Jefte lányának feláldozása

 

„Fogadalmat tett Jefte az ÚRnak, és ezt mondta: Ha valóban kezembe adod az  ammóniakat, akkor bármi jön ki elém házam ajtaján, amikor békességgel visszatérek az ammóniaktól, az ÚRé lesz az, feláldozom égőáldozatul.” (Bírák könyve 11:30-31, MBT ford.)

Az ateisták felhozzák Jefte esetét, aki lányát égőáldozatul adta Istennek. (Bírák könyve 11.) A szöveg nem mondja ki egyértelműen, hogy Jefte valóban megöli őt. Izraelben nem ismertek emberáldozatokat. Sőt, azon fel is háborodtak, ha láttak ilyet! (Vö. 2Királyok 3:27) Hanem felajánlja Isten szolgálatára, feltehetően egy életen át dolgozni ment egy YHWH-nak szentelt szentélybe. Ebben az esetben az apa és lánya által végzett siránkozás /a szüzessége miatt/ kizárja a szó szerinti áldozatot.

Miért nem siránkoztak az elkerülhetetlen eleven elégetés elviselhetetlen fájdalmának reá váró elszenvedése miatt, az inkább indokolt lett volna?! 

De nem ez történt, hanem a szüzességét „siratta! "... hogy sírjak szüzességemen” (Bírák 11:37) 

Jefte lánya arra biztatja apját, hogy tartsa be a fogadalmát, és még csak nem is félt. Emiatt ment a hegyekbe, de miért nem maradt a családjával, ha tényleg halálra szánta magát? /Nem beszélve arról, hogy Jefte nem áldozhatta fel leányát Istennek, mert a Tóra kultikus szabályai csak hímek feláldozását engedték meg (vö. 3Móz 22:18-19)/.

A Bírák 11:39 vers azt mondja: „És a két hónap elteltével visszatért atyjához, és betöltötte az őfelőle való fogadást, amelyet tett, és ő [soha] nem ismert férfiút.”  Ez a megfogalmazás esztelen és szívtelen lenne, ha meghalt volna, de helyénvaló, ha a tabernákulumban /sátorszolgálat/ végzett szolgálatot végzi. Továbbá „esztendőnként elmentek az Izrael leányai, hogy dicsőítsék a gileádbeli Jefte leányát esztendőnként négy napon át.” (11:40) Ez lett volna a helyzet, ha önként felajánlja magát áldozatul egy pogány szertartáson, nyilvánvalóan megsértve Isten akaratát? Aligha!  Egy haláleset miatt senki sem gyászol élete végéig. Itt meg folyamatos, hosszan tartó, évenként ismétlődő dicsőítésről olvashatunk.

Mert éppen hogy dicsőséget érdemelt, hogy vállalta Isten odaadó szolgálatát a magánélete feláldozása árán. És hogy apjának ne kelljen szégyenkeznie a vállalt esküje miatt, ha netán nem tartaná be. De nagyobbra tartotta az Isten által adott győzelmet, mint hogy neki végleges cölibátusba kell mennie. Hogy mit jelentett a gyerek egy nőnek, mutatja - Rachel követeli Jákobtól: "Adj nekem gyerekeket, különben meghalok!" (1Mózes 30:1) Ettől elesni érthető hogy siránkozást váltott ki Jefte lányából.

Továbbá  ő Jeftének egyetlen gyermeke volt, és annak elvesztése leginkább őt érinti. Lásd: „Amikor meglátta, megszaggatta ruháját, és így szólt: „Ó, leányom, balszerencsét hozol rám!” (Bírák 11:35) A leányára váró pokoli kíntól való félelem fel sem merül. Hanem a magára maradás elkerülhetetlen ténye, mivelhogy saját fogadalma az Úrnak szentelt nőként életre szóló cölibátusra kényszeríti lányát. Elvesztése minden hosszú távú családi vagy dinasztikus szándék végét jelentené, esetleges társadalmi megbélyegzést, amellyel Jefte rendelkezhet. Elég csak emlékeznünk arra, hogy Ábrahám kétségbeesett, hogy nem lesz gyereke (1Móz 15:2) A házasság és a gyermekvállalás az ókori Izraelben Isten áldásának jele volt (1Mózes 1:28; Zsolt 127:4-5; Példabeszédek 18:22).

Az 5Mózes 12:29-31 írja: „Ha majd kiirtja Istened, az ÚR azokat a népeket onnan, ahova bemégy, hogy elűzd azokat magad elől, és ha elűzöd őket, és a földjükön laksz, vigyázz, hogy tőrbe ne ess, azokat követve, akik kipusztultak előled. Ne kérdezősködj isteneikről, és ne mondd: Hogyan tisztelik ezek a népek az isteneiket? Én is úgy akarok tenni! Ne tégy úgy az ÚRral, a te Isteneddel, mert azok csupa olyan dolgot tettek isteneik tiszteletére, ami az ÚR előtt utálatos, és amit gyűlöl. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek.” (MBT ford.)

A kánaániakat elítéli Isten, de maga elvárná ezt? Egyáltalán nem! Az emberáldozat gondolata „Istennek még csak meg sem fordult a fejében”. (Vö. Jeremiás 32:35; Ézsaiás 57:5; Zsoltárok 106:37) De milyen alapon mondaná ezt, ha Ábrahám fiát és Jefte lányát is erre a sorsra szánta volna korábban? Ki van zárva! Egyébként is tudta, hogy milyen fogadalmat tett Jefte, tehát elháríthatta volna a lánya elsőkénti kijövetelét, ha tényleges tűzáldozat esete merült volna fel, de nem tette!

Hanem a Jeftéről és lányáról szóló beszámoló példaként szolgál számunkra, hogy ne tegyünk elhamarkodott fogadalmat, felajánlást vagy esküt! „Mikor Istennek fogadást teszel, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. Amit fogadsz, megteljesítsd! Jobb hogy ne fogadj, hogy nem mint fogadj és ne teljesítsd be.” (Prédikátor 5:4-5)  „Uram, ki lakhat a te sátorodban? Ki lakhat a te szent hegyeden? … aki a saját bántására esküszik, és nem változik meg ” (Zsoltárok 15:4; vö. Máté 5:37; 11:36-37). Mivel a mi okulásunkra íratott meg a Biblia történelmi beszámolója, nyilván nem valódi tűzáldozatról tudósít, mert az elrettenti az embert, de az ateisták pont erre utaznak, hogy elrettentsék az embereket Istentől, és ennek érdekében bármit képesek kiforgatni a Biblia szövegösszefüggéseiből.

Végül egy maroknyi etikai megjegyzés:  az ateistáknak miért probléma, hogy Jefte megölhette a lányát? Hiszen az ateisták világnézetében nincs alap a végső és abszolút etikára. Csak az erkölcsi relativizmust vallják, mert véleményük szerint mi csak egy véletlenszerű sejthalmaz vagyunk, semmiben sem különbözünk a rovarnak vagy növénynek nevezett sejtcsoporttól. Bizonyos körülmények között az ateisták még maguk is meggyilkolnak vagy megengedik a gyilkosságot, például a kommunista bűnözők, akik több tízmillió áldozatért felelősek a huszadik század véres történelmében. Szóval micsoda probléma nekik, hogy meggyilkolják Jefte lányát, aki régen élt valahol a Közel-Keleten. Az ördög selyembe öltözött, és misére hív, önkéntes szószólója pedig az ateista kántor.

Az Amálekiták ítélete és tanulságai

 

Ateista felvezetés

Akik szó szerint értelmezik a Bibliát, hogyan képesek ilyen gonosz, kegyetlen istent imádni, aki a népirtó parancsaiban külön kérte a gyerekek meggyilkolását is? (1Sámuel 15:5)

Ez némelyeknek komoly problémát jelent Isten jóságának megértésében. És ha valaki nem hajlandó elfogadni valamit, amiről úgy gondolja, hogy ütközik a logikájával vagy az igazságérzetével, nemhogy nem oldja meg a problémáját, hanem számára még több ellentmondáshoz vezet. Pl. a „Van Isten? – A vallás nagy illúziója” című könyvében Richard Dawkins arra a következtetésre jut, hogy Izrael gyermekei „etnikai tisztogatást” hajtottak végre. Vizsgáljuk meg, mennyire jogos ez a következtetés?

Az idézett történetben szereplő Amálekita nomád törzs számára Izrael nem jelentett veszélyt, hiszen nem akarták elfoglalni a földjüket. Ennek ellenére hátulról támadták meg Izraelt, amikor éppen befejezték az átkelést a Vörös-tengeren, a legsebezhetőbb helyzetben voltak és Izrael háborúba szállt velük. Izrael kénytelen volt megvívni legelső csatáját, életükért küzdött az Amálekiták ellen, Mózes vezetésével. Ez valamennyire ábrázolja, hogy milyenek lehettek az Amálekiták módszerei.

A gyengéken ütöttek rajtuk, őket ölték meg és zsákmányolták ki. Emiatt és sok más bűnük miatt Isten megfogadta, hogy eltörli őket az ég alól „És monda az Úr Mózesnek: Írd meg ezt emlékezetül könyvbe és add tudtára Józsuénak, hogy mindenestől eltörlöm Amálek emlékezetét az ég alól. És építe Mózes oltárt … és monda: Megesküdött az Úr, hogy harca lesz az Úrnak Amálek ellen nemzetségről nemzetségre.” (2Mózes 17:14-16) Istenben nem volt igazságtalanság, amikor ezt parancsolta.

Az előzmények:

„… és tábort ütének Refidimben. De a népnek nem vala inni való vize… És szomjúhozik vala ott a nép a vízre… Miért hoztál ki minket Egyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat?… És az Úr monda Mózesnek: Eredj el a nép előtt és végy magad mellé Izrael vénei közül; pálcádat is, mellyel a folyót megsújtottad, vedd kezedbe és indulj el. Íme én oda állok te elődbe a sziklára a Hóreben, és te sújts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép… Eljöve pedig Amálek és hadakozék Izrael ellen Refidimben.” (2Móz 17:1,3, 5-6, 8)

[De egyéb alkalmakkor is hadat viseltek ellenük:

Izraelnek sok háborúja van Mózes és Saul kora között, de egyszer sem támadják meg az Amálekitákat. Az Amálekiták azonban többször is megtámadják Izraelt. Engesztelhetetlen gyűlöletüket nemcsak Refidimnél juttatták kifejezésre, hanem akkor is, midőn az izraeliták benyomultak az ígéret földjére: vö. 4Mózes 14:41-45.

A Bírák 3:13-ban csatlakoznak a moábitokhoz Izrael megtámadásában. A Bírák 6:3-ban lerohanják Izraelt, „amikor az izraeliták elültették a termésüket”, és a midiánitákkal együtt „felfalják a föld termését… és nem hagynak élelmet Izraelben, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat” (6:4). Később a 6. és 7. Bíráknál ismét megtámadják őket, és Gedeon megküzd velük. A Zsolt 83:8 az Isten népe ellen szervezkedők között említi. Körülbelül 1000 évig folyamatosan fenyegették Izraelt. Az Amálekiták megmutatják, hogy nemzedékről nemzedékre háborúban állnak Izraellel és Istennel.]

„Megemlékezzél arról, amit Amálek cselekedett rajtad az úton, amikor Egyiptomból kijöttetek: Hogy reád támadt az úton, és megverte A SEREGNEK UTOLSÓ RÉSZÉT, MIND AZ ERŐTLENEKET, AKIK HÁTUL VALÁNAK, amikor magad is fáradt és lankadt voltál, és nem félte az Istent. Mikor azért megnyugtat majd téged az Úr, a te Istened, minden te körös-körül lévő ellenségedtől azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, hogy bírjad azt: töröld el Amálek emlékezetét az ég alól; el ne felejtsd!” (5Mózes 25:17-19)

Kik voltak hátul? Nők /köztük terhes nők/, gyerekek és idősek. Fáradtak és szomjasak. Saul király, aki nem hajtotta végre maradéktalanul Isten parancsát, mondja: ”És felele Saul Sámuelnek: Én bizonyára hallgattam az Úr szavára, és azon az úton jártam, amelyre engem az Úr elküldött; és elhoztam Agágot, az amálekiták királyát, és az amálekitákat elpusztítottam.” (1Sám 5:20) … „Sámuel pedig monda: Hozzátok ide előmbe Agágot, Amálek királyát. És elméne Agág kényesen ő hozzá, és monda Agág: Bizonyára eltávozék a halál keserűsége. És monda Sámuel: Miként a te kardod asszonyokat tett gyermektelenekké, úgy legyen gyermektelenné [minden] asszonyok felett a te anyád! És darabokra vagdalá Sámuel Agágot az Úr előtt Gilgálban.” (1Sámuel 5:33-34)

Istennek joga van ítélni! Isten mindenható és mindentudó. Nem mi. Amikor akar valamit, akkor tudja, mi a legjobb, mert Ő MINDENT tud. Ő maga az erkölcsi mérce, tehát parancsai nem önkényesek, hanem jó és tökéletes jelleméből fakadnak. Mi még magunkat sem ismerjük. Mennyivel inkább embertársaink életkérdéseiben dönteni!

Amit Ő parancsolt, az egy háborús cselekmény egy olyan konfliktusban, amelyet nem az izraeliták indítottak el, és amelyet soha nem sikerült tárgyalásokkal megoldani. Itt Izráel az isteni büntetés eszköze volt. Végeredményben Isten ítélete az Amálekiták tettén alapult.

Isten teremti a törvényt, de Őt nem feltétlenül köti a törvénye. Például a kormányok pénzt nyomtatnak, de mindenki másnak tilos pénzt nyomtatni! Ugyanazok a szabályok érvényesek, amikor a Rendőrség indokolt esetben betöri egy ház ajtaját, amit civilek önkényesen nem tehetnek, mert magánlaksértést követnek el. /Btk. 221. §/ Bárki milyen objektív mércével ítéli el Istent a Bibliában, miközben pl. azokat nem, akik évente milliókat ölnek meg abortusszal?!

Érdekes, hogy amikor gonosz van a világon, legyen szó Hitlerről és a nácikról vagy az ISIS-ről, az ateisták gyorsan felteszik a kérdést, hogy miért nem távolítja el Isten a gonoszokat?! De amikor Isten a gonoszokat /400 év kegyelmi időszak után/ kigyomlálja, az ateisták gyorsan hibáztatják őt. Egy egész népirtás?! Milyen Isten az ilyen?

Ha az Ószövetséget olvassuk, azt látjuk, hogy Isten mérhetetlenül türelmes; mindig újabb és újabb esélyt ad. Amikor Isten meg akarja büntetni Sodomát és Gomorát, akkor Ábrahám elkezd egyezkedni az Istennel az ott lakók nevében, és Isten beleegyezik, hogy megkíméli a várost, ha csak 10 igaz embert talál is az egész városban. Jónás prófétát elküldte Isten Ninivébe, a babiloniak hatalmas városába, hogy hirdesse meg ítéletét, akkor a niniveiek furcsa mód észbe kaptak és bűnbánatot tartottak. Jónás számon kérte az Úron a beígért ítéletet, de Isten megkímélte őket, mondván annyi ember és gyermek van ott, és sok állat, akiket szán.

Istenben nincs etnikai gyűlölet egyetlen nemzet iránt sem!

Isten 400 évet adott az Amálekitáknak, hogy megváltozzanak, mivelhogy egyébként is visszataszítóak voltak kultúrájukat tekintve: Démoni pogány isteneik vérre szomjaztak. Molok, pogány isten szobra előtti oltáron égették el gyermekeiket, áldozatként. Ezek az atrocitások azonban nem zavarják Isten mai ellenségeit, akik gyilkossággal vádolják az ószövetségi Istent. Nem zavarják őket sem a kánaániak, sem a későbbi görögök ^{1., 2.}, stb. emberáldozatai. Hanem zavarja őket, hogy Isten megparancsolta ezeknek a /kánaáni/ cselszövő nemzeteknek a kiirtását. Azonban kánaániak kiirtásának nem etnikai, hanem teológiai és erkölcsi indítékai voltak.

Egy neves archeológus (W.Allbright) egyszer úgy írta le az Amálekiták hitrendszerét, mint a legelfajultabb vallást, ami valaha létezett. Ezért hát pusztulások több szempontból is annak volt a learatása, amit ők maguk vetettek el. Elpusztításuk nem önkényes gyilkosság volt, amely ellenkezik Isten természetével és törvényeivel, hanem inkább összhangban van Isten természetével. (Vö. 3Móz 18:21)

„Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz neki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat.” (1Sámuel 15:3)

Az elsődleges ok, amiért meg kellett büntetni őket, az az, hogy ez a nép romlott és gonosz volt.

Amáléknak nem volt erkölcse, és nem félt Istentől. Isten az örökkévalóság szemszögéből látja a dolgokat, tudta, milyen rövid és hosszú távú következményekkel járna, ha Izrael nem semmisíti meg teljesen az Amálekitákat.  Nem azért parancsolta meg a kiirtását, mert kegyetlen volt, hanem azért, hogy a jövőben ne történhessen meg még nagyobb gonoszság.

Jellemző, hogy az izraeliták volt hogy NEM HALLGATTAK Istenre, és megsajnáltak egyes népeket, akiknek a kiirtását rendelték el, aminek következtében elszenvedték a következményeket. A következmény pedig az volt, hogy Isten az ellenségeik kezébe adja őket, mert ők is pogányok lettek.

Ezt megelőzendő, miért parancsolja Isten az ártatlan gyermekek halálát? A gyerekek nem ártatlanok ( Vö. Zsoltárok 51:5, 58:3). Felnőve ezek a gyerekek támogatják szüleik rossz gyakorlatát és vallását, mert hiszen erre vannak tanítva. A pogányokról mondja Isten: „… amint megtanították népemet megesküdni a Baálra...” (Jeremiás 12:16), mennyivel inkább a saját fiaikat!

[Az Istent káromló hitetlen nem tesz különbséget Baál és az igaz Isten imádata között, ha neki Baál engedi meg a szabadon duhajkodás liberális életvitelét, rajongva kap az alkalmon. A Baál pedig a mai kor emberének az a tudomány, amely a matériának áldoz, azt dicsőíti. A hézagok isteneként a véletlen és időtényezők szerencsés együttállásától eredezteti az univerzumot átszövő, intelligenciát tükröző létfunkciók teljes skáláját.

Repertoárjuk szerint minden létezők önszerveződők, önmaguktól, önmaguk által léteznek – csak az unintelligens kritikájuk információtartalmát kell nekik összeszervezniük, mert az istentagadásra a holt betűk sem hajlandók maguktól. Úgy látszik a nyers anyag csak az univerzum spontán felépítésére vetemedik, istenkáromlásra nem. Abba be kell segíteniük az ateistáknak!]

Káldi fordítás lábjegyzete mondja: ”A csecsemők is halált érdemlettek, mert bűnben fogantattak; ámbár rájok nézve a halál inkább jótétemény volt, mint büntetés, mert az által jobb sors várakozott rájok, melyet el nem nyerendettek, ha életökben atyáik nyomdokait követték volna.”

Isten megtiltotta Izraelnek, hogy más szomszédos népeket, például Moábot és Ammont (5Móz 2:9, 19), valamint Edomot (5Móz 2:4, 23:7) meghódítsa, jóllehet Edom korábban megtagadta, hogy segítsen Izrael fiainak. Isten nem parancsolta, hogy minden, a Bibliában leírt háborút kezdeményezzenek. Fontos megérteni, hogy a Bibliában leírtak nem feltétlenül azt jelentik, hogy Isten akarta – sokszor Izrael királyai népük és saját maguk ellen döntöttek, Isten akarata ellenére. Míg a Bírák könyve és Dávid király napjaiban (stb.) leírják a háborúkat, a Szentírás nem dicséri ezeket a háborúkat, hanem csak a létezésük tényére kívánja felhívni a figyelmet.

Tehát a parancs nem az akkor élő világ összes nemzetére vonatkozott, holott Isten Izraellel végigverhette volna a Föld összes akkor élő népét, hiszen ellene senki nem képes megállni. De a célja nem a hódítás volt, hanem hogy Izraelben elhozza a Megváltót az egész világ engedelmes emberei számára – függetlenül attól, melyik néphez tartozik.

„De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza.” (Mikeás 5:2, katolikus f.)

Izrael Isten választott csatornája volt az áldásnak az egész világ számára. Valójában Amáléknak is volt lehetősége ott lenni, mivel Ézsau leszármazottja. Ézsau azonban lemondott az áldásáról, és egy tál levesre cserélte, és Amálek folytatta ezt. Úgy döntöttek, hogy éppen azokat az eszközöket fogják ellenezni, amelyeket Isten választott, hogy megáldja őket és minden más nemzetet.

Sorsuk intő példaként áll minden olyan teremtett lény előtt előtt, aki balgán úgy gondolná, hogy Isten elvégzett terve ellen felfuvalkodhat, vagy aki vakságában átkozná azt, akiben /Ábrahámban/ Isten a világ minden nemzetét megáldotta: „Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (1Mózes 12:3).

Isten az, Aki életet ad AJÁNDÉKBA. Az ajándék pedig olyasvalami, ami NEM JOGA annak, aki kapja. Az életünket /és minden mást/ Istentől kaptuk ajándékba, nincs jogunk bármit is számonkérni a saját szubjektív értékítéletünk alapján! Ő „nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nekünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.” (Apcs 14:17)

Az embernek van választása: vagy elhordozza Isten pusztító haragját a bűn miatt, vagy pedig felismeri Isten tervét arra vonatkozóan, ahogy megkíméli saját haragjától. Mindenki számára ott van Krisztus, akibe bele lehet kapaszkodni, aki minden bűnünkért és vétkünkért kifizette az adósságot. Krisztus szenvedése és halála nem bosszú, hanem a szerető áldozat cselekménye. Ezt fogadtuk el, és ezért kell ezt hirdetnünk annak, aki még nem fogadta el.

Valaki felvethetné, Isten miért nem akadályozta meg, hogy hátba támadják Izraelt? Megtehette volna, hogy kérubokat állít lángoló pallosokkal a nép köré, és senki nem merte volna még megközelíteni sem őket. A válasz erre az, Isten szabad akaratot adott mindenkinek, hogy azzal élhessen, természetesen az alapvetően mindenkit jóra ösztönöző beépített lelkiismeretével összhangban, és nem azzal ellentétesen. (Vö. „Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívükbe,..” Róma 2:15)

Ha mindenkit úgymond steril környezetbe helyezne, senki nem tehetne önként sem jót, sem rosszat, hanem mintegy bábuként viselkedne. De nem is okulna senki semmiből, hanem minden történés monoton egyhangúságból állna. A cél azonban nem ez, hanem a dolgokkal való tudatosan helyes élésre való nevelés, nem pedig az azokkal való visszaélés. „Mindezek pedig példaképpen estek rajtuk; megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett… Amit hajdan megírtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megőrzésére.” (1Kor 10:11; Róma 15:4)

Ha nincs Isten, akkor nincs olyan mérce sem, amely alapján biztosan tudhatnánk, hogy mi a helyes és mi a rossz, mindenkinek megvan a maga igazsága, mindenkinek megvan a maga erkölcse, és mindenkinek megvan a maga fogalma az „igazság” jelentéséről, az erkölcsi jóról és rosszról. Ennek fényében merészelik Istent mérlegre tenni azok, akik mindent a saját mércéjükhöz mérnek.

Ahogy Sartre, a francia egzisztencialista filozófus elismerte: "Ha valóban Isten nem létezik, akkor minden megengedett - nem kaptunk olyan értékeket vagy törvényeket, amelyek legitimitást adhatnának bármely viselkedésünknek." /

Sartre, Jean Paul, (1961), „Egzisztencializmus és humanizmus”, Francia filozófusok Descartes-tól Sartre-ig, szerk. Leonard M. Marsak (New York: Meridian/. Az a személy, aki ateistának vagy agnosztikusnak tartja magát, nem támaszkodik semmiféle abszolút mércére, hogy erkölcsi különbséget tegyen, hanem csak a személyes véleményére.

De aki minősíteni meri Isten cselekedetét, na mégis, milyen alapon és perspektívából teszi? Csak mert Isten irányadó mértékei nélkül akar élni a saját tetszésére, és ezért inkább körömszakadtáig tagadja bármely felsőbb intelligencia létezését? Mert erről van szó, nem másról! Az öntörvényűséghez való ragaszkodásról. A test titkos kívánságáról, amely a szellem ellen tör. (Galata 5:17)

Szó szerint kimondva, az Isten által elítélt bűnös dolgok élvezetének vágyáról, hogy azt kötetlenül kiélhesse. /Egyébként meg ha Isten nem létezik a számukra, hogyan lehet népirtással vádolni egy nemlétezőt?/ Az ilyen adjon számot a jogosultságáról, vagy mélyen hallgasson! Ha Isten nélkül is magyarázható a világ számtalan csodája, amire hivatkozik, akkor magyarázza meg:

„Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!” (Jób 38:3)

Az idegsejt és a kódrendszer

„Egyetlen darab idegsejt átlagosan 60 ezer másik sejttel áll kapcsolatban.” 3 Ateista mondja meg, az idegsejtek kapcsolódásai közül konkrétan mely idegsejtek kapcsolódnak a szervezet számára hasznosan és melyek haszontalanul, és okolja meg hogy miért? És egyáltalán a sejt /az emberi testben közel 40 billió genetikailag programozott működésű életfenntartó sejt van és alkot komplex, szervezett hálózatot/ hogyan jött létre? Ha fogalma nincsen, akkor milyen alapon bírálja meg annak cselekedeteit, aki az emberi sejteket alkotta? Ha azt állítja, hogy mindezek mögött a véletlen van, akkor adja elő hogyan jött létre genetikai kód /az első lemez- és DVD-lejátszó rendszer/ véletlenül?

A DVD-k információban gazdagok, de szükség van egy DVD-lejátszó mechanizmusra a lemez olvasásához, a lemezen lévő információk feldolgozásához, valamint videóvá és hanggá alakításához, különben a lemez használhatatlan lesz. Az első DVD-lejátszó javításához szükséges összes utasítás egyetlen DVD-lemezen található. Soha nem lehet magában elolvasni az adatokat a DVD-ről ahhoz, hogy megtanuljon DVD-lejátszót készíteni.

Az élő sejtekben az információt hordozó molekulák (például DNS vagy RNS) hasonlóak a DVD-lemezekhez, és az ezeket az információkat kiolvasó és fehérjékké alakító sejtmechanizmus hasonló a DVD-lejátszókéhoz. A szükséges gépek, például egy DVD-analógia nélkül a genetikai információ soha nem alakítható át fehérjékké. Még a sejtekben található RNS-ben vagy DNS-ben lévő genetikai információ feldolgozásához szükséges gépeket is ugyanazok a genetikai molekulák kódolják, vagyis ezek felépítését és irányítását látják el. Ez a rendszer nem létezhet mindaddig, amíg a genetikai információ és a transzkripciós/fordítási mechanizmus nem létezik egyszerre, és mindkettő nem ugyanazt a nyelvet beszéli.

A DNS kettős szálú, ezért először le kell tekerni, hogy a jobb szál másolható legyen az mRNS-re, /RNS-polimeráz/ olyan értelemben, mint egy fotonegatív. Az RNAP felépítésére vonatkozó utasítások maguk is kódolva vannak a DNS-ben. De a DNS-t nem lehetett átírni az mRNS-be az RNAP kidolgozott mechanizmusa nélkül. Amíg azonban az RNAP teljesen ki nem alakul, a kódolás egyáltalán nem fog működni, mivel képtelen túljutni az első bázison. így a darwini evolúció még a kezdő blokkról sem kerülhetett le. /A természetes szelekció nem válasz, mert ez differenciális reprodukciót jelent, vagyis teljesen kialakult, önmagát reprodukáló entitásokat, amelyek tovább tudják adni a jellemzőikhez kódoló információkat./

Az Isten cselekedeteit bíráló ateista adja elő ennek magyarázatát, hogy a genetikai kódrendszer és az idegrendszer hálózata hogyan jött létre? Ha fogalma nincsen, milyen alapon bírálja annak cselekedeteit, aki ezt a rendszert megalkotta? Ateistának nincsen alapja sem megszólalni, különösen Istent megszólni abszolút beszűkült látókörű szubjektív indulatai és magából kiinduló öntörvényű értékítélete alapján!

Egyetlen agysebész sem szokta kikérni az utca laikus emberét, hogy műtét közben mit vágjon ki és mit hagyjon meg /a rosszindulatú daganatból/, de a józanabbja nem is szokott beleszólni abba, ami nem tartozik rá, hogy milyen mélyre hatoljon a szike, hanem tudomásul veszi a dolgokat. Sőt még meg is köszöni az életmentő operációt!

Az Amálekitákat Isten kiműtötte a föld népei közül, mert meg volt rá az oka. De ez előrevetíti a majdani nagyobb, világméretű műtétet: „

Mert íme, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és [olyanná] lesz minden kevély és minden gonosztevő, [mint] a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtuk gyökeret, sem ágat… Mert az elvetemültek kivágattatnak; de akik az Urat várják, öröklik a földet. Egy kevés [idő] még és nincs gonosz:nézed a helyét és nincsen ott. A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben… Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.” (Malakiás 4:1; Zsolt 37:9-11; Máté 25:46)

„Mert íme, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtetnek, még csak észbe sem jutnak… Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak.” Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáteremtek mindent!” Majd hozzám fordult: „Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak.” (Ézsaiás 65:17, Jelenések 21:3-5)

Mindenki maga választja sorsát, Isten eredendően nem szán senkit halálra, hanem kinek kinek útja szerint fizet! Jogosan és igazságosan!

„Nem lelem én örömömet a halálban - mondja az Úr, az Isten. Térjetek hát meg és éljetek!” (Ezékiel 18:32)

Idézetek forrása:

^1. https://www.oodegr.com/neopaganismos/arxaio_xali/Thisies1.htm

^2. https://www.oodegr.com/neopaganismos/politismos/politismos.htm

³ https://utikalauzanatomiaba.blog.hu/2020/03/16/tudja_hogy_hany_sejtbol_all_az_emberi_test