motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2014. február 9., vasárnap

A tudomány kiszorítja a vallásos hitet?

Vajon a tudomány ki tudja-e valaha szorítani a vallásos hitet az emberek fejéből, és egyáltalán van-e értelme, hogy megpróbálja?


(a NewScientist 2006.11.18. számában megjelent cikk kivonatos fordítása)

Minden istenellenes propagandának
csak azoknál van sikere,
akik már maguktól is elindultak
a hitetlenség lejtőjén.

November közepén több aktív és a világnézeti kérdések iránt szenvedélyesen érdeklődő ateista tudós a Kaliforniában székelő Salk Intézetben tartott egy szimpóziumot "A hiten túl: tudomány, vallás, józan ész és túlélés" címen. Az összejövetel célja három kérdés megvitatása volt: A tudománynak el kell-e vetni a vallást? Mivel helyettesítse a tudomány a vallást? Isten nélkül lehet-e erkölcsös az Ember?


[Megjegyzés: Kb. hasonló kaliberű a következő három kérdés: Az embernek iskolázottsága folytán el kell-e vetnie a szüleit? Mivel helyettesíthető a szülői gondviselés kisugárzása? Jobb szülővé válik-e az ember azáltal, hogy elveti a szüleit?
Ugyanis ha a vallás alatt az ember Teremtőjétől kapott útmutatást értjük (vö. Mikeás 6:8), akkor az ahhoz hasonló, amit egy maximális felelősséget érző szülő ad a gyermekének annak teljes életén át (vö. Ézsaiás 48:17), és ez esetben megfogalmazható a kérdés, hogy ennek az adásnak a mibenlétét el lehet-e herdálni az ember /világi/ iskolázottságának a fontosságára hivatkozva? Továbbá a puszta iskolázottság képes e helyettesíteni mindazt, amiről a szőlők elvetése kapcsán önként lemond az ember? Azonkívül a szülői minta át nem vétele és annak teljes hiánya előnyére válik-e annak számára, aki igazán jó szülőjévé kíván válni a saját gyermekének?
A bevezetőben feltett három kérdés tehát tudatos kihátrálás egy olyan érzelmi, szellemi, testi és minden egyéb terjedelmű egzisztenciális érték /isteni eredetű írott és íratlan erkölcs (Róma 2:14-15; 2Timótheus 3:16-17)/ alól, amely globális és tradicionális védőburkot jelent az ember számára, egy hazardírozó életfelfogás és hivalkodó útkeresés bizonytalanságának az érdekében. Röviden: hozhat-e az ember a saját sorsa felől olyan felelősségteljes döntést, amire egyáltalán nincsen sem megérve, sem felkészülve, csak azért, mert a szabadságvágya erre inspirálja őt.
Nézzünk egy ezzel kapcsolatos nyilatkozatot:
Gyakran kérdezik tőlem hívő emberek, hogy miért hagytam el a kereszténységet, és hogyan találtam értelmet a tudomány fölkínálta látszatra értelmetlen univerzumban. E következtetés szerint a tudományos világnézet egzisztenciálisan igen lehangoló. Isten nélkül, kérdik meg kereken, hol van a poén? Ha ez minden, ami van, annak semmi haszna. Épp ellenkezőleg. Számomra ennek épp az ellenkezője igaz.

Az az eseménysorozat, hogy elhagytam vallásomat, rátaláltam a tudományra és fölfedeztem a dicsőséges esetlegesség birodalmát, figyelemre méltó erőt és szabadságot kölcsönzött nekem. Fölruházott az öröm és a szabadság érzésével. A szabadságéval arra, hogy felelősséget vállaljak saját tetteimért. Arra, hogy megalkossam saját értelmezéseimet és sorsom saját útjait. Fölvértezve a tudással, miszerint lehetséges, hogy ez minden, ami van, s hogy én is beindíthatom a változások láncreakcióját, föltárultak a kapuk a lehető legteljesebb életpálya előtt...

Választójogot kaptam az élethez, fölszabadultam a hagyományok fullasztó kötelékei alól, és kiszabadultam a más időben, máshol és más embereknek írt szabályok alól. Végre szabad voltam, hogy méltóvá váljak arra az emelkedett hangzású elnevezésre, hogy: Homo sapiens – bölcs ember.” (Michael Shermer: Hogyan hiszünk – Istenkeresés a tudomány korában, Typotex Kiadó, 2001. 209-211. old.)
Aztán hogy egy ez a hangzatos, szabadelvű életfelfogás valóságban mivel jár és hová vezet, nézzük sorjában... ]
Az első felszólaló, Steven Weinberg (University of Texas) kozmológus volt, aki egyértelműen kiállt az mellet, hogy a "világnak fel kell ébrednie vallásos lidércnyomásából.

[Megjegyzés: A felvetett gondolat mutatja, hogy az illető inkompetenciájából kifolyólag a megkülönböztetőképesség teljes hiánya miatt nincs tisztában a saját kijelentésének a súlyával, amikor a „vallásos lidércnyomás” alatt összemossa az egész eddigi emberi történelem vallásos megnyilvánulásait egy kalap alá, s kivétel nélkül mindet károsnak ítéli. Pedig a vallásos zűrzavarral átellenben a 'tudományosan képzett' fejekben legalább annyi zűrzavar van, aminek a leképeződése a társadalom szintjén egy erkölcsi káoszban mutatkozik meg.
Ma a tudósok azt állítják, hogy a közeledő világkatasztrófának az az oka, hogy az emberiség intelligenciájának a fejlődése teljesen elmaradt a technológia rohamos előrehaladásától. Hozzátehetjük: az olló szétnyílt. Nemcsak az intelligencia, hanem az erkölcsi érzék is ma már a béka feneke alatt van a technológiai csúcshoz képest. Lassan olyan a helyzet, mintha egy gorilla kapna kezébe egy kézigránátot. Vagy önmagát pusztítja el vele, vagy másokat is.” (Popper Péter)
Ha az ember testi és erkölcsi valóján elgondolkodik, rendszerint betegnek találja magát.” (Johann Wolfgang Goethe)
Az, ami az egyik társadalomban bűn, a másikban erkölcsi parancs lehet.” (Frank Herbert)
Az erkölcs mindössze egy vékony máz az emberi állaton, amit magányos elmélkedések órái raktak reá, s ami könnyen ledörzsölődik róla, amikor falkába verődik, s kitör alóla a vadállat rejtett ösztöne.” (Vass Albert)
Egy pluralista társadalomban egyetlen csoport sem írhatja elő a hitünket vagy erkölcsi szabályainkat, akármilyen nagy vagy erős is.” (James Armstrong)
Tehát a „hagyományok fullasztó kötelékei alól” történő felszabadulás egy világméretű erkölcsi rablógazdálkodást eredményez, hiszen az emberi természet mélységében a vadállat rejtett ösztöne lapul, amelynek erkölcsi érzékét a tudomány zabolátlan technikai tudással fejelte meg.
Weinberg kifejtette az összegyűlteknek, hogy "mindent meg kell tenni a tudósoknak annak érdekében, hogy kiszabaduljunk a vallás szorításából, ami az emberi civilizáció fennmaradásához a lehető legjobban járulna hozzá."
[Megjegyzés: Ez a kijelentés nem csak felelőtlen dobálózás a szavakkal, hanem egyenesen vagdalkozás is. Nem a vallás szorításából kell kiszabadulnia az embernek, hanem a hamis vallás/ok/ szorításából. Csakhogy a vallást kritizálók odáig még nem jutottak el, hogy létezik ez is /a kinyilatkoztatás vallása/ meg az is /emberi vallások démoni inspirációkkal/, miként van hasznos tudomány is meg káros tudomány is.
Hasznos, amely az ember nemességét, egészségét szolgálja, és káros, amely a hatalmi hóbortokat kiszolgálja. A hadtudományok ebből a szempontból teljesen károsak, mert gyakorlatilag az uralkodási vágyat, az erőszakot és a megfélemlítést szolgálják /a vadállat rejtett ösztönét/, miközben elméleti szinten a védelmi pozíciójukat propagálják, és így adják el a közvéleménynek. 

Jellemző példája ennek, amikor harcászati bemutatókat tartanak, ahová a nagyközönséget is meghívják, aminek eredményeképpen a szülők nagy lelkesedéssel vezetik gyerekeiket tankokhoz és egyéb fegyverekhez, amiket a ők nagy ovációval fogadnak és el vannak ragadtatva. Holott egy értelmes apának azt kellene elmondania a gyerekének, hogy az ágyúcsövekből olyan lövedékeket lőnek ki, amik katonai parancsnokok utasítására minden további nélkül lakóházakat döntenek romba, emberek fejét szakítják le, és ártatlan gyerekek beleit ontják ki. A többi fegyverarzenál ugyanúgy, mivel egyiket sem mezőgazdasági célokra, vetésre és aratásra tervezték az ilyesmikre specializálódott tudósok.


'Választójog az élethez'



Talán inkább ebből a 'tudományos szorításból' kellene kiszabadítani a felnövekvő nemzedéket, „ami az emberi civilizáció fennmaradásához a lehető legjobban járulna hozzá."
Azonkívül főként az, hogy az emberiség megtanulja végre az igaz vallásból származó, mindenkire egyformán vonatkozó főparancsot:
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.” (Márk 12:30-31)
fegyverek a félelem eszközei, csak azok használják, akik félnek. Akik megtanulnak a puszta kezükkel harcolni, mindig előnyt élveznek azokkal szemben, akik a kardjukra hagyatkoznak, (...) mert ők arra számítanak, hogy győzni fognak. A fegyverek hamis barátok - nem a természet művei –, és hamis önbizalmat ébresztenek.” (Darren Shan)
Nem igaz, hogy a háborúnak lelke van... Nem igaz, hogy jobbak leszünk általa... Nem igaz, hogy a ma született, ártatlan csecsemőnek is szenvednie kell... Én nem tudom visszaadni a halott apákat, sem a halott férjeket, drága gyermekeket. Nem tudom, nem tudom! (...) De tudom, hogy nem azok fognak győzni, akik egymást öldösik. De tudom, hogy kifosztott, meleg fészek romjaiból új otthon épül. De tudom, hogy a csók erősebb, mint a fegyverek, s egy ölelő karban több élet van, mint amit eddig az összes találmányok és bölcsességek nyújtottak.” (Nyíró József)
Az emberek új fegyvereket fejlesztettek ki és egyre újabb módokat találtak ki arra, hogy ártsanak egymásnak. De nemcsak egymásnak ártanak. Manapság sokkal több szenvedést okozunk az összes többi lénynek e világban. Mindennek ártunk: a levegőnek, a víznek, a fűnek és a fának is. Egész erdőségeket vágunk ki és mind több zöld övezetet tüntetünk el. Szennyezzük a vizeket, a légkört a talajt. Az emberek folyton azt mondják, hogy szabadságot akarnak, de a valóságban ők az első számú diktátorok a földön.” (Seugn Sahn)]
Weinberg szavait a jelenlévők elragadtatva fogadták. Később azonban kritizálták, mivel nem elég élesen fogalmazott a vallás ellen, és beismerte, hogy ha az emberiség életéből eltűnne a vallás, neki személy szerint hiányozna.
[Megjegyzés: Teljesen igaza van a Bibliának, amikor így fogalmaz:
Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök”. (2Timótheus 4:3)
Ez a kijelentés az ott megjelentekre ugyanúgy vonatkozik, akik olyan tanítót szerettek volna maguknak, aki éles fogalmaz a vallás ellen, de a nyilatkozó nem /eléggé/ váltotta be a hozzá fűzött reményeket.]
Weinberg a vallást "egy bolondos öreg nagynénihez" hasonlította, aki füllent, és családi intrikákat sző, de aki valamikor szép volt és oly sokáig járt össze a családdal, hogy amikor végleg eltávozott közülük, hiányt hagyott maga után.
[Megjegyzés: Konkrétan meg kellene mondania, hogy miben füllent, milyen módon szövi a családi intrikákat, és miből gondolja, hogy elillant a szépsége? Az igaz vallás ugyanis elítéli a hazudozást, védi a családot azáltal is, hogy a szülőket/időseket a jó dolgok oktatására ösztönzi:
Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak...
Te azonban azt hirdesd, ami egyezik az egészséges tanítással, hogy az idős emberek legyenek mértékletesek, tisztességesek és józanok, a hitben, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek;
ugyanígy az idős asszonyok is szentekhez illően viselkedjenek; senkit se rágalmazzanak, ne legyenek mértéktelen borivás rabjai, tanítsanak a jóra; neveljék józanságra a fiatal asszonyokat, hogy ezek is szeressék a férjüket és gyermekeiket, és józanok, tiszták, háziasak, jók, férjük iránt engedelmesek legyenek, nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét.
Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben;
te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk.” (Efézus 4:25; Titusz 2:1-8, MBT. ford)
Ami pedig a vallás eltávozását illeti, minél iskolázottabb valaki, annál jobban távolodik el ő maga a vallástól, mert a tudomány nevében a fiatalokból kiölik a vallásos hitet, ateista módon próbálva magyarázni mindennek az eredetét. Aztán ha ebből az ateista magyarázatból vizsgáztatják a fiatalokat, akkor nem csoda, hogy a jó vizsgajegyek érdekében ami ésszerű, azt elvetik (az intelligens Tervezőt), ami meg ésszerűtlen (hogy a fizikai és biológiai univerzum rendje csak úgy magától állott elő), azt elfogadják. Ezek után csoda-e, hogy hiányérzete van az egyszerű embereknek, akiket az éppen hatalmon lévő politikai trénerek arra idomítanak be, hogy négyévente elhiggyék a nekik szóló ígéreteket, amikből többnyire annyi valósul meg, amennyi az ígérgetők anyagi érdekeit szolgálják.


A politikus pályafutásában mintha hirtelen törés következne be, amint megválasztják hivatalába. E fordulat egyik oka talán az, hogy egyéni erkölcsi kódrendszerét - akaratától függetlenül - közösségire cseréli. Amellett a csúcsról egészen másképp festenek a dolgok, és egyetlen ember élete nagyon kicsinynek látszik. Amíg a politikus csak jelölt, látja az egyedi szenvedést; amint felért a csúcsra, mindez statisztikává válik.” (Szent-Györgyi Albert)
Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.” (James Freeman Clarke)]
A tudomány "nagy igazságokat" nem képes nyújtani, míg a vallás ezt könnyedén megteszi. Mi, tudósok, csak apró részleteket tudunk feltárni a Világmindenségről, vallotta be.
[Megjegyzés: Könnyedén azért tudja megtenni, mert rendelkezik vele, miközben meg a tudomány az apró köhécseléseit arra használja fel, hogy a nagy igazságokat szóló vallás hírnevét úton-útfélen megcsorbítsa, hogy ezáltal is a tudományos kitüntetésekre ácsingózó önjelöltjeinek a térnyerését elősegítse.] 

Ebből azonban Richard Dawkins (University of Oxford) köszönte szépen, nem kért semmit. Dawkins szerint Weinberg érthetetlenül volt elnéző és mindent megpróbált, hogy mondjon valami kedveset is a vallásról. "Nekem azonban - folytatta Dawkins - teli van a hócipőm a belénk oltott vallás iránti tisztelettel.
[Megjegyzés: R.D. nyilvánvalóan tudja a választ arra, hogy miért tagadja oly nagy vehemenciával a törpe az óriás létezését? Hogy így könnyebben a helyére férkőzhessen!]
Aki Istenről eltereli a figyelmet, nem lehet más indoka,
minthogy azt magára terelje.


Dawkins-hez hamarosan csatlakozott Carolyn Porco (Kolorádói Űrkutatási Intézet), akinek arra kellett válaszolni: ha nincs Isten, akkor mi legyen helyette? Tudomány - válaszolta a hölgy - legalább annyit ér, mint a vallás. Szerinte, ha valami helyettesítheti a vallást, akkor az a tudomány.
[Megjegyzés: Az igaz vallás /a kinyilatkoztatás vallása/ abszolút igazságok közvetítője, mivel isteni eredete van. (vö. 1Thesszalonika 2:13) Isten pedig mérhetetlen tudással, bölcsességgel és hatalommal rendelkezik, hogy érvényre juttassa a saját elgondolásait. (vö. Jeremiás 10:12; Ézsaiás 46:10)
Miközben Isten ezeknek az abszolút igazságoknak a hittel való megragadását kínálja fel (vö. János 20:31; Zsidók 11:3) minden embernek (vö. 1Timótheus 2:4), addig a tudomány a maga részigazságainak az egészre kivetített hitét erőlteti az emberre, ami a valóságban nem hit hanem hiszékenység, hiszen amivel biztosan rendelkezik, az csupán felületi karcolása az igazság megismerésének. (vö. Jób 38.-39. rész) Mégis úgy építkezik rá, mintha már az összesnek a birtokában volna (vö. Ézsaiás 14:13-14), gyakorlatilag önnön módszertanának tekintetében tudománytalan.
Az igazság szeretetének biztos jele, ha semmi iránt sem táplálunk nagyobb bizalmat, mint amennyire a bizonyítékok feljogosítanak.” (John Locke)
Mert amikor a tökéletes tudást birtokló vallást /lényegében magát Istent/ a fogyatékos tudománnyal akarja helyettesíteni, és azt legalább annyira tartja, mint az isteni kinyilatkoztatáson alapuló vallásos hitet, akkor olyasmire épít, aminek a valóságos értékét a saját elbírálásában véli megtalálni, de nem az elbírálástól független valóságban. Mert egy elgondolás sosem lesz azonos értékű egy valóságos tudással, csak mert valaki az elgondolását azzal egyenértékűnek tartja. A tudomány szerint ez lehetséges, azonban a lényeg a „szerinten” van, nem pedig a „lehetségesen”.
A tudományos kutatás lényege egy spirituális kíváncsiskodás, az anyagi világ megismerése. Tudósnak lenni, és mélyen belenézni az ismeretlenbe, legalább annyira megnyugtató és inspiráló, mint amennyit a hit nyújt.
[Megjegyzés: A tudomány a kérdést teszi fel, miközben a hit magát a választ nyújtja. A tudomány a félretolt fedőjű fazékba szaglászik, miközben ami után szaglászik, az teljes mértékben a hit fazekában lapul. Aztán hogy valakinek a szaglászás legalább annyira megnyugtató és inspiráló, mint a szaglászás teljes terjedelmű tárgya, ez nézőpont kérdése. Mindenesetre szaglászással még nem lakott jól senki, viszont a fazék tartalmának az elfogyasztásával annál inkább!]
Porco asszony szerint különösen a csillagászok néznek szembe a csodálatos Univerzum nagy kérdéseivel, melyekre a megtalált válaszok nyújtják a legnagyszerűbb történeteket. Nincs vallás, mely vetekedni tudna ezekkel.
[Megjegyzés: Nincs olyan tudomány, amely vetekedni tudna az isteni kinyilatkoztatás hit által megragadható, lebilincselő értékeivel, a teremtéssel, a bűnbeesés utáni megváltás kibontakozásával, a feltámadással, az örök élettel, és az Istennel való jó kapcsolat bírásával. Mindezekhez képest a csillagászok történetei színtelenek, szegényesek, egysíkúak. Mert a személyes érintettség hiányzik belőlük, ha mindezek mögött a személytelen anyagelvűség áll. Akkor az ember nem a helyét találja meg az univerzumban, hanem az árnyékának a lenyomatát, melyet az univerzum szele kénye-kedvére elsöpör, ha kialakul alkalomadtán egy szeszélyes erődemonstrációt kiváltó űrvihar.
Ellenben ha a történet középpontjában maga az ember áll, 'akiért a harang szól', s akiért kifizetődött a felmérhetetlen értékű váltságdíj (vö. János 3:16; 1Péter 1:18-19), akkor a csillagászok történetei az univerzum rejtett sarkainak kifürkészéséről embertől független mivoltukban nem képviselhetnek akkora értéket, hiszen a tudattalan létezés minden tekintetben alatta marad a tudatosnak. A rejtett szél zenéje mégsem a fájdalommal szőtt szeretet szimfóniája:
És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.” (Ézsaiás 53:5)
Ismer valaki ennél szívhez szólóbb, igazabb, megragadóbb történetet ennél? Nincs földön s égen olyan tudomány, mely vetekedni tudna ezzel!
A vallásos emberek isten felé fordulnak, hogy kapcsolatba tudjanak lépni olyan, önmaguknál magasabb rendű dolgokkal, melyek értelmet adnak létüknek, és amiben megnyugvást találjanak. Miért nem mutatjuk meg az embereknek a helyüket a Világmindenségben, és miért nem keltünk bennük egy kozmoszhoz kapcsolódó érzést? Miért nem kapnak válasz tőlünk arra, hogy miért vagyunk itt? Igaz, ha erre a kérdésre van egyáltalán válasz, akkor az, az asztronómiában és az evolúcióban található meg.
[Megjegyzés: Nincs olyan véletlen és szükségszerűség, amely egyenlő értékkel bírna az isteni szeretetnek a Krisztusban megjelent kimutatásával. (vö. Titus 3:4) Nincsenek válaszok ott, ahol a tudatosság helyett az anyag sorsszerűsége dönt életről és halálról, múltról és jövőről. Ahol „fölveri palotáit tövis, csalán és bogács a bástyáit, és lesz /VAN/ sakálok hajléka és struczok udvara.” (Ézsaiás 34:13)
Az ősi szerződés darabokra hullott. Az ember végül is tudja, hogy egyedül áll a világegyetem érzéktelen végtelenségében, amelyből csak véletlennek köszönhetően emelkedett ki. Sem kötelességei, sem a sorsa nincs megírva sehol. A Birodalom felül, a Sötétség alant –övé a választás.” (JACQUES MONOD: A VÉLETLEN ÉS A SZÜKSÉGSZERŰ) 
 

Ez bizony az asztronómia és az evolúció kijózanító válasza, akármilyen díszes köntösben is tálalják az öröklétű űranyó szeszélyeinek történő kiszolgáltatottságot! Hiszen az ember szerintük nem más, mint az esztelenül száguldó univerzum cserbenhagyásos áldozata. Egy szikár képű, edzett tekintetű, napszéltől cserzett arcú, céltalan bolyongásra ítélt, pulzáló anyagmassza!
A tudomány képes olyan esztétikus képeket adni a kozmoszról, melyek a vallás által nyújtottakat felválthatják. Igen, olyan képeket, amelyekkel saját ikonográfiáját ünnepelheti. Olyan képekkel szolgálhat a természet világáról és a kozmoszról, mint például amilyeneket a Cassini készített a Földről messze túl a Szaturnusz mögül, vagy az Apollo 8-ról készített híres földkelte, avagy a Hubble teleszkóp űrfényképei. Ezek mind a vallásos festményekből vagy ikonokból áradó megnyugvást képesek nyújtani.
[Megjegyzés: Amikor a tudomány Isten teremtésművének nagyságát, szépségét és természeti jellemzőit bemutatja, akkor hivatásához méltóan szolgálja az Istent. De ha többet akar nyújtani annál, amire hivatott, akkor még saját hivatását sem képes betölteni, sőt jócskán alatta marad annak!
A nagy kihívást jelent a mulandóságunk tudatának megnyugtatása, mivel az istenben való hit párosul egy olyan fajta halhatatlansággal, amit a tudomány nem képes adni. Ehelyett talán elfogadhatjuk, hogy testünkben lévő atomok a csillagporokból származnak és halálunk után vissza fognak térni a kozmoszba, mint tömeg vagy energia. Meg kell tanítanunk az embereket arra, hogy belenyugodjanak ebbe a tudatba. Megnyugvást nyújthat számunkra, hogy mindenki, aki valaha élt a Földön egy szép napon éke lesz a Világmindenségnek.
[Megjegyzés: A tudomány saját hatáskörét átlépve megint olyasmibe kontárkodik bele, amihez semmi köze. Ha az élet a kémiai véletlenek összjátékának volna köszönhető, akkor logikus lenne, hogy az ember széteső atomjait kipallérozza a világűr vadul terjeszkedő sötétjébe, és ott kuksolva díszleni magára hagyná. De mivel élet csak élőből származhat (Pasteur), az élet eredete az örökké élő Isten (vö. Zoltárok 36:10), Aki nem azért van, mert szubjektíve hisszük, hanem azért hisszük, mert objektíve létezik, és az alkotásaiból, a kinyilatkoztatásaiból, és az életnek értelmet adó történelmi perspektívájából, előremutató jövőképéből emberhez méltó módon építkezni tudunk. (vö. Róma 1:20; Jelenések 21:1-7)
Ellenben Magyarországon naponta hatan, évente hozzávetőlegesen 2500-an lesznek öngyilkosok... A százezer főre jutó öngyilkosokat tekintve jelenleg Európában Litvánia után a másodikak vagyunk, a világ összes országát tekintve pedig az 5-6. helyen állunk. Az éves szinten körülbelül 2500 halálesettel végződő öngyilkosságból 150-et 25 év alatti fiatalok követnek el.” (forrás itt.)

Mit mond erre a tudomány? Csak tömeg és energia, amely idő előtt önként választja az űrutazás ékességévé válás páratlan élményét. Csak nem ezzel a filozófiával akarják tanítani /megetetni/ az embereket, hogy belenyugodjanak ebbe a tudatba? Nagyon úgy néz ki, hogy még komolyan is gondolják!
Porco felszólalása után Neil deGrasse Tyson (Hayden Planetárium igazgatója, New York) emelkedett szólásra, felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia tagjainak 85 százaléka nem hisz istenben. Szerinte a maradék 15 százalék jelenti a problémát, akiket meg kell "téríteni". Elfogadhatatlan, hogy ez a szám nem nulla. Ezen kell valahányunknak elgondolkozni. Ez az a tény, amit nem söpörhetünk a szőnyeg alá.
[Megjegyzés: Elfogadhatatlan, hogy még vannak olyanok, akik a csillagporokból való véletlen származást visszautasítják. Elfogadhatatlan, hogy vannak olyanok, akik szerint a DNS információtartalma értelmes Szerzőre mutat. Elfogadhatatlan, hogy vannak olyanok, akik nem hajlandók szavazatukat a politikai és tudományos kontárkodások eszmehordozóira áldozni, hanem azt fenntartják holmi Krisztusnak, valamiféle mennyei Királynak. (vö. Jeremiás 23:5; Lukács 1:32-33)
Nota bene. Ez tűrhetetlen, tarthatatlan. „Elfogadhatatlan, hogy ez a szám nem nulla.” - Sebaj, majd beletörődnek. Vagy még az is előfordulhat, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia hitetlenjei akaratuk ellenére 'kilövetnek az űrbe', egy kis tömegenergiakénti űrutazásra! (vö. Jelenések 21:8)
Véleménye szerint ez az egyetlen statisztikai adat látványosan bizonyítja, hogy a tudományos eredmények puszta közzététele a társadalom művelt rétegeiben nem tudja visszaszorítani a vallást.
[Megjegyzés: A korrekt tudományos eredmények a Teremtést támasztják alá, nem a véletlen teóriát, amely nem más, mint szándékos kamikaze filozófia, ami az élet értelmét és a jövőképét tudatos kicsorbításnak veti alá.
Irreális elvárni a széles társadalomtól, hogy jobban szerepeljen, mint a tudósok.
[Megjegyzés: A jobban szereplés alatt a hitetlenség statisztikáinak növekedését érti...
Nehezen emészthetőnek tartotta, hogy legyenek olyan tudósok, akit jobban kielégítenek a vallásos jelenések, mint a tudományos vizsgálatok. Semmi szükségem - vallotta be deGrasse Tyson - egy olyan vallásos munkatársra a laborban, aki Istent okolja egy vizsgálat eredménytelenségéért.
[Megjegyzés: A vallásos tudósok többnyire képesek arra, hogy Istent a maga helyén és fenséges mivoltában tartsák meg és nem avatják bele az emberi tudat szintjén űzött laboratóriumi kalandokba.
A szimpóziumon akadtak olyanok is, akik szerint nem elfogadható, ha egy tudóstól megkövetelik a vallástalanságot. Lawrence Krauss (University in Cleveland, Ohio) szerint a tudósok nem különleges emberek, és abban nincs semmi meglepő, ha néhány akadémikus egyúttal hivő ember is. Az lenne a meglepő - állította - ha ezek száma nulla lenne. "Megértő" hozzáállását kiegészítette, hogy ő nem a hitet védi. A múlt évben megtartott tárgyaláson, ami a Dover iskola tanács (Pennsylvania) és 11 szülő között folyt, Krausst tanúként hallgatták ki. Vallomásában az "Intelligens Alkotó" elmélet tudománytalansága mellett állt ki.
[Megjegyzés: Attól, hogy az "Intelligens Alkotó" elmélet tudománytalannak van beállítva, még lehet igaz. Attól, hogy az „Anyám tyúkja” című versről /a betűk ilyenformán való anyagtartalmáról/ a tudomány /a fogyatékos eszközeivel/ nem tudja bebizonyítani, hogy Petőfi Sándortól származik (mint személyes információforrástól), attól az még lehet igaz. Hogy pedig az időskálán úszkáló betűk véletlen sorrendbe rendeződése alkotta a volna verset, az totális hülyeség. (Mármint hogy a papír /és nem a személyes intelligencia/ írná a könyvet!)
Joan Roughgarden (Stanford University, Kalifornia) geofizika és biológia professzor asszony szerint a harciasabb ateisták véleménye a tudomány nyújtotta lehetőségeket illetően túlzottak, és elfogadhatatlanul rózsaszínnek tüntetik fel a világot, miközben a hivő embereket kifigurázza. Véleménye szerint hatalmas hiba lenne tudománnyal helyettesíteni a vallást. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy a tudósok fehér lovon érkező hercegeknek tüntetik fel magukat, míg a hivők olyan idióták, hogy nem tudnak különbséget tenni az áldozáskor felhasznált ostya és egy darab hús között. Ezzel a hivőket elriasztják, ami egy biztos vesztést garantáló javaslat.
[Megjegyzés: Különbség van a /bibliai/ igaz hiten lévők, és az egyházi hiten lévők között /utóbbiak ostyázása kifejezetten egyházi módszer/. Hogy pedig a tudósok zöme itt sem képes megkülönböztető képességet gyakorolni – mutatja, hogy hasonlatai, állításai túlzóak, félrevezetőek, félresiklottak. Ettől függetlenül a hívő emberek kifigurázásában egyes tudósok oly igen elragadtatják magukat, hogy még azokon is túltesznek, akiket kifiguráznak.
Ezen túlmenően, Roughgarden professzor asszony kifejtette, hogy a tudomány a valláshoz hasonlóan dogmatikus és meg vannak a saját profétái. Ennél is komolyabb hibának gondolja a tudományos etika manipulálhatóságát, nevezetesen a biotechnológiát alkalmazó vállalatok részéről, ami arra késztette, hogy komoly kételyeknek adjon hangot egy elfogadható moralitás megfogalmazásával kapcsolatban a racionális tudományos közösség részéről.
[Megjegyzés: Manipulációk mindkét oldalon vannak, úgy hogy a tisztánlátás kedvéért szükséges a szellemi önképzés kifejlesztése, hogy az embert ne tudják hasznosnak beállított káros áramlatok elragadni. (vö. 2Péter 3:17-18; Júdás 1:3)
A fenti nézetekkel nem értett egyet Patricia Churchland (University of California, San Diego), aki különben a harmadik kérdést fejtegette, vagyis lehet-e erkölcsös az Ember Isten nélkül? Véleménye szerint az értékeket azok szabják meg, amiket mi magunk értékelünk, vagyis élettársunk, utódaink és emberi kapcsolataink. Tehát a kérdésre a válasz egy határozott igen, mivel a társadalmi értékek és a moralitás visszavezethető a csoportba tömörült életstílusra és a biokémiára. Nincs tehát szükség a Szentírásba foglalt intelmekre.
[Megjegyzés: Hozzátehetjük, hogy a „csoportba tömörültek” számára nincs szükség a Szentírásban foglalt intelmekre, mégpedig az ateista csoportokba tömörültek számára. Az ő tömörülésük valóban egyfajta életstílusra és egyfajta biokémiára vezethető vissza, amit viszont az isteni kinyilatkoztatás a bukott ember filozófiai alapállására vezet vissza, úgy hogy ezen nincs is mit csodálkozni.
A szimpózium résztvevői végül is egyetértettek abban, hogy a tudománynak fel kell venni a kesztyűt és győzni fog. Azonban elő kell jönni rejtekhelyünkről, és ki kell állni a nyilvánosság elé - sürgette a megjelenteket Harry Kroto (Florida State Univesity), amire Dawkins rátett egy lapáttal: "Ha valamennyien egységesen kiállunk, akkor megváltoztathatjuk a dolgok menetét."
[Megjegyzés: Darwin bátran előjött az ősembereszmék sűrűjéből, de nem mondhatni, hogy a világosságra jött volna elő, hanem a szellemi sötétség árasztására, már ami az ember származását illeti. A Biblia szerint az igazi világosság is eljött már a világba, de a sötétség nem fogadta be azt. Hogy ki az igazi világosság? Aki már átment a sötétségből a világosságba, az tudja! (vö. János 1:9; Apcsel 26:18; 1Péter 2:9)
Kroto programot is ajánlott. Mivel nem fogadjuk el a kereszténységet, kell valamit tennünk ellene. Be kell indítani egy koordinált globális erőfeszítést az oktatás terén, de nem feledkezhetünk meg a médiákról sem, amelyek segítségével kampányt indíthatunk a tudomány mellett. Az Internet jó lehetőséget ad arra, hogy a tudományok oktatását bevigyük a világ valamennyi otthonába anélkül, hogy ki lennénk téve a kereskedelmi és ideológiai tévék és rádiók szeszélyeinek. Meg kell próbálnunk szembeszállni a vallásos iskolákkal - fejezte be beszédét.
[Megjegyzés: A vallásos iskolákkal való szembeszállás valójában egyházi iskolákkal való szembeszállást jelent, ugyanis az egyházi vallás ugyanúgy rátette a kezét az iskolákra, mint az ateista tudomány képviselői. Ezért elsősorban a szülők felelőssége, hogy gyermekeiket mindenféle hamis propaganda ellen felkészítsék. A precíz tudományok oktatása egyébként hasznos és kívánatos, csak a tudomány nevében fellépő elhajlott lelkületű tudományos következtetések nem azok, amelyeknek fényében az igazság beárnyékolódik, és amelyeknek következtében az istenhit térnyerése kárt szenved. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem a tudományban van meg az ok Isten ellen, hanem a tudósokban!
Voltak azonban hangok, akik kijelentették, hogy az előterjesztett anyagok elfogadhatatlanul vakok és leegyszerűsítettek voltak. Rámutattak, hogy a Szovjet Unióban a tudományt "vallásos megszállottsággal" tanították és nem hozott átütő sikert. Egyes vélemények szerint a többiek abból indulnak ki, hogy a hit elfogadására tett erőfeszítések rossz irányba vezetnek. Elméletileg elfogadhatóak a vélemények, de ha egy tudós azzal áll elő, hogy majd én megmondom neked, mit kell gondolnod, az, kontra produktív. Az embereket ez elriasztja a tudománytól.
[Megjegyzés: Az embereknek meg kell adni a korrekt választási lehetőséget, hogy ők maguk döntsenek az ésszerű és az ésszerűtlen között. A tudomány azonban ezt a jogot nem hajlandó megadni, hanem erővel tuszkolja le az emberek torkán a saját felfogását – azon az alapon -, hogy a hatalom az ő kezükben van, ők határozzák meg az iskolai oktatás menetét. Ugyanakkor a 'tudományos ateizmus' propagandáját is a TV műsorokban, ahol mindent az evolucionizmus szellemében magyaráznak. Kétségtelen, hogy az ateizmusra hajló tömegek szempontjából ez átütő sikernek mondható, de a végső megmérettetéskor majd kiderül, hogy nincs-e átütő kudarc mindezek mögött, ill. átütő félrevezetés! (vö. 2Korinthus 4:3-4)
Dawkins természetesen hajlandónak mutatkozott harcba szállni, és úgy vélte a szimpózium elért "valami keveset", de minden kis lépés segítségünkre van. Minden esetre fel kell gyűrnünk az ing újunkat, és neki kell látni a munkának. Azzal nem megyünk sokra, ha kijelentjük, hogy "nem szeretem a vallást, de nem tehetünk ellene semmit".
[Megjegyzés: Már Pál apostol is szólt a szellemi harc szükségességéről (vö. 1Korinthus 16:9; 2Korinthus 10:3-5) Isten pedig maga mondja a következőket: „Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.” (Zsidók 10:38) Meghátrálás helyett tehát éppen az ellenkezőjére van szükség, tántoríthatatlan odaszánásra és megingathatatlan meggyőződésre. Elvégre ne hogy már a hitetlenek ragadják el a pálmát és az értelmetlen életfilozófiájukkal töltsék be az univerzumot! A véletlen paripáján nem lehet a célba jutni, legfeljebb a versenypálya oldalsó sövényén nagy ívben átbukfencezni!


Ha nem isten, akkor helyette mi? (záró akkordok)
A tudomány feladata, hogy teljes mértékben feltárja előttünk, hogyan lehetünk boldog ezen a Földön, és hogyan nyugodhatunk bele az itt talált körülményeinkbe. *** A szeretettől nem távolít el minket biokémiai alapjainak a megismerése. (Sam Harris, a Hit vége című mű szerzője)
[Megjegyzés: Ha a szeretet Istenétől (vö. Róma 8:38-39; 1János 4:8) eltávolít/hat/ a biokémia alapjainak ilyenformán való megismertetése, az csak azért lehetséges, mert a biokémiát fonákul használja a tudósvilág, a saját egyéni eszmerendszerének kifejeződéseképpen. Ez pedig nem tárgyilagos, hanem kifejezhetetlen mértékben elfogult. Ezen az úton pedig boldogság el nem érhető, legfeljebb az istentagadás rövidtávú öröme minden műkedvelő számára, amely a végén szükségszerűen teljes és totális keserűségbe torkollik.
Hadd nyújtsam az embereknek a Világmindenséget. Mi a Világminden­ségben vagyunk, és a Világmindenség itt van bennünk. Ennél magasztosabb érzést nem ismerek. (Nell deGrass Tyson asztrofizikus)
[Megjegyzés: A Világmindenséget az tudja nyújtani, aki maga is rendelkezik vele, vagyis az Alkotója. „A ki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?” (Róma 8:32)
Ismertessük meg gyermekeinkkel a Világmindenséget, ami sokkal, de sokkal nagyszerűbb és félelmetesebb, sőt vigasztalóbb, mint bármely általam ismert szentírás vagy istenhit. (Carolyn Porco bolygókutató)
[Megjegyzés: Pontosan itt van a lényeg: az 'általa ismert szentírás vagy istenhit' tekintetében. Mert abszolút hiányos ez az ismeret, ez a tudás. S a tudomány, amely ilyen félreismert istenhitre és félreismert szentírásra épít /kritikát/. Hanem az igazi ismeret adja a legnagyszerűbb reménységet és tartást, amely segít megvívni a harcot és elérni az Isten által elébünk helyezett díjat:
Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot... Mert mindaz, a mi az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, a mely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (János 16:33; 1János 5:4)
Antalffy Tibor







Nincsenek megjegyzések: