10
mítosz és 10 igazság az ateizmusról
„Az
intelligensek ateizmus melletti kiállása felbujtás az
unintelligensek számára a szabad akarattal való visszaélés gyakorlására.”
Sam
Harris cikke, ami a ’The Los Angeles Times’ újságban jelent meg
2006. December 24-én (Angolból fordította: Haskó György)
Több
közvélemény kutató felmérése mutat rá arra, hogy az Amerikai
Egyesült Államokban az "ateizmus" megnevezés olyannyira
megbélyegzővé vált, hogy nyíltan ateistának lenni biztos
akadálya a politikai karriernek /ugyan
miféle karrier szükséges bárki számára, akit az Isten a Fia
halála által megváltott? János
3:16
Bármilyen karrierre vágyás ennek a megváltásnak a semmibe
vevése, és alapjáraton a hitetlenség és a pénzszeretet
kifejeződése. Ebben a világban karrierkeresés csak és kizárólag
istentagadás által valósulhat meg, azáltal, hogy az ember ki akar
emelkedni a többiek közül, ami egyértelműen bibliai alapelveket
sért! Máté 6:33; 1Tim 6:10; Fil 2:3/
míg feketék, muszlimok, vagy homoszexuálisok számára ez a
karrier elérhető /karrieristák
nem tették jobbá a világot, és nem is az a céljuk, hogy a világ
kevésbé legyen gonosz, hanem egyéni sikerre törekszenek/.
Egy, a közelmúltban közzétett Newsweek közvélemény-kutatás
szerint, az amerikaiaknak csak 37%-a szavazna egy, minden más
tekintetben képzett ateistának az elnökjelöltségére. /Teljes
abszurditás igaz keresztényként Amerika elnökségére pályázni,
mivel a politika mércéje és a krisztusi mérce 100%-ban ellentétes
egymással. Ateista elnök megy a saját elképzelései szerint, ami
milliók szenvedésének lehetséges melegágya! Lásd pl. az
amerikai őslakosok sorsát saját hazájukban! Jézus nem véletlenül
nem engedte magát királlyá választani! Ján
6:15/
Az
ateistákat gyakran képzelik intoleránsnak, erkölcstelennek,
depressziósnak, a természet szépségeire vaknak, és a
természetfeletti nyilvánvalóságától dogmatikusan elzárkózónak. /Mi
lenne az akadálya, hogy egy liberális ateista ne ilyen jellemű
legyen? Onnantól kezdve, hogy megtagadta Istent, semmi nem köti,
még a saját elveit is bármikor felrúghatja, ha az érdeke úgy
kívánja!/ Még John Locke, a felvilágosodás egyik nagy gondolkodója is, úgy
vélte, hogy „az ateizmus egyáltalán nem tolerálható",
mert mint mondta, "ígéretek, szövetségek, és eskük,
amelyek az emberi társadalmak kötelékei, az ateistákat nem fogják
vissza." /Tökéletes
meglátás! Az ateista magának szab törvényt Isten törvényét
megvetve, és ha pozícióhoz jut, a saját agyszüleményeit
ráerőszakolja a társadalomra, mert önmagát a törvény
megtestesítőjének képzeli. Felette álló törvényt nem ismer
el, ami szélesre tárja a kaput akármilyen visszaélés
megcselekvésére. - Egyébként John Locke,
a korai materializmus egyik fő képviselője nem
volt ateista, hanem azt vallotta: „Értelmünkkel
csak Isten léte ismerhető meg, lényét behatóbban a
természetfölötti kinyilatkoztatás ismerteti meg...” itt/
Valamivel
több, mint 300 évvel ezelőtt ez volt a helyzet. De úgy látszik,
hogy az Egyesült Államokban kevés változás történt az óta. A
lakosság figyelemre méltó többsége, 87% azt állítja, hogy
"soha nem kételkedett" Isten létezésében /ez
jó, de a lakosságot mégsem Isten bibliai törvényei által
vezetik, hanem emberi törvények által, amiket lobbizás útján
határoznak meg és pénzelnek a háttérből érdekemberek/,
és kevesebb, mint 10%-a vallja magát ateistának
/nem az a lényeg minek vallod magadat, hanem hogy a tetteid mit
árulnak el rólad!/
- és úgy látszik, hogy ezzel rontanak a jó hírnevükön.
Tekintettel arra, hogy tudjuk, hogy bármely társadalomban az
ateisták gyakran a legintelligensebb /rendkívül
fontos szempont!/,
és a természettudományban kiművelt emberek közül kerülnek ki
/pont azért lesznek ateisták, mert hitük szerint intelligens
elméleteket gyártanak Isten ellen, amiből az unintelligenseknek a
szabadelvű életvitel lehetősége jön le/,
fontosnak látszik leapasztani azokat a mítoszokat /nem
feltétlenül mítoszokról van szó, hanem általuk cenzúrázott
nagyon is valós tényekről/,
amelyek megakadályozzák őket abban, hogy nagyobb szerepet
játsszanak /szerepet
játszani azt szeretnek, de a sok szerepjátszás közben a Föld
nevű bolygó tönkre van téve és mindenhol a korrupció virágzik
az ateizmus gonoszságainak kivirágzása miatt/
a nemzeti véleménycserében.
1)
Az
ateisták azt hiszik, hogy az élet értelmetlen.
Éppen ellenkezőleg, az élet értelmetlen volta leginkább a
vallásos embereket aggasztja /a
ravasz öntörvényűeket nem aggasztja, akik a mának élve azon
vannak, hogy minél többet harácsoljanak maguknak, mert ez az élet
értelme számukra/,
és azt képzelik, hogy csak a síron túli örök boldogság ígérete
adhatja meg az értelmét. /Az
élet értelme azzal összhangban élni, Aki létrehozta az életet
és az univerzális életkörülményeket, és a törvényeivel utat
mutat a békés egymás mellett éléshez.
Az ateista pont ezt rúgja fel, de ahhoz nem műveletlen, hogy maga
felé hajoljon a keze anyagiakban és minden egyébben./ Az
ateisták zöme egészen biztos abban, hogy az élet értékes
/különösen
az ateista katonai parancsnokok számára, akik a feláldozható
embereket járulékos veszteségnek tekintik, miközben a
bőrfoteljükben pöffeszkednek, és a karrierjük megerősítésére
törekszenek/.
Ha ténylegesen, és teljességgel élünk, akkor az által az
életünk értelmet nyer /Az
alkoholistának az alkohol által nyer értelmet az élete, a
politikusnak, meg ha az ígérgetéseire ráharap a nép és
megválasztják. És hogy elég szavazatuk legyen, képesek adott
esetben egy lakatlan házba 20 nem létező személyt is bejelenteni,
akik rájuk szavaznak. A nép meg éljenzi őket, mivel azok is
szemet hunynak az ilyen módszerek felett, fönt és lent ateisták
teljes szívükből!/.
Életünk minden pillanatában jelentőségteljesnek kell tekintenünk
a kapcsolatainkat azokkal, akiket szeretünk /az
ateista nyilván szereti azokat, akik hozzá tartoznak, saját
páholyából nekik adja a zsíros pályázatok által elnyerhető
milliárdokat, meg a közeli rokonságának, haveri körének
különösen!/,
és ehhez nem szükséges a kapcsolatoknak örök időkre szólniuk.
/Emlegessed
a családtagod halálos ágyán, mégis mit szól majd hozzá?/
Nos, az ateisták az élet értelmetlenségétől való félelmet
találják általában értelmetlennek. /Az
értelemmel berendezett kozmosz teljes értelmetlensége számukra
nem értelmetlen dolog, azért is vallják az ebből következő
filozófiát: Egyszer élünk: használjuk jól ki! Büszkék
lehetnek rá!
Ateista
mondja:
„Élvezek minden pillanatot, amelyet a lányommal töltök, és az
egyik célom jó apának lenni. Élvezem a művészetet, és az egyik
célom olvasni, hallani és többet látni. Szeretem a nagy, forró
csésze kávét, miközben a hajnali előtt figyelem a reggeli
homályos ragyogást. Szeretem a kenuzás nyugalmát egy napsütéses
napon és a friss hó puha puffanását a lábam alatt. Élvezem a
barátaimat és a családomat. Az ateizmus nem jelent
életellenességet, mert ateistaként megértem, hogy ez az egyetlen
életem.” /Csakhogy
az ateizmusnak nem ez az eszmei lényege, hanem hogy fönntartja
magának a jogot a saját önző és gyarló célja érdekében
meghatározni mit tartson jónak és rossznak.
És ennek érdekében adott esetben hajlandó bárkin és bármikor
átgázolni! Az emberiség története erről szól, az ateisták
kirívó hatalomvágyáról és pénzszeretetétől. A világ nem
attól gonosz, hogy a Krisztus erkölcsi törvényeit tartják meg
mindenütt, hanem hogy azt semmibe veszik, megtapossák! A világ
legnagyobb gonosztevői mind szerették az élvezeteket, meg a friss
hó puffanását a lábuk alatt, stb. Hogy közben milliókat
lepuffantottak, vagy halálba küldtek? Ők nem voltak jó ateisták.
Na és ki mondja meg, hogy ki a jó ateista és ki nem? Ők a saját
szemükben mind jó ateisták voltak, mivel az ateizmusban nincsen
rögzítve mi a jó és mi a rossz. Ez egyéni nézőpont kérdése
és az ateizmus rákfenéje is egyben!/
2)
Az
ateizmus tehető felelőssé az emberiség történelmében
elkövetett legnagyobb bűnökért.
A hívő emberek gyakran állítják azt, hogy Hitler, Sztálin, Mao,
és Pol Pot bűncselekményei a hitetlenség elkerülhetetlen
produktumai voltak. /Nyilvánvalóan!/
A fasizmussal, és a kommunizmussal nem az a probléma, hogy
túlzottan kritikusan viszonyulnak a valláshoz, hanem az, hogy
túlzottan vallásszerűek
/először talán azonosítani kellene a vallást, hogy mit ért
alatta/.
Ezek a rezsimek a lényegüket tekintve dogmatikusak, és általában
személyi kultuszba torkolnak, ami megkülönböztethetetlen a
vallási kultuszok alapítóinak, prófétáinak, szentjeinek
imádatától. /Az
ateizmus nem különbözik a hamis vallásoktól, mert maga is az! A
hamis vallások és az ateizmus fő képviselőinek gonosztettei egy
külön fejezet az emberi történelemben. Pl. a 'szent inkvizíciót'
a világ leggonoszabb vallása hozta létre, amely élve elégette,
kátrányban teli üstben megfőzte Krisztust! Máté
25:40 - itt. De
elégették Komáromi Csipkés György bibliafordítását is, amely
a Jehova nevet több ezerszer tartalmazta, meg egyéb Bibliákat - itt/
Auschwitz,
a Gulag, és a tömeggyilkosságok színterei nem azt példázzák,
hogy mi történik, amikor az emberek elutasítják a vallási
dogmákat. Ezek eklatáns példái a politikai, faji és nacionalista
dogma ámokfutásának /nyilvánvalóan
az ateizmust megtestesítő dogmák ámokfutásának/.
Az emberiség történelmében a túl józan emberi gondolkodás
miatt még soha nem létezett, és nem is létezhet olyan társadalom,
amelyben szenved a nép. /Hanem
inkább csak
a nép szenved, de a népet vezetők mindig is dőzsöltek:
ahol megjelennek, még a csatornafedeleket is lehegesztik, nehogy
előbújjon a nép kritikája, aminek a meghallása zavarná az
élvezeteiket. Védőik felvetik, hogy az ateista
politikusoknak
hosszú listája van, akik
sohasem követtek el atrocitásokat. Csakhogy bármely politikus
soha nem az ellenzéknek kedvez, hanem az erősebben lobbizóknak,
meg a választóiknak. Hoznak egy törvényt, ami miatt százezrek
állástalanok lesznek vagy csorbulnak a jogaik. Ettől még a
politikus jól alszik és szereti ha ropog a hó a lába alatt. Meg
fillérekért eszik az országházban, míg számtalan gyerek az
országában éhesen fekszik le. De karácsonykor ezeket meghívják
ünnepségre, hogy kimutassák, milyen gondviselők ők. Mert ők a
jó ateisták, akik nem küldik gázkamrákba a népet, csak éppen a
közpénzüket elherdálják arra, amire nekik tetszik./
3)
Az
ateizmus dogmatikus.
A zsidók, a keresztények, és a muzulmánok azt állítják, hogy a
szentírásaik csak egy mindentudó istenség irányítása mellett
íródhattak, mivel az emberiség szükségleteire vonatkozóan
annyira előrelátóak. /A
teremtés magával hozza az erkölcsi irányítást, csak a véletlen
keletkezésből következik a világot szétromboló erkölcsi
zűrzavar./ Bármely
ateista, aki fontolóra vette ezt az állítást, és emiatt
elolvasta ezeket a szent könyveket, ezt a kijelentést nevetségesnek
találta /hogy
az ateista gonoszul megy a saját feje után, és ha hatalma van,
másokat is kényszerít maga alá, azt nem tartja nevetségesnek. De
nem is nevetséges, hanem szörnyen kijózanító. És a történelmi
következményei is borzalmasak!/.
Az embernek nem kötelessége semmit sem elhinnie, vagy másképpen
dogmatikusnak lennie ahhoz, hogy elutasítsa a megindokolhatatlan
vallási meggyőződést. /Az
elutasításban éli ki magát, de amit betesz helyette, az ezerszer
rosszabb, mert az önző és gyarló ember érdekorientált terméke./
Ahogyan Stephen Henry Roberts (1901-1971), a történész egyszer
mondotta: "Én állítom, hogy mi mindketten ateisták vagyunk.
Annyi csak különbség köztünk, hogy én eggyel kevesebb istenben
hiszek, mint te. /Isten
elutasítása széles utat nyit a korrupcióra, ahogy az ábra
mutatja!/ Ha
majd megérted, hogy miért utasítod el az összes többi isten
létét, akkor azt is meg fogod érteni, hogy én miért utasítom el
a te istened létezését." /Nem
azért, mert nincs, hanem mert a szabad akaratát az Istentől való
függetlenségre akarja felhasználni!. Hogy Isten van-e vagy nincs,
azt nem tudhatja, de hogy nem hajlandó maga fölött erkölcsi
irányítást elfogadni, azt nagyon is tudja. Azért választja!/
4)
Az
ateisták azt gondolják, hogy az univerzumban minden véletlenül
keletkezett. /Pontosan!/
Senki sem tudja, a világegyetem miért jött létre.
/Ha
ezt sem tudja, mit papol Isten létéről vagy nemlétéről? Az
ateizmus istentagadása a józan értelem megcsúfolása, mivel
olyasmit tagad, aminek a létezéséről fogalma sincs!/
Valójában
nem teljesen egyértelmű, hogy egyáltalán beszélhetünk-e
következetesen az univerzum "kezdetéről", vagy
"teremtéséről", mivel ezektől a fogalmaktól az idő
képzete elválaszthatatlan, és itt magának a tér-időnek az
eredetéről van szó. /Az
eredet talán nem egy kezdet?!/
A darwini evolúció kritikájaként rendszerint azt az elképzelés
vetik be, miszerint az ateisták abban hisznek, hogy mindent
véletlenül teremtődött.
/Mindig azt a szerepet szánják a véletlennek, amire éppen
szükségük van. Szerintük a véletlen jelentős szerepet játszik
az evolúcióban, például a véletlen mutációkban, amelyek új
tulajdonságokat hordozhatnak. Aztán a természetes kiválasztódás
levadássza a véletlen mutációk hasznos felhozatalát. De hogy
ebből mi sül ki, azt már ők sütik ki, nem az evolúció!/ Ahogy
Richard Dawkins "Az Isten Téveszme" című csodálatos
/előjött
az ateista irányadó mérték, ahogyan neki kedvez. Pont itt az
ateizmus végtelenül káros volta, hogy neki
az érdeke határozza meg, mi a csodálatos,
ami abszolút távol áll minden tárgyilagosságtól!/
könyvében kifejti, ez az evolúciós elmélet teljes félreértését
jelenti. /Nem
inkább félremagyarázását?!/
Bár nem tudjuk pontosan, hogy, hogy a korai Föld kémiája miként
hozta létre a biológiát
/pontatlanul sem tudja, csak vakon hiszi, és ettől áltudományos!/,
tudjuk, hogy az élővilágban megfigyelhető sokféleséget, és
összetettséget nem a puszta véletlen produkálta.
/Ha alapjaiban elveti az intelligenciát, mi marad neki a véletlenen
kívül? A manipuláció!/
Az evolúció a véletlen mutáció, és a természetes szelekció
kombinációja. /Letagadja
a véletlen szerepét, aztán alkatrészként felhasználja, mint ami
tálcán kínálná azt, amiből a természetes kiválasztódás
kiválaszt. Egyébként hogy mutálódik az, ami még nem is jött
létre? A sakk bábuk sakkasztalon való mutálódása
>helyzetváltoztatása< a sakkjáték határait áttörni nem
tudja, bármilyen állás is jön létre, az még mindig a sakkon
belül van. A természetes szelekció meg a jó lépések általi
játékban maradást segíti elő, de még mindig az adott
sakkjátékon /fajon/ belül./
Darwin a tenyésztők által az állatállományban végrehajtott
"mesterséges kiválasztás " analógiája alapján
eljutott a "természetes kiválasztódás" elméletéhez.
/A
tenyésztők kiválasztása egy felkészítő/kiválogató
szelektálás, míg a természetben elbíráló
szelektálás folyik.
Egyikből
nem következik a másik. Az emberi szelektálás előre
meghatározott koncepció alapján kiválogatottak megmérettetésének
szándéka, a természetes szelektálás meg egy utólagos
megmérettetés bármiféle előzetes koncepció nélkül. Tehát egy
céltudatos lépés a sakkban olyan, mint mesterséges szelekció, és
ha jó lépésnek bizonyul, az elbíráló szelekció megtartja,
vagyis lehetőség van a sakkozás folytatására. De ahogy az emberi
szelektálás egy adott fajon belül marad, a természetes sem töri át a
fajhatárt!/
Nagymértékben nem véletlen az a hatás, amit bármely faj
fejlődésére a kiválasztás mindkét esetben kifejt. /A
faj fejlődésének - változékonyságának - meg mi köze van a faj átalakuláshoz? Semmi!
Egyébként meg honnan
van a fajnak az a képessége, hogy reagálni képes a szelektáló
hatásra? Ezt a képességét honnan akasztotta le a faj?
Hogy a pinty csőre képes alakváltozásra az évszakok
szárazságának
és csapadékosságának függvényében, ez nyilvánvaló. De ez a
képessége honnan van meg neki? Darwin szenilizmusa erre
miért nem terjed ki? Hanem csak úgy természetesnek vesszük, hogy
van!?/
5)
Az
ateizmusnak semmi köze a tudományhoz.
/A
tárgyilagos tudomány nem ateista, hanem a bukott tudósok ateisták,
akik csupán az Istenhez való viszonyukról
tudnak
számot adni, Isten létezéséről vagy nem létezéséről nem. De
úgy adják elő magukat, mintha a tudomány alátámasztaná az
ateizmusukat. Ez olyan, mint összeszedni egy kosár mérges gombát
az erdőn, és azt állítani, az erdőben a mérges gombák
létezése nem támasztja alá, sőt inkább kizárja a jó gombák
létezését./ Bár
lehet tudósnak lenni, és töretlenül hinni az Istenben, némely
természettudósnak úgy látszik sikerül ezt elérni.
/Ateista bárki lehet, nem kell hozzá erőfeszítés, a
legprimitívebb is rögtön szert tehet rá, de az
istenhit intelligens erőfeszítés és alapos kutatás szellemi
terméke, amin Isten áldása nyugszik./
Nem
kérdés azonban az, hogy a tudományos gondolkodás iránti
elkötelezettség inkább rontja, mintsem támogatja a vallásos
hitet. /Amilyen
fogyatékos a tudomány, annak követője ugyanolyan fogyatékos./
Az amerikai lakosságot tekintve példának, a legtöbb
közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az átlagembereknek mintegy
90%-a hisz a személyes Istenben /mert
ez nem függ a pénztől vagy a lobbitól/,
mégis a Nemzeti Tudományos Akadémia tagjainak 93%-a cseppet sem
/az
akadémiákat meg azok pénzelik, akiknek abszolút nem érdekük az
istenhit terjesztése, mivel alapjaiban nem az isteni törvényeket
követik, hanem azokat maguk hozzák a maguk érdekeit támogatva/.
Ez arra utal, hogy a vallásos hit számára a természettudományos
gondolkodásmódnál kevésbé kedvező gondolkodásmód kevés van.
/Ha
a természettudományos gondolkodást megpiszkálod, kiderül, hogy
az nem más, mint az ateizmus indukálta egyoldalú következtetések
tudományos köntösben való dédelgetése azok részéről, akik
kifejezetten, tudatosan és szánt szándékkal Isten és az isteni
törvények nélkül akarnak élni, a saját tetszésükre!
A
tudomány olyan filozófia, amely szerint a tudomány a végső
igazság, és hogy a tudomány módszertana az egyetlen út az
igazsághoz. A látszat azonban csal, mivel nincs szoros összefüggés
a tudomány és az igazság között, hanem csak a tudomány és az
érdek között. Mivelhogy a tudományt érdekemberek működtetik./
6)
Az
ateisták arrogánsak.
/Hogy
a teremtés kigúnyolásaképpen Istent pl. repülő
spagettiszörnynek nevezzék, ahhoz nem kis arrogancia kell! - itt/
A természettudósok bevallják, ha nem tudnak valamit, például
azt, hogy miért jött létre az univerzum, illetve azt, hogy hogyan
alakultak ki az első önmagukról másolatot készítő molekulák.
/Ahhoz
azonban van eszük, hogy a darwini evolúciós elméletüket kivegyék
ebből a folyamatból, mert előbbiek nem tudása hiteltelenné tenné
az ezekre szükségszerűen épülő biológiai lét ateista
módszertan szerinti kifejlődésének magyarázatát./ A
tudományban nagy felelősség úgy tenni, mintha az ember tudná a
dolgokat, holott nem tudja.
/Ha nem tudja, akkor milyen alapon tagadja azt, amire a nem tudása
nem terjed ki?! A gőg és arrogancia alapján!/
És mégis ez a hit-alapú vallás éltető ereje.
/Nagyon téved, mert a bibliai hit nem az emberi nem-tudáson épül,
hanem az isteni kinyilatkoztatáson, és az azzal összhangban lévő
tényeken!/ Kolosszális
irónia a vallási diskurzusban az, hogy a hívők a saját
alázatukat dicsérik minduntalan, de közben azt állítják, hogy
olyan tényeket tudnak a kozmológiáról, a kémiáról, és a
biológiáról, amiket egyetlen tudós sem. /Annyit
biztosan tudnak, amennyit a Biblia kinyilatkoztat, de ennyi elég is
a megalapozott hithez!/
Ha fontolóra vesszük a kozmosz jellegéről, és azon belül a
magunk helyéről feltett kérdéseket, az ateisták igyekeznek
véleményüket a tudományra alapozni.
/Pontosan fordítva: a filozófiájuk alapjára húzzák rá a
tudományt, a világnézeti alapjukra./
Ez nem arrogancia, hanem szellemi őszinteség. /A
valódi őszinteség alapból két esélyt biztosít a dolgok
magyarázatára, de a tudomány következetesen ateista. Amíg az
érettségi tételek biológiából csak és kizárólag a
darwinizmusra épülnek, az őszinteségnek a szikrájáról sem
beszélhetünk!/
7)
Az ateisták elzárkóznak a spirituális élményektől.
/Az
istenhitnek semmi köze a spirituális élményekhez, nem arra épül!/
Nincs
semmi, ami megakadályozna egy ateistát abban, hogy megtapasztalja a
szeretetet, az extázist, az elragadtatást, avagy a szörnyülködést;
az ateisták értékelni tudják ezeket az élményeket, és
rendszeresen törekszenek azok megélésére. (Ha
mindezek kötődnek is az ateizmushoz, a valódi istenhithez nem sok
közük van az extázison alapuló élményeknek!/
Viszont az ateisták cseppet sem hajlanak indokolatlan (és
indokolhatatlan) kijelentések tenni a valóságról ilyen jellegű
megtapasztalásokra alapozva.
/Nincs szükségük ilyen jellegű megtapasztalásokra ahhoz, hogy a
saját fantáziaviláguknak hitelt adjanak. Na és ez mennyivel jobb
vagy tudományosabb?/ Nem
vitás, hogy némely keresztény élete jobbá vált a
Bibliaolvasástól /mindenkié
jobbá vált, aki alkalmazta!/,
és attól, hogy Jézushoz imádkozik.
/Nem Jézushoz imádkozunk, hanem Jézus tanítása nyomán az
Atyához Máté
6:9!/
Mit bizonyít ez? Csak annyit bizonyít, hogy a figyelem bizonyos
fokú fegyelmezése, és a viselkedési kódexek komolyan hathatnak
az emberi elmére. /Nem
mindegy, milyen kódexek, mivel nem a kódex a lényeg, hanem hogy
kinek és milyen tanításait tartalmazza!/
A keresztények pozitív tapasztalatai utalnak-e arra, hogy Jézus az
emberiség egyetlen megváltója? /A
tapasztalatnak ehhez nem sok köze van, de az isteni ítélet
elszenvedésének az ateisták részéről annál inkább!/
Távolról sem, mert a hinduk, buddhisták, muszlimok, sőt az
ateisták rendszeresen átélnek hasonló élményeket. /Már
fikázza is a Jézus általi megváltást. Itt rögtön ki is jön,
hogy milyen gyilkos
szellemiség van az ateizmus mögött. A hit megölése által
törekszik az üdvösség eszméjének kiirtására, mert neki semmit
nem jelent!/
Valójában
ezen a Földön még abban sem lehet egyetlen keresztény sem biztos,
hogy Jézus szakállt viselt /vagy
akár nyáron hólapátot hordott magánál/,
sőt sokkal kevésbé, mint abban, hogy egy szűztől született, és
feltámadt a halálból.
/Itt van az
ateizmus igazi arca, a keresztény tanítás alapkijelentéseit egy
lyukas két fillér értékéhez méri, hogy szerinte azzal
egyenértékű!/
Vannak tehát olyan állítások, amelyeket a spirituális
tapasztalat egyszerűen képtelen hitelessé tenni. /Nem
a spirituális tapasztalat által jutunk ezeknek az igazságoknak a
befogadására, és az erre hivatkozó ateista /tisztátalan/ disznó
röfögések sem jelentik ezeknek a jogos kétségbe vonását!/
8)
Az
ateisták úgy vélik, hogy az emberléten, és az emberi
megismerésen túl semmi sincs. /Az
ateisták vélekedése a teljes zavarodottságnak egy óriási
kavalkádja, ahányan vannak, annyiféleképpen vélekednek egymásnak
ellentmondóan, s ez önmagában hordozza hitelességüknek a
cáfolatát!/
Ateisták
készek úgy elfogadni az emberi megértés korlátait, ahogyan arra
a vallásos emberek képtelenek. /Az
ateizmus istentagadása pontosan nem tükrözi az emberi megértés
korlátait, hanem inkább az emberi előítélet korlátlanságát!/
Az nyilvánvaló, hogy nem értjük teljesen a világegyetemet, de az
még nyilvánvalóbb, hogy sem a Biblia, sem a Korán nem tükrözi
annak a legjobb megértését. /Az
ateizmus számára, mivel a Biblia igazságait spirituális
tapasztalatnak tulajdonítja. Mintha azt mondanánk: egy kalapüzlet
működése nem magyarázza a gombák kalapjának felépítését. Na
és ki mondta, hogy magyarázza? Az ateizmus bárgyúságán kívül
semmi! Az ateizmus is olyan ostobán közelít a Bibliához, hogy
abból a süketségen kívül más nem is jöhet ki, nem hogy a
Biblia megértése!/ Nem
tudjuk, vajon van-e ennyire összetett élet valahol másutt a
kozmoszban, de lehetséges, hogy van. /Már
eleve bukott a filozófiája, mivel Élet spontán nem
keletkezhet, sehol és soha! Lásd: Baumann Miklós: Keletkezés vagy
teremtés videóját a YouTubon./
Ha van, akkor azok a lények eljuthattak /ez
az eljuthattak
a
tudomány lényege, hogy
valójában áltudománnyal állunk szemben!
Pl. valamikor a lónak is
lehetett
11
szeme a hátán, csak idővel a természet kikoptatta/
a természet törvényeinek egy olyan szintű megértésére, ami
messzemenően felülmúlhatja a miénkét. /Felülmúlhatja!
A spekuláns áltudományba bármi belefér. Darwin is hordhatott
zoknit
a fején, csak éppen otthon, ahol senki sem látta!/ Ateisták
szabadon elszórakozhatnak az ilyen hipotézisekkel. /Jól
mondja./
Felteszik azt is, hogy a Biblia és a Korán tartalma a briliáns
értelmű földönkívüliek számára /az
idiotizmus sem mondaná szebben/,
ha léteznek ilyenek, sokkal kevésbé lesz meggyőző, mint az
ateista emberek számára. /Miért
kellene meggyőzni az ateistát, ha magasan hordja az orrát, és
belezubog a kosz, meg az eső?!/
Ateista nézőpontból tekintve a világ vallásai kimondottan
bagatellizálják a mérhetetlen univerzum valódi szépségét. /Hű
ha, ez forró, de egyébként nem talált!/ Ahhoz
hogy ezt valaki megfigyelje, semmi szükség elégtelen
bizonyítékokra támaszkodni. /Az
ateizmus bizonyítékok nélkül is képes támaszkodni, mégpedig az
istentagadás a tudományos támasztéka. Az ateizmus attól
tudományos, hogy arra támaszkodik, amitől a tudomány ateista.
Attól szép, hogy nem csúnya. Attól igaz, hogy nem hazudik. Attól
őszinte, hogy nem mond ellent önmagának. És attól életképes,
hogy a halált többre tartja az örök életnél. Az ateizmus értéke
abban van, hogy a halál szelét befogta a vitorlájába, és azt nem
is engedi el többé! Egyet kell értenünk ezzel a filozófiával,
ha nekik ez adja az életük értelmét, vigye el őket az Ördög!
Ja, hogy azt is tagadják? Na és azt honnan tudják, hogy ők maguk
léteznek-e egyáltalán? Attól tartok, már nem sokáig! De nem
kell félniük, ezt csak a számukra hiteltelen Biblia mondja!/
9)
Az
ateisták figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a vallás
rendkívül hasznos a társadalom számára.
/Attól függ melyik, mert egy vallás vallásossága önmagában nem
garancia, hogy nem hamis!/ Azok,
akik kihangsúlyozzák a vallás a jó hatásait, úgy tűnik, soha
nem veszik észre, hogy ezek a hatások nem igazolnak semmiféle
vallási doktrínát. /Tehát
ha egy adott vallás békeszerető szellemi testvérekké teszi a
világban ellenségeket, attól még annak a vallásnak - az igaz
keresztények gyülekezetének - nincsen jogosultsága irányadó
mértéknek lenni széles tömegek számára!?/
Emiatt léteznek olyan kifejezéseink, mint például: "vágyálom",
és "önámítás". /Meg:
létezhetett,
kifejlődhetett, kialakulhatott...
stb./
Mélyható különbség
van a vigasztaló képzelgés, és az igazság között.
/Az ateizmus már csak tudja! Akkor miért nem gyakorolja?/
Mindenesetre, a vallás kedvező hatása bizonyára vitatható. /Az
ateizmus kedvező hatása vitathatatlan – már ami a szabados
életvitel legalizálását és világméretű propagálását
illeti./ A
legtöbb esetben a vallás láthatóan rossz indokokat ad az
embereknek arra, hogy miért viselkedjenek jól /az
ateizmus meg 'jó' indokot ad arra vonatkozóan, hogy az ember miért
hódoljon a szabadosság eszményképének!/,
pedig kézenfekvő jó okok is vannak. /Kérdezzük
meg az ateizmust./
Tedd fel magadnak a kérdést, mi erkölcsösebb cselekedet, segíteni
a szegényeket a szenvedésük miatt aggódva /melyik
ateista képregényben olvasta ezt az álszent, képmutató
maszlagot?/,
avagy azért, mert azt hiszed, hogy az univerzum Teremtője azt
elvárja tőled, és megjutalmaz, ha megteszed, és megbüntet, ha
nem teszed meg?
/Az ateizmus nyilván ezt önmagától, öntudatosan megteszi! De
akkor a világban tomboló szenvedést, ami az öntörvényű
gonoszok tetteinek következményei, kikhez köthetők? Akik félik
az Istent, vagy akik nem félik?!/
10)
Az
ateizmus nem ad erkölcsi alapot.
/Elveszi
azt amit Isten adott az emberiségnek, és beteszi helyette a magáét,
ahányan vannak, annyifélét, amely az erkölcsi zűrzavar totális
forrása, ami a világ be is mutat./
Ha valakiben fel sem merül az, hogy kegyetlennek lenni rossz dolog
/na
és honnan van a lelkiismeret képessége, és minek a fényében
rossz kegyetlennek lenni?/,
akkor a Biblia vagy a Korán olvasásával erre nem fog ráébredni
/akkor
ezen az alapon a közlekedési kresz könyveket is el kell dobni/ -
mivel ezek a könyvek telis tele vannak az emberi kegyetlenségnek,
sőt az isten kegyetlenségének a dicsőítésével. /Az
emberi gonoszságot a Biblia leplezetlenül dokumentálja és
elítéli, de Isten kegyetlenségéről szólnia az ateistának csak
tudatlanul, gonoszul és megbomlott elmével lehetséges. Bár a
tudatlanság felmentené őket az istenkáromlás alól, de nem menti
fel, mert tudatosan teszik!/
Erkölcsi érzékünket nem a vallástól kapjuk. /Az
ateizmustól biztosan nem, ahol az erkölcsi érzék a szabadjára
van engedve, különösen az Isten becsmérlése, mert aztán abban
elöl járnak, abban az erkölcsi érzékük kitombolja magát!/
Azt, hogy a jó könyveinkben mi a jó, mi döntjük el /a
sorozatgyilkosok is eldöntik/ olyan
erkölcsi megérzések révén /amilyen
a melegeknek is van, az alkoholistáknak, meg a pedofiloknak, stb. -
Mert Istennek is van joga eldönteni, hogy mi a jó!/
amelyek (valamilyen szinten), már mélyen belénk vésődtek /vagy
az ateizmus erkölcsi szabadossága által rögzülnek/,
és amelyek az emberi boldogság okairól és lehetőségeiről való
több ezer éves töprengés során kifinomodtak /a
világ állapota mutatja, mennyire ki vannak finomodva, különösen
az ateizmus csúcsvívmánya, a világméretű korrupció által!/.
Az évek során jelentős erkölcsi haladás tettünk /az
olcsó munkaerő kihasználása és a Föld elszennyezése terén
különösen/,
és ezt a fejlődést nem a Biblia, vagy a Korán tüzetes
olvasásával értük el. /Hanem
az ateizmus felbujtása által: Isten nincsen, nyugodtan élvezheted
a bűnös cselekedeteket, amelyek egyébként szerintük messze nem
azok, különösen hogy élvezetet okoznak/.
Hiszen mindkét könyv helyesli a rabszolgaság gyakorlatát /a
keresztény rabszolga státuszáról még nem hallott Filemon
1:16/,
és mégis minden civilizált ember felismeri már azt, hogy a
rabszolgaság egy förtelem.
/Az ateista nyugat azon gazdagodott meg, hogy a fekete bőrűeket
rabszolgaként dolgoztatta, kihasználta. Ezt nem tartja
förtelemnek/.
Aranyszabályként elfogadható az, hogy bármi jó van a
szentírásokban, annak a benne lévő etikai bölcsesség ad értéket
/azt
az ateista mondja meg, hogy miben mi az érték nem?/,
amihez persze nem szükséges elhinnünk, hogy az univerzum teremtője
bocsátotta le számunkra. /Nyilván
a ló rúgta a patájával, vagy magától lett, mint a DNS./
Az
ateisták milliói világszerte minden nap morális életet élnek.
Persze. De ebbe beleértik az egyneműek együttélését, a
mindennapos válásokat, a kábítószerek élvezetét, az abortuszok
általános gyakorlatát, és hogy karrierjük érdekében szükséges
időközönként megkenni pénzzel azokat, akiket meg kell kenni,
hogy jól boldogulhassanak. Vagyis virágoztatják a korrupciót!
Ezáltal fenntartanak és támogatnak egy minden ízében korrupt
világot, amiben a keresztényeknek is élniük kell. Mondják,
vannak ateista jótékonysági szervezetek és ateista bűnözők.
Pontosabban csak
ateista bűnözők vannak, mivel ha a vallásos ember bűnözik az is
ateista, bármit is mond magáról.Titusz
1:16/
Mondják, vannak vallási jótékonysági szervezetek és vallási
gyűlöletcsoportok. De azok a csoportok is ateisták, mivel a
gyűlölet nem Istentől van, ha még nem tudná valaki. Jézus az
ellenség szeretetét tanította, vagyis hogy a keresztény nem fizet
vissza rosszal a rosszért, hanem Istenre bízza magát, mint Jézus
is tette! Ha
egy ateista morálisan cselekszik mindenben, vajon miért nem
keresztény? Mert a kiskaput fenntartja magának adott esetben
immorálisan cselekedni.
De ha ugyanezt konokul és következetesen megteszi egy keresztény,
megtagadta a hitét, rosszabb mint a hitetlen és eljátssza a saját
üdvösségét!
A
bűnbánat és a megtérés a legkeresztényibb cselekedet a világon,
de ezektől az ateista úgy irtózik, mint a tűztől! Az ateizmus az
emberiség rákfenéje, mivel kigúnyolja és megveti a szeretet
krisztusi törvényét, és beteszi helyette a magáét, amibe
alkalomadtán minden további nélkül belefér a másik ember
becsapása és kijátszása, a zöldséges kofától a tudományos
kutatón át a politikusokig minden társadalmi réteghez tartozó,
akiket a saját egyéni érdekeik vezetnek. Egyetlen utcán eldobott
csikkben benne van az emberiség, a társadalmi rend és a Föld nevű
bolygó megvetése, megkárosítása és a tönkretételével
kapcsolatos nemtörődömség. Éppen ezért az ateizmus eszméje az
isteni tanítás legkonokabb hátráltatója, és Istennek magának a
legnagyobb ellensége az emberi társadalomban. Amiből egyenesen
következik, hogy Isten úgy is fog elbánni velük, mint
ellenségeivel, s mint tette ezt korábban is, a történelem
folyamán!
Ha
hazamész, és netán arról értesülsz, hogy betörtek hozzád,
vagy kirámolták a lakásodat, vagy ellopták a kocsidat, vagy
megerőszakolták a feleségedet, vagy megbecstelenítették a
gyerekedet, vagy rád küldték a végrehajtót, mert a nyakadba
sóztak elhordozhatatlan banki kamatokat, vagy TV-ben vigyorogva
reklámozott bóvli árukat, nyugodtan elkönyvelheted magadban, hogy
ezeket megrögzött ateisták követték el ellened! Mert nem
tanulták meg és nem is hajlandóak megtanulni sem betartani a
Biblia alapvető erkölcsi útmutatását:
„Mester,
melyik a nagy parancsolat a törvényben?Jézus pedig monda neki:
Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből
és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második
pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” ...
„Senkinek
semmivel ne tartozzatok, hanem csak [azzal], hogy egymást
szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt
betöltötte. Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis
tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más
parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: Szeressed
felebarátodat mint temagadat. A szeretet nem illeti gonosszal a
felebarátot. Annak okáért a törvénynek betöltése a szeretet.”
(Máté
22:36-39; Róma 13:8-10)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése