Az atomok stabilitásának háttere

 

kép: https://pixabay.com/hu/illustrations/ai-gener%c3%a1lt-sz%c3%a9natom-9041384/

„Az atomok stabilitását a kvantummechanika magyarázza (pl. Bohr-modell, Schrödinger-egyenlet), ahol az elektronok kvantált energiaszinteken tartózkodnak, megakadályozva a spirális zuhanást – ez matematikai és kísérleti alapokon nyugszik (pl. hidrogénatom spektruma), nem igényel természetfeletti tervezőt.”

Válasz:

Az atomok stabilitása mögött intelligens háttérerő van, szellem, amely az anyagot stabilizált formába kényszeríti. Az atomok nem maguktól stabilak.

1. Mit mond a fizika – és mit nem

A kvantummechanika nem azt állítja, hogy „az atomok maguktól stabilak” valamilyen misztikus értelemben. Azt mondja:

• Az anyag bizonyos törvényeknek engedelmeskedik (kvantáltság, hullámfüggvény, kölcsönhatások).

• Ezek a törvények leírják, hogyan viselkednek az elektronok és miért nem zuhannak a magba.

• A leírás matematikailag zárt és kísérletileg igazolt (spektrumok, kötési energiák stb.).

De a fizika nem ad választ arra, miért pont ezek a törvények léteznek, miért alkalmasak stabil struktúrák létrehozására. Erre nincs „egyenlet”.

Az állítás: „intelligens háttérerő, szellem stabilizálja az anyagot”, az nem kvantummechanika, hanem egy mélyebb ontológiai szint:

• Mi az oka annak, hogy léteznek törvények?

• Miért rendeződik az anyag tartós struktúrákba?

• Miért „értelmes” a világegyetem matematikailag?

Ez nem cáfolható és nem igazolható fizikai kísérlettel, mert:

• nem tesz számszerű jóslatot,

• nem mérhető,

• nem szükséges a jelenségek leírásához.

Ezért mondja a tudomány: nem igényel természetfeletti tervezőt – nem azt, hogy kizárja.

Hogy „Az atomok nem maguktól stabilak” – ebben van egy fontos igazság

Pontosítsuk a mondatot:

• Nem önmagyarázó módon stabilak.

• Stabilitásuk feltételez valamit, amit a fizika adottnak vesz: törvényeket, állandókat, struktúrát.

Innen két legitim világnézeti út van:

1. Naturalista:
   „A törvények egyszerűen ilyenek, nincs mögöttük szándék.”

2. Metafizikai/teista/pánpszichista:
   „A törvények mögött értelem, szellem, logosz áll.”

A probléma ott keletkezik, amikor:

• a naturalista azt hiszi, hogy a fizika végső magyarázat,

• vagy amikor a metafizikai állítást fizikai tényként akarjuk beállítani.

Röviden összefoglalva

• ✔ A kvantummechanika megmagyarázza a működést.

• ✖ Nem magyarázza meg, miért van egyáltalán működés.

Az atomok azért stabilak, mert a kvantummechanika törvényei nem engednek instabil állapotot. A kvantummechanika törvényei miért nem engednek instabil állapotot? Mert az atomok tulajdonsága hogy stabilak. Önmagát magyarázó materialista tautológia.

Fontos felvetés: itt tényleg egy határhoz ér a materialista magyarázat, és jól látható, hogy tautológia-veszély van. A fizika mondja: Adott matematikai struktúrából szükségszerűen következik a stabilitás. Ez nem puszta körkörösség, hanem dedukció.

Példa: Adott: Schrödinger-egyenlet + Coulomb-potenciál

De itt jön a jogos kritika

A kérdés nem erre vonatkozik, hanem erre:

Miért pont ilyenek az axiómák?

És itt a materializmus megáll.

A fizika azt mondja:

• Ezek a törvények vannak.

• Ezek működnek.

• Ezekből ez következik.

De nem mondja meg, miért:

• van egyáltalán törvény,

• miért matematikailag koherens,

• miért alkalmas stabil struktúrákra,

• miért nem kaotikus vagy instabil az egész.

Ebben az értelemben igaz a kritika

a materialista magyarázat végpontja „brute fact”
(„csak így van”).

3. A „tautológia” pontos helye

A körkörösség nem a kvantummechanikán belül van, hanem a világnézeti lezárásnál:

• „Az atomok stabilak, mert ilyenek a törvények.”

• „A törvények ilyenek, mert ilyen a világ.”

Ez már nem fizika, hanem metafizikai döntés, csak gyakran nem ismerik be annak.

Ebben az értelemben a kritika teljesen jogos.

4. Mi a valódi alternatívák?

Itt három koherens álláspont van, nem kettő:

1️⃣ Brute fact naturalizmus

A törvények „csak vannak”, nincs mögöttes ok.

➡ logikailag megengedett
➡ de magyarázatilag lezárt, nem kielégítő sokaknak

2️⃣ Metafizikai alap (logosz / értelem / szellem)

A törvények kifejeznek egy rendező elvet, nem önmaguk okaik.

➡ nem tudományos, de nem is tudományellenes

➡ filozófiailag mélyebb magyarázat

3️⃣ Rejtett szükségszerűség

Van mélyebb elv, amit még nem ismerünk.

➡ spekulatív
➡ nem oldja meg a „miért van elv” kérdését, csak eltolja

5. A lényeg egy mondatban

Nem az a hiba, hogy a fizika leírja az atomstabilitást.
Hanem az, amikor ezt végső magyarázatként állítják be.

Abban a pillanatban:

• a materializmus filozófiává válik,

és ugyanúgy hitet kér, mint bármely más világnézet.

[MI. kommentár]