Homer Duncan tollából - https://pageministry.org/books-online/questions-the-jehovahs-witnesses-cannot-answer/
Jehova Tanúi kapcsán felmerülő, az igaz imádatot, az üdvösséget érintő kérdések, amelyek feltétlenül válasz érdemelnek! De korai még a triumfálása a szentháromság híveinek, mint majd látni fogjuk!
1. Milyen értelemben volt Keresztelő János Jehova előfutára? Miért volt szüksége Jehovának előfutárra? A jó exegézis, a józan ész és még a „Biblia megértését segítő segédeszköz” is Keresztelő Jánost az Úr Jézus Krisztus előfutárává teszi. A segédeszköz 945. oldalán ezt olvashatjuk: „Keresztelő János, Zakariás és Erzsébet fia; Jézus előfutára.” A Máté 3:3; Márk 1:3; Lukács 3:4és János 1:23 Ézsaiás 40:3-ból idéz. Az Ézsaiás 40:3- ban az ÚR szó helyesen Jehovaként van fordítva, és az Újszövetség helyesen fordítja a kuriosz szót Jehovaként az Újszövetség mind a négy hivatkozásában. Akkor miért nem ismered fel, hogy Jézust Jehovának hívják?
VÁLASZ:
Ézs 40:3 Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az ÚRnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek!
Máté 3:3 Mert ő volt az, akiről Ézsaiás így prófétált: ’Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!’
Hogyan magyarázzuk azt, hogy Ézsaiás szerint a kiáltó szó Isten előtt készíti az utat, Máté viszont, a prófétát idézve azt állítja, hogy Jézus előtt? Vajon mikor biztatott a kiáltó hang, hogy utat készítsenek Istennek, ha nem akkor, mikor Jézus előtt járt?
Ézsaiás egyértelműen a mi Istenünk útjának készítéséről szól, amikor pedig a Biblia a mi Istenünkről szól, soha nem Jézus Krisztust érti alatta. Ezt több mint száz igehely igazolja. Pl.: 5Móz 1:6; 6:4; Zsolt 99:9; Jer 3:21-25; Dán 9:9 (Károli); Mik 4:5; Sof 2:7; Márk 12:29; Luk 1:16; Ján 20:17; Csel 2:39; Róma 1:18, 1Kor 8:6; 2Kor 6:16; Jel 5:10; 7:10, stb... [Tamás kijelentése ezzel szembe megy, ezért nem lehet ihletett, hanem érzelmi kitörésből fakadó egyéni kijelentés – vö. Ján 20:28]
Az az állítás, mely szerint Máté Jézus előtti útkészítésről beszélt /míg Ézsaiás Jehova előtti útkészítésről/, csupán egy szűkre szabott következtetés, amely azt akarja bizonyítani, hogy Jehova és Jézus ugyanaz az Isten. De ha más kijelentéseket is megnézünk, akkor világosabb képet kapunk a személyek és a történések azonosítását illetően.
Lukács 1. részében olvashatjuk: „Te pedig kis gyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő utait megkészítsed; És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatában. A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,” (76-78)
Itt azt mondja, hogy János a Magasságos /üpszisztú/ Isten prófétája volt /tehát Jehova Isten prófétája, hogy az ő népét /egyértelműen a zsidókat, hiszen Izraelnek mutatta meg magát – 1:80/ az üdvösség ismeretére megtanítsa. Az ő népét és az ő útjait az ugyanazt jelenti, tehát János Jehova útjainak megkészítésén fáradozott.
A Csel 18:25 is összeköti az Úrnak /Jehovának/ útját a János keresztségével, hiszen a zsidó Apollós csak a János keresztségét tudta (vö. Csel 19:3), ugyanakkor meg volt tanítva az Úrnak útjára. János keresztsége pedig nem volt azonos Jézus keresztségével (vö. Csel 19:4), tehát Apollós nem lehetett megtanítva a Jézus útjára, hanem az Úrra tartozó dolgokra.
Ez az Úr tehát csakis Jehova lehetett, azért is kellett nyilvánvalóbban kifejteni előtte azt az utat, amely már magában foglalta a Krisztusban való keresztséget/bemerítést is. Ennélfogva a János keresztsége és Jehova útja összefüggésben van egymással.
Ugyanakkor Máté 11:10 azt mondja: „Ímé én /Jehova Isten/ elküldöm az én követemet /Jánost, a prófétát/, a te orczád /Jézus Krisztus orcája/ előtt, a ki megkészíti előtted a te útadat.” János 3:28-ban pedig maga János mondja, hogy Jézus előtt küldetett el. Vajon ebből az következik, hogy Jehova és Jézus Krisztus ugyanaz az Isten? Semmiesetre sem!
A Jehova útjainak a megkészítése /a testi Izrael bűnbánatra indítása/ és a Jézus útjainak a megkészítése /Jézusra való utalás, hogy aki utána jön, aki tűzzel keresztel – vö. Márk 1:8/ egymást nem kizárja, hanem megerősíti.
Jézus a Malakiás 3:1 jövendölését Alámerítő Jánosra alkalmazta, mint akit Jehova előre elküldött saját maga és az ő „szövetség-követe” előtt. Egyrészt tehát János volt Jehova követe, aki megkészítette Jehova előtt az utat, viszont János a „szövetség követe” előtt is megkészítette az utat, vagyis Jézus Krisztus előtt. János tehát hasznos munkát végzett, úgy Jehovának mint Jézusnak, hiszen egy összekötő kapocs volt, az ÓSZ-i bűnbánat és a Jézus által elnyerhető üdvösség között.
Jehova útja (vö. Róma 11:33; Zsid 3:10) magában foglalta a Jézus, mint ÚT (vö. Ján 14:6) általi megmentést, hiszen Isten a Fia által kínálja fel a bűnök bocsánatát és az örök életet (vö. Ján 3:16). És nem pedig arról van szó, hogy Jehova és Jézus Krisztus ugyanaz az örökkévaló Isten lenne, csak éppen Istennek három külön önálló élettel bíró személye három különböző szerepet játszott el az emberiség megmentése érdekében. A háromsághit erre akar kilyukadni, és szándéka szerint ezt is kívánja bizonyítani azáltal, hogy ennek igazolásához keres bibliai fogódzkodókat.
Jehova dicsőségének a látása (vö. Ézsa 6:1) a háromsághitben ugyan Jézus dicsőségének a látásával azonos (vö. Ján 12:41), de csak azért, mert ők a hitük szerint azonosítják a kettőt, annak ellenére, hogy a Biblia nem azonosítja, hanem egységre hozza. Isten és a Fia egyek, de nem azonosak, (vö. Ján 17:22), mint ahogy a gyülekezet tagjai is egyek, de nem azonosak. (vö. Róma 12:5; 1Kor 1:10, 3:8; Gal 3:28)
2. Ha Jézus Krisztus angyali teremtmény volt, aki emberré lett, hogy meghaljon és megdicsőült szellemi teremtmény legyen, hogyan lehet Ő „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz”(Zsid 13:8)? „Mert Isten soha egyetlen angyalnak sem mondta: Te vagy az én Fiam!” (Zsid 1:5)
VÁLASZ:
Azt kérdezi, ha Jézus angyal volt, hogyan lehetett mégis a Fia Istennek, ha Isten egyetlen angyalnak sem mondta, hogy a Fia? Hogy az angyalok ki vannak zárva, az „Isten Fia” Krisztusra vonatkozó különleges státuszból, az még nem zárja ki, hogy Isten Fia angyal volt, ugyanis a Jézuson kívüli angyalokról van szó, hogy azoknak nem mondta.
Annál is inkább, mert az összes angyal Isten fiának van nevezve.
Jób 1:6 Történt egy napon, hogy eljöttek az istenfiak, hogy az ÚR színe elé járuljanak, és megjelent a Sátán is közöttük.
Itt az Isten fiai vonatkozik a hűséges és a bukott angyalokra egyaránt. Sőt még az izraeliták is Isten fiainak vannak nevezve.
1Móz 6:2 És láták az Istennek fiai /a hűtlenek/ az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedvelnek vala.
Jób 38:7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai /a hűségesek/ vigadozának?
Hós 1:10 De mégis annyi lesz az Izráel fiainak száma, mint a tenger fövenye, amely meg nem mérettethetik és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy ahol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai!
Luk 6:35 Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos [Istennek] fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal.
Róm 8:14 Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.
A kérdés második fele.
Zsid 13:7-8 Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották nektek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.
A hiteles életútban való változatlanságot emeli ki, hogy akik életük végéig Isten beszédének szószólói voltak, kitartottak hűségesen Isten mellett, azok példaképül szolgálnak a gyülekezet tagjainak. Sőt Jézus Krisztus még inkább az Isten szolgálatában való kitartás mintaképe, tegnap, ma és örökké.
Azonfelül, ha maga Isten nem változik meg (Mal 3:6 Mert én, az Úr, meg nem változom), aki Őt legfőképpen képviseli, hasonlóképpen meg nem változik. A személyiségjegyeiben, a bűn megítélésében való viszonyában, stb. Mindazonáltal ha az adott helyzet megkívánja, az elbírálását ahhoz igazítja.
Zsolt 106:45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
Jer 42:10 (IMIT) Ha megmaradni fogtok ez országban, akkor felépítelek benneteket és nem rombollak le, elplántállak benneteket és nem szakítlak ki, mert meggondoltam a veszedelmet, melyet veletek cselekedtem. (vö. Jer 18:8-10; 26:3, 13; Jónás 3:9-10)
3. Hogyan lehet Jézus Krisztus „isten”, amikor a Biblia világosan kijelenti „Ti vagytok az én tanúim – így szól az Úr, az én szolgám, akit kiválasztottam –, hogy megtudjátok, higgyetek bennem, és megértsétek, hogy én ugyanaz vagyok. Előttem nem formálódott Isten, és utánam sem lett. Én vagyok az Úr, és rajtam kívül nincsen szabadító.” (Ézsaiás 43:10-11)
VÁLASZ:
Ezt a kérdést inkább magának kellene feltennie, hiszen pontosan azt mondja Isten, hogy rajta kívül más isten nem létezik! Mégis nekik Jézus egy lényegben egyenrangú Istennel, a háromság filozófiájuk szerint, ami egy kárhozatba vivő tévtanítás!
Ézs 44:6, 8 Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten… Hát van-é rajtam kívül Isten? Nincs kőszál, nem tudok!
És itt nem csak a bálvány istenekről van szó, hanem akármilyen szóba jöhető más istenről, hogy nincs rajta kívül más.
2Móz 34:14 Mert nem szabad imádnod más istent; mert az Úr, akinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő.
Féltőn szerető, vagyis kizárólagos önátadást követelő. [Egyébként a „rajtam kívül” az értendő a ’rajtam belül’-re is, tehát ha a Fiút filozófiai hőskölteményében Istenen belülre gondolja valaki, arra is vonatkozik, hogy ki van zárva!]
Krisztus úgy lehet „isten”, ahogy Pál mondja, de neki mégsem az Istene.
1Ko 6:5-6 Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, aminthogy van sok isten és sok úr. Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől [van] a mindenség, mi is ő benne;
Róm 1:8 Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van;
Ez a bibliavers a háromsághit összes érvét megsemmisíti, mert különbséget tesz Isten /– állítólag három személy egy lényegben/ és Jézus Krisztus között /aki lényege szerint mégsem fért bele a Pál által meghatározott Istenének a kritériumába/, és aki ezt megérti, az az Isten egyetlen személyére vonatkozó összes más tanítást is megérti!
Ha pedig Jézus nem Pál apostol Istene /hiszen megkülönbözteti az egyszemélyes Istenétől/, akkor a Jézus Krisztusnak, „isten”-kénti elnevezése címként, hatalommal való bírásként szerepel olyan mértékben, amilyen mértékben ezt Krisztus Istentől megkapta. Lásd a kinevezésekről:
2Móz 4:16 És ő beszél majd helyetted a néphez és ő lesz néked száj gyanánt, te pedig leszesz néki Isten gyanánt
Zsolt 82:6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
Ján 10:34 Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
Ján 1:1 Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige
Ján 1:18 (H Csia 2005) Senki sohasem látta Istent /monogenész theosz/, az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő jelentette őt ki.
Krisztus „isten” volt /theosz/, mint minőség, de nem ő volt „az Isten” a „ho theosz”, az Isten, mint aki egyetlen személyben létezik.
[Egyébként Sátánt is istennek nevezi a Biblia azon hatalmi pozíció által amit amit betölt.
2Kor 4:3-4 Ha mégis leplezett a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek: Akikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe.]
A szentháromság tana szerint Jézus nem azonos önmagában Istennel, hanem egyike a Háromság személyeinek, azaz Isten egyetlen, megtestesült Fia, aki az Atyával és a Szentlélekkel együtt egy az isteni lényegben, de elkülönült személyként.
Látható, hogy egyszer azt mondják, Jézus nem azonos önmagában Istennel, mégis valóságos Isten, amelyből viszont csak egy van. A Jézus valóságos Istensége az a pont, ahol a háromsághit elvérzik, mert ezt soha nem tanítja a Szentírás, hanem az egyedül igaz Istent különválasztja Jézustól.
Ján 17:3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust
Ha az isteni lényegben benne van Jézus Krisztus, miért kell még őt az egyedül igaz Istenen kívül megismerni? Mert Jézusnak nem csak a személye nincsen benne, hanem a lényege sem. Azért is volt neki istenfélelme, míg Istennek magával szemben nincs. De az ilyen „isteni lényeget manipulálóknak” sincs istenfélelmük /krisztusfélelem meg mint olyan nem létezik!/, akik az Istentől való elkülönültséget a saját szájuk íze szerint merik megfogalmazni.
Zsid 5:7 Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért,
4. Mivel Jehova nem osztja meg dicsőségét egyetlen teremtett lénnyel sem (Ézsaiás 42:8; Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak; 48:11 Énmagamért, énmagamért cselekszem; mert hogyan szentségteleníttetnék meg [nevem]?! És dicsőségemet másnak nem adom.), hogyan kérhette az Úr Jézus az Atyát, hogy „dicsőíts meg engem magad mellett azzal a dicsőséggel, amely nekem volt te melletted, mielőtt a világ lett” (János 17:5), és hogyan tulajdoníthatott Péter dicsőséget Krisztusnak (2Péter 3:18 Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Neki [legyen] dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.), és hogyan tulajdoníthattak dicsőséget az angyalok, a vének és az élőlények az Úr Jézusnak (Jel 5:12 Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.), és hogyan térhet vissza Jézus Atyja dicsőségében (Máté 16:27 Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.)
VÁLASZ:
Figyelembe véve, hogy amit a Biblia egy adott eseményről kinyilatkoztat, gyakran más részein tisztázza, hogy mit ábrázol az adott vers. A Krisztus eljövetelére utaló más írásszövegekből nyilvánvalóvá válik, hogy a Biblia nem óhajtja Istent és Krisztust egy Istenként ábrázolni.
Pál világosan leírja, hogy Krisztus Úrkénti kinevezése és dicsősége az Atya kiáradó dicsőségét hordozza.
Fil 2:9-11 Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza neki oly nevet, amely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Mindazonáltal Jézus nem azt mondta, hogy „dicsőíts meg engem a te dicsőségeddel”, hanem „azzal a dicsőséggel, amely nekem volt te melletted”. Az Isten dicsősége az Ő szuverén dicsősége, a Krisztus dicsősége viszont Istentől kapott dicsőség, ill. annak visszatükrözése. Jézus nem Isten dicsőségére pályázott, hanem amely dicsőségben az Atya részesítette az Ő szent közelségében. De a két dicsőség nem ugyanaz.
Ján 17:22 És én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk:
A kapott dicsőségnek egyfajta továbbadása mutatja, hogy nem az Isten által birtokolt szuverén dicsőség teljességéről van szó, hanem annak egy bizonyos mértékéről, az indokoltság mértéke szerint.
Ján 17:24 … hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nékem adtál:
1Pét 1:21 Akik ő általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki;
2Pét 1:17 Mert amikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm:
Úgy volt Krisztusban Isten dicsősége mint a szent városban, de a város dicsősége nem szuverén módon az övé, hanem ráruházott.
Jel 21:10-11 És elvive engem lélekben egy nagy és magas hegyre és megmutatá nékem azt a nagy várost, a szent Jeruzsálemet, amely Istentől szállott alá a mennyből. Benne vala az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz;
Az anyagi világban is különböző dicsőségi formák vannak.
1Kor 15:41 Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége;
Krisztus dicsőségét is hordozták /visszatükrözték/ emberek anélkül, hogy azonos lett volna az ő dicsőségük a Krisztus dicsőségével.
2Kor 8:23 Akár Titusról [van szó], ő az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felől, ők a gyülekezetek követei, Krisztus dicsősége:
Lukács 9:26 Mert valaki szégyell engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval.
E háromféle dicsőség nincsen egy ugyanazon szinten.
Ebben az esetben Isten dicsősége, akit várunk, Jézus Krisztus, aki Atyja dicsőségében jön el.
5. Hogyan utalhat Jehova magára úgy, mint akit átszúrtak? A Zakariás 12:1 világossá teszi, hogy Jehova a szónok Zakariás 12. fejezetének teljes egészében. A 10. versben azt mondja: „rám tekintenek, akit átszúrtak.” Mindannyian tudjuk, hogy az Úr Jézus volt az, akit átszúrtak a kereszten (vagy kínoszlopon, ha úgy tetszik), és a Jelenések könyve 1:7 kijelenti, hogy minden szem látni fogja Krisztust, akit átszúrtak.
VÁLASZ:
Jelképes kifejezés, amit segít megérteni Zak 2:8 Mert azt mondja a Seregek URa, aki azoknak a népeknek a dicsőségéért küldött engem, akik kifosztottak titeket: Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja! Nyilván nem véletlen, hogy mindkét kifejezés Zakariás próféta szóhasználatához tartozik.
Ján 19:37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, akit általszegeztek. - Embereket bántani, Istent bántani, Istent átszúrni annyi, mint szeme fényét átszúrni. Jézusra nézni, annyi mint Istenre nézni, hiszen Jézus minden tevékenysége mögött az Atya volt.
Apcs 10:38 A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele.
Ján 14:9 Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? aki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
Krisztus látása is lehet jelképes vagy szó szerinti. Létezik szellemi látásmód ami a dolgok felfogásával kapcsolatos.
Luk 10:24 Mert mondom néktek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látták; és hallani, amiket hallotok, de nem hallották.
Róm 15:21 Hanem amint meg van írva: Akiknek nem hirdettetett ő felőle, azok meglátják; és akik nem hallották, megértik.
Ef 1:18 És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között,
A szellemtől felkentek szellemtestet fognak kapni, amelyben megadatik nekik Isten látása.
1Ján 3:2 Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van.
Isten meglátása az általa megjövendölt események összefüggésének felismeréséből is következhet, nem feltétlenül kell szó szerint érteni.
Máté 5:8 Boldogok, akiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.;
Máté 24:30 És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.
Máté 26:64 Monda néki Jézus: ... Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben.
I.sz 70-ben Jézus jövendölésével összhangban eljött a zsidó rendszerre Isten ítéletnapja. Akinek leesett a tantusz, meglátta, megtapasztalta annak a tüzes eljövetelnek a valóságát!
Isten dicsőségének meglátása is egy valóságos eseményből /Lázár feltámasztásából/ levont következtetés.
Ján 11:40 Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?
Jel 1:7 Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.
Az átszegezésből fakadó meglátás az elutasítás egyenes következménye. Krisztus eljövetele a nemzetek számára siralmas lesz, mert nem ismerték fel a meglátogatásuk idejét, mint a zsidók ugyanígy az első században.
Luk 19:44 És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.
6. Hogyan jelentheti ki magát Jehova és Jézus ugyanazzal a névvel: „Én vagyok” (2Mózes 3:14; János 8:58; 18:5, 6, 8?)
VÁLASZ:
Teljes félreértés, sőt félremagyarázás Istent a vagyok névvel illetni. Isten neve a 15. versben hangzik el:
2Mózes 3:15 És ismét monda Isten Mózesnek: Így szólj az Izrael fiaihoz: Az Úr /JHWH/, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene küldött engem ti hozzátok. Ez az én nevem mind örökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre.
Ha Jézus a Ján 18:5-ben a vagyokkal magát Istennel azonosította, akkor mit mondjunk Gábriel angyalról, aki magáról ugyanazt mondta:
Luk 1:19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
Jézus egyszerűen azt válaszolta az őt keresőknek, hogy én vagyok az, akit kerestek. Ezt Isten azonosítására használni olyan szánalmas próbálkozás, mint Jézus azon kijelentését, hogy Ábrahám előtt vagyok – arra használni, hogy ő örökkévaló létezésű. Ha ezt tényleg önnön Isten voltának azonosítására használta volna, hogy öröktől fogva van, ennek mi köze van ahhoz, hogy már Ábrahám előtt létezett? Vajon ki nem tudja azt, hogy Isten már Ábrahám előtt létezett? Értelmes embereknek ilyesmit nem kell bizonygatni, csak a szellemileg visszamaradottaknak, annyira evidens, hogy Isten megelőzi az embert a létezésben.
A Ján 8:58 kijelentése „Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok” azt jelenti, hogy én vagyok az, aki már Ábrahám előtt Isten képviselőjeként léptem fel, mint angyal, akiben Isten neve volt.
2Móz 23:20-21 Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, amelyet elkészítettem. Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne.
Apcs 7:35 … ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, aki megjelent néki a csipkebokorban.
Ján 8:23 kijelentése a megértés kulcsa:
És monda nekik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való.
Így tudta Ábrahámot megelőzni, de nem mint Isten, hanem mint Isten akaratának közvetítője és beteljesítője. Ami a zsidók nem tudtak elfogadni, ahogyan a háromsághívők sem, hogy egyáltalán nem Istenről szól a Biblia Jézus személyében, hanem aki Isten nevét hordozza és az akaratát beteljesíti.
Máté 1:23 Ímé a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.
A velünk egy közösséget jelent, ami a hívőkre is kiterjed:
1Ján 1:3 Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal.
7. Hogyan nevezhetjük Jehovát és Jézust is „elsőnek és utolsónak”? (Ézsaiás 41:4; 44:6; 48:12 Jelenések 1:11–17; 2:8; 22:13)
VÁLASZ:
Ézsaiás 48:12 Hallgass rám Jákób és Izrael, én elhívottam, én vagyok az első és én az utolsó. Hiszen kezem veté e föld alapját, és jobbom terjeszté ki az egeket, ha én szólítom őket, mind itt állnak
Jel 4:11 Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremtettek.
1Kor 15:28 Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.
Világos hogy Istenből indul ki minden és végül minden őbenne foglaltatik egybe.
Ami Jézust illeti, maga mondja
Jel 3:14 A Laodiceabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete: - Vagyis általa teremtett Isten.
Péld 8:30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Ha szó szerint ő lenne a vég, akkor úgy lenne Isten mindenben, hogy a Jézus Isten alávetné magát saját magának, hogy mindenben a Krisztus legyen, mint Isten.
Ilyen zűrzavaros magyarázatra még nem ereszkedtünk le, mint a háromsághívők, akik Istent Jézussal azonosítják, csak más személyben. [Egyébként ha mindhárom személy valóságos Isten, akkor három Istenről beszélnek, nem egyről. Aki nem tud háromig számolni, az bedől mindenféle teológiai ostobaságnak, amit a görög filozófia szóhasználataival megspékeltek.]
De értheti úgy is:
Jel 22:13 Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó.
1Kor 15:23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor. Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.
Nem mindegy milyen szempontból Jézus a kezdet és a vég. Abból a szempontból nem ő a kezdet és a vég, hogy a teremtés mögött nem az ő akarata van, hanem Isten akarata (vö. Jel 4:11) és a végén Isten lesz minden mindenben és nem Jézus Krisztus. (vö. 1Kor 15:28)
De hogy a teremtés kivitelezése általa kezdődött, és a szellemi feltámadásban is ő az első, joggal mondhatta magát elsőnek. És utolsó mozzanatként átadja az Atyának a megdicsőített teremtést, ilyen szempontból illik rá az Utolsó cím viselése. De szó szerint Isten és Jézus soha nem ugyanaz a kezdet és a vég, az első és az utolsó.
- A 2. rész következik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése