Illegális olajcsere a vízparton

 Olajszennyezés Pesterzsébeten

2024. január 6-án, 11.18 órakor érkezett Halőri Szolgálatunk 24 órás ügyeleti telefonjára a bejelentés, mely szerint egy horgásztársunk a ferencvárosi szakaszon, nagyjából a Francia-öböl torkolatával szemben, 5-8 méter szélességű, lefelé húzódó olajfoltot észlel.

Haladéktalanul értesítettük a KDVVIZIG Műszaki Biztonsági Szolgálatának egyik munkatársát az eseményről, aki azonnali intézkedést ígért és a helyszínre riasztotta a vízminőségvédelmi ügyeletest.

Néhány perccel később egy szabadnapos kollégánk is a helyszínre érkezett és rövid séta után meg is találta a szennyezés forrását. A Francia-öböl torkolatától feljebb, kb. 500 méterrel, a bal – ferencvárosi – parton, ahol a földút véget ér, valaki nagyobb mennyiségű olajat öntött a földre. Tekintettel arra, hogy a helyszín átkutatása közben olajszűrő is előkerült, egyértelmű, hogy illegális vízparti olajcsere történt a nevezett helyszínen.

Időközben beérkezett a KDVVIZIG vízminőségvédelmi ügyeletese is, aki haladéktalan beavatkozást tett szükségessé.

Rövidesen megérkeztek a KDVVIZIG Műszaki Biztonsági Szolgálatának munkatársai, akik bekerítették a szennyezést, meggátolták a további vízbe jutást. A parton lévő, szabad felszínű olajat felfogták, felitatták. A vízbe jutott kevés olaj nagy részét be tudták fogni. Az olaj legnagyobb része a talajba beszivárgott, így azt a talajjal együtt, markológép segítségével távolították el a helyszínről és ártalommentes konténerekben elszállították.

Hálásan köszönjük a KDVVIZIG gyors reagálását, a kivezényelt munkatársak szakszerű munkáját!

Nagyon-nagyon köszönjük Bejelentő Horgásztársunk és szabadnapos Kollégánk éberségét is, melynek köszönhetően sikerült a vízbe kerülő szennyezést minimalizálni.

Ismételten kérjük Önöket, hogy amennyiben nem oda valót tapasztalnak vízterületeinken, jelezzék a 24 órában hívható halőri ügyeleti telefonszámunkon: 06-30/675-7304.

Pfeifer Rikárd

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség - RDHSZ Hírlevél - 2024. január

https://www.rdhsz.hu/index.php/horgaszoknak/fotoalbum/koernyezetvedelem/olajszennyezes-pesterzsebeten-20240106

Az ateista értékrend vadhajtásai

Milyen némely ateista személy hozzáállása a körülöttünk lévő dolgok menetéhez? Így fogalmaz:

>“Isten csodát tett”, egy igénytelen, primitív és lusta megoldásnak tűnik. Azt, hogy aki ilyen megoldásokkal operál, mindjárt erkölcsi kötelességeket is meg akar határozni számomra, mindenki számára, na azt tényleg visszautasítom.<

Ahogy szokták mondani, kötelesség az, amit másoktól követelünk.

Az általános ateista alapállás azt mondatja velük: 

„Nem tudok hinni valamiben, valamiben, aminek a létezése nem bizonyított. Nekem a Biblia és az Isten nem több, szimpla mesénél. Amíg nincs bizonyíték, addig a Biblia egy fiktív könyv az ókorból. Mindenki szíve joga eldönteni, miben hisz, számomra annyi a lényeg, hogy a másik hitét vagy ateizmusát tiszteletben tartsuk.”

Vajon mások ateizmusának tiszteletben tartásához hozzátartozik az ateista attitűd fenti megnyilvánulásának a tiszteletben tartása is, amely a számára meghatározott erkölcsi kötelességek visszautasításán alapszik, ahogy jelen esetben a vízparton történő illegális olajcsere környezetszennyező cselekményében nyilvánult meg?!

Nem az ateista hitetlenségével van a probléma, hanem hogy a nem hitéhez adott esetben nagyon sokféle társadalomkárosító cselekedet társul, akiknek elkövetői mind a maguk sokszínű erkölcse szerint élnek és elvárják, hogy tartsák tiszteletben az ateista életfelfogásukat.

Szó sincs arról, hogy valakit az ateizmusa miatt hátrányos megkülönböztetés érjen, egyszerűen arról van szó, hogy meg kellene érteni: nem a bizonyítékok hiánya teszi az ateistát ateistává, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz való hozzáállás. Az ateizmusban nem az Isten elutasításán van a hangsúly, hanem azoknak a következményeknek az egyéni és kollektív elszenvedésén, amik Isten elutasításával járnak.

Az olyan Isten, aki nem szólna bele, nem korlátozná némelykor szabadosságba hajló életvitelüket, nem zavarná őket, akár még el is fogadnák, ha már annyi szépet és jót teremtett, amiktől hemzseg a körülöttünk lévő világ.

Az ateizmus öntörvényűség, az Ego mindenek felett való futtatásának állandósult igénye. Az egyének szintjén még - ha nehezen is, de - elviselhető. De a társadalom szintjén összeadódva katasztrófát eredményez, mert az adott ütések hatványozottabban csapódnak vissza a károsultaktól az áldozatokra, akik mind a filozófia negatív hatásainak elszenvedői.

A sérelem megkeresi a bosszúállásra alkalmas gyengébb tárgyát. Ja, és közben tönkreteszik a bolygót, ahogy az ábra mutatja:

„Attenborough: Nem romba döntöttük, hanem elpusztítottuk a világunkat” -

https://444.hu/2020/10/08/attenborough-nem-romba-dontottuk-hanem-elpusztitottuk-a-vilagunkat -

A keresztényi értékrenddel való visszaélés

Nyilvánvalóan a keresztény erkölcsi rend a bibliai kinyilatkoztatáson alapul.

Jézustól megkérdezte egy kortárs törvénytudó:

"Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat." (Máté 22:36-39)

Pál apostol gyönyörűen fejezte ki ugyanezt.

"Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak [azzal], hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat. A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet." (Róma 13:8-10)

Ezen univerzális alapelv szerint az az ember, aki a szeretet törvénye szerint él, az egyetlen igazán szabad ember az egész földön - az egyetlen ember, aki bármikor szabadon megteheti, amit akar. Az ilyen embernek nincs szüksége más törvényre, amely őt irányítaná.

Mert a szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. Annakokáért

a törvénynek betöltése a szeretet!

Lehet hogy ez volna a megoldás a világ problémáira? Hogy elsajátítsuk a Teremtő kölcsönös szereteten alapuló törvényeit, a szívünkbe írjuk és betartsuk azokat?!

Na és melyik isten? - kérdezi rögtön a kételkedő ateista szellem. És rögtön rávágja, hogy a keresztények sem különbek! Mert lehet a gonoszt cselekvő éppenséggel magát kereszténynek valló is. És teljesen jogos a felvetése.

Mit mond erre a Biblia? Megállapítja, hogy bizony vannak olyanok, akik

"Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják, mivelhogy útálatosak és hitetlenek és minden jó cselekedetre méltatlanok." (Titusz 1:16)

De erre jön rögtön Pál apostol kijelentése is:

"Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust; Ha ugyan Őt megértettétek és Ő benne megtaníttattatok, úgy amint az igazság a Jézusban: Hogy levetkőzzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint, És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben." (Efézus 4:20-24)

100%-ig tudható, hogy az illegális olajcsere a vízparton egy ateista személy kárt okozó felelőtlen cselekedete volt? Abszolút nem állítható. Lehetett az egy magát hamisan kereszténynek nevező személy is, aki csupán felszínes vallásossággal rendelkezett. Ahogyan azt 2Tim 3:5-ben is olvashatjuk:

"Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld."

Tehát nem garancia a felszínes vallásosság, hanem az univerzum Teremtőjének való tudatos és feltétlen engedelmesség! Ez lenne minden probléma megoldásának a gyökere, az Isten erkölcsi törvényeihez való feltétlen igazodás? Amit némelyek, nem is kevesen, kapásból visszautasítanak?!

Csoda-e ezek után, hogy nincs tudományos bizonyíték az Isten létezésére? Mert talán milliók érdeke, hogy ne is legyen! Az erkölcsi szabadúszóság mindenek felett. Hogy ez némelykor a vízparton történő illegális olajcserével is jár? Hát ezt tudomásul kell venni. A szabad akarat nem volna szabad akarat, ha nem lehetne visszaélni vele.

Mindazonáltal egy valamirevaló kereszténynek tudnia kell, hogy Istennek mi az álláspontja a környezetszennyezés tekintetében /meg egyéb visszaélések, bűnelkövetések kapcsán/.

És aki szeretne jobb napokat, tartós, hosszú életet látni, benne részesülni, az nyilvánvalóan megszívleli a bibliaíró idevonatkozó kijelentéseit, miközben némely ateista talán szándékosan elengedi a füle mellett. A társadalomnak meg tudomásul kell vennie, ha a liberális erkölcsre szavaz, könnyen előfordulhat, hogy az ateista erkölcsi kötelezetlenség esetleges vadhajtásai miatt rajta csattan az ostor.

"És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják." (Jelenések könyve 11:18)

A darwini evolúció áltudományos kacsája

 

Charles Darwin szerint "... a természetes szelekció működésében nincs több kialakítás, mint abban az irányban, amelyet a szél fúj." Más szóval kifejezve ugyanezt - a természetes szelekció révén az élőlények úgy változnak, hogy jobban illeszkedjenek környezetükhöz.

A darwini evolúciós elmélet a spontán életkeletkezés által létrejövő ősi sejtre építi az evolúciós képzeletbeli törzsfát, amelynek csúcsán az ember van. Nézzük, ez a tematika működik-e pl. a kacsatenyésztés területén?

Két tényező dominál a kacsatenyésztésben:

1. A fajtajelleg megválasztása, amely valamilyen okból történik;

2. A fajtajellegnek nem megfelelő egyedek selejtezése, amely ugyanazon okból történik.

Ha tehát egy ősi sejtből akar a természetes szelekció kitenyészteni egy adott fajra jellemző anatómiai és jellem tulajdonságú élőlényt, akkor az adott fajtajelleg spontán kialakulásának folyamatát fenti két tényező figyelembevételével kell kifejlesztenie.

Ha mondjuk piros csőrű kacsát akarunk kitenyészteni, akkor ezt a csőrszínt a fajtajelleg megválasztása és a fajtajellegnek nem megfelelő kacsák kiselejtezése által érhetjük el. Ehhez szüntelenül válogatni kell az alanyokat az elit fokozatú egyedek génállományának kialakításához és megőrzéséhez, és akkor lesz neki egy DNS-ben rögzített pedigréje, amely tiszta fajú származását bizonyítja.

A gond ott van, hogy a természetes szelekció egy stratégiai cél nélküli folyamat, amely az élőlényeknek a mindenkori változó környezethez való illeszkedését segíti elő és nem fajtajelleg szerint választ és selejtez ki alkalmas és alkalmatlan alanyokat. És egy adott élőlény környezethez való egyre jobb illeszkedése és fajtajelleg szerinti kiválogatódása mikor esik egybe? 

A piros csőrnek mint fajtajellegnek csak akkor volna esélye kialakulni és megőrződni, ha a piros csőr jelentené a környezethez való mindenkori legjobb illeszkedést, csakhogy az adott helyzetben az életben maradásnak számtalan más szempontú kritériuma lehet, úgy mint előnyös testforma, kornak megfelelő fejlettség, egészségi állapot, stb. És akkor arra választja ki az alanyt és nem a piros csőrre.

A természetben millió-féle különböző élőlény van, minden fajra jellemző külső és belső tulajdonságokkal, amelynek a kifejlesztéséhez ahhoz a típushoz kell kiválasztani az ahhoz szükséges alanyokat, de mint látjuk a természetes kiválasztódás nem arra választja az alanyokat, hanem a már meglévőknek a megőrzésére azzal, hogy közülük a legjobban alkalmazkodókat választja ki.

Egyszerűen kifejezve, egyáltalán nem biztos, hogy az egyre pirosabb csőrrel születő kacsák lesznek a legéletrevalóbbak, márpedig a fajtajelleg kialakításához a piros csőrszínre kell válogatni és selejtezni, miközben a szelekció a jobban illeszkedésre, az életrevalóságra válogat. Ennélfogva Darwin képzeletbeli piros csőrű kacsájának és /millió különféle más élőlénynek/ az ősi sejtből való fajtajelleg szerinti kifejlődése a természetes szelekció által nem más, mint áltudományos kacsa.

* * * * *

[ „Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins a Teremtés 17. old./

Hogy ez létrejöhessen, a természetes kiválasztódásnak kifejezetten az elefántra jellemző fajtajelleg kialakításához kell válogatni, mégpedig igen hosszú időn keresztül. És mivel a szelekció nem az elefánt típushoz választja ki az ahhoz szükséges alanyokat, ezért ez az Atkins-féle evolúciós tematika kifejezetten az áltudományos kacsák közé tartozik!]