motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2017. március 27., hétfő

Evolúciós kérdezz-felelek – 1. rész

Evolúciós kérdezz-felelek – 1. rész
kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/?q=darwin&image_type=&cat=&min_width=&min_height=
Természet Világa: Amikor Darwin 143 évvel ezelőtt bevezette az evolúció elméletét, az akkori tudósok szenvedélyesen érveltek ellene. Az egyre szaporodó őslénytani, zoológiai, genetikai és molekuláris biológiai bizonyítékok azonban fokozatosan megalapozták az evolúció igazságát.

[Megjegyzés: Már az elején csúsztat, hiszen az evolúció igazságát teljesen felesleges biológiai bizonyítékokkal alátámasztani, hiszen szabad szemmel is látható a fajoknak a környezethez való alkalmazkodó képessége /variálódás/, ugyanakkor az evolúciós elméletet tudományos bizonyítékokkal alátámasztottan tálalja, holott pontosan az ilyen fajsúlyú bizonyítékok hiánya miatt elmélet a darwini törzsfejlődés, de az evolúció alatt mindkettőt érti. Ez olyan, mint azt állítani, bizonyított dolog, hogy a sakkozáshoz intelligencia szükséges, ami csak félig igaz, mivel arra nincs bizonyíték, hogy unintelligens emberek nem sakkozhatnak. Ezt elméleti szinten lehet bizonygatni. Tehát azzal, hogy kijelentjük, a sakk az intelligens emberek sportja, csúsztatunk, mivel ez csak félig igaz, és nincs ugyanolyan fajsúlyú bizonyítékunk mindkét állításunk helyességére. A második állításunk lehet akár manipuláció is, hiszen bizonyíték nélkül az elméletünk alatta marad az elmélet nélküli bizonyíték értékének.]

T.V.: Ezt a csatát ma már mindenhol megnyerte az elmélet – kivéve a mindennapi köztudatot.

[Megjegyzés: Azoknál a tudósoknál nyerte meg, akik utaznak arra, hogy nevet lehet szerezni általa, a teremtéshitben pedig nincsen tudományos fokozat, előre lépési lehetőség, hírnév megszerzése. Az átlagember nem úgy érdekelt elfogadni és támogatni az evolúciót, mint ahogy pl. sok orvos támogatja a gyógyszergyárak termékeit, mivel nekik abból konkrét előnyük származik. Az átlagember istentagadásra hajlamos része az Istentől való függetlenség kiélésében érdekelt, bármiféle elismerés igénylése nélkül, és ők mintegy közlegényként társulnak a hittagadás tudományos egyenruhába öltözött tábornokai mellé.]

T.V.: Meglepő módon, a legfejlettebb tudományos hátterű országban, az Amerikai Egyesült Államokban a kreacionista lobbi még ma is meg tudja győzni a politikusokat és a hétköznapi embereket, hogy az evolúció csak egy selejtes, gyengén alátámasztott fantázia.

[Megjegyzés: Az ellentmondást a lobbinak tulajdonítja, és nem a tudományos felvilágosultságnak, amelyhez bárki hozzáférhet. Tehát a belső meggyőződést külső meggyőzésnek állítja be, ami egyértelműen manipulatív szándékú.]

T.V.: A kreacionisták által használt érvelések többnyire megtévesztők és az evolúció félreértelmezésén alapulnak. De kifogásaik száma és változatossága sokszor még a jól informált embereket is zavarba hozhatja.

[Megjegyzés: Teljesen szubjektív kritika, viszont mert negatív és ugyanakkor szubjektív, nem lehet tárgyilagos. Pl. annak a bíróság előtt hangoztatott véleményemnek, hogy a szomszédom hülye, önmagában nincsen valóságértéke. Azt viszont hűen tükrözi, hogy hogyan viszonyulok az ő személyéhez, és lehet, hogy ez a véleményem többet elárul az én személyiségemről, mint az övéről.]

T.V.: Scientific American szerkesztője ezért összegyűjtötte az evolúció ellen felhozott 15 leggyakoribb „tudományos” kifogást, és megadta ezekre a választ is.

[Megjegyzés: Pontosan a válaszadásra való hivatkozás nem elégséges ott, ahol a gyakorlati bizonyítékok bemutatására lenne szükség, nem pedig elméleti fejtegetésekre. Tehát megint manipulál, mivel egy bizonyítás többet ér száz válasznál, amelyekkel amúgy is tele van a padlás, hiszen a tudomány pontosan az állandó önkorrekcióra épül, és ki mondja meg, hogy egy adott válasz /az ezerből/ nincsen éppen az önkorrekció fejlődési állapotában. Tehát az evolúciós válaszok pontosan annak kiforratlanságát szemléltetik, amelyekre bevetik őket.]

T.V.: 1. Az evolúció csak elmélet, nem pedig tény vagy tudományos törvény

T.V.: A mindennapi gondolkodásban az elmélet középen helyezkedik el a bizonyosság hierarchiájában: a feltételezés fölött, de a törvény alatt. A tudományban azonban nem ilyen értelemben használják ezt a kifejezést. A tudományos elmélet a természet jelenségeinek jól bizonyított magyarázata,

[Megjegyzés: Különbség van aközött, hogy a magyarázatot bizonyítani kell, és aközött, hogy a bizonyíték magyarázat nélkül is megáll. Itt nem áll meg, azért kell a magyarázat. Pl. az a szlogen, hogy »dübörög a gazdaság«, nem kellene bizonygatni, ha önmagában is megállna, mert olyan evidens volna, hogy mindenki tudná. De mivel sorozatosan hangoztatják, a hangoztatással akarják kipótolni, ami az evidens bizonyítottságból hiányzik.

Tehát amikor a magyarázatot támogatják meg a bizonyítással, ez azt mutatja, hogy nem a bizonyíték alá rendelik a magyarázatot, hanem fordítva. A magyarázat körül forog minden, elől van a magyarázat, a bizonyítás utána kullog. Mint mikor azt mondom: a nap sütéséről szóló magyarázat jól bizonyított. Nem pedig hogy süt a nap. Az evolúcióban: az evolúciós elmélet jól bizonyított magyarázata, nem pedig az evolúció bizonyossága.

- A „bizonyítékokra épülő tudományos elméletrendszer” - eleve önellentmondásos, mivel a bizonyítás pillanatában válik az elmélet gyakorlattá. Amíg nem bizonyosodik be Jóskáról, hogy megölte nejét, addig az ő gyilkossággal való gyanúsítása nem több egy elméletrendszernél, amely vagy helytálló, vagy nem. De ahogy van rá gyakorlati bizonyíték, a gyanúsításból /elmélet/ gyakorlat lesz, ténylegesen gyilkossá válik, kiderül róla, hogy gyilkos. Gyakorlatilag és nem elméletileg! /Ezért sem volna szabad halálra ítélni olyanokat, akik ellen csak elméleti bizonyítékokat tudnak felhozni – lehetséges koncepciós kategória -, de gyakorlatit nem. Lásd pl. a „Történetek a halálsorról” dokumentumfilm első epizódját a YouTube-on itt/

Einstein az elméletekről: >„A kutatók ... oly gondolatok rendszerét fejlesztik ki, amely logikailag csekély számú alapfeltevésen, úgynevezett axiómákon /alaptétel, alapigazság, aminek hitelességét senki nem vonja kétségbe/ épül fel. A gondolatok ilyen rendszerét nevezzük elméletnek.”<

Csakhogy a nem kétségbe vonás nem azonos értékű a bizonyítással. Attól, hogy nem vonom kétségbe orvosként, hogy a mentős értesít egy hamarosan érkező betegről, akiről x diagnózist állapítottak meg a helyszínen, még nem bizonyított annak igazsága, tévedhetnek is! Egy elmélet mindig magában hordozza a tévedés lehetőségét /még ha bizonyítottnak is állítják be/, de a mi gyakorlatilag be van bizonyítva, abban nincs tévedés. Egy levágott fejű ember halála sosem lehet elmélet! De amíg a feje a nyakán van, gyárthatnak bármilyen tudományos elméletet arról, hogy él, az emberi gondolkodás fonáksága szerint. /Bár lehet, hogy egy derékban kettévágott ember az jobb példa. Vagy hosszában, abba talán nem kötnek bele a kötözködők./

Egy elmélet az észlelt vagy elképzelt akármi modellje, amivel az emberi elme megkóstolja azt, de hogy milyennek érzi, az nem független az emberi elmétől. Az akármi valósága/bizonyossága azonban teljesen független az emberi elme szubjektív benyomásától, ezért az elmélet önmagában sohasem állhat a realitás talaján. De miután bizonyossággá válik, felesleges elméletként beszélni róla.

Nézzünk egy un. tudományos példát: „"A hatalmas agyarakról”: Ezek körülbelül egy milliméter hosszúak, és az egyetlen fogak a kardfogú béka alsó állkapcsában. A felső állkapocsban ezzel ellentétben sok apró fog található. Ahhoz, hogy megtudja, mi a szerepe az “agyaraknak”, Barej megvizsgálta egy példány gyomrának tartalmát. Amit talált, az egy másik béka maradvány volt. Lehetséges, hogy az agyarakat vadászatra használják, de mivel senki sem látta az O. natator-t békát enni, a feltételezés nem bizonyított. Az még nem ismert, hogy a békák alkotják az O. natator fő zsákmányát, vagy csak alkalmanként fogyasztják el őket”. /A kardfogú béka az evolúció magányos élőlénye - Michael Barej, berlini Evolúciós és Biológiai diverzitás központ - itt/

Természetesen a darwini evolúciót sem látta még senki, úgyhogy az nem bizonyított, hiszen a bizonyítás tárgyi hiánya ugyanúgy fennáll, mint fenti esetben!]

T.V.: amely tényeket, törvényeket, következtetéseket és ellenőrzött hipotéziseket egyesít magában.
[Megjegyzés: Mintha az evolúciónak a hurkához kellene hasonlítania, amely darált májból, főtt rizsből, sertésbélből és fűszerekből kell/ene/ hogy álljon, nem pedig színhúsból, kész tény/ek/ből. De amíg a hurkába belecsempészhetnek nem odaillő adalékokat, addig pl. a roston sült csirkemellbe szinte lehetetlen!]

T.V.: Nem a megerősítés mennyisége változtatja az elméletet törvénnyé. Amikor evolúciós elméletről, vagy a relativitás elméletéről beszélünk, akkor nem ezek elfogadottságát kérdőjelezzük meg. A fosszilis maradványok mellett számos más bizonyíték is tanúsítja, hogy az élőlények változnak az idők folyamán.

[Megjegyzés: Mint azt is, hogy lélegzéskor a tüdő emelkedik meg süllyed...]

T.V.: Senki nem észleli közvetlenül ezeket az átalakulásokat, az indirekt bizonyíték azonban világos, félreérthetetlen és lenyűgöző.

[Megjegyzés: Mivel közvetlenül észleljük a tüdő mozgását, ez bizonyító erejű! Na, most itt álljunk meg egy pillanatra. Észreveszi bárki is fenti érvelésben a manipulációs szándékot? Pedig el van rejtve benne. Az hogy az élőlények változnak az idők folyamán, erre konkrét bizonyíték van, pl. a pintyek csőrének vastagodása, amit variálódásnak nevezünk. Amikor azt mondja, hogy nem észleljük ezeket az átalakulásokat, de vannak rá indirekt bizonyítékok, akkor becsempészi a képbe a darwini evolúciót, és a kettőt ötvözve tálalja, mint szellemi fogyasztásra kész nyersanyagot. Ez nagyon veszélyes trükk, többféleképpen is lehetne szemléltetni, hogy miért.

Pl. van egy vár, amit el akarunk foglalni. Azt mondjuk, turisták vagyunk, akik csak szeretnék belülről is látni a várat. És van hátizsákunk, amelyben van egy édes, aranyos kis törpe, jámbor, az égvilágon senkinek nem árt, ezt visszük magunkkal. Oké, bemehetünk a várba. Azonban van a hátizsákunkban még egy törpe, egy gonosz, fondorlatos, rosszindulatú, ami éppenséggel nem látható, mert a hátizsák dupla fenekébe el van rejtve. Ahogy beértünk a várba, mi a turisták kiengedjük az összes gonosz törpét, akik annyian vannak, hogy kitesznek egy hatalmas óriást, amely nem csak képes elfoglalni a várat, de el is foglalja. Rafinált módszerünkkel máris elfoglaltuk a várat. Mondhatni: a jó törpék hátán bevisszük a gonosz törpéket, mivelhogy pontosan ez volt a célunk.

Egy másik szemléltetés. Befecskendeznek a véráramodba egy olyan anyagot, amely sejtújító képességgel rendelkezik, az végigfut az ereiden, és ahelyett hogy tartós javulást eredményezne, egy bizonyos jobban lét után egyre betegebb leszel tőle. Miért? Mert a vivő anyagba /amely olyan hasznos, hogy Nobel-díjat adnak a felfedezéséért/ belecsempésznek olyan káros anyagot, amely hasonló hatású, mint a kávéba csempészett méreg. /Tisztázatlan eredetű energiákkal való energizálása a homeopátiás szereknek – nem ismerős a téma? vö. Efézus 6:12/

Hogy miért illik ez a két szemléltetés az evolúciós modellre? Mert a teljesen nyilvánvaló tény /pintycsőrök variálódása a környezeti változásokra való válaszként/ mellé odacsempészik az indirekt bizonyítékokkal alátámasztott átalakulásokat, tehát a jó törpék hátán beviszik a gonosz törpéket, amelyekkel a céljukat el akarják érni. És mi a cél, az evolúció minél szélesebb körben való elfogadtatása a társadalomban. Tehát a valóságos evolúció /variálódás/ hátán becsempészik a darwini evolúciós elméletet is, ugyanolyan valóságosnak beállítva mindkettőt.

De csak az egyik bizonyított gyakorlatilag, a másik egy elméleti koncepció, mégpedig azok részéről, akik kifejezetten, direkt és szándékosan Isten nélkül akarják magyarázni az élőlények eredetét: A materializmus mellett a priori hozott elvi döntésünk folytán arra vagyunk kényszerítve, hogy olyan kutatási feltevéseket és magyarázó elveket dolgozzunk ki, amelyek kizárólag materialista magyarázatokra szorítkoznak. Ezeknél nem játszik szerepet, hogy mennyire mondanak ellent a be nem avatottak intuíciójának, vagy mennyire tűnnek számukra rejtélyesnek. Ez a materializmus abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy isten betegye a lábát az ajtón." /Richard Charles Lewontin, világhírű genetikus/

Tehát a darwini evolúció /törzsfejlődés/ bizonyítottnak való kikiáltása a vár elfoglalását jelenti. A vár a te elméddel azonos, hogy fogadd el az evolúció globális magyarázatát, az istenhitet pedig vesd el, mint áltudományos fantazmagóriát, amely szellemi sötétségbe, elmaradottságba, a rózsaszín felhők világába vezet, ahol a repülő spagettiszörny az úr /így nevezik Istent/. És ha ide eljutottál, máris bizonyos szekták karmai közé könnyen kerülhetsz, amitől viszont a tudomány megóvni képes. Úgy bizony!

Hogy mégsem így van ez, a gyakorlat bizonyítja: az evolúciónak két feje van. A variálódás ténye, és a senki által soha nem látott évmilliós törzsfejlődés elmélete, amelyet állítólagos indirekt bizonyítékok támasztanak alá. Vagy nem támasztanak alá! De nem ám, azért kellenek a spékelt magyarázatok, amelyek egyfejűnek állítják be az evolúciót, holott annak nagyon is két feje van.

