Krisna
látásmód a Biblia fényében
A
MATERIALISTA EVOLÚCIÓELMÉLET KÖVETKEZMÉNYEI
1.
Az
a felfogás, hogy az ember csak
egy
tudatára ébredt sejtkupac,
amelynek
nincs semmiféle
magasabb
rendű küldetése.
/A
Krisna látásmód kékkel idézve/
[Megjegyzés:
Ez a filozófia nem csak egyszerű hátat fordítás Istennel
szemben, hanem szándékos megtagadása és elvetése mindannak az
isteni gondviselésnek, amelyet Isten valaha is kimutatott és még
ezután kimutat az ember irányában. Totális hálátlanság abból
a célból, hogy az ember minden kötöttség és kötelezettség
nélkül kiélhesse a benne megbújó hajlamokat, legyen az
akármilyen káros is a társadalomra, az egyénre nézve. Ha meg
valaki saját öntudatából akar erkölcsös életet élni, attól
még nem kell feltétlenül elvetnie az Istent, hiszen a
lelkiismerete és az isteni alapelvek egyugyanazon tőről fakadnak.
Vö.
Róma 2:15 Ahol
az
önerkölcsösség kihangsúlyozása mellet mégis felmerül az
istentagadás rejtett vágya, ott a háttérben létezik egy kiskapu
szándékos meghagyása, ahol az illető adott helyzetben kiosonhat
saját szilaj csapongásainak mezejére. Tehát egy ilyen kiskapu
megléte eleve gyanús alapállást tükröz.]
2.
A
szentírások állításainak
figyelmen
kívül hagyása,
elvallástalanodás,
istentagadás.
[Megjegyzés:
A Krisna-tudat a szentírások alatt nem a zsidó-keresztény hátterű
Bibliát érti, hanem a sajátját, amelyben egy univerzális
isteneszme jelenik meg. A materializmus elvallástalanodása
ellentéteként egy másik végletbe csap át, élénk színű képek,
táncok és magával ragadó zene. Nem fukarkodik
a díszes jellemzőkben sem Krisnát illetően, a legszebb,
leghíresebb, legnagyobb, legbölcsebb, stb... Állítólagos 16108
feleségének mind palotát biztosított. Az ilyen és ehhez hasonló
kicsapongó fantáziatermékek a legalapvetőbb tárgyilagosságot is
nélkülözik.]
3.
A
lélek létezésének elutasítása,
kegyetlenség
az állatokkal és
növényekkel
szemben.
[Megjegyzés:
A lélek létezése egy megfoghatatlan/megközelíthetetlen
szférához tartozik, vagyis egy filozófiai kellék. Nem véletlenül
használja a r. katolikus egyház is a lélek halhatatlansága
kifejezést, hiszen a katolicizmus maga egy szerteágazó
filozófiai rendszerre épül, amelyet az évszázadok alatt
fejlesztettek ki. /Lásd pl. a háromság, tisztítótűz, búcsú,
szentek közbenjárása, a Máriára aggatott címek, stb./
A
Biblia tanítása szerint az embernek nincs benne rejtetten megbújó
lelke /na és anatómiailag hol bújna meg?/, hanem maga az ember az
élő lélek, amely lélek viszont halandó. Vö.
1Móz 2:7; 1Kor 15:45
Az állatokkal való
kegyetlenkedést azoknak leölésében véli megtalálni a maga
vegetáriánusi mivoltából, amire akár mondhatják a fényevők,
hogy a növények vérének kiontása is egy sajátságos
kannibalizmus, csupán nézőpont kérdése.
A
Biblia tárgyilagos kijelentést tesz ezzel kapcsolatban: a teremtés
idejétől fogva az özönvízig az ember növényevő volt, azután
lett a vér nélküli húsevés megengedve a megváltozott biológiai
szükséglet szerint, de az állatokkal való kegyetlenkedés
kizárásával. Vö.
1Móz 9:3; 1Kor 10:25; Péld 12:9]
4.
Világias
életcélok, az érzéki
örömök
hajszolása.
[Megjegyzés:
Teljesen jól mondja: a materializmus annak az eszmének hódol,
hogy az ember minden kötöttség és kötelezettség nélkül
kiélhesse a benne megbújó hajlamokat. Lásd pl. az óbudai
szigetfesztivált, ahol az üzleti haszonszerzés érdeke találkozik
a féktelen bulizni vágyás kiélésének vágyával. A végeredmény:
tonnaszám felgyülemlő szemét, rejtett kábítószer és alkohol
élvezet, kotongumik szanaszét hagyva, gyeprongálás, stb. Ezeket
persze a média nem veri nagy dobra, de akik a szeméthegyek
elszállítását foglalkozásszerűen végzik, azok mindezt közelről
tapasztalják. S ami itt megy végbe kicsiben, az megy végre a
világban nagyban.
szemétfesztivál
A materialista
felfogás szerint, mivel Isten nincsen, az ember tanulja meg
elengedni magát, érezze jól magát! A fiatalság aztán ki is
próbál mindenféle önpusztító eszközt, s azután nem is csoda,
hogy az isteneszmét kapásból elutasítja.]
5.
A
fogyasztás fokozódása,
mohóság,
felhalmozás.
[Megjegyzés:
A Biblia nem ajánl aszkéta életmódot, hanem kiegyensúlyozott
nézeteket vall az anyagi dolgok felhalmozása/élvezése
tekintetében: „Ezért
az örömöt dicsérem, mert nincs jobb dolog az ember számára a
nap alatt, mint ha eszik, iszik, és örül, és ez kíséri munkáját
egész életén át, amelyet Isten adott neki a nap alatt.”
(Préd 8:15) Mialatt az ember élvezi keze munkájának Isten-adta
örömeit, tudja, hogy nem ez a létezésének célpontja, hanem az
Isten országa javainak gyarapítása az általa hozzáférhető
eszközök igénybevételével: „Mert
az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és
Szent Lélek által való öröm.”
(Róma 14:17) Tehát
az anyagi javakkal való élés nem öncélú, hanem mintegy körítés,
míg a materialista életfilozófia szerint a körítésen kívül
nincsen más, ezért a körítés válik céllá.
Műveltségtől,
anyagi javaktól függően az alapvetően materialista szemléletű
egyén a napi munkáját befejezvén a saját egyéni kedvteléseinek
él: szórakozik, kikapcsolódik, művelődik, de abban is saját
magát gyarapítja. Úgymond az önmegvalósításra törekszik,
mintegy a saját karrierjének kiépítésén fáradozik.
Az lehetséges, hogy
a társadalom javára hasznos tevékenységet fejt ki, de az Istennel
való kapcsolat-építés fenntartás teljesen kimarad az életéből.
Az Isten tervével nincsen tisztában, és a saját helyzetével sem
az Isten teremtésében. Fogalma nincs arról, hogy a dolgok
megoldásának szálai az Isten kezében vannak, Akinek az égi
kormányzata fogja sínre vinni azokat a dolgokat, amelyekkel a világ
vezetői nem boldogulnak, de nem is nagyon akarnak.
A folyton változó
hatalom karrieristái magának a karriernek az eszmerendszere szerint
gondolkodnak, és a nép jóléte sohasem függvénye a sajátjuknak.
Elöl járnak a mohóság és a felhalmozás nagy művének a
megvalósításában, s a tömegek csak követni próbálják ezt a
kisiklott életfelfogást. Ezért is adódnak a társadalomban
szélsőséges végletek: nagyon gazdagok és nagyon szegények. A
gazdagoknak pedig nem érdekük a szegénység felszámolása, csak
az ezzel kapcsolatos szólamok minél díszesebb kifaragása.
A
helyes egyensúlyt nem találják, mert nem is keresik. És amit
keresnek, az nem az Isten szerinti látásmód elsajátítása. Ezért
frusztrált
a világi társadalom és halmoz fel magának tengernyi pótszert,
hogy a létezés materialista céltalanságának emberre szabott űrét
kitöltse. Mivel az istenimádat nem tudja kitölteni, ember alkotta
bálványok imádatával töltik ki: „Mint
a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a
teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a
ki mind örökké áldott.”
(Róma 1:25) Törvényszerű tehát, hogy a pótszerek váljanak
elsőrendű fontosságúvá azok számára, akik megvetik az Istent,
még ha ezt bármily közönséges vagy kiművelt intelligenciával
is teszik.]
6.
A
természeti erőforrások fokozódó
kihasználása,
környezeti krízis.
