hogyha tévelygünk.”
Ha
ez a vágy nem igazán őszinte benned, sőt még csak fel sem merül,
akkor hogyan gondolod, hogy segítséget kaphatsz. Hiszen ezen vágy
nélkül pontosan abban vagy biztos, hogy nem tévelyegsz, hanem a jó
helyen vagy. A legideálisabb jó helyen. Annak ellenére, hogy nem a
kősziklára építetted a házad.
Mert
neked teljesen mást jelent a kősziklára építeni a házadat. Sőt,
talán
minél
magasabb iskolai végzettséged van, annál inkább fogod ezt
vallani.
Kívülállóként
nagyon nehéz, majdnem lehetetlen vállalkozás segíteni abban, hogy
tisztán
láthasd, jó helyen vagy, az életed alapja olyan kőszikla, amire
építkezni a legideálisabb megoldás. Hiszen a világ társadalma
is a
saját maga által jónak tartott kősziklára
építkezik már évezredek óta. Aztán hogy ebből
kifolyólag jó
irányba megy-e, az egy más kérdés?
Lehet,
hogy kereszténynek vallod magadat, lehet hogy más alapokra
helyezted az életedet, vajon mi dönti el, hogy jó-e ez az alap,
vagy netán téves? Lehetsz akár keresztényként is teljesen
félresiklott gondolkodású, amit nem veszel észre? A kereszténység
annyiféle felekezetre szakadozott, és annyiféle egyéni nézetet
is bátran igazságként vall, miközben pontosan a sokféleség
bizonyítja hogy sántít a meglátás, mert az annyiféle látásmód
azt az egy látásmódot nem tükrözi, amit kijelent a Biblia
abszolút igazságként.
Ha
megmondom a szemedbe, könnyen lehet hogy hitehagyottnak
fogsz elkönyvelni. Ha Pál apostolnak Saul korában a szemébe
mondta volna valaki, egy ember, hogy tévelyeg, vajon elfogadta
volna? Miért kellett neki a damaszkuszi úton Jézussal találkoznia,
hogy erre rádöbbenjen???
Most
aligha fogsz Jézussal személyesen találkozni, mert a
kinyilatkoztatás azért adatott, hogy ezt a találkozást
megélhessed. A hozzáállásod komolyságához mérten. Kaptál egy
tükröt, hogy mit hogyan láss, az igazságot és a hamisságot
hogyan, minek az alapján különböztesd meg!
Honnan
tudhatod, hogy eljutottál erre a látásmódra? A saját
igyekezeted, a kutatási szándékod megmutatja. Mert ha a
hozzáállásod nem igazán tiszta, lehetséges, hogy a tévelygés
szelleme alatt vagy, bár azt gondolod, hogy jó helyen. Vagy esetleg
mégsem?
Tudatában
vagy annak, hogy a mostani földi életed és a cselekedeteid
határozzák meg, hogy milyen elbírálásban részesülsz a halálod
után? Vagy úgy gondolod, hogy a halálod felment a bűneid alól?
Ha
ezt hiszed, akkor Jézus kijelentését nem értetted meg és ezzel
kapcsolatban alapvető igazságokat sem:
János 5:28-29 Ne
csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, amelyben mindazok, akik a
koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, És kijőnek; akik a
jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt
művelték, a kárhozat feltámadására.
Mit
jelent a kárhozat feltámadása? Szembesülni azzal, hogy az ember
hagyta magát becsapni. Azt hitte ismeri az igazságot, de nem a
Biblia igazságát ismerte, hanem a tanítóik
igazságát ismerte, akik neki ezt tanították. És ő elfogadta,
mert komolyan nem járt utána. Mert igazán nem fogta fel annak
teljes értelmét, miért jelenti az örök életet az egyedül igaz
Isten és Jézus Krisztus ismerete.
És
talán sok más igazságot sem ismert fel helyesen, mert amit
igazságnak hitt, az nem az igazság volt, hanem egy egyházi,
teológiai tévtan. És
pontosan ennek a veszélye az, hogy emiatt a tévelygés erejének a
fogságában van.
És
vajon az mindegy hogy az Isten, akit imád, az egyszemélyű vagy
háromszemélyű? Vagy egyáltalán nincs is, ahogy a szekularisták
hiszik?
„A
szekularizmus egyszerre jelenti a vallásszabadságot és a
vallásoktól való szabadságot.” Azonban
ezt a látszólagos jogot felülírja Isten kijelentése:
5Mózes
30:19 Bizonyságul
hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a
halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért
az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;
Ha
tehát azt választod, amit nem Isten mond, hogy válasszál, akkor a
választásod nincs összhangban Isten reád vonatkozó akaratával.
Mert olyan szabadságot választottál, amelyben az életed nem a
kősziklára
épül.
1Timórtheus 2:3-4 Mert
ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, Aki azt
akarja, hogy minden ember üdvözüljön
és az igazság ismeretére eljusson.
Vagy
azt sem tudod mi az üdvösség? Ebből kifolyólag nem is érdekel?
Nem véletlenül kérdeztem az elején, hogy felismered, ki van a
képen? És neked az volt rá a válasz, hogy egy angyalt látsz a
képen.
Akkor
ki kell hogy józanítsalak. Mert ha nem ismered fel, akkor ez azt
mutatja, hogy teljes
félreértésben vagy, és ennek a jutalma a látásmódod és a
jelen életviteled. És a jövőbeni sorsod. Ugyanis aki a képen
van,
az nem más, mint aki az álcázás nagymestere, akinek nem nem
célja, hogy az életed csónakja igazi révbe jusson. Hanem pont
ellenkezőleg:
2Korinthus 11:14 Nem
is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság
angyalává.
János
10:9-11
Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és
bejár és kijár majd, és legelőt talál. A tolvaj nem egyébért
jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért
jöttem, hogy életűk
legyen, és bővölködjenek. Én vagyok a jó pásztor: a jó
pásztor életét adja a juhokért.
Felismered
hogy ki van a képen? A saját szívednek tükörképe az, amit
ismereted által magadban hordozol.
Példabeszédek
4:23 Minden
féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki
[minden] élet.
Különösen
az örök élet, amely azoknak van fenntartva, akik a
kőszikla-Krisztusra építik az életüket. Az igazságnak arra a
Krisztusára, melynek ismerete azoknak van fenntartva, akik
valóban éhezik és szomjúhozzák az igazságot. Ahogy
Jézus szavai csodálatosan visszhangzanak Csia Lajos fordításában:
Máté
5:6 Boldogok
azok, akik az igazságosságra éheznek és szomjaznak, mert majd
kielégítik őket!