„Az evolúció bizonyítékai meggyőzőek és kiterjedtek. Az élő rendszerek szerveződésének minden szintjét vizsgálva a biológusok a múlt és a jelen evolúciójának aláírását látják. Darwin a fajok eredetéről szóló könyvének nagy részét dedikálta, meghatározva azokat a mintákat a természetben, amelyek összhangban voltak az evolúcióval, és Darwin óta megértésünk világosabbá és tágabbá vált.”
Az evolúciót állítólag bizonyítja:
1. Kövületek
Az ősmaradványok szilárd bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a múltbeli szervezetek nem azonosak a ma talált szervezetekkel; a kövületek az evolúció progresszióját mutatják.
2. Anatómia és embriológia
Az evolúció másik bizonyítéka az, hogy olyan szerkezetek vannak jelen organizmusokban, amelyek azonos alapformával rendelkeznek. Például egy ember, kutya, madár és bálna mellékleteiben lévő csontok ugyanolyan általános felépítésűek.
3. Biogeográfia
Az élőlények földrajzi eloszlása a bolygón olyan mintákat követ, amelyeket az evolúció magyarázhat legjobban a tektonikus lemezek földtani időbeli mozgásával összefüggésben.
4. Molekuláris biológia
Az anatómiai szerkezetekhez hasonlóan az életmolekulák szerkezete is módosulással tükrözi az ereszkedést. Az egész élet közös ősének bizonyítéka tükröződik a DNS mint genetikai anyag egyetemességében, valamint a genetikai kód, valamint a DNS-replikáció és-expresszió mechanizmusának majdnem egyetemességében.
Forrás:
https://opentextbc.ca/conceptsofbiologyopenstax/chapter/evidence-of-evolution/
Az evolúció cáfolata
Az első cáfolat:
Az evolúció abból indul ki, hogy evolúciós képességekkel rendelkező élőlényekben mehet végbe evolúció:
Az evolúciós egységeknek tudniuk kell azt a „kunsztot”, hogy szaporodnak, megvan bennük az öröklődés, az örökletes változatosság.” /Szathmáry Eörs, 1./
Csakhogy egy eleve meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg nincs meg az evolúcióra való képesség, az evolúciós folyamat el sem tud indulni. Senki nem lehet bűvész, csak miután kifejlesztette a bűvész képességét. De az evolúció olyan bűvész, amelynek az előre meglévő bűvészképességéből fakad a lehetőség a bűvészképesség utólagos kifejlesztésére. Tehát az evolúció már ott elbukik, hogy evolúciós képességgel kezdettől fogva rendelkező élőlényeket utólag lezajló evolúciós folyamat által hoznak létre.
A második cáfolat:
A DNS programban végbemenő másolási hibák utólagoan kiválasztódott mutációs, véletlenszerű előnyei adnák az alapot az evolúcióra, mivel mutáció nélkül az evolúció nem létezhet! Azonban a mutáció nem alkalmazható annak a DNS programnak a létrejövetelére, amiben keletkezik a mutáció. Ezért az élővilágnak nincsen evolúciós alapja, hanem teremtett DNS alapja van, amiben a mutáció utólag végbemegy, ami az evolúció nyersanyagát szolgáltatná.
A DNS kész fajok programját tartalmazza, abban van a változékonyság beépített lehetősége a természeti környezet változásaira való reagálásként, de a DNS programhoz az utólagos mutációnak semmi köze. Az élővilág alapja a DNS program, nem a mutáció, ezért Darwin hülyeséget állított, amikor a teljes élővilágot a /háttérmutációra épülő evolúcióra/ lényegében a kész fajok alaptulajdonságként meglévő, a természetes kiválasztódás által végbemenő variálódási képességére vezette vissza. Darwin a mutáción alapuló második lépést, az evolúciót helyezte az első helyre, ami átverés, látásvesztés. Az evolúciónak lehet alapja a mutáció, de ez csak mikroevolúció, ami a kezdetben teremtett fajokban végbemegy.
A harmadik cáfolat:
Ami a természetes szelekció képességét illeti, csak az osztódásra képes organizmusokban tud hatást gyakorolni, tehát olyan DNS-sel rendelkező sejtekben, amelyek genetikai változásokat tudnak továbbadni utódaiknak. DNS nélkül nincs osztódás és osztódás nélkül nincs természetes szelekció. Ha valaki szelekcióval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor feltételezi annak létezését, amit meg akar magyarázni.
„Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.” /Szathmáry Eörs, 2./
Vagyis a DNS genetikai programjának megléte, és az abban rögzített, élőlényekre gyakorolt hatása megelőz mindenféle evolúciós folyamatot, mielőtt az egyáltalán megmozdulhatna. Így ennek a folyamatnak tulajdonítani a jelenlegi élővilág eredetét teljes elrugaszkodás a valóságtól, és az akadémiai áltudomány keretei közé esik.
A negyedik cáfolat:
A genetikai kód univerzális kódrendszere nem arra bizonyíték, hogy minden élőlény /vagy zenei szimfónia/ egymásból leszármaztatható, és közös őse van, hanem a jelrendszert alkalmazó a közös, a mindenkori zeneszerző, ill. az élőlényeknél a mindenkori háttér-enitás, amely az intelligens programutasítást rögzítette a génekben, és általuk olyan szimfóniákat írt, amilyeneket akart, olyan élőlényeket teremtett, amilyeneket akart. Ráadásul olyan környezetbe, amiket ugyancsak meg kellett terveznie, otthont teremtve a számukra. Elvégre Beethoven se disznóólba, vagy az utcazaj forgatagába tervezte a IX. szimfóniáját, hogy ott hallgassák a zenekedvelők, hanem a zeneműhöz méltó és a hallgatásához optimális környezetbe!
Hogy lehet a termék nagyobb az őt létrehozó szerzőnél /pl. egy számítógép az őt létrehozó tervezőnél/? Sehogyan nem lehetséges! Ugyanígy létezik a genetikai kód az élőlényekben, mint jelrendszer, ami az élőlényekhez tartozó egyéb kiegészítő információk rögzítésére használatos. A genetikai program célja a biológiai élővilág belülről irányított életvitelének rögzítése, átadása /fajfenntartás-szaporodás-alkalmazkodás/. Itt is különféle utasításokkal minden elő van írva, mint a kottában. Annyival mégis többet tudnak ezek az élőlények /mint készre gyártott szimfonikus darabok/, hogy rugalmasan alkalmazkodni képesek az élettér, a környezet változásaihoz /mintha egy zenemű képes volna az adott hangversenyterem akusztikájához igazodni, az optimális hangzás érdekében/.
A lényeg tehát a kezdettől fogva tökéletes DNS utasítás, az értelmes és értelmezhető szöveg, hogy az van, létezik és úgy funkcionál, mint egy karmesterpálca, aminek engedelmeskednie kell a sejtek világának, magának az élőlénynek.
Mindkét folyamat mögött információ közlő tudatos intelligencia van! Teljesen mindegy, hogy kis lépésről vagy nagy lépésről beszélünk, mert a lépés lényege az alkalmazkodási képesség, az az önálló rugalmasság, amely a szimfóniáknál nincs is meg, hanem kotta által rögzített kötöttség van. A nagy lépés, hogy egyáltalán létezik alkalmazkodó képesség /kicsi és nagy szimfóniák kottái, zenei-biológiai kifejezésmódok/, hogy létezik a genetikai program, az intelligens folyamatokat irányító intelligens kódutasítás. Ez az igazi nagy lépés. Megtenni bármilyen ember által tervezett és készített terméket nagy lépésnek a háttérben működő emberi intelligencia helyett, annál magasabb szintre helyezni, az pont olyan, mint az evolúció állítólagos spontán nagy lépéseit a DNS génekbe írt irányító programja fölé helyezni.
Ráadásul magát a DNS genetikai jelrendszerét /amiben az utasítások rögzítve vannak/, megtenni a véletlen művének, teljes elrugaszkodás a valóságtól. S mindezt a tudomány köntösébe bújtatva – az unintelligens gondolkodás akadémiai szintű megtestesítése – előre megfogalmazott világnézeti meggondolások alapján.
Isten a DNS-nyelvén írta meg az élőlények tervrajzát, de nem véletlenül, hiszen „egyetlen gramm DNS-ben 455 exabájt adat tárolható, ami hozzávetőlegesen 100 milliárd dvd kapacitásának felel meg.” http://index. hu/tech /2012/08/17/az_adattarolas_jovoje_a_dns/
Mindent a genetikai program ír elő, az szabja meg a mozgásteret, ill. a jelrendszert alkalmazó kottaíró, a zeneszerző, ill. aki az értelmes utasításokat programozza, amiket a fehérjék olvasni tudnak /ill. az előadók, akik a zenei műveket előadják/.
Az evolúció olyan folyamat, amelynek eredményeként a populáció genetikai tartalma idővel megváltozik. - tehát
A POPULÁCIÓ VÁLTOZÁS ELŐTTI TARTALMÁHOZ AZ
EVOLÚCIÓNAK SEMMI KÖZE,
hanem csak az utólagos változásához – erről beszélünk! Tehát az élővilágnak nincs alapja az evolúcióban, de van alapja a létrehozott DNS-ben, amelyben a mutáció utólag jön létre.
”A genetikai kód az a kódrendszer, amellyel a sejtek nukleinsavaiban (DNS és RNS) található információ fehérjékké fordítódik le.” /Wikipedia/
Az emberi test egyetlen sejtjében szorosan összetekeredõ DNS tényleges hossza durván 2 méter. Mivel az emberi testben kb. 10 billió (1013) sejt van, a DNS teljes hossza 20 billió méter, ami felfoghatatlan. /John C. Lennox: A genetikai kód eredete/
Az élőlényeknek olyan szerveződési tulajdonságaik vannak, amelyek egyértelműen meghaladják részeik potenciálját. Ez az organizmusok gondos és művészi tervezésére mutat. Az organizmusok funkcionális tökéletessége a darwinizmus legfőbb kihívása, ugyanakkor a Legfelsőbb háttér Tervező világos bizonyítéka.
Hogy az evolúció a mutációk rendkívül ritka jó lépéseit gyűjti egybe és sokszorosítja el az adott élőlényt gazdagítva a fennmaradás továbblépésében - amit a természetes kiválasztódás törvényszerű folyamata rögzít – azzal teljesen ellentétes amit tudunk a mutációkról, mert azok teljesen alkalmatlanná teszik őket, mint bármilyen "nyersanyagot az evolúciós fejlődéshez". A gyümölcslegyek mutációi mutatják, rendkívül rövid szárnyakat, deformált sörtéket, vakságot és egyéb súlyos hibákat eredményeztek. Az ilyen mutációk egyre nagyobb genetikai terhet rónak egy adott fajra.
A genetikai teher tehát megdöbbentő problémává válik az evolucionisták számára, akik mutációk alapján próbálják megmagyarázni a fajokon belüli hatalmas adaptív variációt. Minden elképzelhető kedvező mutációért egy fajnak fizetnie kell a gén több mint 1000 káros mutációjának árát vagy terhét. A "genetikai bomlás" ilyen hátterében bármely hipotetikusan kedvező mutáns egy génben mindig összekapcsolódik más gének káros változásaival. Mivel a mutációs terhelés az idő múlásával növekszik, a faj túlélése veszélybe kerül, mivel a párosodás nagyobb százalékban hozza létre az utódokat, akik súlyos genetikai hibákat hordoznak. /Ayala. Francisco, "Az evolúció mechanizmusai", Scientific American, V. 239., 1978. 3. sz., 56–69. - Pai, Anna. A genetika alapjai New York: McGraw-Hill Book Co., 1974, 248-249./
A mutációk utólagos manipulálása tehát nem bizonyíték a teljes biológiai élővilág létezésének magyarázatára. Ezt bizonyítékként felhasználni, teljes elrugaszkodás a valóságtól!
Összefoglalás
1. Utólag nem lehet kifejleszteni olyan képességeket, amelyek szükségesek az evolúció elindulásához.
2. Mutációval nem lehet létrehozni azt a genetikai bázist, amelyben a mutáció szolgáltatja a nyersanyagot az evolúciós folyamat kibontakozásához.
