Amikor az Úr Jézust visszajövetele felől megkérdezték, válaszának első mondatában az e l h i t e t é s t ő l óvott. „Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen benneteket.”(Máté 24:4)
Figyelmeztetésének (hogy az ő eljövetele előtt (Károli) nagy jeleket és csodákat tévő hamis Krisztusok és próféták jelennek meg) a Máté 24:24-ben csak akkor van értelme, ha a csodák nem folyamatosan jönnek Istentől a közel kétezer éven át (az I. századtól napjainkig), hanem ha feltűnően a végidő utolsó stádiumában jönnek elő, hiszen pontosan az újra megjelenésük a feltűnő!
A karizmatikus (pünkösdi), mormon, adventista (stb.) egyházak szószólói (akik magukat Istentől kinevezett prófétáknak tartják) azt tanítják, hogy a gyülekezetnek az I. században adott karizmák (gyógyítás, prófétálás, nyelveken szólás) folyamatosan adatnak ma is, tehát az apostoli kor befejeztével (eredeti céljuk betöltésével) nem lett visszavonva (Istentől beszüntetve). Ez az állítás viszont értelmetlenné teszi Jézus figyelmeztetését a Máté 24:24-ben. Mert együtt a két állítás nem lehet igaz!
Ugyanis, ha a karizmák (jelek) ma is érvényesek, akkor ezek nem lehetnek feltűnő jelei a hamis prófétáknak, vagyis akkor természetes, hogy nagy jeleket és csodákat tesznek egyesek. Viszont ha mégis feltűnő jeleknek számítanak a mai időkben megnyilvánuló karizmatikus (reklámszerű: a gyógyítást kihangsúlyozó hirdetések és összejövetelek propagandái) látványosságok, akkor ezek csakis tisztátalan forrásból származhatnak.
Nem véletlen, hogy a bibliai tanítói levelek az idők végére az igaz krisztusi hittől való elszakadásról, (2Thessalonika 2:3, MBT. ford.);
hitető démonszellemek tanításaira való figyelésről (1Timótheus 4:1);
általános negatív viselkedésformákról (2Timótheus 3:1-5);
tévtanítókról és veszedelmes eretnekségekről (2Péter 2:1, MBT. ford.);
a törvényszegés titkos bűnéről (2Thessalonika 2:7, Károli),
és mesék tanítóiról (2Timótheus 4:3-4) jövendölnek,
az evangéliumok pedig a megtévesztés felülkerekedéséről (Máté 24:5,12);
a hitélet hanyatlásáról (Lukács 18:8);
kegyes külsőt magukra öltő báránybőrbe öltözött farkasokról (Máté 7:15) beszélnek. (vö. Csel 2O:29-3O)
JELEK ÉS CSODÁK A BIBLIÁBAN
Az isteni jeleknek és csodáknak csakis az emberiség egyes szigorúan körülhatárolt korszakaiban volt különleges feladatuk, és igen nagy időszakok telnek el a Bibliában csodák nélkül.
Ádám után 2500 évig (Énok, Nóé, Ábrahám idején) nem volt (emberek által végrehajtott) csoda.
Mózessel indulnak a csodák.
A csodajelek célja kétféle: megítélik a hitetlenséget; a küldött személy isteni igazolásaként működnek.
Józsué csodája (Józsué 10:12-14) után 700 év szünet következik, majd Illés és Elizeus csodái jönnek, melyek különleges jelekként működnek az elszakadt hűtlen Izraelnek – de ezeket is elvetették.
Jézus Krisztusig ismét nincs csodatevés több száz éven keresztül. Bemerítő János nem tett csodákat.(vö. János 10:41) Jézus nyilvános szolgálatának kezdetéig nem tett jeleket. (vö. Máté 4:23-24)
Gyógyító csodái azt a célt szolgálták, hogy Messiásként azonosítsák őt. (vö. Máté 11:2-6; János 2:23; 4:48; 5:36; 6:2,30; Csel 2:22) Ő az apostolait kiküldte, hogy tegyenek jeleket. (vö. Lukács 10:1,9,17)
De nem mindenki tett csodákat, mint pl. Barnabás, Jakab, és Silás sem. A Cselekedetek elején özönével történnek a jelek. A jó hír terjedésével szórványosabban fordulnak elő, majd egyre jobban ritkulnak, és fokozatosan elmaradnak. A Zsidókhoz írt levél szerzője már a maga idejében is mint múltról beszél róla.
„Akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett először. Azok pedig, akik hallották, megerősítették ezt számunkra. Isten pedig velük együtt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét.” (Zsidók 2:3-4)
Ezt a folyamatot Pál a férfiúvá válás ábrázolásával szemlélteti. A keresztény gyülekezet gyerekkorához tartoztak a szellem csodálatos adományai, melyek a kellő időben – a gyülekezet férfikorba lépő megerősödésekor - megszűntek. (vö. 1Korinthus 13:8-11) A gyülekezet csodatételei Isten áldásának bizonyítékaiként szolgáltak, és fontos isteni igazságok megtanítását célozták és nem kifejezetten orvosi ellátás célját!
MILYEN FORRÁSBÓL BUKKANNAK FEL ÚJRA A CSODÁK?
Pontosan a Zsidók 2:4-ben idézettt dolgok, jelek (sémeion); csodák (teras); és erők (dynamis) jelennek meg a 2Thessalonika 2:9-ben (ha más sorrendben is), ahol pedig a Krisztus második eljövetelét közvetlenül megelőző időszakról van szó. Eszerint azok a jelek, csodák és erők, amelyek a gyülekezeti korszak kezdetén jelen voltak, még egyszer előjönnek, csak éppen ellenkező előjellel.
Így teljesíti be bizonyos szempontból az un. karizmatikus mozgalom Isten Igéjét. Ha még soha nem hallottunk volna is ilyen pünkösdista jellegű áramlatokról, pusztán a bibliai jövendölések alapján fel kellene tételeznünk, hogy éppen ilyesmiknek kell jönniük, és széles körben elterjedniük. Csakhogy ezúttal a forrásuk nem Isten, hanem, (ahogy 2Thessalonika 2:9 egyértelműen kijelenti) a Sátán!
Azért is vannak ahányan annyifélék, és az Efézus 4:3 szerinti szent szellem egységét nem tudják felmutatni! Szakadásban vannak az első perctől kezdve, csak Magyarországon legalább egy tucat van belőlük, ami persze csöppet sem zavarja őket, hiszen magát mind igaznak tartja. Ahogy 2Korinthus 11:14-15 is mondja:
„De ez nem is csoda, hiszen maga a Sátán is elhiteti az emberekkel, hogy ő a világosság angyala. Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit tetteikkel megérdemeltek.” (Egyszerű ford.)
A CSODÁKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS FELTŰNŐ JELEI
Az Újszövetségben található gyógyulási csodák között egyetlen esetben sincs hívőkről szóló feljegyzés!
F.F. Bosworth: Krisztus a gyógyító – című könyvből vett idézetek:
„A beteg ember számára annak biztos tudása, hogy Isten meg akarja őt gyógyítani, az a „mag”, amelyet el kell vetni az elméjében és szívében… Ha valaki azokkal a hitet romboló szavakkal imádkozik, hogy „ha ez a Te akaratod”, valójában nem elveti, hanem kitépi a „magot”… Ha életet és gyógyulást akarsz nyerni Istentől, szánj rá időt, hogy megtaláld a Szentírásban azokat az Igéket, amelyek ezeket az eredményeket ígérik…Az Egyháznak többé nem szabad azzal a hitet romboló kifejezéssel imádkoznia a betegekért, hogy, ′ha ez a Te akaratod′”. (Kiadó: Hit Gyülekezete, l993. 17-18; 20; 63. oldal.)
Ezzel ellentétben Jézus első századi tanítványai maguk is szenvedtek bizonyos betegségekben, melyekből nem gyógyultak meg csoda útján. Maga Jézus is azt mondja: beteg voltam. (vö. Máté 25:36)
Pál apostol testi betegséggel bajlódott, és a Galata 4:13-ban így ír: „Hiszen tudjátok, hogy először beteg testtel hirdettem nektek az evangéliumot, és ti kiálltátok a próbatételt, amelyet testi állapotom jelentett számotokra. Nem vetettetek meg, nem utasítottatok el, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.”
Itt görög szövegben az asteneia szó szerepel, ami erőtlenséget/betegséget jelent. (vö. Apcsel 28:9)
Epafróditus(1) szinte a halálhoz közeli beteg volt, nem valami bűne miatt, de Pál mégsem gyógyította meg csoda által. (Filippi 2:25-30)
Timótheusnak(2) egy kevés bort ajánlott a gyomorbántalmaira, és nála (és Trófimusnál(3) sem alkalmazott csodagyógyítást. (1Tim 5:23; 2Tim 4:20)
Gájusnak(4) testi felgyógyulást kíván János, de itt sincs csodagyógyítás. (3János 2.)
Korunk hitgyógyítói miért nem ebben a szellemben tekintik a hívők betegségeit? Az a szellem, amely az I. században nem a hívők gyógyítására adta a gyógyítás ajándékát – most mégis ebből a célból adná? Vagy nem is ugyanarról a szellemről van szó? Bizony hogy nem!
Jézus a jelenlegi kegyelmi korszakban szellemi gyógyítást hozott számunkra, és nem fizikait.
1Pét 2:24 Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg.
Jak 5:14 Beteg-e valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében.
Jak 5:15 És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik neki.
1Kor 11:29 Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
1Kor 11:30 Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan. Nem fizikai alvásról van szó, sem nem fizikai betegségről
A MÁSIK TÉNYEZŐ, AZ EREDMÉNYESSÉG FOKA
A csodagyógyítók ezt egyértelműen a hittől teszik függővé. Az amerikai illetőségű Kenneth Hagin csodagyógyász mondja: „Kézrátételt gyakorlok a Gyülekezet fejének, Jézus Krisztusnak utasítására, és az érintkezés és átvitel törvényének engedelmeskedve. Kezeimmel való érintés segítségével árad át Isten gyógyító ereje… Ime!… Ha hittel fogadjátok, mindnyájatokat meggyógyít.” (Christianity Today, 1987. Júl.10. 50.old.)
De vajon a gyógyulni vágyó (magát kereszténynek valló vagy kívülálló – neki teljesen mindegy) hite jogos követelmény? Nem feltétlenül. Volt rá precedens, hogy Jézus tanítványainak a saját kishitűségük miatt nem sikerült meggyógyítaniuk egy epilepsziás fiút. (Máté 17:14-20)
Más alkalommal Jézus meggyógyított egy sántát, aki még azt sem tudta, hogy kicsoda Jézus. (János 5:5-9, 13) Letartóztatásának estéjén pedig meggyógyította a főpap szolgájának levágott fülét, noha ez az ember tagja volt az őt elfogni szándékozó csoportnak, mely azért jött, hogy letartóztassa. (Lukács 22:50-51) Bármilyen betegségről is volt szó, Jézus sohasem vallott kudarcot. Mindig sikeres volt és soha nem kért érte ellenszolgáltatást. (Máté 15:30-31; Lukács 6:19)
De az apostolok is ugyanilyen eredményesek voltak, amikor kicsinyhitűségük nem csorbította a szent szellem munkáját. (vö. Csel 5:15-16) Korunk csodagyógyítói viszont igen gyakran felsülnek, a gyógyulások sokszor csak átmenetiek, vagy pszichoszomatikus jellegűek és feltűnés hajkurászástól telítettek. Mintha a keresztény hitnek a legfőbb vonása lenne a testi gyógyulás.
De az igazi megmérettetésnél alul maradnak, hiszen a belőlük áradó szellem halottat támasztani nem tud, miként tudták ezt azok, akik valóban Isten szent szellemével rendelkeztek. (vö.2 Király 4:37; Lukács 8:54-55; János 11:43-44; Csel 9:40; 20:9-10)
AZ ÖRDÖG HALOTTAT TÁMASZTANI NEM TUD
Emlékezzünk csak vissza, hogy az egyiptomi fogság idején a fáraó mágusai még a botnak álcázott kígyóikkal utánozni tudták Mózes Isten által véghez vitt csodáját, de amikor a port tetvekké változtatta, ezt már ördögi trükkel megoldani nem tudták. (vö. 2Mózes 8:18) Felsültek, mint ahogy korunk karizmatikus hitgyógyítói is hasonlóképpen felsülnek a halott feltámasztás tekintetében, hiszen bennük „más szellem” munkálkodik. (vö. 2Korinthus 11:4)
Ha erről kérdezi őket valaki, akkor hímeznek-hámoznak, és előadják, hogy bizony van náluk halott feltámasztás. Hogy hol? Hát nem valamely városi kórház intenzív osztályán, hanem valami eldugott brazíliai falu nádkunyhójában, amiről persze (állítólag) videófelvétel is készült. Csak az nem világos, hogy miért kell ezért olyan messzire menni? Ha csak ott működik a 'szent szellem', akkor itt milyen szellem működik? Vagy talán inkább sehol sem a szent szellem működik?!
Nem véletlenül mondja Jézus a mai kor prófétálóinak, manipulatív ördögűzőinek, hatalmas csodatettek végzőinek:„Sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem ti, akik törvénytelenséget cselekedtetek!” (Máté 7:21-23, Káldi Neovulgáta)
Itt a görög anomia szó található, és Jézus ezt a csodatévő erő és kísérőjelenségei végzőire alkalmazza, vagyis semmi más okot nem hoz fel az elítélésükre, csak ezt. Hiszen Isten visszavonta karizmáit, amint azok betöltötték céljukat. (vö.1Korinthus 13:8) Isten csak í z e l í t ő t adott az eljövendő világ erőiből, ami nem tart kétezer éven át napjainkig. (vö. Zsidók 6:5)
PASSZIVITÁS ÁLTALI BEHATOLÁS
Mindegyik karizmatikus egyházi gyakorlatban közös cél, hogy a páciens váljon passzívvá, üresítse ki magát (lásd a természetgyógyászatban az önszuggesztióra való késztetést), hogy aztán a démon benne elvégezhesse a maga tisztátalanná tevő munkáját. Ennek egyik legfeltűnőbb jele a hanyattesés, amely a Bibliában az elbukást szimbolizálja. (vö.1Mózes 49:18; 1Sámuel 4:18; Zsoltárok 35:4; Ésaiás 28:13)
A karizmatikus gyülekezetekben külön felfogó embereket kellett állítani, mivel a (báránybőrbe bújt) pásztor tüzes érintésétől hanyatt dőlnek, mint a zsák. A mormonok első emberét, a vallásalapító Joseph Smidth-et is hanyatt döntötte a neki megjelent démon az erdei pusztaságon, amely helyről Jézus kifejezetten megmondta, hogy nem lesz megtalálható! (vö. Máté 24:26)
/De hogy azokon nincs hatalma az ördögnek, aki neki ellenállnak, bizonyítja, hogy egy rádiós riporternő elment a karizmatikus Krisztus szeretete egyház összejövetelére riportot készíteni, és amikor a pódiumon megjátszotta a spontán hanyatt esést, miközben feküdt, azt járt az eszében, hogy a magnójának nem esett-e valami baja? - Elhangzott a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában, 2009. szept. 12./
A Biblia is azt tanácsolja, hogy „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.” (Jakab 4:7, Káldi Neovulgáta)
De ugyanakkor a Biblia azt is világosan megmondja, hogy a szent szellem jelenlétében arcra borul az ember, és ezt a Szentírás más helyeken is megerősíti. „Amikor meghallottam a hangját, amint beszélt, szavának hallatára elájultam és elvágódtam arccal a föld felé.” (Dániel 10:9; vö. 1Korinthus 14:25; 1Mózes 17:3; 3Mózes 9:24; 4Mózes 16:22; 1Király 18:39; Ezékiel 1:28; Dániel 8:17; Máté 17:6; 26:39; Jelenések 7:11; 11:16)
Viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy legyünk éberek és józanok (1Thessalonika 5:6), nem pedig olyanok, akik nevetőgörcsöt kapva vonaglanak a földön, mint a karizmatikus gyülekezetekben szokás, akik ezt szent nevetésnek tartják, amit szerintük Isten ad nekik.
Csakhogy akiknek már megüvegesedtek a szemeik, azok nem nagyon ismerik fel magukról, hogy démonoktól megkötözöttek. És ha már belementek egy kézrátételes beavatásba, onnantól kezdve bábukká válnak, akiknek élőszavas utasításokat ad – szerintük az Úr -, az Úr szerint meg a démonok! (vö. Máté 24:24; 1Timótheus 4:1)
A karizmatikusok olyan messzire mentek már a saját nézeteik szerinti elvárásaikban, hogy szerintük nekik a testi gyógyulás alanyi jogon jár. Ezt bizonyítják F.F. Bosworth: Krisztus a gyógyító – című könyvből vett idézetek:
„A beteg ember számára annak biztos tudása, hogy Isten meg akarja őt gyógyítani, az a „mag”, amelyet el kell vetni az elméjében és szívében… Ha valaki azokkal a hitet romboló szavakkal imádkozik, hogy „ha ez a Te akaratod”, valójában nem elveti, hanem kitépi a „magot”…
Ha életet és gyógyulást akarsz nyerni Istentől, szánj rá időt, hogy megtaláld a Szentírásban azokat az Igéket, amelyek ezeket az eredményeket ígérik… Az Egyháznak többé nem szabad azzal a hitet romboló kifejezéssel imádkoznia a betegekért, hogy, ha ez a Te akaratod”. (Kiadó: Hit Gyülekezete, l993. 17-18; 20; 63. oldal.)
Ezek a rövid, de velős idézetek mutatják, hogy a karizmatikusok szinte kikotyvasztják a saját elvárásaikat a Bibliából. Már nem is bízzák Isten akaratára a gyógyulást, ha Ő esetleg akarja, mert – mi az hogy ha??? Isten nem ha akar, hanem biztosan akar!!! Gyakorlatilag Istennek diktálják (!) a gyógyítás ritmusát, ami egyenesen elképesztő.
Talán Krisztus nem úgy kérte: „Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazonáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!” (Lukács 22:42, Károli; vö. Máté 6:10) És a leprás nem úgy szólt Krisztushoz, hogy ha akarod, megtisztíthatsz engem?! (Máté 8:2) Hát akkor hogy merészel bárki is Istennek diktálni? „Holott ezt kellene mondanotok: ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.” (Jakab 4:15)
És mit akar, hogy mit cselekedjünk? Talán a hittestvérünk gyógyítását várja el tőlünk? Nem, hanem a betegsége esetén a meglátogatását, a többi pedig az Isten dolga! (vö. Máté 25:36,40)
Ami pedig a nyelveken szólást illeti, az sem Istentől van, és ez is bizonyos. Pál a nyelveken szólás célját így határozza meg: „A törvényben meg van írva: „Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám”, ezt mondja az Úr (YHVH). Úgyhogy a nyelveken való szólás jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek…” (1Korinthus 14:21-22, MBT. ford.)
Vagyis az Isten szavát kigúnyoló, a Krisztust el nem fogadó zsidó nemzet számára volt az ítéletnek a jele! (vö. Ézsaiás 28.rész; Csel 13:41)
I.sz. 70-ben az ítélet végrehajtatott, a jel célja akkor beteljesedett, és onnét nincs tovább nyelveken szólás Istentől. (vö. 1Korinthus 13:8) Hogy épülni lehetett belőle, mint Istent dicsőítő imából, ez kézenfekvő! (1Korinthus 14:4,15; Csel 2:4,8)
De nem ez volt a fő célja, mint ahogy a karizmatikusok szerint ma ez a célja, meg hogy őket igazolja. Isten a fület sem elsősorban azért teremtette, hogy rátegyük a szemüveget, hanem hogy az Ő szavát meghalljuk, sem nem hogy megnőjön a fülünk a sok hazudozástól! (vö. Példa 20:12; Jakab 1:19; Zsoltárok 5:7)
Nagyon meggondolandó tehát, ne hogy valaki az ördög bábujaként a hazugság atyját szolgálja ki, míg magát a világosság szolgájaként állítja be, miközben a hazugság szócsöveként szolgál. Az ilyen tévelygő ember önmagát zárja ki Isten országából! (vö. János 8:44; 2Korinthus 11:13-15; Jelenések 22:15)
¤ ¤ ¤ ¤ ¤
A NYELVEKEN SZÓLÁS RÉSZLETES MAGYARÁZATA
A nyelveken szólás az ókori hitetlen zsidó nép számára volt az ítélet jele, ami 70-ig volt érvényben, amikor a római seregek elpusztították Jeruzsálemet és a templomot, onnantól kezdve nem jelent jelet és Istentől nem működik! Tehát ósz-i próféciát teljesített be a nyelveken szólás az I. században. Beteljesedése után nincs több funkciója a nyelveken szólásnak.
Pál világosan mondja, hogy a hitetlen zsidóknak a jele, akik Jézust nem fogadták el!
1Kor 14:21 A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr. 1Kor 14:22 A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek.
A törvényben meg van írva, tehát a törvény érvényessége alatt (ahol Jézus is született - Gal 4:4 - nem feltétlenül a Mózes 5 könyvéről van szó, hanem a törvény szövetség érvényességének ideje, hatálya alatt), hogy idegen nyelven fog szólni a HITETLEN zsidó néphez, akik kigúnyolták Isten üzenetét.
Az I. századi nyelveken szólás jele ahhoz kapcsolódott, hogy Isten letette a szegletkövet, és aki hisz benne, nem szégyenül meg, de aki nem hisz, ítéletre kerül. Ott mondja, hogy majd leteszi a szegletkövet. Ezzel összefüggésben olyan dolgot tesz, amit a zsidók nem hinnének, hogy bekövetkezik.
Figyeld meg az összefüggéseket:
Ézsa 28:11 Mert dadogó ajakkal és idegen nyelven szól e néphez
1Kor 14:21 A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr.
Ézsa 28:16 Ezért így szól az én Istenem, az ÚR: Íme, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal. Aki hisz, az nem fut el!
Apcs 4:11 Ez az a kő, amelyet ti mint építők megvetettetek, és amely mégis szegletkővé lett.
Ézsa 28: 21 Mert fölkel az ÚR, mint a Perácim hegyén, és megharagszik, mint Gibeón völgyében, hogy véghezvigye munkáját, amely szokatlan lesz, és megcselekedje dolgát, amely hallatlan lesz.
Apcs 13:41 Lássátok meg, ti gúnyolódók, csodálkozzatok és semmisüljetek meg, mert én olyat teszek a ti időtökben, amit el se hinnétek, ha valaki mondaná nektek!
Mi ennek a lényege? Pál idejében, a zsidó rendszer ítélete, bukása előtt /i.e. 70/ a keresztény gyülekezet megkapta a ny. szólás ajándékát, amit Ézsaiásnál a törvényben olvashattunk, és le lett téve a szegletkő, Jézus meghalt a megváltás érdekében. Tehát a zsidók ismerjék fel az idők jeleit, hogy most jön az, amit nem hinnének, hogy engedi Isten a templomot lerombolni mert közel van a zsidó rendszernek a vége.
Ennek a rendszerváltásnak volt a megelőző jele a ny.szólás képessége, aminek akkor a gyülekezetben rendben kellett történnie, ezt koordinálja Pál, hogy hogyan csinálják. De miután 70-ben bekövetkezett a zsidók ítélete, a ny.szólás betöltötte a célját és megszűnt. Utána Isten már nem adta meg:
1Kor 13:8 A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
(Megszűnnek a karizmák!) Egyébként is csak ízelítőt kaptak a csodák képességének gyakorlásából.
Zsid 6:5 És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit.
A nyelveken szólás egy Istent dicsőítő ima volt, amiből lehetett épülni, ha volt magyarázó, de nem emiatt adta Isten.
1Kor 14:14 Mert ha nyelveken imádkozom, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen.
1Kor 14:15 Akkor mit tegyek? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.
Pünkösdkor az Isten nagyságos dolgainak a nyelveken való tolmácsolása is Istent dicsőítő ima volt.
Apcs 2:4 És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nekik szólniok.
Apcs 2:5 Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
Apcs 2:6 Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
Apcs 2:7 Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem galileusok-e ezek mindnyájan, akik szólnak?
Apcs 2:8 Mimódon halljuk hát [őket], ki-ki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk?
Apcs 2:11 Krétaiak és arabok, halljuk amint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
Az Isten nagyságos dolgainak a felsorolása Mária esetében is olvasható:
Luk 1:49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
A nyelveken szólás nem rejtett prófécia volt, sem nem üzenet, mivel ezek embereknek szóló dolgok, de a nyelveken szólás nem embereknek szólt.
1Kor 14:2 Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez, mert senki sem érti, hanem lélekben szól titkos dolgokat.
1Kor 14:3 Aki pedig prófétál, emberekhez szól, épülésre, vigasztalásra és bátorításra.
Az örömüzenet /vagy feltételezett prófétálás/ más nyelveken való szólása kifejezetten embereknek szól, és mivel a nyelveken szólás nem emberekhez szól, nem is lehet a prédikálás vagy a prófétálás eszköze. A prédikálás, mint a jó hír hirdetésének parancsa mindenkinek szólt:
1Pét 2:9 Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
Nem rendelkezett mindenki a nyelveken szólás képességével.
1Kor 12:30 Avagy mindnyájuknak van-e gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-e nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-e?
Mondhatja valaki, ha a ny. szólás építi az embert, arra ma is szükség van, így miért ne lehetne ma is ny. szólás ebből a célból? Ugyanez másként, ha a nap ma is lebarnítja az embert, miért ne lehetne a nap létezésének a célja, hogy az ember lebarnuljon általa? Csakhogy a nap nem abból a célból lett teremtve, hogy az ember lebarnuljon, a ny. szólás sem abból a célból adatott, hogy az ember építse magát, vagy a hallgatóit. Épülhetett éppen, de nem az volt a célja, hanem jelül szolgált.
1Kor 14:4 Aki nyelveken szól, magát építi; de aki prófétál, a gyülekezetet építi.
A ny. szólás ajándékával Isten azt is kifejezte, hogy támogatja a keresztény gyülekezetet, hogy épüljön.
1Kor 12:28 És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.
Ef 4:11 És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
Ef 4:12 A szentek tökéletesebbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:
A férfikorra való eljutást Pál kiábrázolta, minekutána az ajándékok betöltötték rendeltetésüket és ezzel Istentől megszűntek adatni.
1Kor 13:8 A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
1Kor 13:9 Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
1Kor 13:10 De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
1Kor 13:11 Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
Mire következtethetünk? Talán hogy a csodás karizmák valamilyen formában folytatódnak, vagy folytatódni fognak a történelem során?
Azt egy kereszténynek tudnia illik, hogy amikor Jézus a világrendszer befejezése előtti közvetlen idők jeleit említette, többek között ezt mondta:
Máté 24:24 Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.
Azt is tudni illik, hogy a karizmatikus mozgalmon kívül fent említett szemfényvesztő csodákat semelyik keresztény egyházban nem tesznek, feltéve, ha nincsenek kapcsolatban a karizmatikus mozgalommal. Ha igen, akkor ott is felbukkannak – azok a csodák, amik azért számítanak különleges jeleknek, mivel Isten az I. század végén, az apostolok halálával /rendeltetésük bevégeztével/ beszüntette azokat. Ha nem szüntette volna be, akkor teljesen természetes volna, hogy a kereszténység berkein belül létezik a csodatevés, immár kétezer éve. Csakhogy az újra felbukkanásuk, és eredetük a feltűnő:
"hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek",
mert hogy a szellemvilágból, Sátántól és démonaitól erednek! Hogy újra előjönnek Jézus 2. eljövetele előtt, ez azért lehet a hamis próféták jele, mármint a jelek és csodák /feltűnő karizmatikus jelenségek/, mivel Istentől már nincsenek. Ha nem vonta volna vissza Isten, természetes volna, hogy ilyesmik történnek, de pont hogy nem természetes, mivel Sátán ereje van mögöttük!!!
Rendkívül fontos annak megértése, hogy mit jelent a hamis próféták felbukkanása.
Máté 24:11 És sok hamis próféta támad, akik sokakat elhitetnek.
Jézusról is olvassuk:
Luk 7:16 És elfogá mind azokat a félelem, és dicsőíték az Istent, mondván: Nagy próféta támadt mi köztünk; és: Az Isten megtekintette az ő népét.
Ez azt jelenti, hogy van egy kezdete a prófétakénti fellépésének, mint a hamis prófétáknak is, és a nagy jelek és csodák tevése ehhez a felbukkanáshoz van kötve.
Ha az apostolok idejétől kezdve Jézus második eljöveteléig folyamatosan adatott volna a karizmatikus hátterű nagy jelek és csodák képessége, akkor természetes volna a csodák tevése, és akkor nincs benne semmi feltűnő, nem lehetne a Jézus második eljöveteléhez kapcsolódó jelek egyik feltűnő jelensége. De éppenhogy az benne a különleges, hogy egyszer csak előjönnek ezek a hamis hátterű csodatévők.
Jézus azonban leleplezi őket. Ugyanakkor Pál is, és annak hátterét feltárja.
2Thessz 2:8 És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;
2Thessz 2:9 Akinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
2Thessz 2:10 És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, akik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő üdvösségükre.
Láthatjuk, hogy Sátán ereje által van a csoda, és nem az van, hogy Istentől is meg Sátántól is. Ha feltűnő jel, akkor az Ördögtől van, hogy fel lehessen ismerni. Ilyen dolgokat /prófétálás, ördögűzés, hatalmas csodatettek nyelveken szólások/ egyértelműen a hamis szellem által munkálkodók cselekszenek, hiszen pontosan maga Jézus sorolja ezeket a dolgokat /a csodatévő erő kísérő jelenségeit/ törvénytelennek!!!
Ezt mondja:
Máté 7:22 Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben?
Máté 7:23 És akkor vallást teszek majd nekik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
Az egész karizmatikus mozgalom mögött a Sátán áll, Istentől semmiféle nyelveken szólás nem adatik senkinek /a célját betöltötte 70-ben/, ha ugyanazok a karizmák ma is léteznének, halottakat is kellene támasztaniuk, mint az első században.
Máté 10:8 Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.
Minden karizmának egyszerre együtt kellene működnie, de a halott támasztásra az Ördögnek nincsen ereje, azt azért nem propagálják a karizmatikusok, abba becsődölnek.
Németh Sándor, Kenneth E. Hagin és a hasonszőrűek csak a földre döngetik a félrevezetetteket, és miközben a démoni erőtől a földön vonaglanak, azt mondja nekik a Sátán embere, hogy ez az Isten munkája. Az egész karizmatikus és pünkösdi mozgalomra a tévelygés ereje, a Sátán ereje van bocsátva, ami az Isten ítélete rajtuk!!!
Nem létezik más karizmatikus hátterű csodatevés csak a karizmatikusoknál és ahol ezek az erők mozognak ott van mögöttük a sátán. A karizmatikus mozgalom arra hívatott, hogy „akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban” – azokat begyűjtse.
Ha karizmatikus szimpatizáns vagy, oda is tartozol, mert nincs igazi kapcsolatod Istennel, nem rendelkezel a szent szellemével, hogy meglásd a különbséget igaz és hamis között. Ha ebből nem ismered fel, akkor rajtad van a tévelygés ereje!
A szent szellem Isten ajándéka, hogy megértsük a Jézus tanítását.
Luk 11:13 Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik.
1Kor 2:12 Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk.
1Kor 4:5 Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg el nem jő az Úr, aki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dicsérete.
Jézus leplezte le Sátán hamis mesterkedéseit. Ennek lényege:
- Ma csak és kizárólag Sátántól van nyelveken szólás, és megint csak az ítélet jeleként!
¤ ¤ ¤ ¤ ¤
Hasonló témájú anyagok:
McArthur: Karizmatikus káosz (Baptista Kiadó, 1992);
