motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2017. december 4., hétfő

Hogyan érthetem meg az igazságot?


Zűrzavar a világban és a fejekben

Teljességgel érthetetlen az, ami magunk körül és a világban történik. Nézem a TV-ben a Hit Gyülekezet műsorát, és nem értem, hogy miért mindig ez az ember /N. Sándor/ beszél. Nem értem, amiket mond. Bugyuta kérdéseke ad bugyuta válaszokat: hogy az ember teste meghal, de a szelleme tovább él. Meg hogy az Izrael az Isten kegyeiben lévő nép. Hiszen az is megosztott. Meg hogy ha nem adsz pénzt, nem áld meg az Isten! És a földön való vonaglás az Isten kegyének a látható megnyilvánulása. Meg hogy az egyszemélyes vezető nem a szekták kifejezett ismertetőjele.

Másként gondolkoznak az emberek, másként a politikai vezetők, másként a vallási vezetők. Senki nem hiteles! Meg hogy Ádám és Éva bűne miatt kell szenvednünk, mekkora igazságtalanság! És hogy üdvözülhet az, aki nincsen kiválasztva? És a Biblia hogy lenne hiteles, amikor rengeteg minden kimaradt belőle! Kik döntötték el, hogy mi tartozik bele és mi nem! Annak jó, aki ott ül a templomban és nem ért semmit! Hiszen mivel jobb annak, aki naponta 8 órát olvassa a Bibliát? Semmivel sem. Isten elfordult az emberiségtől. Semminek nincsen semmi értelme! Az igazságkeresésnek az eredménye, hogy nincsen igazság! Sehol nincsen egy hiteles ember! Teljesen értelmetlen bármivel is foglalkozni, annak jobb, aki meg se született. Teljesen fel vagyok háborodva és mindenből kiábrándultam!

A szív teljességéből szól a száj

Ez egy korszakokra szóló alapigazság, Jézus tanította (Mátét 12:34), aki Istentől küldött ember volt, és Isten üzenetét hozta el az emberi világba. Hogy meghalld, amit mond, olyan hozzáállásra van szükség, amely keveseknek a sajátja. Ezt olvassuk Jézus nyilatkozatából:

„A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának neki: Miért szólasz nekik példázatokban? Ő pedig felelvén, monda nekik: Mert nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg. Mert akinek van, annak adatik, és bővölködik; de akinek nincs, az is elvétetik tőle, amije van. Azért szólok velük példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek. És beteljesedett rajtuk Ésaiás jövendölése, amely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek: Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak. Mert bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amiket ti láttok, és nem látták; és hallani, amiket ti hallotok, és nem hallották.” (Máté 13:10-17)

Ez a krisztusi válasz mennyiben érvényes arra a vádra, hogy a világban lévő zűrzavar csak fokozza az ember hiábavaló igazságkeresésének esélytelenségét? Teljes mértékben. Mert ha valaki nem találja meg azt az igazságot, amelyre építve és amelyhez viszonyítva lehet megtalálni az élet értelmét, az csakis az ő hibája. Ahogy mondani szokták: a hiba az ön készülékében van!

Miért jogos ezt mondani? Mert a válaszhoz történő hozzáférés csak azok számára tűnik elérhetetlennek, akik maguknak hajlandók előnyt kovácsolni annak állításából, hogy az igazság elérhetetlen, megközelíthetetlen, megtalálhatatlan. Mivelhogy magát fölmenti, mialatt másokat vádol, és képes bárhová kilyukadni, csak oda nem, hogy önmagában keresse a hibát.

Milyen hiba van itt amin eldől az egyéni ember igazságkeresésének sikere vagy sikertelensége? Mit mond Jézus? Megkövéredett e népnek a szíve! Mi van emögött a kijelentés mögött, talán a zsidók dagadtra hizlalták magukat és szuszogtak, mint az ólban a kétmázsás malacok? Eleve rossz a példa, különben is a disznó Izraelben tisztátalan állatnak számított! Annyiban mégis találó, hogy a magából kikelő, érzelmi előítéletektől túlfűtött ember kirohanása az IGAZSÁG megérthetősége ellen olyan, mint a disznó szuszogása.

A kövér szív az ugyanazt a kövérséget mutatja, mint egy kövér ember hája, amely a jóléttől már nem érzékeli sem a hideget, sem az éhezést, sem az egyszerű ember mindennapi szenvedését. Politikai síkon kifejezve, amikor az ember azt hangoztatja, hogy 47 ezer ft-ból meg lehet élni, miközben ő naponta keres annyit, vagy még többet. Na ezek az igazán kövér szívű emberek, akik a füleikkel nehezen hallanak, és a szemüket behunyták. És ha politikailag övék a hatalom, és a szimpatizánsaik millióinak ez az érzéketlenség fel sem tűnik, akkor ott nem csak fényévekre van a gyógyulás és a megtérés, de az egyszerű emberek sorsának jobbra fordulása, jobbra fordítása is!

Ahol tömegeknek kövér a szíve, tömegek nehezen vagy egyáltalán nem hallanak, ott a tömegek részéről nincs megtérés, sem gyógyulás. Csak kirohanás és vádaskodás van Isten ellen, és végtelen közöny, akár a sivatagban szétterülő homok, amelybe beleragad az ember. Az ókori Izrael nemzete ebbe a helyzetbe fajzotta el magát (Jeremiás 2:21), mert az Isten igazságos törvényeit felcserélték a magukéra, amely őket a romlásba vitte.

De kövér annak az embernek a szíve is, aki Isten nem ismeréséből és tudatlanságának hátrányos helyzetéből előnyt kívánva szerezni magának, önfelmentő vádat gerjeszt a szívében. És amelyet úgy hívunk, hogy a magunk felmentése. A magunk reménytelen helyzetben levésének a mások hibáival történő megokolása. Természeti énünk szükségszerű kirohanása és tiltakozása meg nem értett összefüggések és történések ellen, amelyek érthetetlen példázatoknak tűnnek számunkra.

Tiszta szív nélkül nincsen tisztánlátás

Az első és legfontosabb szükséglet az IGAZSÁG megértéséhez: a tiszta szív megléte. Ahogy a mondás tartja: a szívével lát csak igazán az ember! Nem véletlenül hangsúlyozza ki a Biblia:

Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet.” (Példabeszédek 4:23)

A szív az indítékoknak a tárháza és a tiszta lelkiismeretnek a székhelye. Efézus 4:17-18-ban Pál apostol így int: „Ezt mondom annak okáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában, Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük;” Ok és okozat szükségszerűen követik egymást. Semmiféle üzenet nem jut el annak értelméhez, aki azt a szívével megerőszakolja! Felnőni Isten nélkül nem az ember hibája, de tudatosan az Isten nélkül megöregedni kifejezetten emberi vívmány, a konok emberi szív tulajdonsága.

Hogy a világban ilyen méreteket öltött az istentelenség, az istenhit ezernyi tévelygő formája, a politikai és gazdasági manipuláció, ez az embernek köszönhető, aki azért képes ezt megtenni, azért teszi meg, mert szabad akarata van. De ennek a szabad akaratának bizony az önzőség és a gyarlóság a hajtómotorja, sőt, a Biblia ennél is tovább megy, és azt mondja, hogy: „Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?” (Jeremiás 17:9) Zimányi József lelkész mondja egyik hangkazettáján, hogy: - „félek magamtól!” Mert miről is van szó?

Hogy az ember elbukott egy olyan próbán, amely a lelkiismeretében egy végtelen mély sebet ejtett, egy olyan karcolást a szívének lemezén, amellyel minden emberi leszármazottja születik, és amely arra indítja, hogy magát mentegesse, magát felmentse, magát ne kárhoztassa! Nagyon jól működő lelkiismeret az, amely magát bizonyos dolgokért jogosan kárhoztatja, de létezik túlzott önkárhoztatás is, amely messze nem egészséges. Egy egészséges lelkiismeretre van szükség, hogy az ember a szívének jó iránytűje szerint tudjon helyesen dönteni.

Alapjaiban kétféle embert különböztet meg a Biblia ószövetségi része, akik írott törvényt kaptak Istentől /a zsidók/ és akik a lelkiismeretüket kapták a szívükben Istentől /a nem zsidók, tehát az un. pogányok/, amely őket tetteik helyessége vagy helytelensége miatt felmentette vagy vádolta (Róma 2:14-15). Sajnos a történelem szerint nem csak a zsidók legnagyobb része, de a pogányok kifejezetten elidegenültek az isteni törvényektől, Jahve/Jehova törvényeitől, Aki az univerzum teljhatalmú Teremtője, Aki a láthatatlan atomokból a látható világegyetemet létrehozta (Zsidók 11:3). Erre hivatkozott Pál, és ez van ma is.

Az emberek maguknak törvényeket hoznak, kitalált isteneket alkotnak, és odáig vetemednek, hogy bármit hajlandók imádni – az egy igaz, örök és igazságos Isten helyett (Róma 1:18-25). Imádják a sportot, az ételeket, kedvenc állataikat, hobbijaikat, bármit, de van bennük egy hihetetlen ellenszenv, hogy Annak az arcukat fordítsák a hátuk helyett, Akitől az életet kapták. Hanem azt mondják: NINCS ISTEN! Vagy: ISTEN ELFORDULT AZ EMBERISÉGTŐL! Meg ilyesmi. Nem kérdeznek, hanem rögtön válaszolnak. Nem útbaigazításra éheznek, hanem lendületből diktálnak. Ahogy ők gondolják, az úgy van!

Az ostoba jottányit nem enged a maga elképzeléséből, de aki meggondoltan cselekszik, az utánajár minden dolognak: „És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem” - mondja a Mindenható! (Jeremiás 29:13)

Ha valaki nem találja meg az igaz Istent, ott ki van zárva, hogy létezik teljes szívű istenkeresés. Ott van valami hézag, amit talán az ember sem tud, hogy mi okozza, milyen fogyatékosság lapul benne! 

Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23-24) 

Na itt kezdődik azoknak a márvány falaknak és gránit építményeknek a leomlása, amit magunkban Isten ellen titokban, tudat alatt, talán egy életen át hordoztunk. Ha ide nem visz el minket az istenkeresés vágya, és az életben elszenvedett fájdalmaink keserűsége, akkor soha, de soha nem fogjuk megtalálni Istent!

A hit befogadás, a hitetlenség elutasítás

Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki.” (János 16:27) Így mondja Jézus, amikor közvetíti Atyja szeretetét tanítványainak.

Izrael egész történelme egy elhajló nyílvesszőhöz hasonlít, amely erre a célra, az Isten szeretetének a befogadására volt predesztinálva, de tudatosan ellenállt ennek az égi elhívásnak, ennek a földi, pásztori terelgetésnek. És mindenkinek az egyéni élete kibicsaklik, aki ugyanúgy elhajlik ettől a predesztinációtól, hogy az isteni szeretet örök, békés kikötőjébe megérkezhessen.

Mit tesz az ember ennek ellenében, beveti a nem egészséges szintű kételkedést, a tudományos tudálékoskodást, a tagadás bölényszarvait az égnek szegezi, és bebetonozza magát a pogány hitetlenségbe. Amit neki a mérnök kifejleszt, az neki a természetben magától kifejlődik. Amit a tudós céltudatos tervezéssel alkot, annak csak a végeredménye értékes, csak annak van kézzelfogható gyakorlati haszna. De amit a mutáció indukál a természetes kiválasztódás teremtő erejére építkezve, annak minden mozzanata sikeres módosulás, és abban nincsenek üres járatok. 

[Csakhogy az átmenetet nem a repülő mókus kifejlett bőrlebenye jelenti, hanem a bőrlebeny még fejlődési szakaszban lévő átmeneti állapota, amely a mászásban már gátol, de a repülésben még nem segít. Ne keverjük össze az üzletben kapható kész, átmeneti kabátot a szabóműhelyben elkészülés közbeni fázisban lévő, még használhatatlan ruhadarabbal!]

Mi a már kifejlesztett műszívre, művesére engedjük kötni magunkat, a gyerekeinket, de állítjuk, hogy a természet bátran kötötte az élőlényeket az éppen kifejlődés alatti, az átalakulás hosszú folyamatában érlelődő szervekre, szervmódosulásokra, miközben a túlélőképességet ez nem befolyásolta, ezen nem esett csorba.

Hanem csorba csak a mi becsületességünkön esik, hanem csak a jellemtelenségünket bizonyítja, amikor megtagadjuk az Isten teremtői munkáját és azt a véletlennek és a céltalan szükségszerűségnek tulajdonítjuk. Miközben Istent kitessékeljük a saját teremtett világából, létrehozzuk a magunk képmutató rendszerét, a kizsákmányolást, a szép, nemes és értékes dolgok megtiprását, a természet meggyalázását, kifosztását és leigázását. És csodálkozunk azon, hogy nem értjük a menny és a földi dolgok és események összefüggéseit?

Talán mert nem is vagyunk méltók rá. Talán mert a szívünk már nem a valódi szeretet tárháza, hanem érdekkapcsolatokra rendezkedtünk be, a haszonlesés vert benne tanyát. Olyan ünnepeknek hódolunk, amiknek ürügyén a pénzünk és hamis gazdagságunk csalfa, önáltató fénye csillog.

Számunkra az Istentől nem jöhet és nem is jön semmi és senki! De nem is fogunk ebből az egészből megérteni soha semmit. Huszadrangú hozzáállással egy természetfeletti forrásból származó mesterművet? Nem a Jó Hírtől jövünk lázba esténként a családi asztalt körbe ülve, hanem ha gólt rúg a bálványozott csapatunk, aki nekünk csillaggá nőtte ki magát. És nem értjük, hogy miért nevezi a számunkra önmagukat példaképpé kinövőket hullócsillagoknak a Biblia. (Márk 13:25)

Lehet, hogy az előítéleteink kötnek gúzsba bennünket? Különben sem teheti meg mindenki, hogy órákat görnyedjen a Biblia előtt, azt kutatva, abban elmélyülve, hiszen akkor ki fog külföldre utazni, turistaként világot járni, nyelveket tanulni? Az ember nem azért nyugdíjas, hogy órák hosszat a Biblián nyújtóztassa a szemét. Megmagyarázzák azt nekünk mások, ahány vallás annyiféleképpen. És a tudomány emberei, akik abból profitálnak, hogy leminősítik a Könyvek Könyvét és igyekeznek hiteltelenné tenni azt. És ahányan vannak, annyiféle a magyarázatuk!

A nem az igazságnak élő emberek nem értik meg az igazságot, akik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.” (Példabeszédek 28:5)

Mert Jézus egy pártus herceg volt, meg Indiában élt, az apja egy római katona volt, aki teherbe ejtette Máriát. Jézusnak meg gyerekei voltak, hiszen Mária Magdalénával összeszűrte a levet. Megváltás? Óh, hát az egy fantáziatermék. Se Isten nincsen, se Sátán! A Biblia egy ósdi mesekönyv.

