Egy amerikai származású evolucionista [olyan személy, aki hisz vagy támogatja az evolúció elméletét, különösen a biológiában] nagyon szeretett kártyázni, és amikor egy magyar ismerőse vendégül látta az otthonában, az kártyázásra invitálta. Először magyar kártyával játszottak, ami 32 lapból áll. Idővel az evolucionista elunta a játékot, és indítványozta, játszanak 52 lapos römi kártyával, az jól demonstrálja az evolúciós fejlődést.
A házigazda beleegyezett, de arra kérte vendégét, egyenként cseréljék ki a kártyalapokat. Elvesznek egy lapot a magyar kártyából és kitesznek az asztalra egy römi kártyát. Aztán még egyet és még egyet és így tovább. Mikor a magyar kártya fele elfogyott és a römi kártyából ki lett rakva 16 darab kártya, akkor volt az asztalon 32 darab vegyes lapokból álló kártyacsomag, fele magyar és fele römi.
Akkor a vendéglátó azt javasolta, hogy kezdjenek el játszani ezzel a kártyacsomaggal, mire az evolucionista megjegyezte, hogy félig összerakott kártyákkal nem lehet játszani, mert hiányos a kártyacsomag, majd ha mind ki lett cserélve, akkor indulhat a játék. Mire a vendéglátó megjegyezte, na ugyanez van az élővilágban is, egy faj ha elindult az átalakulás útján, félúton még nem alkalmas a túlélésre, csak ha már teljesen kifejlődött az anatómiai felépítése.
EVOLÚCIÓS ELMÉLET A REPÜLÉS KIFEJLŐDÉSÉRŐL
Az evolúció elmélete szerint a dinoszauruszok testfelépítése már különböző súlycsökkentő tulajdonságokkal rendelkezett, amelyek segítették őket repülő lényekké fejlődni. Tehát már adott volt az anatómiai alap. Hogy honnan volt? Természetesen minden szükséges élőlény és funkció ilyen vagy olyan formában már adott volt, enélkül nincsen evolúciós fejlődés!
Ahhoz, hogy egy repülő madár kifejlődjön nem repülő /vagy éppenséggel repülő/ ősi hüllőkből, a nem repülő állat szinte minden szerkezetét meg kell változtatni. Állítólag a madarak a sikló vagy csapkodó repüléshez használt mozgásszervekhez könnyű csontvázakat fejlesztettek ki üreges csontokkal /ellentétben az emlőscsontokkal, amelyek vastag falú csontjai tele vannak velővel/, bizonyos helyeken kalcium lerakódásokkal megerősítés céljából, hogy megkönnyítsék a repülést. A madárszárnyak az elülső végtagok átalakulásával jöttek létre.
[Az evolúciós hipotézis azt állítja, egy összetett tulajdonság köztes szakaszai más célt szolgálhattak, mint a teljes értékű adaptáció. Mire jó a „fél szárny”? Ha repülésre nem is jó, másra talán jó. A legelső tollak fejlődésének talán semmi köze nem volt a repüléshez, de annál több köze lehetett a szigeteléshez vagy a megjelenítéshez. A természetes szelekció kiváló tolvaj, aki egy bizonyos összefüggésben kifejlődött tulajdonságokat veszi át és használja fel új funkciókra.
A gond ezzel az evolúciós áthidalással az, hogy a köztes szakasznak a szigetelésnél és a külső megjelenésnél is fenn kell állnia, és akkor ugyanott vagyunk, hogy a köztes szakaszoknak is voltak köztes szakaszai, meg az azt megelőző köztes szakaszoknak is kellett lenniük köztes szakaszaiknak, és ennyiféle „talán másra jó” köztes szakasz az egész áltudományos handabandát hiteltelenné teszi és darabokra szétszakítja.
Az evolúció összevissza kifejlesztett mindenféle "talán jó lesz valamire"-féle anatómiai és tulajdonságbeli képleteket a legkülönbözőbb élőlényeknél, azután azokat apránként egybeszerkesztette bármiféle cél és tervezés nélkül? Vagy az evolucionisták állítják ezt, hogy az evolúciós kalandozást hihetővé tegyék a tudatos tervezést szándékosan elutasítók számára? Ez utóbbi az indokolt, mivel az elutasításnak ugyanúgy nincsenek köztes szakaszai, hanem egyből és szánt szándékkal foglalják el az elutasítás álláspontját!]
Ezt megelőzően a dinoszauruszok legalább háromféle fajtájáról is állítják, hogy különböző üreges csontokat fejlesztettek ki, majd ezután a repüléshez szükséges aerodinamikailag megfelelő tollakat, amik később a madarak különböző típusú tollaivá fejlődtek. Az evolucionista tudósok azt feltételezik, hogy a csontszövet különböző mértékű összeolvadása valószínűleg a bazális madarakban alakult ki, talán a környezeti nyomás eredményeként vagy a repülési képesség finomítása miatt.
A madár legrégebbi ismert kövülete az Archeopteryx, amely fontos szerepet játszik a madarak és a dinoszauruszok közötti kapcsolat megállapításában, mivel egy köztes kövület lenne, vagyis mind a dinoszauruszok, mind a madarak jellemzőivel rendelkezik. Egyes tudósok azt javasolják, hogy a madarak közé sorolják, mások viszont inkább a dinoszauruszok közé. De hiányzott például a madarakra jellemző erős szegycsont, ezért valószínűleg nem rendelkezett a repüléshez szükséges izmokkal az állat.
Lényegében még mindig nem világos, hogy pontosan hogyan fejlődött ki a repülés a madarakban. A lényeg azonban az, hogy kifejlődött és kész!
Az evolúciós szakkifejezések között vannak: kifejlesztés, átalakulás, finomítás. Ezeknek szükségszerűen kellettek hogy legyenek átmeneti állomásaik, mint amikor egy autó bevesz egy kanyart, azt aprólékosan teszi. Olyan autót még nem fejlesztettek ki, amely csak úgy hirtelen átugraná a kanyarokat, hanem fokozatos előrehaladással teszi. A kanyarnak pedig szükségszerűen kell középső részének lenni, miként az autó kanyarodásának is a kanyarban.
Amikor végbemegy valamilyen élőlény kifejlődése, átalakulása, finomodása, ott is kell lennie félútnak. Gondolkozzunk el a következőkön:
- A dinoszauruszok testfelépítése már különböző súlycsökkentő tulajdonságokkal rendelkezett, - amik valamikor nyilván a rendelkezésre állás félútján kellett hogy legyenek…
- Már adott volt az anatómiai alap és funkció. - Valamikor az anatómiai alapnak és funkciónak is nyilván csak a felével rendelkeztek…
- Könnyű csontvázakat fejlesztettek ki kalcium lerakódásokkal – Valamikor ennek a fejlesztésnek is félúton kellett lennie…
- Aerodinamikailag megfelelő különböző típusú tollak fejlődtek ki. - Valamikor ennek a kifejlődésnek is kellett közbülső állomásának lennie...
- A csontszövet különböző mértékű összeolvadása történt meg. - Ennek is kellett középső szakaszának lennie…
- A repülési képesség finomodása is valóra vált. - Ennek a finomodásnak is kellett átmeneti szakaszának lennie...
- Az Archeopteryx nem rendelkezett a repüléshez szükséges izmokkal. - Viszont amelyek rendelkeztek vele, a szükséges izmokkal való rendelkezésre állásának is kellett egy középső szakaszának lennie, amikor csak félig állt rendelkezésre...
Minden élőlény aprólékos fejlődésének kellett félútjának lennie, sőt azt megelőző kezdeti szakaszának, vagyis minden élőlény a fejlődési kanyart apránként kellett hogy bevegye.
A fejlődést a fejletlenség ösztönzi – hogy túlélhessen – /elméletileg/, a fejletlenség meg a kiselejteződést, kihalást, kipusztulást /gyakorlatilag/. Egyáltalán, minek fejlődik az, ami nem fejletlen a szervek, végtagok, tulajdonságok, tehát a komplett szervezeti rendszer tekintetében? Minek fejlődnek a végtagokból szárnyak, kopoltyúkból tüdők, uszonyokból lábak? Ha minden szükséges dolog rendelkezésre áll, csak alkalmazkodásra van szükség és virul az élet, működik a túlélés!
A törzsfejlődésre épülő darwini evolúció szükségszerűen és állandóan fejletlenséget feltételez, ami motorja lenne a fejlődésnek. Viszont az evolúciós elmélet mögötti fejletlenség kikerülhetetlenül hátrányos helyzetet teremt, a hátrányos helyzet meg szükségszerű kipusztulást – mielőtt egyáltalán ki tudna jönni a hátrányos helyzetből.
Így amikor éppen a kifejlődés és átalakulás közepénél voltak, hogy tudták teljesíteni a legrátermettebbek túlélésére vonatkozó darwini alapelvet? A kifejlesztés közben, amikor még nem voltak kálcium lerakódások, aerodinamikailag megfelelő tollak, a csontszövet különböző mértékű összeolvadásai, stb., akkor is a túlélés topján voltak, vagy csak ide-oda toporogtak, hogy na mégis, hogyan tovább, merre tovább?
Az evolúciós ide oda és egy helyben topogás meg a topon levés az mióta azonos túlélési kritérium?
A kártyacsomagok fele immár ki van rakva az asztalra. Most játszunk vagy nem játszunk partit?
A faj úgy viszonyul a fajtához, mint egy pakli kártya az abban lévő lapokhoz. Francia kártyából sosem lesz magyar kártya, és a lapok is a saját kártyafajtájukhoz igazodóan variálódnak. A kevert kártyalapok olyanok mint a különböző fajok közötti átmeneti állapotban lévő kiforratlan anatómiájú élőlények, amelyekkel az evolúció lefolytatja a kártyapartit.
Jó kis mérkőzés, de a természeti viszonyok átláthatatlan kuszasága és az ökoszisztéma más élőlényei által gyakorolt különböző nyomások folyamatos változásai miatt ez a mérkőzés eleve vesztésre van ítélve!
Ennélfogva a fajok eredete soha nem egy másik fajból történő, átmeneti, kiforratlan stádiumokkal megtűzdelt hipotetikus leszármazás, hanem szükségszerűen minden egyes fajnak a külön-külön történő teremtése, mégpedig olyan szinten készre teremtése, hogy az adott környezetbe való helyezésekor rögtön optimális és hosszú távú, genetikailag megalapozott alkalmazkodóképessége legyen.
A faj tehát mindenkori optimális alkalmazkodóképessége által vagy fönnmarad, vagy annak elégséges mértéke híján kihal, de új fajok kifejlődése a fajhatárok áttörésével (a fajfejlődési kanyarok átugrásával) lehetetlen! Akadályugró reményteljes szörnyek azonnali kifejlődése csupán evolúciós vágyálom.
Amint lehetetlen félig összeállított pakli kártyával kártyázni, a természetben sem lehet majdan optimális kifejlődésre ácsingóző élőlényeknek túlélni. Hanem ami idomuló változás történik az élővilágban /variálódás/, az mindig a fajban, a fajhatáron belül történik, a felmerülő igények szükséglete szerint.
Mivel minden élőlény eredete a genetikába van ágyazva, akkor ugyanez a genetikába való ágyazás ki kell hogy hasson a további élőlények működésének teljes rendszerére. Az élőlények működésének titka már a genetikai beágyazódásnál meg van határozva, és nem utólag határozzuk azt meg ahogy nekünk tetszik, ahogy azt a darwinizmus teszi.
E kis intermezzo után az evolucionista kelletlenül állt fel az asztaltól, mondván, ha teljesen kész kártyacsomag nem áll rendelkezésre, akkor inkább nem kártyázik. Mire a házigazda megjegyezte: - Ha nem hát nem. Ami nem megy, azt ne erőltessük.
A nyilvánvalóan fogyatékosságokkal agyonterhelt evolúciós elméletet mégis miért erőltetik? Csak nem bizonytalan értékű kártyákkal akarják a játszmájukat az evolúcióbiológusok győzelemre vinni?
o o o o o o o o o o o
„Kutatások kimutatták, hogy az evolúció érvényes tudományos elméletként való elfogadása kulcsfontosságú eleme az erős tudományos műveltség kialakításának. Az evolúciós elmélet az e készség fejlesztésének sarokköve, mivel összekapcsolja a tudományok minden területét, és erős, bizonyítékokon alapuló keretet biztosít, amely alapján az emberek értelmezni tudják a körülöttük zajló jelenségeket. Bár a tudományos közösség 99%-a egyetért azzal, hogy az evolúció megtörtént, az amerikaiaknak csak 66%-a tudja ugyanezt elmondani.” /Az evolúció tanítása a connecticuti állami középiskolákban: Tanárképzés és annak kapcsolata a tanári gyakorlattal -https://scholarship.shu.edu/dissertations/2878/
Személyes megjegyzés: Hogy az evolúciós elmélet elfogadása a tudományos műveltség készség fejlesztésének a sarokköve lenne, persze annyiban igaz, hogy a folyamatos kifejlődés átmeneti stádiumában áll. Hogy a tudományos közösség 99%-ánál ez a kifejlődés megtörtént, ez pont annyira megkérdőjelezhető, mint a szüntelen kifejlődés alatt álló élőlények túlélése fejlődésük átmeneti stádiumainak kényszerű teherviseléseinek közepette.
Az akadályok fönnállnak, az átmeneti stádiumban lévők meg figyelik az akadályokat és gyűjtik az erőt az akadályok átugrására. A békés természet is megvárta, hogy az élőlények tökélyre fejlesszék túlélőképességüket, addig nem selejtezte ki őket. Milyen szép tőle, hogy türelmesen várt rájuk, hogy hozzá idomuljanak. Meg azoktól az emberektől is szép, akik az ilyen szép mesékhez hozzáidomulnak.
A Grimm testvérek forognak a sírjukban, hogy az evolucionisták ilyen könnyedén népszerűbbekké lettek, mint ők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése