Mit
hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról?
„A
muszlimok igen magasra értékelik Jézust, s az ő kiváló anyját
Máriát. A Korán elmondja nekünk, hogy Jézus csodálatos születés
gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál,
mint Ádámé. Porból teremtette őt, majd így szólt: "Légy!
És lett." (Korán, 3:59)
„Mint próféta sok csoda adatott meg neki, mint pl. nem sokkal születése után beszélt anyja erényessége védelmében. Allah egyéb kegyei révén gyógyította a vakot és a beteget, életre keltette a halottat, agyagból galambot alkotott, ám a legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott. Ezek a csodák Allah adományaként jöhettek létre, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. A Korán tanítása szerint nem feszítették meg a kereszten, henem felemeltetett az Égbe.” (Korán Mária szúra)
Ez
a szöveg laikusoknak íródott, akik az olvasás kapcsán nyilván
el is hiszik, hogy a muszlimok igen magasra értékelik Jézust –
elvégre ők mondják, ill. ide ez van írva. De ez a magasra
értékelés kb. olyan, mint amikor a híres francia világutazó
Sírleóne anno fölfogadott egy út szélen rongyokban és porban
ücsörgő gall parasztot, hogy a bőröndjeit hordozza, amíg ő
átkel egy nagy és széles sivatagon.
Amikor
vagy 10 napon át hurcolászta a tikkadó napon a bőröndjeit, végül
azt mondta neki, hogy igen magasra értékeli a szolgálatait, aminek
fejében adott neki húsz szút, kb. 2 ezer ft-ot.
A
paraszt mélyeket hajolva köszönte meg a nagylelkű fizetséget,
amelyet a híres világutazótól kapott. Rögtön be is ment egy
vendéglőbe és evett-ivott a pénzből. Tudott rajta venni egy
tányér levest, egy készételt és 2 dl. sört. De az legalább
hideg volt.
A
nagyra értékelése annak a tudatából fakadt, hogy a híres
Sírleónétól kapta, és nem magának a pénznek az értéke volt
az, amire tekintett.
A
muszlim szöveg is a maga véleményét nagy értékűnek tartja,
mint ami Allah kegyének és adományának köszönhető, és mivel
ők ebből a szemszögből nézik, úgy is gondolhatják, ahogyan
előadják.
Hogy
aztán a valóságban milyen értéke van, az egy más kérdés, aki
abban járatos, hogy azt tárgyilagosan el tudja dönteni, az nyilván
nem abból indul ki, hogy Allah jóvoltából a Korán hová
rangsorolja Jézus személyét.
Hasonlóképpen
a tárgyilagosság azt is el tudja dönteni, hogy a 10 napon át
tikkasztó napon hurcolászott bőröndökért elegendő fizetség-e
a 20 szú. Hát nem elegendő!
Amit
a muszlim szöveg is mond, az a magasra értékelés is a valóságban
egy leértékelés, csak ügyesen van megfogalmazva, hogy a kevés
soknak látsszon.
Kifejezetten
csak a lényegre szorítkozva, hogy Jézust prófétaként magasra
tartja, abban benne van, hogy azon felül Jézust semmire sem tartja.
Márpedig Jézus prófétasága csak egyik feladatkörének volt a
megtestesítése, vagyis hogy prófétaként is működött, de több
volt annál!
Már
az is sántít, hogy Allah kegyei révén gyógyította meg a vakot
és támasztotta fel a halottat, meg hogy prófétai küldetést
hordozott Allah adományaként. Mivelhogy itt Allah kegyei vele
kapcsolatban véget is érnek. A valóságban Allah kegyei vele
kapcsolatban nagyon is szűkre szabottak. Itt bizony az is felmerül,
hogy Allah mögött nem-e valaki másnak /pl. az ősi bukott
riválisának/ az érdeke az, hogy a Jézus Krisztus valóságos
kiváltságait megkurtítsa.
Mert
bizony ez a szöveg azt mutatja, hogy Allah igencsak fukarkodik a
Jézus személyének az elismerésében, mintha ő csak egy
mostohagyerek volna a mennyei családban, vagy még az sem.
Hogy
nem feszítették meg Jézust az egy elszólás a Koránban, hiszen
nem ebben van a lényeg, mivel ez csupán egy következmény. Az
igazi ok a Korán szerint, hogy Allahnak nincsen Fia – hoppá!
