Az evolúció az átverés művészete 2.

TERVEZÉS VAGY VÉLETLEN

Nézzük a tényeket: A Naprendszer épp a megfelelő helyen van a galaxisban; a Nap éppen megfelelő típusú csillag; a külső óriásbolygók elhelyezkedése kedvező a Földre; a Hold stabilizálja a Föld tengelyét, az éghajlati állandóságot; gravitációs ereje előidézi az árapályt; a Földön elegendő víz van az élethez; megfelelő távolságra van a naptól; ideális rajta a hőmérséklet; elegendő fény van a növények növekedéséhez; az óceánokban mikroszkopikus méretű algák vannak, amik a szén-dioxidot oxigénné alakítják; a növények is növelik a légkör oxigénjét; egy marék termőtalajban hatmilliárd mikroorganizmus is élhet, amik lebontják az elpusztult élőlényeket, és a növények számára szükséges elemeket visszajuttatják a talajba; a légkörben megfelelő arányban keverednek a különböző gázok. És annyi minden más tényező: pl. a víz, szén és oxigén, nitrogén körforgás... Stb. Ezek finoman össze vannak hangolva, hogy működőképes/élvezetes lehessen a földi élet. [Vegyük észre, az élőlényeket fenntartó rendszer működése független a rendszert alkotó anyagok felépítésétől/tulajdonságaitól. Mint amikor egy marék betűtészta asztalra dobása nem fog értelmes szöveget mutatni, ellentétben ha kiraknak belőle valamilyen speciális, értelmezhető üzenetet. A rendszer üzenete a működés összhangjában van, mintegy arra van hangolva!] Erre az evolucionista szemléletű tudomány tábora egyöntetűen vallja, hogy mindez rendszer komplexitás a véletlen műve. [”Egy rendszer attól lesz komplex, hogy a hierarchia egy adott szintjén lévő egységek kölcsönhatásban vannak... A bonyolult, vagy más kifejezéssel komplikált kifejezés a latin -plic végződésből származik, amelynek jelentése összehajtani, hajtogatni; míg a komplex a -plex kifejezésből, amelynek magyar megfelelője a szőni, fonni.”] Vessük ezt össze pl. a következővel: Lengyelországban a régészek feltártak egy sírt, amiben találtak egy 15 tagból álló családot, akiket 5000 éve brutálisan meggyilkoltak. A csontvázak helyzete azt mutatja, hogy gondosan temették el őket, a gyerekeket a szülők mellé, a testvéreket egymás mellé, a legidősebbeket pedig középtájon. A cikk megállapítása szerint a testek elhelyezése ebben a temetkezésben messze nem volt véletlenszerű. Az evolúciós Morten Allentoft, a koppenhágai egyetem biológusa szerint az egymás mellett való fektetésből feltérképezhetők a családi családi kapcsolatok. Vagyis a tudomány képviselői néhány csontváz egymáshoz viszonyított helyzetéből tudatos/intelligens tevékenységre következtetnek /szellem vezérelt gondosság/, miközben az emberi élet szempontjából hihetetlen nagy horderejű természeti események precíz és összehangolt együttállását/együttműködését a legnagyobb nyugalommal vak véletlen folyamatoknak tulajdonítják /az anyag gondatlan burjánzása/. Mi ez ha nem akadémikus szintű tudományos skizofrénia jellemzően istengyűlöletű ateista attitűddel megspékelve?! Ezek után a tudomány ezen képviselőinek mely kijelentéseit lehet bizonyítékokkal alátámasztott tárgyilagos tényeknek nevezni, nem pedig öntörvényű világnézeti állásfoglalásnak? Vegyük észre, hogy tudatos szellemi beszűküléssel, merev materialista elvhűséggel állunk szemben, amelyben az áltudományos egyéni érdek játszik főszerepet, nem pedig tudományos igényű korrekt/tárgyilagos tömegtájékoztatás!

AZ EVOLÚCIÓ CÁFOLATA

Az evolúció hívei arra várnak, hogy valaki tudományos bizonyítékot hozzon fel az evolúció ellen, miközben meg pontosan arra használták fel a tudomány általuk kiformált eszközeit, hogy bizonyítsák az általuk kidolgozott elmélet igazát. Vagyis hogy azokat az eszközöket használják fel ellenük, amiket a maguk védelmére hoztak létre. Persze ez így nem nagyon fog menni, de ez nem is csoda. Melyik védőügyvéd fog olyan bizonyítékokat kiadni a tárgyalás folyamán, amik saját álláspontját cáfolják? Nyilván senki. Hanem az elvekkel kell tisztában lenni, amik az álláspontok mögött megbújnak, mivel az eszközök az elvek kiszolgálói, és ha hamisak az elvek, az eszközök szintúgy, ha ezt nem is könnyű kideríteni róluk. [Egyébként vannak bizonyítékok az evolúció un. neodarwinista elmélete ellen. Pl: „a mutációk sokkal gyorsabban keletkeznek annál, semhogy a szelekció hathatna rájuk; a mutációk túlnyomó többsége olyan kis hatással rendelkezik, hogy a természetes szelekció számára nem láthatók; a biológiai zaj és a „szerencsések túlélése” a szelekciónál erősebb hatások; a káros mutációk sokszor jó hatású mutációkkal vannak összekapcsolva, így azokat nem tudják szétválasztani az öröklődés során (hogy a rosszakat eltüntessék, illetve a jókat megtartsák). Ennek az az eredménye, hogy az összes komplex genom romlik.” /Sanford, J. and Batten, D., Plant geneticist: 'Darwinan evolution is impossibile'.  

[növénygenetikus  interjújában: „Darwini evolúció lehetetlen”]  Creation 30(4):45–47, 2008; creation.com/ sanford. Közli Don Batten, Ph.D. Növényélettan [Sydney Egyetem, „Evolúció Achilles-ina” 1. fejezet]/ 

AZ EVOLÚCIÓ ELMÉLET VAGY TÉNY?

Az evolúció kritikusai azt állítják, hogy az evolúció 'csak egy elmélet', és nem tény. Viszont a tudományos kontextusban az elméleti magyarázat olyan tényként van kezelve, amelynek előrejelzéseit kísérletek vagy más bizonyítékok igazolják, miközben a mindennapi beszédben az elmélet feltételezés vagy találgatás. Az evolúciós elmélet a fajok sokszínűségének és őseiknek a magyarázatára utal, amely megfelel a tudományos bizonyítékok rendkívül magas színvonalának. Mint minden tudományos elméletnél, a modern szintézist a tudósok folyamatosan vitatják, tesztelik és finomítják, ám a tudományos közösségben rendkívüli egyetértés van abban, hogy továbbra is az egyetlen robusztus modell, amely az evolúcióval kapcsolatos ismert tényekért felelős. Az egyet nem értőkről meg rendkívül lekezelően nyilatkoznak, mondván: vannak vallási sérültek/vallási őrültek, akik nem akarják felfogni, de ufo mániákusok mindig is voltak! Azonban vegyük észre, hogy a tudományos bizonyítékoknak nevezett tények a fajok sokszínűségének evolúciós magyarázatát szolgálják ki, mintegy arra vannak gyártva, de a gyártás alatt nem a valós tényt kell érteni, hanem a következtetéseket. Ugyanis a robusztus modell, az minden, csak nem tény, hanem egy elvi alapállás, ami azt rögzíti, hogy mindent evolúciós szemüvegen kell nézni. Azt hogy mit vitatnak és mit finomítanak, az nem a világnézeti alapállásra vonatkozik, hanem hogy miként fejezzék ki és tegyék még zökkenőmentesebbé a közvélemény számára. Ez olyan, mintha pl. a Tesco azt nyilatkozná, bármilyen minőségű gyümölcsöt hajlandó forgalmazni, közben meg szigorúan szerződése van adott termelőkkel, akiknek a termelési kapacitása meg is határozza, hogy milyen gyümölcsöket termelnek és milyeneket nem. Adott gyümölcsök így sose kerülhetnek be a forgalomba, míg az evolúcióban sem jöhetnek számításba evolúciótól eltérő magyarázatok vagy következtetések. Amik természetesen megkérdőjelezik azoknak az állítólagos bizonyítékoknak a mindenre kiterjedő hitelességét. Az tehát, hogy a tudományos világ a darwini evolúciót bizonyított ténynek tekinti, a hangsúly a tekintésen van /világnézet/, és nem a bizonyítékon. Az meg hogy „kényszerítő” bizonyíték, nem kényszerít senkit, csak a hasonló világnézetben utazókat.

A TERMODINAMIKA MÁSODIK TÖRVÉNYE

Tudományos álláspont: "A biológiai evolúcióban részt vevő entrópia mennyiségi becslései azt mutatják, hogy nincs ellentmondás az evolúció és a termodinamika második törvénye között." Példaként említve: a víz jéggé fagy, a megtermékenyített tojás csecsemővé válik, a növények napfényt használnak, hogy átalakítsák a szén-dioxidot és a vizet cukorrá és oxigénné, amik nem kívánnak semmiféle isteni beavatkozást a folyamat megmagyarázására. Ennélfogva a termodinamika semmit sem csökkenti a darwinizmusba vetett bizalmat. Azonban helyzet az, hogy a természetes erők rutinszerűen az entrópia lokális növeléséhez vezetnek, tehát a rendezetlenség mértéke a Világegyetemben növekszik. Kivéve azokat a helyi eseteket, amikor megfelelő minőségű és mennyiségű, irányított energiát juttattunk a rendszerbe. Való igaz, a Föld nem zárt, hanem nyitott rendszer, a Napból energia, hő, fény, stb. érkezik a Földre, valamint a Földön van szél, villám, eső, folyók, stb. azonban ezek önmagában nem adnak magyarázatot sem célirányos folyamatokra /a víz jéggé válásakor kitágul, takarót képez a felszínen/, sem programozott tevékenységekre /fotoszintézis, az élőlények DNS vezénylése/. Alapkérdés, hogy az evolúciós folyamat hogyan fogja be a napból érkező nem irányított energiát a maga építésének a javára. A napkollektorok a napenergiát befogni képesek. Nézzük ezt a szöveget: „A Tfk Kft a piacon található legkorszerűbb technológiák alkalmazásával tervezi és kivitelezi a napelemes, és naperőműves rendszereket, a legmagasabb minőségi követelményeket szem előtt tartva.” Azt mondja, hogy tervezi és kivitelezi. Nem csak úgy meglovagolja a napenergiát vaktában, mint a vadnyugaton a vakfarmer a vadlovat. Az evolúció meg még büszke is arra, hogy maguktól történnek azok a folyamatok, amik az energiát hasznos célokra fordítják, amikhez az emberi szférában korszerű technológiák szükségesek, úgy mint tervezés és kivitelezés. Evolúciós szinten meg tervezés híján olyan kivitelezés, amely figyelemre méltó /fagyás, megtermékenyítés, szén-dioxid átalakítás, stb./, s mindez irányítatlan energiaátalakítás címén, legyőzve a termodinamika második tételét: a magára hagyott dolgok spontán leépülésének irányát. Ha igaz volna a vak evolúció, akkor pl. Kodály Zoltán Galántai táncok című kompozícióját a szél is eljátszaná: hajókürt, cselló, klarinét, hegedű, fafúvós, fuvola, pikoló, üstdob, oboa váltakozó ütemű megszólaltatása a fortissimo a-moll terület után a fafúvósok dallamát kopulázza, majd egy pianissimo gisz-moll akkordba megy át, ami a véletlen szerzői utasítás szerint méltóságteljesen lépkedő verbunkosba torkollik. Az ismételten megjelenő rondótéma szenvedélyességét az üstdobtremolók és a dallamsorvégi crescendók fokozzák. Az evolúció című darabban mindezt az élővé vált anyag dudorászása bongatja, ami evokálja a vonósok játékát, majd fokozatosan minden hangszercsoport bekapcsolódik a neodarwinisták hajszolt elméleti táncába, miközben a gyakorlatban megfigyelhető közerkölcs egyre jobban erodálódik. A prímhegedűt rángató példaadók nyomán tömegméretekben nem tisztelik a tisztességet és nem becsülik a becsületességet. Hanem kapcsolatok által érvényesülnek, mint az evolúció is a tudományos kapcsolatai révén. Azonban a termodinamika második tétele ettől függetlenül igaz: a magára hagyott PET palackok beterítik az óceánokat, a nem irányított energiák /a spontán bekövetkező entrópia demonstrálása/ révén. Élj ahogy tetszik: a darwinizmus filozófiája – a teremtés rendjét erősíti, amivel szemben áll! A millió és millió tonna szétdobált szemét a földön cáfolja az evolúciós fejődésnek tulajdonított egyszerűbb élőlények komplexebbé alakulását, a magára hagyott dolgok törvényszerű /irányítatlan energiájú/ entrópianövekedését viszont bizonyítja.

A TEREMTÉS TUDOMÁNYOS?

A teremtés nem igényli, hogy tudományos jelzővel illessék, mivel a tudomány eszköztára csak azt vonultatja fel, arra tud bizonyítékot szolgáltatni, amire kitalálták, amire nem, arra nem. Pl. a radar a vízben sok mindent ki tud mutatni, de a halak tájékozódási képességét nem, arra csak következtetni lehet, azt a képen nem lehet látni. A szellemi istenszféra létezése ugyanez a kategória. A tudomány céltudatosan irányított fogyatékossága, hogy olyan tudományágat még nem hozott létre, amelyik a tervezettség kritériumait tudományos igényességgel vizsgálná, hogy az milyen jellemzők alapján ismerhető fel. De ahogy a kifejezett világnézeti állásfoglalását illeti – nem is fog! Nyilván maga alatt nem akarja vágni a fát! Egy adott dolog tervezettségét a mindennapi embernek kell tudnia felismernie, és ha az érdeke úgy kívánja, fel is ismeri. /Mondjuk betörtek a lakásába, és kiborogatták az ékszerdobozokat, de a cipős dobozokat nem./ Ha meg annak nagyobb méretekben történő felismerésével kerül szembe, szánt szándékkal tagadja, kiváltképp ha annak megállapítása számára felelősség viseléssel jár. Mert akkor vak, és süket és néma, mint az a bizonyos három majom. Ha pozitívan akarsz gondolkodni, akkor válaszd meg tudatosan, mit akarsz nézni, hallgatni és miről akarsz beszélni, mert ez sok mindent meghatároz az életedben. „Isten valószínűleg nincsen, úgy hogy nyugodtan élvezd az életet.” /Dawkins/ És ha ez az ateista életszemlélet a kizsákmányoló, pazarló és kapzsi ösztönök kielégítését szolgálja világméretekben, hát nagyon sajnáljuk. Elvégre egyszer élünk, vagy nem?!

AZ ÚJ FAJOK KELETKEZÉSE A DARWINIZMUS SZERINT

A darwinizmus szerint az új fajok származásuk révén a közös ősöktől való eltérés elágazási mintájának módosulása révén keletkeznek. Nincs ebben semmi különös, mint ahogy a vasutat építő és felügyelő vasúttársaság állapítja meg, hogy hol és mit nevez meg vasúti megállónak. Egyszerűen letesz egy táblát és kijelenti, hogy ez vasúti megálló. Ugyanilyen önkényesen határozza meg az evolúciós tudományos közösség is, hogy az ő olvasatában az új fajok hol és miként jelennek meg. Egyébként amiket új fajoknak mondanak, azok csupán típusvariánsok. A különbség szemléltetésére lásd pl. az emberi kézfejet, mint típust. Másként néz ki, ha az ember széttárja a tenyerét, másként ha ökölbe szorítja, vagy markol/fog vele, ha integet, ha számol, ha hív valakit, ha fityiszt mutat vagy V-betűt formál az ujjaival, stb. Minden más-más alakot öltő variáció ugyanahhoz a kézfejhez tartozik, és ugyanígy az élővilágban minden mikro evolúciós változás ugyanahhoz a típushoz. Makro evolúciós értelemben új fajok nem keletkeznek, hiszen minden hasznos változás csak a meglévő régi/eredeti teremtett típust erősíti. A mikro evolúciós változás nem az alanyt teszi más alannyá, hanem formálja az alanyt, a szükséges mértékben, de a túléléshez az alanyt nem szükséges más alannyá változtatni. [Télen máshogy öltözöl mint nyáron de ugyanaz az ember maradsz. Ugyanez a pintyeknél: „Meglehetősen nyilvánvaló volt, hogy a Galápagos-szigeteki pintyek a kontinens pintyeitől származtak, és ezt követően alakultak ki belőlük a nyilvánvaló módon eltérő „fajok” a szigeteken (jóllehet Darwin akkor nem ismerte fel, hogy ezek pintyek voltak, és csak később eszmélt rá ennek a jelentőségére, amikor John Gould pintyként azonosította ezeket a madarakat). Abrakadabra! Megdőlt a fajok állandósága. Ám soha senki nem végzett kísérleteket annak bizonyítására, hogy ezek a pintyfajok keresztezhetők-e egymással. A közelmúltban elvégzett egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a kereszteződés természetes módon megtörténik, tehát Darwin pintyei még biológiai fajnak sem tekinthetők! /Wieland, C., könyv áttekintés: The Beak of the Finch; Evolution in Real Time, J. Creation 9(1):21–24, 1995; creation.com/beak-finch. Közli Don Batten, Ph.D. Növényélettan [Sydney Egyetem, „Evolúció Achilles-ina” 1. fejezet/]

A TERMODINAMIKA MÁSODIK TÖRVÉNYE

Tudományos álláspont: "A biológiai evolúcióban részt vevő entrópia mennyiségi becslései azt mutatják, hogy nincs ellentmondás az evolúció és a termodinamika második törvénye között." Példaként említve: a víz jéggé fagy, a megtermékenyített tojás csecsemővé válik, a növények napfényt használnak, hogy átalakítsák a szén-dioxidot és a vizet cukorrá és oxigénné, amik nem kívánnak semmiféle isteni beavatkozást a folyamat megmagyarázására. Ennélfogva a termodinamika semmit sem csökkenti a darwinizmusba vetett bizalmat. Azonban helyzet az, hogy a természetes erők rutinszerűen az entrópia lokális növeléséhez vezetnek, tehát a rendezetlenség mértéke a Világegyetemben növekszik. Kivéve azokat a helyi eseteket, amikor megfelelő minőségű és mennyiségű, irányított energiát juttattunk a rendszerbe. Való igaz, a Föld nem zárt, hanem nyitott rendszer, a Napból energia, hő, fény, stb. érkezik a Földre, valamint a Földön van szél, villám, eső, folyók, stb. azonban ezek önmagában nem adnak magyarázatot sem célirányos folyamatokra /a víz jéggé válásakor kitágul, takarót képez a felszínen/, sem programozott tevékenységekre /fotoszintézis, az élőlények DNS vezénylése/. Alapkérdés, hogy az evolúciós folyamat hogyan fogja be a napból érkező nem irányított energiát a maga építésének a javára. A napkollektorok a napenergiát befogni képesek. Nézzük ezt a szöveget: „A Tfk Kft a piacon található legkorszerűbb technológiák alkalmazásával tervezi és kivitelezi a napelemes, és naperőműves rendszereket, a legmagasabb minőségi követelményeket szem előtt tartva.” Azt mondja, hogy tervezi és kivitelezi. Nem csak úgy meglovagolja a napenergiát vaktában, mint a vadnyugaton a vakfarmer a vadlovat. Az evolúció meg még büszke is arra, hogy maguktól történnek azok a folyamatok, amik az energiát hasznos célokra fordítják, amikhez az emberi szférában korszerű technológiák szükségesek, úgy mint tervezés és kivitelezés. Evolúciós szinten meg tervezés híján olyan kivitelezés, amely figyelemre méltó /fagyás, megtermékenyítés, szén-dioxid átalakítás, stb./, s mindez irányítatlan energiaátalakítás címén, legyőzve a termodinamika második tételét: a magára hagyott dolgok spontán leépülésének irányát. Ha igaz volna a vak evolúció, akkor pl. Kodály Zoltán Galántai táncok című kompozícióját a szél is eljátszaná: hajókürt, cselló, klarinét, hegedű, fafúvós, fuvola, pikoló, üstdob, oboa váltakozó ütemű megszólaltatása a fortissimo a-moll terület után a fafúvósok dallamát kopulázza, majd egy pianissimo gisz-moll akkordba megy át, ami a véletlen szerzői utasítás szerint méltóságteljesen lépkedő verbunkosba torkollik. Az ismételten megjelenő rondótéma szenvedélyességét az üstdobtremolók és a dallamsorvégi crescendók fokozzák. Az evolúció című darabban mindezt az élővé vált anyag dudorászása bongatja, ami evokálja a vonósok játékát, majd fokozatosan minden hangszercsoport bekapcsolódik a neodarwinisták hajszolt elméleti táncába, miközben a gyakorlatban megfigyelhető közerkölcs egyre jobban erodálódik. A prímhegedűt rángató példaadók nyomán tömegméretekben nem tisztelik a tisztességet és nem becsülik a becsületességet. Hanem kapcsolatok által érvényesülnek, mint az evolúció is a tudományos kapcsolatai révén. Azonban a termodinamika második tétele ettől függetlenül igaz: a magára hagyott PET palackok beterítik az óceánokat, a nem irányított energiák /a spontán bekövetkező entrópia demonstrálása/ révén. Élj ahogy teszik: a darwinizmus filozófiája – a teremtés rendjét erősíti, amivel szemben áll! A millió és millió tonna szétdobált szemét a földön cáfolja az evolúciós fejődésnek tulajdonított egyszerűbb élőlények komplexebbé alakulását, a magára hagyott dolgok törvényszerű /irányítatlan energiájú/ entrópianövekedését viszont bizonyítja.

A TEREMTÉS TUDOMÁNYOS?

A teremtés nem igényli, hogy tudományos jelzővel illessék, mivel a tudomány eszköztára csak azt vonultatja fel, arra tud bizonyítékot szolgáltatni, amire kitalálták, amire nem, arra nem. Pl. a radar a vízben sok mindent ki tud mutatni, de a halak tájékozódási képességét nem, arra csak következtetni lehet, azt a képen nem lehet látni. A szellemi istenszféra létezése ugyanez a kategória. A tudomány céltudatosan irányított fogyatékossága, hogy olyan tudományágat még nem hozott létre, amelyik a tervezettség kritériumait tudományos igényességgel vizsgálná, hogy az milyen jellemzők alapján ismerhető fel. De ahogy a kifejezett világnézeti állásfoglalását illeti – nem is fog! Nyilván maga alatt nem akarja vágni a fát! Egy adott dolog tervezettségét a mindennapi embernek kell tudnia felismernie, és ha az érdeke úgy kívánja, fel is ismeri. /Mondjuk betörtek a lakásába, és kiborogatták az ékszerdobozokat, de a cipős dobozokat nem./ Ha meg annak nagyobb méretekben történő felismerésével kerül szembe, szánt szándékkal tagadja, kiváltképp ha annak megállapítása számára felelősség viseléssel jár. Mert akkor vak, és süket és néma, mint az a bizonyos három majom. Ha pozitívan akarsz gondolkodni, akkor válaszd meg tudatosan, mit akarsz nézni, hallgatni és miről akarsz beszélni, mert ez sok mindent meghatároz az életedben. „Isten valószínűleg nincsen, úgy hogy nyugodtan élvezd az életet.” /Dawkins/ És ha ez az ateista életszemlélet a kizsákmányoló, pazarló és kapzsi ösztönök kielégítését szolgálja világméretekben, hát nagyon sajnáljuk. Elvégre egyszer élünk, vagy nem?!

ÚJ FAJOK KELETKEZÉSE A DARWINIZMUS SZERINT

A darwinizmus szerint az új fajok származásuk révén a közös ősöktől való eltérés elágazási mintájának módosulása révén keletkeznek. Nincs ebben semmi különös, mint ahogy a vasutat építő és felügyelő vasúttársaság állapítja meg, hogy hol és mit nevez meg vasúti megállónak. Egyszerűen letesz egy táblát és kijelenti, hogy ez vasúti megálló. Ugyanilyen önkényesen határozza meg az evolúciós tudományos közösség is, hogy az ő olvasatában az új fajok hol és miként jelennek meg. Egyébként amiket új fajoknak mondanak, azok csupán típusvariánsok. A különbség szemléltetésére lásd pl. az emberi kézfejet, mint típust. Másként néz ki, ha az ember széttárja a tenyerét, másként ha ökölbe szorítja, vagy markol/fog vele, ha integet, ha számol, ha hív valakit, ha fityiszt mutat vagy V-betűt formál az ujjaival, stb. Minden más-más alakot öltő variáció ugyanahhoz a kézfejhez tartozik, és ugyanígy az élővilágban minden mikroevolúciós változás ugyanahhoz a típushoz. Makroevolúciós értelemben új fajok nem keletkeznek, hiszen minden hasznos változás csak a meglévő régi/eredeti teremtett típust erősíti. A mikro evolúciós változás nem az alanyt teszi más alannyá, hanem formálja az alanyt, a szükséges mértékben, de a túléléshez az alanyt nem szükséges más alannyá változtatni. [Télen máshogy öltözöl mint nyáron de ugyanaz az ember maradsz. Ugyanez a pintyeknél: „Meglehetősen nyilvánvaló volt, hogy a Galápagos-szigeteki pintyek a kontinens pintyeitől származtak, és ezt követően alakultak ki belőlük a nyilvánvaló módon eltérő „fajok” a szigeteken (jóllehet Darwin akkor nem ismerte fel, hogy ezek pintyek voltak, és csak később eszmélt rá ennek a jelentőségére, amikor John Gould pintyként azonosította ezeket a madarakat). Abrakadabra! Megdőlt a fajok állandósága. Ám soha senki nem végzett kísérleteket annak bizonyítására, hogy ezek a pintyfajok keresztezhetők-e egymással. A közelmúltban elvégzett egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a kereszteződés természetes módon megtörténik, tehát Darwin pintyei még biológiai fajnak sem tekinthetők! /Wieland, C., könyv áttekintés: The Beak of the Finch; Evolution in Real Time, J. Creation 9(1):21–24, 1995; creation.com/beak-finch. Közli Don Batten, Ph.D. Növényélettan [Sydney Egyetem, „Evolúció Achilles-ina” 1. fejezet/]

AZ EVOLÚCIÓ FOSSZILIS BIZONYÍTÉKAI

A fajok fosszilis bizonyítékokon alapuló transzmutációjának elfogadása megalapította Darwin és kortársai számára az evolúció koncepcióját, de ez ahhoz hasonló, amit az illuzionisták is csinálnak. Úgy tesznek, mintha tényleg kalapból húznák elő a nyulat, a nagyközönség meg hüledezik és tapsol. Nem ismerve a trükköt. Az hogy a fosszíliákból mit állapítanak meg utólag, már a világnézet része, más világnézet szerint ugyanazok a fosszíliák mást bizonyítanak. Mint egy bíróság előtt eldöntendő mozdulat, hogy az védő-e vagy támadó, attól is függ, kik adják elő a történetet és kinek az oldalán állnak? Pl. a bojtosúszós halak, mint a vízi és szárazföldi élőlények átmenetei közti bizonyítékok becsődöltek, amikor élő példányaikat fogták a ki a vízben. Nem tanyáztak a szárazföld sűrű csalitosaiban, mint az evolucionisták a manipulálás bozótjaiban! Ami meg az un. előember megtalált csontjait illeti, hogy az állat-e vagy ember, a filozófia eldönti, hiszen kifejezetten annak alátámasztására teszik a közvélemény kirakatába.

„Az évmilliókban, hosszú idősíkokban való gondolkodás azt is befolyásolja, hogy a geológusok, illetve az őslénytanosok milyen neveket adnak a fosszilis fajoknak. Amikor olyan kövületet találnak, amelyet több millió évesnek datálnak, de ugyanakkor ma is élő fajra hasonlít, az átívelő evolúcióba vetett hitük arra vezeti őket, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy talán ugyanarról a fajról van szó. Több ezernyi „élő kövület” van, amely ugyanúgy néz ki, mint a mai fajok, de szinte mindig más nemzetségbe sorolják, nemhogy más fajba. /A mezozoikum korabeli kövekről egy katalógus („a dinoszauruszok kora”), lásd: Werner, C., Evolution: the Grand Experiment Vol. 2—Living Fossils [Evolúció: a nagy Kísérlet, 2. kötet - az élő kövületek], New Leaf Press, Green Forest, AR, USA, 2009./ Ez a félrenevezés azt a hamis benyomást kelti az élőlényekről, mintha sokat változnának, holott csak keveset, vagy egyáltalán nem is változtak semmit. Ez kiválóan mutatja , hogy az ember alapfeltevése meghatározza azt, hogy hogyan értelmezi a „tényeket”.” /Don Batten - Ph.D. Növényélettan [Sydney Egyetem] - „Evolúció Achilles-ina” 1. fejezet/

A DARWINIZMUS GENETIKAI BIZONYÍTÉKAI

A genetikai vizsgálatok utólag megerősítették Darwin előrejelzéseit és megcáfolták a versengő elméleteket. Úgy mint az egyetemes genetikai kód létezése minden élőlényben univerzális. Egyazon tőről fogant. Szerintük ez hatalmas bizonyíték az egymással való teljes genetikai rokonságra. Ugyanez a zenében: vajon az univerzális kotta/hangjegyek bizonyítják, hogy minden zenemű egyazon tőről fogant és rokona a másiknak? Aligha! Attól, hogy a genetikai kód univerzális, még abszolút nem bizonyítja az egymásból való leszármazás rokonságát, csupán hogy az élőlényekbe ugyanazon genetikai kódon írta a DNS információit, aki írta. Az intelligens szellem, nem az unintelligens véletlen. Ahol pedig intelligens szellem van, ott intelligens személy is van! [Egyébként meg meglepően magas azon gének százalékos aránya, amelyeknek nem egyeznek más szervezetekben. Ezért ez a következtetés helyénvaló: „Az elméleteket módosítani kell, vagy el kell hagyni, ha azok összeegyeztethetetlenek egy jelentős ténnyel. A hasonló gének viszonyai, a nagyszámú független gén és a visszavonhatatlan komplexitás alapján Darwinnak /a fajok fejlődésére vonatkozó/ elméletét intelligens tervezéssel kell felváltani.” /Gregory J. Brewer. Ph.D: A darwinizmus küszöbön álló halála és az intelligens tervezés felemelkedése. Dr. Brewer a neurológiai és orvosi mikrobiológia professzora a Dél-Illinois Egyetemen.]

AZ ORGANIZMUSPOPULÁCIÓK GENETIKAI VÁLTOZÁSA

A biológia összefüggésében az evolúció az organizmuspopulációk genetikai változása az egymást követő nemzedékek során. Akármennyire jól hangzik ez, mégsem ad magyarázatot arra, hogy miért vannak az életnek genetikai átfedés nélküli vetületei, úgy mint növények, állatok és az ember. Miért kellene a növényi életnek állatira átváltoznia/vagy elágaznia, annak meg emberire, ezt önmagában a genetika nem indokolja, akármilyen változást is mutat az idők során. Ezek külön utak a genetikában, és egy adott élőlény genetikai változásai csak különböző horpadások a labdán, de a labda létére nem ad magyarázatot. A fagylalt összetevőinek változásai az egymás követő cukrász dinasztiák során a cukrászokra mutatnak és nem egy azoktól elhatárolt anyagelvű változási folyamatra. A változás gyeplője úgy van a cukrászokéban, mint a génekben, és nincs szabadjára engedve, még ha látszólag is. A veréb eredete nem egy őshüllőben van megírva, még ha egy külön regényben meg is van írva, amit az evolucionisták írtak meg. Ne felejtsük el, ők maguk írják a saját tudományosnak álcázott áltudományos világnézet centralizált imakönyvüket, és azt írnak bele, ami nekik tetszik.

A KÖZÖS ŐSBŐL VALÓ TERMÉSZETES LESZÁRMAZÁS

Hogy a fajok a természetes folyamatok révén változnak az idő múlásával, és hogy a különböző fajok közös őseikkel rendelkeznek, ez a féligazság vegyítése hamis koncepcióval. Ugyanis a fajtípusok változatlanok, és a különböző fajtípusok egyedei változnak a természetes folyamatok révén. Úgy mint pl. az írószerszámok fajtípusai: a madártoll /és azon belül sokféle változat/, ceruza /és azon belül sokféle változat/, töltőtoll /és azon belül sokféle változat/, golyóstoll /és azon belül sokféle változat/, számítógép billentyűzete /és azon belül sokféle változat/. Minddel lehet írni, lehet az írószerszámok evolúciójáról is beszélni, mégis el lehet különíteni a sokféle ceruzát a sokféle golyóstolltól, mert külön típusok és nem keverednek. A közös ős egy filozófiai állítás, és ahogy az írószerszámok között nincsen közvetlen leszármazás /átmeneti keveredés/, az élőlények között sincs. Pl. a kétéltűek nem két élettér meghódítás vagy élettérváltás között vannak, hanem kezdettől fogva erre a »kétlaki« életmódra lettek teremtve. Nem mondvacsinált indokok kényszerítik őket területet és ahhoz igazodó anatómiai felépítést változtatni, ahogy az evolúció spekulánsai állítják, hogy íme, éppen az átalakulásuk közepén tartanak /félig vízben, félig a szárazföldön vannak, csak még nem értek át teljesen/. Mert mindig is ott voltak és ott is lesznek, ha időnként változékony formát mutatnak is, mint bizonyos pintyek csőre /vagy lepkék színeváltozása/, de sosem maga a pinty! Nem lesz belőle ponty. Mint ahogy a pontyból pinty – ahogy az evolúció tanítja, hogy vízből a szárazföldre, onnan meg az égbe vezet az út. Aztán hogy pl. az észak-amerikai nyércnek /Mustela vison/ úszóhártyás lába van, de szőrzete, rövid lába és farokformája a vidráéhoz hasonló, még nem jelenti azt, hogy átmeneti formát képezne a szigorúan szárazföldi és a szigorúan vízi életmódúak között, csak mert az állat nyáron búvárkodik és halakra vadászik, de a hosszú tél idején elhagyja a befagyott vizeket, és más görényfélékhez hasonlóan egereket és más szárazföldi állatokat fog. Szerintük mivel mindegyikük a létért folyó küzdelemnek köszönheti a fennmaradását, ezért szükségszerűen ezeknek is jól kellett alkalmazkodniuk a maguk természetben elfoglalt helyéhez. És ez az alkalmazkodó folyamat alakította őket azzá, nem csak olyanná, amilyenek/amik. Ugyanígy minden más élőlény is ugyanígy alakult ki természeti helyfüggő formát öltve. Ez az állítás azonban csupán egy evolucionista kényszerképzet eredménye, mivel ebben az alapkoncepcióban utaznak, amitől nem tágítanak. De tegyük fel a kérdést, ha nyérc magát így alakította ki, hogy túléljen, akkor közben a halak meg az egerek miért nem alakították át magukat, hogy viszont túléljenek a nyérccel szemben? Miért várták meg a nyércet, hogy rájuk idomuljon? Akkor minden élőlény mást se csinálna, mint magát folyton átalakítaná, hogy ne tudják elkapni, és mivel az esélyek egyenlőek kell hogy legyenek, mi van ha minden állat kijátssza a másikat? Mindegyik túlélője lesz a másiknak és kaja nuku mindegyiknek! És akkor hová lesz a tápláléklánc, ami most van? Vagy inkább az is tervezett, mint a természet egésze, a teljes ökoszisztéma, amiben minden élőlény megtalálja a saját életterét, ahová eredetileg szánták?! És tegyük fel a kérdést, melyik könnyebb, valamit létrehozni, ami nincs, vagy formálni azt, ami már van? Miért választotta volna a spontán evolúció először a nehezebbet, a létrehozást és csak utána a formakialakítást? Az élőlényekben a variációképződés hozza létre a kis változásokat, majd a nemzedékek váltakozása szinte végtelenül megsokszorozza őket, végül a természetes kiválasztás minden javulást tévedhetetlenül megragad. Tartson csak ez a folyamat millió évekig, és jelentkezzen minden évben sokféle egyed millióinál mégis mi lesz az eredmény? Új fajok jönnek létre - vagy a meglévő fajtípusok finomodnak? Evolúciós olvasatban újak, mert ez az elmélet része, hogy újak, különben csődöt mond az elmélet. Elméletben tehát valóban újak, de a gyakorlatban mégis csak a régieknek a variánsai, a mikroevolúció tükörlenyomatai. Gyümölcslegyek, baktériumok mutánsai mind-mind gyümölcslegyek és baktériumok. [Vagy a káposzta és retek tetraploid hibridje (a Raphanobrassica), ami semmiképpen nem tekinthető új fajnak, mert gyökere káposzta-, levele pedig retek típusú lett, vagyis nem jött létre új tulajdonság, hanem csak egy hibridkombináció. Vida G. 1991b. 120. o; vagy a  tritikálé (XTriticosecale Wittmack), ami termékeny hibrid. Stb. Ha most én kiollózom Jókai Mór „Pálmafa a járókában” című novellájának felét, és összevegyítem Juhász Ferenc „Kolomp a kilincsen” című versének néhány kiragadott sorával, az minek nevezhető, új, saját irodalmi alkotásnak vagy plagizálásnak? /Új faj: speso, = spenót és sóska keveréke./ Hogy az evolucionistáknak egyre megy, hogy Mariska a hegyre megy, az az ő komolytalanságuknak a fokmérője! Ne azt keverjék össze, ami van, hanem alkossák meg az általuk életteremtőnek titulált sok idő+véletlen mechanizmusukkal az eredeti búza és rozs alanyait, amiből kinemesítették a maiakat, és ne plagizáljanak!] Az Isten által teremtett típusok olyanok, mint a sakk bábuk, a számuk sosem változik, csak a formájuk, ahogyan kifaragják őket. Se az ésszel megáldott ember nem tud új fajt /típust/ létrehozni, különösen az ésszel nem megáldott természet. Az van, amit az Isten kezdetben teremtett. Az formálódik, igazodik, egyensúlyozza magát. Vagy létrejöhet olyan, hogy deréktől lefelé pikkelyes hal, deréktól fölfelé meg tollas madár? Ez már igazi evolúció volna. Meg amikor valódi csőre lesz az embernek. De miért csak csőre, szárnya miért nem? Ki kell ugrálni jó magasról, vagy sokszor nekifutni a dombnak széttárt karokkal. Elvégre az evolúció is úgy csinálta. Meg hordó vízben nyakig ülni évtizedekig és jön a pikkelyes bőr, meg a kopoltyú, meg a reuma. Csak nehogy idő előtt elvigye a víziszonyát félredobó pácienst és ne sikerüljön a kísérlet, mint állítólag a természetben sikerült. A darwinizmus nagy csodája, hogy a vízben lappangó buborék idővel átváltozott szárnyakat növesztő eget hódítóvá, aki meg ezt hivatalosan oktatja az általános iskolától kezdve az egyetemekig, előlépett hivatásos nagyot lódítóvá. Mert mindezek mögött nincsen semmi, csak filozófia. Viszont a természetben minden élőlény mögött tervezés van, a fajtípusok lehetséges variánsai is genetikailag rögzítve vannak, a macska és a kutya /farkas/ típus is külön úton fut, macskakutya, vagy kutyamacska hibridkeverék nem jöhet létre, önmagát sikeresen szaporítva. Minden típus külön út és az első egyedeit rögtön túlélésre készen külön meg kell alkotni és abba a környezetbe, ahová az alkotója szánta, hogy ott éljen. „Lehetetlen kétségbe vonni, hogy vannak új fajok, amelyek hibridizáció révén keletkeztek...ennélfogva nem lehet másra gondolni, mint arra, hogy az egy génuszhoz tartozó növényfajok kezdetben egy közös őstől származtak”. /C. Linné/ Nem lehet vagy nem akar másra gondolni, nem ugyanaz a kettő! Erre ez: „matematikai botrány, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a darwini evolúció működik”. /William Dembski/ Ebből kifolyólag a matematika nemcsak azt bizonyítja, hogy a darwini evolúció lehetetlen, hanem a matematika azt is bizonyítja, hogy a matematika megértéséhez elsősorban immateriális tudattal kell rendelkeznünk, és hogy a darwini evolúció reduktív materialista alapjának ezért szükségszerűen hamisnak kell lennie.

AZ ORGANIZMUSOK BONYOLULTABBÁ VÁLÁSA

Az evolúció azt sem követeli meg, hogy az organizmusok bonyolultabbá váljanak. Noha szerintük az élet története nyilvánvaló tendenciát mutat a biológiai bonyolultság evolúciója felé. Ebben a nézetben a komplexitás nem szükségszerű következménye az evolúciónak, ám a Földön történő evolúció sajátos körülményei gyakran nagyobb előnyösségűvé tették a komplexitást. A helyzettől függően az organizmusok bonyolultsága növekedhet, csökkenhet, vagy változatlan maradhat, és mind a három tendenciát megfigyelték az evolúcióban. Ebben az állításban megint jókora ködösítés lapul, amennyiben az organizmusok bonyolultabbá válását nem teszi szükségszerűvé, ugyanakkor a bonyolultabbá válást kifejezetten az evolúciónak tulajdonítja. Ez olyan, mintha azt állítanám: nem szükségszerű, hogy az előmeneteledet nekem tulajdonítsad, ámbár ha én nem segítettem volna, még ma is a béka feneke alatt lennél. A komplexitás nem szükségszerű követelménye az evolúciónak, csak éppen komplexitás nem létezik evolúció nélkül. Nem hát, mert a teremtést nem ismeri el, mert az nem tudományos tény. Csak hogy az evolúció úgy tolta maga előtt a komplexitást, mint ahogy a repülő húzza maga után a kondenzcsíkot. Különben nem létezhetnének a mai élőlények. És hogy mind a három tendenciát megfigyelték az evolúcióban? Már korábban volt szó róla, hogy szerintük éppen a hosszú távú, keresztszintű törzsfejlődés végbemenése nem figyelhető meg. /Lásd a korábbi idézeteket./ Tehát az emberi élet túl rövid az evolúció meglátásához. /Dawkins/ Marad helyette a lódítás, bár az sem könnyen figyelhető meg, csak ha a kijelentések hitelességének a körmére nézünk.

A 3. rész következik