Krisztus feltámadásának hitelessége

 

"Ha Jézus feltámadását nem lehet elhinni, csak az evangéliumok fantasztikus leírásaival, akkor a kereszténység el van ítélve. Mert a feltámadásnak ez a nézete nem hihető, és ha csak ez van, akkor a kereszténység, amely a Jézus feltámadásának igazsága és hitelessége szintén nem hihető." /John Shelby Spong püspök, Feltámadás: mítosz vagy valóság? (San Fransisco: HarperCollins, 1994), p. 238./

Válasz: Tudvalévő, hogy az ateisták nem istenre néznek, amikor életük értelmét keresik; ehelyett: pénzügyek, kreatív elfoglaltságok, utazások, szabadidős tevékenységek, és minden más főszerepeket játszanak. Vagyis annak értékelése és szabadon választott kiaknázása, hogy mit kínál az élet. Mert hogy itt ragadtak ezen a brutális bolygón néhány évtizedre.

Ezek a létezés páratlan nagyszerűségéhez képest önmagukban olyan semmitmondó, banális célok, hogy ezért, hogy az ateista erre fókuszálva elherdálja az éveit és kiszedegesse a maga javára a bolygó kínálta élvezeti forrásokat, nem volt értelme a véletlenek összjátékának, hogy összehozza mindazt, amit aztán később el lehet herdálni, mint olyat, ami egyébként teljesen értelmetlenül és céltalanul, bármiféle indok nélkül jött volna létre az univerzum magától történő kialakulásával összefüggésben.

Ha az ateista a nagyra értékelését írásba foglalja, akkor miért ír bárkinek is üzenetet /egyfajta hálakódot/ arról, hogy szereti az illetőt és sokszor gondol rá, amikor nincs hitele a saját szeretetének?! Hiszen létezik egy másik üzenet is, egy másfajta, magasabb rendű szeretet bizonyítéka, amelyet az ateista a génjeiben hordoz, és amelyre azt mondja, hogy az nem több, mint a nukleinsavak és aminosavak benne kavargó kémiája.

Hite szerint  a purinokon és pirimidineken alapuló ősi genetikai rendszer a korai földön együtt képződhetett és fejlődhetett sztereokémiai befolyás hatására, ámbár a modern kód nagyon optimalizáltnak tűnik a különféle típusú hibákkal szembeni ellenállásra, ami bonyolítja a helyzetet. A rendkívüli kódprecizitás sokfélesége arra utal, hogy a kanonikus kód LUCA-ban /a legősibbnek tartott baktérium-szerű egysejtű élőlényben/ való rögzítésének magyarázata több történelmi rekonstrukciót igényel, mint kémiai alapelvekből származó érvelést.

A DNS-kód valójában az „élet nyelve”.  A DNS tartalmazza az összes élet fejlődésére, növekedésére, szaporodására és működésére vonatkozó utasításokat, az életformák millióféle tervrajzát. Akinek a saját DNS-e nem bizonyíték Isten benne megbújó szeretetére, hiszen a nálánál összehasonlíthatatlanul nagyobb szeretetet, amelyet intelligens üzenet formájában - a génjeiben hordoz – megtagadja, miképpen gondolja, hogy az ő pár szavas üzenete valódi, személyes szeretetet bizonyít, és nem a benne megfoganó kémiai vegyületek általa szavakká formálódott kisugárzását?

Az ateista belefekteti a szeretetének az értékét pár szavas információs üzenetbe, de a DNS-ében megbújó üzenet értékét meg megtagadja, amely az ő üzeneténél összehasonlíthatatlanul nagyobb értékű! Kódherdálók nem méltók rá, hogy a szeretet üzenetét hordozzák a szívük alatt.

A DNS genetikai kódja univerzális célt tölt be, amennyiben minden létező élet szolgálatában áll. Ezt teljesen értelmetlen létrehozni és fenntartani, ha az az ateista tudat szerint semmiféle célt, cél által vezérelt értéket nem képvisel. Ami ugyanis teljesen értelmetlenül létezik, annak az értelmetlen létezésnek abból fakadó értéke sincs, mert érték és értelmetlenség nem fér össze, hanem sokkal inkább az értelmes lét, amely értéket hordoz magában. Hogy az univerzum mégis létezik, funkcionál, azt mutatja, hogy a fennmaradása pontosan azt az értelmes célt szolgálja, amiért, mint érték létre jött.

A Biblia kinyilatkoztatása szerint összefüggésben van a Jézus Krisztusra ruházott hatalom azzal, hogy a létező bolygó funkcionál, és betölti a létrehozásának a célját. Ezt a bolygót Jézus Krisztus királysága alá rendelte a Teremtő Isten, minden hatalmat neki adva mennyen és földön, hogy az Ő nevére meghajoljon minden térd. (Filippi 2:9-10) Krisztus ezer éves uralkodási jogot kapott Istentől, hogy aztán majd mindent átadjon az Atyának, hogy Isten legyen minden, mindenben. (Jelenések 20:6; 1Korinthus 15:28)

A DNS teljes genetikai apparátusa is ezt szolgálja ki, amely ott van minden élő, lüktető szervezetében. A Krisztus feltámadása teljesen összhangban van azzal a céllal, hogy Isten királyságának a Királya legyen.

Ha tehát Isten ezt a bolygót fenntartja, azzal azt mutatja, hogy célja van vele, márpedig ha Krisztus a halálból nem támadt volna fel, akkor semmi értelme nem volna a bolygó létezésének és működési rendszerbe ágyazott jelenlegi és további fennmaradásának.

Az ugyanis nem kellő indok, amit az ateisták felhoznak létük értelmére: pénzügyek, kreatív elfoglaltságok, utazások és szabadidős tevékenységek, és minden más hasonló dolgok, amik főszerepeket játszanak. Vagyis annak értékelése, hogy mit kínál az élet? Azokat kiszedegetni belőle és a puszta élvezetekre fordítani, arra pazarolni, bármiféle értékelés és megbecsülés nélkül.

Ez pont olyan, mint egy véletlenül, céltalanul létrejött hatalmas áruházat kirabolni, mindenki viszi amit magának meg tud kaparintani, hogy azt a saját önző élvezeteire fordítsa. - Ha már az ateisták itt ragadtak ezen a brutális bolygón néhány évtizedre. - Mert a létezésüknek más célja nincs, mint az önző élvezeteikre való pazarlása mindannak, amit az Élet különleges értékének tarthat a józanul gondolkodó ember.

Tehát nem csak arról van szó, hogy az evangéliumok fantasztikus leírást tartalmaznak Jézus feltámadásáról, amit az ateisták nagy megvetéssel és röhögéssel fogadnak, hanem arról is, hogy a bolygó létezése és fennmaradása nagyon is hiteles célból történik, mégpedig annak az igazságnak az alapján, hogy az értelemmel berendezett bolygónak igenis értelme, célja és funkcionális determináltsága van – miközben az ateizmusnak nincs, még egy fikarcnyi sem.

A bolygó rendeltetésszerű működtetése és az ateizmus duhajkodása, az élet kínálta, mindenféle szabadosságba hajló élvezethajhászás egymást ütő, nem kompatibilis tényezők. A Krisztus feltámadása erre a duhajkodó életvitelre mintegy elutasítást jelent, és ennek visszautasítása, Krisztus feltámadásának tagadása sem jelent mást, mint az ateizmus igenlését a saját eszmei céljai megélésére.

Hogy kiderüljön, az igazság melyik oldalon áll, ahhoz szükség van Krisztus hatalomban való visszatérésére, amely csak akkor következhet be, ha a feltámadása valóságos volt.

Már pedig az volt, úgy hogy az ateizmus kódherdáló életfelfogása csak addig létezhet, amíg Isten kegyelmi ideje fennáll, utána bekövetkezik Isten ítélete, ami már most elviselhetetlen az ateisták számára, nyilván azért is tagadják mindazt, amit a keresztény tanítás a Biblia lapjain kinyilatkoztat. Mégpedig hogy Jézus Krisztus igenis, FELTÁMADT A HALÁLBÓL!!! Ez az isteni garanciája a bolygó értelmes létezésnek, és annak, hogy az élet igazi értelme a Vele való szeretetkapcsolat megélése egy örökkévalóságon át.