„Hanem
Allah egy Isten. (Távol áll az) Ö
magasztosságától, hogy legyen Néki fia:
Övé, mi az egeken és a Földön (van). Allah elegendő, kire
hagyatkozz.” (Kegyes Korán
4:171)
Valamilyen
oka biztosan van annak, hogy Jézus személyét leértékeli a Korán
abból a szempontból, hogy nem abban a tisztségben ábrázolja,
amelyben a Biblia Istene /az azonosítás kedvéért ki kell mondani,
hogy JHVH/JAHVE/JEHOVA/ őt bemutatja.
„Hogy
megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges
[Isten] az egész földön.” (Zsoltárok 83:19, Károli
ford.)
Mit
olvasunk ugyanis a Bibliában:
„Ezeket
beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám,
eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is
dicsőítsen téged;” (János 17:1)
Az
Atya bizony nem vetette meg a Fiát, sem meg nem tagadta, hanem:
„Mikor
ő még beszél vala, íme, fényes felhő borítá be őket; és íme
szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, akiben
én gyönyörködöm: őt hallgassátok.” (Máté 17:5)
Sőt,
a Biblia központi mondanivalója az egész emberiségnek, bizony még
a muszlimoknak is:
„Mert
úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta,
hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
(János 3:16)
Nem
az van tehát, hogy az Istennek nincsen Fia, hanem nagyon is van, és
Isten a szeretetét a Fia feláldozása által kínálja az
emberiségnek.
De
nem csak hogy a Fia Jézus az Istennek, de a legnagyobb rangú
kinevezése is Tőle származik:
„Isten
is felmagasztalta őt, és olyan nevet ajándékozott neki, amely
minden név fölött való, hogy Jézus nevére minden térd
meghajoljon, mennyeieké, földieké és a föld alattiaké, és
minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten
dicsőségére.” (Filippi 2:9-11)
Ez
a pozíció nyilván magasabb állást mutat, mint egy szimpla
agyaggalamb alkotó próféta pozíciója, amely pozíció az
agyaggalamb alkotásnál, gyógyításnál, halott feltámasztásnál
be is zárul. Ezeknek zömét ugyanis mások is tudták, az apostolok
is gyógyítottak, támasztottak halottat, stb.
Itt
olyasmi van kinyilatkoztatva, amit a Korán kifejezetten elhallgat,
mégpedig hogy:
„És
láttam a megnyílt eget, és íme, egy fehér ló, és aki azon ült,
annak neve Hű és Igaz, aki igazságosan ítél és harcol, és a
szeme olyan, mint a tűzláng, és a fején sok korona volt, és a
neve volt rá felírva, amelyet senki sem tud, csak ő maga, és
vérbe mártott ruhába volt öltöztetve, és így hívták őt:
Isten Igéje.
Mennyei
seregek követték őt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba
öltözve. Szájából
éles kard jött ki, hogy azzal verje a pogányokat, vasvesszővel
fogja legeltetni őket. A mindenható Isten búsult haragjának
borsajtóját fogja taposni. Ruhájára és derekára oda volt írva
a neve: királyok Királya és uraknak Ura.”
(Jelenések 19:11-16)
Meg
hogy:
„Jézus
pedig hozzájuk ment, és azt mondta nekik: Nekem adatott minden
hatalom mennyen és földön. Menjetek el azért, és tegyetek
tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a
Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Mindannak megtartására
tanítsátok őket, amit én parancsoltam nektek. Íme, én veletek
vagyok minden napon a világ végezetéig.”
(Máté 28:18-20)
Kedves
Muszlim Barátaink!
Ezek
a bibliai igék nem hivalkodásból vannak leírva, hanem hogy
tisztában legyünk az erőviszonyokkal, és hogy az Isten értünk
hozott áldozatának értékét tisztán lássuk.
Az
egy szép igyekezet, hogy a Jézusról szóló ősi próféciákat a
lelkes szövegértelmezők megpróbálják Mohamedre /Béke legyen
vele!) átültetni, de olvassuk csak el pl. Mikeás könyvének
próféciáját:
„Te
pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei
között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen.
Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba/MBT.
ford./az
ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza –
katolikus ford./.”
(5:2)
Károli
szerint: „akinek
származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”
Az
„öröktől fogva” a héberben az olám szó, amely itt
meghatározatlanul hosszú időt jelent, de nem szó szerint örököt,
mert a származás valamilyen kezdetet jelöl.
Csak a mindenható Legfelségesebb Jehova Istennek nincsen
származása, de Jézus Krisztusnak, Isten Fiának van, hiszen ő az
Atyától származik.
Feltehetjük
a kérdést, hogy vajon Mohamednek ősidőktől fogva való
származása van? Nem hinném! És ti hiszitek? Akkor a hiteteket át
kell értékelni.
A
Bibliában nem Mohamed az Isten legfőbb prófétája, különösen
hogy Gábriel angyal állítólag azt az üzenetet közvetítette
Mohamednek, hogy Allahnak nincsen Fia.
„Hanem
Allah egy Isten. (Távol áll
az) Ö magasztosságától, hogy legyen Néki fia:
Övé, mi az egeken és a Földön (van). Allah elegendő, kire
hagyatkozz.” (Kegyes
Korán 4:171)
A
Biblia Istenének ugyanis van. Gábriel angyal Máriának egészen
mást mondott ezzel kapcsolatban:
„A
hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől
Galileának városába, amelynek neve Názáret, Egy szűzhöz, aki a
Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A
szűznek neve pedig Mária.
És
bemenvén az angyal ő hozzá, monda neki: Örülj, kegyelembe
fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék,
[hogy] micsoda köszöntés ez?!
És
monda neki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az
Istennél.
És
íme fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő
nevét JÉZUSNAK.
Ez
nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és neki adja az
Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; És
uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának
vége nem lészen!
Monda
pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem
ismerek?
És
felelvén az angyal, monda neki: A Szent Lélek száll te reád, és
a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is
szentnek hívatik, Isten Fiának.”
(Lukács 1:26-35)
De
nem csak Fia van, hanem a Fiának hallatlanul nagy hatalma is van,
mégpedig hogy általa fogja Isten megítélni az emberiség világát,
tehát a muszlimokat is.
„Mivelhogy
azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy
aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és
kitalálás faragványához hasonlatos az istenség.
E
tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan
parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:
Mivelhogy
rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét
igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén
mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.”
(Apcsel 17:29-31)
Ki
által fogja Isten megítélni a világot? Talán Mohamed által?
Nem, hanem Jézus Krisztus által. És ismét. Csakhogy tisztában
legyünk az erőviszonyokkal.
Vajon
szóba jöhet-e bárki is e tekintetben, Buddha, Krisna, vagy akárki
más? Netalán Darwin, az ateisták istentelen filozófiájának
szószólója? Nincsen senki más.
„És
nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek
között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk
megtartatnunk.”
(Apcsel 4:12)
Jó
volna ezt minden földi embernek megtanulnia, mert hamarosan jön ama
nagy Istennek amaz nagy háborúja, amelyben az ismert istenek és a
kedvelt teóriák mind egytől-egyig mérlegre kerülnek,
megmérettetnek és az igazsággal megütköztetnek.
Azután
állva csak azok maradnak, akik a Királyok Királya és Uraknak Ura
oldalán foglaltak állást.
„Mert
akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta
mind ez ideig, és nem is lesz soha.
És
ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem
menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd
azok a napok.” (Máté
24:21-22)
Az
kevés, hogy magasra értékeljük Jézust, de a valódi
felértékeléséhez képest alacsonyabbra. Mert akkor a kezdeti
felértékelésünk sem más, mint egy szép szavakba csomagolt
alul értékelés. Az Istennek a Fiában adott szeretetének a
tudatos megtagadása.
Az
Istennek minden ember élete drága, a muszlimoké is, hiszen a
Fiának a vére a muszlimok üdvösségének érdekében is kifolyt.
Ezt a vért azzal tudjuk értékelni, ha elismerjük Jézus
egyedülálló mennyei állását, amelyben értünk közben jár a
mennyei Atyánál.
„Aki
azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság
ismeretére eljusson. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is
Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, Aki adta
önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga
idejében,”
(1Timótheus 2:4-6).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése