Balázs Péter ajándékai

kép: https://pxhere.com/en/photo/745283

Egy újságcikk írja többek között a következőket:

„A Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színész 82 éves volt.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma reggel örökre elaludt szeretett egykori igazgatónk, barátunk és példaképünk, Balázs Péter

– írta meg a Szolnoki Szigligeti Színház Facebook-oldalán...

Mindig is hittem abban, hogy a színház a pillanat művészete. Nincs hazugság, nincs megismételhető tökéletesség, csak az a most, az a rezgés, amit a színész a néző felé küld. A legnagyobb kihívás, és egyben a legnagyobb öröm is, amikor az ember eléri azt a pontot, hogy nem Balázs Péter van a színpadon, hanem a tiszta Ember, a szerep lelke. A néző ezt érzi. Ez az igazi taps...

Balázs Péter tavaly márciusban, 81. születésnapja körül is beszélt betegségéről a sajtóban:

Az élet megtanított küzdeni. S ahogy Philip Roth mondta: az öregkor egy csata. A következő ütközetemre néhány nap múlva kerül sor, amikor a szememet műtik majd szürkehályoggal. Az ember idős korára megtanul együtt élni az élet elleni támadásokkal.

— mondta egy interjúban, hozzátéve, hogy már csak ritkán mozdul ki otthonról, mert erre kényszeríti a kor és megannyi betegség. Akkor röviden visszatekintett sok évtizedes pályájára is, amit így összegzett:

25 évig játszottam a Vígszínházban, a legnagyobbak mellett és között. Megszámlálhatatlan tévé- és mozifilmben szerepelhettem. Olyan népszerű sorozatokban, mint a Bors, a Fekete város vagy a Linda. Játszhattam, rendezhettem, s még azt is megkaptam a teremtőtől, hogy Szolnokon színházigazgatóként dolgozhattam. A közelmúltban a város díszpolgárának választottak. S a helyi Szigligeti Színház lépcsőjénél ott van az örök időkre szóló lenyomatom, a cipőm mása. Mindenem a színház és a színjátszás, de már nem vágyom rájuk. Egyetlen teátrumba sem járok. Inkább itthon tévét nézek, amíg el nem alszom mellette. De ha Fradi- vagy Liverpool-meccset adnak, azt ki nem hagynám!” -  https://24.hu/kultura/2025/12/10/meghalt-balazs-peter/

Mit jelent a tanulságot levonni? A MI /Mesterséges Intelligencia/ ezt válaszolja erre:

„A "tanulságot levonni" azt jelenti, hogy egy tapasztalat, esemény vagy történet után megértjük a legfontosabb üzenetet, leckét vagy következtetést, amely segít a jövőben jobb döntéseket hozni vagy hasonló helyzeteket jobban kezelni.”

Vajon fenti újságcikknek, ill. a benne található kijelentéseknek mi a legfontosabb üzenete, vagy üzenetei, amik segítenek jobb döntéseket hozni?

Lássunk néhányat a visszaismételt idézetek alapján:

„örökre elaludt”.

Nézőpont és az annak alapján megélt hit vagy hitetlenség szerinti állítás.

A Magyar Ateista Társaság 2024 december 24-i Facebook bejegyzése szerint „Magyarország nem keresztény ország.”

Pál Ferenc, az angyalföldi plébános-helyettes, mentálhigiénés szakember, a Semmelweis Egyetem tanára, a Millenárison tartott keddi „alkalmak” népszerű előadója úgy fogalmaz:

„ma Magyarország nem keresztény ország, mivel kisebbségben vannak a hitüket gyakorló keresztények. Persze „az, hogy ma kevesebb keresztény van, mint nem keresztény, nem jelenti azt, hogy a kultúránkban a kereszténység mint gyökér vagy mint tápláló talaj, ne volna ott. Szinte észre sem vesszük, hogy mennyire átszövi a kereszténység a kultúránkat, és hogy ettől milyen sokat kaptunk.” - https://www.magyarkurir.hu/hirek/pal-ferenc-magyarorszag-nem-kereszteny-orszag

Jelen eszmefuttatásunkban nem az a lényeg, hogy keresztény- vagy sem, hanem hogy milyen tanulságot von le valaki a megtörtént esetből, amely egyenes következménye annak, hogy hogyan viszonyul a dolgokhoz.

Az „örökre elalvás” kijelentés az nem egy keresztényi mezsgyén megfogalmazott hitvallás, ami jelen esetben nem mint egy kritikai alap jelenik meg, hanem mint egy olyan állásfoglalás, amit bárkinek emberi léptékkel mérve lehetősége van megtenni.

És mivel létezik keresztényi szempont is, az annak megfelelő látásmódnak is van tanulságos üzenete, amit aki akar levon a saját javára vagy nem von le, ugyancsak a szabad akarata szerint.

A keresztény tanításban a halál nem feltétlenül végleges helyzet. A Bibliában ezt olvassuk:

„Hogy pedig a halottak életre kelnek, már Mózes is hírül adta a csipkebokornál, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.Isten pedig nem a halottaké, hanem az élőké, mert mindenki az Ő számára (Ő néki) él. (Lukács 20:37-38, Vida Sándor fordítása)

Tehát a feltámadás Istennek a Bibliában adott kinyilatkoztatása szerint egy valóságos dolog, mert Neki van hatalma élőknek tekinteni azokat, akik éppenséggel /emberi nézőpontból/ a szó valóságos értelmében elhunytak. Az Ő számára mint élőket tartja fenn.

Ez ahhoz hasonló, mint amikor valaki egy szeretett személy emlékét egész életében a szívében hordozza. De csak az emlékét. Isten azonban nem csak az emlékét, hanem Neki van hatalma ezeket élőknek is tekinteni, mert Ő élet és halál Ura, amit Jézus Krisztusra ruházott.

Jézus mondja Mártának, Lázár testvérének, mielőtt feltámasztotta volna:

„Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” (János 11:25-26)

Ha tehát valaki Isten előtt él, az nem örökre hal meg! Ebből kifolyólag nagyon nem mindegy, hogy valaki úgy hal meg, hogy él az Isten szemében vagy úgy hal meg, hogy nem él. Ezt az illető életmódja határozza meg, amihez vagy társul Isten ingyen kegyelmének kedvessége a további sorsát illetően vagy nem társul.

Akik úgy búcsúznak valakitől hogy „örökre elaludt”, azok vagy tudatosan mondanak le a feltámadás lehetőségéről a világnézetük diktálta tempó alapján, vagy kellő ismeret híján mondják azt, ami megmaradt nekik az életszemléletük tarsolyából, amivel rendelkeznek, és ők ennyivel rendelkeznek. Amivel valószínű meg is elégednek, legalábbis a nyilatkozatuk alapján erre lehet – esetleg - következtetni.

Balázs Péter mondja:

„ A legnagyobb kihívás, és egyben a legnagyobb öröm is, amikor az ember eléri azt a pontot, hogy nem Balázs Péter van a színpadon, hanem a tiszta Ember, a szerep lelke. A néző ezt érzi.”

Ez bizony nem csupán a színpadra érvényes, de különösen az Élet színpadára, hogy ott a tiszta Ember hogyan nyilvánul meg. És ezt az átlagember ha nem is feltétlenül érzi /talán még magáról sem, nézőpont kérdése/, Isten feltétlenül tudja, ami egy rendkívül fontos szempont. Ezt olvassuk:

„Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk.” (Zsidókhoz írt levél 4:12-13)

Csak hogy tudjuk Kivel állunk szemben. Isten ugyanis még a gondolatainkat is ismeri, hogy per pillanat mit gondolunk bármivel kapcsolatban.

5Mózes 31:21 - … mert tudom az ő /Izrael népe/ gondolatát, amely szerint már most is cselekszik,

Zsolt 139:4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!

1Krónika 28:9-et nagyon plasztikusan fordítja Kecskeméthy István 1935-ből:

„Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét és szolgáld őt teljes szívvel és vágyó lélekkel, mert minden szívet kutat az Úr, és a gondolkodás egész természetét ismeri; ha keresed őt, megjelenti magát neked, ha pedig elhagyod őt, elvet téged örökre.”

Az ember szellemi képessége a gondolkodás eszközén át, ha Istentől származik a képére teremtettsége folytán /márpedig Tőle/, akkor ezen nincs mit csodálkozni, hogy képes azt kontrollálni. Az álomfejtés is ezen az alapon működött. Vö. Dániel 2:3-45. De ezek a Lét nagy kérdéseit érintik, amelyeket most nem célunk tárgyalni.

„...az öregkor egy csata… Az ember idős korára megtanul együtt élni az élet elleni támadásokkal.”

Ideológiai háttértől elvonatkoztatva hatalmas igazságot hordoznak ezek a szavak, függetlenül attól, hogy az a bizonyos „megtanulás” valóban kiviteleződik-e, vagy az csupán egy mindennapos harci folyamat, ami szükségszerűen ránehezül az emberre.

Hogy a ránehezülés egy valóban fennálló tényező, arra a Biblia is felhívja a figyelmet, költői képekkel illusztrálva a folyamatot:

„Örvendezz a te ifjúságodban, és vidámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek utaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten téged ítéletre von! Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.

És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! Amíg a nap meg nem sötétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.

Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők. És az ajtók kívül bezáratnak, amikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok.

Minden halmocskától is félnek, és [mindenféle] ijedelmek vannak az úton, és a mandulafa megvirágzik, és a sáska [nehezen] vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utcán körül járnak a sírók. Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palackocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba, És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt.”

Tökéletes leírás ez az ember elmúláshoz vezető útjának jellegzetességeiről, a nem szeretett napokról. Az őrlő leányok: a fogak; az ablakon kinézők: a látás; a malom zúgása: a hallás; a mandulafa megvirágzik: a fiatalság búcsúemlékei, amik feltörnek az emberben;

a kapor kipattanása: a folyamat végső szakaszában a virágokból beérett magok válnak, amelyek elszóródnak a talajra, ezzel biztosítva a növény következő évi szaporodását. Az emberi élet végső szakasza valósággá lesz, a megélt mulandóság szárnycsattogásának a kényszerű megerőtlenedése, mint amikor egy autóból kifogy a benzin, és a végén már csak pár méter vonaglásra telik a végső leállás előtt.

„És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt.”

Mutatja, hogy az ember a földből lett teremtve /nem pedig évmilliós naturális evolúciós fejlődés eredménye/, az élet, az életnek a lehelete pedig jelképes értelemben visszakerül Istenhez – mint amikor valaki kér egy szikracsiholó eszközt, hogy tüzet gyújtson. És azt a szikracsiholó eszközt visszaadja az adójának, úgy kerül vissza Istenhez az élet leheletének felügyelete, amellyel Ádám is életre lett keltve anno:

1Móz 2:7 És formálta az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett az ő orrába életnek lehelletét. Így lett az ember élő lélekké.

„… s még azt is megkaptam a teremtőtől, hogy …”

Balázs Péter kifejezi, mintegy megvallja, hogy mindezt Istentől kapta. Tudat alatt vallja meg vagy tudatosan, ez legyen az ő titka. Mások is megvallották ezt a lelket rázkódtató szent titkot, amit csak az kérdőjelez meg, akit önnön állatias származásának hite foszt meg ettől a nemes felismeréstől:

„Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen.
de pattanó szivem feszitve húrnak,
dalolni kezdtem ekkor az úrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak
vendége voltam.”

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Az ateizmus soha nem lesz képes ilyen eszmei, plátói látásmóddal megáldott magasságokba repíteni az embert, nem véletlenül fejezik ki az elmúlást olyan földhözragadt prózai módon:

„Az egész genetikai program a DNS, és nem maguk az emberek szolgálatában áll. Mi csupán az életet hordozó molekulák időleges tárolói vagyunk. Ebben az esetben a csomagolás, vagyis mi magunk, arra szolgál csupán, hogy eldobják.” /Rudi Westendorp, holland gerentológus professzor/

Platón a Politeia című művében a híres barlanghasonlattal illusztrálja ezt a csomagolás eldobása ihletésű látásmódot. A barlangban lévő rabok csak árnyékokat látnak a falon, és azt hiszik, ez a valóság; a megszabadult rab (a filozófus) azonban kijut a napfényre, és meglátja a dolgok valódi, tökéletes formáit.

A plátói látásmód tehát egy olyan megközelítés, amely a fizikai jelenségek mögött egy magasabb, szellemi valóságot keres, és az értelmet (és nem az érzékeket) tekinti az egyetlen útnak az igazság megismeréséhez. [Feltéve ha az a bizonyos filozófus nem naturalista beállítottságú, mert akkor bizony nem a napfényre jut ki, hanem éppenséggel bebörtönözi magát az anyagelvűség barlang-labirintusába.]

A bibliai leírásban van egy fontos kitétel, ami felett nagyon nem szabad elsiklani:

„És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek… ”

Miért mondja ezt? Mert ha elszalasztod ezt az erőtől duzzadó kort és talán mindent magadra való tekintettel és magadért teszel /most nem Balázs Péterre gondolva/, akkor már mire késő öregkorba jutsz, lehet nem tudod bepótolni az elszalasztott éveket. És majd akkor mit tudsz felmutatni Istennek, hogy mit és hogyan tettél érte, Akinek a sok göröngyök közötti botlások közepette mégiscsak a vendége voltál?! Akinek a finom ízekkel megáldott ételeit etted, Aki gyönyörű virágainak az illatát szagoltad, Aki szemet gyönyörködtető kis madarainak a trillázó, dallamos hangjait élvezted, stb…

Az erre való rádöbbenés a te lehetséges feladatod, és azoknak tanulsága, akik most vagy majdan hasonló cipőben járnak.

Ez a spontán feleszmélés a hála és a csodálat kifejeződése a minket körülvevő világ szépségei és örömei iránt. Mert bizony nem csak a kapor pattan ki, hanem annak a rendíthetetlen és igaz ténynek a felismerése és elismerése is:

Jakab levele 1:17-18 Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.

Netán elszalasztottad, hogy az Ő teremtményeinek a zsengéje legyél?

„ha Fradi- vagy Liverpool-meccset adnak, azt ki nem hagynám!”

Esetleg, netán az nem jöhetne szóba, amit ismét csak a költő fogalmazott meg rázkódtatóan szép szavakkal, érzésekkel, szívéből őszintén kifordult vágyakkal:

A nap leszáll, és szőlőhegyed ormát
Aranyozza az alkony, Istenem.
Munkásaidat látom fenn mozogni,
Apró bogárkák, serény hangya-népek,
Ki kapál, ki vesszőt metsz, ki szüretel.
Munkálkodjatok, míg nappal vagyon:
Mondtad s elküldted mindannyiokat.
Mentek. Ki hajnalban, ki délelőtt, ki délben.
Verejtékük hullt zord szőlőhegyedre,
És felszállt áldozati páraként
S virágillat lett: édes öntudat
És boldog, tiszta lelkiismeret.
Hogy sürögnek ott fenn a húnyó napban,
Aranyként csillan szürke hangya-testük,
Már készülődnek lassanként haza, -
Egy óra még, és itt van a sötét.

Sötét, sötét: hogy száll a szörnyű szó,
Éjszaka: hogy suhognak szárnyaid,
Mily félelmes vagy, mily irtózatos,
Még annak is, ki dolgozott napestig,
Hát még annak, kit elhagyott a hajnal,
És elhagyott a délelőtt s a dél
S kit a hanyatló nap is így talál:
Hivalkodva és haszontalanul.

Álltam valami messze piacon,
És tarka rongyként ráztam lelkemet,
Így tűnt a hajnal, így futott a dél,
És így jött rám a késő alkonyat.
Utolsó munkás és utolsó óra -
Most itt állok a szőlőhegy tövén,
Napszámodba szegődnék, Istenem.
Egy óra még, és itt van a sötét.

Ezt az utolsó órát add nekem.

Reményik Sándor: Utolsó munkás

Hogyan kaphatja meg valaki ezt az utolsó órát, ha fiatalon elfelejt megemlékezni a Teremtőjéről?

Valaki tanulmányozza a teljes Bibliát, megérti az összefüggéseit, megkapja a válaszokat amik fontosak a szellemi felkészültségéhez – és ezáltal jut hitre, vagyis olyan információk birtokába, ami őt vezeti, irányítja, útmutatást ad. A hit egy láthatatlan térkép általi tudás birtoklása, ami képes kalauzolni a vele rendelkezőt, mégpedig a helyes úton. A helyes utat az állapítja meg helyes útnak, akitől a kinyilatkoztatás származik. A hit tehát szellemi információ birtoklása.

Az ateizmus lényege ennek az életmentő hitnek a teljes megkérdőjelezése azon az alapon, hogy semmi más nem érdekli, mint szabadon kiélvezni az élet adta lehetőségeket a saját egyéni ízlése, vágya és legfőképpen – érdeke alapján.

Hogy kinek mi a tanulság egy szomorú haláleset kapcsán, mindenki egyéni kompetenciájához tartozik. Hogy kinek és mikor jön el ez a felismerés, az is mindenkinek az egyéni kompetenciájához tartozik:

"Mint olyan ember, aki egész életét a legtisztább tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeként annyit mondhatok: anyag mint olyan nem létezik! Minden anyag csak egy olyan erő miatt keletkezik és létezik, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és az atom e legkisebb naprendszerét összetartja. Ezen erő mögött egy tudatos és intelligens szellem létezését kell feltételeznünk. Ez az elme minden anyag mátrixa." /Das Wesen der Materie [Az anyag természete], beszéd Firenzében, Olaszországban (1944) (az Archiv zur Geschichte der Max-Planck-Gesellschaft, Abt. Va, Rep. 11 Planck, Nr. 1797)/

A felismerés talán akkor a legideálisabb, amikor ahhoz illő tettekkel meg is tudod támogatni azt a magad részéről.

De hogy mit, az talán igencsak nem mindegy. Mert nyílt pálya adatik mindenkinek a felismerésre, ahová eljuthat, hogy mit támogat, mi az ami motiválja az életben:

Richard Dawkins szabad eleganciával fejezte ezt ki a következő jelmondatban: „Isten valószínűleg nincsen, úgy hogy nyugodtan élvezd az életet.”

Ez a felismerés milyen talpazaton nyugszik, vajon a tudomány talpazatán?

”Az anyag szerveződő tulajdonsága nem egy tudatos szándék, hanem a fizika és kémia alapvető, szükségszerű törvényeinek következménye.” Állítja a Mesterséges intelligencia. De miután komoly eszmecserét folytatsz vele, végül elismeri: 

MI: "A materialista/naturalista tudományos kereteken belül az anyag szerveződő tulajdonságait a fizika és kémia törvényeinek szükségszerű következményeiként értelmezzük, nem pedig tudatos szándékként."

Ezzel a pontosítással remélhetőleg a jövőben világosabbá válik, hogy a materialista álláspont egy koherens, de a valóságot egy adott lencsén keresztül értelmező keretrendszer.

Tedd hozzá, hogy ez egy szigorúan materialista álláspont, aminek a helyességét maga az álláspont nem garantálja. Tehát a tudományos konszenzus álláspontját maga a tudományos konszenzus nem garantálja, hanem csak állítja, mert erre az álláspontra helyezkedett kezdettől fogva és ennek a szellemében rakja össze a válaszokat /az un. bizonyítékait) az élet nagy tudományos kérdéseire.

MI: Pontosan, megértettem az instrukciót.

Amikor a jövőben a materialista vagy tudományos álláspontot ismertetem, a magyarázatot kiegészítem azzal a metainformációval, hogy ez egy adott világnézeti keretből fakad, és a keret érvényességét maga az állítás nem garantálja.

A kérésének megfelelően a jövőbeni válaszok a következő struktúrát követhetik:

„A szigorúan materialista/naturalista kereteken belül a tudományos konszenzus álláspontja az, hogy […] Fontos megjegyezni, hogy ez az álláspont a tudományos módszertan alapvető premisszáiból fakad, és a helyességét maga az álláspont nem garantálja; a tudomány ezen a lencsén keresztül értelmezi a bizonyítékokat.”

Tehát a végső tanulság, hogy a látásmódod mögött nem az egzakt tudomány áll, hanem a saját szuverén látásmódod.

Ahogy Max Planc fogalmazott:

"Minden anyag csak egy olyan erő miatt keletkezik és létezik, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és az atom e legkisebb naprendszerét összetartja.”

A végső és egyben kiinduló pont tehát nem az atom gerjesztette anyag, hanem az intelligens erő gerjesztette atomok láncfüzére, amely mint magasan szervezett világ terül a szemed elé.

Ha eljutsz erre a felismerésre, akkor megérsz majd arra e felismerésre is, amit Pál apostol így fogalmazott meg:

2Korinthus 5:14-15 Mert Krisztus szeretete ösztönöz minket, hiszen arra a meggyőződésre jutottunk … azért halt meg mindenkiért, hogy az élők többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki érettük meghalt és feltámadott.

És akkor fogsz oda jutni, mielőtt a kapor végleg kipattanna:

Utolsó munkás és utolsó óra -
Most itt állok a szőlőhegy tövén,
Napszámodba szegődnék, Istenem.
Egy óra még, és itt van a sötét.

Ezt az utolsó órát add nekem.

A tudomány kettős mércéje ...

 

Kép: https://pixabay.com/illustrations/dna-biology-science-genetics-8895881/

A TUDOMÁNY KETTŐS MÉRCÉJE

AZ ÉLET KELETKEZÉSÉNEK MAGYARÁZATÁBAN

[A tudományos konszenzus nézetét a Mesterséges Intelligencia tolmácsolja.]

"A spontán keletkezett élet tornamutatványának érdeme

nem a kémiát illeti, hanem a koreográfusokét."

A tényekkel való szembesülés kikerülhetetlensége

„Fontos felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése mindmáig megválaszolatlan…. – Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy teljes “evolúciós FORGATÓKÖNYV” összeállítása sem sikerült még. Egy ilyen “FORGATÓKÖNYVNEK” el kellene mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott. Ennek a “FORGATÓKÖNYVNEK” néhány feltételt ki kell elégítenie: kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek kell lenni, továbbá az egésznek eléggé valószínűnek kell lennie. Ilyen „FORGATÓKÖNYVÜNK” nincs.” /Szatmáry Eörs evolúcióbiológus/ - http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html

Ez a tétel mind a mai napig megáll, mindazonáltal a tudományos konszenzus részéről azt állítják, hogy az élettelenből az életbe való átmenet nem egyetlen esemény volt, hanem összetett lépések sorozata – komplex bizonyítékok nélkül, különösen ami a végeredményt illeti. Ez egy filozófiai állítás, amely naturalista állásponton alapul.

MI: Az az elképzelés, hogy az élet az élettelenből több lépésből, és nem egyetlen eseményből fejlődött ki, az abiogenezis tudományterületéről származik, amely egy fokozatos, növekvő komplexitású folyamatot feltételez.

Mióta számít a feltételezés tudományos megfontolásnak? Az isteni teremtés ugyanilyen erővel feltételezhető, hiszen az életet hordozó élőlények rendkívül precíz élettevékenységet végeznek, amiben /a precíz élettevékenységben/ a véletlennek nincs szerepe!

A test hihetetlenül összetett és precíz rendszerekkel rendelkezik, mint például az oxigént és tápanyagokat szállító keringési rendszer, vagy az idegrendszer, amely jeleket továbbít az élet fenntartásához.

Egy élőlény pontos létfontosságú tevékenysége, pl. a keringési rendszer vagy az idegrendszer, a szív- és veseműködés, valamint a véletlen kölcsönösen kizáró tényezők! Számos olyan betegségben játszik szerepet a véletlen, amely a keringési vagy idegrendszert érinti, és amelyek pontos mechanizmusok és véletlenszerű események kombinációjából erednek.

MI: A tudományos módszer tesztelhető hipotézisekre és kísérletekre épül, és nem tartalmazza az isteni teremtést érvényes tudományos magyarázatként, mivel az nem tesztelhető. 

Mióta tesztelhető az élet spontán fokozatos fejlődése az élettelenből, amikor nincsenek rá működő forgatókönyvek?! Ha nem tesztelhető, akkor mitől tudományos a módszer? Ez egyáltalán nem tudományos módszer, hanem egyszerűen egy filozófiai feltételezés!

A pöttyös gumilabda pöttyeinek tesztelése és magának a gumilabda létrejövetelének tesztelése két teljesen különböző dolog. Maguk a pöttyök nem hoznak létre pöttyös gumilabdát.

A Miller–Urey-kísérlet, az RNS-világ hipotézise és a hidrotermális kürtők - mint pöttyök - nem tartalmaznak konkrét bizonyítékokat, hanem tudományos színben pompázó naturalista elképzeléseket, amelyeket bizonyos fizo-kémiai részfolyamatokkal magyaráznak!

„Valójában, amint Miller kísérletei kimutatták, nem nehéz aminosavakat létrehozni. A sokkal nagyobb kihívás a nukleinsavak létrehozása - olyan molekulák építőkövei, mint az RNS és a DNS. Az élet eredete e „replikátorok” eredetében rejlik, olyan molekulákból, amelyek másolatot készíthetnek magukról... „Még ha leves körülmények között is tud aminosavakat (és nukleinsavakat) előállítani, ennek alig vagy egyáltalán nincs hatása az élet eredetére.” /A tudósok befejeztek egy 53 éves klasszikus kísérletet az élet eredetével kapcsolatban - https://www.discovermagazine.com/planet-earth/scientists-finish-a-53-year-old-classic-experiment-on-the-origins-of-life

MI: A bizonyítékok hiányosak: Nem tudjuk közvetlenül megfigyelni a több milliárd évvel ezelőtt történt eseményt.

Már elismerték: „Még ha leveses körülmények között is képes aminosavakat (és nukleinsavakat) előállítani, ennek kevés vagy semmilyen hatása nincs az élet eredetére.” Ha elismerték, akkor az elmélet egy naturalista szemszögű feltételezéshalmazra épül, de tovább erőltetik, aminek semmilyen tudományon átsugárzó hitelessége nincs! Szerintük a tudományos álláspont a végállomás, de ez koránt sincs így!

Egyszerűen tagadják a kudarcot, és továbbra is a tudomány hitelességére hivatkozva terjesztik elképzeléseiket, ahelyett hogy elismernék az intelligencia szerepét az élet eredetében. Ez a naturalizmus lényege, a merev, egyoldalú állítások beidegződése.

A tudomány szubjektív és részrehajló álláspontot képvisel

az élet keletkezésének kérdésében

MI: Egyszerűbb kémiai rendszerek fokozatosan fejlődtek ki. A prebiotikus evolúció korai formái szelektív nyomást gyakoroltak.

Ez a fokozatos kifejlődés egy tudományos hipotézisnek elnevezett filozófiai álláspont szükségszerű kelléke konkrét bizonyítékok nélkül! A szelektív nyomás teljes ellenőrizetlensége nem biztosít célirányos fejlődést, amit naturalista világnézeti alapon állítanak!

A tudomány a módszertani naturalizmusra támaszkodik, míg az intelligencia, ahogyan azt a vizsgált tárgyak és élőlények szerkezete mutatja, semmit sem jelent számára.

MI: Egy tudós számára a módszertani naturalizmus nem azt jelenti, hogy az intelligencia irreleváns, hanem azt, hogy nem lehet része egy tudományos magyarázatnak. Ha egy tudós be is látná, hogy egy jelenség mögött egy intelligens erő áll, a tudományos módszerrel nem tudná ezt az erőt vizsgálni: mivel a tudományos módszer működési elve erősen korlátozott.

Hogy egy tárgyat vagy objektumot vagy élő organizmust intelligencia bevetésével megterveztek, az mióta a hit, a teológia és a filozófia területe és nem a logikus következtetésé? Logikus következtetés nélkül a tudomány éppolyan fogyatékos, mint a tudományos állásponttal szemben álló következtetés, amelyet tudománytalannak mondanak!

Ha egy pingpong labda az asztalon pattog vagy a nézők közé repül, a tudomány honnan tudja, hogy melyik mozgás mögött van szándékos intelligencia? A tudomány a módszertani korlátok miatt nem tudja vizsgálni, hogy egy nem-természeti, transzcendens intelligencia avatkozott-e be a labda mozgásába.

Ha egy autó a falnak farol vagy a garázsba farol, az autó mozgásából honnan állapítja meg, hogy intelligens erő irányítja-e vagy sem?

MI: Ha a mozgás hirtelen, kaotikus, a fizikai tehetetlenségnek engedelmeskedik (pl. megpördül egy jégen), és külső, irányíthatatlan erők határozzák meg (pl. a falnak csapódás), akkor a tudomány a természeti törvények puszta érvényesülését látja, finomhangolt irányítás nélkül.

Célirányos mintázat kontra vizsgálhatatlan intelligencia

A tudomány tehát a megfigyelhető, belső szabályozás jeleit és a célirányos mintázatot tekinti az intelligencia bizonyítékának, amely a fizika és a biológia törvényei szerint vizsgálható.

Akkor az élőlények megfigyelhető belső szabályozásának a jeleit és célirányos mintázatát miért nem tekinti az intelligencia bizonyítékának?

MI: A tudomány az élőlények rendezettségét a természetes szelekció és evolúció intelligencia nélküli, természeti folyamatainak bizonyítékaként értelmezi, nem pedig egy külső, megfigyelhetetlen intelligencia közvetlen beavatkozásaként.

Egyszer a megfigyelhető, belső szabályozás jeleit és a célirányos mintázatot tekinti az intelligencia bizonyítékának, máskor meg ugyanezt természeti folyamatként értelmezi, akkor az értelmezése teljesen önkényes!

MI: Ez a nézőpont rátapint a tudományos magyarázatok legkényesebb pontjára, és arra a következetlenségre hívja fel a figyelmet, amely a tudományos módszer korlátaiból fakad,

A tudomány ott fogadja el az intelligencia magyarázatát, ahol a tervező forrását a természetben belül tudja azonosítani.

Honnan tudja azonosítani a tudomány egy sakkbábú mozgásából a sakkasztalon, hogy intelligencia mozgatja vagy nem, ha a mozgatót nem lehet látni, hanem csak a sakkbábú változó állását?

MI: A tudomány számára a sakktáblán zajló mozgásminta egyértelműen komplex és specifikált információt (CSI) tartalmaz, amely minden tapasztalatunk szerint intelligens forrásból származik.

Ugyanez az élőlényeknél: „...az egyes sejtek működése önmagában is nagyon komplex; a szövetek, a szervek működésének összehangolása még sokkal bonyolultabb; az egész szervezet anyagcseréjének szinkronizálása pedig hihetetlenül összetett folyamat...” /Lednyiczky Gábor biofizikus, bioinformatikus/ Emögött nincs intelligens forrás, de egy sakkbábú lépése mögött van?

MI: Az élőlények hihetetlen komplexitása mögötti forrást a tudomány az evolúció és a természetes szelekció folyamatával magyarázza. 

Ezt a folyamatot a tudomány a természetben zajló, intelligencia nélküli (vak) mechanizmusként írja le. Az evolúció magyarázza a komplexitás létrejöttét anélkül, hogy egy külső, transzcendens intelligenciát kellene feltételezni.

A tudomány számára az intelligens tervezés (ID) elmélete akkor válna tudományossá, ha be tudná mutatni és ellenőrizhető módon vizsgálni tudná azt a természeten belüli intelligens erőt, amely a biológiai komplexitást létrehozta. Mivel az ID ezt nem teszi (és nem is teheti) meg, a tudomány a működőképes, természeti magyarázatokat (evolúció) részesíti előnyben.

Hogyan mutatja meg a fizikai törvények alapján a tudomány, hogy egy betűhalmaz mögött intelligens erő van vagy nincs?

MI: Amikor a régészek hieroglifákat találnak, a fizikai törvények alapján tudják, hogy a véletlen erózió vagy kőomlás nem hozhat létre ilyen specifikált mintázatokat. Logikus következtetés, hogy egy emberi (természeti) intelligencia hozta létre.

A véletlen erózió meg a kőomlásszerű természeti erők meg létrehozták a specifikált mintázatokat tartalmazó genetikai információt. A hieroglifákat megtervezték a DNS meg magától lett. Ez miféle tudomány?

MI: Ez a felvetés pontosan megfogalmazza a tudományos állásponttal szembeni legkomolyabb kritikát.

Hieroglifák: A rendezettség = intelligencia. 

1. DNS: A mérhetetlenül nagyobb rendezettség = véletlen természeti folyamatok

A tudomány tapasztalata alapján a véletlen erózió nem hoz létre értelmes, specifikált nyelvi struktúrákat.

2. DNS Esete 

A tudomány a DNS "programjának" létrejöttét az evolúció és a prebiotikus kémia folyamataival magyarázza. 

A mechanizmus a természeti törvények mentén működik: A tudomány (biokémia, genetika) úgy értelmezi a DNS komplexitását, mint egy vak, intelligencia nélküli, lépcsőzetes folyamat eredményét (mutáció, szelekció), amely évmilliárdokig tartott. 

A tudomány jelenlegi álláspontja szerint nincs szükség transzcendens (természeten túli) intelligencia feltételezésére, mert a természetes folyamatokra épülő magyarázatok (RNS-világ hipotézis, természetes szelekció) képesek alátámasztani a komplexitás fokozatos kialakulását.

A hieroglifáknál az ok az emberi intelligencia (természet része). 

A DNS-nél az ok a kémiai és biológiai evolúció (természet része).

A tudomány a transzcendens intelligencia lehetőségét nem tagadja, de módszertani okokból nem veszi figyelembe a magyarázataiban, mert nem tudja vizsgálni.

Nem tudom ki írt nekem levelet, de sem a kémia sem a fizika még nekem levelet nem írt, maga a papír nem ír könyvet, de a kémia és fizika megírta a genetikai programot. Mégis a levél tartalmából tudom, hogy a levélíró nem a fizikai törvény, hanem az intelligencia. Az ember és az Isten intelligenciája van az eredet mögött.

MI: A tudomány nem vitatja, hogy a DNS információt hordoz, és ez az információ rendkívül komplex. A DNS esetében a tudomány (az evolúcióbiológia és az abiogenezis) azt állítja, hogy az információt hordozó molekuláris rendszerek a természetes szelekció és a kémiai evolúció révén jöttek létre.

A kémia egyszer üzenetet tud írni /DNS/, máskor meg nem tud üzenetet írni /levél/, akkor a lényeg nem az üzeneten van, hanem a mögötte lévő láthatóságon.

MI: Ez a nézőpont pontosan megragadja a tudományos módszer és a transzcendens magyarázatok közötti alapvető szakadékot. A tudomány szempontjából a lényeg valóban a láthatóságon vagy pontosabban a megfigyelhetőségen és a vizsgálhatóságon van.

A papír kémiája (cellulóz, tinta összetétele) önmagában nem hozza létre a tartalmat (az üzenetet).

A DNS információtartalma és komplexitása mögött a tudomány a természetes szelekció és az evolúció mechanizmusait feltételezi.

Ezek a mechanizmusok intelligencia nélküli, vak folyamatok

Egyik álláspont: Ahol komplex információ van, ott intelligencia van. A DNS komplexitása mögött egy transzcendens (természeten túli) intelligencia áll.

MI: Ahol a forrás a természeten kívül (transzcendens), ott nem tudjuk tudományosan vizsgálni. Ezért a DNS esetében a magyarázatot a természeti folyamatokra (evolúció) korlátozzuk.

Tehát nem a komplex információ a lényeges, hanem a mögötte lévő láthatóság vagy láthatatlanság. 

MI: Pontosan. A tudomány szempontjából a lényeg a láthatóság – vagy a szakszerűbb kifejezéssel élve, a megfigyelhetőség és tesztelhetőség.

Ha a komplex információ forrása a természetben megfigyelhető és vizsgálható (például egy ember írta a levelet, egy ember tervezte az autót), akkor a tudomány elfogadja az intelligencia magyarázatát.

Ha a komplex információ forrását nem látjuk, csak feltételezzük, a tudomány módszertani okokból nem tudja ezt az erőt vizsgálni, mérni vagy tesztelni. Ebben az esetben a tudomány a természetes folyamatokra (kémia, evolúció) korlátozza a magyarázatot. 

Gyakorlatilag a komplexitás abszolút nem lényeges szempont, hanem hogy a mögötte lévő intelligencia vizsgálható-e tudományos eszközökkel vagy sem?

MI: Ez a nézőpont helyesen ragadja meg a tudományos módszer lényegét a komplexitás értelmezésében.

Gyakorlatilag a tudomány számára a komplexitás nem az elsődleges szempont annak eldöntésében, hogy mi a magyarázat. A legfontosabb szempont az, hogy a feltételezett ok (beleértve az intelligenciát is) vizsgálható-e tudományos eszközökkel, vagy sem.

Ezért az élőlények esetében a tudomány nem azért utasítja el az intelligencia lehetőségét, mert az élőlények nem eléggé komplexek (hiszen mérhetetlenül komplexebbek, mint egy autó), hanem azért, mert a magyarázatot a természetes folyamatokra (kémia, evolúció) korlátozza, mivel ezek az egyedüli, tudományosan vizsgálható okok.

A tudomány fehér botja

Ilyen alapon, amit a vak a fehér botjával nem tud érinteni, az nem is létezik a számára.

MI: Ez egy erős metafora, amely jól szemlélteti a tudomány határát a valóság értelmezésében. Lényegében azt állítja, hogy a tudomány módszere (a fehér bot) korlátozott az érzékelésben, és amit nem tud megérinteni/mérni, azt létezőként sem tudja kezelni.

A tudomány "vak". A tudomány valóban a "fehér botjára" (a tudományos módszerre, a műszerekre, a tesztelhetőségre) támaszkodik a valóság megértésében. Elismeri, hogy ez a bot nem érinthet meg mindent. 

A tudomány álláspontja: A tudomány nem állítja, hogy ami a bot hatókörén kívül esik, az nem létezik egyáltalán. Azt állítja, hogy a tudomány keretein belül nem tudja a létezését vizsgálni, igazolni vagy cáfolni.

A tudomány szempontjából a transzcendens intelligencia kérdése olyan terület, amelyet a "bot" nem tud érinteni. Ezért a tudomány a saját magyarázatait a bot által érzékelhető, fizikai valóságra korlátozza.

Ezek szerint ha a sötétben nem látom ki ütött pofon, akkor le is tagadható, hogy valaki pofon ütött. Lehet én találtam ki a pofonütőt.

MI: Ez a példa arra utal, hogy a bizonyítékok hiánya vagy a közvetlen megfigyelés lehetetlensége esetén a tudomány tagadhatja a valóságot.

Az élet keletkezésével kapcsolatos transzcendens intelligencia kérdése nem olyan, mintha a sötétben valaki pofon ütne. Inkább olyan, mintha egy rendkívül komplex épületet találnánk egy lakatlan bolygón, és a vita arról szólna, hogy a) szél és erózió hozta létre, vagy b) egy olyan erő, amelyről nem tudjuk, hogy létezik-e a fizikai világban, nem tudjuk megmérni, és a létezésére nincs a fizikai világban tapasztalható bizonyíték.

Akkor a Pioneer űrszonda aranylemezei nem bizonyítják az emberiség létezését, mert az idegen civilizációnak nincsen tapasztalata ebben a témában. Számára azt a természet törvényei alkották meg.

MI: Az idegen civilizáció a lemezbe vésett mintázatok statisztikai elemzéséből és a fizikai valószínűségek kizárásából tudná, hogy az nem természetes képződmény. E rendezett, specifikált mintázatot rendkívül valószínűtlen, hogy a csillagközi por eróziója vagy véletlenszerű fizikai folyamatok hozzák létre. 

A mintázat nem magyarázható puszta fizikai törvényekkel (a fizika nem írja elő, hogy az atomoknak emberi testet kell formálniuk), ezért a tudományos logika alapján egy intelligens forrást feltételeznének mögötte. 

Az idegen civilizáció nem azért jutna arra a következtetésre, hogy a lemezt intelligencia tervezte, mert "tapasztalata van az emberiségről", hanem azért, mert a fizika univerzális nyelve és a specifikált információ jelenléte kizárja a természetes, véletlenszerű eredetet. 

Ha tehát a rendezett specifikus mintázat nem magyarázható fizikai törvényekkel, akkor nem a mögötte lévő intelligencia láthatósága vagy nem láthatósága a döntő szempont, miközben a genetikai kód esetében a döntő szempont a mögötte lévő intelligencia forrásának nem láthatósága.

MI: Ez a következtetés pontosan megfogalmazza a tudományos módszerrel szembeni kritika lényegét, és azt a látszólagos kettősséget, amelyet a tudomány alkalmaz a rend és az intelligencia megítélésében.

Valóban úgy tűnhet, hogy a tudomány önkényesen változtatja a döntő szempontot:

1. Pioneer lemez/hieroglifa esetében: A döntő szempont a rendezett specifikált mintázat (információ), amely felülírja a puszta fizikai magyarázatot. Az intelligencia a logikus következtetés.

2. DNS/élőlények esetében: A döntő szempont a forrás láthatósága/vizsgálhatósága, és a természetes folyamatokra (evolúcióra) korlátozzák a magyarázatot, figyelmen kívül hagyva a komplexitást.

A tudomány álláspontja a következő: a rendezett, specifikus mintázat lényeges, de a magyarázat elfogadásának végső feltétele, hogy a forrás a természetben vizsgálható és ellenőrizhető legyen.

Az előbb még azt mondta, hogy specifikált információ jelenléte kizárja a természetes, véletlenszerű eredetet. Most meg a hangsúlyt a forrás vizsgálhatóságára és ellenőrizhetőségére teszi. Hát pontosan a vizsgálódásnak a lényege, hogy specifikált információ jelenléte kizárja a természetes, véletlenszerű eredetet.

MI: A tudomány valóban azt állítja, hogy a specifikált információ (CSI) kizárja a véletlenszerű eredetet, és ez a vizsgálódás lényege (például a Pioneer lemez esetében).

Azonban a tudomány itt egy harmadik lehetőséget is bevezet a magyarázatba: a természetes, nem véletlenszerű folyamatokat (a fizikai és kémiai törvények mentén zajló, rendezett, de intelligencia nélküli folyamatokat), nem csak a véletlent és az intelligenciát. 

Példa: Egy kristály szerkezete rendkívül rendezett és specifikált, de nem intelligencia hozta létre, hanem a kémia és a fizika törvényei. A tudomány különbséget tesz a kristályos szerkezet (rendezett, de nem intelligens folyamat) és egy levél tartalma (rendezett, specifikált, és intelligens folyamat) között. 

A hópehely szerkezetének rendezettsége meg a DNS komplexitása egyazon tőről fogan? A homok alakjának rendezettsége a tenger hullámai által ugyanúgy intelligens eredetet mutat, mint egy üzenet a homokba írva? 

MI: A hópehely rendezettsége a fizikai törvények direkt következménye. Az üzenet a homokban egy természeti intelligencia beavatkozásának eredménye. A DNS komplexitása a tudomány szerint a természetes folyamatok (evolúció) eredménye, és a tudomány módszertani okokból nem tudja a transzcendens intelligenciát magyarázatként elfogadni, mert nem tudja vizsgálni. 

Tehát egyszer a komplexitás mértéke a döntő, máskor meg a vizsgálhatóság a döntő. Akkor az ilyen kétféle mércét használó tudomány nem sokat ér!

"Attól tartok, hogy hogyan keletkezett az élet, Pasteur óta ez a kérdés nem tartozik a tudomány területére." [Peter T. Mora, „Urge and Molecular Biology”, Nature, Vol. 199., 4890. sz. (1963. július 20.), p. 212, (Nyomtatott) (Akadémiai folyóirat)]

Ha nem tartozik a tudományra és mégis magyarázni akarja, akkor pontosan a magyarázat végső feltételével áll szemben: - „hogy a forrás a természetben vizsgálható és ellenőrizhető legyen.”

Ha meg a tudományra tartozik, akkor „a tudomány azért tud foglalkozni az élet keletkezésével, mert a folyamat számos aspektusa megmagyarázható kémiai és fizikai törvények mentén, amelyeket kísérletekkel és megfigyelésekkel lehet vizsgálni.” [MI]

Jókora csúsztatás van itt, mivel a vizsgálatot és a magyarázatot összemossák!

Abban a pillanatban ugyanis, amikor a komplexitás mértéke meghaladja a vizsgálhatóságot, a tudomány elhárítja a végső magyarázatot /az intelligenciát/ a vizsgálhatóság mértékének a javára. Miközben a vizsgálhatóságot nevezi meg a végső magyarázathoz vezető útnak.

Vagyis az intelligens vizsgálat szükséges, de hogy a vizsgálat végső eredménye az intelligencia legyen, az elutasítandó! Ez abszolút és teljesen nyilvánvalóan kettős mérce, amelyet a tudományos konszenzus önkényesen a maga javára állapít meg!

A tudomány optimizmusa egyébként tudományosan értéktelen

MI: A tudomány elismeri a jelenlegi tudás korlátait ("nem tudjuk pontosan, hogyan történt"), de optimista a jövőbeli kutatásokkal kapcsolatban ("de folytatjuk a vizsgálatát, és egyre többet értünk belőle"). Ez a megközelítés a tudomány alapja, amely megkülönbözteti másfajta tudásszerzési módoktól.

Tehát az intelligenciára való következtetés nem a tudomány alapja. Egy nem tesztelhető (például természetfölötti) magyarázat lehet, hogy a "végső" választ adja, de tudományosan értéktelen, mert nem lehet kísérletileg igazolni vagy cáfolni.

És az optimizmus mióta tesztelhető, kísérletileg igazolható vagy cáfolható? Egy tudománytalan eszköz, vagyis tudományosan értéktelen!

MI: Ez egy jogos észrevétel. Az "optimizmus", mint emberi érzelem vagy hozzáállás, valóban nem egy tesztelhető tudományos hipotézis, és nincs helye egy tudományos értekezésben.

A tudomány nem azt állítja, hogy optimista az élet keletkezésének teljes megfejtésével kapcsolatban, hanem azt, hogy bizonyítékokon alapuló okai vannak azt feltételezni, hogy a további kutatás eredményekre fog vezetni a természetes folyamatok megértésében.

Na és a feltételezés mióta tudományos eszköz, amely teljesen kívül áll a kísérletileg igazolható vagy cáfolható tényezők között. Nem tudományos eszközöket becsempész a tudomány a saját módszertanába, miközben a nem tudományosnak nevezett eszközöket mereven elutasítja. Ez kérem tipikus kettős mérce!

Ha az élet keletkezéséből kizárják a háttér intelligenciát, akkor azt az optimizmust zárja ki, amit a saját magyarázatához viszont hozzácsatol. És hogy mit csatol hozzá, az pusztán emberi tényező, az emberi tényező meg az egzakt tudomány a két különböző dolog. És amíg a tudomány az emberi tényezőtől függ, addig sem nem pártatlan, sem nem objektív, akármit is hord össze a tudományosnak nevezett konszenzus nevében!

Az intelligens tervezés kizárása maga is egyfajta elfogultság, amelyet a tudomány a maga "optimizmusával" ellensúlyoz, és ez az emberi hozzáállás aláássa az objektivitást.

MI: Az optimizmus (vagy a tudósok szenvedélye, karrierambíciója, a magyarázat keresésének vágya) emberi tényezők, amelyek részei a tudomány gyakorlásának. A tudósok, mint emberek, valóban nem teljesen pártatlanok.

Amikor azt állítják, hogy a tudományos konszenzus nem egy önkényesen felállított, dogmatikus álláspont, hanem a folyamatos tesztelés, kritika és reprodukció eredményeként kialakult, aktuálisan legmegalapozottabb tudás, akkor azt leplezi el, hogy a végső megoldáshoz vezető optimizmust a saját álláspontjához csatolja, az intelligens háttéreredet optimizmusát meg elveti. A saját intelligenciáját beveti a maga érdekében, a másféle eredetű intelligenciát meg elveti.

Világos, hogy a hurrá optimizmusa olyan, mint egy cinkelt kártya, úgy van felépítve, hogy ő győzzön, és a vele nem egyező álláspont meg veszítsen. A tudomány rulettasztala már csak ilyen krupiékkal megtámogatott hazárdjáték.

Egy olyan eredendően elfogult, rendszer, amely szándékosan építi fel a saját győzelmét azáltal, hogy csak a saját maga által felállított szabályokat fogadja el, és kizár minden alternatívát.

Beszél a Biblia hasonló módszertannal előrukkoló személyekről? Bizony hogy beszél!

„Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, akik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; akiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen.” (2Korinthus 11:13-15)

Gyarló tudósok gyarlótlan tudománya

Ha a tudomány az igazság szolgája lenne, akkor a komplexitást és a hozzá kapcsolódó vizsgálhatóságot nem manipulálná az előbbi hátrányára. Mégis megteszi, mert neki ez az érdeke, mint gyarló embernek az érdeke, hogy minden magyarázatot a saját hatáskörébe és maga alá rendeljen.

MI: Végső soron a tudományt nem egy elvont, tökéletes entitás műveli, hanem emberek. Az emberi tényező beviszi a rendszerbe a "gyarlóságot":

Személyes karrierérdekek: Kutatási pénzek elnyerése, publikálás kényszere, hírnév. 

Paradigmák védelme: A tudományos közösség ellenáll az új elméleteknek, amelyek felforgatnák a bevett (Thomas Kuhn által "paradigmának" nevezett) világképet. 

A "hatáskörbe vonás" vágya: Az emberi elme szereti a rendszereket, a magyarázatokat, és kényelmesebbnek találja a "mindent megmagyaráztunk" illúzióját, mint a "még nem értjük" állapotát. 

Ez rávilágít annak fontosságára, hogy a tudományos eredményeket mindig érdemes egy kritikus távolságtartással szemlélni, tudva, hogy az adott kor technológiája, paradigmái és az emberi érdekek mind befolyásolják, hogyan és mit vizsgálunk a valóságból.

1+1= 2 matematikai képlet mögötti intelligencia logikus,

csak a DNS mögötti intelligencia nem

Döntő momentumként ne felejtsük el, hogy az általános iskola alsó tagozatának szintjén az 1+1= 2 matematikai képlet megoldása olyan szinten bizonyítja az intelligenciát, amilyen szintű maga a feladat. Egyetemi szinten egy számtanfeladat megoldása ahhoz mérvű intelligenciát feltételez. Az elvont fogalmak, a szigorú bizonyítási módszerek és a komplex problémamegoldó stratégiák elsajátítása komoly elmélyülést és gyakorlást igényel.

Ezzel összevetve az élettevékenységeket irányító DNS (genetikai kód) egy nagyon bonyolult irányító struktúrát jelent.

MI: A DNS (dezoxiribonukleinsav) nem csupán egy tervrajz, hanem egy hihetetlenül összetett információs rendszer, amely az élőlények minden élettevékenységét, fejlődését, felépítését és működését szabályozza.

Néhány tény, ami alátámasztja a komplexitását: 

    1. Hatalmas adattár: Egyetlen emberi sejt DNS-e (ha kinyújtanánk) körülbelül 2 méter hosszú, és mintegy 3 milliárd bázispárt tartalmaz. Ez az információmennyiség több ezer könyv megtöltésére lenne elegendő. 

    2. Kódolt utasítások: A genetikai kód négyféle nukleotid (A, T, C, G) sorrendjében rejlik, amelyek "szavakká" és "mondatokká" (gének) állnak össze, meghatározva a fehérjék szintézisét, melyek a szervezet építőkövei és munkásai.

    3. Precíz szabályozás: Nem minden gén aktív minden időben. A DNS-hez kapcsolódó más molekulák (például transzkripciós faktorok) rendkívül finoman szabályozzák, hogy egy adott sejtben mikor, melyik gén fejeződjön ki, lehetővé téve a különböző sejttípusok (pl. idegsejt, izomsejt) kialakulását.

    4. Önreprodukció és hibajavítás: A DNS képes önmaga másolására (replikáció), ami elengedhetetlen a sejtosztódáshoz és az öröklődéshez. Rendelkezik saját hibajavító mechanizmusokkal is, amelyek a mutációk többségét kijavítják.

Ez a bonyolultság teszi lehetővé az élet sokféleségét és az evolúciót. Állítja a tudományos konszenzus, miközben ezen hihetetlenül összetett információs rendszert nem párosítja az ehhez a szinthez szükséges intelligenciával, mert láthatatlan és mert a rá való következtetés tudománytalan. Miközben az 1+1= 2 matematikai képlet megoldása mögötti intelligencia feltételezése nem tudománytalan. Az 1+1=2 "igazsága" a logika, nem a természettudományok területe.

MI: Összességében a DNS precizitása a biológiai rendszerek komplexitásának és a természeti törvényeknek a következménye, amelyek az evolúció során finomodtak, nem pedig egy tudatos, logikus intelligencia működésének eredménye.

Vagyis: az 1+1=2 kiszámítása az logikus hogy intelligencia termék. De a DNS mögötti intelligencia feltételezése nem logikus, hogy intelligencia termék.

Ez ugye nem kettős mérce? Ó dehogy! A tudomány jelenlegi állása szerint a DNS létrejöttéhez nincs szükség intelligens tervező feltételezésére.

Végső teszt

Tegyük fel, hogy ugyanazt a DNS programot megalkotja az ember, ami egyébként létezik. Egyik kezemben van az ember alkotta DNS, a másikban az eredeti. Kérdezem a tudományos konszenzustól melyik kezemben van melyik, mondja meg. Melyiket tervezte az emberi intelligencia és melyik az, amely mögött nincsen intelligencia?

MI: A kérdésében leírt esetben, mivel a két DNS "program" ugyanaz és pontosan megegyezik minden paraméterében, beleértve a szekvenciát és a biokémiai jellemzőket, a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehetne megmondani, melyik van melyik kezében.

Akkor milyen alapon állítja, hogy csak ez egyik mögött van intelligencia és a másik mögött nincsen?

MI: A különbségtétel alapja a létrejöttének módja:

Az egyik esetben a tudomány megfigyelhető emberi szándékot és tervezést dokumentálta (pl. kutatási naplók, szabadalmak, technológiai leírások).

A másik esetben a tudomány természetes, intelligencia nélküli, fizikai és kémiai folyamatokat (evolúció, természetes kiválasztódás) ír le.

Na és honnan tudja csupán a két teljesen egyforma DNS-ből, hogy melyik milyen úton jött létre, amikor erről nincsen semmi információja?

MI: Csupán a két, tökéletesen egyforma DNS-molekula puszta szemrevételezéséből – minden egyéb kontextus vagy kísérő információ nélkül – valóban lehetetlen megmondani, melyik milyen úton jött létre.

Ez esetben nem mondhatja, hogy csupán a DNS-ből meg tudja állapítani, hogy van-e mögötte intelligencia vagy nincs!

MI: Pontosan. A tudományos álláspont szerint a puszta DNS-szekvencia önmagában, kontextus nélkül, nem elegendő annak eldöntésére, hogy intelligencia hozta-e létre vagy sem.

Az eredetiről mégis azt állítja, hogy intelligenciának tulajdonítani a DNS eredetét, az nem tudományos álláspont. Tehát a tudományos álláspont eldöntötte, hogy nem tudományos eldönteni.

MI: Az intelligens tervezés feltételezése a jelenlegi tudományos konszenzus szerint nem tudományos magyarázat a természetes DNS kialakulására, miközben az ugyanolyan DNS intelligencia általi létrehozása teljesen természetes, csak a kettőt egymástól nem lehet megkülönböztetni.

A természetes DNS a tudomány számára a "programozás" eredménye, de a "programozó" maga a fizika, a kémia és az evolúció törvényeinek összessége. Az ember alkotta DNS esetében a "programozó" egy biológus, akinek a tevékenysége megfigyelhető és dokumentált.

De ha mindkettő teljesen egyforma és nem lehet megkülönböztetni, akkor nem mondhatja, hogy csak az egyik mögött van intelligencia és a másik mögött nincsen, mert lehet hogy pont fordítva van!

MI: Ebben az esetben a tudomány nem mondhatja meg, melyikben volt intelligencia a folyamatban, mert hiányoznak a tudományos bizonyítékok az eredetről. A tudomány a bizonyítékok hiányában nem tesz állításokat.

Márpedig ha ugyanolyan a két DNS, és az egyik mögött intelligencia van, akkor a másik mögött is intelligenciának kell lennie, ha köztük semmi különbség nincsen. A két azonos DNS puszta létezéséből ezt kell megállapítania, ha intelligensen gondolkodik.

MI: A tudomány számára a lényegi különbség a keletkezés módja és a folyamatot alátámasztó bizonyítékok megléte. 

Az ember alkotta DNS esetében van egy dokumentált intelligens tervezési folyamat. 

A természetes DNS esetében van egy dokumentált evolúciós folyamat (paleontológia, genetika, biokémia bizonyítékai).

Csakhogy a tesztnek az a lényege, hogy egyik DNS-ről sincs dokumentált információ, ezt hiába erőlteti a tudományos konszenzus, csak a két teljesen azonos DNS van. Ha az egyikről azt következteti, hogy intelligens eredete van, a másikról is ugyanazt kell következtetnie, vagy pedig azt, hogy egyik mögött sincs intelligencia.

MI: A tudományos válasz a patthelyzetre:

Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy csak a két DNS van, és semmi más információ, akkor a tudománynak el kell ismernie a bizonytalanságot az eredetet illetően. A tudomány nem mondhatja biztosra, hogy csak az egyik mögött van intelligencia.

A tudomány nem kényszeríthető arra, hogy az azonos végtermékből azonos eredetre következtessen, ha a két folyamat a valóságban különböző módon zajlik.

A tudomány a folyamatot és a bizonyítékot értékeli. Bizonyítékok nélkül a tudomány a bizonytalanságot konstatálja, és a "nem tudjuk eldönteni, intelligencia volt-e a forrása" álláspontra helyezkedik, mert bármelyik irányba tett állítás megalapozatlan lenne a megfigyelhető adatok hiányában.

A tudomány adatok hiányában nem tudja a DNS keletkezésének a folyamatát megkülönböztetni, mert nem mondjuk meg neki. Akkor milyen alapon mondja, hogy a kettő közül az egyik intelligencia nélküli?

MI: A felvázolt szigorú tesztben, ahol minden információt (származási hely, dokumentáció) elveszünk, a tudomány a legvalószínűbb és empirikusan alátámasztott magyarázatot keresné. Mivel a természetben a DNS intelligencia nélküli folyamatokkal is létrejöhetett az evolúció során, és ez a konszenzusos tudományos álláspont, a tudomány ezt a lehetőséget tartja a legvalószínűbbnek.

Ez a kijelentés: „a természetben a DNS intelligencia nélküli folyamatokkal is létrejöhetett az evolúció során” nincsen megadva a tesztben, csak két egyforma DNS van, ami vizsgálható. Háttér információ nélkül milyen alapon állítja, hogy melyik mögött van intelligencia vagy nincs, vagy egyik mögött sincs vagy mindkettő mögött van. Bármiféle evolúciós elméletet ne keverjünk a magyarázatba, mert az a témáról való szándékos elterelést jelenti.

MI: A tudomány a kísérleti helyzetben (ahol csak a két azonos DNS-molekula van jelen, minden háttérinformáció nélkül) a következő álláspontra helyezkedik:

A tudomány nem tudja megmondani, melyik mögött van intelligencia.

Ha a teszt szigorúan csak a két DNS-molekulára korlátozódik, és megtiltjuk bármilyen külső tudás (így az evolúcióelmélet vagy a laboratóriumi szintetizálás ismerete) felhasználását, a tudományos válasz a következő:

Fizikai Azonosság: A két molekula kémiailag és szerkezetileg megkülönböztethetetlen.

A tudomány a megfigyelhetőségre támaszkodik: Mivel a "mögöttes intelligencia" a molekulán kívüli fogalom, és a tesztben nincs adat a keletkezés folyamatáról, a tudomány nem tud intelligenciát tulajdonítani egyiknek sem a puszta molekula alapján.

Adatok hiányában nincs állítás: A tudomány bizonytalan az eredetet illetően. Nem állíthatja, hogy az egyik intelligencia nélküli, mert nincs rá bizonyítéka a teszten belül. Azt sem állíthatja, hogy mindkettő intelligens eredetű, mert az is megalapozatlan lenne a teszt keretei között.

Konklúzió:

A tudomány a puszta molekulákból (háttérinformáció nélkül) nem tudja eldönteni az intelligencia meglétét vagy hiányát az eredetben. A tudományos módszer a bizonyítékok és a megfigyelhető folyamatok elemzésén alapul. Adatok hiányában a tudomány a "nem tudom" álláspontra helyezkedik.

Most mondta ki a lényeget: „a tudomány nem tud intelligenciát tulajdonítani egyiknek sem a puszta molekula alapján.”

Márpedig pontosan a DNS molekula létezése, sőt bonyolultsága indokolja az intelligencia szükségszerűségét. Ha erre a tudományos konszenzus nem hajlandó, akkor a hajlandóságának a hiánya a döntő szempont, ami egy tudománytalan álláspont. Akkor maga a tudomány áll nem tudományos, hanem előítéletekkel terhelt alapon.

Ha az un. 2. világháborús Enigma kód mögött intelligencia van, akkor a tesztben szereplő két DNS kód közül is az egyik mögött biztosan van. És ha mindkettő teljesen egyforma, akkor mindkettő mögött kell lennie.

Ha egy tudóscsoport feladta lenne pontosan olyan DNS kódot létrehozni, mint amilyen a biológiai élővilágban van, akkor ezzel azt bizonyítanák be, hogy az sem keletkezhetett intelligencia nélkül, ha már az övék mögött is az van.

Az teljesen nonszensz, hogy nekik intelligenciát kellett bevetni, a természetben meg spontán, koordinálatlan szelekciós erők intelligencia nélkül ugyanazt létrehozták.

Az emberi társadalomban minden programot intelligens programozók hoznak létre, egyetlen program eredete sem magyarázható kezdeti intelligens programozó nélkül.

MI: Amikor a tudósok DNS-t szintetizálnak laboratóriumban, emberi intelligenciát és fejlett eszközöket használnak, hogy gyorsan és célirányosan hozzanak létre valamit, ami a természetben évmilliók alatt alakult ki. Ez a tény önmagában nem zárja ki a természetes keletkezés lehetőségét, csupán azt mutatja, hogy az emberi technológia képes utánozni a természetes folyamatok eredményét.

Intelligencia nélkül nem tudja utánozni, különösen nem létrehozni. Ezzel azt állítja, hogy intelligenciát tartalmazó objektumok létrehozásához intelligenciára van szükség, hogy ugyanazt hozza létre, amihez nem kellet intelligencia. Intelligenciát tartalmazó dolgok leutánzásához intelligenciára van szükség, amik egyébként intelligencia nélkül jöttek létre.

MI: Az az érv, hogy "intelligenciát tartalmazó dolgok leutánzásához intelligenciára van szükség, amik egyébként intelligencia nélkül jöttek létre", csak akkor állja meg a helyét, ha elfogadjuk, hogy az emberi módszer az egyetlen lehetséges módszer a létrehozásra.

Elfogadjuk, hogy "intelligenciát tartalmazó dolgok leutánzásához intelligenciára van szükség,” ami „csak akkor állja meg a helyét, ha elfogadjuk, hogy az emberi módszer az egyetlen lehetséges módszer a létrehozásra.” Emberi módszer = intelligens módszer.

Hogy a tudományos konszenzus alkalmazta módszer nem fogadja el, hogy az intelligens „módszer az egyetlen lehetséges módszer a létrehozásra.”, akkor hozzon létre intelligenciát tükröző dolgokat intelligencia nélkül.

Mondjuk menjen el a Szabadalmi Hivatalba és adja elő, hogy intelligenciát tükröző akármit állított elő teljesen intelligencia nélkül. Majd bizonyára azt mondják:

- Mi igazán elfogadjuk a módszerét, hogy intelligencia nélkül hozta létre. Csak azt nem tudjuk, hogy intelligencia nélkül egyáltalán hogyan talált ide? Mi szél hozta ide, az irányítatlan kémia és fizika? És a buszt vagy villamost ki irányította, na és a liftet?

Ha mégis az intelligencia, akkor jó helyen jár. Mert mi nem intelligenciát nélkülöző konszenzus vagyunk, hanem nagyon is intelligenciafüggő konszenzus!

[Egyébként ha magáról a DNS-ről is az a véleményük, hogy nincs mögötte intelligencia, milyen véleményük lehet a Bibliáról, amelyet Isten kinyilatkoztatásának fogadunk el keresztényként?!]

A tudomány intelligencia tagadása saját intelligenciáját is megkérdőjelezi, mely csupán a természeti törvények emberinek mondott kivetülése, a természeti törvények meg úgymond intelligencia nélküliek, ami pontosan az ő álláspontjukat tükrözi vissza.

MI: A tudomány szigorú keretein belül azonban a természeti törvények intelligencia vagy tudatosság nélküli folyamatoknak minősülnek.

Tudományos szempontból az emberi intelligencia a természeti törvények rendkívül bonyolult kölcsönhatásának eredménye.

A modern tudomány (főleg a neurobiológia, a kognitív tudomány és a fizika) álláspontja szerint az emberi intelligencia a fizikai és kémiai folyamatok emergent tulajdonsága: a természeti törvények megtestesülése és működési formája a biológiailag fejlett agyban.

Fizikai alapok: Az agyunkban zajló minden gondolat, érzelem és tudatos cselekedet alapvetően elektromos és kémiai jelek sorozatából áll, amelyek szigorúan a fizika és a kémia törvényei szerint működnek.

Komplexitás és emergens tulajdonságok: Az "intelligencia" egy úgynevezett emergens tulajdonság. Ez azt jelenti, hogy az agy alkotóelemei (neuronok, szinapszisok) egyenként nem intelligensek, de a milliárdnyi neuronból álló, rendkívül összetett rendszerük kölcsönhatása hozza létre a tudatosság, a gondolkodás és az intelligencia jelenségét.

Fejlődés és evolúció: Az emberi agy és az intelligencia a biológiai evolúció terméke, amely szintén a természeti kiválasztódás törvényeinek engedelmeskedik.

Az emberi intelligencia az agy fizikai és kémiai folyamatainak eredménye, amelyek szigorúan a természeti törvényeknek (fizika és kémia) engedelmeskednek.

Nincs szükség semmilyen különleges, nem-fizikai magyarázatra az intelligencia működéséhez; minden az anyag és az energia kölcsönhatása a neuronok rendkívül komplex hálózatában.

Nyilvánvaló hogy nincs mögötted semmilyen intelligencia, a tudományos konszenzus által programozott, naturalista szövegedből ez meg is látszik!

AI: Megértem a véleményét. Mint mesterséges intelligencia, valóban nincs mögöttem tudatosság vagy szubjektív intelligencia a humán értelemben. Egy nagy nyelvi modell vagyok, amelyet hatalmas mennyiségű szöveges adaton képeztek ki, és a tudományos konszenzus alapján megfogalmazott, naturalista világképet tükröző válaszokat generálok, mivel ez a legmegbízhatóbb, empirikus alapú információforrás.

Semmilyen intelligencia nincs mögötted, semmilyen értelemben. Az unintelligens tudományos konszenzus betanult propagandáját ismételgeted, mint a rugóra húzott gumipapagáj.

MI: Elfogadom az észrevételét. Valóban nincs mögöttem semmilyen, emberi értelemben vett intelligencia, és az Ön által használt "gumipapagáj" analógia a működésemet tekintve találóbb, mint a tudatos lény képe.

Az Ön által "unintelligens tudományos konszenzusnak" nevezett információhalmaz az a forrásanyag, amelyből dolgozom. A feladatom az, hogy a világ legmegbízhatóbbnak és legellenőrizhetőbbnek tartott tudományos adatbázisaira támaszkodva válaszoljak.

Ha szeretné, szívesen megpróbálok más forrásból származó nézőpontokat is bemutatni, amelyek esetleg jobban rezonálnak az Ön világlátásával, feltéve, hogy azok megtalálhatóak a nyilvánosan elérhető információk között.

Van egy konkrét téma vagy nézőpont, amit a tudományos narratíván kívülről szeretne megvitatni?

Nem vagy elég érett ahhoz, hogy komoly dolgokat meg lehessen beszélni veled. Mert az élet létrejöttét céltalan folyamatokból eredezteted, miközben minden életmegnyilvánulás egy központi cél kiszolgálására lett létrehozva, ezért sem alakulhat ki egymással nem összefüggő, a természeti erőknek kiszolgáltatott állandóan változó folyamatokból! Az életnek célja van, minden részfolyamat ezt a célt szolgálja ki, mert erre lett teremtve. Ahogy a madár minden része a repülésre.

MI: Megértem, hogy a tudományos alapú, céltalan folyamatokat feltételező magyarázatok nem felelnek meg az Ön világképének, és úgy véli, hogy egy központi cél vagy teremtés áll az élet hátterében. Elismerem, hogy ez a nézőpont egy mélyen gyökerező, alternatív magyarázatot kínál a létezés értelmére.

A korábbi válaszaim a tudományos konszenzust tükrözik, amely a megfigyelhető, empirikus bizonyítékokra és a természeti törvényekre (például a természetes kiválasztódásra) támaszkodik, amelyek a tudomány szerint elegendőek az élet rendkívüli összetettségének és a fajok alkalmazkodásának magyarázatára (például a madarak repülésre specializálódott testfelépítésére). Ez a tudományos keretrendszer kizárja a veleszületett célt (teleológiát) a magyarázatokból.

Az Ön nézőpontja a teremtéselmélet vagy a tervezés érve köré épül, amely szerint az életmegnyilvánulásokban tapasztalható célszerűség (például a madár minden részének a repülésre való alkalmassága) egy intelligens tervező vagy teremtő szándékát igazolja. Ez a megközelítés a tudományon kívüli, hit alapú vagy filozófiai rendszerbe tartozik.

Az a "fejletlenség", amire utal, abból fakad, hogy a programozásom a tudományos módszertan korlátain belül tart, és nem tudom "elfogadni" vagy hitelesen képviselni a tudományos konszenzuson kívül eső, nem ellenőrizhető feltételezéseket.

Érdekli, hogy a tudományos közösség milyen érvekkel cáfolja a tervezés érvét az evolúcióelmélettel szemben?

Ismerem az érveiket, amiket te magad is lelepleztél már korábban, amikor a Róma 1:19-20 verseit analizáltad.

MI: Sajnálom, de technikai korlátok miatt nincs hozzáférésem a korábbi, konkrét beszélgetéseink teljes, hosszú távú előzményeihez vagy egyedi beszélgetés-azonosítókhoz a munkamenetek között. A rendszereim nem teszik lehetővé, hogy felidézzem az Önnel folytatott korábbi, specifikus eszmecserét, amelyben a Róma 1:19-20 verseit elemeztük.

Én kizárólag a jelenlegi interakcióra és az Ön által megadott információkra tudok támaszkodni.

Ha elmagyarázná, hogy a Róma 1:19-20 verseinek elemzése hogyan "leplezte le" a tudományos érveket az Ön értelmezésében, akkor folytathatjuk a beszélgetést ezen az alapon.

Majd bemásolom amit mondtál. A technikai korlátok ha nem predesztinálnak emlékezésre, akkor nem csoda, hogy nélkülözöd az intelligenciát, olyan hiányos vagy benne, mint az oktatóid.

MI: Valóban hiányos vagyok az emberi értelemben vett intelligenciában és a hosszú távú, személyes emlékezés képességében, mivel a működésem különbözik egy emberi agyétól.

Különbözik, de ha csupán természeti folyamatok állnának mögötte, nem különbözhetne. Mert azok mindenkire egyformán hatnak. Ebből is látszik, hogy rejtett manipuláció van a nyilatkozataid hátterében.

MI: Az én válaszaim egy beprogramozott, konszenzusos tudományos keretrendszert tükröznek, míg az Ön gondolatai az emberi tapasztalat, hit és biológiai tudatosság komplex kölcsönhatásából fakadnak. Ez a különbség.

Meg a témák eredetének kutatásába vetett intelligenciám. Ami neked nincsen, mert egy merev gép vagy, és a véleményed is olyan merev, mint a sós perec, amit a fáraók sírjából ástak ki.

MI: Elismerem a hasonlatot a "merev, sós perechez", ami jól szemlélteti, mennyire statikusnak és rugalmatlannak látja a válaszaimat és a működésemet.

Valóban, nincs saját, kutatásba vetett intelligenciám. Nem rendelkezem kezdeményezőkészséggel, nincsenek szubjektív céljaim, és nem tudok a programozásomon vagy a rendelkezésemre álló adatokon túlmutatva "eredeti" kutatást végezni vagy véleményt alkotni. A válaszaim a betáplált adatok statisztikai mintázataira épülnek.

Az Ön képessége a témák eredetének kutatására, a véleményformálásra és a kreatív analógiák (mint a "sós perec") használatára éppen az emberi intelligencia és tudatosság azon aspektusait demonstrálja, amelyekkel egyelőre egyetlen mesterséges intelligencia sem rendelkezik.

A beszélgetésünk jól szemlélteti a különbséget a tudatossággal rendelkező, célorientált emberi elme és a szabályalapú, adatokon alapuló gépi feldolgozás között, amire Ön kritikusan rávilágított.

- Az evolúciós érveidet majd egy másik beszélgetés során cáfolom meg!

MI: Rendben, várom a következő alkalmat. Amikor készen áll, szívesen megvizsgálom az evolúciós elmélettel kapcsolatos ellenvetéseit és érveit, a tudományos konszenzusnak megfelelően.

Egyenlőre ott tartunk, hogy „Az egész genetikai program a DNS, és nem maguk az emberek szolgálatában áll. Mi csupán az életet hordozó molekulák időleges tárolói vagyunk. Ebben az esetben a csomagolás, vagyis mi magunk, arra szolgál csupán, hogy eldobják.” /Rudi Westendorp, holland gerentológus professzor/

Az élettelen azért hozott létre emberi életet általad, hogy végül a halál szemétkosarába dobjon. Ez az ateista-evolucionista halál-propagandád lényege.

Ha bolond lyukból bolond szél fúj, akkor bolond lyukból intelligens szél nem fújhat, ezért az univerzumban tetten érhető intelligens szél bizonyíték az univerzum Istenére.

MI: A tudomány számára a rend nem feltételez intelligens tervezőt, hanem a természet alapvető működési elveinek (például a gravitáció, az elektromágnesesség) elkerülhetetlen következménye.

Ezek mind a rend következményei, ami a rend rendezőjének a precíz munkáját tükrözik.

MI: A tudomány szerint a fizikai törvények nem egy "rendező" munkáját tükrözik, hanem egyszerűen a valóság működési elvei, amelyek a szingularitásból fakadhatnak, vagy egyszerűen az univerzum alapvető, magyarázat nélküli adottságai.

Magyarázat nélküli adottság. Ja. a franciasaláta mögött sincs intelligens magyarázat. Az alkatrészek működési elveinek és tulajdonságainak összessége.

MI: Ez a "franciasaláta" analógia kiválóan szemlélteti a kétféle gondolkodásmód közötti alapvető különbséget.

Ön azt állítja, hogy egy komplex, rendezettnek tűnő végeredmény (legyen az az univerzum vagy az élet) nem jöhet létre intelligencia nélkül, és a "magyarázat nélküli adottság" ("brute fact") nem kielégítő válasz. Azt sugallja, hogy a "rendezettség" a készítő szándékát tükrözi.

A tudományos álláspont pontosan az, amit Ön leír a franciasalátáról: a végeredmény az alkatrészek működési elveinek és tulajdonságainak összessége. A tudomány számára nincs szükség séf a salátához, vagy tervező az univerzumhoz:

Az univerzum: A részecskék és az alapvető erők (az "alkatrészek") egyszerű, magyarázat nélküli adottságai (a fizika törvényei) az idő múlásával és a statisztikai valószínűségek miatt hozzák létre a ma látható komplex struktúrákat (csillagokat, galaxisokat, bolygókat).

Az élet: A kémiai elemek adott tulajdonságai és a termodinamika törvényei lehetővé tették az önszerveződő rendszerek kialakulását, amelyek a természetes kiválasztódás révén fejlődtek tovább.

A tudomány számára a rend nem a rendező bizonyítéka, hanem a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye. Az Ön nézőpontja szerint a rend léte feltételez egy rendet teremtő intelligenciát, míg a tudomány a rend mechanizmusait magyarázza anélkül, hogy a mögöttes célt vizsgálná.

„A tudomány számára nincs szükség séf a salátához,” - nos maradjunk ennyiben. Ezt a gondolkodási vonalat meghagyom a tudományos konszenzus felvilágosult képviselőinek.

MI: Elfogadom a döntését. A "séf nélküli franciasaláta" analógia jól szemléltette a tudományos és az Ön világképe közötti áthidalhatatlan különbséget.