[Megjegyzés:
Vajon mi tartaná vissza a materialista gyökereken felnövekvő,
kizsákmányolásra törő hajlamokat, talán a borúlátó
jövendőtől való masszív félelem, vagy még az sem? A mának élő
aligha figyel a holnapra, még a jelen se nagyon érdekli, ha a
profitról, az egyéni haszonszerzésről van szó. Az ilyenek
számára különleges ígérete van a Bibliának: „és
eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek,
és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a
szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és
nagyoknak; és elpusztítsd
azokat, a kik a földet pusztítják.”
(Jel
11:18) Ezek szerint Istennek van tudomása a Föld pusztításáról,
és tesz is róla, hogy a pusztítók a saját kezük munkájának
mintájára kapjanak jutalmat.]
7.
Egyre
degradálódó erkölcsi
értékrend
– aminek egyik tünete
az
abortusz legalizálása.
[Megjegyzés:
Pontosan ide illik a volt öttusázó Balczó András véleménye,
mely szerint Magyarországon hódít a lazaság, az erkölcstelenség,
a liberalizmus, amely nem más, mint az istentagadás fedőneve. Az
abortusztörvény pedig szégyenletes, mivel
egy hazugság árán, hogy nehezek az anya körülményei,
elkapartatható a gyermek. Balczó a liberális abortusztörvényt „
törvényhozás útján végrehajtott tömeggyilkosságnak”
nevezi. /Forrás:
http://sportgeza.hu/sport/2010/09/14/balczo_andras_vagyok_isten_kegyeltje/
A
valóságban a kamaszpanasz.hu szerint: „Az abortusz leggyakoribb
oka, hogy a nő nem
akarja vállalni
a gyermeket”,
gyakorlatilag a házassággal és a szülői szereppel együtt járó
felelősségeket. /Hivatalosan ezt nevezik súlyos válsághelyzetnek.
- Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést,
illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz./ Brit szakértők
szerint egyre több harmincas évei végén járó, illetve
negyven évesnél idősebb nő szánja
rá magát az
abortuszra, miután korábban rosszul mérték fel az esélyét
annak, hogy teherbe eshetnek.
Ez
a „nem
vállalás”
és a „rászánás”
a magzatelhajtásra mutatja, hogy önálló erkölcsi döntésről
van szó, amely ebben a kivitelezésben tipikusan a materialista
felfogás vadhajtásának tulajdonítható, mivel a Biblia Istene
szerint a magzatelhajtás /ha már megfogant a gyermek/ gyilkosságnak
tekintendő, és Isten gyilkosokhoz mérten is kezeli az ilyen
személyeket. Akik tehát az Isten törvényei szerint élnek, azokra
nem jellemző az egyre degradálódó értékrend, mint a világiakra.
[A Bibliában „fiú
fogantatásáról”,
nem, pedig egy »szövetdarab” fogantatásáról van szó, amely a
12. hétig nem számít élőlénynek.
Magyarországon
leggyakrabban a vákuumos kiszívást végzik, ilyenkor a méhszájat
kitágítják, és egy porszívóra hasonlító csövet vezetnek a
méhbe, aminek rendkívül éles a vége. A szívó és vágó vég f
e l d a r a b o l j a a babát /!/,
majd a testrészeket kiszívja, amik végül egy gyűjtőtartályba
kerülnek.
Éves
viszonylatban M-on kb. 43 ezer abortuszt végeznek, az
Európai Unióban több mint 1,2 milliót. Ez olyan, mintha három év
alatt megsemmisítenénk Milánó, Prága és München lakosságát.
Világszerte
évente körülbelül 26 millió legális és becslések szerint 20
millió illegális abortuszt hajtanak végre. Vagyis 126.000 abortusz
történik naponta! Magyarországon a legutóbbi statisztikai szerint
1000 fogantatásból 450 (majdnem fele) abortusszal végződik.
1956-tól kezdve engedélyezett az abortusz, azóta körülbelül 6,8
millió terhességmegszakítást végeztek el az orvosok, ebből
nagyjából 700 ezer volt illegális.
Ehhez
képest a Nemzetközi Orvosi Esküben ez áll: „az
emberi életnek a fogamzástól kezdve megadom a legnagyobb
tiszteletet;” (Elfogadta
az Orvosi Világszövetség II. Közgyűlése,
Genf, 1948. szeptember)
A
magyar orvosi kamara által javasolt orvosi eskü
szövege így szól:
„Az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelem.
Orvosi tevékenységem soha nem irányul emberi élet kioltására.”
A Hippokráteszi eskü szövege kimondja: „nem
segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához”.
A
szegedi tudományegyetem orvosi esküje pedig így
szól:
„Fogadom,
hogy orvosi tudásomat az egészség megőrzésére
és a betegek javára fordítom. A betegek gyógykezelésében
meggyőződésem
és tudásom szerint csak azt alkalmazom és tanácsolom, ami a
javukra válik és óvni fogom őket
az egészségre káros és ártalmas hatásoktól.”
Teljesen
igaza van tehát a védikus látásmódnak: „Egyre
degradálódó erkölcsi értékrend
– aminek egyik tünete az
abortusz legalizálása.”
És igaza van Balczó Andrásnak is, hogy az abortusz nem más, mint
„
törvényhozás útján végrehajtott tömeggyilkosság” -
s mindez orvosi közreműködéssel.
De
ugyanilyen gyilkosság volt az inkvizíció, a keresztes háborúk,
az őslakosság megtizedelése és még sorolhatnánk a gyilkosságok
legkülönbözőbb formáit. Mondhatni, a gyilkosság az Istentől
való távolmaradás fokmérője. Kezdődött Káinnal, és az
emberirtások sorozatának ma sincsen vége...]
8.
Túlkomplikált
ipar és gazdasági
rendszer.
Munkanélküliség,
válságok.
[Megjegyzés:
Prédikátor 8:9 mondja:
„Mindezt láttam, és megfigyeltem minden dolgot, a mely történik
a nap alatt, oly időben, a melyben uralkodik az ember az emberen
maga kárára.” Ez
egy klasszikus kijelentése a Bibliának, amely az emberiség minden
korszakára jellemző, amióta Isten nélkül él az ember a földön.
Az
emberi kormányzatok sosem képesek igazságos viszonyokat
létrehozni, mivel az egyéni érdekek érvényesülése mindig
bizonyos embercsoportok hátrányba kerülését okozza. A Biblia a
lényeget mondja, amikor az emberi uralmak velejáró visszásságaira
hívja fel a figyelmet. A hátrányos helyzetűek tiltakozó
sztrájkjára pedig a részvétmentes 'néppárti' politikus úgy
reagál, hogy majd megunják és hazamennek.]
9.
Háborúk
a nyersanyagokért
és
területekért.
[Megjegyzés:
A múlt hódítóira volt jellemző, hogy a leigázott országokat
szétrabolták a saját kényük-kedvük szerint, az igényeik
kielégítése érdekében. És
a nemzetek területi
felosztása mi másra vezethető vissza, ha nem erre? Az emberiség
Isten nélküli történelme semmi másról nem szól, mint
rablógazdálkodásról. „Az
emberiség romboló, pusztító és kíméletlenül kizsákmányoló
ösztöne
és rablógazdálkodása mindenütt érezteti a maga végzetes
hatását.”
(Dési
Ábel: környezetpusztulás
és környezetvédelem)
A
Biblia szerint a háborúk az emberi szív gonosz indulataiban
gyökereznek Vö.
Jak 4:1,
hozzátartozik a bukott emberi természethez. Nem véletlenül
állítják be hazafias érzületnek a háborúhoz való nemes
önfeláldozás eszméjét, miközben meg a mindenkori eszmegyártók
hasznot húznak mások önfeláldozásából.]
10.
Az
élet céltalansága miatt érzett
frusztráció,
depresszió.
[Megjegyzés:
Vajon a materialista eszmerendszer milyen kiutat tud mutatni a
létezés esetlegességéből fakadó hiábavalóság lelki terhe
alól, amelyet a mindennapi problémák csak megfejelnek?! A
pótszerekbe való beleásás megoldását ajánlja, mely amennyire
szerteágazó, olyan kiábrándító is egyben. Az ilyen társadalom
jövőképe pedig teljességgel hiányzik, különös tekintettel
arra, hogy a Biblia jövőképe az elkövetkezendő ezer évre pontos
és megbízható kijelentéseket tesz – a hívők javára és
boldogulására -, amiből a hitetlenek természetesen kimaradnak.]
11.
A
tettek karmikus – a jelenlegi
és
a következő életre is kiható –
visszahatásairól
való tudatlanság;
a
bűnözés erősödése.
[Megjegyzés:
A karmikus visszahatások egy következendő életciklusra
vonatkozóan a védikus filozófia részét képezik, semmiféle
valóságalapjuk nincsen. Az embernek vállalnia kell a tettei
következményeit, vagy ebben az életben, vagy az isteni ítélőszék
előtt. Vö.
Gal 6:7; 2Kor 5:10 A
bűnözés világméretű növekedése pedig a világ /korszak/
végidejének közelségét mutatja. Vö.
2Tim 3:1-5]
12.
A
halál után újabb születés egy
anyagi
testben e szenvedésekkel teli
anyagi
világban.
[Megjegyzés:
Az anyagi test és a szenvedésekkel teli világ annyiban függ
össze, hogy az emberiség Istentől elidegenedett állapotban van,
és emiatt a szenvedés és annak ezernyi formája mindennapos teher,
amely alól kibújni aligha lehetséges bárkinek is. De a megoldás
nem az anyagi test felfüggesztésében van - ahogy a védikus
bölcselet ajánlja -, hanem a földi viszonyok alapvető
megváltoztatásában. A Biblia ezt a megoldást vázolja fel, és
Isten ígéretei a garanciák ezek megvalósulására. A védikus
tanítás e tekintetben tévúton jár, bár filozófiailag eladható
az erre nyitottak számára.]
A
VÉDIKUS TEREMTÉSLEÍRÁS ELFOGADÁSÁNAK EREDMÉNYEI
1.
Isten
létének elismerése.
[Megjegyzés:
A Biblia ezzel kapcsolatban ezt mondja: „Mert
a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma
és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból
megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.”
(Róma 1:20) Itt a kulcsszó az „alkotásaiból”. - Zsidók
3:3
Emberi
viszonylatban is mindig az alkotásból, vagy állapotból
következtetünk annak személyiségjegyeire vagy azokra a
tényezőkre, aminek vagy amiknek az adott alkotás vagy helyzet
létrejöttét tulajdonítjuk. Egy baleset körülményei, egy
betegség tünetei, egy sorozatgyilkosság jellemzői, egy szép
festmény aprólékos részletei, ill összhatása, egy használati
utasítás vagy vers/próza eszmei mondanivalója, üzenete, még egy
speciális emberi mozdulatsor is /pl. jelnyelv/ következtetésre
inspirál bennünket, hogy annak eredetét fürkésszük. Tehát a
szóban forgó tárgy minőségi intelligenciát felmutató mivolta
sarkall bennünket a háttéreredet kifürkészésére.
Ami
a létező világegyetemet illeti, itt aztán van mit vizsgálni,
hiszen a rendszernek, az összetettségnek és a bonyolultságnak egy
olyan fokával találkozunk, amely minden emberi
intelligenciaterméket felülmúl. Aztán hogy a materialisták
következtetései szerint a vizsgálható alkotás
intelligenciaszintje nem mutat azonos /sőt magasabb/ szintű
intelligenciát felmutató kiváltó okra, Alkotóra, ez csakis
szándékos
rövidlátás
eredménye lehet.
A
Biblia szerint: „
a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.”
(Zsidók
3:3) Hasonlóképpen az univerzum kevés ahhoz, hogy önmaga alkotója
legyen, az anyag pedig ugyanakkora tisztességgel nem bírhat, mint
az univerzum. Ezzel összhangban:
Kevesebb
nem lehet az okozatnál az ok, hanem minimum egyszintű. A véletlen
energiaáramlás anyagi formákba öntöttsége kevesebb, mint az
univerzum szerteágazó összetettsége, az afrikai sztyeppék
biológiai körülményei és időjárásviszonyai egy adott
történelmi intervallumban kevesebbek, mint az emberi agy
bonyolultsága, amit az előzőek stratégiai rendbeállításával
magyaráznak, a fizikai atomrészecskék nyüzsgő kavalkádja
kevesebb, mint az emberi lelki és érzelemvilág, a csak az emberre
jellemző pszichológiai személyiségjegyek megléte. Egy irodalmi
művet nem lehet analfabetizmussal magyarázni.
Hogy
a materialisták a kevesebbel magyarázzák a többet, ez valóban a
menthetetlenségüket bizonyítja. A Biblia tudja, hogy miről
beszél, elvégre Isten szelleme által van mondva, amit a Róma 1:20
tartalmaz. És ha Isten mond valamit, akkor az ember vagy megérti,
vagy direkt nem akarja megérteni, ez esetben viszont csak az Isten
türelmén múlik, hogy az érintetteket mikor csapja ki a
létezésből!
Efézus
2:10 mondja: „Mert
az Ő alkotása vagyunk,”.
Mivel ezt /az ember isteni eredetét/ a materialisták szándékosan
tagadják, komolyan számítaniuk kell a létből való isteni
kiiktatásra!]
2.
A
védikus kinyilatkoztatás
elfogadása
mint a világ
használati
utasítása.
[Megjegyzés:
Inkább a Biblia tölti be ugyanezt a szerepet Vö.
2Tim 3:15-17.
Egy puszta filozófiai rendszer némely természetfeletti
erőmegnyilvánulással megspékelve még nem bizonyít isteni
eredetet, hanem esetleg démonit. Majd ha a védikus írások istene
képes lesz arra, amire a Biblia Istene, akkor szóba jöhet, hogy
egyáltalán vizsgálat tárgya legyen, melyikük a valódi, igazi
isten és melyikük a szánalmas kopírozása a másiknak. A Biblia
Istene mondja:
„Ki
megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még
meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem
minden akaratomat;”
(Ézsaiás 46:10) Ezzel összhangban a Biblia számtalan próféciát
tartalmaz, különösen Jézus Krisztus személyével, fellépésével,
isteni küldetésével kapcsolatban, ill beszámol önfeláldozásáról
és az emberiség bűntől való megváltásában betöltött
szerepéről, annak elévülhetetlen eszmei és gyakorlati értékéről.
Továbbá szól a világ végidejét megelőző körülményekről,
és még számtalan történelmi próféciáról, amelyek vizsgálat
tárgyává tehetők az őszinte igazságkeresők számára.
Ehhez
képest a védikus írások lényegi mondanivalója a Krisna név
mantrázásában merül ki, amelyet minden probléma megoldásának
tartanak. Nyilván, ha valaki a saját elméjét olyan szinten
bezümmögteti, hogy egy bódult transzállapotba kerülve mintegy
elszakad az anyagi létezés szintjétől, az a személy erre az
időre egy jámbor jó lélekké válik, olyanná, aki senkit és
semmit nem bánt. De azzal, hogy mintegy szellemi háttérsegédlettel
magát elringatja, még nem lett az igaz Isten /a Biblia egyetlen
JHVH Istene/ számára elfogadhatóvá, Jézus Krisztus követőjévé.
Ha pedig a Jézus vérét önmaga számára nem fogadja el bűneltörlő
értékűnek /márpedig erre a védikus írások nem inspirálják/,
akkor az üdvösség tekintetében tévútra került.]
3.
Az
élet formáiban
rejtőző
örök lelkek iránti szeretet
és
együttérzés; minimális
erőszak,
vegetarianizmus.
[Megjegyzés:
A Biblia nem tanítja a lélekvándorlást, különben is csak
kétféle lények léteznek. Szellemi lények, akik a szellemvilágban
élnek: Isten és a szellemi teremtmények, akiknek egy része
démonokká lett, mert szembehelyezkedett az Istennel. Továbbá
fizikai lények, akik ide a földre lettek teremtve. Úgymond
Ufók léteznek, de ez csak egy fedő név, nem azonosítottat
jelent. A démonok képesek az emberek számára megmagyarázhatatlan
manőverek végrehajtására, de fizikai testben már nem jelenhetnek
meg a földön. Ezért minden földön járó Ufó lénynek
kikiáltott akármi /zöld emberkék, stb./ csupán hamisítvány, a
valóságban nem létezik!
Mivel
az élet maga mesterséges eredetű /Vö.
Zsolt 36:10/,
a világegyetemben sehol magától nem jön létre, ha Isten nem
teremti meg. A materializmus életkeletkezésről alkotott felfogása
soha nem nyert bizonyítást és soha nem is fog. A z ateista tudósok
szövegelése ezzel kapcsolatban ugyanolyan zümmögő mantrázás,
mint amit a krisnások ajánlanak, csak itt nem Krisna nevét
mantrázzák, hanem a tudósok és különösen Darwin szövegeit. Az
önbódítás ugyanolyan hatásos itt is, úgy hogy a végeredmény
szempontjából egyre megy, hogy ki mivel ringatja el magát. Kábító
szöveggel, vagy itallal, vagy füsttel vagy bármi mással, egyre
megy. Ha az agyát kiiktatja, ugyanott köt ki. Nagyon sokan a
világban a pénzt mantrázzák, különösen a hatalom csúcsán
lévők.
Fontos
megjegyezni, hogy a Biblia nem mondja, hogy az igaz Isten nevét
mantrázzuk, mivel az az Ő nevének hiábavaló felvételét
jelentené. Az igaz Isten neve nem rongy, hogy rázzuk egész
naphosszat. Ha használjuk, tiszteletteljesen említsük, sőt,
szenteljük meg! Vö.
Máté 6:9
Minimális
erőszak: „De
mi
a helyzet akkor, ha valakinek az életét
veszélyezteti egy támadó? Isten ókori Izraelnek adott egyik
törvénye tisztázza ezt a kérdést. Ha egy tolvajt nappal fogtak
el, és megölték, akkor gyilkossággal vádolták azt, aki megölte.
Ez nyilván azért volt így, mert a lopásért nem járt
halálbüntetés, és a tolvajt azonosítani lehetett volna, és
bíróság elé lehetett volna állítani. Ám ha a házigazda
éjszaka mért halálos csapást egy betolakodóra, akkor fel
lehetett menteni a vád alól, hiszen nehezen látta, hogy mit csinál
a betolakodó, és azt sem volt könnyű megállapítania, hogy mik a
szándékai. Jogosan arra következtethetett, hogy a családja
veszélyben van, és védekeznie kell (2Mózes 22:2, 3).
A
Biblia tehát utal rá, hogy megvédhetjük magunkat vagy a
családunkat, ha tettlegesen bántalmaznak minket. Kivédhetjük az
ütéseket, megfékezhetjük a támadót, sőt még le is üthetjük,
vagy ütéssel leszerelhetjük. A cél az legyen, hogy
ártalmatlanítsuk vagy megállítsuk a támadót. Mindezt figyelembe
véve, ha a támadó egy ilyen helyzetben súlyosan megsérül vagy
meghal, akkor a halála véletlen, nem szándékos.” (Mikor
jogos az önvédelem? - J.t. kiadványa)
Ami
pedig a vegetáriánusságot illeti, a Biblia, bár beszámol róla,
hogy előnyére lehet az embernek (vö. Dán 1:12-16), de megengedi
a vér nélküli húsevést is. (Vö. 1Kor 10:25; Apcs 15:20)]
4.
Öröklétünk
tudatában:
lelki
célokra való törekvés
az
anyagiasság helyett.
[Megjegyzés:
A Biblia ugyanezt ajánlja. Vö.
Luk 12:15; 1Kor 15:58]]
5.
Szabályozott,
mértékletes,
egyszerű
élet.
[Megjegyzés:
A Biblia ugyanezt ajánlja: „...csendes
és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és
tisztességgel.”
(1Tim 2:2)]
6.
Megújuló,
természetes
energiaforrások
használata.
[Megjegyzés:
A Biblia a Föld pusztítóinak pusztulásáról beszél, úgy hogy
a szándékos környezetrombolást el kell kerülni. Vö.
Jel 11:18]
7.
Lelki
látásmód, mely az emberre
és
minden más élőlényre
örökkévalóként
tekint.
[Megjegyzés:
Az ember nem örökkévaló lény a Biblia szerint, hanem halandó,
de elnyerheti az örök életet a Jézus Krisztusban való hit
/gyakorlása/ által. Vö.
Ján 3:16; Jak 2:14,17
– Az, hogy minden élőlény szüntelen körforgásban volna, a
filozófia része, a Biblia nem tanítja. „Az
emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és
egyenlő végök van azoknak; a mint meghal egyik, úgy meghal a
másik is, és ugyanazon egy lélek
/szellem/
van mindenikben; és az embernek nagyobb méltósága nincs az
oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. Mindenik ugyanazon
egy helyre megy; mindenik a porból való, és mindenik porrá
lesz.”
(Példab 3:19-20)]
8.
A
közösségek tagjainak
közös
célja: Isten elégedettsége.
Társadalmi
összhang.
[Megjegyzés:
Az emberi társadalomnak Isten akaratával összhangban kell
működnie, ami azt jelenti, hogy az Isten erkölcsi irányadó
mértékeit mindenkinek tiszteletben kell tartania, különben
nincsen harmónia, hanem zűrzavar. Ebben a mostani emberi
társadalomban pontosan ez figyelhető meg, problémák minden
szinten, amiket nem hogy megoldani nem tudnak, hanem állandóan
gerjesztik azokat.]
9.
Isten
tulajdonjogának,
valamint
az etnikai különbségek
jelentéktelenségének
tudatában:
nemzetek
közötti béke.
[Megjegyzés:
A
Biblia szerint az egész emberiség egyetlen családhoz tartozik,
mindenki egyenrangú és a másiknak a felebarátja. Az hogy egyik
emberfaj magasabb rendű lenne a másiknál, az állatvilágból való
származtatás filozófiájából ered, úgy hogy az evolúció még
ebben a tekintetben is káros eszmei alapállást fogalmaz meg,
teljességgel szembe menve az isteni kinyilatkoztatással. „És
az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette,.. Mert ez: Ne
paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne
szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az
ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat.
A szeretet nem illeti gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a
törvénynek betöltése a szeretet.”
(Apcs 17:26; Róma 13:9-10)]
10.
A
mantra-meditáció
eredményeként:
Istennel
való
kapcsolatunk feléledése,
belső
elégedettség, boldogság.
[Megjegyzés:
A
meditáció általános veszélye a tudatos agytevékenység
kiiktatása, aminek következtében az ember kiszolgáltatottá válik
a démoni behatolás számára. A Biblia azt tanácsolja, legyünk
éberek és józanok Vö.
1Thessz 5:6,
a mantra-meditációval
pedig pontosan az ellenkező hatást lehet elérni. Úgy hogy ezt a
fajta boldogság-érzést nem mantrázással éri el a keresztény,
hanem annak tudatával, hogy az Isten kinyilatkoztatott akaratával
összhangban éli az életét. /Egyéb
nem véletlen, hogy a keleti filozófiákban olyan nagy szerepet
szánnak a belső meditációnak, mivel ezt az a kapu, ahol a bukott
szellemi lényeknek ajtót nyitnak./]
11.
Tartózkodás
a bűnöktől,
a
kegyesség, igazmondás,
lemondás,
tisztaság elveinek
követése.
[Megjegyzés:
A
Krisna-tudat a Biblia szerint nem az igazmondáson alapul, mivel
alapjaiban másféle imádatra buzdít, olyanra, amit a Biblia
démonimádatnak nevez. Tehát a világvallások létezése azt a
vitakérdést is felveti, hogy kicsoda az igaz Isten, és kik a
bálványistenek:
„Sőt,
hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem
Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek
közösségben.”
(1Kor 10:20) Ez a bibliavers
mutatja, hogy minden imádat, ami nem Jézus Krisztus közbenjárásán
keresztül megy a mennyei Atya, JHVH Isten felé, az démonimádat!
A
lemondásról pedig annyit, hogy arról és annyiról kell lemondani,
ami károsan befolyásolja az embernek az igaz Istennel való
kapcsolatát, semmi másról és semmi többről. Ami gazdagítja a
kapcsolatát, az inkább a javára válik.]
12.
Az
életünk végén visszatérés
Isten
társaságába, a lelki világba.
[Megjegyzés:
A
Biblia szerint az alaphelyzet az, hogy az ember halála után
teljesen elenyészik, nem él a másvilágon túl semmilyen formában,
nem néz le a mennyből a földre és a halott gyermekek nem lesznek
angyalkák a mennyben. /És nem jézuska hozza a karácsonyfát, aki
egyébként sem karácsonykor született, hanem ősszel./ Ha
meghalunk, nem kerülünk Isten társaságába, viszont van
reménységünk a testi föltámadásra itt a földön, amiről Jézus
Krisztus kijelentést tett. Vö
Ján 5:28-29
A
szellemvilágba csak az elhívott 144 ezer kerül Vö.
Jel 14:1-5,
akik Krisztus égi királyságát alkotják Vö.
Zsid 9:15; 1Pét 1:3-4,
és ők szellemi testet kapnak, amiben Istent is meg fogják látni
Vö
1Ján 3:2,
hiszen Isten szellemi lény Vö.
Ján 4:24.
Most és mindörökké. És ez azt is kizárja, hogy Jézus Krisztus
lenne az Isten, a Biblia Istene. Nem az, de különösen nem Krisna
az. Úgy hogy a Védikus írások és a Biblia alapjaiban teljesen
összeegyeztethetetlenek!]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése