A fizikai Nobel-díj és tanulságai

 

„Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,8 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána tágulni kezdett, és ez a tágulás ma is folytatódik.” /Wikipédia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gegyetem/

Az Ősrobbanás fázisai: A robbanás első másodpercének tört része alatt valósággal felfúvódott az Univerzum, és csak ezután állt be a ma is észlelhető tágulási ütemére. Már az első másodperc végére megszülettek az atomok első építőelemei; a kvarkok és a leptonok. Létrejön az Univerzumot meghatározó négy erő: Erős erő - a kvarkok között hat; Gyenge erő - kvarkok és leptonok között hat (ennek köszönhető a béta-bomlás); Elektromágneses erő - ilyen a fény, a mágneses erő; Gravitációs erő - minden tömeggel rendelkező test között hat.

A harmadik perc végére megszülettek a periódusos rendszer legegyszerűbb néhány elemének atommagjai, főleg hidrogén,-és héliummagok, de még szabadon mozogtak az elektronok. A háromszáz-ezredik év végére kerültek csak helyükre a szabad elektronok, kialakítva a legelső atomokat. A világ ekkor még nem volt más, mint sűrű, forró hidrogén,- és héliumfelhő. Ezután évmilliárdok kellettek ahhoz, hogy a táguló köd "csomósodni" kezdjen, előgalaxisok alakulhassanak ki, és a gravitációs vonzás hatására középpontjaikban csillagképződés kezdődhessen meg. - internetforrás.

A 2023-as fizikai Nobel-díjat „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért" ítélték oda.

Gondolkozzunk el, ha az univerzum intelligens ok nélküli, unintelliges, ismeretlen eredetű vak erők következtében jött létre, csupán az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló eszköz kifejlesztése hogyan szolgálhat alapul bármilyen kitüntetett figyelemre, miközben az egész atomi rendszer létezése és az életet kiszolgáló univerzum finomhangolása semmiféle figyelemre méltót nem tartalmaz. Egy értelmetlen ősrobbanás következtében létrejövő intelligens anyagi mozgások megállapítása és mérése miért nem terjed ki esetleg arra, hogy az atomok világának nem lehet unintelligens háttere, ha benne intelligens mozgások méréséért Nobel-díjat adnak?!

Ha az anyagban lévő elektronok dinamikájának méréséhez kitüntetett intelligencia szükségeltetik, tehát csak a méréséhez, akkor az a rendszer, aminek csupán milliomod része került nagyító alá – miért nem ad okot kitüntetett figyelemre? Amiből merítik az anyagot a mérésre - az anyagban lévő elektronok dinamikája kapcsán – talán nincs összefüggésben azzal, konkrétan az atomi szerkezettel, ami egyáltalán alapot ad a mérésre?

Az anyagban lévő elektronok dinamikájának csupán a mérése ha díjazva van, akkor az a valami /az atomszerkezet/ miért nincs díjazva, amiből a mérés egyáltalán származik? Ha az anyagban lévő elektronok dinamikájának az intelligens felismerése és mérése kitüntetésre méltó, maga az anyagszerkezet, ami az egész mérésnek az alapja miért nem méltó a kitüntetésre, sőt még a figyelemre sem?

A fősodor tudomány és a fizika sem lát mögötte semmiféle intelligenciát, hanem az szerintük csak úgy ad hoc van, az csak úgy az ölébe pottyant a tudomány szakembereinek, akik az értelmetlen anyaghalmaz /univerzum/ értelmes megnyilvánulásainak igen aprólékos megfejtéseiért komoly erőfeszítéseket tesznek, és az egyéni karrierjük csúcspontjaként könyvelik, el, ha rájönnek valamire ami abban történik és ezt a történést még ki is tudják mutatni. Sőt hasznot is tudnak hozni vele, lásd jelen esetben az orvostudomány a véletlen erők dinamikus anyagrészecskék teljesen értelmetlen erőalapokon nyugvó háttéreredetéből profitál a betegségek kiküszöbölése javára. A maguk számára pedig learatják az erkölcsi sikert.

Egyiptomi hieroglifák

Szemléltetésül gondoljunk arra, akik anno komoly munkával és időráfordítással megfejtették az egyiptomi hieroglifákat, azokat díjazza az utókor – már amennyire. Mindenesetre elismerik az erőfeszítéseik értékét. Na és a megfejtés díjazása meg maguk a hieroglifák létezése hogyan viszonyul egymáshoz?

Azok csak úgy vannak? Lepottyantak az égből? A fizika törvényei létrehozták őket, aztán a természet erői kőbe vésték azokat? Elvégre ami magától megtörténhet, az meg is történik. Csak idő kérdése.

Érdemelnek bármilyen elismerést a hieroglifák alkotói? Semmilyent nem. Hát azoknak megfejtői? Azok már igen. Esetleg nincsen összefüggés a hieroglifák mögötti intelligencia és azok megfejtőinek az intelligenciája között? Hogyha a megfejtéshez intelligencia kellett /akár pár szó megfejtéséért is/, akkor az a pár szó is intelligenciát tükröz, hogy egyáltalán létrejött. Különösen az összes megtalált hieroglifa bizonyítja a háttéreredet intelligenciáját, hogy arra szükség van, mert anélkül, a vak erők hatására nem jön, nem jöhetnek létre.

Hát az atomszerkezet /mint hieroglifa/ létrejöveteléhez nem kellett intelligencia, csak annak egyes részegységeinek megfejtéséért és működésének kimutatásáért? „Az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért.” Hát ez nem olyan, mint a hieroglifa valamilyen részének a megfejtése? Pedig mintha hasonlítana hozzá.

A mainstream tudomány mintha nem vette volna észre. A fizika művelői mintha nem vették volna észre. Vajon miért nem? Talán nincs hozzá műszerük, vagy inkább a látásmódjuk nem hajlik ennek észrevevésére?

Hát bizonyára nem vagyunk egyformák, különösen a látásmódunkban és a következtetéseinkben. És bizonyos következtetésekkel nem értünk egyet. Például Max Planck következtetése nem egyezik a mai fizika elit tudósainak a következtetésével. Mert mit is mondott anno a Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, aki Albert Einstein mellett rakta le a modern fizika alapjait:

"Mint olyan ember, aki egész életét a legtisztább tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeként annyit mondhatok: anyag mint olyan nem létezik! Minden anyag csak egy olyan erő miatt keletkezik és létezik, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és az atom e legkisebb naprendszerét összetartja. Ezen erő mögött egy tudatos és intelligens szellem létezését kell feltételeznünk. Ez az elme minden anyag mátrixa." /Das Wesen der Materie [Az anyag természete], beszéd Firenzében, Olaszországban (1944) (az Archiv zur Geschichte der Max-Planck-Gesellschaft, Abt. Va, Rep. 11 Planck, Nr. 1797)/

Más szóval, az anyagban lévő elektronok dinamikájának az ereje mögött "egy tudatos és intelligens szellem létezését kell feltételeznünk. Ez az elme minden anyag mátrixa." Mondja ő, aki azért valamilyen szinten értett a fizikához. Hiszen ő is megkapta a Nobel díjat. A tudósok sorra megkapják erőfeszítéseikért a kitüntetéseket, learatják a Nobel-díjakat. És a közönség nem győzi őket elhalmozni megkülönböztetett figyelmükkel és elismerésükkel.

Itt egyvalaki nem kap figyelmet, sem elismerést, sem kitüntetést. Aki az egész atomi rendszert megalkotta és univerzumot finomhangolta. Vagy mégsem?

Valójában a mai uralkodó ideológia szerint az univerzum egy véletlenszerű robajjal indult, és egyáltalán nem kreatív cselekedettel. „Az emberhez vezető események láncolata hirtelen és élesen, az idő meghatározott pillanatában, egy fény- és energiavillanásban kezdődött.” /Robert Jastrow/

Mindazonáltal a fizika törvényei olyan erőket írnak le, amelyek nem túl erősek, nem túl gyengék. A fénysebesség nem túl gyors, nem túl lassú. Az univerzum tágulási sebessége nem túl gyors, nem túl lassú. Ezek csillagászatilag hihetetlenül valószínűtlenek.

A fizikusok a természet mind a négy alapvető erőjében – az elektromágneses erőben, a gravitációban, valamint a szubatomi részecskékre ható erős és gyenge nukleáris erőkben – sőt, a finomhangolásra is bizonyítékot fedeztek fel. Ha ezeknek némileg eltérő erőssége lenne, úgy érveltek, akkor nem alakulhattak volna ki csillagok.

Ettől függetlenül a legtöbb modern kozmológus meg van győződve arról, hogy a hagyományos tudományos fejlődés végső soron az univerzum eredetének és fejlődésének önálló megértését eredményezi, anélkül, hogy Istenre vagy bármilyen más természetfeletti részvételre lenne szükség. Ettől függetlenül "Ha a világegyetemet nem a legnagyobb precizitással alkották volna meg, mi soha nem jöhettünk volna létre" - mondta John A. O'Keefe, a NASA Harvardon végzett asztrofizikusa.

Vajon az egyes ember egyéni véleménye, meglátása vagy intuíciója dönti el, hogy valami fekete vagy fehér, magától jött-e létre vagy kellett hozza intelligens háttértervező és kivitelező apparátus? Hát úgy néz ki, a dolgot így kezelik az érdekeltek. Egyébként meg a puszta tényeknek kellene dönteniük, illetve az abból levont tárgyilagos következtetéseknek.

És a tények önmagukért beszélnek:

A fizika finomhangolásához hasonlóan a Föld helyzete a világegyetemben, valamint a bonyolultan koreografált geológiai és kémiai folyamatok kiváló hatékonysággal működnek együtt, hogy biztonságos helyet teremtsenek az emberek számára.

Guillermo Gonzalez csillagász és Jay Wesley Richards tudományfilozófus szerint például egy olyan csillagra lenne szükség, amely a mi Napunk rendkívül szokatlan tulajdonságaival rendelkezik - megfelelő tömeg, megfelelő fény, megfelelő kor, megfelelő távolság, megfelelő pálya, megfelelő galaxis, megfelelő hely -, hogy élő szervezeteket tápláljon egy keringő bolygón. Számos tényező teszi naprendszerünket és a világegyetemben elfoglalt helyünket éppen alkalmassá a lakható környezet kialakítására.

Megfelelő háttértényezők, amelyeknek elismerése nyilvánvaló, csak azoknak intelligens eredete nem felel meg a tudományos közízlésnek. Mert azokat nem lehet bizonyítani, hogy honnan erednek.

A kvantummechanikával foglalkozó tudósok azt mondják, hogy a fizikai univerzum az információkból jön létre. Eszerint az információ alapvető, és a fizikai univerzum kialakulóban van, és ebből az információból származik.

Seth Lloyd, az MIT kvantuminformációkra szakosodott professzora a Közelebb az igazsághoz című műsorban Robert Lawrence Kuhnnak adott interjújában azt mondja:

"Szóval, mi az univerzum? Az univerzum egy fizikai rendszer, amely szisztematikusan tartalmazza és feldolgozza az információkat, és mindenre képes, amire egy számítógép képes.” úgy látja, hogy az univerzum olyan, mint egy számítógép, mint tudományos tény, és nem csak egy metafora.

Raphael Bousso, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem húrelmélete szerint az információ nem csupán egy mérési eszköz, hanem a világban zajló események elsődleges alkotóeleme.

Paul Davies fizikus azt mondja: „Történelmileg az anyag a magyarázó lánc alján volt, és az információ annak egyfajta másodlagos származéka volt.” Hozzátette: „Most a fizikusok legalább egy kis csoportja körében egyre nagyobb az érdeklődés, hogy ezt fejjel lefelé fordítsák, és azt mondják, talán a mélyponton az univerzum az információról és az információfeldolgozásról szól, és ez az anyag másodlagos fogalomként jelenik meg.”

Vlatko Vedral, az Oxfordi Egyetemről. „Szuggesztív, hogy mindennek az információfeldolgozást találja meg.”Ha ezeknek a tudósoknak igazuk van, akkor honnan származnak ezek az információk? Nem természetes vagy fizikai folyamatokból származik. Az információ az elméből származik. A kvantummechanika azt mutatja, hogy a téridő materialista világképe téves. Az információkból származnak. Mindennapi tapasztalatunkban tudjuk, hogy minden információ az elméből származik. A számítógépen lévő program először a számítógép-programozónak jut eszébe. A könyv írója először az elméjében fogja fel az ötletet. Ha az információ alapvető fontosságú az univerzum számára, és az univerzum ebből az információból alakult ki, akkor honnan származik ez az információ? Észszerű arra következtetni, hogy egyetemes elméből származott. Nevezhetjük ezt az egyetemes elmét Isten elméjének is.” /Az a következtetés, hogy az információ alapvető, amelyből a tér/idő kilép - https://medium.com/@stuartz2727/the-implication-that-information-is-fundamental-from-which-space-time-emerges-ba7d6727eae2

Tapasztalatainkból tudjuk, hogy az információ digitális vagy alfabetikus formában – amit sorozat-specifikusnak nevezünk – mindig intelligens forrásból származik.A tervezőnek meg kellett előznie a világegyetemet, mert a finomhangolást már a világegyetem kezdetén létrehozták. A finomhangolási problémák egy olyan transzcendens tervezésre utalnak, amely az anyagot, a teret, az időt és az energiát megelőzően létezett.

Ha ez igaz, akkor Istennek jár minden elismerés, dicsértet és hála, hiszen ő alkotta az univerzumot, a benne lüktető élet fészkét, amit kibélelt az örök érvényű szeretet alapelvével. Mert ahogy a Bibliában ki van jelentve: „Belőle fakad, Rajta át halad, Beléje torkollik a mindenség.” (Róma 11:36, Balázs Károly fordítása)

Lehet hogy azért nem működik a világ Isten akarata /rendezői elve/ szerint, mert az emberek a maguk nyelvére és látásmódjára fordítanak le és sajátítanak ki minden mozdíthatót és megfejelik a saját elképzelésű maguk gyártotta használati utasításokkal? Nagyon is lehetséges.

Ámbár ami az anyag dinamikáját illeti, azok nem vonják ki magukat a nekik szabott irányítás alól. Nincs is probléma azzal, ahogyan funkcionálnak. Még Nobel-díjat is hoznak azok konyhájára, akik kikutatják azokat. Mert hogy nincs is szabad akaratuk.

Mint az embereknek, akik a szabad akaratukat nagyrészt arra használják, hogy az Isten nélküli életet válasszák, amelyet saját tetszésükre használnak fel, aknáznak ki. A saját karrierjüket dédelgetik, egy életen át.

Aki saját 70 vagy 80 évét magára költi, az örökkévalóságot nem fogja Istenre pazarolni. Hogy az Isten az örökkévalóságot rájuk pazarolja-e, majd meglátjuk.

„Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül: Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.” (Zsoltárok 50:22-23)

Az ateizmus és a háromsághit közötti összefüggés

 Az isteni bölcsességhez való hűség kizárja az emberi filozófiához való ragaszkodást. Ahol nem ez van, ott a gyémántot közönséges üveggyöngyre cserélték.

Az ateizmus nem csupán passzív hitetlenség hanem az isteni tekintély kihívása. A háromsághit ugyanez, mivel az isteni tekintélyt nem veszi figyelembe, mivel az Isten önmagáról tett kijelentését (Ézsaiás 45:5 Rajtam kívül nincs Isten) felülírja a saját Istenről alkotott elképzelésével (Isten öröktől fogva három személyben létezik). A Bibliában ilyen kijelentés nem található!

Az ateizmus erkölcsi romlásának etikai következményei vannak, más szóval az istenhit elutasítása erkölcsi és etikai hanyatlással függ össze. A Róma 1:21 kijelenti: Mert amikor megismerték Istent, nem dicsőítették őt mint Istent, és nem is hálálkodtak; de hiábavalókká váltak képzeletükben, és balga szívük elsötétült.

Ugyanez a háromság hitnél: Megismerték a Bibliából, hogy egy Isten van (már Mózesnél ki lett jelentve: 5Móz 6:4 Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!), ettől elszakadva hiábavalókká váltak képzeletükben, és balga szívük elsötétült.

Apcsel 17:29 Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség.

”A Bibliában sehol elő nem forduló „Szentháromság” kifejezés emberi kísérlet arra, hogy ezt az isteni titkot egy szóval fogalmazza meg.” (Werner Gitt: Gyakran feltett kérdések. Evangéliumi Kiadó, 22.old.).

A Biblia kijelenti, hogy az Isten iránti ragaszkodás és hála hiánya hiábavaló gondolkodást és erkölcsi sötétséget eredményez. Ez az ábrázolás összeköti az ateizmust az erkölcsi zűrzavarba és céltalanságba való süllyedéssel.

Miért tagadja az ateista Isten létezését? Hogy saját szuverén életfelfogásának jogosultságát meg ne kelljen tagadnia, és hogy azzal ott és akkor élhessen vissza, amikor akar, ahogy az ő saját egyéni érdeke éppen úgy kívánja. Miközben ez a visszaélés az ő szemében a természetes jogokkal való élés, hiszen a kettő közötti különbség mértékét is ő szabja meg saját magának.

Az ateizmus a társadalom összetartó erkölcsi rendjének az önkényes megszegése, amennyiben ahány ateista van, annyiféle öntörvényű szabadosság kiélésének jogát emlegetik. Az ateista nem csak abban akad el, hogy mi vagy ki az Isten, hanem abban is, hogy mi az igazság? Inkább hogy kinek mi az igazság?

Az ateizmusban a hazugság minden további nélkül lehet igazság, amit hazugsága ellenére igazként lehet eladni. Csoda-e ezek után, hogy az Isten létével sem tudnak mit kezdeni? Nem tudnak, mert érdekgondolkodásúak.

Az ateizmussal az a legnagyobb baj, hogy ahány ateista van, mind saját szemszögéből rendelkezik arról, hogy mi neki a jó és mi a rossz. Ha a gyilkosnak jó, ölni fog, ha a rablónak jó, bankot fog rabolni, ha a gonosznak jó, megerőszakolja a védtelen nőt. Aztán megfojtja és elássa. Jó ez az ateista életfelfogás a társadalomnak??? Rettenetesen rossz!!! [Egy tízéves kislányt elraboltak, megerőszakoltak, megfojtották és feldarabolva elásták. Akit érdekel, az interneten megtalálhatja a részletes beszámolót egy bűnelkövetésekről szóló dokumentumfilm sorozatban.]

Az összes törvénytipró garázdának, betörőnek, vagy sorozatgyilkosnak /stb./ az életfelfogása ugyanilyen érdek vezérelte erkölcsi szabadúszóságon nyugszik, kinek-kinek egyéni értelmezése, vérmérséklete vagy ízlése szerint.

[Az ateizmusnak ez a formája nem elégszik meg azzal, hogy ’csupán’ erkölcsi függetlenséget követeljen magának, hanem azt a legkülönbözőbb visszaélésekkel párosítja. A társadalmi bűnözés bizonyíték erre, hogy ahol bűncselekmények vannak, a mögött kifejezetten ateizmus lapul, az isteni törvények elutasítása/megszegése.

Viszont ha egy magát hívőnek valló követ el bűnt, elkövetésekor ő is ateista szellemet tanúsít. Aki megőrzi keresztényi jellemét, tartózkodik a bűntől, bár mivel nem tökéletes, vétkezhet. Keresztény istenhívőnek lenni azt jelenti, nem járunk a bűn útján, nem gyakoroljuk a bűnös cselekedeteket, nem része az életünknek a bűn legkülönbözőbb formáinak élvezete!]

Zsoltárok 28:3 Ne számlálj engem a hitetlenek és gonosztevők közé, akik békességgel szólnak felebarátaikhoz, pedig gonoszság van szívökben.

[Mit neveznek fehérgalléros bűnözésnek? Taktikusan viselkedik, miközben a saját érdekei motiválják, aszerint cselekszik. Millióféle formája van.]

Titusz 1:15 Minden tiszta a tisztáknak: de a megfertőztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megfertőztetett azoknak mind elméjök, mind lelkiismeretök.

[Akik már ezt a kifelé szép arcot mutatni, miközben önérdek szerint cselekedni-féle elvet magukévá tették, meg vannak fertőzve belső indítékaikban és abból táplálkozó gondolkodásukban.]

Jeremiás 8:8-9 Hogy meritek azt mondani: Bölcsek vagyunk, hiszen mienk az Úr törvénye? Bizony azt is meghamisította az írástudók hazug íróvesszeje. Ezért megszégyenülnek a bölcsek; rémület vesz rajtuk erőt és tőrbe esnek, mert elvetették az Úr szavát. micsoda bölcsességük van tehát nékik?

Ugyanez azoknál, akik rendelkeznek a Bibliával, de egyházi érdekgondolkodásúak. Elfogadták igaznak azt, amit az egyházuk anno kiszedegetett a Bibliából és úgy rakott össze tantétellé, ahogyan azt maga igaznak tartotta. Holott nem az, mert sok bibliai kijelentéssel nem egyezik. Ezért úgy forgatja ki a Bibliát, hogy a saját igazságának a látszatát megtartsa. Pontosan ezért van annyiféle keresztény vallás és felekezet, mert ezt a taktikát magukévá tették.

A háromság tantétel pontosan ezt mutatja, a saját önbölcsességük szerint fogalmaznak meg valamit: Az Atya küldi a Fiút, a Fiú önmagát áldozza, a szellem Krisztus képmására formál. Ez lenne a Szentháromság Isten cselekedete a megváltás érdekében. De miért kell ehhez Istennek lenni mind a háromnak? Hiszen az Atyából és az Atyától indul ki minden – szentháromság-féle egyenrangúság nélkül.

Jelenések 4:11 Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtetted a mindenséget, akaratod hívott létre és teremtett mindent.

Ez a háromsághitűnek nem elég, hanem Isten egységét három felé bontja. A Szentháromság három személyét, teljes ontológiai egyenlőségét ugyanakkor hierarchiával párosítja, olyan alárendeltséggel, amelyet kénytelen megállapítani, ha már belekezdett a filozofálásba az Isten személyeit illetően. Az Isten és Jézus közötti valóságos különbségekről szóló bibliai kijelentéseket ezzel a saját felfogásához igazítja, amivel az Isten kinyilatkoztatását meghamisítja.

Fontos megérteni, az ateista döntése, hogy szívében azt mondja, hogy nincs Isten, az az akarat, nem pedig az értelem cselekedete. Az állítást, hogy nincs Isten, a Szentírás nem félrevezetett meggyőződésként, hanem a dac felelőtlen gesztusaként kezeli. A bolondok azért mondják, hogy nincs Isten, mert „romlottak” (Zsoltárok 14:1). A romlottságuk egyenes következménye az istentagadásuk.

Zsoltár 14:1 Azt mondja szívében a bolond: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek, nincs, aki jót cselekedjék.

Ez egy kritikus pont az ateizmussal kapcsolatban. Az ateizmus az akarat erkölcsi döntése. Az ateizmus egyáltalán nem az intellektuális kétely következménye. Az ilyen kételyek csupán tünetei a gyökér oknak - az erkölcsi lázadásnak. Az ateista számára a hiányzó összetevő nem a bizonyíték, hanem az engedelmesség.

A kiindulási pont tehát az engedelmesség hiánya, a bizonyíték hiánya, amire hivatkoznak, az csak egy álca. Az ateizmus lényege, hogy az ateista Isten nélkül akar élni.

Az istenhitet vagy tagadást nem lehet elkülöníteni attól, hogy az ateista szabadsága ettől a választástól függ. A vallás az ellenőrzésről és a korlátozásról szól. Szabályok, törvények, rituálék, amelyek korlátozzák és irányítják a viselkedést. A vallás és Isten nélküli élet szabadságot kínál mindezen nyomorúságoktól. Lehetőséget kínál az embernek arra, hogy azt tegye, amit szeretne, saját erkölcsi kódexének megfelelően, annak a társadalomnak a paraméterein belül, amelyben él. Minden meghozandó döntést a saját érdemei alapján értékelnek, mérlegelve az előnyöket és hátrányokat, és nem kényszerítik rájuk a tudatlanság és babona korából származó, már meglévő magatartási kódex.

Ez utóbbi kijelentés az, ami éppen hogy nem így van, mert ezek csupán szóvirágok. A saját erkölcsi kódexet az egyén beállítottsága határozza meg. A meghozandó döntéseket csak látszólag értékelnek a saját érdemei alapján, sokkal inkább a saját érdekeik alapján! Az előnyök és a hátrányok mérlegelése ugyancsak érdekorientált alapokon működik. Azt mondják, a Biblia isteni erkölcsei a tudatlanság és a babona korszakából származnak, amely kényszerítő erejű, és az ateizmus lényege éppen azoknak az elutasítása.

Elavult a Biblia erkölcse annak, aki a sajátját az alkalomhoz igazítja.

Hogyan csapódik ez le a mindennapokban? Nyikita Szergejevics Hruscsov orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus jól kifejezte ennek lényegét: „A politikus ott is képes hidat ígérni, ahol nincs is folyó.” - Kell ennél jobb magyarázat az ateizmust mozgató szálra, ami az ateista szívében gyökerezik? Nem szükséges. Nyíltan megvallja:

“Isten csodát tett”, egy igénytelen, primitív és lusta megoldásnak tűnik. Azt, hogy aki ilyen megoldásokkal operál, mindjárt erkölcsi kötelességeket is meg akar határozni számomra, mindenki számára, na azt tényleg visszautasítom. [Hogy a biológiai evolúció csodaszerűbb, mint bármely csoda: teljesen értelmetlenül, céltalanul, tudatos irányítás nélkül, vakon létrejönnek rendkívül magas szervezettséget mutató értelemmel telített biológiai objektumok, környezeti kölcsönhatásokkal telítetten, a semmiből a semmiért – azt nem tartja csodának, hanem teljesen természetesnek.]

Visszautasítja az erkölcsi kötelezettséget, mert az őt fogva tartja. Ez a lényege mindennek, amire az ateizmus épül. Ateistának lenni nem jelenti azt, hogy biztos vagy minden teológiai kérdésben, megvan a válaszod a világ teremtésének módjára vagy az evolúció működésére. Ez csak azt jelenti, hogy az istenek létezésének állítása nem győzött meg.

Az ateista úgy él, mintha Isten nem is létezne. Alapállásként, szubjektív indíttatásból kialakított magának egy világképet, amiben Istennek nincs helye, különösen nincs beleszólása. [Objektív indíttatás szóba sem jöhet, mert ahhoz szükség lenne Isten létezésének a cáfolatára, de erre nincs sem tudása, sem kapacitása.] Így fogalmaz:

>Nem tudok hinni valamiben, valamiben, aminek a létezése nem bizonyított. Nekem a Biblia és az Isten nem több, szimpla mesénél. Amíg nincs bizonyíték, addig a Biblia egy fiktív könyv az ókorból. Mindenki szíve joga eldönteni, miben hisz, számomra annyi a lényeg, hogy a másik hitét vagy ateizmusát tiszteletben tartsuk. Elégedett vagyok azzal a döntéssel, hogy ateista vagyok, mert intelligensebbnek és szabadabbnak érzem magam, mert senki nem irányítja a választásaimat.<

A valóság az, hogy inkább érdekli a szabadságvágy, mint a bizonyítékok, mert „a hiányzó összetevő nem a bizonyíték, hanem az engedelmesség.” Az ateista előre eldöntötte a korlátlan szabadsághoz való ragaszkodását, ettől semmiféle istenbizonyíték nem tántoríthatja el. És mivel ez a gondolat hatja át teljes mértékben és ez uralja, a bizonyítékokra már nem is kíváncsi. Sőt, ami létezik, azt sem képes megérteni, mert az erkölcsi megkötözöttsége a minden áron való szabad életvitelre meggátolja a logikus gondolkodását.

Az ateista azért nem tud szembe a tényekkel, mert a vakság fényszórói elvakítják!

Ha értelmesen gondolkodna, az veszélyeztetné a vélt szabadságát, amit rögtön elutasít. Csak éppen intellektuális köntösbe burkolja, hogy a látszatát megtartsa annak, a döntései bizonyítékokon és józan ítélőképességen nyugszik. Holott korlátlan szabadságvágyon nyugszik, amit az életvitele teljes mértékben igazol is.

Az ateisták nem Istenre néznek, amikor életük értelmét keresik; ehelyett …pénzügyek és pénz, kreatív elfoglaltságok, utazások és szabadidős tevékenységek… főszerepeket játszanak. Vagyis annak értékelése, hogy mit kínál az élet… Anélkül, hogy ezt valaki kínálná, hogy ezért a kínálatért bármiféle köszönet vagy hála indokolt lenne.

Teljesen természetes, hogy ezek a dolgok, és a dolgok élvezetéhez szükséges képességek vannak, csak el kell venni őket bármiféle hálaérzet nélkül. Hálát a természet iránt kellene érezni, hogy ezeket a dolgokat – csak úgy, a véletlen melléktermékeként – megteremtette. És mivel a természet személytelen, nem tartozunk hálával senkinek.

„Isten valószínűleg nincsen, úgy hogy nyugodtan élvezd az életet.” /Richard Dawkins angliai buszkampánya/

Nem a bizonyítékok hiánya teszi az ateistát ateistává, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz való hozzáállás. Azért nem találták meg Istent, mert nem méltóak arra, hogy megtalálják. Az embernek a legnagyobb ellensége a saját ateista egója, amit ugyanakkor barátként fog fel, ami őt támogatja a világnézeti felfogásában.

Ugyanez a háromsághitnél: a hiányzó összetevő nem a bizonyíték, hanem az engedelmesség.” Állítólag odaszánt emberek az istentant szellemi gyurmának nézik, amit gyúrni lehet. És még nekik áll feljebb.

Állításuk szerint a korai Egyház a Szentírásról való reflexióból jutott el a Szentháromság-tanhoz, Isten természetére gondolt Isten cselekedeteivel összefüggésben, igyekezett nyelvet találni a három személy megkülönböztetésére és összekapcsolására, és megpróbálta szóban kifejezni Isten-tapasztalatát.

A korai egyház kénytelen volt tanulmányozni a témát és megerősíteni igazságát a Szentháromsággal szembehelyezkedő eretnek tanítás miatt – de a korai egyház nem „találta fel” a tant. Isten ezt az alapvető igazságot nyilatkoztatta ki önmagáról a Szentírásban való fokozatos kinyilatkoztatása által.

- Az a helyzet, hogy nyilvánvaló hazugságot állítanak, amikor egyszer azt mondják: „Isten ezt az alapvető igazságot nyilatkoztatta ki önmagáról”, miközben elismerik:

A „Szentháromság” kifejezés emberi kísérlet arra, hogy ezt az isteni titkot egy szóval fogalmazza meg.”

Mert ha kinyilatkoztatta, akkor nincs szükség emberi kísérletre megfogalmazni a kinyilatkoztatott igazságot. Valójában Istent meghazudtolják!

Az ateisták Istent vádolják, hogy gátolja a szabadságot, a háromsághitűek meg azt állítják, a háromsághitet, amit Isten önmagáról kinyilatkoztatott, nem lehet megérteni.

Nem kell értened a Szentháromságot ahhoz, hogy hívő legyél (ezért hálásak lehetünk!). „A keresztény, és különösen az evangéliumi keresztény olyan valaki, aki már elmerült a Szentháromság valóságában, jóval azelőtt, hogy elkezdett volna elmélkedni a Szentháromság gondolatán.”

Az ateista is elmerült az istentagadásban, mielőtt racionális síkon kutatásokat végzett volna.

A Szentháromság vitathatatlanul a kereszténység legmeghatározóbb tana. Az Isten elutasítása pedig az ateizmus legmeghatározóbb tana. Mindkettő emberi kísérlet valaminek a megragadására. Mindkettő az engedetlenségben gyökerezik. Engedetlenség a tekintetben, hogy elfogadjuk Isten valódi kinyilatkoztatását, ami a Szentírás lapjain van közzé téve.

Pál apostol mondja:

Értsd meg amit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben. (2Timótheus 2:7) Kérdés: Tanított Pál Istenről? Igen. Például: Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől [van] a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, aki által [van] a mindenség, mi is ő általa. (1Korinthus 8:6) Ha Timótheus (és bárki más) Pál elvárása alapján megérthette az Istenről szóló tanítást, akkor a szentháromság Pál tanításán kívül van, ami szerintük nem is érthető meg. Hát az biztosan nemmegérthető, hogy Jézus Krisztus hogy tudott a háromság-Isten előtt megjelenni?

Zsidók 9:24 Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk.

Ami pedig Pál tanításán kívül van, annak ez a következménye:

Galata 1:8-9 De ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen! Amint már kijelentettük, most újra megismételjük: Ha valaki más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit tőlünk hallottatok, átkozott legyen!

2János 1:9-11 Aki túlmegy a Krisztus tanításán, és nem marad abban, annak nincs Istene, aki megmarad az ő tanításában, azé az Atya is, és a Fiú is. Ha valaki hozzátok megy, és nem ezt a tanítást viszi, ne fogadjátok be házatokba, és ne köszöntsétek, mert aki köszönti, közösséget vállal az ő gonosz cselekedeteivel.

VÉGKIFEJLET

Kérdezhetné valaki, mi lesz ennek a vége? Történni fog valami, ami megváltoztatja a dolgok menetét, vagy ez így megy tovább ’az idők végezetéig’?

A helyzet az, hogy mindkét oldal tekintélyelvűségen alapszik, az ateisták kikérik maguknak az isteniga alá történő vonásukat, a háromsághívő egyházak meg fenntartják a jogot eretneknek nevezni a háromsághitet elutasítókat, sőt azt állítani, hogy ők nem is keresztények.

Igazságot tenni emberi erővel nem megy, tehát ahhoz, hogy valami megváltozzon – ha szükséges –, majd Isten fog cselekedni. Ő képes minden emberről tökéletes képet alkotni, ahhoz nincs szükség pszichiáterre, hogy azonosítsuk az emberi indítékok uralta képletet. Legfeljebb az Ige által megvilágosíthatjuk az álláspontok hovatartozását. De a végső szót Isten fogja kimondani.

Zsidók 4:12 -13 Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk.

Mindazonáltal az ateisták továbbra is rendületlenül küldözgetik nekem a hamis e-maileket: - Az MVM számlából kifizetetlen díjak maradtak… FIGYELEM – Tisztelt ügyfelünk, MBH fiókjának jelszava… [egyébként nincs is kapcsolatom ezzel a bankkal]; Magyar Posta – Vámkezelési díj szükséges… [nem rendeltem semmit külföldről]; MBH Bank – Ellenőrizze fiókja adatait a biztonság érdekében… E.ON next – Sürgős. Az E.ON számla fizetése lejárt. Stb., a sor végeláthatatlan.

Amit nem vesznek figyelembe, hogy az Isten türelmi ideje is egykettőre lejár:

Róma 2:4-8 Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít? De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.

Aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint: Azoknak, akik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel; Azoknak pedig, akik versengők és akik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.