Jehova tanúja voltam

Jehova Tanúja voltam! - Bakó Tamás

Két általános idézet ex J. tanúitól:

„Régebben Jehova tanúja voltam, de most már ismerem Jézust...

Jézus Krisztus az igaz Isten és a Megváltó.”

/A szöveg előzményeit nem idézem, csak miután Jehova tanúiról kezd beszélni./

… Az egyik mélypontján akkori életemnek találkoztam először Jehova Tanúival. [Már más esetben is olvastam nyilatkozatot, hogy adott személyek a mélypontjukon találkoztak Jehova tanúival, és a végén nem jól sült el a dolog. Lehetséges, ezeknél az embereknél a lelki trauma akadályozhatja, hogy teljesen tisztán lássák meg és fogják fel a bibliai igazság mibenlétét ^{(2Tim 3:16)}, ami őket befolyásolja a tárgyilagos megítélésben. Mindenesetre figyelmeztető jel, és külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy valóban megértsék ezek az emberek, mire vállalkoznak, milyen döntést hoznak.]

Egyikük adott nekem egy füzetet „Az isteni név, amely örökre fennmarad” címmel. Gyorsan végigolvastam és logikusnak tűnt számomra, hogy Istennek van neve, és az Jehova. [Abszolút nem emberi logika kérdése, hogy Istennek neve van, hanem az ki van nyilatkoztatva: „Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova /YHWH/, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön” (83. Zsoltár 19) Millióknak nem logikus, és nem a milliók ingatag logikája a mérvadó, hogy hogyan vannak a dolgok Istennel kapcsolatban!]

Ezután „Az élet, hogyan jött létre, evolúció vagy teremtés által?” című könyvet olvastam, ami evolucionistából teremtés-hívővé tett. [Én a magam részéről nagyon sokat kutattam és elmélkedtem evolúciós témában, egyetlen könyv olvasása elindított egy kereső folyamatot, és a meggyőződés később alakult ki, amikor vastag hitbőrt növesztettem, de addig is jártam az antikváriumokat, stb., elolvastam minden ide vonatkozó anyagot. Az ember először fölveszi a fonalat, azután kutat, és azután meggyőződik. Az evolúciónak óriási irodalma van, amikben védelmezik, és amikben kritizálják. Ha átlátjuk az egész hadsereget, akkor szúrhatjuk ki a gyenge pontjait, amiket az evolúciónál nem a tények tartanak össze, hanem a világnézeti fikciók. Akkor gyorsan el kell távolodni a hatalmas tekintélyű hajótól, mert a látszatbiztonság vége nem lehet más, mint a biztos elsüllyedés!]

Mindezeken felbuzdulva elkezdtem olvasni a Bibliát és elmentem a Jehova Tanúi összejövetelre is. Ott mély benyomást tett rám, hogy nagyon kedvesen fogadtak. Mivel ekkor még Budapesten voltam, ottani gyülekezetben kezdtem el „Bibliatanulmányozást” folytatni a tanúkkal, és gyorsan haladtam előre. Egy évvel azután, hogy találkoztam az első Tanúval, megkeresztelkedtem egy budapesti nyári kongresszuson 1998 júniusában. Ekkor családom is jelen volt. [Fontos, hogy olvasta a Bibliát és eljárt az összejövetelre. Sok rágalmazás éri a tanúkat, hogy nem a Bibliát használják tanítási eszközként, de ez nem áll fent. A tanú-irodalmak fő céljuk szerint csak csoportosítják a bibliai tanításokat, nagyon sokat segítenek átlátni azokat és azokból levonni a tanulságokat. /Az egy más kérdés, ha valaki ellentmondást vél felfedezni a Biblia és annak értelmezése között, azt hogyan képes kezelni? Ez a legnehezebb téma, ami csak felmerülhet egy kutató keresztény elméjében!/]

1999-ben visszatértem Miskolcra. Mindeközben rendeződtek a családi problémáim is. Mindezt annak tulajdonítottam, hogy Tanú lettem és megtaláltam Istent. Buzgó „evangéliumhirdető” lettem, mivel azt hittem, ez a legjobb módja, hogy én és a családom túlélje Armageddont. [Na itt már vagy egy alapvető probléma, mivel a legfőbb érték az ember és Isten között, az a kapcsolat, amit az ember kialakít Istennel, ha ezt teljes szívből és odaszánásból teszi, ez tartja meg a hitben, most és Armageddon idején. ^{(Zsolt 25:5; 63:2; 71:5; 86:2; 143:10)} Ennek nyilván több összetevője van, az evangélium hirdetés csupán egy dolog /hála áldozat/ a sokból. „Gondot viselj magadról és a tudományról; maradj meg azokban; mert ezt cselekedvén, mind magadat megtartod, mind a te hallgatóidat” (1Tim 4:16), Viszont hogy rendeződtek a családi kapcsolatai, mutatja, nem jellemző J. tanúira, hogy a családi kapcsolatokat szétzilálnák, hiszen éppen hogy meg szeretnék erősíteni azokat!]

Gyermekeimet szorgosan vittem az összejövetelekre és tanulmányoztam velük a Bibliát. Olykor feleségem is eljött. 2004-ben „általános úttörő” lettem, ami azt jelentette, hogy évi 840 órát kellett prédikálnom. [Nem kell, mert ez egy önkéntes vállalkozás. Mintha azt mondaná, postásnak mentem, aztán leveleket kellett hordanom. Ha pl. vasöntödébe megy, nem kell levelet hordania. Ha nem lesz tanú, tanúskodnia sem kell, el van magában, mint a kereszténység legtöbb néma tanúja a saját gyülekezetében. De hogy a gyermekeit vitte és tanította, az Isten tetszésére van. „Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.” (Eféz 6:4)]

Elvégeztem a 10 napos „úttörő-iskolát” is. 2005-ben kineveztek gyülekezeti vénnek, ami hosszas bonyodalmak kezdetét jelentette. [A vénség ugyanaz, mint a tanúság, csak sokkal nagyobb felelősség. Ha valaki azt gondolja, minden gyülekezeti vén megüti a bibliai vénség kritériumának a szintjét, az talán nem jól gondolja. Akadnak vének, akik hosszú évek alatt nem jönnek rá, hol hibádzik a vénségük színvonala, de ha ezt valaki másnak kell megmondania, mert magától nem veszi észre, még talán ki is kéri magának. A vének hite szerint fontos posztot töltenek be, amit tisztelni kell, de egyébként az az igazi vén, aki nem a posztot tölti be, hanem az azzal járó hivatás gyakorlati felelősségét. Azonkívül, ha a saját személyiségét nem tudja kivenni a vénségéből, akkor hogyan teszi be abba Jézus és az apostolok személyiségét? Arra kevésbé marad neki hely, pedig az a feladata, hogy pásztorolásában azoknak az önátadásban kiforrott személyiségét tükrözze vissza. 

„Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé.” (1Kor 11:1)]

Rájöttem ugyanis egyrészt arra, hogy van olyan vén, aki sikkaszt, a legtöbbjük mondja, de nem cselekszi, amit tanít és se véleményüket, se életüket nem a Bibliára alapozzák. [Egyrészt Júdás is lopott a szegényeknek szánt pénzből ^{(vö. Ján 12:6)}, ami nem ok arra, hogy valaki hátat fordítson a gyülekezetnek, meg voltak egyéb atrocitások is az I. században (vö. 3Ján 1:10), de azért a legtöbb mai vén igyekszik hű lenni a vállalt kötelezettségeihez, az ellenkezőjéről nincsen tapasztalatom.]

Mélyen megdöbbentett mindez, s szóvá is tettem véleményemet. Ez persze nem tetszett, s ketten maradtunk a többség ellen, egy hozzám hasonlóan „beszédes” vén-társammal. [Ezekbe a dolgokba a kívülállók aligha láthatnak bele, hogy sajnálatosan mik hogyan történnek.]

2007-ben a körzetfelvigyázó „megvásárlásával” megpróbáltak a többiek kettőnket leváltani, fel is függesztettek, de a fiókhivatal (az országos központ) nem hagyta jóvá a döntést, mivel még tanácsot se kaptunk állítólagos helytelen és dölyfös viselkedésünk kapcsán. [Ez már valóban követhetetlen és átláthatatlan, de érdemes megjegyezni, hogy akik nem állnak bibliai talajon, magukat vágják el Istentől, mert Ő megvesztegethetetlen! Senki nem játszhatja ki a bibliai alapelveket úgy, hogy ne maga alatt vágná a fát. Az Isten mindenkiről mindent tud (vö. Zsidók 4:13), és a helytelenül élőket megítéli. Megvonja tőle a szent szellemét, és az illető elveszíti az áldásokat, a kegyelemben való biztonságérzetét.]

Innentől kezdve állandósultak a támadások, különösen ellenem. Én azonban dolgozni szerettem, én voltam az angol nyelvű prédikáló csoport vezetője, ellenőriztem a prédikáló szolgálatot a gyülekezetben és elfoglaltam magam munkával, de folyton védekeznem kellett. [Ha személyek elleni támadások vannak, különösen nem bibliai alapon, az nem lehet része a szent szolgálatnak azok részéről, akik az energiájukat erre fordítják. Egyébként meg nyilván a másik oldalnak is meg van a maga véleménye, és egy kívülállónak jobb ha nincs, mivel objektíven aligha tudja átlátni a dolgokat.]

2011-ben elkövettem ugyanazt a hibát, amit 1994-ben. Hiába, az ember a saját kárán sem tanul. Elköltöztem otthonról különböző problémák miatt, és beleszerettem az egyik 30 éves testvérnőbe, azaz inkább ő szeretett belém. [Az embernek mindig figyelnie kellene a saját útjára, de különösen amikor fennálló problémái vannak, nem azzal tetőzni azokat és a saját helyzetét súlyosbítania.]

Mindez jó ürügy volt a bosszúszomjas vén-társaknak és körzetfelvigyázónak, úgyhogy egy 8 órás bírói (egyházfegyelmi) bizottsági összejövetel után, felrúgva minden előírást és bibliai alapelvet, gyorsan kiközösítettek. [Ha hibát követ el /szépen fejezi ki/, az miért volna ürügy bármire is? Miért lennének bosszúszomjasak, akiknek feladatuk, hogy akik megsértik a Bibliai alapelveket, azokat rendre utasítsák, a bibliai útra irányítsák?! Ha bosszút akarnak állni valakin, miért húzzák el 8 órán át, az se perc alatt megtehető! Miért rúgtak fel minden előírást és alapelvet, mikor bevallja, a saját kárán sem tanult! Akkor csak elkövetett valami komoly dolgot, ami Bibliába ütköző! Meg hogy ő állítja, hogy felrúgták az alapelveket, na és ő nem rúgta fel?]

A fellebbviteli bizottság ugyan először megsemmisítette a döntést, de a fiókhivatal (az országos központ) tett róla, hogy harmadfokon mégis kiközösítsenek. [Van egy hivatalos rendje a döntéseknek, nyilván vállalják Jehova előtt, hogy az Igéknek megfelelően jártak el, elvégre ez a feladatuk.]

Néhány hónappal később, 2012 tavaszára életem legmélyebb pontjára jutottam. [Őszintén, ha valakinek élő kapcsolata van Istennel, ismeri a Bibliát, tudja alkalmazni a tanácsait, eközben hogyan juthat élete legmélyebb pontjára? Akkor az egész kapcsolata egy általános csőd volt és nem volt valóságos. Ezt olvassuk:

„Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Eféz 4:6-7)

Aki vén létére ebben a tanításban nem találja meg az Isten békéjét és védelmét, az a valóságban megbukott az élő hitében és keresztényi mivoltában, de ennek csak maga lehet az oka, hogy az Isten szellemi támogatását elvesztette. Voltak J. tanúi, akiket a nácik kivégeztek, de mégis mindvégig megőrizték a rendkívül értékes kapcsolatukat Istennel, és nem mélyponton voltak, hanem hitük csúcsán, Jehova dicsőségére!]

Elváltam, albérletben laktam, csak három napot dolgoztam havonta, nem tudtam aludni, fogytam 15 kilót és övsömört is kaptam. Éjszakákat imádkoztam végig, Istenhez fohászkodtam, hogy bocsásson meg nekem és mutassa meg a Hozzá visszavezető utat. [Nyilván Istennel került szembe, ezt be is vallja, mert hogy tett valamit ellene, csak nem mondja, mi az.]

Ekkor sem Istent hibáztattam, és úgy gondoltam, Krisztus értem és helyettem halt meg, nem hagyhatom el. [Ezek szerint mégis az elhagyás szélén volt, akkor szoktak válságba kerülni az Istent ismerő emberek.]

Egyik nap eszembe jutott, hogyha Jehova Tanúinál van az igazság, akkor az mindenkivel szemben megáll, ezért felmentem az internetre, ahol gyorsan megtaláltam a „Mindenkinek Jehova Tanúiról” blogot „Johnny Joker” extanú szerkesztésében és ott rátaláltam Raymond Franz „Lelkiismereti válság” című könyvére. Ahogy olvasni kezdtem, öt oldalanként egyre jobban megdöbbentem. Két hét múlva rájöttem, hogy baj van a Tanúk „igazságával”, engem átvertek. No, de hova mehetnék? [Elképesztő balekság, korábban maga mondja, hogy a gyerekeit vitte az összejövetelekre, stb., most meg egy olyan személyhez ment, aki megutálta a saját szülei hitnézetét, és hogy fiatal korába vitték őt a gyülekezetbe. De ahogy betöltötte a felnőttkort, a legádázabb ellensége lett J. tanúinak! Ez a J. Joker nem is keresztény, nem is akar az lenni, nem is gyakorolja az igaz imádatot, hanem a lételeme a rágalmazás és a lejáratás. Igazi bosszúszomjas egyén, akinek a Sátán a példaképe, aki abban éli ki magát, hogy vádol éjjel és nappal. Ez ugyanazt teszi. Ami meg a Franzot illeti, az sem szólt semmit, amíg bent volt a szervezetben, akkor kellett volna neki kinyitnia a száját, mint Pálnak is Péterrel szemben, nem utólag a maga igazolására megírni a történetét. Mindenki, aki elmegy a szervezettől, rögtön az önigazolással kezdi, de miért nem bízza Jehovára? 

A Saul király is amikor az Istennel való kapcsolatában megbukott /engedetlen lett/, a saját jó hírével törődött a nép előtt - „És ő monda: Vétkeztem, mindazáltal becsülj meg engem népemnek vénei előtt és Izrael előtt, és velem térj vissza, hogy könyörögjek az Úrnak, a te Istenednek.” (1Sám 15:30) 

Ezek az extanúk ugyanezt teszik! Azt mondja, két hét alatt rájött, hogy átverték, mert baj van a tanúk igazságával. Akkor milyen szinten volt gyülekezeti elöljáró, ha átverték? Mindenki hülyének nézi saját korábbi önmagát, ami azt jelenti, akik ma ott van a J. tanúinál, és nem fedezik fel, hogy nincs ott az igazság, az mind hülye? Mikor oda megy, hülye, amikor ott marad, akkor hülye, s mikor elmegy, akkor nem hülye. Fordítva nem lehetne?]

