A jó és a rossz – ateista szemmel [1. rész]

Az ateisták minek alapján döntik el, 

hogy mi a jó és mi a rossz?

A Biblia Istenében hívőket közös nevezőre hozza az, amit olvasnak erről a Bibliában. De az ateisták ahányan vannak, annyiféleképpen gondolkodnak a jóról és a rosszról. Vajon nem ezért van annyi probléma a világban, mert többen vannak az ateisták és mindenki úgy gondolja, hogy az a jó, ami neki jó, és kész?!

kommentek

1.Nem minden ateista gondolja azt, hogy az a jó, ami neki jó. Tény, hogy önző világban élünk, de azért erős ez az általánosítás szerintem.

2.Ami neked is rossz lenne, ha veled csinálnák, azt nem csinálod mással. Ilyen egyszerű.

3.Mivel a kérdés valójában nem is arról szól, hogy mi az ateista moralitás alapja, hanem kerek perec megvádolja az ateizmust a világ gonoszságával, inkább erre reagálok.

A világ mindig embertelenséggel teli volt, de az utóbbi háromszáz év humanista mozgalmai, melyek a szekularizáció hatására bontakoztak ki(!), sokat javítottak a helyzeten. Egyébként érdekes megnézni, hogy átlagosan a nyugati szekuláris országokban a közbiztonság és az életszínvonal is nagyobb (Skandinávia), míg azok, ahol hagyományosan erős a vallás, bűnben és vérben tobzódik (Közép- és Dél-Amerika, a közel-kelet). Ha ezzel jár az istentelenség, én vállalom!

4.Van erkölcs és emberség a világon anélkül is, hogy az ember hinne. Ha valaki csak azért nem lop, öl, csal, hazudik, mert azt írta a Biblia, és mit szólna hozzá Isten, akkor rég rossz...

5.Szerintem minimális erkölcsi érzékkel aránylag könnyen el lehet választani a jót a rossztól.

6.Rossz az, ami árt másoknak.

7.nevelés, tapasztalat, alapvető erkölcs, egyébként szerintem vallásosak is különböző dolgokat tartanak jónak, képzeld nekem senki se rágta a fülembe,hogy ne öljek nekem ez valahogy alapból megvolt. Miért ha nem lenne a 10 parancsolatba az, hogy ne ölj megtennéd?

8.Voltam ateista, de már nem vagyok az. :)

Szerintem az általános társadalmi normák, de főleg az elsődleges és a másodlagos szocializációs közeg normái hatnak a leginkább egy-egy emberre; aztán ezeket vagy elfogadja, vagy nem, vagy betartja, vagy nem, a saját lelkiismerete szerint.

Saját tapasztalatomból annyit tudok mondani, hogy sok dolog volt, amit nem tartottam jónak, mégis megtettem, ill. volt olyan is, ami a közfelfogás szerint elfogadható volt, számomra viszont nem.

Ám, ajánlom szíves figyelmedbe Piaget tanulmányát az erkölcsi fejlődésről, nagyon érdekes.

A hívők egy részének esetében a mérce alapon a Biblia, mint írod. És ez nagy általánosságban igaz is. De ugyebár vannak olyan felekezetek is, amelyek a Biblia Istenében hisznek ugyan, de vagy más iratokat vagy hagyományokat is elfogadnak, vagy pedig a Bibliát szakácskönyvként használják.

Az is probléma, hogy sokan sokféleképpen magyaráznak egy-egy igeverset, így a különböző felekezetek és gyülekezetek is szinte annyiféleképpen gondolkodnak, ahányan vannak; másrészt az egyének is vagy egyetértenek a saját közösségük tanításaival, vagy nem; a felekezeten kívüliekről már nem is beszélve...

Nézz csak körül itt, a Vallás kategóriában, milyen bájosan anyázzák egymást a hívők egy-egy topikban: Mi van benne konkrétan a Bibliában és mi nincs; ami benne van, azt hogyan kell érteni; ami nincs, abban szabad-e a vásár vagy nem... Vettem már részt ilyenben nem egyszer, úgyhogy tudom. :)

Ez igazából kisebb kaliberű témáknál nem is lenne baj, de a nagyobbaknál már igen: üdvösség kérdése, a lélek halhatatlansága, az ún. "Szentháromság-tan"...

Kerestem neked két hasonló kérdést, ha gondolod, olvasgathatsz ezekben is véleményeket:

9.Bocsi, még egy kiegészítés:

Nem jó, ha valakire kívülről akarnak rányomni bármilyen szabályt is: ateistáknál a társadalmi normát (ld. Piaget-nál a fejlődés fokozatait, a "belsővé válás" szintje az igazi); hívőknél a Biblia előírásait, mert ezek is akkor működnek igazán, ha "belülről jönnek". Ha nekem csak valaki azt mondja, hogy ez vagy az nem jó, vagy akár egyenesen bűn, de belülről nem vagyok erről meggyőződve, akkor megette a kutya az egészet. Vagy ha valami rossznak ítélt dolgot csak azért nem teszek meg, mert félek az esetleges büntetéstől...

10.Mielőtt válaszolok, 1 kérdés: szerinted a Biblia előtt erkölcstelenségben fürdött a világ és mindenki gonosz volt?

És a válaszom: alapvetően az van, amit a második írt, hogy azt teszem másokkal, amit én is örülnék, ha velem tennének. Egyébként létezik lelkiismeret is. Meg közösségi érzés. Ezek jóval régebbi dolgok, mint a biblia. És talán azzal sem árulok el újat, ha le merem írni, hogy a bibliát is emberek alkották egy igen zavaros korban.

Egyébként pedig ne hidd, hogy a keresztényeknek egységes az erkölcse. Vannak fanatikusok, akik még ma is máglyára küldenék a géntudósokat. Vannak szabadabb szelleműek, akik szerint a homoszexualitás nem bűn (szerintem se). Vannak olyanok, akik elvileg keresztények, de lecsúszott az életük és nem is gondolják komolyan az egészet. Vagy csak simán nem. Olyat még nem hallottál, hogy egy kereszténynek szeretője legyen? Állítólag még egyes pápáknak is volt. Na akkor hogy is van ez?

 

És még egy utolsó gondolat: felejtsd el a jó és a rossz fogalmát. Ezek mind a mi nézőpontjainktól függő igazságok. Ami az egyik országnak a nemzet területének dicsőséges gyarapodása és a lázadó bennszülöttek leverése, az a másiknak kín, vér, családok szétszakadása, az anyaföld elvesztése és nyomorba süllyedés. Ami nekem jó, lehet, hogy neked rossz. Ami szerintem jó, lehet, hogy egy muszlimnak elfogadhatatlan.

11.a csudába az előző már kifejtette a "jó" es a "rossz" fogalmak értelmetlenséget, most kereshetek más témát.

Vegyük csak a 10 parancsolatot, ha isten létet elvetjük az első 3 parancsolttól eltekintünk viszont akkor meg marad pár dolog.

4. Atyádat és anyádat tiszteld!
5. Ne ölj!
6. Ne paráználkodj!
7. Ne lopj!
8. Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy!
9. Felebarátod házastársát ne kívánd!
10. Mások tulajdonát ne kívánd!

Nos a történelmünk során minden civilizációban ezen szabályokat megsértőket a törvény es/vagy a közösség bűntette valamilyen módon. Nincs szükség egy mesebeli lényre aki megbüntet ha vétesz a fentiek ellen, hiszen előbb utóbb úgyis megjárod ha semmibe veszed ezeket.

12.erkölcs és morál alapján

13.Ez a van erkölcs, meg azért, mert így látom jónak, meg miegyebek ugyanolyan marhaságok, mint az Istentől jövő kinyilatkoztatások.

Az igazság az, hogy ezeket a dolgokat a szocializáció során tanulják meg, a társadalom tanítja meg nekik. Ebből a szempontból nem lényeges, ki vallásos, és ki nem az, mert hogy mi a rossz és mi a jó, azt a társadalomból tanulja meg, amiben él. Az elsődleges csoportok fogják meghatározni ezt legnagyobb részben. De számos dolog befolyásolhatja.

14.Nincs Jó meg Rossz, ezzel csak titeket nyüstöl a pap bácsi.

Mi betartjuk a társadalom törvényeit (nem követünk el személy és vagyon elleni bűncselekményeket) illetve betartjuk az illemszabályokat (nem köpünk le öreg néniket).

Viszont meg kell jegyeznem, igaz lehet amitől a hívők tartanak: tehát egy afrika jellegű helyzetben (Ruanda) könnyebben eltérhetünk ezektől a törvényektől és szabályoktól, míg a hívők attól paráznak,hogy még egy ilyen földi hatóság hiánya esetén is figyeli őket valaki.

Bár ez az egész személyfüggő, valaki hívő létére is képes lenne gyilkolászni, más meg bigott ateistaként jobban ügyel a becsületességre.

De a legfontosabb különbség szerintem hívők és ateista között - és ez nem attól függ ki minek vallja magát - hogy az ateisták elfogadják a "dzsungel-jellegű" verseny létét. Most nem feltétlen a nagyhal-megeszi-a-kishalat törvényre gondolok, hanem az érvényesülésre: tehát egy ötvenméteres őserdei fa ledob ezer magot, s abból csak egy-tíz lesz újabb ötvenméteres fa, a többi kipusztul ebben a versenyben.

A hívők meg hisznek abban, hogy mind az ezer mag nagyra hívatott, s épp ezért rökönyödnek meg, amikor egyik-másik facsemete nem így gondolja.

válasz

A Biblia által kijelentett alaphelyzet az, hogy Isten fenntartja magának eldönteni, mit tartson az ember jónak illetve rossznak. Ezt teheti, mivel Ő a Teremtő. Amikor az ember evett a tiltott fáról, azzal azt mutatta ki, hogy maga akarja magának eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. És mivel az ember ezt az utóbbi utat választotta, azért jutott el oda, hogy az egész világon óriási méreteket ölt az erőszak, a gonoszság, a mások kihasználása és az önző érdekeken alapuló egoizmus. Ezek szerint mégiscsak jobb lett volna hallgatni Istenre, hiszen Krisztus törvénye a felebaráti iránti tiszteletre és szeretetre épül. Nem kellene mégis Isten törvényeit követni és az emberek össze-vissza kitalált törvényeit (már ami az emberi kapcsolatokat illeti) elvetni?! Elvégre nem a Teremtő tudja a legjobban, hogy mi jó az embernek?!  

 kommentek

15. Nem tudja. Tegyük fel, van egy kutyád számára te vagy az isten eteted gondját viseled stb. (most nem te gyártottad le,bár minket is a szüleink "gyártottak", szimpla biosz nem varázslat). Egy nap fogod magad és ráadsz valami nevetséges pulcsit amitől tök cukinak fog kinézni, de magát a kutyát nem érdekli lehet egyenesen utálja.

Másik talán megérthetőbb példa ha van gyereked annak a nevelésébe beleszólhatsz, de az unokáidéba már kevésbé, az ő gyerekébe pedig aztán végleg nem.

16. Istennek, amikor megalkotta a világot, megalkotta a Nagy Tervet is, minden el van rendelve, nem igaz? Ha meg imádkozunk, akkor általában valamiért, valakiért imádkozunk, amit magunknak szeretnénk. Ha ez a valami nincs benne Isten terveiben, most miattunk változtassa meg az egészet? Ez arrogáns gondolat tőlünk! Állandóan bombázzuk őt az imádságainkkal, hogy ezt, meg azt. A legtöbb imádság meg vasárnap hangzik el. A pihenőnapján... Ez nem szép dolog, így nem bánunk egy baráttal :D.

A Nagy Tervet meg minden jött-ment bolond meg akarja változtatni, aki egy imakönyvet szorongat. Ha nem teljesül az imádság, akkor a hívők a klasszikus "Isten akarata" jelszóval nyugtázzák. De várjunk már. Ha valóban ez Isten akarata, akkor tök felesleges az imádság, nem?

A világháborúkban harcoltak olyan felek egymással, akik ugyanazt a vallást művelték, és a lövészárokban ugyanakkor, ugyanahhoz az Istenhez imádkoztak. Mindkettő félnek megvolt a maga ideológiája, hogy amit tesz, az a jó. (Tehát tiltott gyümölcs--->mi döntjük el, mi a jó és mi a rossz). De! Isten melyik félnek az imáját hallgatta meg? Isten mikor állt neki kedvenceket választani magának? Imádság közben valaki az idejét vesztegette! Lehet, hogy... mindenki? 

Mellesleg, ha jól belegondolsz, Isten nevében több embert öltek, mint bármi más okból összesen... Most akkor hogy van? Az ötödik parancsolat az micsoda? Jó tanács? Szerintem, ha átalakítanánk arra, hogy "Ne ölj, kivéve, ha nem ugyanahhoz az Istenhez imádkozik, mint te!". De a világháború még erre is rácáfol! A németek, amerikaiak, olaszok, britek, kanadaiak, magyarok, franciák, románok, finnek, sorolhatnám még, biztos hogy voltak közöttük olyanok, hogy egy időben harcoltak és egy Istenben hittek, mégis öltek, mégis imádkoztak, egyikük meg hoppon maradt. Isten eldöntötte, mi a jó? (Tiltott gyümölcs filozófiáról ennyit). A vallást egy jól irányzott lövés képes semmissé tenni?

Ha Isten mindenható, miért hagyja hogy ennyi bűn, ennyi rossz, ennyi rossz, ennyi szenvedés legyen a világon? Azért, mert, ezt mi magunknak választottuk, emberek? (Tiltott gyümölcs filozófia). Akkor tulajdonképpen Isten le sem sz@rja, mit történik idelent? De akkor miért Isten? Egy rendesen működő Univerzumban már rég kirúgták volna az állásából, hogy valamit rosszul csinál. Nagyon rosszul.

Látod, én csak pusztán logikázok. Amivel a vallás meglehetősen hadilábon áll. Mert tényleg úgy magyarázza az igéket, tanításokat, ahogy az a legjobban szolgálja az érdekeit. Akkor tulajdonképpen a vallás egy tárgyalási alap, nem? Vagy én nem tudom.

Nem ítéllek el, mert van hited, szíved jogod, hogy miben hiszel. Csak sokkal több kérdés fogalmazódik meg az emberben a vallás miatt, mint amennyi választ kap. Egy válasz generál két új kérdést.

17. A jó és a rossz nézőpont kérdése. A dolgok önmagukban semmilyenek, azok csupán vannak.

A világban pedig azért van annyi probléma, mert az emberek többsége - legyen az hívő, vagy nem hívő - elfelejtette már, h hogyan kell a földi életközösségbe beilleszkedni.

válasz

Pontosan ez a kis hozzászólás-eszmecsere mutatja, hogy ahányan vagytok, majdnem annyiféleképpen látjátok a dolgokat. Pedig egyszerűen megérthető az alap. Kapsz ajándékba egy kissé bonyolult gépezetet, és ahhoz egy használati utasítást, mondjuk azoktól, akik gyártották a gépezetet. Most fogod magadat és elkezded a saját fejed után menve használni, vagy megfogadod a gyártók használati utasítását? Ha nem fogadod meg, akkor rosszul fog működni a gép, végül aztán el is romlik.

A világ mai állapota azt tükrözi, hogy az emberiség nem jól működik, ugyanakkor nem is akar ezen változtatni, mert akik a világot vezetik, azok a saját érdekeiket nézik elsősorban és nem a közérdeket. Az un. demokrácia pontosan arra jó, hogy ezek a nézetkülönbségek előjöjjenek és megosszák a társadalmat, a családokat. Közben meg kb. 3 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt (magyarországi adat), de ez senkit nem érdekel, hogy megszüntesse. A hatalmi vitára megy rá az emberek tömegeinek normális megélhetése. Mert akik kezében a hatalom, eldöntik, hogy azoknak mi a jó és mi a rossz, akiknek kezében semmi hatalom nincs. Akkor kiknek jó ez a felállás, hogy az ember eldönti a jót és a rosszat? A hatalom embereinek. Vissza is élnek vele, ugyanakkor maguknak bebiztosítják a jólétet. Ez a demokrácia.

- „Egyre több gyermek éhezik Magyarországon - hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezési Világnapja alkalmából a Mikulásgyár, amely idén többek között ezeken a gyerekeken akar segíteni hagyományos decemberi adománygyűjtésével. A felmérések szerint Magyarországon 20-25 ezren rendszeresen éheznek, és körülbelül 380 ezerre tehető az alultáplált, elégtelenül étkező gyerek száma - fogalmazott a közlemény, amelyet a Mikulásgyár a vasárnapi Élelmezési Világnap alkalmából juttatott el az MTI-nek.” - [2011-es adat.]

A teokráciában Isten törvényeinek engedelmeskedik mindenki, és akkor van rend, jólét és nyugalom. Hogy magukat istenhívőknek vagy magukat keresztényeknek nevezett emberek teljesen mást csináltak, mint ami a Bibliában Isten parancsa, ez azt mutatja, hogy a valóságban ezek az emberek hazudtak magukról és becsaptak más embereket. Istent viszont nem lehet becsapni, tehát az ilyen emberek elveszik az ítéletet a maga idejében. Ezek mind ki vannak jelentve a Bibliában. De az is, hogy ember uralkodik az emberen a maga kárára. És ez tökéletesen igaz. 

De az is igaz, hogy az ateisták a saját fejük után döntik el, hogy mi a jó és mi a rossz (meg az álhívők és álkeresztények is), és Isten szemében ezek is ateistának számítanak. És ha sok ateista sokféle módon dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz, abból lesz az a világméretű káosz, ami jellemzi az emberiség jelenét és múltját. Ezt egy dolog tudja megváltoztatni, mégpedig, ha a gyártó használati utasítását mindenki elfogadja. Tudtok ennél jobbat? Nem tudtok, hanem ki akarjátok magatokat vonni az isteni irányítás alól.

kommentek

18. Akár hiszed akár nem a középkorba szinte minden ember vallásos volt és mégis sötét középkor a neve. A pápának is volt hadserege beleszólt a politikába. Sajnálattal közlöm nem volt és nem is lesz olyan világ ahol mindenki szeretni fogja egymást és kedves lesz egymáshoz. Megmondjam miért? Mert az emberek különbözőek szeretjük azokat akik hasonlóan gondolkodnak mint mi, és nem szeretjük azokat akik nem, te például nem szereted az ateistákat meg őket okolod mindenért.

Még a keresztény hit sem egységes vannak akik bűnnek tartják a házasság előtti szexet vannak akik nem, van aki minden milliárd spermát emberként vél és a masztizást tiltja, van aki szerint a világ a milyenk azt csinálunk vele amit akarunk, van olyan felekezet ami szerint csak részei vagyunk.

Figyelj meg egy másik vallással kapcsolatos kérdés 2 ember fog egy idézetet és 2 féle jelentést adnak neki(leginkább a "Bűn-e a xy" jellegűeknél)

Tudom,hogy meggyőzni úgyse foglak nem fog megváltozni az álláspontod de ha lehet olvasd el

19. Kedves kérdező, régen, nagyon régen, amikor még sem Biblia, sem egyistenhit nem létezett, akkor az emberek mi alapján döntötték el, hogy mi a jó és mi a rossz?

20. Kedves Kérdező!

Hiszed, nem hiszed, de a demokráciában sem hiszek. Hasonlóan gondolkodom a politikáról, mint te. A felső réteg tartja meg a pénzt, és nem fizet adót. A közép réteg fizeti az összes adót, és végzi az összes munkát. A szegények meg csak azért vannak, hogy a középréteg összesz.arja magát... hogy az emberek megjelenjenek a munkahelyükön. Politikáról, demokráciáról ennyit.

A vallásról, hogy újra az egyház irányítsa a világot, hát, köhöm, inkább nem írok semmit, csak annyit, elmúltak azok az idők. A példádat felhasználva, a kicsit bonyolult gépezet, használati utasítás (remélem a vallásra értetted, mert bonyolultnak bonyolult, használati utasításnak meg ott a Tíz Parancsolat) nem csak hogy bonyolult, de egy kicsit elavult is, és nem nagyon hajlandó a változásra sem. Katolikus temetésen hallhatóan másképp mondtam a Miatyánkot, pedig nem az én hibám, úgy tanultam. Akkor a gépezet sem teljesen egyforma, meg a használati utasítás sem? A használatról már nem is merek beszélni, gondolok itt az egyházi hagyományokra. Valahogy nekem túl zavaros.

A kérdéseimre meg nem kaptam választ, de mindegy is, mert kitértél a válaszadás elől.

válaszok

FELVETÉS: „Nem minden ateista gondolja azt, hogy az a jó, ami neki jó. Tény, hogy önző világban élünk, de azért erős ez az általánosítás szerintem. „

VÁLASZ: Mivel a világban a problémák nagyobbak mint a harmonikusan működő dolgok, így a többség zűrzavaros és ellentmondásos gondolkodása tetten érhető. Ha a harmonikusan működő dolgok lennének túlsúlyban, akkor az lenne a mérvadó, hogy a többségnek is az a jó, ami másnak jó. Mivel a tapasztalat nem ezt támasztja alá, az általánosításom nem túlzó, hanem tárgyilagos és tényszerű.

Nézzünk egy-két sajtóorgánumot erre vonatkozóan:

„Bár eltérő szinten, de a világ valamennyi lakóját érinti a fokozódó szegénység, a pusztuló környezet, az erőforrások szűkössége, az éghajlat változása, a visszatérő gazdasági válságok, s a nagyrészt ezekből fakadó fegyveres és más konfliktusok. Mehet ez így tovább?

– A XXI. század elején kénytelenek vagyunk szembesülni a társadalom fenntarthatatlanságával – mondja dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója. A gazdasági növekedés nem jelent automatikusan emelkedő társadalmi jólétet, sőt! A világ leggazdagabb ötöde a jövedelmek több mint nyolcvan százalékát mondhatja magáénak, társadalmi igazságosságról aligha beszélhetünk. Túl vagyunk a környezeti rendszerek eltartóképességének határán. A világ bajainak orvoslására a gazdasági növekedést használja, azt, amely a betegséget termeli, a problémákra adott válaszok nem az okokra irányulnak, hanem az okozatokra – fűzte hozzá a szakember. …

– Amit újra kell termelnünk – a jó erkölcs –, azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt éppen a pénz tette tönkre. Az erkölcs megszabja a társadalom gazdasági teljesítményét, a környezet állapotát – hangsúlyozta az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója.” (Ne rohanjunk a vesztünkbe; Szabad Föld Online, 2010. augusztus 24)

Ebből is látszik, hogy a „nekem jó -féle” erkölcsi filozófia többségben van „a köznek is jó-féle” erkölcsi filozófia felett, aminek meg is van az eredménye.

Pl. Jézus kivégzésénél is a többség szava döntött, és a gonoszság felülkerekedett a józan ész fölött:

„De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.” (Lukács 23:21)

A világban is a problémákat okozók kiáltozása (gondolkodása) győz, még ha az a színfalak mögött is bújik meg alattomosan, a maga erodáló folyamatát elvégezve. Lásd a következő nyilatkozatot:

„Az egész világ a vesztébe rohan – Miben rejlik a legnagyobb veszély, ami világunkra akár visszafordíthatatlan hatással lehet? - A mai világban az érték fogalma megváltozott, egyedül a pénz számít. Ez nagyon veszélyes, hiszen az egész világ a vesztébe rohan ezzel a szemlélettel. Olyan spirálba indultunk el, amiben a jelszó az önmegvalósítás, a versenyszellem, és olyan gondolatok, amelyek a reklámokból is visszaköszönnek, mint pl. légy mohó, vagy fogyassz többet! A multik irányítanak - Mi vezetett idáig, hogy a világ jelenleg ebben az állapotban van? - Ma a világot multinacionális cégek irányítják. Ebben a csoportban pedig nincs egyéni felelősség, többségi, titkos szavazás van, és csak olyan döntést hoznak, amely ennek a csoportnak a profitnövekedését szolgálja. Kiszámolták azt, hogy ha a mai viszonyokkal, termeléssel számolva gazdálkodnánk itt a Földön, akkor nem lenne éhezés és nyomor, mindenkinek tisztességes megélhetése lenne...” (Dr. Vida Gábor akadémikus professzor nyilatkozata 2006.08.30. Helyi Téma)

FELVETÉS: „Ami neked is rossz lenne, ha veled csinálnák, azt nem csinálod mással. Ilyen egyszerű. „

VÁLASZ: Ez a tanítás Jézustól ered, aki pedig Isten Fia volt, akit bölcsességül adott nekünk az Isten.

„Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Máté 7:12)

„Általa vagytok ti Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké, igazságunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett,” (1Korinthus 1:30)

FELVETÉS: „az utóbbi háromszáz év humanista mozgalmai, melyek a szekularizáció hatására bontakoztak ki(!), sokat javítottak a helyzeten.”

VÁLASZ: Ez a tényállást aligha befolyásolja, hogy a problémák vannak túlsúlyban világviszonylatban.

FELVETÉS: „ahol hagyományosan erős a vallás, bűnben és vérben tobzódik (Közép- és Dél-Amerika, a közel-kelet).”

VÁLASZ: Nem a vallás a mérvadó, hanem az Isten tanítása, és ahol az Isten tanítása jut érvényre, ott a népek nem tobzódnak bűnben és vérben. (Ha pedig ilyen kevés helyen van, ezt azt mutatja, hogy a többség elveti az Isten tanítását.) [Isten alatt a Biblia Istenét értem, Jézus Krisztus Atyját, a mindenhatót, a Legfelségesebb Istent.]

FELVETÉS: „Szerintem minimális erkölcsi érzékkel aránylag könnyen el lehet választani a jót a rossztól. „.

VÁLASZ: Ez a tiszta lelkiismeretnek köszönhető, amit Istentől kaptunk. Az anyagnak nincs lelkiismerete, attól nem is kaphattuk.

FELVETÉS: „Rossz az, ami árt másoknak. „

VÁLASZ: Másoknak és magunknak.

FELVETÉS: „szerintem vallásosak is különböző dolgokat tartanak jónak,”

VÁLASZ: Mert sok ember alkotta vallás van emberi parancsolatokkal. Az ősi zsidó nemzet (leginkább a vezetőség) is ebbe a hibába esett, Jézus el is marasztalta őket:

„Ő pedig ezt válaszolta nekik: „Találóan prófétált Ézsaiás rólatok, ti képmutatók, amint meg van írva: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok.” Ezt is mondta nekik: „Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait.” (Márk 7:6-9)

FELVETÉS: „Van erkölcs és emberség a világon anélkül is, hogy az ember hinne”  -

VÁLASZ: - de nincs erkölcs és emberség anélkül, hogy jól működő lelkiismeret ne lenne, amit Istentől kaptunk a teremtéskor, hiszen Isten az ő képére és hasonlatosságára teremtett minket.

FELVETÉS: „ Ha valaki csak azért nem lop, öl, csal, hazudik, mert azt írta a Biblia, és mit szólna hozzá Isten, akkor rég rossz...”

VÁLASZ: De a végeredmény mégis pozitív lenne a közösség egészére nézve.

FELVETÉS: „ vannak olyan felekezetek is, amelyek a Biblia Istenében hisznek ugyan, de vagy más iratokat vagy hagyományokat is elfogadnak, vagy pedig a Bibliát szakácskönyvként használják.”

VÁLASZ: teljesen igaz.

FELVETÉS: „Az is probléma, hogy sokan sokféleképpen magyaráznak egy-egy igeverset, így a különböző felekezetek és gyülekezetek is szinte annyiféleképpen gondolkodnak, ahányan vannak; másrészt az egyének is vagy egyetértenek a saját közösségük tanításaival, vagy nem; a felekezeten kívüliekről már nem is beszélve...”

VÁLASZ: Az erkölcs tekintetében nincsenek nagy eltérések, bár vannak akik kimagyarázzák pl. a Bibliának a homoszexualitásról kijelentett álláspontját, tehát Isten nézőpontját.

FELVETÉS: „Nézz csak körül itt, a Vallás kategóriában, milyen bájosan anyázzák egymást a hívők egy-egy topikban:”

VÁLASZ: Jézus a mérce, aki Őt nem követi, nem méltó hozzá, akármit is állít magáról.

FELVETÉS: „Ez igazából kisebb kaliberű témáknál nem is lenne baj, de a nagyobbaknál már igen: üdvösség kérdése, a lélek halhatatlansága, az ún. "Szentháromság-tan"... „

VÁLASZ: Ezt anyázás nélkül is meg lehet beszélni. Szervét Mihályt a szentháromság miatt megégették, el lehet képzelni, hogy a megégetők milyen távol álltak Krisztus tanításaitól!

FELVETÉS: „Nem jó, ha valakire kívülről akarnak rányomni bármilyen szabályt is”.

VÁLASZ: Isten nem nyomja ránk a szabályait, hiszen ha ezt tenné, ki sem térhetnénk előle. De felkínálja a tökéletes példát, Jézust, hogy mindenki számára vonzóvá tegye a bűntől távoli életvitelt. Van lehetőségünk elfogadnunk Isten ajánlatát, és van lehetőségünk elvetni. (Mint a közlekedési szabályokat is.) Aki elveti, bevonják a jogosítványát. Isten is megígéri, hogy mindenkinek megfizet a cselekedetei szerint.

„Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség. A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg.

Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.” (Csel 17:29-31)

FELVETÉS: „Ha nekem csak valaki azt mondja, hogy ez vagy az nem jó, vagy akár egyenesen bűn, de belülről nem vagyok erről meggyőződve, akkor megette a kutya az egészet. Vagy ha valami rossznak ítélt dolgot csak azért nem teszek meg, mert félek az esetleges büntetéstől... „

VÁLASZ: A belső meggyőződés valóban szükséges. Ha igaz volna, hogy a kutya megette az egészet, ha valaki azért tartózkodik egy rossznak ítélt cselekedettől, mert fél a büntetéstől – akkor ez a törvényes igazságszolgáltatást és annak nevelő hatását kérdőjelezné meg. Ilyen gondolkodás alapján rossz az, ha valaki azért nem bűnözik, mert megbüntethetik. Vagyis rossz, ha a büntetés miatti félelem miatt vagyok jó. Ez egy emberi filozófia, amely megkérdőjelezi az elrettentés nevelő hatását. Más szóval, a kutya megette az egészet, ha azért tartózkodom a dohányzástól, mert esetleg tüdőrákot kaphatok. De nem is rettenti el azt a sok dohányzót az esetleges tüdőrák bekövetkezése, no de nem azért, mert ez a gondolat nem állja meg a helyét, hanem mert az ember jogot formál magának arra, hogy a jó és a rossz fogalmát fölcserélje.

Mivel nem akarja belátni, hogy tüdőrákot kaphat, inkább elveti a tüdőrák felvetésének elrettentő hatását. Vagyis gyárt egy filozófiát, hogy annak fényében eldönthesse, hogy neki mi a jó és mi a rossz. És ha neki a dohányzás jó, akkor a dohányzás miatti tüdőrák lehetséges felvetése rossz, mondván nem igazi ok az elrettentésre. Holott igazi (gyakorlatias) ok lenne, ha önkényesen nem cserélné fel a jó és a rossz fogalmát. De mivel magának akar kedvezni (a dohányzás élvezetének hódolni), ezért annak ellenére dohányzik, ami őt – ha józanul gondolkodna – elrettenthetné.

Ez pont ahhoz hasonló, mintha valaki azt mondaná, megette a fene az egészet ha valaki csak azért öltözik fel télen melegen, mert fél a megfázástól. Ugyanakkor megállapítja, hogy akkor nem ette meg a kutya az egészet, ha nem a megfázás veszélye miatt tartózkodik valaki a téli lenge öltözéstől, hanem mert szívéből tudja, hogy az a jó. Ugyanígy nem a tüdőrák miatti félelem okán nem dohányzik, hanem mert szívéből tudja, hogy az a jó. A gyakorlat azonban a legkevésbé ezt támasztja alá.

Az ember jelen lelki állapotában bűnös természetű (hajlik a bűnre), ezért szükség van elrettentő példákra, amik – ha józanul gondolkodik valaki – visszatarthatja a bűn elkövetésétől.

Egy bibliai példa: „A vétkeseket mindenki előtt ródd meg, hogy a többi is elrettenjen.” (1Tim 5:20)

Nos, ha valaki nem akarja önkényesen eldönteni, hogy neki mi a jó és mi a rossz, akkor bizony őt alkalomadtán elrettenti a vétkesek nyilvános megrovása, hiszen a visszarettenés egy normális reakció, mint pl. a megfázástól való józan félelem. De mivel aki nyíltan megveti a jó fogalmát, hogy tiszteld a felebarátodat, és enged a rossz hajlamának, hogy másokat erőszakosan bántalmazzon adott esetben, az direkt elveti a megrettentés nevelő hatását is. De nem mert az működésképtelen lenne, hanem mert átprogramozta a saját gondolkodását negatív irányba, amiből azután társadalmi káosz van, ha milliók dohányoznak, rengeteg a rákos beteg, a munkából és egyéb hasznos élettevékenységekből kiesett idő.

Másként kifejezve, egy értelmes, józan elméjű embert elrettent a halálbüntetés veszélye, de akik átprogramozták az agyukat, azokat nem. Erre jön a gondolat, hogy megette a kutya az egészet, ha azért nem ölök, mert félek a halálbüntetéstől. Hanem mert tudom, hogy ölni helytelen. Ez önmagában igaz, Isten is öntudatos embereket akar faragni belőlünk, de az emberiség nevelésének jelenlegi korszakban szükség van az elrettentésre is, ami csak azoknál hatástalan, akik maguk minden elfogadott társadalmi erkölcsi normát megvetnek, hogy a maguk elferdült nézeteinek adjanak elsőbbséget.

Végül is nem ette meg a kutya, ha félek megtenni valami rosszat, mert megbüntethetnek, és persze ez még nem zárja ki azt, hogy a büntetés félelme nélkül is tartom magamat a jóhoz. Ez is hasznos (sőt), és a másik sem megvetendő, és a társadalom javára szolgál, feltéve hogy sokan nem gyártanak maguknak olyan filozófiát, amelyben a jó és a rossz fogalma önkényesen van meghatározva, mert az szétzilálja az emberi kapcsolatokat, a családokat és az egész társadalmat. Szükség van tehát az öntudatra nevelésre is meg az elrettentésre is azokkal szemben, akik a jó és a rossz fogalmát a saját képük és hasonlatosságuk szerint váltogatják kényükre-kedvükre, ahogy elsősorban nekik tetszik.

(És ahogy a dohányosok vannak többségben, és sem az öntudatra nevelés, sem az elrettentés nem használ, hanem vannak a saját gyártmányú filozófiák, így van ez az élet más területein is.)

[A 2.rész következik]