Amikor ezzel szembesítenek, akkor összeroppansz és kikelsz magadból. Nem értek semmit, mert érthetetlen minden. Közben meg csak lehet annak vagy az áldozata, hogy ugyanolyan csapnivaló és hiteltelen eredményre jutottál, mint amilyen hiteltelen hozzáállású és csapnivaló értékítéletű vagy te magad. Mert amit kivetítesz magadból, azt kapod jutalmul vissza. Mert az Isten mindenkinek megfizet, a hozzáállásod és a cselekedeteit szerint kapod a jutalmadat. És amikor ez bekövetkezik, akkor fog összeállni a kép, hogy akik becsaptak, azok között voltál te magad is!

Aki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja

Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres; ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván amije volt, megvevé azt.” (Máté 13:45-46)

Mennyi mindenre ráérsz, mennyi minden fontos neked, a világot bejárni, amit a világ kínál, pénzen megvenni, élményekkel gazdagodni, a rövid életbe annyi mindent bezsúfolni, ami értékes neked, ami számít neked, Amire felnézel, amit oly sokan körülrajonganak, amit oly sokan bálványoznak. Csak éppen azt az igazgyöngyöt nem keresed soha, amelyről Jézus beszélt. Mert amikor először találkoztál vele, nem jelentett neked semmit. Nem mentél el, hogy mindened eladjad, hogy azt megvehessed! És most úgy érzed, itt állsz kifosztva, megsemmisítve, semmit nem értve és semmiben, senkiben nem bízva.

Akinek az élete egy rejtett istenkeresésben telt el és abban telik, azok megtalálják az Istent. Akik vágynak rá, hogy megértsék az elleplezett dolgokat, megértsék az összefüggéseket és megkapják a miértekre a választ, azok méltó jutalma mindezeknek a megértése, és a szellemi szemeikről a fátyol lehullása. Mert ugyanazt másként látja az ember, aki saját előítéleteitől teljes, és roskadozik azoknak görnyesztő súlya alatt. És másként látják ezt azok, akikben a szív őszintesége, mint tavasszal a bársonyos üde fű a szántóföldön a napfényben ragyog és a kék éggel harmonizál.

Zilált lelkedet melengeti a mennyei kórus lágyan ringató zenéje. Hallod? Érzed? Rátaláltál a csodára, amit magadban hordoztál. És valaki megérintette a kezedet. Megsimogatta. A Te teremtőd az, aki téged a legjobban szeret!

Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.” (Róma 8:38-39)

Reményik Sándor
Utolsó munkás
 
A nap leszáll, és szőlőhegyed ormát
Aranyozza az alkony, Istenem.
Munkásaidat látom fenn mozogni,
Apró bogárkák, serény hangya-népek,
Ki kapál, ki vesszőt metsz, ki szüretel.
Munkálkodjatok, míg nappal vagyon:
Mondtad s elküldted mindannyiokat.
Mentek. Ki hajnalban, ki délelőtt, ki délben.
Verejtékük hullt zord szőlőhegyedre,
És felszállt áldozati páraként
S virágillat lett: édes öntudat
És boldog, tiszta lelkiismeret.
Hogy sürögnek ott fenn a húnyó napban,
Aranyként csillan szürke hangya-testük,
Már készülődnek lassanként haza, -
Egy óra még, és itt van a sötét.
 
Sötét, sötét: hogy száll a szörnyű szó,
Északa: hogy suhognak szárnyaid,
Mily félelmes vagy, mily irtózatos,
Még annak is, ki dolgozott napestig,
Hát még annak, kit elhagyott a hajnal,
És elhagyott a délelőtt s a dél
S kit a hanyatló nap is így talál:
Hivalkodva és haszontalanul.
 
Álltam valami messze piacon,
És tarka rongyként ráztam lelkemet,
Így tűnt a hajnal, így futott a dél,
És így jött rám a késő alkonyat.
Utolsó munkás és utolsó óra -
Most itt állok a szőlőhegy tövén,
Napszámodba szegődnék, Istenem.
Egy óra még, és itt van a sötét.
 
Ezt az utolsó órát add nekem.


2017. december 1., péntek

Szabadulás egy nem kívánt kapcsolattól



        Hogyan szabaduljak meg egy nem kívánt kapcsolattól?

Bemegy az ember egy ruhaüzletbe, hogy vegyen magának egy Gore-tex kabátot, amelyről illenék tudni, hogy min. 50-60 EFt-nál kezdődik, de akár 100EFt felett is lehet az ára – nyilván az eredetinek. Az eladó mutatja az árut, amely teljesen új, nyugati gyártmány, 19990 Ft az ára. Igaz hogy nincs benne a Gore-tex márkajelzés, de az eladó megnyugtat, ezekbe a fazonú kabátokba már nem teszik bele a márkajelzést, de attól még az nem rossz minőség, sőt kitűnő. Ez az egy darab van belőle. Félretegyem?

Vacillálok, oké, tegye félre, még ma visszajövök érte! Mielőtt visszamennék, azért van bennem kurázsi utánanézni a dolognak, bemegyek egy hasonló üzletbe és rákérdezek az eladónál, itt van-e hasonló? Válasz: - ne hogy már 20000 Ft-ért maga Gore-texet vegyen, az már az árából ítélve is valami hamisítvány lehet! - Bemegyek egy másik boltba, ugyanez a kérdés, ugyanez a válasz! Azon az áron maga eredeti Gore-tex minőségi kabátot nem kap!

Vajon hogyan reagálok ezekre az információkra? Visszamegyek a boltba és mégis megveszem a már felpróbált kabátot, mert én olyan nagyon szeretnék magamnak venni egy Gore-tex kabátot, és hiszek az eladónak, aki váltig bizonygatja, hogy az bizony eredeti, egyetlen példány, és higgyem el, nem azért nincs beleírva a márkajelzés, mert nem az, hanem mert már ez nem gyakorlat.

A valóságban az eladó már az első pillanatban látta rajtam, hogy egy laikus vevő vagyok, akit az elképzelt vágya hajt, és aki abszolút nincsen tisztában a dolgok lényegével, amiből kifolyólag aránylag könnyen rábeszélhető bármilyen kabát megvételére, mert képlékeny jellemű és nincsen határozott igénye, hanem az ő elképzelését könnyen ki lehet elégíteni, ha ügyesen tálalja az eladó az árut.

Ugyanez van más tekintetben is, az ember a saját gyenge jellemének az áldozata és bármit bármikor rá lehet sózni, mert nincsen határozott véleménye a valódi értékről, hanem meggyőzhető, megpuhítható, megkörnyékezhető.

Jakab levelében mondja a Biblia, ne hogy már azt higgye, bármit kaphat Istentől az az ember, aki állhatatlan, és a hullámok össze-vissza dobálják, mert nem tudja mit akar (Jak 1:5-8). Hisz is meg nem is: jaj, van Isten – de mi van ha még sincs? Krisztus feltámadt ugyan - de mi van ha mégsem? Eljön az Isten országa - de mi van ha mégsem, megérem-e én azt egyáltalán? Jó volna ezt tudni, de nem nagyon érek rá ilyesmivel foglalkozni!

Van egy kapcsolatom, amit már fölmondtam, de mégis találkozgatok a partneremmel, akivel már nem tartom a kapcsolatot. Igaz hogy egyetlen beszólása teljesen felzaklat, miért mondja ezt, miért hiszi ezt? Igaz hogy teljesen kiborított és azt mondtam, hogy vége az ügynek, de azért még ezt tisztáznom kell, és írom neki a szöveges üzeneteket. Ő meg kajánul visszanevet. Ég az arcom és teljesen fel vagyok zaklatva. Vajon mit árulok el magamról?

Hogy egy állhatatlan ember vagyok, aki se a saját értékével nincsen tisztában, se a saját igényeivel, ebből kifolyólag megvette 20 Eft-ért a gagyi Gore-tex kabátot, mert igazinak hitte, de most már látja, hogy be van csapva, hogy átverték. Fönnakadt egy ágon, mint akinek olyan topis szoknyája van, földig érő, amely fönnakad bármilyen kilógó ágvégen, amely az utcára hajlik.

Mindez mit árul el rólam? Hogy egy gyenge jellem vagyok, nem tudok különbséget tenni minőség és gagyi áru között, és megvettem a gagyit, de eldobni sem tudom, és föl vagyok háborodva hogy beázik, hogy átfúj rajta a szél! Hogy lehetnek ilyen lelketlenek az eladók, hogy a silány árut is rásózzák a vevőre?! Na de kire lehet rásózni a gagyi árut, ha nem azokra, akik eleve a gagyikra ugranak, mert magukban is hordoznak egy jó adag gagyista jellemet, jellemgyengeséget?!

Mert ha már megvettem a gagyit, és megfizettem az árát, mi az hogy nem tudom eldobni? Még mindig vacillálok, hogy hogyan kellene megszabadulnom tőle?!

Miről is van szó? A saját értékemmel nem vagyok tisztában, a saját értékítéletemnek a minőség alatti kategóriájába vagyok skatulyázva. Kívülről adok magamra, elegáns kinézetem van, belülről meg kötnek a gagyi dolgok, a gagyi kapcsolatok, amik fogva tartják az érzésvilágomat, tiporják a lelkemet, belém kapaszkodnak herejellemű emberek és én vergődöm mindezek súlya alatt, de hogy és miért? Miért nem tudok szabadulni ebből a lelki konfliktusból, ami alatt összetöretve vagyok!

Nem, mert az ember gyenge jelleme kivetül a környezetére, és aki ott téblábol, az megérzi, hogy honnét lehet energiát elszívni, és az ilyen ember tapad a másikra, és amit lehet kisajtol belőle.

Azért vagyok gúzsba kötve gagyi emberek által, mert bennem legalább annyi gagyiság lapul, amennyi a másikhoz vonzódik bennem és a saját gagyiságom és a kiforratlan jellemem nem enged kilépni a kapcsolatból.

Az eladó eladta nekem a 19990 Ft-os Gore-tex kabátot, mert rögtön tudta, hogy kivel áll szemben, egy gyenge jellemmű egyénnel, akit az érzelmei vezetnek. Az ilyen emberek egy vállalatot képtelenek lennének elvezetni, mert nincs határozott akaratuk, puhányak, hamar puhíthatók, hamar csőbe lehet húzni őket. Igaz ugyan, hogy vannak határozott emberek is, akik tudják mit akarnak, de a többség megdolgozható, mert a jellemgyengeség olyan, mint egy stabilnak látszó hegyoldal, amely rögtön beomlik, ha erősebb nyomás alá helyezik!

Először is a saját értékemmel kellene tisztában lennem, hogy ehhez az értékhez mérjem azt, aki hozzám közelít. És a közelítéséből rögtön látnom kell, hogy mire értékel engem. Vagy fogalmam sincs, hogy mit várok el egy kapcsolattól? Tisztában vagyok vele, hogy olyan szőnyeg vagyok, amire nem lépünk sáros lábbal, vagy engedem, hogy lábtörlőnek nézzenek, amibe akárki beletörölheti az ótvaros bakancsát? Ha ezt megengedem, akkor valóban az vagyok, valóban nem érdemlek mást, csak egy gagyi minőséget, egy hamisított Gore-tex rongykabátot. És állandóan ebben fogok járni, mert a zsák megtalálja a foltját, a hitvány a hitványnál köt ki, de a minőségről a hitvány rögtön lepattan, mert a hitvány jelleműnek a minőségi ember megközelíthetetlen! Jézusról is lepattantak a hitvány emberek, hiszen rögtön átlátta őket és azon nyomban meg is fogta őket jellemtelenségükben, és nem tudták a lábukat Jézusba törölni.

De ha én viselem a gagyi kabátot, és nem tudom ledobni magamról, ennek az az oka, hogy a saját gagyiságom nem engedi, amit magamban hordozok, mint jellemgyengeséget. Vagy nem kéne kihajítani a szemétbe a gagyi kócerájt a gagyi jellememmel együtt, és végre eldöntenem magamban, hogy az igazi Gore-tex minőségig meg sem állok, amiben igazán jól érzem magam, ami az én egyéniségemhez illik?! Ami igazán passzol a jellememhez?! Vagy abban sem hiszek, hogy ilyen létezik? És nem tudom kivárni, hanem MOST kell nekem, még ha silány is?!

Saját magát nem értékeli, aki magát a gagyinak kiszolgáltatja és a gagyi záporozó ütéseinek a súlya alatt görnyedezik. Mit mondjunk: az ilyen meg is érdemli!

Azt mondják a világban tipegő emberkék: - rossz a rosszal, de a rossz nélkül még rosszabb! - Hát az ilyenek meg is érdemlik, hogy az egész életüket a lelki civódások és a nyomorúság gongütései közepette éljék, amely nap mint nap lesújt rájuk. Hanem a boldogság azok osztályrészévé válik, akik tudják, hogy mit akarnak, tudják, hogy milyen értéket képviselnek, és tudják, hogy érdemes arra várni, amikor ennek az értéknek a tükörkép-hordozója egy óriási nagy virágcsokornak a képében betoppan az életükbe. Onnan fogják fölismerni, hogy eljött a nagy Ő, mert az idejüket arra használták föl, hogy megtanulják megismerni a semmivel nem összetéveszthető ÉRTÉKET, amit magukban is kineveltek, s hogy majdan kettejük kölcsönös értékelésén és szeretetük mindennapos kiteljesedésén rajta legyen az Isten kitüntetett figyelmének a pecsétje, és semmilyen módon nem felülmúlható áldása!




2017. november 26., vasárnap

Keresztény vallás-e a Jehova tanúi?


Református teológus kritizálja Jehova tanúit.

július 11, 2017 Fazekas Bence Jehova TanúiJehova Tanúi - Bevezetés


A kérdésre adott válasz: “Nem, nem keresztény vallás.” /A Biblia szerint azok nevezhetők keresztényeknek, akik megtartják Jézus parancsolatait (Jn 14:15; Jel 14:12) , és a szentek hitét (Jud 1:3), ami logikus is, hiszen a keresztény /a hagyomány szerint keresztyén/ azt jelenti: Krisztus követője. Ennek fényében érvényes vagy nem érvényes fenti kijelentés, amely nem csak hogy megkérdőjelezi, de egyenesen tagadja Jehova tanúi keresztény mivoltát./ Miként az összes nem-keresztény szekta, a Jehova tanúinak szervezete is eltorzítja a kereszténység lényegi tanításait. /Az a fontos, hogy Krisztus tanításait ne torzítsák el, hiszen nem a kereszténység tanításai a mérvadók - ahány felekezet van a turmix kereszténységben, annyiféle tanítás és értelmezés -, hanem az Isten ihletett Igéje!/. Tagadja Krisztus istenségét /hogy Jézus Krisztus lenne a Biblia Legfelségesebb, egyedül igaz Istene, akit imádunk, és akihez imádkozunk, azt tagadja. De ha megmutatja a Bibliában akárhol, hogy Jézus Krisztus a Biblia Legfelségesebb Istene – Jézus pont nem magára mondta: vö. Lk 6:35 - , akkor helytálló az észrevétele. Amíg nem, addig csak a tévelygésének ad hangot/, Krisztus fizikai feltámadását /Krisztus fizikailag nem támadhatott fel, mivel hústestben lévő tökéletes életét adta váltságul az emberiség megváltásáért (1Tim 2:6), amit tehát adott, azt nem veheti vissza, mert az olyan, mintha nem adott volna semmit. Hanem szellemszemélyként (1Pt 3:18) támadt fel – bár hústestet öltve mutatta meg magát feltámadása után, hogy a követői lássák a feltámadását (vö. Lk 24:39) - és szellemszemélyként ment vissza az Atyához, ahol azelőtt is szellemszemélyként élt (Zsid 10:5). Ha valakinek világos, hogy hústestben nem lehet a mennybe menni (1Kor 15:30), akkor minek támadt volna föl Jézus hústestben, minek állítja ezt, miért van erre szükség?!/, és a kegyelem általi megváltást /na, ezt nem tudom honnan veszi, mivel nincs semmi alapja, így rágalomnak tekinthető!/. Ezért tehát nem mondhatjuk kereszténynek. /Attól tartok, finoman szólva elsietett a következtetése. Az „ezért”-féle indoklása nem Jt-it minősíti, hanem öt magát./

Ráadásul az Őrtorony Társaság (ez a társaság a Jehova tanúi teológiájának szerzője és terjesztője) azért, hogy megtámogassa a saját tévtanait, arra vetemedett, hogy megváltoztatta a Biblia bizonyos részeit, hogy azok megfeleljenek a maguk saját, gyakran változó és nem-keresztény tanainak. /Tudtommal, semmi olyan tanításuk nincsen, amelyeket bármelyik Bibliából ne lehetne alátámasztani. Ha igaz volna, amit mond, mielőtt az UV fordítás /pl. magyarul/ megjelent, az álláspontjukat nem is tudták volna bibliailag igazolni. Hogy azok közül melyek nem keresztény tanítások, vagyis melyek nem biblikusak, annak megállapításához elsősorban a Bibliát kellene jól megismerni, és nem olyan felszínes kritikákat mondani, mint a cikkíró./

A szektákra jellemző, hogy a Bibliát teljesen fals módszerekkel használják és értelmezik: /Nos, ez a szentháromság-féle filozófiára ezer százalékig érvényes, amiben a református egyházi teológia is nyakig benne van!/
  • Kiragadnak verseket a közvetlen kontextusból. /Példa? - Ott van Tamás kijelentésének kiragadása a teljes Szentírásból, vajon kik teszik?!/
  • Nem olvassák a verseket a teljes bibliai szövegkörnyezettel együtt. /Példa?/
  • A saját teológiai előfeltevéseiket olvassák rá a szövegre. /Példa? Lásd odaát: Mt 28:19-20/
  • Átalakítják a bibliai szöveget, hogy az megfeleljen az elvárásaiknak. /Példa? Lásd: „Hogy némi fogalmunk legyen arról, milyen nagy változáson ment át a magyar nyelv a XVII. századtól a XX. századig, figyeljük meg a következő összehasonlításokat a Károli-fordítás és az Új Világ fordítás között. A Károli-fordításban levő „ejéndel” helyett „eszel” lesz az Új Világ fordításban (1Móz 2:17), „pártos ház” helyett „lázadó ház” (Ez 2:7), „oroz” helyett „lop” (Róma 13:9), „gyámolít” helyett „támogat” (1Thess 5:14), „tömlöc” helyett „börtön” (1Pét 3:19), „kegyesség” helyett „isteni önátadás” (2Tim 3:3), „üdvösség” helyett „megmentés” (Jel 12:10) és így tovább. Ezekből a példákból is kitűnik az Új Világ fordítás azon értékes jellemzője, hogy közkeletű szavakat használ az elavult kifejezések helyett.” /A Teljes Írás könyv, 328. o. 6. bek. VIII. tanulmány – Az „Új Világ fordítás” előnyei/
  • Egyetlen vershez ragaszkodnak foggal-körömmel, és aztán rengeteg másik verset azzal az egyetlen verssel értelmeznek. /Az egyértelmű kijelentések az értelmezések felett állnak! /Pl. hogy Isten halhatatlan (1Tim 1:17), tehát nem halhat meg soha! Ellenben odaát az egyértelmű kijelentéseket elvetik a saját magyarázataik ellenében! Filozófiájuk része, hogy azt magyarázzák, a halhatatlan Isten mégis hogyan halhatott meg!? Vagy hogy az egyetlen Isten mégis hogyan állhat három valóságos Istenből!? S mindezt a pogány görög filozófia eszközeivel. S még nekik áll följebb a Jehova t-it támadni!/
  • Megváltoztatják a szavak jelentését. /Példa? Lásd: Pontos az Új világ fordítás?/ Lásd még: A Teljes Írás könyv, 327. o. VIII. tanulmány – Az „Új Világ fordítás” előnyei -Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről./
  • Egyes szakaszokat jelképesnek titulálnak amikor azok ellentmondanak a tanaiknak. (Ez akár fordítva is előfordulhat.) /Példa?/
  • Hozzátesznek Isten Igéjéhez. /A szentháromság = egy Istenben 3 személy az micsoda, ha nem hozzátevés?!/

Ráadásul a Jehova tanúinak szervezete megköveteli a tagjaitól a heti rendszeres részvételt a “bibliatanulmányozó” alkalmaikon . /Ez nem fedi a valóságot, viszont buzdítás az van. Minden valamirevaló egyház buzdítja a tagjait a közös programokon való részvételre./ Ezeken az alkalmakon sulykolják a résztvevők fejébe a keresztényellenes tanításokat /Az evangélium Jó Hírének a továbbadása a központi téma, hogy azt hogyan lehetne a legérthetőbben és legilledelmesebben átadni/. Ez úgy történik, hogy az Őrtorony magazint olvassák, követik az oda csatolt utasításokat, elolvassák a kérdéseket, amiket feltesz, és recitálják az előírt válaszokat /kb. ahogy mondja, amit pedig az odacsatolt utasításokként követnek, az a Biblia/. Másszóval az Őrtorony Társaság nagy szakértelemmel képezi a tagjait arra, hogy engedjék, hogy a Társaság gondolkozzon helyettük. /Mivel a vezetők felelőssége a tanítás, ők állítják össze a szellemi táplálékot a Biblia alapján, tehát nem a maguk eszméit adják tovább és nem gondolkodnak senki helyett. De ez máshol is így van./ Ennek bővebb kifejtésére majd máskor kerül sor. /Előbb jól gondolja meg, hogy mit ír, nehogy magát járassa le!/

A Jehova tanúit arra tanítják, hogy üldözni fogják őket, amikor házról-házra mennek tanításaikat terjesztve. /Ezt – az üldözést - Jézus mondja (Jn 15:20), és arra kell vigyázni, nehogy olyasmiért üldözzék J. tanúit, amely cselekedetük nem biblikus. (1Pét 2:19-20)/ Úgy kommentálják nekik az egészet, hogy ilyenkor egyszerűen Isten szervezetének ellenségei támadják őket, mivel “igazságban” vannak. /Nem mindegy, miért üldözik őket, de ha amit tesznek, az biblikus, akkor éppenséggel ezért üldözhetik őket. Különben nem lenne igaz, amit Jézus mond./ Tehát, amikor valaki nem ért egyet velük, akkor úgy szoktatják őket, hogy azt mondják vissza, amit az Őrtoronytól tanultak. /Inkább amit a Bibliából tanultak, hiszen az igazolások onnét vannak, nem Őrtorony-tekintélyből./ Akkor aztán megerősítve hiszik magukat, hogy ők vannak Isten igaz társaságában (így hiszi az összes szekta). /Ennek a hitnek az üldözéshez semmi köze. Jézust sem azért üldözték, mert Isten igaz társaságában levőnek hitte magát. Vagy hogy az üldözés hatására ezt hitte volna./ Arra buzdítják őket, hogy csak a Jehova tanúi közül szerezzenek barátokat és ismerősöket, hogy ezáltal a külső vizsgálódásokat egy minimumon tartsák. /Nagy valótlanságot mond, ami a külső vizsgálódásokat illeti! Viszont ami a barátságokat illeti, a református vallásban nem azt vallják, amivel minket vádol?! Lásd:

Az, hogy milyen közösségből „táplálkozik” az ember, milyen emberekkel találkozik nap, mint nap, nagyon meghatározó. Ez alakítja a jellemét. Az ember sokszor, ha rossz barátja van, akkor nem az igazságot, Isten parancsait tekinti fontosnak, hanem a barátnak való megfelelést. Mi szokott történni, amikor valaki rossz társaságban van? Az ilyen társaságban kibeszélnek valakit a háta mögött, igazságtalanságok hangzanak el, eltorzítva mondják el az igazságokat. Ilyenfajta körben egy hívő nagyon rosszul érzi magát. Aki megízleli Jézus közelségét, az viszolyog egy olyan társaságtól, ahol Jézust nem emlegetik, ahol állandóan csak a pénzről, szexről és az evilági dolgokról van szó. Az evilági nyerészkedés a cél. Egy jó társaságban viszont az üdvösségre emlékeztetik egymást, ha valaki nehézségben van, vigasztalást és megerősítést kap egyik ember a másiktól, ha jó éri buzdítják egymást az Istennek való hálaadásra, és a jó felé hajtják egymást. Olyan emberekkel barátkozz, akik felemelnek, és nem lehúznak téged. (Prókai Árpád)” /Napi lelki táplálék, 2017. nov. 7. Tiszáninneni Református Egyházkerület - http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/11335/

Meg van nekik hagyva az is, hogy kerüljék azokat, akik elhagyták a csoportjukat, és így nem hagynak esélyt annak, hogy kiderüljön, hogy azok a bizonyos illetők miért hagyták el őket /amiért kerülik, annak ez az elsődleges oka: - 2Ján 1:9/, és annak sem adnak esélyt, hogy azzal szembesítsék őket, hogy másvalaki megtalálta a Krisztusban való igazságot, míg ők nem. /Ez egy vágyálom minden Jehova tanúitól kilépő számára! A kereszténységben a háromsághit által bálványimádókká lesznek, akik ott vannak és akik oda mennek, vagy oda visszamennek!!! A háromsághitre nincsen ihletett bibliai kifejezés, éppen ebből kifolyólag tévelygő emberi tanítás, aminek lényege: három valóságos Isten tesz ki egyetlen Istent. Talán azzal kezdje a választ, ha mindhárom személy valóságos Isten, az miért nem három Isten? De ha számtanból megbukott, akkor érthető, hogy a teológián miért ment át!/

Arra is tanítják őket, hogy meneküljenek mindenki elől, aki ténylegesen ért a Bibliához. /Megint valótlanságot mond: - az értelmetlen viták elől térnek ki. Aki viszont ért a Bibliához, az nem marad meg olyan tanításban, amelyet - a háromságot - a görög filozófia eszközeivel fogalmaztak meg!
„Ez a tan a görög bölcselet alkalmazása által jött létre az Atya és Fiú közötti viszony meghatározása céljából. Meg akarták a viszonyt határozni és alakilag mindenkorra megállapítani. Ami azonban nehézségekbe ütközött, mert az egyátalán nehéz dolog. „Ebből a nehéz dologból keletkezett aztán a II. és III. század teológiája – mint a hellén szellem nagy és utolsó terméke.” A hívők gyülekezete mindaddig nem hasonlít az apostoli gyülekezetekhez, míg a hellén szellem e nagy eredményétől el nem fordul és az Isten szellemének létrehozatalához, mely az apostolokban volt, vissza nem tér.” NÉPSZERŰ TEOLÓGIA – IRTA: UDVARNOKI ANDRÁS (Kiadja: A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA GYÜLEKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK IRODALMI BIZOTTSÁGA – BUDAPEST, 1921./

Ezzel az interneten gyakran lehet szembesülni. Jelen cikk íróját [az eredeti cikkét-a szerk.] egyszer kizárták egy Jehova tanúi csoportbeszélgetésből, miután megválaszolta az ellenvetéseiket a Háromság Isten tanával és Krisztus istenségével kapcsolatban, valamint vissza is igyekezett támadni. /Ez talán egy óvodában előfordulhatott, és az óvónéni besokallt, ami érthető is, egy túlbuzgó filozófus igehirdetése kapcsán./ Ennek következményeként a nevét körbeadták minden más Jehova Tanúja beszélgetőcsoportnak, és mindből kizárták. /Teljesen életszerűtlen amit mond, miféle beszélgetőcsoportokról beszél?/ Ez egy gyakori történés az interneten, mindenhol, ahol a Jehova Tanúi működnek. Nyilvánvaló, hogy a tanainak kritikai vizsgálatát nem tűri az Őrtorony Társaság. /Hogy mit tűr, az az ő felelőssége Isten előtt! Én mindenesetre a kritikai vizsgálatokat veszem górcső alá, és azok világosan mutatják, hogy a kritikák 99%-a tévelygőktől, laikusoktól és túlbuzgó teológusoktól származik, akik jobban szeretik a görög filozófiát, mint az Isten ihletett igéjét!/

A Jehova tanúi keresztényeknek tartják magukat, mert azt hiszik, hogy az élő és igaz Istent szolgálják. /Jehova Istent szolgálják, ahogy Jézus is azt tette Isten szolgájaként (Ézs 53:11)./ Miként az a szektákra jellemző, ők is azt hiszik magukról, hogy csak ők az egyedüli igaz egyház a földön. /A háromságfilozófiát vallók számításba se jöhetnek. Na és kik maradnak ezek után? Lásd: „Melyik az igaz keresztény egyház?” című tanulmányt ezen a blogon./ Ám eközben tagadják a Háromság Istent, Krisztus Istenségét, a Szentlélek személyi voltát, Jézus fizikai feltámadását és az egyedül kegyelemből, hit által történő üdvösséget is. /Fentiekben amit hisznek az biblikus, amit elvetnek az is biblikus. [Vagyis a Biblia alapján jogos.] A szent szellem nem önálló szuverén lény, hanem vagy Isten, vagy Krisztus van mögötte, de erőként is megnyilvánulhat. A hitet pedig a tettei igazolják, az üdvösség mégis kegyelemből van! Mindig is ezt tanították a tanúk. Lásd:

A hiten kívül valami másra is szükség van ahhoz, hogy megmentésben részesüljünk? Ef 2:8, 9, ÚRB: „Hiszen kegyelemből [„ki nem érdemelt kedvességből”, ÚV] van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (A megmentés lehetősége teljességében Isten ki nem érdemelt kedvességének a megnyilvánulása. Ádám utódai számára nincs lehetőség arra, hogy saját erőfeszítésükből megmentésre jussanak, bármilyen nemes cselekedeteket hajtanak is végre. A megmentés Isten ajándéka, amit mindazok megkapnak, akik hisznek az ő Fia áldozatának bűnengesztelő értékében." /Érveljünk az Írásokból, 266. o. Megmentés/ 

A JT-it nem buzdítják arra, hogy a JT történelmét, vagy régi JT irodalmat, kiadványokat tanulmányozzanak, melyek tele vannak ellentmondásokkal, megváltoztatott tanokkal és hamis próféciákkal. /Mindenki azt tanulmányoz, amit akar. Sok téves elgondolást kijavítottak, ami mutatja, hogy van bennük alázat elismerni a tévedéseiket, ami Istennek tetsző hozzáállás (vö. Róma 12:2). Ami a hamis próféciát illeti, Pál is a maga idejében várta a világ elmúlását (vö. 1Kor 7:31), de attól még senki nem nevezi hamis prófétának. Az USZ-ben a hamis prófétákat a csodatételekről lehet felismerni (Mt 7:22-23; 24:24; 2Thesz 2:9), nem a téves várakozásaikról./ 

Ehelyett inkább folyton az alapvető keresztény tanítások ellen agitálnak nekik (mint a Háromság Isten, Szentháromság tana, Krisztus Istensége stb.), és azt sulykolják beléjük, hogy ők egyedül Isten igaz szolgái továbbá, hogy mások csak vagy “keresztények”, vagy egyszerű hitetlenek. /Én inkább tévelygőknek titulálnám őket, akik alapvető tanításokat fölrúgnak. Pl. Jézus azt tanította, hogy az Atyához imádkozzunk (Mt 6:9). Egy Atyánk van, aki a mennyben van (Mt 23:9). És kihez imádkoznak a kereszténységben? Jézushoz, Máriához, szentnek titulált emberekhez. Még a legelemibb krisztusi tanítást sem veszik figyelembe, tehát tévelyegnek, de ez szándékos, gonosz, istentelen tévelygés!/

Elsődlegesen a JT-inak szervezete egy agymosó társaság /inkább azokat nevezném agymosottaknak, akik a halhatatlan és láthatatlan Istent úgy állítják be, hogy látható lett és meghalt, ami egy abszurdum és az Istentől ihletet Szentírás teljes kiforgatása és meghazudtolása!/, ami a tagjait arra használja, hogy káros irodalmat osszanak szét /a Jézus bálványimádó istenítése több kárt okoz, mint száz Őrtorony együttvéve! Ez utóbbi legfeljebb annyi kárt okozhat, ha valaki nagyon belemerül az olvasásába, közben odaéghet a tejbegríz. Viszont nem lesz belőle bálványimádó, ha az ottani tanácsokat megfogadja!/, továbbá, hogy adományokat gyűjtsenek a New York-i, brooklyni főhadiszállás számára /az igaz imádat előmozdítására gyűjtenek, nem a Társulat egyéni luxusának kielégítésére/.

Így hát a Biblia egy szervezeti belső használatra való könyv, amely a keresztény gyülekezethez tartozik, mint szervezethez, nem pedig egyénekhez, attól függetlenül, hogy mennyire őszintén hiszik, hogy ők értelmezhetik a Bibliát.” (Az Őrtorony, 1967, okt. 1; 587.o.) /Én még közel 600 oldalas Őrtoronnyal nem találkoztam, de hasonló kijelentéssel sem. Egyébként meg a hit hallásból van, a hallás Isten Igéje által (Róm 10:17). Tehát az ige közvetítése által terjed az igaz hit, nem abból, hogy valaki önmagától megérti a bibliai összefüggéseket. Lásd pl. a komornyik példáját. (ApCs 8:30-31). A Biblia az egész emberiség kincse, de ezt a kincset senki nem magától képes helyesen értelmezni, hanem először is mint tanítvány, azután pedig mint Isten szent szellemének és bölcsességének birtoklója. (vö. Mt 13:52; 28:19; Lk 11:13; Apcs 8:27-40; 14:21; 18:26)


Következtetés

Az JT Őrtorony Társasága tehát egy nem-keresztény szekta, amely tagjait arra használja, hogy hamis tanokat terjesszenek, adományokat gyűjtsenek még több temérdek irodalom szétosztására, valamint, hogy a fő szervezet a befolyását egyre jobban kiterjessze a tagjaira és azok családjaira. /Ha Jehova tanúi hamis keresztények, Isten úgy is elmarasztalja őket. De ha a háromsághitű kereszténység tévelyeg, amelyben aztán mindenféle egymásnak ellentmondó tanításnak zöld utat adnak, akkor azok lesznek elmarasztalva. Egyébként meg a reformátusok először nézzenek körül a saját házuk táján, hogy milyen nyakig merülést gyakorolnak a politikába, és prominens személyei milyen személyválogatásban érdekeltek (Jak 2:9-11) , miközben nem Krisztust választják tanácsadójuknak, hanem pénzszerető, világi embereket (Mt 7:24-27). Ez aztán a református kereszténység igazi arca, a gyakorlat, ami felett a püspökök szemet hunynak, amire csak rátesz több lapáttal a teológiai tévelygések sokszínű burjánzása!/

Mégegyszer tehát: a Jehova tanúi egy kereszténységen kívüli szekta. /Attól, hogy sokszor mondja, még nem lesz igaz! Hanem bárki attól igaz Isten szemében, hogy az Ő érdekeit képviseli, s az ellenük való fellépés az Isten szeme fényét bántja! (Zak 2:8)/

Forráshttp://kalvinistaapologetika.hu/kereszteny-vallas-e-a-jehova-tanu

2017. november 19., vasárnap

A karácsonyi vásárban nincsen Jézus Krisztus


Az idén korábban szabadul el az üzleti szellem palackból történő kiengedése, és akik érdekeltek abban, hogy jól megtömjék a pénztárcájukat, keresik a módját, hogy a nagy decemberi vásárlási hullámot meglovagolják. Interneten is küldözgetik az ajánlataikat. Az egyik legmeglepőbb ajánlat egy bibliai szoftvert kínáló karizmatikustól származik:

„Úgy tűnik a Télapó is mobil-bibliázik – Hogy micsoda? A karácsonyi ajándékvásárlás kockázatos vállalkozás. Merész ember az, aki belevág. Ilyenkor úton útfélen mindenki találkozik a kétségeivel, szorongásaival, félelmeivel … Vajon jó lesz-e? Hol szerezhetem be? Nagy lesz-e a tömeg és lesz-e rá időm? Még kiszállítják-e időben? És jó lesz-e a választásom vagy csak pénzt költök? stb. Van erre egy érdekes, kissé játékos történetem Önnek. De ehhez minimum egy kicsit „gyermekies lelkületbe” kell kerülni. Igen, mert Télapós. Idén valami nagyon készül. Még karácsony előtt. Figyelje a levelezőjét. De csak az igazán nagy értékeket preferáló személyeknek lesz hasznos. Akiknek fontos az érték. Most már nem kell sokat várnia. Üdvözlettel: Zs. M.”

Az ember nem gondolná, akik ismerik a Bibliát, különösen, hogy annak kutatását kívánják elősegíteni, ilyen pogány lelkülettel vetik bele magukat a készülődő karácsonyi őrületbe, hogy eladjanak valamit, bármit, amit ők értékesnek tartanak. És amit neked meg kell venned. Hiszen arra vagy nevelve.

Ebben a nevelésben nőttél föl, gyerekkorod óta mindenhol ezt láttad, a szüleidnél, az iskolában, a parlamentben. Hogy jön a karácsony, jön a jézuska, és jönnek az ajándékok.

Persze azért nem árt valamilyen szellemi előétellel bevezetni ezt a nagy, csillogó, pénzesős-sztaniolos hangulatú, világméretű lakomát. Erre jól bevált a télapó bugyuta meséje, és tényleg, télapó jelmezben számtalan figurát lehet látni, a Híradók is tele vannak a piros ruhába öltözött, fehér szakállas reklámemberkékkel, akik hozzák-viszik az ajándékozás tettre kész örömét, a gyerekszeretet naptárhoz időzített kifejezését. És senkinek nem tűnik fel semmi...

Kimész a város utcájára és elkápráztatnak a fények. Hallod a vásárosok karácsonyi hangulatú zenéjét, szinte megérint a körülötted zsibongó tömeg édeskés zaja, a szemnek felkínált csillogás ezernyi pulzáló vibrálása. A kürtőskalács illata. Mekkora élmény. És ez csak ilyenkor van. Kihagyhatatlan.

Gondolsz azokra, akiknek akarsz venni valamit, mert hogy nézne ki az, ha nem figyelnél rájuk. Pont ilyenkor. És nem is gondolsz arra, hogy idomítva vagy. Na nem úgy durván, nem úgy feltűnően, hanem csak úgy évszázados történelmi homályból kiszivárgóan, amelynek bizony a vetései a mai, modern korban értek be igazán. És elérték a céljukat, elérték bizony. Mert a külső kápráztatás mögött ott lapul a szándék, hogy mindennek a lényegét ne ismerjed, és soha ne is ismerjed meg!

Nem mintha neked hiányozna, nem mintha a szíved arra a tanításra lüktetne, amit ő hozott nekünk mennyei távlatokból, de a hűséges gondviselés testközeli melegéből.

Tele van a hónod alja csomagokkal, ilyen-olyan dobozkákkal, amikben lapulnak az ajándékok, amelyeket csak szentestén lehet kibontani. Hogy persze mitől szent, azt nem tudod, de így szokás mondani. És amikor meggyújtjátok a karácsonyfa gyertyáit, talán valaki csenget, és akkor a gyerekek felsikítanak, hogy megjött a jézuska. És a parlamentben nyüzsög a nagy fa körül a sok hátrányos helyzetű gyerek, akiknek megmutatják, hogy a nagylelkűség nem hiányzik azoktól sem, akik jövőre is készek kimutatni a nagylelkűséget. Egészen addig, amíg lesznek hátrányos helyzetűek, akikre a nagylelkűség kimutatásához persze szükség van. Ezért hát továbbra is lesznek hátrányos helyzetűek.

És te sétálsz tovább a forgatagban, és hallgatod a zenét, nézed a himbálózó lampionokat. És a szeretet csúcséjszakáján olyan érzés fog el, hogy milyen szerencsés is az ember, hogy az állatvilágból emberré tudott fejlődni, és érezni tudja az emberi lét örömét, amit pénzen meg lehet venni. A fényt, az ételt, a megajándékozottak mosolyát, a kapzsi kereskedők áruját, amire bármit rá lehet aggasztani, csak az a fontos hogy fényárban ússzon. Aztán majd úgy is kidobjuk, és a kukások elszállítják. Egy megünnepelt önáltatással kevesebb.

Természetesen ilyenkor az est fénypontja az éjféli mise, ahogy a díszes ruhába öltözött egyházi méltóságok eljátsszák, amire már évszázadok óta tanítják a bűvkörükbe vonzott népet, hogy karácsonykor a szeretet eljött közénk a Jézus képében.

Amiből természetesen csak az igaz, hogy Jézus eljött, és valami nagyon fontos dolgot hozott nekünk, a megváltást! Igaz, hogy fények nélkül, utcazaj nélkül, akciók nélkül, és rekordbevételek nélkül. Szerényen, csöndesen, távol a város zsivajától, a forgatagtól, a hamis illúzióktól, amelyek zörgő papírokba vannak csomagolva, és színes szalagokkal átkötve lapulnak.

A pap amikor felemeli a kelyhet és mormol valamit, ki gondol arra, hogy ugyanezek az álszent lelkületű kezek gyújtottak alá Pomponio Algiéri olasz egyetemi diáknak, akit beleerőszakoltak egy olajjal, gyantával és kátránnyal teli üstbe. Az akkori pápai ünnepség csak negyed óráig tartott, mert a diák addig bírta élve. Azután meghalt. De milyen kínok között! Mert kitartott Ura és Megváltója tanítása mellett!

„Amit e legkisebb testvéremmel cselekedtétek, velem tettétek.” Ezt mondja Jézus Krisztus. (Máté 25:40)

Talán keresel valakit az esti forgatagban, a csalfa fények áradatában, a tömegben, ahol talán eszedbe jut, hogy mennyire egyedül vagy. Ha csak a szeretteid ezt a magányt nem töltik ki a melletted levésük támogatásával, áldott hangulatával. Persze az élet igazán nagy eseményeinél egyedül vagy, és magadnak kell búcsút venned mindentől, ami az életed kis filmjének képkockáit kitölti.

Egyedül vagy, mert akit talán kerestél, de nem találtad meg, nincs melletted. Mert ő nincs ott a vásári forgatagban, nincs ott hamis fények cikázó tükrében, nincsen ott a dobozokba zárt ajándékok noszogatott indítékában. Nincsenek angyalok, akik meggyújtják a gyertyákat. És különösen nincsen ott az ünnepi asztalra szánt kiadások és bevételek között. Amikre a kapzsi kereskedők vágynak, amikre a kapzsi kereskedők utaznak. Vajon nem-e az ilyen lelkületű kalmárokat űzte ki Krisztus az Atyja házából annak idején? Most sem lesz másként!

Szép ez az este, neked legalábbis tetszik. Mivelhogy ez a szeretet ünnepe. Minden meg van benne, ami számít. Csak egyvalaki nincsen ott, egyvalaki hiányzik, a szív csendes embere. Aki szamárháton lovagolt be a gazdagok és szegények közé, mint a zsidók királya. Aki gazdag lévén szegénnyé lett érettünk, hogy mi a szegénysége által meggazdagodjunk. (2Korinthus 8:9)

Nem vette őt körül pazar fényáradat, nem volt pompába öltözve és csillogó sztaniolpapírba nem volt csomagolva, amit hozott nekünk.

De ha megtaláltad azt, amit hozott, ha a szívedben hordozod, akkor nincs szükséged többé a hamis illúziókra, az ájtatos körítésre, a csalfa csillogásban himbálózó bóvlikra. És ezt onnan fogod tudni, hogy már nem vágysz ezekre, már jól megvagy nélkülük, erre a műbarázdás talajra, amit az álföldművesek, csokimikulások boronáltak, hogy kimutathasd a szeretetedet. És azt a reménységet, amely ott lapul a szívedben, és amely arra indít, hogy a kedvességedet, jóindulatodat és segítőkészségedet bármikor bárki felé kimutathasd, különösen akik rászorulnak, egész évben. Fények, utcazaj, vásári forgatag és kidobásra szánt, haldokló fenyőfa és halott hit nélkül.