101
kérdés a Jehova Tanúihoz
Iszlám.net:
Az Iszlám magyar oldala
„legyetek
mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek,
aki
csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek.”
(1Péter
3:15, katolikus fordítás)
(Saját megjegyzéseim számmal
és zöld színnel vannak jelölve.
Az M. betű a muszlim
írást jelöli.)
A füzet célja
A füzet célja
M:
Sok muszlim rendszeres látogatója a Jehova Tanúi. A két vallásos
csoport állandó küszöb társalgásban van egymással. Ez a füzet
segítség a beszélgetések lebonyolításához. 101 kérdés a
Jehova Tanúihoz.
A
Jehova Tanúit képzik a muszlimokkal való foglalkozásra. Az
Érveljünk az írásokból című kézikönyvükben arra
tanítják őket, mit kell mondani a muszlimoknak (lásd: különös
tekintettel a 23–24. oldalra.) A 24. oldalon például Jehova
Tanúit a következő stratégia használatára utasítják:
Ha
a muszlim arról beszél mit tanít az Iszlám, kérjük meg, hogy
mutassa meg azt a Koránban. (Várjuk meg míg keresi). Ha nem
találja, akkor sokkal engedékenyebb lesz, hogy mi beszéljünk.
Ez
és más tapintatos stratégiák tisztességtelen előnyökhöz
(1.)
juttatják Jehova Tanúit azokkal a
muszlimokkal szemben, akik nincsenek felkészülve arra, hogy
felvilágosítással szolgáljanak vallásukat illetően. A füzet
célja, hogy helyre tegye a felborult egyensúlyt. Én úgy érzem,
hogy a Watchtower Bible and Tract Society mindent beleadott, hogy
megtanítsa Jehova Tanúit, hogyan kerekedjenek felül a párbeszéd
során a muszlimokon, az Iszlám Információs központnak ugyanígy
fel kellene készítenie a muszlimokat, hogy legalább alkalmasak
legyenek a feladatra. Akkor mi imádkozunk Istenhez, hogy engedje a
beszélgetésnek meghozni a gyümölcsét. Hasonló beszélgetéseken
keresztül - imádkozunk érte-, hogy az igazság egyértelművé
váljon. (2.)
(1.)
Kellő felkészültség soha nem lehet tisztességtelen, hanem
tisztességtelen a felkészületlenség azzal az Istennel szemben,
Akinek szolgálunk. A
keresztény ember felkészültségének alapja pedig a Szentírás,
amiből magát ki kell hogy iskolázza: „A
teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a
feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy
tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre
felkészített.”
(1Timótheus 3:16-17, Károli ford.)
(2.)
Az igazság egyértelmű, sokak számára mégis
leplezett:
„Ha
mégis leplezett a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik
elvesznek: A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek
elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának
világosságát, a ki az Isten képe.
Mert
nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat
pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért.
Mert
az Isten, a ki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő
gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége
ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett.”
(2Korinthus 4:3-6)
„Monda
néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem
mehet az Atyához, hanemha én általam.”
(János 14:6)
Az
az igazság tehát, és az az út, amelyet Jehova tanúi hirdetnek
(és amelyet az iszlám nem ismer), Jézus Krisztuson alapul, az ő
váltságáldozatán, és azon a közbenjáráson, amelyet Isten felé
értünk végez:
„Én
fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha
valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus
Krisztus.
És
ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért,
hanem az egész világért is (tehát a
muszlimokért is!).”
(1János 2:1; vö. Róma 8:34; Zsidók
7:25)
Amikor
benne hiszünk és az ő útján járunk, akkor az igazságot
követjük. Ez az igazság tehát teljesen egyértelmű, és mindenki
által megérthető.
„Így
tehát becsületbeli dolognak tartottam hirdetni az evangéliumot, de
nem ott, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy más által
rakott alapra építsek, hanem amint meg van írva: »Akiknek nem
hirdették, meglátják, s akik nem hallották, megértik«.”
(Róma 15:20-21, Káldi neovulgáta
ford.)
Ellenben
az a helyzet, hogy az az igazság, amellyel az iszlám hívők
másokat megkeresnek, még a maguk számára sem egyértelműek, és
először talán azt kellene tisztázni, hogy ennek mi az oka,
mielőtt a nem iszlám hívőknek ajánlanák a maguk igazságait.
Azonkívül miből gondolják, hogy az igazságnak ugyanaz az
értelmezése adatik meg nekünk, ha valóban nem egyértelmű sok
esetben a tanításuk?
Ők
maguk saját igazságukról ezt vallják:
„hitünk
az Igazság Vallásaként ismeretes,
semmi mást nem tartalmaz, mint az igazságot és semmi más célja
nincsen, mint az igazság realizálása. … Isten azt mondja: „Azt
mondták: Ó népünk! Hallottunk egy Írást, amely Mózes után
küldetett le annak bizonyságául, ami előtte volt, s ami az
Igazsághoz, s egyenes útra vezet.” 46:30 Ennek
megfelelően fontos, hogy minden muszlim egyetértsen az igazsággal,
beszéljen igazat és megvédje az igazságot minden erejével és
minden lehetséges módon.”
(Allamah
Sayyid Muhammad Hosayn Tabatabai: Az iszlám tanításának alapjai)
A nagyközönségnek úgy tálalják, hogy a Korán (amely az igazságot tartalmazza) bárki számára könnyen megérthető:
"...
Allah könnyebbséget akar néktek, nem pedig nehézséget...”
(Korán, 2:185)
„A
Korán könnyen olvasható könyv és mindenkihez szól. Ezért az
Ítéletnapon, amikor az emberek számot adnak arról, hogy mit
cselekedtek életükben, nem mondhatják azt kifogásként, hogy
senki nem mondta meg nekik, hogy mi a jó és mi a rossz, vagy hogy
nem voltak biztosak egyes dolgokban. Isten, a Koránon keresztül
felhívja az emberek figyelmét a legjobb útra, és az életüket
érintő legégetőbb kérdésekre ad választ.
Ugyanazt
a dolgot többféleképpen is elmagyarázza, hogy könnyebben
megértsük. A Könyv használatára vonatkozóan is kapunk
információt Istentől.
„Mert
bizony elhoztuk nékik az írást, részleteztük azt tudással
útmutatásként, s kegyelemként a népnek, kik hisznek.”
(Korán, 7:52)
„Nézd,
hogy jelenítjük meg a kinyilatkoztatásokat, hátha tán
felfogják.” (Korán,
6:65)
Isten
e szavai ellenére vannak olyanok, akik hibásan azt állítják,
hogy a Koránt nem mindenki képes megérteni. Sokan azt
gondolják, hogy hosszú évekig kell tanulni ahhoz, hogy valaki
olvasni tudja, vagy megértse a Koránt, vagy hogy eszerint éljen.
Azok, akik így gondolkodnak, sohasem olvasták a Koránt, vagy ha
mégis, meg sem próbálták megérteni azt. Már előre
szántszándékkal feltették magukban, hogy úgysem fogják soha
megérteni. Pedig a Korán - ahogy azt benne is olvashatjuk -
világos, mint a Nap. Olyan stílusban van írva, hogy mindenki
számára - aki őszinte szívvel közelít hozzá - olvasható és
érthető legyen.
Az,
hogy a Korán nyelve könnyen érthető, nagy áldás az embereknek.
A Koránban Isten kijelentette, hogy leegyszerűsítette a Koránt,
hogy az emberek könnyen megérthessék azt.
„S hanem Mi megkönnyítjük ezt az írást a te nyelvedre ó Muhammad, hogy hirdess általa az őrizkedőknek, s figyelmeztesd általa a konok népet.” (Korán, 19:97)
„S hanem Mi megkönnyítjük ezt az írást a te nyelvedre ó Muhammad, hogy hirdess általa az őrizkedőknek, s figyelmeztesd általa a konok népet.” (Korán, 19:97)
A
kegyelmes és könyörületes Isten így tette könnyebbé a vallás
megértését az embereknek. Az embereknek egyetlen feladatuk van,
helyesen értelmezni Isten szavait és aszerint cselekedni.”
(Harun
Yahya: Az
iszlám: A könnyebbséget hozó vallás)
Komolyabb
forrásművek ugyanakkor elismerik, hogy a Koránt egyáltalán nem
könnyű megérteni, és ez annál is inkább így van, mivel külön
tudományág foglalkozik annak magyarázatával:
„A
Kegyes Korán tartalma ill. nyelvezete még többszöri olvasás után
sem válik egyértelművé. … Jelenkorban az Arab szótárakban
fellelhető egy szónak akár tíz különböző jelentése is
létezhet, mely arra a feltételezésre sarkall, hogy egy szónak
ténylegesen tíz jelentése van.”
(Bevezetés
a Korán Tafszír tudományába – El-Mahdi Intézet)
„A
Korán
értelmezése, magyarázata külön tudományként, a „tefszír”
(magyarázat) tudományaként jelent meg.”
(A
korán,
egy könyv, amelyben bízhatsz - iszlamweb)
„A
Korán szövege általában
nehezen érthető, ill. többféleképpen is magyarázható,
ezért már rögtön Mohamed halála után elkezdték magyarázni, s
később önálló tudományág lett a Korán magyarázata (tafszír).
A Korán első magyarázói a Próféta halála után legközelebbi
társai (aszháb)
voltak, akik a tőle hallott értelmezéseket adták tovább
hagyomány (hadísz)
formájában. A szöveg nehezen érthető (garíb)
szavait, kifejezéseit már a VIII. sz.-ban a jól ismert pogánykori
versek sorai (saváhid,
tanúbizonyságok) alapján próbálták megmagyarázni. A
nyelvtudomány segítségével a különböző olvasatokat,
ragvégződéseket igyekeztek
úgy magyarázni, hogy azok megfeleljenek a hagyományok adta
értelmezéseknek, és eltéréseik ellenére ugyanazt a jelentést
lehessen kihozni belőlük.
Az egyes szekták és vallási irányzatok idővel létrehozták a
maguk sajátos Korán magyarázatait, így vannak ortodox
(szunnita),
síita,
misztikus (szúfi)
Korán értelmezések.
A
Korán tudományos elemzése a magyarázatokkal párhuzamosan
hamarosan több más tudományágat is létrehozott, elsősorban a
jogtudomány szükségleteinek a kielégítésére, hiszen a Korán
számít a jog legfontosabb (egyes mai nézetek szerint az egyetlen)
forrásának. Fontosnak tartották pl. tudni, hogy egy parancs
vagy tiltás csak speciálisan (tahszíszan)
Mohamed prófétára vonatkozott, vagy általánosságban (ta`míman)
minden muszlimra. Ennek érdekében meg kellett ismerni a
kinyilatkoztatott szövegdarabok történeti sorrendjét, és azt is,
hogy milyen alkalomból történt a kinyilatkoztatás. Ezt nevezték
`a kinyilatkoztatás okai’ (aszbáb
an-nuzúl)
tudományának.
Másik
oka is volt, hogy a Korán szövegdarabjait történeti sorrendbe
kívánták rendezni. Ha a szent könyv két, egymásnak ellentmondó
parancsot tartalmaz, vagy a szintén szentnek (isteni ihletésűnek)
tartott, a Prófétára visszavezetett hagyományokkal ellentmond,
akkor a szunniták
(ortodox muszlimok) szerint a későbbi törli (nászih)
a korábbit (manszúh).
Például a házasságtörő asszonyokat egy Korán hely szerint be
kell zárni egy kies házba és sorsára hagyni, míg egy időben
később kinyilatkoztatott másik Korán hely azt a parancsot adja,
hogy meg kell őket kövezni. Ennek értelmében az iszlámjog a
megkövezést fogadta el. Ezt az elvet a síiták
elutasítják.
Az
egyes Korán fejezetek (szúrák)
gyakran tartalmaznak különböző időkből származó részleteket,
azonban sokszor
még a legkisebb egységnek számító áják
(versek) sem egységesek. A
jogtudomány egyik segédtudománya azzal foglalkozik, hogy mennyiben
jelentenek értelmi vagy mondathatárokat az áják,
hol kell megállni (qat`)
ill. továbbmenni (iszti’náf)
az értelmezésben. Egy Korán vers pl. kimondja, hogy a paráznaságon
kapott férfiak vagy nők nem lehetnek tanúk, hacsak nem bánják
meg bűneiket. Azok szerint, akik megálltak a `hacsak nem’ (illá)
előtt, az ilyenek soha többé nem lehetnek tanúk, míg akik
egybeértelmezték a két részt, azok a bűnbánat után
engedélyezték a tanúskodást.” (Iványi
Tamás: A Korán, forrás itt.)
Egy
illetékes szakértő teljesen nyíltan fogalmaz:
„A
tilalmakkal kapcsolatban azt mondja Ibn Abbász, a híres
Korán-magyarázó és az iszlám korai történetének egyik
legkiemelkedőbb tudósa, hogy az egyértelműen
meghatározott Korán idézetek az
al-Anaám (6.) szúrában levők, és az al-Iszrá (17.) szúrában
találhatóak. Ezek olyan tilalmak, és utasítások, amelyeket
egyetlen muszlimnak sincs joga kétségbe vonni.
Az
egyértelműen meghatározott ájákról azt mondja a Korán: „Ő
(Allah) az, aki leküldte hozzád az Írást. Ebben vannak
egyértelmű áják – ezek adják az
umm al-kitáb-ot (Az Írás alapját, velejét), míg mások
többértelműek. Azok, akiknek a
szívében ferdeség lakozik, azt követik, ami többértelmű belőle
– széthúzásra (bajokozásra), és [a maguk szájíze szerinti]
értelmezésére vágyva – ám annak
értelmezését csak Allah tudja, és
azok, akik szilárdak a tudásban, azt mondják: Hiszünk benne, mind
a mi Urunktól való” (Korán 3: 7)
Vannak tehát egyértelmű tilalmak, és utasítások és vannak olyan kijelentések, amelyeket a tudósok szellemi erőfeszítés, tanulmányozás útján értelmeznek, és amelyekről megoszlik a véleményük. Az utóbbiakkal kapcsolatban időnként eltérő álláspontok alakultak ki, ezért az emberek nem hibáztathatók, ha eltérő gyakorlatot követnek.” (Abdul-Fattah Munif, MME: Az iszlám a középút vallása - kiemelés tőlem)
Vannak tehát egyértelmű tilalmak, és utasítások és vannak olyan kijelentések, amelyeket a tudósok szellemi erőfeszítés, tanulmányozás útján értelmeznek, és amelyekről megoszlik a véleményük. Az utóbbiakkal kapcsolatban időnként eltérő álláspontok alakultak ki, ezért az emberek nem hibáztathatók, ha eltérő gyakorlatot követnek.” (Abdul-Fattah Munif, MME: Az iszlám a középút vallása - kiemelés tőlem)
Nos,
a 6. szúra 165 versből áll, a 17-es 111-ből. Összesen van 114
szúra, ezek összesen 6013 verset tartalmaznak. (Dr. Miháffy Balázs
fordítását alapul véve, de más források szerint összesen 6348
ája található bennük.) Ezek szerint 276 (165+111) vers az,
amikről azt állítja a fenti tudós, hogy egyértelműen
meghatározottak, melyeket egyetlen muszlimnak sincs joga kétségbe
vonni.
Ezeken felül van még 5737 vers, amik többértelműek, amiket tudósok szellemi erőfeszítés, tanulmányozás útján értelmeznek, és amelyekről megoszlik a véleményük. Végeredményben az egész Koránnak alig több mint 5%-a egyértelműen meghatározott értelmű, a többit a tudósok is csak szellemi erőfeszítések által tudják értelmezni, és a véleményük megoszlik ezekről. Viszont nem hibáztathatóak, ha eltérő álláspontok és gyakorlatok léteznek.
Ezeken felül van még 5737 vers, amik többértelműek, amiket tudósok szellemi erőfeszítés, tanulmányozás útján értelmeznek, és amelyekről megoszlik a véleményük. Végeredményben az egész Koránnak alig több mint 5%-a egyértelműen meghatározott értelmű, a többit a tudósok is csak szellemi erőfeszítések által tudják értelmezni, és a véleményük megoszlik ezekről. Viszont nem hibáztathatóak, ha eltérő álláspontok és gyakorlatok léteznek.
[Itt
szeretném megjegyezni, ha úgy érti a szöveg, hogy az egyértelműen
meghatározottakban (6. és 17. szúra) vannak egyértelmű áják,
míg mások (ezeken belül) többértelműek, akkor mit gondoljunk a
többi 112 szúráról, amelyekről nem mondja, hogy egyértelműek
lennének. Tehát ez esetben még több nem egyértelmű szövegről
beszélhetünk.]
Már
az elején felmerül a gyanú, hogy nem-e 'direkt' (?) léteznek nem
egyértelmű szövegek, hiszen köztudott, hogy az iszlámnak kettős
arcát ismerik a világban, egy békéset és egy harcosat, és nem
egyszer teljesen más tényezőket hangsúlyoznak ki az iszlámot
propagáló és védelmező vezetők, mint azon kívülállók, akik
megpróbálják az iszlám vallást a maga valóságában megismerni.
Ha pedig ezek a más tényezők az iszlám belső, sokszor rejtett
ellentmondásaiból fakadnak, akkor valóban indokolt arra gondolni,
hogy ez nem lehet véletlen, már ami a forrást tekinti.
Ugyanis
az iszlám Gábriel angyalra hivatkozik, hogy ő adta a 7. században
a kinyilatkoztatást Mohamednek (lásd: „ALLAH
szava, amit Gábriel angyal adott át a prófétának, Mohamednek
(béke legyen vele), egy könyvbe lett leírva. Ezt a könyvet hívják
Koránnak. Mindennek utána tudunk nézni a Koránban, amit ALLAH az
embereknek mondott.”
(ALLAH
és a Korán; HANIF – Iszlám Kulturális Alapítvány),
- viszont a Biblia szerint Gábriel angyal már egyszer (az I. század
környékén) elküldetett Istentől Máriához egy kijelentéssel,
amelynek lényege, hogy őt választotta ki Isten, hogy megszülje
Jézust:
„A
hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel
angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak
volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
És
bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe
fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
„És
ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő
nevét JÉZUSNAK. Ez nagy lészen, és a
Magasságos Fiának
hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának,
királyi székét;” (Lukács
1:27-28; 31-32; vö. Ézsaiás 9:6-7).
Gábriel
angyal ugyanakkor még fél évezreddel Jézus születése előtt is
adott át üzenetet a Messiás megjelenéséről és a megváltásban
betöltött szerepéről Dánielnek. (vö.
Dániel 9:21-27, Károli fordítás)
Ha
pedig Gábriel kihangsúlyozta, hogy Jézust a magasságos Fiának
(!) hívják, akkor ugyanez a Gábriel nem fogja a Mohamednek adott
kinyilatkoztatásában ezt megtagadni. Mert ha ez így lenne, akkor
az összes angyalok által közvetített üzenet hitelét vesztené
az alapjaiban ellentmondásos kinyilatkoztatások miatt.
Márpedig
a Korán tagadja, hogy Jézus Isten Fia lenne:
„Ó,
Írás Népe! Ne essetek túlzásokba hitvallásotokban, s ne
mondjátok Allahra, csak az igazat! Hanem a Messiás, Jézus, Mária
fia Allah küldötte, az Ő (Allah) szava, amit intézett Máriához,
s az Őtőle (Allahtól való) lélek. Hát higgyetek Allahban és
küldötteiben, s ne mondjátok: "három" - fejezzétek be!
(Ez) jobb néktek. Hanem Allah egy Isten. (Távol
áll az) Ö magasztosságától, hogy legyen Néki fia:
Övé, mi az egeken és a Földön (van). Allah elegendő, kire
hagyatkozz.” (4:171 – kiemelés
tőlem)
A
Biblia szerint az egész megváltás arra épül, hogy Isten a saját
egyszülött
Fiát
áldozta az emberiségért, és az Édentől kezdődő, több ezer
éven átívelő bibliai próféciák mind ennek üzenetnek a
kibontását segítik elő:
„Mert
úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött
Fiát
adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete
legyen.
Mert
nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa
a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
A
ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár
elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának
nevében.”
(János
3:16-18)
Ha
pedig ezt a bibliai üzenetet a Korán alapjaiban tagadja, akkor
ezzel nem lehet más célja, minthogy az Isten Fiában való hitet
aláássa, és ezáltal a hitet megtagadókat kárhozatba taszítsa.
Teljesen mindegy, hogy a Mohamednek adott kinyilatkoztatás egésze
milyen körítést ad ehhez, mert a lényeg nem a körítésen van,
hanem ezen a kijelentésen.
Márpedig
a Korán a körítésre teszi a hangsúlyt, arra, hogy a mindennapi
élet legalapvetőbb mozzanataira útbaigazítást adjon. Ez csak úgy
el van rejtve a sorok között, mintha nem is lenne hangsúly rajta.
És akkor érthető, hogy miért fogad el sok mindent a Bibliából.
Mert hogy közel engedje magához a Bibliában hívőket is, egy
békés, toleráns arcot mutatva. Mint akinek az összes próféta
egyformán fontos:
„Az
iszlám megköveteli híveitől,
hogy
higgyenek az összes prófétában, akiket az Isten elküldött. Nem
szabad
különbséget
tenni közöttük,
hisz
mindnyájukat Allah küldte el.”
(Abdul-Fattah Munif – MME: A tolerancia kultúrája a muszlimoknál)
Csakhogy,
ha ezt az egész manővert valaki átlátja, akkor világos lesz az
ábra, hogy itt az eredet más forrásból csörgedezik. Mégpedig
abból a forrásból, amelyet Pál a 2Korinthus 11:14-ben határoz
meg. (!!!) Ugyanabból az alkatrészekből egy más rendszert
felépíteni, vajon kinek a módszere? Ne áltassa magát senki
azzal, hogy a háttérben nem dolgoznak magukat világosságban
álcázó rejtett erők, melyek tudatos és szisztematikus aknamunkát
végeznek (vö. Efézus 6:12). Laikusokat át lehet verni, már pedig
az egész emberiség laikusnak számít addig a pillanatig, amíg
saját maga nem válik oknyomozóvá és lelkiismeretes kutatóvá.
Erre
pedig a tömegek nem hajlandók, hanem megmaradnak a felületes
tájékozódással megelégedők népes táborában, az idejük
legjavát önző céljaik kielégítésére fordítva. Nem véletlenül
mondja Jézus, hogy a tömegek a széles úton járnak, és az egész
világ elhitetésnek az áldozata. (vö. Máté 7:13-14; Jelenések
12:9) A világ vallásainak a vezetői meg szemet hunynak afölött
az alapvető tény fölött, hogy mindannyian az igazságot nem
képviselhetik ellentmondásosságuk miatt, hanem inkább a békés
tolerancia árnyékába húzódnak, és nem firtatják azt az
alapvető tényt, hogy sokan közülük szükségszerűen kígyót
kell hogy melengessenek a keblükön.
Az
egy igaz Istentől ugyanis nem jöhet ennyiféle egymásnak
ellentmondó kinyilatkoztatás, nem beszélve az ateistákról, akik
szerint nincs is semmiféle isteni kinyilatkoztatás. Hanem van
polgári törvénykönyve minden nemzetnek, és mindenki meg a saját
feje után. Úgy hogy csak azoknak van esélyük egy komoly
tisztánlátásra, akik időt és fáradtságot nem kímélve nagyon
utánanéznek a dolgoknak, különben beszippantódnak és
megvakíttatnak olyan eszmék és gyakorlati tendenciák bűvkörei
által, melyek a színfalak mögött rejtve dolgoznak, a hatásaikat
meg céltudatosan kivetítik az egész világra. Vagyis, egy
manipulált világban csak az nincs manipulálva, aki nem hagyja
magát, és ennek érdekében segítséget vesz igénybe.
Ilyen
segítséget ajánl a Biblia is és a Korán is, de nem ugyanazt és
nem ugyanolyat.
A
Korán 3:7 verse (kétféle fordítás szerint olvasva) azt mondja:
„Ő
az, ki lebocsájtotta reád (Muhammad) az Írást az ítélkező
(egyértelmű) kinyilatkozásokkal - ezek az Írás alapjai - és más
jelképekkel. De azok, kiknek szívében kétely honol, követik azt,
mi hasonlatos (többjelentésű), keresve a kísértést, értelmező
kereséssel. De nem tudják értelmezését, csak Allah. S kik
megingathatatlanok a tudásban mondják: "Hiszünk benne, minden
az Urunktól jövendt", s nem emlékezik, csak a megértés
embere.”
„Ő
az, aki leküldte hozzád az Írást. Ebben vannak egyértelmű
(Ejetum-muhkemetun) Áják, ezek adják az Könyv anyját
(ummulkiteb), és vannak mások, több értelműek
(mutesebihetun). Azok, akiknek a szívében tévelygés lakozik, azt
követik, ami többértelmű belőle áhítozván a széthúzást
(fitneh), s azt, hogy a maguk szája íze szerint értelmezzék azt.
Ám e verseket senki nem tudja értelmezni, csak Allah. Azok azonban,
akik szilárdak a tudásban, azt mondják: "Hiszünk benne.
Minden a mi Urunktól ered." Ám csupán azok hajlanak az intő
szóra, akiknek van eszük."
Ezek
szerint 5737 verssel (vagy még többel) kapcsolatban kétely honol
(ferdeség lakozik) még a muszlim tudósok között is azok
értelmével kapcsolatban, mely őket is megosztja, már ami a
véleményüket illeti. Mit szóljunk akkor a jó 1,5 milliárd nem
tudós muszlim hívőről, akik az egyszerű néphez tartoznak?
Hiszik, hogy Allahtól van, de nem tudják az értelmezését.
Ugyanakkor nem hibáztathatóak esetleges eltérő álláspontjaik és
gyakorlataik miatt. Rögtön föl is vannak mentve. Ezek után nem
csoda, hogy milyen sokan félreértelmezik az írásokat, és eltérő
álláspontokat követnek.
A
romániai muzulmánok szellemi vezetője, Bagis Sanghirai mufti az
Evenimentul Zilei című lapnak adott exkluzív nyilatkozatában
kifejtette:
"Érdeklődve
figyeljük az eseményeket. Reménykedünk, hogy a civil lakosságnak
nem esik baja. Szeretnénk, ha minél előbb véget érne ez az
egész. A háború nem jó, mivel bűnösök és ártatlanok egyaránt
meghalnak. A háború tüzet jelent. A szent háborúval kapcsolatban
el szeretném mondani: körülbelül 50 olyan ország létezik, a hol
a lakosság egy része muzulmán, és mindegyik másként értelmezi
a Koránt. Mi a béke pártján állunk."
forrás itt.
„Sajnálom,
de azt kell hogy mondjam, az iszlám országokban él néhány
vallási vezető és éretlen muszlim, akiknek egyetlen fegyverük a
vallási fundamentalizmus; az iszlámot sajátosan értelmezve
tömegeket
képesek hadba állítani önnön céljaik elérésére. … Az
iszlám törvények egyértelműek. … Vannak muszlimok, akik a
saját gondolkodásmódjuk alapján fogalmazzák
meg az iszlám hitet. Nem a radikális muszlimokra gondolok, hanem
azokra a hétköznapi emberekre, akik úgy élik meg az iszlámot,
ahogy az nekik kényelmes. … Mivel iszlám világ nincsen,
mindenki egyénileg cselekszik.
Akár azt is mondhatjuk, van néhány muszlim, akinek saját, egyéni
hite van. Nem jelenthetjük ki, hogy lenne egyetemes iszlám
világnézet, melynek tudományosan igazolt alapjai lennének, és
amely teljes mértékben a Koránra támaszkodna.”
(Az
igazi iszlámban nem létezik terrorizmus - M. Fethullah Gülennel
készített interjú)
Ezek
szerint létezik igazi és nem igazi iszlám is, de hogy melyik az
igazi, azt csak Allah tudja. Vallási vezetők tömegeket képesek
mozgósítani a saját nézőpontjaik szerint. Ha pedig még az
iszlám hívőknek is nehéz egységesen eligazodni, akkor hogyan
igazodjon el velük és a tanításaik alapjaival kapcsolatban a nem
iszlám világ?
„A
görög filozófia ismeretében az elfoglalt területek görög
kultúrán fölnőtt, ámde az iszlám hitére áttért lakossága a
Korán szövegének vizsgálata alapján arra az eredményre jutott,
hogy annak egyes passzusai szerint a bűnös embereket maga Allah
vezeti tévútra, az igazakat pedig ő vezeti az egyenes úton.
Márpedig ebben az esetben filozófiai meggondolások alapján
fölmerül a kérdés, hogy akkor Allah hogyan büntetheti a
tévelygőket, azaz a bűnösöket, ha tévelygésükért nem önmaguk
felelnek. Hogyan jutalmazhatja az igazakat, ha azokat ő vezette az
egyenes útra.
Ezen
a problémán túl másik nehézséggel is szembe kellett nézni: a
Korán e helyeit hogyan kell értelmezni az ennek éppen ellentmondó
más helyeinek a fényében. Azaz hogyan kell magyarázni a Korán
ellentétes értelmű helyeit úgy, hogy a bennük megnyilvánuló
isteni bölcsességnek megfelelően az összes helyet egy egységes
magyarázatban lehessen egyesíteni.”
(Ókor-Kelet;
elte.hu)
Az
egymásnak ellentmondó és nehezen értelmezhető helyek ellenére a
Korán teljesen egyértelműen nyilatkozik:
„Ez
az igazi vallás! A legtöbb ember azonban nem tudja.” (30:30)
Valóban
szükséges lenne tehát, hogy az igazság egyértelművé váljon,
és az ez ügyben történő imádságok bizonyára nem hiábavalóak.
A
továbbiakban így folytatják a tanulmányukban:
M:
Másrészről Jehova Tanúi teljesen felszereltek olvasási
anyagokkal, amiket muszlimoknak adhatnak. És a muszlimok gyakran
elfogadják ezeket az anyagokat. Minek eredményeképpen jóval a
Tanúk távozása után, a hatásuk és tanításuk a muszlimok
házában marad. Hogy igazságosak legyenek, a muszlimoknak szintén
ajándékozniuk kellene látogatóiknak néhány olvasmányt. Talán
ez a füzet alkalmas a kezdetekhez.
Én kétlem, de lehet, hogy Jehova Tanúi elfogadják ezt a füzetet. A tapasztalataim viszont arra tanítottak, hogy Jehova Tanúi senki más irodalmát nem fogadják el. (3.) Ezt meglehetősen sajnálatosnak találom. Hogy tanul valaki bármi újat csukott elmével? A látogatóink bizonyára úgy érzik, hogy ők már megtalálták az igazságot, és ezért nincs szükségük tovább keresni. De azt hiszem a zárt magatartás rossz viselkedés. Mindamellett remélem a Jehova Tanúinak némelyike megcáfolja véleményem azzal, hogy elfogadja ezt a füzetet. Remélem, hogy egy lépéssel közelebb kerülnek a válasz írásához azokra a pontokra, amiket itt írtam. Nagyra értékelném a visszajelzést.
(3.) Személyes tapasztalatom: egy alkalommal az Őrs Vezér téren voltak a Hit Gyülekezet részéről prospektust osztogatni, egy fiatal hölgy átnyújtott egy meghívót, mire én is adtam neki egy hasonlót. Pár másodperc múlva visszafordulva láttam, hogy a szemetesbe dobja. Ő elvárta volna, hogy értékeljem az övét, olvassam el, de ő ugyanerre nem volt hajlandó.
Más
alkalommal három mormon fiatalemberrel futottam össze az egyik
bp.-i pályaudvaron, és szóba elegyedtem velük. Megkínáltak egy
kis füzettel, mire én is viszonoztam a kedves gesztust. Az egyikük
beleolvasott és rögtön arrébb vitte, majd egy szemetesládába
bedobta. Mire megjegyeztem, hogy mit szólt volna, ha én ugyanezt
tettem volna az övével? A másik kettő rögtön igazat adott
nekem, és bocsánatot kért.
Egyébként
hogy gondolja bárki is, hogy amit ő osztogat, azt mások olvassák
el, de ő ugyanerre nem hajlandó? Ha senki nem fogadná el a másét
mindenki ott maradna, ahol van. A másik ember üzenetére nyitottak
voltak képesek változtatni a gondolkodásmódjukon, és jutott el
hozzájuk a Krisztusról szóló Jó Hír. (vö. ApCsel 16:32-34)
Az
udvariasság is azt diktálja, hogy fogadjuk a másik szóbeli vagy
írásbeli üzenetét, ami nem jelenti azt, hogy azt el is fogadjuk,
azt magunkévá is tesszük. A korrekt véleménycsere – a
szolgálat végzése közben - csak előbbre viszi az igazság
elterjedését. Persze ahhoz kellő felkészültség is kell, hogy
valaki ilyen véleménycserére vállalkozzon, és nyilván ahhoz is,
hogy valaki – indokolt esetben és udvarias módon - egy ilyen
véleménycserét elutasítson. (vö. 1Korinthus 9:19-23)
M:
Akkor én valószínűnek tartom,
hogy ez a füzet segít a muszlimoknak magabiztossá
(4.),
válni, hogy ők is tudnak ajánlani
valamit azoknak, akik a dolgok vizsgálatára készülnek. A Jehova
Tanúi közül néhányan még lehet, hogy hajlandóak tanulmányozni
egy másfajta szemléletet, mert a Bibliájukban olvasható a
következő passzus:
”Bizonyosodjatok
meg mindenről; erősen ragaszkodjatok ahhoz, ami kiváló.”
(1 Tessz 5:21)
(4.)
Vajon a magabiztosság önmagában milyen előnyökkel jár, ha nincs
mögötte valóságos isteni hatalom, akkor nem olyan önbecsapás
az, mint amilyen az Asszír város, Ninive magabiztossága is volt?!
(vö. Sofóniás 2:15) A magabiztosság mögött igen alapos és
komoly meggyőződésnek kell lennie, egy-két füzet elolvasása
vagy érzelmi alapon történő megtérés alapos, hosszan tartó
kutatás nélkül csupán indokolatlan látszatmagabiztosságot
eredményezhet. Lásd pl. Lukács alaposságát az evangélium 1:3-4
szerint:
„Tetszék
énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére
jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, Hogy
megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre
taníttatál.”
M:
Ebben a versben arra lettek utasítva, hogy figyeljék meg a
dolgokat, majd tartsák meg belőlük azt, ami bizonyítottan jó.
Megjegyzés, hogy a másik út nem működik. Nem tudod megtartani a
jót anélkül, hogy előtte ki ne próbáltad volna annak jó voltát
magadnak.
B
Miért ilyen fajta könyvek?
Sok
könyv van, ami az Iszlámot ismerteti. Néhány közülük valóban
kitűnő munka. Akárhogy is, a muszlim, aki saját küszöbén
beszélgetésbe keveredett, olyan kérdésekkel találja szemben
magát, melyekre ezek a könyvek nem adnak választ.
Ez
a füzet megtanítja a muszlimokat a helyes kérdés feltevésre,
ahelyett hogy a válasz megtalálásán küszködnének. Ez a
fordított pszichológia esete. Válaszolni egy kérdésre egy másik
feltevésével. Ha a muszlimok meg tudják tanulni ezt a technikát,
jobb helyzetbe kerülnek, hogy maguk adjanak választ a kérdésekre,
melyekkel látogatóik folyamatosan szembesítik őket.
Hadd tegyük világossá, hogy e füzet célja nem a Jehova Tanúi vallásának támadása, vagy lekicsinylése. Ez csak egy válasz azokra az írásokra, melyeket a Jehova Tanúi megjelentettek és sok muszlimhoz eljuttattak. Egy ilyen írás a The Time for True Submission to God című füzet, amiben ösztönzik a muszlimokat, hogy legyenek Jehova Tanúi.
Hadd tegyük világossá, hogy e füzet célja nem a Jehova Tanúi vallásának támadása, vagy lekicsinylése. Ez csak egy válasz azokra az írásokra, melyeket a Jehova Tanúi megjelentettek és sok muszlimhoz eljuttattak. Egy ilyen írás a The Time for True Submission to God című füzet, amiben ösztönzik a muszlimokat, hogy legyenek Jehova Tanúi.
Egy
másik ilyen kötet Az Emberiség Isten keresése
című
könyv, ami tartalmaz egy Iszlámról szóló részt. Ebben a
fejezetben az Iszlám igaz természete torzítva van, de nem
szándékozom foglalkozni azzal, ami ebben a könyvben van. (5.)
Elég annyit megjegyezni, hogy ez a könyv szintén ott lett
hagyva számos muszlim otthonában. Itt csak annyit szeretnék,
amennyivel segítek az olvasónak kezelni a hasonló helyzeteket.
(5.)
Ebből nem derül ki, hogy mik azok a torzítások? Másrészt meg
könnyen előfordulhat, hogy amiket a muszlimok állítanak a Biblia
kevésbé szavahihető voltáról, azok is erősen torzítva vannak.
M:
Még egy másik példa egy színes brossúra kifejezetten a
muzulmán olvasóknak írva. Ez még a muszlim megjelenést is magára
veszi egy mihrab (egy muszlimok által kedvelt építészeti
megoldás) képével.
Röviden,
Jehova Tanúi mindent elkövettek, hogy vallásukat átadják a
muszlimoknak. Eljött az idő, hogy a muzulmánok viszonozzák ezt a
szívességet azzal, hogy megadják nekik az esélyt
Isten vallásának
(6.)
megértésére.
Az alábbi kérdéssorozatot arra
tervezték, hogy segítse a Tanúkat mélyebben gondolkozni azon
témák némelyikéről amiket lehet, hogy természetesnek vesznek.
Az elv a következő: a helyes kérdést feltenni, hogy segítsünk
nekik megtalálni a helyes következtetést.
(6.)
Jehova tanúi is Isten vallásának megértését viszik el az
emberekhez, mégpedig Annak az Istennek a vallását (imádatát),
Akinek a személyes tulajdonneve JHVH/Jahve/Jehova, s amely az
eredeti bibliai héber ÓSZ-i szövegben majdnem 7000-szer ki van
írva. (Lásd p. Komáromi Csipkés György magyar fordítását,
amely következetesen kiírja a Jehova nevet.) De
ez a vallás nem „Mohamed
próféta vérrokonainak vallási hatalmán és hittanításokon”
(siíta
irányzat); ill. „próféták
kinyilatkoztatásaira és határozataira”
(szunnita irányzat) épül, hanem
valóságos
érték
feláldozásán:
[„Mivel
a muszlimok idegenkednek attól a kifejezéstől, hogy „Isten Fia”,
általában jobb, ha nem használod, illetve ha csak akkor beszélsz
erről a témáról, ha már szellemileg előrehaladt az illető.”
- tanácsolja Jehova tanúi Társulata. Azonban itt is, - akárcsak a
zsidóknál – Jézus Krisztus személyének elfogadásán fordul
meg egy ember Isten előtt való hite vagy hitetlensége, tehát őt
kikerülnie senkinek sem lehet, ha szeretné elnyerni Isten
tetszését:
„Amíg
beszélt, íme, fényes felhő árnyékolta be őket, s íme, a
felhőből egy hang szólt: »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem
telik, őt hallgassátok«” (Máté
17:5, Káldi Neovulgáta ford.)
Ha
Istennek kedve telik a Fiában, Jézus Krisztusban, a zsidóknak meg
a muszlimoknak nem [mert nem fogadják el őt Isten Fiának], az az ő
személyes problémájuk. Aki keresztény, az Krisztust fogja
hallgatni és őt fogja megvallani Urának és Üdvözítőjének,
senki mást:
„Mindazt,
aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt,
aki a mennyekben van.” (Máté
10:32)
„Ha
tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy
Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.
Mert
szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást,
hogy üdvözüljünk.” (Róma 10:9-10,
MBT. ford.)
Közös
nevezőre lehet jutni olyan kérdésekben, mint földi paradicsom és
az abban való örök élet elnyerésének lehetősége (stb.), de
mindezek lényegtelen motívumok Jézus személyazonosságának
megállapításához képest, hiszen Istennek az emberiség érdekében
kimutatott szeretete a Fiában adott áldozatán áll vagy bukik.
Ennélfogva
ez a kérdés kikerülhetetlen, és szembe kell vele nézni, inkább
előbb, mint
utóbb. Pontosan azért is gyakorol türelmet Jehova Isten az
emberiség felett, hogy időt adjon a megtérésre, és a
Krisztus-követés gyakorlati elsajátítására. Ha valaki ennek
ellenszegül, az a saját lelke ellen vétkezik:
„Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.” (János 3:35-36)
Egyébként maga a Társulat is próbál e tekintetben kellő megértésre juttatni:
„Néhány
muzulmán tiltakozik az ellen a gondolat ellen, hogy Istennek van
fia. Ezért elmagyarázzuk, hogy éppen úgy, ahogyan az első
embert, Ádámot Isten fiának hívták, mert Isten teremtette,
ugyanilyen módon Jézus is Isten Fia. Istennek nincs szüksége betű
szerinti feleségre, hogy ilyen fiakat hozzon létre...
A Korán ezt mondja: „a neve Jézus, a Messiás, Mária fia. Nagy becsben fog állani az evilágon és a túlvilágon” (szúra 3:45). Emberként Jézus Mária fia volt. De apjaként ki felelős érte? A Korán szerint „Jézus olyan Allah előtt, mint Ádám” (szúra 3:59). A Szentírás úgy beszél Ádámról, mint aki „Isten fia” (Lukács 3:23, 38, Kámory fordítás). Ádámnak sem, és Jézusnak sem volt emberi apja, és egyikük sem asszonnyal folytatott nemi kapcsolat eredményeként született. Ennek megfelelően Jézus éppúgy Isten fia volt, mint Ádám.” (J.t.Társulata)
Sőt, még részletesebben kifejtve a dolgot, a Biblia szerint Jézus Krisztus háromféle tekintetben is Isten Fiának tekinthető:
Először amikor Isten életbe bocsájtotta (vö. János 5:26) a legelső szellemfiát, a Logoszt (más néven az Igét). [„Az Atyának, - úgymond sz. Ágoston -, élete van önmagából és nem a Fiútól; a Fiúnak élete van önmagában, de az Atyától.”] Azután Emberi lény Fiaként új értelemben lett Isten Fia (vö. Lukács 1:35). Majd feltámasztása után, szellemi életét visszaadva neki, ismét Atyjává lett Isten, ő pedig Fiává. (vö. ApCsel 13:32-33)
M: Ez a füzet nem bátorítás az emberekkel szembeni ellenséges magatartás felvevésére. Az elv nem rideg tényekkel bombázni őket vagy rejtélyes kérdésekkel összezavarni, hanem finoman az igazságra vezetni.
A
füzetben található kérdések legtöbbjét fel lehet tenni bármely
Bibliaoktatónak, nem csupán a Jehova Tanúinak. Bár ez a füzet
kifejezetten a Jehova Tanúival való használatra lett tervezve.
Habár
a kérdések legtöbbje a Bibliához kapcsolódik, majdnem minden
Bibliára vonatkozva, a pontok kimondottan a Jehova Tanúinak
használatára lettek készítve, és minden Biblia idézet a Jehova
Tanúinak Bibliájából lett véve[1].
Az ok amiért ezt a megkülönböztetést tettem az, hogy a Jehova
Tanúinak megvannak a maguk jellegzetes hitbéli sajátosságaik,
melyek egy másfajta szemléletmódot igényelnek a velük való
törődésben.
Más
keresztényeknek például nincs szükségük arra, hogy a
muzulmánoktól arról halljanak, hogy a Bibliájuk tévedéseket
tartalmaz. Ők bizonyára tudják azt maguktól is. (7.)
Most ha kimész az utadra, hogy megmutasd az embereknek, amit már
amúgy is tudnak, bizonyára megsértődnek.
(7.)
Sok mindent azok a bizonyos keresztyének igencsak
rosszul tudnak, hiszen a keresztyénségben rengeteg ellentmondás és
szektás tanítás létezik. Pont a Bibliáról lenne hibátlan
képük? Mindazonáltal azért a komolyabb hittel rendelkezők
képesek az un. bibliai tévedéseket helyretenni, rámutatva azok
látszólagos voltára.
M:
Más keresztényekkel ennélfogva az általános megközelítés a
közös hit és a különbségek felfedezésének egy rendkívül
finom formája kell, hogy legyen. Még jobb, ha félretesszük a
különbségeket és megmutatjuk neki Isten igaz tanításait a
Koránban, Isten utoljára kinyilatkoztatott könyvében.
(8.)
(8.)
Sokan állítják, hogy az ő könyvüket az Isten
nyilatkoztatta ki, pl. a mormonok is ugyanezt állítják,
mindazonáltal ennek az állítása még nem bizonyít semmit.
Hanem az igaz Istentől kinyilatkoztatott irányadó mértékek,
kívánalmak, törvények, parancsok és alapelvek mindenki számára
egyértelmű hasznossága (vö.
3Mózes 18:5; Nehémiás 9:13), az emberiség történelmének
korszakain átívelő események nyomon követhetősége
(vö. Dániel 2:28-45, Róma
15:4; 1Korinthus 10:11), az isteni kinyilatkoztatás
korszakokra gyakorolt hatása (vö.
Zsoltárok 86:9; Zakariás 8:23; Malakiás 1:11), az isteni üzenet
nyelvi akadályokon történő átjuttathatósága (vö.
Jelenések 7:9-10, 14:6-7) – és természetesen mindezeknek
teljes összhangja (Vö.
2Timótheus 3:16-17; 2Péter 1:21), nos ezek már olyan speciális
jellemvonások, amelyek méltók a kutató emberi szellem
számára, hogy természetfelettinek, isteni eredetűnek
fogadja el őket. (vö. Galata 1:11; 1Thessalonika 2:13)
Egy
22 év, 22
hó és 22 nap alatt
kinyilatkoztatott üzenet (amivel a Korán rendelkezik) nem képes
évezredeket átfogó próféciákat egyetlen pontba fókuszálni,
tehát eleve fogyatékosnak mondható a Biblia 1500 éven keresztül
történő kinyilatkoztatásához képest, amelyek Krisztusra
mutatnak, aki az emberiség egyedüli reménysége:
„És
nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek
között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk
megtartatnunk. …
E
tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan
parancsolja az embereknek,
mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:
Mivelhogy
rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét
igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén
mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.”
(ApCsel 4:12; 17:30-31)
Mindezen
felül az isteni üzenet lefordíthatósága a világ népeinek
nyelvére pontosan az isteni szeretet kiterjesztésének szándékát
bizonyítja, a lefordíthatatlansága pedig pontosan ennek
ellenkezőjét:
„Aki
[Isten] azt akarja, hogy minden ember
üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson.” (1Timótheus
2:4; vö. 1Király 8:41; Ézsaiás 56:6-7)
Az
ÚSZ szerint az első etióp keresztény a Kandakénak nevezett
királynőjüknek az egyik Jeruzsálemben járt magas rangú udvari
tisztviselője volt, aki valószínűleg Ézsaiás tekercsének a
szeptuaginta görög nyelvű fordítását olvasta, melyben az
Krisztusról írt. Miután a személy azonosításához és egyéb
kijelentések megértéshez Fülöp evangélistától segítséget
kapott, elfogadta Krisztust Urának és önátadásának
bemutatásaként vízben alámerítkezett.
(vö. ApCsel 8:26-39)
Hogy
más nemzetbeli emberek is követhessék a példáját, Isten szent
szelleme azt a vágyat hajtja az emberekben, hogy a Könyvét minél
több nyelvre lefordítsák:
„Az
vitathatatlan tény, hogy a Biblia a legtöbb nyelvre lefordított
könyv. Az interneten elérhető információk szerint viszont eddig
„csak” körülbelül 2450 nyelvre fordították le legalább a
Biblia egyik könyvét, és 438 nyelvre a teljes Bibliát. Teljesen
pontos adatot valószínűleg nem várhatunk a kérdésben, mert
jelenleg is legalább további 600 bibliafordításon dolgoznak a
világ lelkes fordítói, így akár naponta is gyarapodhat a Biblia
elérhető nyelveinek száma.”
(A legtöbb nyelvre lefordított könyvek – Nyelv és
Tudomány)
Ezzel
ellentétben:
„Tafszír:
Bármilyen magyarázat, de leginkább a Koránhoz fűzött kommentár.
Az arab nyelvű Korán más nyelvre (pl. urdu, perzsa, török, angol
stb.) történő lefordítása tafszírnek, azaz a Korán
magyarázatának tekinthető, mivel csak az eredeti arab szöveget
lehet Koránnak nevezni. (Tehát a Koránt nem lehet lefordítani,
csak magyarázni.)” (Magyarországi Muszlimok Egyháza)
„A
Kegyes Korán minden egyes betűje Allah igaz szava, így az
számunkra szent, és megváltoztathatatlan. Pont ezért, - bár
készültek más anyanyelvi fordítások (értelmezések és
magyarázatok) – csak a kinyilatkoztatás eredeti arab nyelvén
nyomtatott Kegyes Korán elfogadott, és hiteles. Egy más nyelvű
fordítás képtelen visszaadni a teljes jelentést, és a szavak
átváltása magában hordozhatja a tévedés sajnálatos esélyét.”
[Kegyes Korán
(al-Quran) - Magyar Iszlám Közösség]
„az
arab Koránt Mohamed olyan könyvnek tekintette, mint amit kizárólag
az araboknak szántak. Ez azon tény ellenére volt így, hogy a
szószóló szinte kizárólag magát Istent képviselte, minden nép
Teremtőjét. A Korán más nyelvekre történő lefordítását
illetlennek tekintik; tehát csakis az arab szöveget lehet elmondani
és felhasználni szertartásos célokra. Ez emlékeztethet egyes
katolikusokat arra, hogy a második vatikáni zsinatot megelőzően,
amit az 1960-as években tartottak, csak a latint lehetett használni
a római katolikus liturgiában.
A
Biblia ellenben világosan leszögezi, hogy az üzenete nem csupán
egyetlen csoport számára szól. Ez összhangban van azzal az
állítással, hogy az „nem emberek szava, hanem . . . az
Isten szava” (1Thessalonika 2:13). A védelmezői arra törekszenek,
hogy széles körben terjesszék, és úgy érvelnek, hogy minden
egyénnek egyenlő joga van javára fordítani a Teremtője bölcs
szavait.” (J.t.
Társulat: Vallási sikerkönyvek, 6. rész 30. o.)
Nos,
az esetben, ha Istennek mondjuk arab nyelvű lett volna a
kinyilatkoztatása, az a bizonyos szerecsen férfiú, Kandakénak, a
szerecsenek királyasszonyának hatalmas komornyikja pedig ezen a
nyelven nem tudott volna olvasni, fordítás híján hogyan érthette
volna meg a kinyilatkoztatást és hogyan keltette volna fel az ő
kíváncsiságát egy számára érthetetlen írásszöveg? (vö.
Ézsaiás 33:19) És hogyan jutott volna el a Krisztusban való
önátadásáig? [Gyertyát
sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék azt! (vö. Máté
5:15)] Jehova
tanúi ezért is igyekszenek a Jó Hírt minél többféle nyelvű
ember számára hozzáférhetővé tenni.
M:
Viszont ez a szemléletmód nem működik a Jehova Tanúinál. Ők
túlontúl biztosak abban, hogy hitük az egyetlen helyes hit.
(9.)
Minden kísérlet, hogy valahova máshova
vezesd őket kudarcba fullad, kivéve ha el tudod terelni a
figyelmüket és segíteni tudsz nekik jelenlegi helyzetüket
újragondolni.
(9.)
Jehova tanúi hitének sarkalatos pontjai bibliailag megalapozottak.
Pl. Jehova Isten kizárólagos imádata a Jézus Krisztus által (vö.
János 4:32; 14:6), a Jézus Krisztus általi ingyen kegyelemből, és
nem a törvény cselekedeteiből – lásd pl. Hetednapi Adventisták
és a tízparancsolat - való üdvösség (vö. Galata 2:16) ; az égi
és földi reménység (vö. Zsidók 3:1; 2:5, Csia/Vida ford.);
Isten neve számára összegyűjtött nép (vö. ApCsel 15:13-17;
Ámos 9:11-12); politikai semlegesség (János 6:15;17:15-16);
tanítványképzés fontossága (vö. Máté 28:19-20); stb...
M:
Jehova Tanúi úgy érzik hitrendszerük sziklaszilárd két okból
kifolyólag. Először, mert ez a Biblián alapszik, ami Jehova
hibátlan szava. Másodszor mert Jehova a könyv helyes értelmezésére
vezeti őket. Úgyhogy nekünk szintén ezzel a könyvnek a
megbeszélésével kell kezdenünk, ha bízunk benne, hogy bármire
jutunk velük.
Folytatása következik
Folytatása következik
2 megjegyzés:
Egy a bibi. A források hol vannak feltüntetve? Mert csak oda van biggyesztve hogy a vezető testület mondta. De honnan tudjuk, hogy tényleg ezt mondták e??? Ilyen források nélkül nem lehet egyik félnek sem igazat adni!!!
" oda van biggyesztve hogy a vezető testület mondta. " Ezen az oldalon hol szerepel a "vezető testület" kifejezés?
Megjegyzés küldése