Házikenyér recept

 

Meglódultak a kenyérárak, egy jó házikenyér receptje jól jön azoknak, akik amúgy is elfoglaltak sokféle dologgal, nem érnek rá aprólékosan bíbelődni konyhai teendőkkel. A recept és az elkészítés egyszerű, a végeredmény nagyszerű.

Hozzávalók:

Egy üres doboz /500gr-os capuccinos pont jó, hogy ne kelljen méricskélni/.

Egy csomag 7 gr-os szárított élesztő fele.

Másfél kávéskanál asztali só /egy púpos és egy csapott/.

Kb. két-három evőkanálnyi olívaolaj, csak saccra.

4.5, - 5 dl éppen kiengedett csapvíz.

Kenyérliszt; sima liszt.

Jénai tál a sütéshez.

Edény a lefedéshez.

Összeállítás:

Egy nagyobb mély öblű műanyag tálba beletesszük a dobozt, kb. 60-65%-ig beleöntjük a fehér búzakenyér lisztet, a maradék helyre a sima lisztet, hogy a doboz megteljen. /Szitálás egyéni szokás szerint, de anélkül gyorsabb./

Beletesszük az élesztőt, a sót, szárazon összekeverjük, belecsurgatjuk az olajat és hozzátesszük a vizet. Egy hosszúkás, lapos fejű /erre a célra használatos/ fakanállal összekeverjük, hogy az egész összeálljon. Ha nagyon száraz és nehezen keverhető a massza, kis víz még mehet hozzá, hogy ne legyenek száraz lisztfoltok sehol. Utána átlátszó, frissen tartó fóliával letakarjuk a tészta tetejét, körben a szélét finoman lenyomkodjuk, hogy lefedje. Félretesszük egy szoba hőmérsékletű helyre, hogy ne legyen útban. Este keverjük be, másnap sütjük ki, amikor ráérünk, lehet akár délután. Akkorra a tészta tetején már hólyagok mutatkoznak. /Az egész bekeverési procedúra meg van 3-5 perc alatt!/

Begyújtjuk a sütőt /ez a kenyér NOVA villanytűzhelyben sült, teljes hőfokon/, beletesszük a kerek 6,5 cm magas, 24 cm széles, kb. közel 1 cm vastag kerek jénai edényt a sütő aljára, a közepére egy fémrácsra és ráteszünk egy 9 cm magas, 24 cm széles pár mm vastag alumínium edényt a jénai tetejére, mintegy lefedjük vele. A sütőt felfűtjük, kb. 20-25 perc.

Közben a kenyértésztát egy jól belisztezett gyúródeszkára kiborítjuk a közepére, a tészta kissé ragadni fog, amikor a fóliát leszedjük róla és kézzel segítve kiszedjük a tálból. Közben alálisztezünk, hogy ne ragadjon le és finoman széthúzzuk oldal irányba kb. nyúlt négyzet alakúra. A tetejét is belisztezzük. A könnyen nyúló, puha tésztát fölülről magunk felé hajtjuk kb. félhosszúan, rá a tészta alsó részére a közepéig, majd az alsó részt meg vissza, ráhajtjuk a tésztára, hogy befedje. Utána hosszanti irányba fordítjuk, kicsit oldalról körbeegyengetjük, lelisztezzük és letakarjuk. /Nem kell bundakabátot használni, jó lesz a konyharuha is./

Amikor a sütő kb. már jó forró, alkalmas kesztyűvel kivesszük a jénait, belisztezzük az alját, beletesszük a kenyértésztát, és a tetejét kétszer keresztben és hosszában éles késsel bevágjuk. A tészta akkor még lapos, de sütés közben fel fog emelkedni. Rátesszük az alumínium edényt és úgy letakarva betesszük a sütő közepére.

45 perc ébresztőre beállítjuk a telefonunkat, addig sül a kenyér. Ha letelt az idő, levesszük róla a tetejét és még sütjük kb. 15 percig. Ismét óraállítás. Ha letelt, kivesszük a jénait, addigra már a teteje szép barnára sült. A kenyeret megfordítjuk a jénaiban és visszatesszük a sütőbe 10 percre, hogy az alja is szép barna legyen. Addigra készre sül. A sütőt áramtalanítjuk, de a kenyeret még benne hagyjuk kb. 5-10 percig. A kész kenyeret kiszedjük és kihűlni hagyjuk. Ha estefelé sütjük ki, és másnap délelőtt vágjuk fel és pl. vajjal fogyasztjuk, nem fogunk csalódni benne! Jó étvágyat hozzá!

Megjegyzés: A kenyér összeállítása pár perc alatt meg van, a kelés ideje alatt nem kell foglalkozni vele, nem igényel törődést. A formázás is csak pár percet vesz igénybe, a sütés idejét meg jelzi a telefon /45-15-10 perc/. Lehet közben mással foglalkozni, és mintegy pikk-pakk, elkészül. Ami fontos lehet, az a sütő edények és a sütés hőfokának a szerencsés találkozása. Pl. vastag kerámia edényben ugyanolyannal letakarva, ugyanennyi ideig sütve nem adott ilyen minőséget, de próbálkozni lehet alkalmas edény megtalálására. Ha minden hozzávaló optimális, a siker nem marad el. 

A kenyérsütés apropóján

Legtöbben természetesnek veszik a kenyeret és egyéb lisztből készült ételeket, hogy ezek vannak. De ez abszolút nem természetes, hiszen a búza /és minden egyéb élelmiszer/ nem fog csak úgy létrejönni a kémiai porondon, hanem azt genetikailag meg kell alapozni. Az a tudományos szöveg, hogy a kenyérbúza egy fiatal hexaploid faj, amely mindössze 8500–9000 évvel ezelőtt alakult ki, egy semmitmondó, de mindent lehengerlőnek titulált szöveg.

Láthatjuk, hogy maga a kész kenyér sem alakul ki, ha intelligens hatások nem egyengetik optimálisan az útját. Te magad vagy rá a bizonyíték, ha elkészíted! A búza sem pottyant le csak úgy hipp-hopp a természet falvédőjéről, hiába állítják a tudomány naturalista szócsövei, akik szerint az élőlények sorba álltak a történelmi tér-idő porondján, hogy hirtelen megjelenhessenek, mint azon a bizonyos bársonyszőnyegen az illegő-billegő divatemberkék, akik előrelibegnek a függöny mögül, hogy aztán kifaroljanak a képből.

A tudománynak a soha nem ellenőrzött, ellenőrizhetetlen mániája ez a spontán megjelenés a semmiből. Csak úgy hasra ütve dobálják a millió éveket, és hozzáteszik, itt megjelent ez, ott meg az, ennek már ez van kifejlődve, annak meg az. A szem pl. vagy 40 féle úton fejlődött ki egymástól függetlenül.

De látott már valaki önállóan szemet kifejlődni egy piaci asztalon, vagy kémcsőben vagy üvegtányéron? Ráadásul a teljes szervezeti rendszeren kívül? És miért csak a szeme fejlődött, a teljes szervrendszere miért nem? Ha meg a szeme épp hogy fejlődésnek indult, akkor a szervrendszere nem ugyanígy? Hogy hogy túlélte ez a biológiai szervkezdemény a saját fejletlenségét? Tényleg, 40-féleképpen fejlődött ki a szem, miközben már minden más szerve kifejlődve garantálta a túlélését annak az élőlénynek amelynek a látásról annyi fogalma volt, mint bakmacskának a kopoltyúról?!

Minden búzafajta rendelkezik DNS-sel (dezoxiribonukleinsav), amely meghatározza annak specifikus genetikai tulajdonságait vagy jellemzőit. A búzamag csírája, amely a mag embriója vagy csírázó szakasza, tartalmazza a DNS-t. A genetikai program meg éppúgy az intelligencia terméke, mint egy szakácskönyv, amely tartalmazza százféle étel receptjét.

Ahogy receptkönyv még magától nem jött létre, a genetikai kód sem, akármennyire erőlködnek a tudósok, hogy a kémiai öngerjesztő folyamat magától létrehozza azt, ami a biológia egyetemes rejtélye. Miközben ők vannak a folyamat mögött, és azon erőlködnek, hogy az intelligenciát kivegyék a folyamatból. De sikerül is nekik, mert a saját intelligenciájuknak még a nyoma sem látszik ebben a hasztalan erőlködésben.

A mag nem fejlődhetett ki magától, hanem kezdettől fogva teljesen működő rendszernek kellett lennie ahhoz, hogy megfelelően működjön és szaporodjon – ahogyan Isten mondja: „Gyümölcsöt teremnek fajtájuk szerint, magvakkal” (1Mózes 1:11). Ha kezdetben nem volt teljesen működőképes mechanizmus, akkor nem tudna reprodukálódni, és hamarosan elpusztulna az esetleges fejlesztésekkel együtt.

A mag nem fejlődhet lassan, mert ez egy teljes, replikáló rendszer, amelyet szorosan védenek különleges ruhájában, hogy időben elérje céljait. A mag, mint egy bonyolult szoftver, Isten bölcsességéről és erejéről tesz tanúbizonyságot – ahogyan Isten kijelentette. A rend, a szerkezet és a kialakítás mikroszkopikus szinten mind a tiszta zsenialitásról beszél.

Ha belevágunk a mag csodáinak alapos vizsgálatába, egy hatalmas, sokrétű, túlnyomórészt bonyolult termékbe ugrunk bele. Ha közelebbről megnéznénk, látnánk az „MII” kezdőbetűt – Made in Isten.

János 12:24-ben Jézus Krisztus mondja: Bizony, bizony mondom nektek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.

A szöveg segít megvilágítani saját jelentését. Amikor egy gabona „a földre esik”, elpusztul, leesik a száráról. Tehát többé nem kap táplálékot belőle, és átesett egyfajta halálon. Már nem növekszik és a szára nem táplálja, hanem lassan pusztulásnak indul. Ez nem mond ellent a biogenezis törvényének, amely azt jelzi, hogy az élet nem származhat a természet élettelen anyagából.

Egy magot általában nem tekintenek „élettelennek” évszázadokig vagy tovább. A János 12:24-ben „meghal”-nak fordított görög szó jelentése, amikor növényekről és állatokról beszélünk, nem feltétlenül „halál”, mivel általában az élettelen halálra utalva használjuk ezt a szót. A János 12:24-ben a szó technikailag „romlást” jelent (vö. 1Korinthus 15:36), de kontextusban a „halál” gondolatát jelenti Jézus szemléltetésében.

A búzaszemnek el kell pusztulnia, azaz el kell válnia a szárától és a táplálékától, és le kell hullania a földre, hogy több búzát teremjen. Hasonlóképpen, Jézusnak meg kellett halnia, hogy tanítványok formájában gyümölcsöt teremjen – olyan követőket, akiket értünk ontott vére mosott meg.

Jelenések 3:20; János 6:51 Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja szavamat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő énvelem.... Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.

Jézus ott van a szíved ajtajánál, és csöndesen zörget. Miként csöndesen érik a búza is abban a földben, amelyet Isten öntöz, hogy eledelt juttasson az ember asztalára.

Beengeded Jézust és asztalt terítesz neki, hogy együtt vacsorálj vele, mint életed Urával? Ha egyszer megismered és megszereted őt, soha nem fogod elengedni, hanem boldog közösséged lesz vele egy örökkévalóságon át.

János 10:27-28 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.