Hamvasztás kontra élve elégetés

Hamvasztás kontra élve elégetés

Hogyan nyilatkozott a hamvasztásról eddig az Egyház?

- Természetes okok a hamvasztás ellen:
A halottégetés ellentmond a természetes pietásnak. /Az élőégetés – máglyahalál nem?/Az egészséges normál érzület undorodik a tűz általi erőszakos rombolástól. /A máglyahaláltól nem undorodtak?/

- A hamvasztásnak pogány eredete van /A máglyán égetésnek milyen eredete van, isteni, krisztusi, vagy apostoli?/; minél messzebb kerültek az emberek Istentől, annál inkább vált szokásossá a halottégetés. /A pápák nem kerültek messze Istentől, ahogy szokássá lett az eretnekek megkínzása és elevenen megégetése?/

- „És Jézus Krisztusban” – így imádkozunk a Hiszekegyben – „aki szenvedett Pontius Pilátus alatt, megfeszíttetett, meghalt és eltemettetett.”
Életünknek és halálunknak az Üdvözítő életét és halálát kell utánoznia, hogy a feltámadásban is Őt követhessük. /Az Üdvözítő életét és halálát hogyan utánozták, mikor kínozta meg Krisztus és ítélte máglyahalálra a másként gondolkodókat?/

- A koporsós temetés elleni kifogások nem helytállóak. Se a levegő, se a talajvíz nem kerül veszélybe miatta. A tudomány azt mondja, hogy 20 cm humuszföld a legjobb szűrő a romlott víz megtisztítására. Ellenben azt joggal lehetne hangoztatni, hogy a hamvasztó kemencék megmérgezik a levegőt. /A máglyák nem mérgezték meg a levegőt, amit a máglyahalálra ítéltek belélegeztek?/ A földben baktériumok élnek, amelyek az elpusztult anyagokat feldolgozzák. A levegőben azonban hiányzik ez a folyamat.

Némelyek azt mondják: A hamvasztással el lehet kerülni azt a veszélyt, hogy valakit tetszhalottként temessenek el. A tűzhalál talán kellemesebb? /Különösen ha élő ember az illető?!/ Vagy a nézők számára épületes látvány egy holttest elégetése? /És milyen épületes látvány volt egy élő ember elégetése?/

Forrás: itt.

A hamvasztás nem javallott a r.k. Egyházban, de az élő emberek megkínzása és tűzhalálra való ítélése nem volt ellenjavallt évszázadokon keresztül?

Aki (tudva és akarva) elhagyja az Egyházat, és haláláig meg nem tér, annak sorsa megpecsételődött:„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég.” (Jn 15,5)

Forrás: itt.

A r.k. egyház szerint az egyházban nem maradás a Krisztusban nem maradással azonos. Jézus viszont azt mondta, hogy aki benne nem marad /nem a r.k. egyházban/, azt kivetik, mint a száraz szőlővesszőt. Utána összeszedik és tűzre vetik.

Ők azt vallották, aki az egyházat elhagyja /az eretneknek nevezett emberek/ azokat kell összeszedni és tűzre vetni.

Jézus viszont a világ végének idején összegyűjtött konkoly kemencében való megégetéséről beszélt (vö. Máté 13:36-43), ez azonban nem szó szerinti megégetés, mint ahogy a konkoly sem az. Sem a szőlőtő, sem a szőlővesszők, hanem ezek jelképek, hasonlatok, amik kifejeznek valakit/valamit.

Kifejezik, hogy akik elhagyják Krisztust, azokra a végső ítéletkor isteni elmarasztalás vár. Márpedig akik szó szerint megkínoztak és megégettek embereket /méghozzá szisztematikusan és évszázadokon keresztül/, azok nem maradtak meg Krisztusban, hiszen nála nélkül semmit sem cselekedhetnek a keresztények, az inkvizíció egyházi intézményét pedig nyilván nem Krisztussal cselekedték meg. Hanem a szőlőtőből kiszakadva.

Hogy pedig mind a mai napig azoktól a pápáktól magukat nem határolták el, hanem azoknak utódaiként tartják számon az utánuk következő pápákat a mai pápáig bezárólag, ez bizonyítja, hogy ki vannak szakadva a szőlőtőből és a sorsuk a tűzre vetés.

Kik az aratók a tűzre vetők? Az angyalok. Ott kik voltak a tűzre vetők? A pápák. Van még valakinek kétsége azoknak sorsa felől, akik magukat nem határolják el a pápák intézményétől? Nem lehet semmi kétsége!

„ Amiképpen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképpen lesz a világnak végén. Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, akik gonoszságot cselekesznek, És bevetik őket a tüzes kemencébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás. Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjuknak országában. Akinek van füle a hallásra, hallja.”