A jó törpe meg a gonosz törpe egy ugyanazon hátizsákban utazik azon tudósok hátán, akik koncepciósan elkötelezték magukat az istentagadás mellett. Ha nem volna ez a létező eleve elkötelezettség, akkor nem lógna ki a lóláb, hogy miért akarják mindenáron elfogadtatni az evolúciót, hiszen egy korrekt, pártatlan hozzáállással éppen annyi esélyt adnának a céltudatos teremtésnek, mint a céltudatlan kifejlődésnek. Akkor mindegy volna, hogy hol az igazság, az volna fontos, hogy győzzön az igazság. Itt azonban az evolúció győzelemre vivése a cél az istenhit felett.

A tudomány nem adja át a döntési jogot az egyénnek, és ezt úgy vitelezi ki, hogy bizonyítottnak állítja be az ő saját következtetését, hogy te is ugyanarra a következtetésre jussál, mint ő. Mégpedig önként és dalolva. Engedheti-e az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ? Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás. Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a tudás létrehozásáért felelős tudomány – státusza inogna meg.” /Zemplén Gábor Kreácionizmus pró és kontra. VILÁGOSSÁG, 2006/6–7./

Hogy mikre van szükség mindehhez? Egy jól kifundált koncepciós elméletre, amely evidens, konkrét, mindenki által látható valóság /fajok variálódása/ hátán utazik. Eleve elkötelezett tudósokra, akik érdekeltek ennek az elméletnek az utaztatásában. És átlagemberek tömegeire, akiknek nem szakterületük az élőlények eredetének naprakész fürkészése, ugyanakkor ők maguk is szívesen hajlanak az Istentől független életvitelre, ne hogy már nekik bárki is erkölcsi rendet szabjon.

Az hogy Darwin ebbe az irányba terelte az emberek gondolkodását, nem lehet véletlen, mivel a koncepciójának az igazát akarta bebizonyítani, és nem arra törekedett, hogy győzzön a pártatlan igazság, akár a teremtés, akár a fejlődés – mindegy. Ez a kérdezz-felelek cikk ugyanezen a hullámhosszon van mozgatva, és a saját érdekünk az, hogy ebben a kérdésben tisztán, befolyásmentesen, az igazságot mindenekfelett nagyra értékelően lássunk!

T.V.: A természettudomány gyakran támaszkodik közvetett bizonyítékokra.

[Megjegyzés: Ettől tudomány a tudomány, de ha a hívő támaszkodik közvetett bizonyítékokra az istenhitében, az áltudomány - szerintük.]

T.V.: A fizikusok sem látják a szubatomi részecskéket, de a közvetlen észlelés hiánya nem teszi a következtetéseiket kevésbé bizonyossá.

[Megjegyzés: A hívők sem látják Istent, és a közvetlen észlelés hiánya teszi a következtetéseiket fantáziatermékké - szerintük.]

T.V.: 2. A természetes kiválasztódás körkörös okoskodáson alapul: a legalkalmasabbak a túlélők, mert a túlélők a legalkalmasabbak

[Megjegyzés: Azért élnek túl, mert alkalmazkodásra való alkalmasságuk folytán nem selejteződnek ki, s nem azért, mert ennek érdekében egyre újabb és újabb fajokká válnak.]

T.V.: A legalkalmasabb túlélése” kifejezéssel könnyen érthető módon írjuk le a természetes kiválasztódást, de szerencsésebb a túlélésről és az alkalmazkodásról külön beszélni.

[Megjegyzés: Mintha nem az alkalmazkodásból fakadna a túlélés.]

T.V.: A fajok fontos jellemzője, hogy mennyi ivadékkal képesek fennmaradni bizonyos körülmények között. Helyezzünk el egy gyorsan költő és kis csőrű, valamint egy lassabban költő, de nagy csőrű pintypárt egy magokkal teli szigeten. Néhány generáción belül a gyorsan költő faj ellenőrzi a táplálékforrás nagy részét. Hiába morzsolja szét a magokat könnyebben a nagyobb csőrű, ezt az előnyt elveszíti a lassú költéssel.

[Megjegyzés: Mintha a gyorsan verset író költő, és a lassan verset író költő nem ugyanolyan költő volna, és a költészetének a gyorsasága befolyásolná a költői mivoltát.]

T.V.: Az alkalmazkodást a túlélésre való hivatkozás nélkül definiálhatjuk: a nagy csőrök jobban alkalmazkodtak a magok szétzúzására;

[Megjegyzés: Ha kalapács-szájat növesztett volna, még jobban alkalmazkodott volna, de a pinty genetikailag eleve csőrben utazik.]

T.V.: függetlenül attól, hogy ennek az adott körülmények között van-e túlélési értéke.

[Megjegyzés: Túlélési értéke éppen lehet, de ennek semmi köze ahhoz, hogy miből lett és mivé válhat.]

T.V.: 3. Az evolúció nem tudományos, mert nem igazolható vagy cáfolható; olyan eseményekre hivatkozik, amelyeket nem észleltek és soha nem lehet megismételni azokat

[Megjegyzés: Attól még lehet tudományosnak nevezni - szerintük, hogy pontosan illenek rá áltudományos jellegzetességek,]

T.V.: Az evolúció elutasítói szándékosan figyelmen kívül hagyják, hogy megkülönböztethetünk mikroevolúciót és makroevolúciót.

[Megjegyzés: Az evolúcióbiológusok pontosan nem tesznek ilyen megkülönböztetéseket, hanem ezeket a különbségtételeket a sokszorosan leminősített kreacionisták, és az intelligens tervezettséget /I.D./ vallók nyakába varrják.]

T.V.: A mikroevolúció a fajokon belüli változásokat vizsgálja, amelyek elvezetnek a fajképződéshez,

[Megjegyzés: Már eleve az adott fajnál vagyunk.]

T.V.: vagyis egy új faj kialakulásához.

[Megjegyzés: Akárhányszor kér új ételt a vendég, ugyan annál az ebédnél vagyunk, csak mert minden egyes rendelést új ebédként fog fel valaki, az a valóságban még nem az!]

T.V.: A makroevolúció ezzel szemben a fajszint fölötti változásokat tanulmányozza.

[Megjegyzés: Fajszint fölötti változásokat nem tanulmányozhat, mivel csak azt lehet tanulmányozni, ami kész tény, de a feltételezések hipotézistermékét nem lehet tanulmányozni! Ez az „éhes disznó makkról álmodik” osztályájába tartozik.]

T.V.: Azt a kreacionisták is elismerik, hogy a mikroevolúciót laboratóriumi kísérletek (sejtek, növények, gyümölcslegyek) és terepi megfigyelések (Galápagos-szigeteki pintyek csőrének a fejlődése) egyaránt igazolják.

[Megjegyzés: Megint fölhozza, hogy a lélegzés emeli és süllyeszti a tüdőt. Ez tényleg elismerésre méltó, - különben teljesen evidens.]

T.V.: A makroevolúciós tanulmányok következtetései nem a közvetlen észlelésen, hanem a fosszilis anyagon és a DNS-vizsgálatokon alapulnak, melyek segítségével rekonstruálni tudják a különböző csoportok közötti leszármazási kapcsolatokat.

[Megjegyzés: Nem tudják, de rekonstruálják, ha tudnák, nem annak neveznék, hanem az egyedül lehetséges módnak. A »hogyan is történhetett«, meg a »hogyan is történt«, az két különböző kategória, ennek tudományos ködösítését nevezik rekonstruálásnak, de ez az ő saját gyerekük, azért is hasonlít rájuk, a szülőkre – de nem feltétlenül a történelmi valóságra.]

T.V.: De még a történeti tudományoknál (asztronómia, geológia, archeológia, evolúciós biológia) is tesztelhetők a hipotézisek annak ellenőrzésével, hogy ezek megfelelnek-e a fizikai bizonyítékoknak és ellenőrizhető előrejelzésekhez vezetnek-e.

[Megjegyzés: Hát, ha hozzájuk vezetjük őket, akkor feltétlenül.]

T.V.: Az evolúció például utalt arra, hogy az emberek legkorábbi ismert (5 millió éves) ősei és az anatómiai értelemben modern emberek megjelenése (100 ezer évvel ezelőtt) között meg kell találni az emberszerű élőlények maradványait, melyeknél a tulajdonságok fokozatosan egyre kevésbé majomszerűek. Ezt a fosszilis leletek be is bizonyították.

[Megjegyzés: A fosszilis leletekkel az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani, attól függ, hogy mit akarunk bizonyítani. Ha a gyereket hülyének akarjuk láttatni, az összes egyesét összeszedjük, amit év közben kapott, és a végén összeáll a hülye gyerek kép. De ha okosnak akarjuk láttatni, az összes ötöst összeszedjük, amit év közben kapott, és a végén összeáll a kép, hogy a gyerek bizony okos, ahogyan az a jegyeiből is látható. Mivel a fosszíliákat összeszedők előre eldöntötték, hogy mit kell, hogy találjanak, azért meg is találták őket. Na és miért nem a megtalálás után döntötték el? Mivel az evolúció elméletének a bizonyítása a cél, és nem a bizonyítékok feltárása bármilyen koncepciós elmélettől függetlenül.]

T.V.: De nem számíthatunk, és nem is találunk emberi maradványokat a jura időszaki (150 millió éves) rétegekben.

[Megjegyzés: Érdekes, Johnson motort sem találtak a több ezer éves hajóroncsokban.]

T.V.: Az evolúciós biológia ettől sokkal finomabb előrejelzéseket nyújt, és a kutatók folyamatosan tesztelik ezeket.

[Megjegyzés: Azok a kutatók, akik eleve elkötelezték magukat az evolúció mellett! Ennyit a tesztelés hitelességéről!]

T.V.:  4. A természettudósok egyre inkább kételkednek az evolúció igazságában

[Megjegyzés: Ha bizonyított volna az evolúció valósága, az ellene ágálókat nem is lehetne természettudósoknak nevezni! Pedig nem is kevés természettudós kétségbe vonja a darwini evolúciót! Lásd pl. ezt a listát: http://www.discovery.org/scripts/viewDB/filesDB-download.php?command=download&id=660]

T.V.: Nincs bizonyíték arra, hogy az evolúciós elmélet támogatókat veszítene. 
Bármelyik lektorált biológiai folyóiratot nézzük, találunk benne evolúciót támogató tanulmányokat, vagy olyanokat, amelyek evolúcióra mint alapvető koncepcióra támaszkodnak.

[Megjegyzés: Kibújt a szög a zsákból az alapvető koncepció említésével, amire már korábban utaltunk.]

T.V.: Éppen fordított a helyzet: nem léteznek az evolúciót vitató komoly tudományos publikációk. Az 1990-es évek közepén a Washington Egyetem kutatója (George W. Gilchrist) több ezer folyóiratot tekintett át a kreációs tudomány után kutatva. A több százezer tudományos cikk között nem talált egyet sem. Az elmúlt két évben még két, egymástól független vizsgálatot végeztek hasonló eredménnyel. A kreacionisták erre azt szokták mondani, hogy a bezárkózott tudományos közösség visszautasítja a bizonyítékaikat. Ezzel szemben a Nature, a Science és egyéb vezető folyóiratok szerkesztői szerint nagyon kevés antievolúciós kéziratot nyújtanak be. Néhány evolúcióellenes szerző publikál cikkeket komoly folyóiratokban is. Ezek azonban ritkán támadják az evolúciót közvetlenül, többnyire csak azonosítanak bizonyos evolúciós problémákat mint megoldatlan és bonyolult kérdéseket (amit senki sem vitat).

[Megjegyzés: Ha nem létezne evolúció ellenes tudományos irodalom, akkor több tucat nemzet tudományos akadémiájának miért kellene kiállnia nyilvánosan a darwini elmélet szerintük igaz volta mellett, miként a Magyar Tudományos Akadémiának is? Csak nem néhány dilettáns szófacsaró késztette tudományos állásfoglalásra a tudósvilág evolúció mellett elkötelezett elitjét? Lásd:

„A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszóló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől... amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják....

A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását.” /A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége - Budapest, 2008. február 26./]

T.V.: 5. Az evolúcióbiológusok közötti ellentétek is mutatják, hogy milyen gyenge az evolúció tudományos támogatottsága

T.V.: Az evolúcióbiológusok szenvedélyesen vitatkoznak különböző témákon: hogyan történik a fajképződés, milyen az evolúciós változás sebessége, rokonságban állnak-e egymással a madarak és a dinoszauruszok, vajon a Neander-völgyi ősember külön fajba tartozott-e?

[Megjegyzés: Ha annyira egyértelmű volna, amilyen egyértelműen tálalják, akkor nem volna helye a vitának!]

T.V.: Ezek ugyanolyan viták, mint amik minden más tudományágban is előfordulnak. Mindezek mellett az evolúció létezése és vezető alapelvként való elfogadása megkérdőjelezhetetlen a biológia területén.

[Megjegyzés: Ugyanolyan dogmává tették, mint a kereszténységben a Szentháromságot. Ez is hajthatatlan filozófusok terméke, meg az is! De hogy lehet három isteni személyt egyenrangúnak kijelenteni, ha pl. Jézus az imádságot kifejezetten csak az Atyához kapcsolta, és a másik kettőhöz nem?! (vö. Máté 6:9) És hogyan létezhet egyáltalán evolúció az evolúcióban résztvevő élőlények evolúciótudata nélkül? Hogyan tanulhatják milliók a világon az angol nyelvet úgy, hogy az angol nyelvről nincs is tudomásuk?!

Olyan nyelvet nem fogok tanulni, amiről fogalmam sincs, hogy létezik! Miért menne ki a szárazföldre az a hal, amelyiknek fogalma sincs, hogy létezik szárazföld, mikor a vízben él? Hogyan növesztene szárnyat az, aminek fogalma sincs arról, hogy lehet repülni? És hogyan válhat emberré az az állat, amelynek fogalma sincs arról, hogy mit jelent embernek lenni?

Úgy persze elméletileg minden lehetséges, hogy valaki ezt a mesét a felfelé fejlődésről utólag kitalálja, De mese nélkül vagy tudatos fejlődési célkitűzésről van szó /amivel az evolúció nem rendelkezik/, vagy eleve meghatározott evolúciós genetikai programról /amivel az evolúció önerőből megint csak nem rendelkezik/. Tehát vagy tudatosan fejlesztett magának a szöcske ugrólábat /amire még a távolugró sportolók sem képesek/, vagy eleve ugrólábbal lett teremtve, ami rögtön meg is indokolja, hogy miért tud sikeresen alkalmazkodni és fennmaradni a saját életterében.]

T.V.: Egyes kreacionisták azonban előszeretettel ragadják ki a kutatók megjegyzéseit a szövegkörnyezetükből, és így eltorzítják a kijelentéseiket.

[Megjegyzés: Jobban nem kell eltorzítani azokat, mint amilyen torzok önmagukban!]

T.V.: Mindenki, aki ismeri a közelmúltban elhunyt Stephen Jay Gould (Harvard Egyetem) paleontológus munkáit, tudja, hogy az evolúció egyik legelkötelezettebb védelmezője és ismertetője volt.

[Megjegyzés: Igazi koncepciós egyéniség!]

T.V.: Egyik leghíresebb munkája szerint a legtöbb evolúciós változás geológiai értelemben rövid idő alatt zajlik le, ami azonban természetesen akár több ezer generációt is jelenthet.

[Megjegyzés: Már eleve az evolúciós változás is minimum kétértelmű, a bizonyított és a teória /amire már tettünk utalást nem kis hangsúllyal/, úgy hogy nehéz követni, hogy mikor hipotizál, és mikor szorítkozik a tényekre. Hiszen minden elkötelezett evolúcióbiológus keveri, ill. ötvözi a kettőt! Maradjunk annyiban: az evolúció, mint fajok variálódása a környezeti ingadozások függvényében természetszerűen létezik, evidens hogy van. De a darwini evolúció, mint tudományos elmélet, az egy ateista szemléletű fantazmagória, amely a valóságban nem létezik, azért is nem lehet látni /pedig állítólag anyagi síkon működik/, de amit igazként a társadalom torkán lenyomnak. Aki persze Isten nélkül akar élni, az ezt szívesen is veszi, és kiáll mellette.]

T.V.: A kreacionisták nagy örömüket lelték abban, hogy szétdarabolják Gould mondatait: azt bizonygatták, hogy kétségbe vonja az evolúciót; úgy értelmezték az elméletét, hogy az új fajok egyik napról a másikra alakulhatnak ki, sőt akár madarak bújhatnak ki a hüllőtojásokból.

[Megjegyzés: Pontosan csak ezen a módon létezhetne a darwini evolúció, amikor rögtön repülni képes végtagjai születnének annak a hüllőnek, aminek kifejezetten a sztyeppén való trappolásra alkalmas végtagjai vannak születésétől fogva. Mert ha ez az előnye, amivel fenn tud maradni, akkor ehhez képest csak a mesében hátránya ez a repüléshez képest. Hiszen evolúció csak előnyös tulajdonságok kifejlődése által működhetne, és a repülés csak akkor válik előnnyé, ha amiből kifejlődik, az a repüléshez képest hátrány.

Na és vajon mi nyom többet a latban, földön futó lábak, amik valóságos előnynek számítanak a létfenntartásban és alkalmazkodásban, vagy repülő szárnyak, amelyekhez képest csak elméletben hátrány a földönfutó láb. Mert ha nem hátrány, akkor bizony olyan előny az, amit nem fog csak azért hátránynak elkönyvelni a természet, hogy majdan előnnyé varázsolja egy repülésre kész anatómiai átrendezéssel.

Ilyen alapon minden létező előny lényegében olyan hátrány lenne, amihez képest indokolt volna a további felfelé fejlődés. Mint pl. a lapos bőrdarabra azt mondja a darwini elmélet, hogy nem nyújt információt a fényforrás helyéről. Ha viszont a szemgödör apránként mélyebb lesz, az elülső nyílás pedig kisebb, a fényforrás iránya egyértelműbbé válik. Tehát megteszi az előnyt hátránnyá, hiszen korábban a lapos bőrdarab állítólag éppen azért alakult ki, mert előny volt. Mivel az evolúció azzal lép előbbre, ha kis előnyökhöz juttatja az élőlényt, nem pedig hátrányhoz. Ezek szerint minden előnyös lépés rögtön hátrány is, a következő előnyös lépéshez viszonyítva. 

Na de honnan tudja az evolúció, hogy az előnyös lépése szükségszerűen hátrány a fejlődés szükségességében, ha nem mondják meg neki? Hát az evolúcióbiológus megmondja neki. Hát Darwin is megmondta, ettől volt zseni. Vagy szándékos kókler, aki összekeverte a hátrányt az előnnyel, a gyakorlati életképességet az elméleti lehetségessel, ami viszonyt csak akkor életképes a gyakorlatban, ha rögtön gyakorlattá is válik. Nem többet ér villamosjeggyel utaznia villamoson valóságosan, mint képzelt jeggyel utazni elméleti repülőgépen? Az evolúcióbiológusok szerint nem, hát hagyjuk meg őket ebbéli hitükben]

T.V.: Amikor szembesülünk egy olyan idézettel, ami megkérdőjelezi az evolúciót, vegyük a fáradságot és keressük meg a kijelentés eredeti szövegkörnyezetét. Majdnem mindig kiderül, hogy az evolúció elleni támadás csak látszólagos és félremagyarázott.

[Megjegyzés: Már megint ködösít és csúsztat, hiszen nem lehet tudni, hogy az evolúció melyik területéről beszél, a kétség kívüli variálódásról, vagy a kétséges darwini elméletről?]

T.V.: 6. Ha az emberek a majmok leszármazottai, akkor miért vannak még mindig majmok?

T.V.: Ez a meglepően gyakori kérdés több ponton is tudatlanságot tükröz az evolúcióval kapcsolatban.

[Megjegyzés: Maga a darwini evolúció egy tudatlanság, sőt, mondhatni, magának a tudatlanságnak a megtestesítője. Amit tudnak, az teljesen evidens, a Biblia sem cáfolja, léteznek különféle emberi rasszok egyazon emberi családon belül (vö. Apcsel 2:5-11; 17:26), tehát ez az állatvilágra is érvényes kell hogy legyen. A fajoknak vannak alfajai /változatok/, és ez az, amit a tudomány tud:

Darwin alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny, akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt biztosak vagyunk.” /Szathmáry Eőrs evolúcióbiológus/

Azonban a darwini evolúcióról nem TUD-nak semmit, csak szeretnének tudni, de még jobban szeretnék bebizonyítani, hogy létezik. Ez az elmélet nem több egy állandó magyarázkodásnál, amit szüntelenül olvasni lehet, hogy az újabb eredmények szerint nem úgy volt, ahogy eddig gondolták, hanem emígy. Aztán az emígy-ből lesz az amúgy, Aztán abból a mégúgy se, még így se, ami mögött van a sehogy se! De ezt sosem fogják beismerni. Hanem köntörfalaznak: lehetséges, történhetett, alakulhatott, bekövetkezhetett, megvalósulhatott... és így tovább a végtelenségig.

Csányi beszámol egy érdekes elméletről, amely szerint az emberfaj őse egy "vízimajomfaj" volt (i.m. 119 skk)... A vízimajom-elmélet a nyelv keletkezésére is kiválóan alkalmazható, mivel a vízi életmód (miként a vokális kommunikáció) jelentős légzésszabályozást kíván, és így mintegy mellékesen LÉTREJÖHETETT a beszédapparátus is (i.m. 121). Pinker hasonlóan vélekedik a nyelvi szervről, amikor azt állítja, hogy ez más okból kifejlődött agyterületekkel együttes tényezőként is KIALAKULHATOTT (Pinker 359). A nyelv kialakulásának legfontosabb tényezője azonban mégis a kommunikációs kényszer.” /A nyelv evolúciójáról (Csányi Vilmos: Az emberi természetről c. könyve alapján) Pléh Csaba kognitív nyelvészeti szemináriumára/ ELTE BTK/Magyar nyelvészeti PhD-program /Budapest, 2000. 02.12. itt/

Evolucionista fantáziában nincsen hiány, de attól még ez az egész tudományos, csak a teremtéshit tudománytalan. Az kész áltudomány. - Emez meg a tudomány karikatúrája! /Ugyanez táplálékkiegészítő területen: Ha szedem ezt a szert, megelőzhetem vele a rákot? Meg. Gyaloglásban feltétlenül, de futásban holt biztos! Mind a kettő módszertanilag a kabaré kategóriájába tartozik, amely méltán szolgál rá a kritikára./]

T.V.: Az evolúció nem azt tanítja, hogy az emberek a majmoktól származnak, hanem azt állítja, hogy a két csoportnak közös őse volt.

[Megjegyzés: Hogy mit állít, teljesen mindegy, hiszen állítani bármit lehet! Különben is nem az evolúció állítja, hanem a darwinizmus elmélete, ami két alapvetően különböző dolog. Az előző egy természeti tény, az utóbbi meg egy természettől elrugaszkodott hipotézise azoknak, akik a koncepciós istentagadás mellett tették le a voksukat, és abból nem engednek egy jottányit sem.]

T.V.: Ráadásul ez a felvetés egyenértékű a következő kérdéssel: ha a gyerekek a felnőttektől származnak, akkor miért vannak még mindig felnőttek?

[Megjegyzés: Vagy inkább miért látjuk a felnőtteket, akiktől származnak a gyerekek, és miért nem látjuk azokat az élőlényeket, amiktől származtatják a mai élőlényeket? Szinte minden gyereknek ismertek a szülei, de a közös ősök fantáziatermékei teljesen elméleti szinten léteznek, gyakorlatilag meg egyáltalán nem léteznek. Ennyi erővel azt is mondhatnák, hogy a békák a lefolyókból jöttek elő, azt se látta senki.]

T.V.: Egy új faj kialakulhat egy korábban létező fajból, amikor a populációk elkülönülnek egymástól, és az eltérő környezeti körülmények között elegendő különbség halmozódik fel ahhoz, hogy külön fajt alkossanak.

[Megjegyzés: Az a probléma, hogy a fajalkotásnak ez a művészete teljesen emberi találmány, de az sem mindegy milyen: darwinista és koncepciós. Ennyi erővel nevezhetné alfajnak is, ami a fajból kialakul, de az nem illik a koncepcióba. Ha egy kalácsból letörök egy darabot és beteszem a zsebembe, majd elfeledkezek róla és előveszem megszáradva, attól még az ugyanolyan kalács, mint amiből letörtem, és ami nem száradt ki, mert nejlonzacskóban tartottam.]

T.V.: Az eredeti faj ezután kihalhat, de akár korlátlanul tovább is élhet az eredeti élőhelyen.

[Megjegyzés: Az eltérő környezeti körülmények mindegyike környezeti körülmény, függetlenül attól, hogy eltérő-e vagy sem. Ennyi erővel azt is kitalálhatná, hogy a környezeti körülmények változataiból létrejöhetnek teljesen új körülmények, amelyek már nem környezeti körülmények, hanem másfajta, újfajta körülmények. Pl. ha messzire vándorolt a kiindulópont környezeti körülményétől, akkor nevezhetnénk akár csatangoló körülménynek, amely egy teljesen újfajta körülmény, és nem természeti körülmény. S akár mindkettő meg is maradhat. Hát nem logikus?! ]

A 2. rész következik