A csonterősítés tematikája

Erősítsük csontjainkat

A legjelentősebb életmódbeli probléma manapság a mozgáshiány. Csontrendszerünk állandóan alakul életünk folyamán, pontosan annak megfelelően, hogy tevékenységünk milyen terhelést ró rá. Az öreg csontsejtek naponta milliószám halnak el. Ahhoz, hogy helyükre újak lépjenek, a csontnak súlyterhelésre van szüksége mindazokon a mikroszkopikus pontokon, ahol a csontszerkezet rostjai összekapcsolódnak, a hidak cikcakkos kötőgerendázatához hasonlóan. Az e pontokra gyakorolt nyomás idézi elő azt az elektrokémiai „szikrát”, amely az új csontsejtek növekedését kiváltja. Ha nincs nyomás, nincs szikra, elmarad a csontsejtek növekedése.

A közismert gyógymódok sajnos túlságosan is jól szemléltetik, mennyire rongálja a csontokat, ha hiányzik a súly előidézte erőkifejtés. A hatvanas évek óta tudjuk, hogy a kényszerű fekvés végzetes lehet. Tíz hét alatt a fekvőbetegek csonttömegük 20-30%-át veszítik el. [Donaldson CL, et al. Metabolism 1970; 19:1071-1084.]

Az orvosok valójában nem ismerték fel, mennyire szükségesek a csontnövekedéshez a súlyemelő erőgyakorlatok. Egészen addig volt ez így, míg sor nem került amerikai űrhajósok űrutazására. Bár a fiatal s rendkívül jó egészségi állapotnak örvendő asztronauták – míg a Föld körüli pályán keringtek – kitartóan szobabicikliztek, csontozatuk valósággal szétmállott. Csodákat tehet ugyan a kerékpározás az egész szív- és érrendszerrel, de a láb hosszú csontjait leszámítva, a csontszerkezet többi részét érintetlenül hagyja. Az űrhajósok egyéb tevékenységei során a súlytalanság miatt hiányzott az a terhelés, amely elengedhetetlen az új sejtek növekedésének kiváltásához. [Rambaut PC, Goode AW. Lancet 1985; 2:1050-1052.]

A tévézés csontritkulást okoz

Ma már az űrhajósok gondosan kidolgozott napi erőgyakorlatokat végeznek, hogy megőrizzék csontozatuk állagát. Mi, földhöz ragadt népség azonban nem vagyunk ennyire okosak. Átlagné őnagysága például semmiféle erőgyakorlatot nem végez. Helyette naponta 5-8 órán át bámulja a televíziót. Nem csoda, ha tönkremennek a csontjai.

Az egészségügyi hatóságok szokás szerint csak nehézkesen, későn ismerték fel, milyen betegségeket okoz az, ha valaki mindegyre csak ücsörög a karosszékében. De ma már sokan belátják, hogy a súlyterhelést igénylő gyakorlatok lényegesek a csontrendszer erejének kialakításához és megőrzéséhez.

Sportszempontból a kerékpározás, a futás, a séta és az aerobik nem alkalmas, mert főleg a lábszárcsontokat érinti. Mint dr. Robert Marcus (Stanford Egyetem, orvosi kar) a csontritkulás specialistája megállapítja, az úszás jót tehet ugyan a szív- és érrendszernek, a csontok védelme tekintetében azonban haszontalan, mert nem jelent elegendő terhelést.

Ehhez valamiféle súlyt kell mozgatni. De nehogy most holmi csicsás edzőgépet képzeljünk el! Csontrendszerünk ugyanis nem képes megkülönböztetni az aranyozott súlyzót egy közönséges téglától. Ha két kézzel felkapunk egy doboz festéket és a magasba emeljük, az máris serkenti testünk valamennyi fontosabb csontját.

Újabb vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a teniszezők és a dobó baseballjátékosok domináns karjában erősebbek a csontok. (Huddleston AL, et al. / Amer Med Assoc 1980;244:1107-1109.) Más tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az erőgyakorlatok visszafordították a csontritkulás folyamatát, miközben az aerobik-típusúaknak semmiféle hatása nem mutatkozott.

Miközben tehát az aerobikgyakorlatok csontjainkat nem tartják karban, a súlyzózás önnyűszerrel megteszi ezt. Ami azonban a legfontosabb, az aerobik nem gondozza az izomzatot. A súlyemelés nem csak fenntartja, hanem növeli is az izomtömeget, amely így bőségesebben látja el glutaminsavval immunrendszerünket. Aki sokáig és egészségesen akar élni, annak szüksége van némi súlyemelésre.

Kiegészítésképpen megjegyzésre méltó ezzel kapcsolatban, hogy a kalciumkiegészítők önmagukban hatástalanok. Hatástalanságuk magyarázata egyszerű: a szinergizmus. Egyetlen táplálékkiegészítő alkalmazása mit sem ér annak a hihetetlenül bonyolult biokémiai rendszernek a működésében, amit úgy hívunk: emberi lény. A tápanyagok kizárólag más tápanyagokkal való kölcsönhatásukban fejtik ki tevékenységüket.

Az optimális kölcsönhatás érdekében a kérdéses folyamatban résztvevő valamennyi tápanyagnak olyan mennyiségben kell jelent lennie, hogy kiegyensúlyozzák egymást. Ha valamelyikből, például a kalciumból nagy mennyiséget fogyasztunk, több hónapos időszak után a csont sűrűségének némi növekedését figyelhetjük meg. Csakhogy ez nem lesz normális, egészséges növekedés! Mellette kalciumlemezkék tűnnek föl az artériákban, kóros kalciumlerakódás mutatkozik a lágy szövetekben és jelentékenyen megnövekszik a vizelet kalciumtartalma is.

Szervezetünk úgy dolgozza fel a kalciumtúltengést, hogy lerakja ezt az anyagot mindenhová, ahová csak tudja, ezáltal szorítja vissza a vér kalciumtartalmát a többi ásványéval arányos szintre. Mihelyt fölismerjük a tápanyagoknak a csontnövekedéshez szükséges összetett, egymást erősítő kölcsönhatását, szinergizmusát, többé nem esünk kísértésbe, hogy a kalcium- vagy bármilyen egyéb tartalmú kiegészítőket egymagukban szedjük.

Összességében megállapítható és tudományosan is alátámasztott tény, miszerint multivitamin kiegészítők és többféle ásványt tartalmazó anyagok a csont sűrűségének sokkal nagyobb növekedését eredményezik, mint a kalcium akár egymagában, akár D-vitaminnal együtt, különösen különféle erőkifejtést igénylő gyakorlatokkal karöltve. (Dr. Michael Colgan: Gyógyír az ezredfordulóra című könyve alapján)

Szellemi csonterősítés

A Bibliából megtudjuk, hogy Jehova Isten az, Akinek az ember köszönheti a létezését, úgy szellemi, mint fizikai jólétét, hiszen a bevezető tanulmányban említett „hihetetlenül bonyolult biokémiai rendszer” eredetét csak a teremtést zsigerből elutasító, magukat ateistáknak nevezők vezetik vissza az örök anyag szeszélyes és teljesen vak játszadozására, nem pedig a Teremtő keze munkájára:

„Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. … Bőrbe és húsba öltöztettél, csontokkal és inakkal szőttél át.” (Zsoltárok 139:15; Jób 10:11; MBT. ford.)

Ezt pedig teszik azért, mert saját önző érdekük ezt kívánja, hogy függetlenítsék magukat minden számukra károsnak ítélt kötődéstől. Holott széles körben éppen ez az isteni alapelvektől és törvényektől való függetlenítés okozza a társadalom megannyi megoldatlan és egyre terebélyesedő problémáját, hiszen ahol mindenki megy a saját feje után, nem is várható más, mint káosz és a természeti és egyéb javak messze nem optimális felhasználása. [Mert pl. a dohányzás micsoda, ha nem világméretekben az egészség könnyelmű és nemtörődöm elherdálása! A fegyverkezés meg az anyagi javak elpocsékolása! A szegényekkel kapcsolatos döntéseket meg mindig a gazdagok hozzák meg a saját elveik szerint, ezért nem történik soha semmi érdemleges változás!]

Amikor Isten felkarolta népét és jóindulatáról biztosította, ennek eredményeképpen olvashatjuk szellemi értelemben: „Meglátjátok és örül szívetek, csontjaitok, mint a zöld fű, virágoznak, és megismerik az Úr kezét az Ő szolgáin,” (Ézsaiás 66:14, Károli). A „csontjaitok virulnak” kifejezéshez teszik hozzá zsidó írásmagyarázók: „Testileg is új életerőt nyertek.” (Herz) Ehhez a jóléthez szükségeltetik az Isten útján való hűséges és kitartó járás, melynek eredménye nem marad el: „És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, a melynek vize el nem fogy.” (Ézsaiás 58:11, Károli)

A csont mint a test legszilárdabb része a lelki élet szervét is jelenti. Így a lelki örömök, ill. megrázkódtatások a csontra is kihatnak; a nép új erőre kapása, megújulása a kiaszott csontok megelevenedéseként jelenik meg (vö. Ezékiel 37.).

„Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól. Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontjaidnak. … A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért. … Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!” (Példabeszédek 3:7-8; Jeremiás 23:9; Zsoltárok 6:9, Károli)

„Az Úr keze fölöttem volt; és lelke által az Úr kivezérelt és a síkságra vitt, amely tele volt csontokkal. Körbevezettek köztük mindenfelé, és tömérdek volt belőlük a mezőn, és teljesen ki voltak száradva.

Így szólt hozzám: „Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?” Így feleltem: „Uram, Istenem, te tudod.”

Ekkor így folytatta: „Jövendölj ezekről a csontokról! Így beszélj: Ti kiszáradt csontok, halljátok az Úr szavát! Ezt üzeni az Úr, az Isten ezeknek a csontoknak: Nézzétek, éltető leheletet adok belétek, és megelevenedtek.

Ellátlak inakkal és beborítlak hússal benneteket; bőrt húzok rátok és éltető leheletet adok nektek, és élni fogtok. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.” (Ezékiel 37:1-6, Katolikus fordítás)

A csonterősítés tematikája

Mivel a növekedést Isten adja (vö.1Korinthus 3:6), a kívánalmaihoz való igazodás vezethet eredményre, amely több területet is felölel. Elsősorban itt is (miként a fizikai csontépítésnél) a szellemi erőgyakorlatok vezetnek eredményre, nem pedig a tunyaság:

„Keresztelő János napjaitól pedig mindmostanáig az egek királysága a cél, amelynek elérésére törekednek az emberek, és akik erre törekednek, megragadják azt.” (Máté 11:12, Új Világ fordítás.)

Dr. Masznyik szerint: „az ostromlók veszik be azt”; Czeglédy pedig így adja vissza: „az erősek ragadják azt el”. Vagyis az erőt kifejtő ostromlóké az Isten királyságába való bejutás lehetősége, és az egészséges szellemi csontozattal (lelkülettel) való rendelkezés kiváltsága. És ahogyan a fizikai csontritkulás a tespedés eredménye (lásd fentebb), ugyanígy itt is hasonlóképpen a szellemi csontritkulást a langyosság okozza, a vallásos ájtatoskodás, de komoly erőkifejtés nélkül:

„Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból.” (Jelenések 3:15-16, katolikus fordítás)

„Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői.

Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.” (2Timótheus 3:2-5)

„Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják,” (Titusz 1:16).

Erőkifejtésre van szükség, de nem csupán egyoldalúan, egyazon területre összpontosítva (mint ahogy nem elég csak tömni magunkba a kalciumot önmagában), hanem a keresztényi elfoglaltságokból ki kell vennünk a részünket, hogy a szellemi értelemben vett szinergizmus kifejthesse áldott hatásait:

Tanúságtétel és istendicsőítés (vö. Apcsel 1:8; Zsidók 13:15); Elmélyült bibliatanulmányozás (vö. Zsoltárok 1:1-6); gyülekezeti aktív részvétel (vö. Zsidók 10:24-25); tanítványképzés (vö. Máté 28:19-20; 25:14-30); a Királyság jó hírének továbbadása (vö. Máté 24:14); jó cselekedetek végzése, rászorultak megsegítése (Jakab 1:27; 1János 3:18); saját háznépről való gondoskodás (vö. 1Timótheus 5:8); stb. Jézus a hasznos cselekedetek teljes összhangját tanította – mint ahogy azt is cselekedte!

„és elhagyjátok a mik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.” (Máté 23:23)

Összegzésképpen elmondható, hogy a teljes értékű keresztényi életvitel eredménye tiszta szív és jó hírnév Isten és emberek előtt:

„Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.” (Zsoltárok 51:12, Károli)

„A szemek világossága megvidámitja a lelket; a jó hírnév hizlalja a csontokat.” (Példabeszédek 15:30, Káldi)

„A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.” (Példabeszédek 17:22)

Egészséges keresztényi életet pedig mindezek jellemzik: a tiszta szív, erős lélek, világos szemek, jó hírnév, vidám elme, és a szent szellemben való öröm. (vö. Galata 5:22-23)