3. A természetes szelekció utólagos hatásmechanizmusát nem lehet a DNS eredetére alkalmazni, mivel ha a természetes szelekció az evolúció gyereke – csak utólagos osztódás soron érvényesülhet, - akkor nem lehet egyszersmind az apja is – amely az osztódás lehetőségét létrehozza -!
4. A genetikai univerzum univerzális volta a közös Szerzőre bizonyíték, mint a világ összes szimfóniájának a szerzői ugyanazt a kottarendszert használják, mégsem fejlődött ki egyik szimfónia a másikból, egymáshoz semmi közük!
Konklúzió
Ennélfogva a darwini evolúció mind a négy tézisben elbukik!
EVOLÚCIÓ CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A FAJPOPULÁCIÓKBAN UTÓLAG
VÉGBEMENŐ MIKROSZINTŰ FOLYAMATOKBAN FEJTHETI KI
A HATÁSÁT,
amelyeknek a fajok eredeti létezéséhez semmi köze.
„Darwin alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny, akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt biztosak vagyunk.” /Szathmáry Eőrs nyilatkozata a „Szombat délelőtt” című rádióműsorból/
Az "evolúció" szó alkalmazása ilyenformán egy tudományos átverést valósít meg: elhitetik a nagyközönséggel hogy a faji változékonyság alkalmas a biológiai élővilág létezésének kezdettől fogva való magyarázatára és megindoklására. Mintha valaki azt mondaná: a rövidtávú körömreszelés hosszú távon a köröm kilalakulását is magyarázza, hiszen változik annak alakja, amely változásoknak összeadódásából következik magának a körömnek a létrejövetele/kialakulása. Teljes abszurditás, a tényeknek a kiforgatása, a látható történésekkel való visszaélés a nem látható elméleteknek a dogmatikus világában.
Válasz az evolúció állítólagos bizonyítékaira
1. válasz:
Az ősmaradványok bizonyítékai nem bizonyítanak evolúciós fejlődést, hiszen az evolúció folyamata evolúciós képességek hiányában el sem indulhat! Ha a múltbeli szervezetek nem azonosak a mai szervezetekkel, akkor azok nem az átalakulásukra bizonyíték, hanem más élőlények voltak, másféle élőlényeknek voltak teremtve! Átalakulás csak változékonysági szinten létezik ugyanabban a fajban. [változékonyság = mikroevolúció]
2. válasz:
Azonos alapformáknak semmi közük egymáshoz, ugyanazok a hangjegyek vannak minden szimfóniában, mégsem egymásból fejlődtek ki, hanem a zeneszerző használta ugyanazokat a hangjegyeket az egész világon.
3. válasz:
Az élőlények földrajzi eloszlása a bolygón a mikroevolúció változásait mutatja. Ami változás végbemegy, azt a genetikai program felügyeli, magától semmi új nem tud kifejlődni.
4. válasz:
Az életmolekulák szerkezete a DNS alapbázisa, semmiféle közös ős nem létezik, a genetikai anyag egyetemessége a Teremtés bizonyítéka, a DNS-replikáció csak utólag történhet, tehát a mutációnak semmi köze a DNS létezéséhez.
Mindezeknek jelentősége napjainkra nézve
Innentől kezdve a jelenlegi világrendszer ideológiai alapja - ami a darwinista evolúcióra épült – teljességgel megbukott! Minden ember minden cselekedetéért felelősséggel tartozik a Teremtőjének, és felelősségre is lesz vonva, akár a múltban tette azt, akár most teszi, vagy szándékozik megtenni.
„Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz; Tűzfolyam folyik és jő vala ki az ő színe felől; ezerszer ezren szolgálának neki, és tízezerszer tízezren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg… Látám éjszakai látásokban, és íme az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt. És ada neki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv neki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik… Mígnem eljöve az öreg korú, és az ítélet adaték a magasságos [egek] szentjeinek; és az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek… És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.” (Dániel könyve 7:9-10,13-14,22; 2:44)
És hozzájuk menvén Jézus, szóla nekik, mondván: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté evangélium 28:18-20)
„Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt… Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta… Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (2Korinthus 5:10; János evangélium 3:36;16)
Forrás: 1. https://24.hu/tudomany/2020/12/09/a-jovo-megmentoi-evolucio-szathmary-eors/
2. http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html