Tíz évvel korábban, egyik vén-társammal 42 miskolci egyházat jártunk végig, hogy tanúskodjunk nekik. És egyik imám után eszembe jutott Szőke Imre, a presbiteriánus gyülekezet lelkésze, akit akkor nem túlzottan kedveltem, de emlékezetesek maradtak a vele való beszélgetéseink, illetve neki volt a legnagyobb teológiai könyvtára, amit láttam. Így aztán felkerestem Imrét, gondolva, legfeljebb elküld melegebb éghajlatra. Nem küldött el, sőt kedvesen elbeszélgetett velem, adott nekem könyveket, és szorgos olvasásba fogtam. Minden héten beszélgettünk Imrével, és fokozatosan rádöbbentem, a konzervatív teológiának van igaza, nem a Tanúknak. [Most jutott el oda, hogy rádöbbent az igazságra, miután elkövetett Isten ellen egy komoly bűnt, ami miatt mélypontra kerül. És mi van, ha nem követi el? Az ember kereszténykénti bűnbeesése juttatja el őt az igazság megismerésére? Teljesen ellentétes a Biblia szellemiségével amit mond!!!]

2012 szeptemberéig négyszer kértem írásban a Tanúktól visszafogadásomat, de csak negyedszerre hallgattak meg – és gyorsan el is utasítottak. Ekkor már határozottan éreztem a Szent Lélek vezetését, úgyhogy megkérdeztem Imrét, mikor van náluk istentisztelet, mert szeretnék eljönni. [Elképesztő, hogy eddig, az évek alatt nem ismerte a szellem vezetését. Egyébként nyilvánvaló, különben nem kerül padlóra!]

Nagy hatást tett rám, hogy nem volt kereszt a falon, és semmi karizmatikus „gyógyítás” vagy táncolás. Tiszta igehirdetés folyt. Azóta igen ritkán hiányoztam. [Ugyanez megvolt a tanúknál is, azért járt oda, és vitte a gyerekeit is.]

Az első alkalom, amikor éreztem Isten közelségét és megtérésem, akkor volt, amikor Imrével az „Amazing Grace” (Érthetetlen kegyelem) című éneket énekeltük közösen. Mélyen megérintett, és a szívem mélyéig hatolt. Azóta ez a kedvenc énekem. [Elképesztő laikusság, főként, hogy az igaz imádat mibenlétéről nem szól semmit. A kegyelemről szóló ének minden egyházban meg van, akárhol megérinthet bárkit, de ez az igaz imádatnak csupán egy elnyert kegyelme, és igaz imádat nélkül nincsen elnyert kegyelem!]

2012-ben lett újra rendszeres munkám, év végén hazaköltöztem a családomhoz, majd 2013-ban újra elvettem a feleségemet. Elkezdtük Imrével a tanítványképző kurzust, és 2014 áprilisában tagja lettem a miskolci presbiteriánus gyülekezetnek. [Az hogy minek lett a tagja, egy dolog, hanem milyen imádatot gyakorol és milyen szolgálatot végez? Itt nem az a lényeg, hogy hol érezzük jól magunkat, hanem az életünk az igaz Isten imádatára épül-e? Mert ha nem, bárhol a legjobban érezheti magát, nincs jelentősége!]

Mindenki nagy szeretettel fogadott és nagyon jól érzem itt magam. [Korábban írta: „Ott mély benyomást tett rám, hogy nagyon kedvesen fogadtak.” Vagyis J. tanúinál. Na és hol nem fogják szeretettel fogadni? A laikusok nem fogják fel, hogy a szeretet lehet teljesen hamis tanítással is összekötve. 

Pl. a katolikus Pálos nővérek áradoznak a szeretetről, és azt hangoztatják, Isten mindenkit üdvösségre rendelt, csak pont az egyházuk vezetői szorgoskodtak elevenen elégetni és üstben, kátrányban megsütni olyanokat, akiket mint eretnekeket a kegyes halálba segítettek, mert hamisították a hitet – Aquinói Tamással szólva. Hogy ők /a katolikus egyház/ még inkább hamisították a Krisztusi hitet, az nem probléma! Szeretetről pusmognak és fasisztákkal kötnek /lateráni/ szerződést. Bennük az Ördög van jelen, ahogy a tetteik mutatják. Ilyen ájtatos szeretettel aztán lehet vendégeket fogadni, és arról áradozni!]

Feleségem is sokszor elkísér az istentiszteletekre és az azt követő gyülekezeti ebédekre, ahol ő is élvezi a testvérek társaságát, noha egyelőre nem lépett Krisztus útjára. [Teljesen lényegtelen dolgokról beszél, de a lényegesről egy szót sem szól!]

SOHA nem gondoltam volna, hogy Jehova Tanújából presbiteriánus, „háromság-hívő”, a poklot elfogadó, bűneimet helyesen látó ember leszek. [Itt aztán el is bukott az igaz imádatban, mert a háromsághit alapja a Jézus olyan szintű istenítése, mint Jehovának. Az egész keresztényiség lényege itt van, hogy az igaz imádatot kinek adjuk? Ha nem Jézus Krisztus a Biblia Legfelségesebb Istene, akkor a Jézus imádata bálványimádás, márpedig nem az!!! /Lásd https://darwinkaprazata.blogspot.com/2023/06/isten-volt-e-jezus.html/

A Fiú öröktől fogva való születésének /önellentmondó/ filozófiai süketségét nem tudja ráhúzni az Atyára, mert az soha nem született öröktől fogva senkitől! Világos? És Isten SOHA NEM IMÁDKOZIK, míg Jézus állandóan imádkozott! Világos? És Isten szellemi lény, amit a testben lévő Fiú tanított! Világos? (vö. János 4:24) És Isten SOHA NEM HALT MEG SEMMIFÉLE KERESZTEN, mivel mint szellemi Lény öröktől fogva mindörökké létezik, miközben a Fiú csak a feltámadása után kapott halhatatlanságot! Világos? Hogy óriási különbség van az Atya Istenkénti létezése, és a Fiú isteni /Atyától kirendelt/ minősége között! Világos? Hogy csak a kereszténység hamis filozófiája és önkényes nézetei szerint egylényegűek, különben nem azok! Világos? /Lásd: http://darwinkaprazata.blogspot.hu/2013/06/az-egylenyeguseg-onkenyessege.html/

Ha meg valaki azt tanítja, hogy a végtelen és örök szellem emberi testet ölt, az akkorát hazudik az Istenről, hogy fölér egy gyilkossággal, mert az Istent a Jézusban meg is öleti, hogy megváltsa az ember fajt, és érte bűnössé is teszi. Az ilyen bizony nagyobb csaló mint az Ördög maga! 

A Háromság görög filozófiája egyenes beutaló az örök tűzü gyehennára, erre pályázik a kereszténység, csak azt hiszi, majd a mennyországba jut. A Jehova tanúi meg a pokolba. Csakhogy a tények nem ezt mutatják, mert hogy a tanúk imádata legalább a Jehova Isten imádatára épül /ha van is még miken javítani/, és ezt tanítja a Biblia, és ezt forgatja ki a kereszténység, a Jézusnak az imádásával, meg a szent szellem istenítésével. Miközben a legegyszerűbb Krisztusi parancsot sem tartják be:

„Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;” (Máté 6:9).

Itt kezdődik az igazi Krisztus követés, de ettől a kereszténység fényévekre van, és a presbiteriánusok ugyanígy, akik vallják, hogy Krisztus a mi Istenünk, ami Krisztus szerint is szemen szedett hazugság! /Lásd itt./

„Monda neki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.” (Ján 20:17)

Vagy szándékosan nem veszünk tudomást arról, hogy mennyi mindenben van különbség Atya és a Fiú között?! /Lásd itt./ És ne hogy már az egyik végletből hirtelen a másikba eső hitetlen Tamás mondja meg, hogy ki a mi Istenünk, akit a kereszténység inkább követ, de a Jézust nem követi! Ne hogy már a Jézus legyen megváltó igaz Isten és, mikor Jézus pont nem ezt tanította:

„Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust”. (Ján 17:3)

Ne hogy már dogmaigazolási célból konokul keverjük a Fiút az Atyával, össze-vissza hazudozzunk róluk, és még nekünk álljon feljebb?!! Egyértelmű bibliai kijelentéseket Isten egységéről ne hogy már bukott emberi értelmezésekkel, filozófiai, háromság-rögeszmékkel felcseréljünk, felhígítsunk?! Mert ha valaki elmegy a tanúktól, akkor az igaz imádatot dobja oda bukott hitű emberek filozófiai csörtetésének, akik teológiai fejlődésnek nevezik a saját hitehagyott, dogmatikus eszméik fejlődését. 

Ezt lehet választani, csak nem a Jehova tanúinál, mert ott Jézus által van imádva az Atya ^{(Ján 14:6; Eféz 5:20)}, és nincsen imádva a Fiú, sem ima nem szól neki, különösen nem a katolikus bálványimádat főszereplőjének, a világ királynőjének kikiáltott Szűzanyának, akinek az összes ájtatos római katolikus az apostoli gyakorlattól elidegenült módon ajánlja magát, meg az üdvössége kikönyörgését általa. 

Vagy inkább a bukott egyházi kereszténység hamis kultúrájának gyakorlatai jobban tetszenek, mint amit gyakorolnak a J. tanúi a Biblia alapján?! Akkor oda kell menni. És majd meglátjuk, Isten kit fog elfogadni és kit fog elutasítani, mert a mérlegre tevés még hátra van!]

Hihetetlen kegyelme ez Istennek, aki megadta nekem azt a kegyet, hogy helyesen imádhassam Őt, hogy Krisztusban személyes megváltómat láthassam, és „szív szerint késszé és hajlandóvá is tett arra, hogy ezentúl Őneki éljek”. Ámen, Uram, Istenem, légy áldott mindörökké! [Netán most imádja helyesen, mikor azt imádja, aki imádja az Istent ^{(vö. Ján 4:22)} és hozzá imádkozik /Jézus Krisztushoz/, miközben Aki soha nem imádkozik és senkit nem imád /a Jehova Isten/, az meg várja a sorát, hogy sorra következzen, miután a Jézus, meg a szellem, meg a Szűzanya imádságból eredő imádságokat nagy nehezen befejezték? Teljes félrebeszélés, meg a Jézusnak való élés. Mert vagy Pál tévelyeg, vagy a Bakó-félék:

„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.” (Gal 2:19)

Márpedig Pálnak nem Jézus volt az Istene, az egyszer biztos, mivel ki is jelentette:

„Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által... Hálát adok az én Istenemnek mindenkor... Hálát adok az én Istenemnek ...Hálát adok az én Istenemnek... Hálát adok az én Istenemnek mindenkor.” (Róma 1:8; 1Kor 1:4, 14:18; Fil 1:3-4)

Ha pedig Jézusnak is az Atya az Istene (vö. Jelenések 3:12), mint mindenkinek, akkor duguljon el az egész kereszténység az összes egyházával együtt, akiknek Jézus Krisztus az Istenük, aki annyira volt egy az Istennel, mint az összes hívő is egy vele:

„Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. És én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, őnekik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk:” (Ján 17:21-22; vö. Ján 10:30; 1Kor 3:8).

Akik pedig azt tanítják, hogy aki az örök Isten dicsőséget kapott az Istentől ^{(vö. Zsid 2:9; 1Pét 1:21; 2Pét 1:17)}, akivel egy és ugyanaz, vagyis saját magától, az éppen hogy nincsen egységben Vele, de Jézussal sem, úgyhogy az ilyen hitehagyott tévelygők ott vannak jó helyen, ahol éppen vannak. Mivelhogy Isten csak a kívánatos személyeket gyűjti be népe közé, de ott meg is tartja! /Feltéve ha talál még engedelmesebb világméretű közösséget, amit meg is kellene nevezni és le is kellene ellenőrizni a lehető legszigorúbb módon!/

„»Megrendítem a nemzeteket mind, és minden nemzet kívánatos kincsei /az igaz imádók/ bejönnek, és megtöltöm e házat dicsőséggel« — ezt mondja a seregek Jehovája.” (Aggeus 2:7, UV.)

„Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.” (1Ján 2:19)

Bakó Tamás

Olvass tovább: https://reformatus-presbiteianus.webnode.hu/news/jehova-tanuja-voltam/

Tanulság

Az igaz imádatot el kell különíteni bármiféle emberi viselkedés szeszélyeitől, és értelmezési konfliktusaitól. Jövő-menő, esetenként felelős posztokat is betöltő emberek szervezeti tagsága és abból való kilépése különösen önigazolásra irányul, amikor eltávoznak az igaz imádattól és egy teljesen másféle imádatra kijelentik, hogy az az igaz. Ahányan annyifelé mennek, annyifelé hígítják az imádatot, mert ott találták meg az igazit, ahová éppen mentek. Ez nevetséges és gonosz, az ihletett Zsoltár mondja: „Mert íme, akik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, akik elhajolnak tőled.” (Zsoltár 73:27)

A szervezeti tagság önmagában senkit nem ment meg, hanem ha az ember a teljes életében ízig-vérig Jehova tanúja /mint Jézus is volt és a hithősök ^{(Jel 3:14; Zsid 12:1)}/, a gyülekezet, ha valóban az Írásokra épül, az a nagyobb család, ahol Jehova áldásának eredményeként kifejezheted a szeretetedet a családtagok iránt és megkapod az otthon nyugalmát, amit erősítesz és ahol téged is erősítenek. ^{(Vö. Zsid 10:25)} Azonkívül igyekszel jót tenni mindenkivel, hiszen: „A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.” (Róma 23:20) Hanem a hamis vallásokhoz és hamis tanításokhoz való elpártolás és azoknak kitüntetése a Jehova Isten imádatának elutasítása, tudatos megtagadása árán átkozottá tesz, ahogy Pál mondja: „Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet, azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!” (Galata 1:9)

Az egyveleg kereszténység azzal tölti be ezt, hogy hivatásos vezetői ahányféle egyházban vannak, teljes lelkiismeret-furdalás nélkül annyiféle evangéliumi formát hirdetnek, s pont azokban mások, amikben eltérnek az igazi evangéliumtól, legfőképpen az igaz imádattól. Jézus csak az üdvösség szempontjából központi személy, de az imádat szempontjából Jehova, a Legfelségesebb Isten volt és az is marad mindörökké, Akiben és amiben nincs változás. „Mert nem szabad imádnod más istent; mert az Úr, akinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő.” (2Móz 34:14; vö. Ján 4:23)

Attól, hogy pl. Ézsaiás 45:23-nál Jehova előtt térdelnek le, Fil 2:10-11-nél meg Jézus van felhatalmazva, hogy előtte térdeljenek le, csak azoknak Isten-azonosító tényező, akiknek emberi bölcsességük van, és a valakire való ráruházási hatalmat azonossági tényezőként értékelik, mert a dogmájuk erre van kifejlesztve, hogy elmerüljenek a saját filozófiai tévelygéseikben, és erre koncentráljanak a teljes bibliai szövegek tanulmányozásakor.

Csakhogy Isten soha nem imádkozik, Jézus meg Isten akarata szerint, a szent szellem által imádkozik, úgy hogy nem ugyanaz az Isten, Akiről a kinyilatkoztatást kaptuk. Jézus Krisztus az Isten akaratának kijelentője, véghezvivője és beteljesítője, „Mert Istennek valamennyi ígérete ő benne [lett] igenné [és] ő benne [lett] Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk.” (2Kor 1:20) De aki egyedül méltó az imádatra, Akiben az akarat, a szeretet és a jóság minden aspektusa tökéletes mértékben megvan, az egyedül az Atya, Akinek az akarata alá van rendelve minden élő és élettelen ebben az univerzumban:

„Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett." (Jelenések 4:11)

„Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted az eget, az egeknek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket minden bennük valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájuknak, és az égnek serege előtted borul le.” (Nehémiás 9:6)

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)