motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS - EVOLÚCIÓ – BIBLIAI kérdésekben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. - A Dániel könyve beszámol a végidőben egymás ellen harcoló királyokról, akik egy asztalnál ülnek, és egymással hazugságot beszélnek. Az Északi és Déli király küzdelme Armageddon csatájában fog tetőzni, amikor Krisztus átveszi a Föld irányítása feletti hatalmat. Hogy akkor ki fog állva maradni és ki nem, ez minden embernek az önkéntes választásától függ. Dániel 12:1 És abban az időben feláll Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped mellett áll; és a szorongattatásnak olyan ideje lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nemzet van, egész addig az ideig: és abban az időben megszabadul néped, mind, aki a könyvben beírva találtatik.

2014. augusztus 31., vasárnap

Krisna látásmód


Krisna látásmód a Biblia fényében


A MATERIALISTA EVOLÚCIÓELMÉLET KÖVETKEZMÉNYEI
1.
Az a felfogás, hogy az ember csak
egy tudatára ébredt sejtkupac,
amelynek nincs semmiféle
magasabb rendű küldetése.
/A Krisna látásmód kékkel idézve/

[Megjegyzés: Ez a filozófia nem csak egyszerű hátat fordítás Istennel szemben, hanem szándékos megtagadása és elvetése mindannak az isteni gondviselésnek, amelyet Isten valaha is kimutatott és még ezután kimutat az ember irányában. Totális hálátlanság abból a célból, hogy az ember minden kötöttség és kötelezettség nélkül kiélhesse a benne megbújó hajlamokat, legyen az akármilyen káros is a társadalomra, az egyénre nézve. Ha meg valaki saját öntudatából akar erkölcsös életet élni, attól még nem kell feltétlenül elvetnie az Istent, hiszen a lelkiismerete és az isteni alapelvek egyugyanazon tőről fakadnak. Vö. Róma 2:15 Ahol az önerkölcsösség kihangsúlyozása mellet mégis felmerül az istentagadás rejtett vágya, ott a háttérben létezik egy kiskapu szándékos meghagyása, ahol az illető adott helyzetben kiosonhat saját szilaj csapongásainak mezejére. Tehát egy ilyen kiskapu megléte eleve gyanús alapállást tükröz.]

2.
A szentírások állításainak
figyelmen kívül hagyása,
elvallástalanodás, istentagadás.

[Megjegyzés: A Krisna-tudat a szentírások alatt nem a zsidó-keresztény hátterű Bibliát érti, hanem a sajátját, amelyben egy univerzális isteneszme jelenik meg. A materializmus elvallástalanodása ellentéteként egy másik végletbe csap át, élénk színű képek, táncok és magával ragadó zene. Nem fukarkodik a díszes jellemzőkben sem Krisnát illetően, a legszebb, leghíresebb, legnagyobb, legbölcsebb, stb... Állítólagos 16108 feleségének mind palotát biztosított. Az ilyen és ehhez hasonló kicsapongó fantáziatermékek a legalapvetőbb tárgyilagosságot is nélkülözik.]

3.
A lélek létezésének elutasítása,
kegyetlenség az állatokkal és
növényekkel szemben.

[Megjegyzés: A lélek létezése egy megfoghatatlan/megközelíthetetlen szférához tartozik, vagyis egy filozófiai kellék. Nem véletlenül használja a r. katolikus egyház is a lélek halhatatlansága kifejezést, hiszen a katolicizmus maga egy szerteágazó filozófiai rendszerre épül, amelyet az évszázadok alatt fejlesztettek ki. /Lásd pl. a háromság, tisztítótűz, búcsú, szentek közbenjárása, a Máriára aggatott címek, stb./

A Biblia tanítása szerint az embernek nincs benne rejtetten megbújó lelke /na és anatómiailag hol bújna meg?/, hanem maga az ember az élő lélek, amely lélek viszont halandó. Vö. 1Móz 2:7; 1Kor 15:45

Az állatokkal való kegyetlenkedést azoknak leölésében véli megtalálni a maga vegetáriánusi mivoltából, amire akár mondhatják a fényevők, hogy a növények vérének kiontása is egy sajátságos kannibalizmus, csupán nézőpont kérdése.

A Biblia tárgyilagos kijelentést tesz ezzel kapcsolatban: a teremtés idejétől fogva az özönvízig az ember növényevő volt, azután lett a vér nélküli húsevés megengedve a megváltozott biológiai szükséglet szerint, de az állatokkal való kegyetlenkedés kizárásával. Vö. 1Móz 9:3; 1Kor 10:25; Péld 12:9]

4.
Világias életcélok, az érzéki
örömök hajszolása.

[Megjegyzés: Teljesen jól mondja: a materializmus annak az eszmének hódol, hogy az ember minden kötöttség és kötelezettség nélkül kiélhesse a benne megbújó hajlamokat. Lásd pl. az óbudai szigetfesztivált, ahol az üzleti haszonszerzés érdeke találkozik a féktelen bulizni vágyás kiélésének vágyával. A végeredmény: tonnaszám felgyülemlő szemét, rejtett kábítószer és alkohol élvezet, kotongumik szanaszét hagyva, gyeprongálás, stb. Ezeket persze a média nem veri nagy dobra, de akik a szeméthegyek elszállítását foglalkozásszerűen végzik, azok mindezt közelről tapasztalják. S ami itt megy végbe kicsiben, az megy végre a világban nagyban.

szemétfesztivál



A materialista felfogás szerint, mivel Isten nincsen, az ember tanulja meg elengedni magát, érezze jól magát! A fiatalság aztán ki is próbál mindenféle önpusztító eszközt, s azután nem is csoda, hogy az isteneszmét kapásból elutasítja.]

5.
A fogyasztás fokozódása,
mohóság, felhalmozás.

[Megjegyzés: A Biblia nem ajánl aszkéta életmódot, hanem kiegyensúlyozott nézeteket vall az anyagi dolgok felhalmozása/élvezése tekintetében: „Ezért az örömöt dicsérem, mert nincs jobb dolog az ember számára a nap alatt, mint ha eszik, iszik, és örül, és ez kíséri munkáját egész életén át, amelyet Isten adott neki a nap alatt.” (Préd 8:15) Mialatt az ember élvezi keze munkájának Isten-adta örömeit, tudja, hogy nem ez a létezésének célpontja, hanem az Isten országa javainak gyarapítása az általa hozzáférhető eszközök igénybevételével: „Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.” (Róma 14:17) Tehát az anyagi javakkal való élés nem öncélú, hanem mintegy körítés, míg a materialista életfilozófia szerint a körítésen kívül nincsen más, ezért a körítés válik céllá.

Műveltségtől, anyagi javaktól függően az alapvetően materialista szemléletű egyén a napi munkáját befejezvén a saját egyéni kedvteléseinek él: szórakozik, kikapcsolódik, művelődik, de abban is saját magát gyarapítja. Úgymond az önmegvalósításra törekszik, mintegy a saját karrierjének kiépítésén fáradozik.

Az lehetséges, hogy a társadalom javára hasznos tevékenységet fejt ki, de az Istennel való kapcsolat-építés fenntartás teljesen kimarad az életéből. Az Isten tervével nincsen tisztában, és a saját helyzetével sem az Isten teremtésében. Fogalma nincs arról, hogy a dolgok megoldásának szálai az Isten kezében vannak, Akinek az égi kormányzata fogja sínre vinni azokat a dolgokat, amelyekkel a világ vezetői nem boldogulnak, de nem is nagyon akarnak.

A folyton változó hatalom karrieristái magának a karriernek az eszmerendszere szerint gondolkodnak, és a nép jóléte sohasem függvénye a sajátjuknak. Elöl járnak a mohóság és a felhalmozás nagy művének a megvalósításában, s a tömegek csak követni próbálják ezt a kisiklott életfelfogást. Ezért is adódnak a társadalomban szélsőséges végletek: nagyon gazdagok és nagyon szegények. A gazdagoknak pedig nem érdekük a szegénység felszámolása, csak az ezzel kapcsolatos szólamok minél díszesebb kifaragása.

A helyes egyensúlyt nem találják, mert nem is keresik. És amit keresnek, az nem az Isten szerinti látásmód elsajátítása. Ezért frusztrált a világi társadalom és halmoz fel magának tengernyi pótszert, hogy a létezés materialista céltalanságának emberre szabott űrét kitöltse. Mivel az istenimádat nem tudja kitölteni, ember alkotta bálványok imádatával töltik ki: „Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott.” (Róma 1:25) Törvényszerű tehát, hogy a pótszerek váljanak elsőrendű fontosságúvá azok számára, akik megvetik az Istent, még ha ezt bármily közönséges vagy kiművelt intelligenciával is teszik.]

6.
A természeti erőforrások fokozódó
kihasználása, környezeti krízis.

[Megjegyzés: Vajon mi tartaná vissza a materialista gyökereken felnövekvő, kizsákmányolásra törő hajlamokat, talán a borúlátó jövendőtől való masszív félelem, vagy még az sem? A mának élő aligha figyel a holnapra, még a jelen se nagyon érdekli, ha a profitról, az egyéni haszonszerzésről van szó. Az ilyenek számára különleges ígérete van a Bibliának: „és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, a kik a földet pusztítják.(Jel 11:18) Ezek szerint Istennek van tudomása a Föld pusztításáról, és tesz is róla, hogy a pusztítók a saját kezük munkájának mintájára kapjanak jutalmat.]

7.
Egyre degradálódó erkölcsi
értékrend – aminek egyik tünete
az abortusz legalizálása.

[Megjegyzés: Pontosan ide illik a volt öttusázó Balczó András véleménye, mely szerint Magyarországon hódít a lazaság, az erkölcstelenség, a liberalizmus, amely nem más, mint az istentagadás fedőneve. Az abortusztörvény pedig szégyenletes, mivel egy hazugság árán, hogy nehezek az anya körülményei, elkapartatható a gyermek. Balczó a liberális abortusztörvényt „ törvényhozás útján végrehajtott tömeggyilkosságnak” nevezi. /Forrás: http://sportgeza.hu/sport/2010/09/14/balczo_andras_vagyok_isten_kegyeltje/

A valóságban a kamaszpanasz.hu szerint: „Az abortusz leggyakoribb oka, hogy a nő nem akarja vállalni a gyermeket”, gyakorlatilag a házassággal és a szülői szereppel együtt járó felelősségeket. /Hivatalosan ezt nevezik súlyos válsághelyzetnek. - Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz./ Brit szakértők szerint egyre több harmincas évei végén járó, illetve negyven évesnél idősebb nő szánja rá magát az abortuszra, miután korábban rosszul mérték fel az esélyét annak, hogy teherbe eshetnek.

Ez a „nem vállalás” és a „rászánás” a magzatelhajtásra mutatja, hogy önálló erkölcsi döntésről van szó, amely ebben a kivitelezésben tipikusan a materialista felfogás vadhajtásának tulajdonítható, mivel a Biblia Istene szerint a magzatelhajtás /ha már megfogant a gyermek/ gyilkosságnak tekintendő, és Isten gyilkosokhoz mérten is kezeli az ilyen személyeket. Akik tehát az Isten törvényei szerint élnek, azokra nem jellemző az egyre degradálódó értékrend, mint a világiakra. [A Bibliában „fiú fogantatásáról”, nem, pedig egy »szövetdarab” fogantatásáról van szó, amely a 12. hétig nem számít élőlénynek.

Magyarországon leggyakrabban a vákuumos kiszívást végzik, ilyenkor a méhszájat kitágítják, és egy porszívóra hasonlító csövet vezetnek a méhbe, aminek rendkívül éles a vége. A szívó és vágó vég                   f e l d a r a b o l j a a babát /!/, majd a testrészeket kiszívja, amik végül egy gyűjtőtartályba kerülnek.

Éves viszonylatban M-on kb. 43 ezer abortuszt végeznek, az Európai Unióban több mint 1,2 milliót. Ez olyan, mintha három év alatt megsemmisítenénk Milánó, Prága és München lakosságát. Világszerte évente körülbelül 26 millió legális és becslések szerint 20 millió illegális abortuszt hajtanak végre. Vagyis 126.000 abortusz történik naponta! Magyarországon a legutóbbi statisztikai szerint 1000 fogantatásból 450 (majdnem fele) abortusszal végződik. 1956-tól kezdve engedélyezett az abortusz, azóta körülbelül 6,8 millió terhességmegszakítást végeztek el az orvosok, ebből nagyjából 700 ezer volt illegális.

Ehhez képest a Nemzetközi Orvosi Esküben ez áll: az emberi életnek a fogamzástól kezdve megadom a legnagyobb tiszteletet;” (Elfogadta az Orvosi Világszövetség II. Közgyűlése, Genf, 1948. szeptember) A magyar  orvosi  kamara  által javasolt orvosi eskü  szövege így szól: „Az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelem. Orvosi tevékenységem soha nem irányul emberi élet kioltására.” A Hippokráteszi eskü szövege kimondja: nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához”. A szegedi  tudományegyetem  orvosi esküje pedig így szól:Fogadom, hogy orvosi tudásomat az egészség megőrzésére és a betegek javára fordítom. A betegek gyógykezelésében meggyőződésem és tudásom szerint csak azt alkalmazom és tanácsolom, ami a javukra válik és óvni fogom őket az egészségre káros és ártalmas hatásoktól.”

Teljesen igaza van tehát a védikus látásmódnak: „Egyre degradálódó erkölcsi értékrend – aminek egyik tünete az abortusz legalizálása.” És igaza van Balczó Andrásnak is, hogy az abortusz nem más, mint „ törvényhozás útján végrehajtott tömeggyilkosság” - s mindez orvosi közreműködéssel.

De ugyanilyen gyilkosság volt az inkvizíció, a keresztes háborúk, az őslakosság megtizedelése és még sorolhatnánk a gyilkosságok legkülönbözőbb formáit. Mondhatni, a gyilkosság az Istentől való távolmaradás fokmérője. Kezdődött Káinnal, és az emberirtások sorozatának ma sincsen vége...]

8.
Túlkomplikált ipar és gazdasági
rendszer. Munkanélküliség,
válságok.

[Megjegyzés: Prédikátor 8:9 mondja: „Mindezt láttam, és megfigyeltem minden dolgot, a mely történik a nap alatt, oly időben, a melyben uralkodik az ember az emberen maga kárára.” Ez egy klasszikus kijelentése a Bibliának, amely az emberiség minden korszakára jellemző, amióta Isten nélkül él az ember a földön.

Az emberi kormányzatok sosem képesek igazságos viszonyokat létrehozni, mivel az egyéni érdekek érvényesülése mindig bizonyos embercsoportok hátrányba kerülését okozza. A Biblia a lényeget mondja, amikor az emberi uralmak velejáró visszásságaira hívja fel a figyelmet. A hátrányos helyzetűek tiltakozó sztrájkjára pedig a részvétmentes 'néppárti' politikus úgy reagál, hogy majd megunják és hazamennek.]

9.
Háborúk a nyersanyagokért
és területekért.

[Megjegyzés: A múlt hódítóira volt jellemző, hogy a leigázott országokat szétrabolták a saját kényük-kedvük szerint, az igényeik kielégítése érdekében. És a nemzetek területi felosztása mi másra vezethető vissza, ha nem erre? Az emberiség Isten nélküli történelme semmi másról nem szól, mint rablógazdálkodásról. „Az emberiség romboló, pusztító és kíméletlenül kizsákmányoló ösztöne és rablógazdálkodása mindenütt érezteti a maga végzetes hatását.” (Dési Ábel: környezetpusztulás és környezetvédelem)

A Biblia szerint a háborúk az emberi szív gonosz indulataiban gyökereznek Vö. Jak 4:1, hozzátartozik a bukott emberi természethez. Nem véletlenül állítják be hazafias érzületnek a háborúhoz való nemes önfeláldozás eszméjét, miközben meg a mindenkori eszmegyártók hasznot húznak mások önfeláldozásából.]

10.
Az élet céltalansága miatt érzett
frusztráció, depresszió.

[Megjegyzés: Vajon a materialista eszmerendszer milyen kiutat tud mutatni a létezés esetlegességéből fakadó hiábavalóság lelki terhe alól, amelyet a mindennapi problémák csak megfejelnek?! A pótszerekbe való beleásás megoldását ajánlja, mely amennyire szerteágazó, olyan kiábrándító is egyben. Az ilyen társadalom jövőképe pedig teljességgel hiányzik, különös tekintettel arra, hogy a Biblia jövőképe az elkövetkezendő ezer évre pontos és megbízható kijelentéseket tesz – a hívők javára és boldogulására -, amiből a hitetlenek természetesen kimaradnak.]

11.
A tettek karmikus – a jelenlegi
és a következő életre is kiható –
visszahatásairól való tudatlanság;
a bűnözés erősödése.

[Megjegyzés: A karmikus visszahatások egy következendő életciklusra vonatkozóan a védikus filozófia részét képezik, semmiféle valóságalapjuk nincsen. Az embernek vállalnia kell a tettei következményeit, vagy ebben az életben, vagy az isteni ítélőszék előtt. Vö. Gal 6:7; 2Kor 5:10 A bűnözés világméretű növekedése pedig a világ /korszak/ végidejének közelségét mutatja. Vö. 2Tim 3:1-5]

12.
A halál után újabb születés egy
anyagi testben e szenvedésekkel teli
anyagi világban.

[Megjegyzés: Az anyagi test és a szenvedésekkel teli világ annyiban függ össze, hogy az emberiség Istentől elidegenedett állapotban van, és emiatt a szenvedés és annak ezernyi formája mindennapos teher, amely alól kibújni aligha lehetséges bárkinek is. De a megoldás nem az anyagi test felfüggesztésében van - ahogy a védikus bölcselet ajánlja -, hanem a földi viszonyok alapvető megváltoztatásában. A Biblia ezt a megoldást vázolja fel, és Isten ígéretei a garanciák ezek megvalósulására. A védikus tanítás e tekintetben tévúton jár, bár filozófiailag eladható az erre nyitottak számára.]

A VÉDIKUS TEREMTÉSLEÍRÁS ELFOGADÁSÁNAK EREDMÉNYEI

1.
Isten létének elismerése.

[Megjegyzés: A Biblia ezzel kapcsolatban ezt mondja: „Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.” (Róma 1:20) Itt a kulcsszó az „alkotásaiból”. - Zsidók 3:3

Emberi viszonylatban is mindig az alkotásból, vagy állapotból következtetünk annak személyiségjegyeire vagy azokra a tényezőkre, aminek vagy amiknek az adott alkotás vagy helyzet létrejöttét tulajdonítjuk. Egy baleset körülményei, egy betegség tünetei, egy sorozatgyilkosság jellemzői, egy szép festmény aprólékos részletei, ill összhatása, egy használati utasítás vagy vers/próza eszmei mondanivalója, üzenete, még egy speciális emberi mozdulatsor is /pl. jelnyelv/ következtetésre inspirál bennünket, hogy annak eredetét fürkésszük. Tehát a szóban forgó tárgy minőségi intelligenciát felmutató mivolta sarkall bennünket a háttéreredet kifürkészésére.

Ami a létező világegyetemet illeti, itt aztán van mit vizsgálni, hiszen a rendszernek, az összetettségnek és a bonyolultságnak egy olyan fokával találkozunk, amely minden emberi intelligenciaterméket felülmúl. Aztán hogy a materialisták következtetései szerint a vizsgálható alkotás intelligenciaszintje nem mutat azonos /sőt magasabb/ szintű intelligenciát felmutató kiváltó okra, Alkotóra, ez csakis szándékos rövidlátás eredménye lehet.

A Biblia szerint: „ a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.” (Zsidók 3:3) Hasonlóképpen az univerzum kevés ahhoz, hogy önmaga alkotója legyen, az anyag pedig ugyanakkora tisztességgel nem bírhat, mint az univerzum. Ezzel összhangban:

Kevesebb nem lehet az okozatnál az ok, hanem minimum egyszintű. A véletlen energiaáramlás anyagi formákba öntöttsége kevesebb, mint az univerzum szerteágazó összetettsége, az afrikai sztyeppék biológiai körülményei és időjárásviszonyai egy adott történelmi intervallumban kevesebbek, mint az emberi agy bonyolultsága, amit az előzőek stratégiai rendbeállításával magyaráznak, a fizikai atomrészecskék nyüzsgő kavalkádja kevesebb, mint az emberi lelki és érzelemvilág, a csak az emberre jellemző pszichológiai személyiségjegyek megléte. Egy irodalmi művet nem lehet analfabetizmussal magyarázni.

Hogy a materialisták a kevesebbel magyarázzák a többet, ez valóban a menthetetlenségüket bizonyítja. A Biblia tudja, hogy miről beszél, elvégre Isten szelleme által van mondva, amit a Róma 1:20 tartalmaz. És ha Isten mond valamit, akkor az ember vagy megérti, vagy direkt nem akarja megérteni, ez esetben viszont csak az Isten türelmén múlik, hogy az érintetteket mikor csapja ki a létezésből!

Efézus 2:10 mondja: „Mert az Ő alkotása vagyunk,”. Mivel ezt /az ember isteni eredetét/ a materialisták szándékosan tagadják, komolyan számítaniuk kell a létből való isteni kiiktatásra!]

2.
A védikus kinyilatkoztatás
elfogadása mint a világ
használati utasítása.

[Megjegyzés: Inkább a Biblia tölti be ugyanezt a szerepet Vö. 2Tim 3:15-17. Egy puszta filozófiai rendszer némely természetfeletti erőmegnyilvánulással megspékelve még nem bizonyít isteni eredetet, hanem esetleg démonit. Majd ha a védikus írások istene képes lesz arra, amire a Biblia Istene, akkor szóba jöhet, hogy egyáltalán vizsgálat tárgya legyen, melyikük a valódi, igazi isten és melyikük a szánalmas kopírozása a másiknak. A Biblia Istene mondja:

Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat;” (Ézsaiás 46:10) Ezzel összhangban a Biblia számtalan próféciát tartalmaz, különösen Jézus Krisztus személyével, fellépésével, isteni küldetésével kapcsolatban, ill beszámol önfeláldozásáról és az emberiség bűntől való megváltásában betöltött szerepéről, annak elévülhetetlen eszmei és gyakorlati értékéről. Továbbá szól a világ végidejét megelőző körülményekről, és még számtalan történelmi próféciáról, amelyek vizsgálat tárgyává tehetők az őszinte igazságkeresők számára.

Ehhez képest a védikus írások lényegi mondanivalója a Krisna név mantrázásában merül ki, amelyet minden probléma megoldásának tartanak. Nyilván, ha valaki a saját elméjét olyan szinten bezümmögteti, hogy egy bódult transzállapotba kerülve mintegy elszakad az anyagi létezés szintjétől, az a személy erre az időre egy jámbor jó lélekké válik, olyanná, aki senkit és semmit nem bánt. De azzal, hogy mintegy szellemi háttérsegédlettel magát elringatja, még nem lett az igaz Isten /a Biblia egyetlen JHVH Istene/ számára elfogadhatóvá, Jézus Krisztus követőjévé. Ha pedig a Jézus vérét önmaga számára nem fogadja el bűneltörlő értékűnek /márpedig erre a védikus írások nem inspirálják/, akkor az üdvösség tekintetében tévútra került.]

3.
Az élet formáiban
rejtőző örök lelkek iránti szeretet
és együttérzés; minimális
erőszak, vegetarianizmus.

[Megjegyzés: A Biblia nem tanítja a lélekvándorlást, különben is csak kétféle lények léteznek. Szellemi lények, akik a szellemvilágban élnek: Isten és a szellemi teremtmények, akiknek egy része démonokká lett, mert szembehelyezkedett az Istennel. Továbbá fizikai lények, akik ide a földre lettek teremtve. Úgymond Ufók léteznek, de ez csak egy fedő név, nem azonosítottat jelent. A démonok képesek az emberek számára megmagyarázhatatlan manőverek végrehajtására, de fizikai testben már nem jelenhetnek meg a földön. Ezért minden földön járó Ufó lénynek kikiáltott akármi /zöld emberkék, stb./ csupán hamisítvány, a valóságban nem létezik!

Mivel az élet maga mesterséges eredetű /Vö. Zsolt 36:10/, a világegyetemben sehol magától nem jön létre, ha Isten nem teremti meg. A materializmus életkeletkezésről alkotott felfogása soha nem nyert bizonyítást és soha nem is fog. A z ateista tudósok szövegelése ezzel kapcsolatban ugyanolyan zümmögő mantrázás, mint amit a krisnások ajánlanak, csak itt nem Krisna nevét mantrázzák, hanem a tudósok és különösen Darwin szövegeit. Az önbódítás ugyanolyan hatásos itt is, úgy hogy a végeredmény szempontjából egyre megy, hogy ki mivel ringatja el magát. Kábító szöveggel, vagy itallal, vagy füsttel vagy bármi mással, egyre megy. Ha az agyát kiiktatja, ugyanott köt ki. Nagyon sokan a világban a pénzt mantrázzák, különösen a hatalom csúcsán lévők.

Fontos megjegyezni, hogy a Biblia nem mondja, hogy az igaz Isten nevét mantrázzuk, mivel az az Ő nevének hiábavaló felvételét jelentené. Az igaz Isten neve nem rongy, hogy rázzuk egész naphosszat. Ha használjuk, tiszteletteljesen említsük, sőt, szenteljük meg! Vö. Máté 6:9

Minimális erőszak: De mi a helyzet akkor, ha valakinek az életét veszélyezteti egy támadó? Isten ókori Izraelnek adott egyik törvénye tisztázza ezt a kérdést. Ha egy tolvajt nappal fogtak el, és megölték, akkor gyilkossággal vádolták azt, aki megölte. Ez nyilván azért volt így, mert a lopásért nem járt halálbüntetés, és a tolvajt azonosítani lehetett volna, és bíróság elé lehetett volna állítani. Ám ha a házigazda éjszaka mért halálos csapást egy betolakodóra, akkor fel lehetett menteni a vád alól, hiszen nehezen látta, hogy mit csinál a betolakodó, és azt sem volt könnyű megállapítania, hogy mik a szándékai. Jogosan arra következtethetett, hogy a családja veszélyben van, és védekeznie kell (2Mózes 22:2, 3).
A Biblia tehát utal rá, hogy megvédhetjük magunkat vagy a családunkat, ha tettlegesen bántalmaznak minket. Kivédhetjük az ütéseket, megfékezhetjük a támadót, sőt még le is üthetjük, vagy ütéssel leszerelhetjük. A cél az legyen, hogy ártalmatlanítsuk vagy megállítsuk a támadót. Mindezt figyelembe véve, ha a támadó egy ilyen helyzetben súlyosan megsérül vagy meghal, akkor a halála véletlen, nem szándékos.” (Mikor jogos az önvédelem? - J.t. kiadványa)
Ami pedig a vegetáriánusságot illeti, a Biblia, bár beszámol róla, hogy előnyére lehet az embernek (vö. Dán 1:12-16), de megengedi a vér nélküli húsevést is. (Vö. 1Kor 10:25; Apcs 15:20)]

4.
Öröklétünk tudatában:
lelki célokra való törekvés
az anyagiasság helyett.

[Megjegyzés: A Biblia ugyanezt ajánlja. Vö. Luk 12:15; 1Kor 15:58]]

5.
Szabályozott, mértékletes,
egyszerű élet.

[Megjegyzés: A Biblia ugyanezt ajánlja: „...csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel.” (1Tim 2:2)]

6.
Megújuló, természetes
energiaforrások használata.

[Megjegyzés: A Biblia a Föld pusztítóinak pusztulásáról beszél, úgy hogy a szándékos környezetrombolást el kell kerülni. Vö. Jel 11:18]

7.
Lelki látásmód, mely az emberre
és minden más élőlényre
örökkévalóként tekint.

[Megjegyzés: Az ember nem örökkévaló lény a Biblia szerint, hanem halandó, de elnyerheti az örök életet a Jézus Krisztusban való hit /gyakorlása/ által. Vö. Ján 3:16; Jak 2:14,17 – Az, hogy minden élőlény szüntelen körforgásban volna, a filozófia része, a Biblia nem tanítja. „Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlő végök van azoknak; a mint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek /szellem/ van mindenikben; és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. Mindenik ugyanazon egy helyre megy; mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz.” (Példab 3:19-20)]

8.
A közösségek tagjainak
közös célja: Isten elégedettsége.
Társadalmi összhang.

[Megjegyzés: Az emberi társadalomnak Isten akaratával összhangban kell működnie, ami azt jelenti, hogy az Isten erkölcsi irányadó mértékeit mindenkinek tiszteletben kell tartania, különben nincsen harmónia, hanem zűrzavar. Ebben a mostani emberi társadalomban pontosan ez figyelhető meg, problémák minden szinten, amiket nem hogy megoldani nem tudnak, hanem állandóan gerjesztik azokat.]

9.
Isten tulajdonjogának,
valamint az etnikai különbségek
jelentéktelenségének tudatában:
nemzetek közötti béke.




[Megjegyzés: A Biblia szerint az egész emberiség egyetlen családhoz tartozik, mindenki egyenrangú és a másiknak a felebarátja. Az hogy egyik emberfaj magasabb rendű lenne a másiknál, az állatvilágból való származtatás filozófiájából ered, úgy hogy az evolúció még ebben a tekintetben is káros eszmei alapállást fogalmaz meg, teljességgel szembe menve az isteni kinyilatkoztatással. „És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette,.. Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat. A szeretet nem illeti gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.” (Apcs 17:26; Róma 13:9-10)]

10.
A mantra-meditáció
eredményeként: Istennel
való kapcsolatunk feléledése,
belső elégedettség, boldogság.

[Megjegyzés: A meditáció általános veszélye a tudatos agytevékenység kiiktatása, aminek következtében az ember kiszolgáltatottá válik a démoni behatolás számára. A Biblia azt tanácsolja, legyünk éberek és józanok Vö. 1Thessz 5:6, a mantra-meditációval pedig pontosan az ellenkező hatást lehet elérni. Úgy hogy ezt a fajta boldogság-érzést nem mantrázással éri el a keresztény, hanem annak tudatával, hogy az Isten kinyilatkoztatott akaratával összhangban éli az életét. /Egyéb nem véletlen, hogy a keleti filozófiákban olyan nagy szerepet szánnak a belső meditációnak, mivel ezt az a kapu, ahol a bukott szellemi lényeknek ajtót nyitnak./]

11.
Tartózkodás a bűnöktől,
a kegyesség, igazmondás,
lemondás, tisztaság elveinek
követése.

[Megjegyzés: A Krisna-tudat a Biblia szerint nem az igazmondáson alapul, mivel alapjaiban másféle imádatra buzdít, olyanra, amit a Biblia démonimádatnak nevez. Tehát a világvallások létezése azt a vitakérdést is felveti, hogy kicsoda az igaz Isten, és kik a bálványistenek:

Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.” (1Kor 10:20) Ez a bibliavers mutatja, hogy minden imádat, ami nem Jézus Krisztus közbenjárásán keresztül megy a mennyei Atya, JHVH Isten felé, az démonimádat!

A lemondásról pedig annyit, hogy arról és annyiról kell lemondani, ami károsan befolyásolja az embernek az igaz Istennel való kapcsolatát, semmi másról és semmi többről. Ami gazdagítja a kapcsolatát, az inkább a javára válik.]

12.
Az életünk végén visszatérés
Isten társaságába, a lelki világba.

[Megjegyzés: A Biblia szerint az alaphelyzet az, hogy az ember halála után teljesen elenyészik, nem él a másvilágon túl semmilyen formában, nem néz le a mennyből a földre és a halott gyermekek nem lesznek angyalkák a mennyben. /És nem jézuska hozza a karácsonyfát, aki egyébként sem karácsonykor született, hanem ősszel./ Ha meghalunk, nem kerülünk Isten társaságába, viszont van reménységünk a testi föltámadásra itt a földön, amiről Jézus Krisztus kijelentést tett. Vö Ján 5:28-29

A szellemvilágba csak az elhívott 144 ezer kerül Vö. Jel 14:1-5, akik Krisztus égi királyságát alkotják Vö. Zsid 9:15; 1Pét 1:3-4, és ők szellemi testet kapnak, amiben Istent is meg fogják látni Vö 1Ján 3:2, hiszen Isten szellemi lény Vö. Ján 4:24. Most és mindörökké. És ez azt is kizárja, hogy Jézus Krisztus lenne az Isten, a Biblia Istene. Nem az, de különösen nem Krisna az. Úgy hogy a Védikus írások és a Biblia alapjaiban teljesen összeegyeztethetetlenek!]





Nincsenek megjegyzések: