motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2016. május 23., hétfő

Az evolúció hitelessége

Hiteles-e az evolúciós magyarázat?


Egy följelentésben az állt, hogy valakik fölforgatták egy ember lakását annak távollétében, és elvittek belőle ezt-azt, ami a tulajdonosnak értéket jelentett. A rendőrség kiment, és azt találta, hogy az ajtók és ablakok hermetikusan le voltak zárva, sőt, le voltak pecsételve /ráadásul a tulajdonos pecsétjével/, ennélfogva az nem állja meg a helyét, hogy bárki idegen behatolhatott volna a lakásba, köv.képpen önbetörés történt, ami miatt pontosan a feljelentőt kell alapos vizsgálat alá vonni, hogy mi érdeke lehetett a rendőrség félrevezetésére?! Netán biztosítási csalás, amely eléggé elterjedt napjainkban?

Pontosan ez érvényes az evolúciós elméletre is!

A magyarázat azt állítja, hogy kielégítő magyarázattal szolgál az élőlények kialakulására, – de „ A széles körben elterjedt tévhittel ellentétben a darwini evolúció nem foglalkozik az élet eredetével. - Darwin-nap: a tudományos gondolkodás ünnepe - http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/darwin-nap_a_tudomanyos_gondolkodas_unnepe/2203173/

A betörés állítása

Hanem mit állít tulajdonképpen?

Darwin alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny, akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt biztosak vagyunk.” /Szathmáry Eőrs nyilatkozata egy régebbi „Szombat délelőtt” című rádióműsorból/

Vagyis azt magyarázza, hogy mi és hogyan történik az evolúció keretein belül, amit szerintük holt biztosan meg tudnak magyarázni.

Tehát a feljelentő előadja, hogy kiforgatták a lakását, és a szobában lévő rendetlenség oka egy feltételezett betörő, amiben a feljelentő holt biztos!

Az önbetörés visszautasítása

A feljelentő állítja, hogy a magyarázat, miszerint betörő járt a lakásban, teljesen igaz állítás, és visszautasít mindenféle külső rágalmat, mely szerint az ő feljelentése nem szavahihető!

Ugyanezt állítják az evolúció védelmezői is, mégpedig a lehető legmagasabb szinten:

„A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszóló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől... amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják....

A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását.” /A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége - Budapest, 2008. február 26./
A hitelesség megdőlése

A feljelentő szavahihetősége azon dől meg, hogy a lakása hermetikusan le van zárva, erről a rendőrség meggyőződött, és nem véletlen, hogy a feljelentésében ezt egyáltalán nem hangsúlyozta ki!

Az evolúciónál ugyanez a helyzet, mivel ők csak és kizáróan az élőlények evolválásával foglalkoznak, ez pontosan azzal egyenlő, hogy mi történt bent a lakásban:

Ha arra vagy kíváncsi, hogyan evolvál a homokvár, meglepő dolgot fogok mondani: Csak ennek a cikknek a hozzászólásai között eddig háromszor magyaráztuk el neked ... hogy a homokvár nem evolvál, mert nem szaporodik, nem örökíti a genomját és nem mutál. Talán most negyedszerre megérted.” - Az egyszerűsíthetetlenül összetett rendszerek kialakulása http://criticalbiomass.blog.hu/2010/12/30/az_egyszerusithetetlenul_osszetett_rendszerek_kialakulasa

Amit ők evolválási folyamatnak neveznek, azzal azonos, amit fentebb olvastuk: „természetes szelekción keresztüli evolúció”, ami tképpen azzal egyenlő, ahogyan a betörő fölforgatta a lakást.

Az evolválódási folyamat

Tehát az állítás lényege, bejött a betörő a szobába, és fölforgatott mindent, elvitte ezt és ezt, ami hiányzik.

Ugyanez az evolúciónál:

Az evolúcióban a természetes evolválódási folyamat a magyarázat az élőlények változatosságára, a törzsfejlődésre, amit Darwin oly zseniálisan felfedezett, hogy egyik faj keletkezik a másikból.

A betörésről szóló beadvány ott dől meg, hogy nem mehetett be senki a lakásba (!), az evolúciós magyarázat pedig ott dől meg, hogy nem evolválódhatnak olyan élőlények, amelyeknek eredetére nincsen magyarázat, mivel az élet keletkezése az anyagból hermetikusan el van zárva!

Ha a betörő nem tud bemenni a lakásba, akkor nem csinálhat bent felfordulást.

Ha az élet spontán az anyagból nem tud keletkezni, akkor semmiféle élőlény nem evolválódhat.

Ennek alapján a betörésről szóló előadás csupán egy blöff.

És fentiek alapján az evolúcióban lezajló evolválódási folyamat is csupán egy blöff.

Na de akkor hogyhogy létezik mégis a lakásban lévő rendetlenség, meg a természetben történő evolválódás?!

Egy másik magyarázat

Való igaz, hogy létezik a rendetlenség is, meg az élőlények sokszínűsége, de ez azzal is magyarázható, hogy a rendetlenséget maga a feljelentő csinálta. Csak nem gondolt arra, hogy ez a magyarázata rögtön kétségessé válik abban a pillanatban, ahogy kiderül, idegen nem léphetett a lakásba, mert akkor előbb a behatolásnak a nyomát meg kellene találni. Ha nincs betörés, és mégis nagy rendetlenség van a lakásban, és állítólag eltűntek dolgok, akkor önbetörés történt!

Ugyanez az evolúciónál, ha nincs nyoma a behatolásnak /az élet spontán keletkezése az anyagból nincsen bizonyítva/, akkor nem létezhetnek élőlények, amelyek evolválódhatnának. Ha mégis sokszínű életet látunk magunk körül, az élőlények megszámolhatatlan sokaságát, akkor ennek más oka kell legyen, mondjuk amit a Biblia mond, amely szerint isteni teremtés történt.

A Biblia szerint Isten olyan élőlényeket teremtett, amelyek képesek evolválódni, de csak olyan mértékben, amelyre teremtettségüknél fogva lehetőségük van. Ez pedig azt jelenti, hogy minden élőlénynek van egy genetikai programja, amely azt a keretet /genetikai szórásszélességet/ is meghatározhatja, amely kereten belül az evolválódása történhet.

Tehát pl. egy hüllőnek a genetikai programja és egy madár genetikai programja csak annyit enged meg, hogy a hüllő is idomulhasson a környezetéhez, meg egy madár is /pl. a pinty csőre/, de egyikből soha nem lehet a másik, mert az már egy ugyanolyan filozófia, mint annak magyarázata, hogy hogyan lett rendetlenség a szobában.

[Nem véletlenül mondják az evolúció teoretikusai, hogy csak azért nem lehet látni az evolúciót teljes terjedelmében, mivel ahhoz igen hosszú időre van szükség.

Ugyanígy állítja a feljelentő is, hogy csak azért nem lehet látni a betörőt, mert nincsen videofelvétel róla.]

Nagyon fontos momentum ebben a történetben a hermetikusan lezárt lakás, mivel ha kívülről senki idegen nem juthat be oda, akkor a tulajdonos a benti rendetlenséget úgy magyarázza, ahogy akarja.

Az evolúció védelmezői is, ha eleve abból indulnak ki, hogy már létezik valami, amit élőlénynek lehet nevezni, akkor ők azt az evolválódási folyamat bevetésével mint magyarázattal képesek felfejleszteni egészen az emberig, ahogy az ábra mutatja.
Önkényes magyarázatok

[Például P.W. Atkins a Teremtés című könyvében egyenesen azt állítja: „Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /17. old./

Ezt kb. azzal az analógiával lehetne párhuzamba hozni: »Ha vannak nők, és mód kínálkozik, elmennek sétálni, és ha sétálás közben a zebrán, a piros lámpa közelében álldogálnak, előbb utóbb lesz belőlük prostituált is.«]

Ha a betörő /elméletileg/ bent van a lakásban, akkor minden aljasságra képes, de ugyanígy ha evolúció magyarázói is képesek bármilyen teóriát bevetni, csakhogy tagadják a teremtést /akár a lakástulajdonos az önbetörést./

Az evolúció nincs bizonyítva, és nem is bizonyítható, csupán azért hiszünk benne, mert különben a teremtésben kellene hinnünk, ez pedig elképzelhetetlen.” /Sir Arthur Keith, angol tudós/

Az evolúcióban való hitünk azért olyan erős, mert vonakodunk elfogadni a különleges teremtésnek az evolúcióval kibékíthetetlen ellentétben álló tanát.” /L.T. More, Chicagói Egyetem - Idézi A. J. Monty White, Wonderfully Made, Evangelical Press, p. 33/
Nem arról van szó, hogy a tudomány módszerei arra kényszerítenek bennünket, hogy elfogadjuk a látható világ tisztán materialista magyarázatát. Ellenkezőleg - először elhatároztuk, hogy hiszünk a tisztán anyagi folyamatokban, majd megalkottuk azokat a kutatási módszereket és tudományos elméleteket, amelyek tisztán anyagi magyarázatot szolgálnak - nem számít, hogy ezek a magyarázatok ellentmondanak a józan észnek és összezavarják a be nem avatottakat; mert nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” /Richard Charles Lewontin genetikus professzor, Harvard Egyetem; Billions and billions for demons, [Milliárdok és milliárdok a démonoknak] The New York Review, 1997. január 9. 31.o./ 

Az élet csodája

A „tisztán anyagi magyarázat” és az élet csodája az nem egy és ugyanaz a kategória, azért nem is tudnak a materialisták mit kezdeni vele. Csak kóstolgatják, mi is az valójában.

„Valószínűleg minden biológus eljut ahhoz a kérdésfeltevéshez, hogy >Mi is az élet?< Az is bizonyos, hogy senki nem adott kielégítő választ még erre a kérdésre. A tudomány arra a tapasztalatra épül, hogy a természet értelmes kérdésekre értelmes válaszokat ad, következésképpen amennyiben nincs válasz, minden bizonnyal a kérdéssel van baj.

A kérdés ugyanis hibás, minthogy >élet<, mint olyan, nem létezik – még soha senki nem látta. Amit látunk, azok anyagi rendszerek, amelyek azzal a csodálatos tulajdonsággal rendelkeznek, hogy élők. Az >élet< - egyfajta minőség, és a kérdés e minőség mibenlétében áll.” /Szent-Györgyi Albert: AZ ANYAG ÉLŐ ÁLLAPOTA, Magvető kiadó, 1983./

Mert bármennyire hihetetlen, a tudomány úgy keresi az élet keletkezésének útját-módját, hogy azt sem tudja mit is keres tulajdonképpen.” /Gánti Tibor: Az élet általános elmélete. ISBN 963 16 27 02 0 Műszaki Kiadó 2000. 7.o./

Az élet több mint kémia és fizika.” /Polányi Mihály, kémikus, orvos, tudományfilozófus/

Az élet több mint kémia.” /Kroó Norbert, professzor, akadémikus/

Az élet tanulmányozása közben a magasabb régiókból egyre alacsonyabbakba szállunk, míg végül útközben az élet eltűnik, és ott állunk üres kézzel. A molekulák és elektronok élettelenek.” /Selye: In vivó -bevezetésében idézi Szent-Györgyi professzort. Akadémia. 1973. Bp./

Egy tisztességes ember, a jelenleg ismert összes tudás birtokában csak annyit jelenthetne ki teljes biztonsággal, hogy az élet kialakulása majdhogynem csoda, olyan sok feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy megtörténjen...” /Francis Crick, Life Itself, New York, Simon and Schuster, 1981, p.88/

„Mi, akik az élet eredetét tanulmányozzuk, minél többet vizsgálódunk, annál inkább úgy érezzük, túlságosan is összetett ahhoz, hogy bárhol kifejlődhetett volna. Valamennyien hittételként valljuk, hogy az élet az élettelen anyagból fejlődött ki ezen a bolygón. Azonban a komplexitása olyan magas fokú, hogy nehezen képzelhető el, hogy valóban így is történt.” /Urey, H. C. (Nobel-díjas amerikai fizikus és kémikus) in: Bird, W. R., The Origin of Species Revisited, Thomas Nelson Co. Nashwille, 1991, 325. oldal/

Az élet túlságosan komplex ahhoz, még a baktériumokban is, hogysem véletlenül bukkanhatott volna fel.” /Rubin, H., In: Margenau and Varghese (eds.), Cosmos, Bios, Theos, 203. oldal/
Ha tehát az élő anyagot nem az atomok, a természeti erők, és a napsugárzás kölcsönhatása hozta létre, akkor mitől vált élővé? Akárhogy is, úgy vélem, tovább kell lépünk, és el kell fogadnunk, hogy az egyedüli elfogadható magyarázat a teremtés. Tudom, hogy ez nem megengedett egy fizikus számára, vagyis számomra sem, de nem szabad elutasítanunk egy elméletet csak azért, mert nem szeretjük, ha egyszer a tapasztalati bizonyítékok azt támasztják alá.” /H.J. Lipson, (a Manchester Egyetem fizikaprofesszora) „A physicist looks at evolution”, Physics Bulletin, 1980, vol. 31, 138. oldal./
A tudósoknak nincsen bizonyítékuk arra, hogy az élet nem a teremtés eredménye, azonban az élet eredetére hivatásuk természetéből fakadóan olyan magyarázatokat keresnek, amelyek a természeti törvények hatókörén belül helyezkednek el. A következő kérdéseket teszik fel maguknak: ’Hogyan jelent meg az élet az élettelen anyagból? Mekkora a valószínűsége ennek az eseménynek?’ És bosszúságukra nincsen egyértelmű válaszuk, mivel a kémikusoknak soha nem sikerült megismételni olyan természeti folyamatokat, amelyek során élet született az élettelen anyagból. A tudósok nem tudják, hogyan történt, továbbá nincsenek tisztában e történés valószínűségével sem.” /Jastrow, R., The Enchanted Loom: Mind In the Universe. 1981, 19. oldal/
Az életnek élettelenből való keletkezésére vonatkozó naiv nézetekre a végső csapást a nagy francia biológus, Louis Pasteur mérte, aki a XIX. század második felében egyértelműen bebizonyította, hogy az élet csíráinak elpusztítása (sterilizálás) után, az újabb fertőzés lehetőségétől elzárva, semmiféle élettelen anyagból sem keletkezhet élet!
Az evolúció védelmezői erre azt mondják, Pasteur állításai rövid időre és a mai körülményekre vonatkoznak. De hosszú távon ez nem áll. Hosszú évmilliók alatt a maitól teljesen eltérő környezetben kialakulhatott az élet a Földön.
                                              Kaparászások az ajtón
125 évvel Miller kísérlete előtt dőlt meg az ún. "életerő" (vis vitalis) elmélet, melynek hívei úgy vélték, hogy az életre jellemző szerves vegyületek csak az élőben keletkezhetnek. Wöhler 1828-ban szervetlen anyagokból egy egyszerű szerves vegyületet, a karbamidot szintetizálta. Miller kísérletével most már az is bizonyítást nyert, hogy szerves vegyületek (így pl. aminosavak is) a Föld ősi állapotában maguktól is kialakulhattak. A legelső lépés az élet kialakításában ezzel már tudományos igazolást nyert.” /Részlet Vida Gábor: Az élet keletkezése című könyvből/
Hogy ez mennyire nem így van:
Ezzel /és hasonló, pl. Oparin/ a hosszú ideig kedvelt hipotézissel szemben azonban más kutatók kifogásokat emeltek. Ők leginkább azzal érvelnek, hogy az ily módon képződő halmazok és primitív sejtek nem bírták volna ki az akkori zord környezeti viszonyokat. A fiatal Földön uralkodó körülmények sokkal inkább a bomlási folyamatoknak kedveztek, mint a szintézisnek. A kísérletek nem támasztották alá azt az elképzelést, hogy a kiindulási anyagok eredendő önszerveződő képességgel rendelkeztek volna.
Stanley Miller amerikai kutató Harold Urey, Nobel-díjas tudós tanácsára, egy úgynevezett õs-zivatart modellezett a laboratóriumban. Ebben az összeállításban nem volt oxigén, hanem csak olyan egyszerű gázok, mint pl. a metán, ammónia, továbbá víz. Az egészet melegítették, ezáltal a gőz felszállt, aztán egy másik úton lecsorogva ismét lecsapódott, ezzel egy ősi légköri körforgást próbáltak modellezni. Az edény fölső részében lehetőség volt elektromos kisülések keltésére is, ezek feleltek meg a villámoknak. Miller döbbenten vette észre, hogy rengeteg szerves vegyület keletkezett, méghozzá rövid idő alatt. Ezek között voltak aminosavak is, amelyek azért fontosak, mert a fehérjék építőelemei, s ezek összetételét a gének befolyásolják.
Ezt a tudósok nagy örömmel fogadták, és azt hitték, hogy valamiképpen a folytatás is ilyen sétagalopp lesz. Ebből aztán nem lett semmi, a lovak mintha egy idő után lesántultak volna. Azóta már nem sokan hisznek abban, hogy az ősi légkörben ennyire nagy hidrogéntartalmú gázok lettek volna, mint a metán vagy az ammónia. Ha ez a feltétel nincs meg, akkor nem keletkeznek olyan könnyen szerves molekulák. A szkepszis másik oka pedig az, hogy a kémiai átalakulások az ily módon keletkezett szerves molekulák között nagyon gyakran nem a megfelelõ irányban bontakoznak ki.” /Szathmáry Eőrs – beszélgetés - http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html
Robert Shapiro, a New York-i Egyetem nyugalmazott vegyészprofesszora azt mondja, hogy „néhány író azt feltételezi, hogy az élet minden alapvető összetevője könnyűszerrel előállítható egy Miller-féle kísérlet segítségével, illetve hogy megtalálható a meteoritokban. De erről szó sincs.” /Scientific American, “A Simpler Origin for Life,” by Robert Shapiro, June 2007, p. 48./
Ezzel szemben a pánspermia-hipotézis szerint az élet a világűrből érkezhetett a Földre. Az elmélet S. A. Arrhenius-tól származik, 1906-ból, ám később még sokan átfogalmazták. Alapgondolata, hogy a kozmikus porral vagy a meteoritokkal egyszerű, de nagyon ellenálló szervezetek kerülhettek a Földre, és mivel itt kedvező körülmények fogadták őket, továbbfejlődtek.  Ez az elmélet azonban csupán arrébb helyezi a problémát, hiszen az eredetről nem beszél.
Nem tudjuk, hogy mikor és hogyan lépett színre a genetikai kód az evolúció során.” /Az élet keletkezése – Tanulmányok - Szathmáry Eörs, a biológiai tudomány doktora, egyetemi tanár/
Az evolúcióelmélet végső soron az „élet rejtélyének”, az élőlények létrejöttének magyarázatára irányul. Fontos felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése mindmáig megválaszolatlan…. - Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élõt csinálnia, mint ahogyan egy teljes "evolúciós forgatókönyv" összeállítása sem sikerült még. Egy ilyen "forgatókönyvnek" el kellene mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott. Ennek a "forgatókönyvnek" néhány feltételt ki kell elégítenie: kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek kell lenni, továbbá az egésznek eléggé valószínűnek kell lennie. Ilyen "forgatókönyvünk" nincs... Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.” /Szathmáry Eőrs – beszélgetés http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html /
Robert Jastrow csillagász azt mondja, a tudósok „sajnálatára nincs egyértelmű válasz, mivel a kémikusoknak mind ez ideig nem sikerült megismételniük a természet azon kísérleteit, melyek során élettelenből élőt teremtett. A tudósok nem tudják, hogyan történt ez” /The Enchanted Loom: Mind in the Universe. [New York, 1981] 19. o./
2008-ban Alexandre Meinesz biológiaprofesszor beszélt erről a problémáról. Azt mondta, hogy az elmúlt 50 évben „egyetlen megfigyelés vagy kísérlet sem szolgált bizonyítékkal arra a hipotézisre, hogy a földön az élet spontán jelent meg egy őslevesben, és nincs semmilyen új, kimagasló tudományos ismeret, amely ebbe az irányba mutatna”. /How Life Began—Evolution’s Three Geneses, by Alexandre Meinesz, translated by Daniel Simberloff, 2008, pp. 30-33, 45./
Radu Popa mikrobiológus: „Hogyan tud a természet életet produkálni, ha még nekünk sem sikerül, pedig megteremtettük hozzá a feltételeket?” /Between Necessity and Probability: Searching for the Definition and Origin of Life, by Radu Popa, 2004, p. 129./
Ezenkívül megjegyezte: „Az élő sejtet működtető mechanizmusok annyira komplexek, hogy lehetetlennek tűnik, hogy valamiféle véletlen folytán mind egyszerre megjelentek volna.” /Between Necessity and Probability: Searching for the Definition and Origin of Life, pp. 126-127./
Nem számít, milyen nagy a figyelembe vett környezet, az élet nem kezdődhetett véletlenül. Shakespeare műveit nem reprodukálhatják írógépet véletlenszerűen ütögető majmok, azon egyszerű oknál fogva, hogy a megfigyelhető világegyetem nem elég nagy ahhoz, hogy tartalmazza a szükséges majomsereget, a szükséges írógépeket és persze a szükséges papírkosarakat, amelyek ahhoz kellenek, hogy beléjük dobják a sikertelen próbálkozásokat.
Ugyanez érvényes az élő anyagra.
Annak valószínűsége, hogy az élet spontán módon kialakuljon az élettelen anyagból, 1:n, ahol n egy irdatlan nagy szám, amelynek végén 40.000 nulla áll – elég nagy szám ahhoz, hogy eltemesse Darwint az egész evolúciós elméletet. Nincs ősleves – sem ezen a bolygón, sem máshol -, és ha az élet nem véletlenszerűen kezdődött, akkor szükségképpen egy céltudatos intelligencia alkotása.” /Fred Hoyle csillagász, Chandra Wickramasinghe asztrofizikus, Evolution from Space, New York, Simon & Schuster, 1984, p.176 Cosmic Life Force/
“…Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.” /Borhidi Attila: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet/
Az élet nem pusztán kémiai elemek egyvelege. Az élet alapja a DNS-be kódolt, rendkívül magas szintű információ. Ennélfogva, amikor az élet eredetéről beszélünk, egyben a biológiai információ eredetéről is beszélünk.
Ha tehát az élet eredetéről a tudománynak fogalma sincsen, ez pontosan azért van, mivel az élet nem anyagi eredetű, ami pedig az anyag határain túl van, oda a tudomány a fogyatékossága miatt behatolni nem tud!
Ugyanígy nem tudott behatolni a házba egy feltételezett betörő, ennélfogva ami a rendetlenség eredetét illeti, önbetörésnek kellett történnie!
Az önbetörés és az evolúció
Valójában az evolúció azzal manipulál, hogy a mikro- és makroevolúció határait szándékosan elmossa, hogy ezáltal új fajok létezését bizonyíthassa.
Miközben nem egészen világos, hogy végül is van-e különbség az asztal és a szék között, és bonyolult a helyzet a kémiai elemek identitása körül is, addig nem kell különös éleslátás annak a felismeréséhez, hogy minden macska macska és minden kutya kutya, sőt az is biztos, hogy az egyikből sohasem lesz a másik...

A fajok, mint (Darwin) megállapítja, térben és időben változékonyak. Távolabb utazva, a fajok rendre kicserélődnek, de közöttük fokozatos átmenet észlelhető, a közbülső változatok finom, besorolhatatlan, megszámlálhatatlan fokozatain keresztül. Ezért Darwin gondolkodásában a fajok helyét a változatok veszik át...

Ez megengedi egy tetszőleges szélességű, homályos közbülső zóna létezését is, ahol olyan változatokat találunk, melyek a fajok adott rendszere mellett az egyik fajba még nem, a másikba már nem, pontosabban "nem szívesen" tartoznak, nem jól illeszkednek..

Lehet, hogy sokak számára nyugtalanító, de ez a felfogás egyáltalán nem igyekszik megmondani, hogy hol van egy faj határa "valójában". Nemhogy nem keresi a "valódi" meghatározást, épp megfordítva, azt is elutasítja, hogy a fajokat bizonyos tipikusnak tekintett egyedeik vagy prototípusaik segítségével, mintegy valamilyen középpontból kiindulva határozza meg. /A tudás folytonossága a paradigmák rendszerében, Kampis György ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tsz./
Mert mit is olvastunk korábban: „hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny, akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción keresztüli evolúció megy végbe.”

Ők tehát fajhatárokon simán átgázoló evolúcióról beszélnek: „ez a felfogás egyáltalán nem igyekszik megmondani, hogy hol van egy faj határa”. Tehát egy faj határa, akár a csillagos ég, egyikből simán kifejlődik a másik, az őssejtből úgy jutnak el az emberig, ahogy akarnak, csak a fosszilis leleteket olyan sorrendbe kell állítani, hogy alátámassza a mikroevolúcióból /variálódás = klasszikus példa: a Galapagos szigeteki pintyek csőr-formájának és méretének módosulása, vagy ahogyan a baktériumok kifejlesztik az antibiotikumokkal szembeni állóképességüket/ a makroevolúcióba /törzsfejlődés = a többsejtű struktúrák kifejlődése az egysejtűekből/ való átmenetet.

A makro-evolúció tehát növeli a komplexitást, a mikro-evolúciót kiterjeszti döntő mértékű minőségi változásokra. Persze, az élőlények ilyenformán történő megváltozását a faj határain túl újszerű szervek és struktúrák keletkezése által még soha nem figyelték meg, és erre semmi bizonyíték nincs. Sebaj, azt mondják rá, a makro-evolúció folyamata az egyedek élettartamánál jelentősen nagyobb időtartamokat igényel, ezért közvetlenül nem lehet megfigyelni.

[Vagyis a betörőnek a lakásban való csörtetéséről nem készült videó felvétel, de higgyük el, hogy a rendetlenséget a betörő okozta. Pontosabban a ház tulajdonosa, aki önbetörést követett el. Ugyanígy állítják az evolúció tudományos szóvivői is, hogy megtörténtek az /évmilliós/ evolúciós átmenetek, s mivel ők állítják, ők maguk az önbetörők.]

azt, hogy egy evolúciós folyamat zajlott le, nem egyedül valamelyik fosszília, vagy organizmus révén tudjuk, de az adatoknak több tízezernyi, elkülönült területről származó darabkája áll a rendelkezésünkre, melyek mindegyike egyazon konklúziót látszik alátámasztani: a paleontológia, a geológia, az összehasonlító anatómia, az összehasonlító pszichológia, a molekuláris genetika, a populációgenetika, a zoológia, a botanika és a biokémia mind az élet evolúciós történetébe illeszthetők, egymástól függetlenül is, együttesen pedig a tudományos igazságnak egy kikerülhetetlen csomópontját alkotják.” /Michael Shermer: Hogyan hiszünk – Istenkeresés a tudomány korában, Typotex Kiadó, 2001. 143. oldal./
Tehát teljes mellszélességgel állítják, hogy igaz az, ami a valóságban nem az, és ezt azért vannak akik el is ismerik:
Nem értjük igazán a nagy evolúciós újításokat. Eddig egyet sem figyeltünk meg, és fogalmunk sincs róla, hogy jelenleg van-e ilyen folyamatban. Erre vonatkozóan fossziliás leleteink sincsenek.” /Paul Wesson professzor - Beyond Natural Selection [Túl a természetes szelekción], Massachusetts Institute of Technology Oress, 1991, 206. o./

Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.” /Eric Bapteste, evolúciótudós - New Scientist, 2009 Január 24. 34. o:”Uprooting Darwin’s Tree” by Grahan Lawton/
Mindnyájan tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.” /Michael Rose evolúcióbiológus - New Scientist, 2009 Január 24. 37-39 oldal/
Bruce Albert, a Tudományos Akadémia volt elnöke:
Az a helyzet, ha a darwini evolúció hamis „bizonyítékait” kivennék a tankönyvekből, akkor azok szinte láthatatlanná válnának.” /Dr. Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig 256-257 o./
A legtöbb család, rend, osztály és törzs meglehetősen hirtelen jelenik meg az ősmaradvány-anyagban, gyakran olyan anatómiailag köztes formák nélkül, amelyek egyenletesen összekapcsolnák az evolúcióból származtatott utódtaxonokat a feltételezett elődeikkel.” /N. Eldredge: Macro-Evolutionary Dynamics: Species, Niches, and Adaptive Peaks. New York, 1989, 22. o./

Az evolucionista biológusok által kiválogatott trendek a törzsfejlődés történetének ex post facto tolmácsolása: a biológusok egyszerűen kiválogatnak olyan fajokat a geológiai idő különböző pontjain, amelyek látszólag beleillenek az időben irányt mutató módosulás néhány vonalába. Más szóval a trendek inkább az elemzők elméiben léteznek, mint a törzsfejlődés történetében. Ez különösen olyan helyzetekben van így – a legjellemzőbben az 1970 előtt időkben – amikor a fajok közötti törzsfejlődési kapcsolatok elemzését hiányosan vagy szegényesen végezték el.” /Niles Eldredge: Macro-Evolutionary Dynamics: Species, Niches, and Adaptive Peaks. New York, 1989, 134. o./

Véleményem szerint alig néhány paleontológus tételezi fel, hogy maguk a maradványok biztosítanak alapot arra a következtetésre, hogy evolúcióról beszélhetünk. Azon paleontológusok munkájának vizsgálata, akik kimondottan a paleontológia és az evolúciós elmélet közötti kapcsolattal foglalkoztak – például G. G. Simpson és S. J. Gould – arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy az evolúció maradványanyagát, mint bármely más történelmi dokumentumot, különös és általános prekoncepciók összességén belül kell elemezni, nem kizárólag azzal a hipotézissel, hogy beszélhetünk-e evolúcióról, vagy sem. […] Az ősmaradvány-anyagok semmilyen bizonyítékot nem nyújtanak a darwini elmélet védelmében, kivéve abban a gyenge értelemben, hogy a fosszilis maradványok összeegyeztethetőek vele, ahogy összeegyeztethetőek más evolucionista elméletekkel, és a revolucionista elméletekkel, a speciális kreacionista elméletekkel, sőt, még a történelmi elméletekkel is.” /David B. Kitts: Search for the Holy Transformation. Review of Evolution of Living Organisms by Pierre-P. Grassé, Paleobiology, 5. évf. 1979, 353–354. o./
A paleontológusok hagyományosan arról híresek (vagy arról rossz hírűek), hogy a halott törmelékekből teljes állatokat raknak össze. A legtöbbször csalnak. […] Ha az élet történetében valamelyik esemény hasonlít az ember teremtésmítoszaira, akkor az a tengeri élet hirtelen diverzifikációja, amikor a többsejtű szervezetek átvették a domináns szerepet az ökológiában és az evolúcióban. Zavarba ejtő (és kínos) Darwin számára, hogy eme esemény még mindig elkápráztat minket, és a legnagyobb biológiai forradalmat jelenti, az önreplikáció megjelenésével, valamint az eukariota sejt eredetével teljesen egyenértékűen. Az állatok törzse a prekambriumi homályból tűnt fel, és a ma élő utódok legtöbb jellegzetes tulajdonságával rendelkezett.” /Stefan Bengtson: The Solution to a Jigsaw Puzzle. Nature, 345. sz. [1990. június 28.] 765–766. o./
Vagy úgy gondolja valaki, hogy a tudományban nincsenek csalások és a tudósok közt nincsenek csalók? Akkor nagyon téved. /Lásd pl.: http://hvg.hu/tudomany/20050625tudosok /
Ha valaki direkt nem engedi be Isten lábát az ajtón, mi a garancia arra, hogy neme csak azét engedi be, akiét ő akarja?! Ha az evolúció tudománya elveti a teremtés lehetőségét, neme lehetséges, hogy úgy magyarázza az egész élővilágot, ahogy neki tetszik?!
Darwin 'zseniális újítása' arra irányult, hogy a természeti folyamatok új fajokat hozhatnak létre korlátlanul, és az összes faj visszavezethető egyetlen közös ősre. Ezzel máris összemosta a fajhatárokat egy képlékeny masszává, amelyet arra használnak, amire akarnak.
Fő műve második fejezetében írja: "... úgy tekintek a faj kifejezésre, mint amit kényelemből, tetszőlegesen adunk egymásra hasonlító egyedek egy csoportjának, és így nem különbözik sokban a változat kifejezéstől, amelyet kevésbé különböző és változékonyabb formáknak adunk. A változat kifejezést pedig, összevetve az egyszerű egyedi különbségekkel, szintén tetszőlegesen használjuk, csak a kényelem kedvéért."
Darwin látta a változások kis lépéseit /mikroevolúció/, amiből olyasmire következtetett, amit sohasem láthatott, a nagy lépéseket /makroevolúció/. Lényegében elővett egy csomag kártyát, és olyan lapokat is előhúzott belőle, amik tképpen sohasem léteznek, mondhatni, hipotézislapok. Ettől fogva a hipotézislapoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint a létezőknek. Ma meg a tudomány szinte összes ága és az azokat képviselők kiszolgálják ezt a kártyajátékot, mivel mindenki részesedni akar a biztosítási csalás anyagi előnyéből.
A biztosítási csalás lényege
Az élővilág eredetéről szóló bármilyen magyarázat elfogadható, csak a teremtés nem! Mivelhogy egy totálisan Isten nélküli társadalomban akarnak élni! Darwin felfedezése nyomán immár intellektuálisan lehet istentagadó az ember – állítják a követői.
A biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani, hogy ami értelmesen tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre.” /Richard Dawkins, ateista biológus/
De mivel az embernek alaptermészetéhez tartozik a vallásos hit, egy furfangos csavarással kicserélték a hit tárgyát. „Az ateista evolúció elméletének hívei is vallásos emberek, csak éppen a hidrogént imádják. A hidrogén ugyanis képes volt arra a képtelenségre, hogy mintegy15 milliárd év alatt fölszervezte magát a körülbelül 120 billió sejtből álló emberré.” /Duane T. Gish/
Az evolúcióelmélet ugyanis, ki ne tudná, világnézeti kérdés.”/C. Darwin: A fajok eredete Harmadik kiadás. Typotex Budapest. 2006. Kampis György, MTA tagja/
Engedheti-e az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ? Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás. Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a tudás létrehozásáért felelős tudomány – státusza inogna meg.” /Zemplén Gábor Kreácionizmus pro és kontra – Világosság, 2006/6–7./
Vagyis egy olyan világban vagy kénytelen élni, amiben megmondják neked /a felnőttnek/, hogy miben higgyél. De nem szemtől szembe mondják, hanem a média médiumain át beadagolják, belesugallják az agyadba. Ha még kiskorú vagy, akkor természetesen az iskolai oktatás keretében teszik ezt nyíltan, amire később a további szuggerálást építik, hogy kitartsál abban, amit tanultál.
Vajon miért veszik reklámgéppuskatűz alá a társadalmat nap mint nap, ha nem azért, hogy önkéntes fogyasztóvá idomítsák. Ugyanezt csinálják az evolúcióval is, azt is állandóan szuggerálják, hogy hipnotizáljanak vele. És eszedbe ne jusson, hogy más magyarázata is lehet a dolgoknak.

Mivel a Biblia feltárja, hogy Sátán vezeti félre az egész világot (vö. Jelenések 12:9), így már világos, hogy nem véletlen ennek az evolúciós kampánynak a minden szinten való széleskörű elterjedése. Amiben még a római katolikus egyház is oroszlánrészt vállal:
„Nyugodtan elfogadhatjuk a tudósoknak azt a föltételezését, hogy évmilliárdokkal ezelőtt egy fehérje molekula fejlődésnek indult és a fejlődés folyamán megjelent az élet, majd pedig kb. egymillió évvel ezelőtt, megjelent az ember a Földön.” /Hitünk és életünk, Szent István Társulat, a Római Katolikus Püspöki Kar Hittankönyv Bizottsága, 1978. 50. oldal./

Hittételünk szempontjából semmi nehézséget nem látunk abban, hogy az ember testének eredetét az evolúciós elmélet hipotézisével magyarázzuk. ” /II. János Pál pápa kijelentése 1986-ban a Vatikánban./
Tudjuk-e, hogyan ment végbe az evolúció? Nem tudjuk. Tudjuk-e igazolni az evolúciót? Nem tudjuk. Tudjuk-e cáfolni az alternatív felvetéseket? Legalábbis a többségüket nem tudjuk. Akkor hát miért hiszünk mégis az evolúcióban (és egyáltalán, miért hiszünk a tudományban)?” /Kampis György a tudomány doktora egyetemi tanár, ELTE fellow, Collegium Budapest/
Azért hisznek benne, mert először elhatároztuk, hogy hiszünk a tisztán anyagi folyamatokban, majd megalkottuk azokat a kutatási módszereket és tudományos elméleteket, amelyek tisztán anyagi magyarázatot szolgálnak”. /Korábbi idézet/
Tehát az ember eladja magát az istentagadásnak, hogy istentől függetlenül élhessen. Ez a biztosítási csalás lényege. Ehhez a tudományt és a tudományos evolúciót veszi igénybe, hogy az egésznek tudományos színezetet adjon. Amit pedig a tudomány alapján vallanak, annak igaznak kell lennie. Különben a tudomány hitelessége megdől!
Bizonyíték az evolúció ellen
Az evolúcióelmélet tudományos értelemben nem tény – mint ahogy a tudományban elméleti szinten semmi sem kezelendő tényként, bár a gyakorlatban számos dolgot akként kezelünk – ám nem is „csak egy elmélet”. Olyan tudományosan megalapozott teória, amelyet számtalanszor próbáltak cáfolni, de egyetlen egyszer sem sikerült meggyőző érvet találni ellene.” /A Szkeptikus Társaság felkérésére írta: Dr. Hoffmann Gyula egyetemi docens PTE-TTK Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék/
A meggyőződés kevés ahhoz, hogy bizonyítsuk az evolúció hamisságát:
Sőt, meggyőződésem, hogy a darwinizmus (bármely formájáról is legyen szó) tulajdonképpen nem tudományos elmélet, hanem egy tudományos köntösbe bújtatott álmetafizikai hipotézis. Ezt az elméletet valójában sem az empirikus adatok, sem a logikai dedukció nem támasztja alá. Támogatottságát csupán annak a körülménynek köszönheti, hogy a biológiai eredet egyedüli doktrínájának bizonyul, amely egy olyan beszűkült világnézetnek tulajdonítható, amit a tudósok többsége kétségkívül magáénak vall.” /Smith, W., The Universe is Ultimately to be Explained in Terms of a Metacosmic Reality. In Margenau and Varghese (eds.), Cosmos, Bios, Theos, 113. oldal/
A bizonyíték valójában az evolúcióban található meg az evolúció ellen, mégpedig hogy nincsen bizonyítéka az evolválódásra, mivel az evolválódás csak akkor történhet meg, ha az evolúció be tudja mutatni az evolválódás tárgyát, amelyet evolválódtatni akar.
A menyasszonyt csak akkor lehet táncba vinni, ha létezik az a menyasszony. Az evolválódás csak akkor működik, ha előbb létrejön az evolválódás alanya, amin bemutatják az evolválódás menetét.
A bizonyíték a pipacs
Ugye látott már mindenki virágzó pipacsot. Májusban kezd megjelenni, és van hogy gyönyörűen hullámzó tengerként borítja be a réteket. A látványa elragadó, de ki gondolná, hogy a zseniálisnak beállított Darwin kókler elméletét is megbuktatja. És mivel buktatja meg? Azzal, hogy virágzik.
Látjuk egymás után, hogy milyen szépen nyílnak a pipacsok? Talán magát a kinyílás pillanatát nem látjuk, de látunk valami mást. Olyan pipacs nem létezik, amelyik nem bimbóból nyílik ki. A lexikon így fogalmaz: „levele sápadt zöld, szárnyas hasábu virága piros, a tövén gyakran fekete, tokja fordított tojásdad, az alja kerekített, bibekoronája 8-10 karéju.” /http://www.kislexikon.hu/pipacs_a.html/

Figyeljük mit mond? Azt, hogy tokja van! Minden virág, amelyik kinyílik, tokból nyílik ki! Létezik olyan pipacsvirág, amelyik nem tokból nyílik ki? Nem létezik! Na és létezhet olyan pipacsvirág, amelyik nem tokból nyílt ki? Nem létezhet! Minden pipacsvirág, amely valaha kinyílt, tokból kellett hogy kinyíljon.
Na már most, az élőlények is, az evolúció szerint mintegy kinyílnak, egyre többen és egyre sokszínűbben, betöltik a természeti életteret, ahol az alkalmas környezeti hatások erre késztetik. Ezt a /nagyléptékű/ kinyílást nevezik makroevolúciónak /törzsfejlődésnek/, az evolválódás folyamatának.
Az evolúció teóriája szerint:
Az eukariota sejtek kialakulása 3 milliárd éve kezdődhetett és bár közvetlen kísérleti bizonyítékokkal természetesen nem rendelkezhetünk ennek mechanizmusára vonatkozóan, a ma élő pro- és eukariota sejtek, sejtalkotók tüzetes vizsgálata alapján felállított endoszimbiózis-elméletet a tudományos közösség széles körei fogadják el.” /Az eukariota sejtek kialakulása: az endoszimbiózis-elmélet/ - http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Szeberenyi_Molekularis_sejtbiologia/ch01s05.html
Tehát minden egyes élőlény közös őstől ered (a sejttől), csak a primitívebbtől a fejlettebb formába változtak /újabb és újabb virágnyílások/ az idők során. Ha igaz ez az elmélet, akkor minden virágnyílás eredete szükségszerűen egy bimbóhoz vagy tokhoz vezet.
Visszatérve a pipacshoz, ha van virág, toknak is kell lennie! Egyik a másik nélkül nincsen! Az élőlények esetében az első eukariota sejt lenne az a tok, amiből minden virág kinyílt? Tévedés! Ugyanis az eukarióta sejt is már egy virág. Az lenne az első. Hanem a tok az élet keletkezése. Amiből minden élőlény kivirágzik.
A sor elején szükségszerűen a toknak kell lennie /az életnek előbb ki kell alakulnia az élettelenből/, hogy abból virágok nyílhassanak ki. Ha virág van, akkor előtte szükségszerűen toknak is kell lennie! A virág és a tokja úgy viszonyul egymáshoz, mint az élőlények az élet keletkezéséhez, egyik a másik nélkül nem létezhet!
Mivel már a sejt is élőlény: „Az eukariota sejtek őse kisméretű,heterotróf prokariota lehetett, amely szerves táplálékát a környezetébe szekretált emésztőenzimekkel bontotta le, majd vette fel.” /Lásd az előző idézet forrását./ - így nem ő az első tok, hanem az élet keletkezése az első tok.
Ha van virág, akkor van tok, ha van evolválódás, akkor van életkeletkezés! Az életkeletkezést nem lehet átugrani, mint ahogy annak a feltételezett betörőnek kutya kötelessége behatolnia valahol a lakásba, ha onnét lopni akar.
Ha azt állítjuk, hogy megtörtént a betöréses lopás /létezik evolválódás általi törzsfejlődés/, akkor előtte az életnek kutya kötelessége keletkeznie, különben az egész folyamatnak nincsen alapja, hanem légből kapott az egész.
Hogy a szobából bármi is eltűnt, az egy mese, a lakástulajdonos meséje, mivel nincsen behatolás a lakásba.
Az evolúció mechanizmusa is egy mese, az evolúciót pártoló tudósvilág meséje, mivel nincsen életkeletkezés.
A betörés úgy aránylik a lopáshoz, mint az életkeletkezés az evolválódáshoz. Egyik a másik nélkül nem működik.
Tehát a pipacs virágának szükségszerű tokja világosan demonstrálja a darwini teória létezhetetlenségét!
[Hogy pedig az evolúciónak nem lenne tárgya az élet keletkezése, ez pont olyan, mint azt mondani, hogy a pipacs virágjának nincsen semmi köze annak tokjához. Adja be ezt a mesét Richard Dawkins egy botanikusnak, és majd meglátja, hogy mi lesz erre a reakció!]
Szembesülés a tényekkel
"Létrejöhet-e az anyag magától? NEM! Semmi olyan körülmény nem ismert ma, amely alátámasztaná, hogy a mikroszkopikus élőlények világra jöhettek hozzájuk hasonló szülők nélkül." /Louis Pasteur, Fox & Dose, Origin of Life, p. 4-5/
"Sajnos a sejt eredete örök kérdés marad, ami a legsötétebb pontja az egész evolúciós elméletnek." /Alexander Oparin, Origin of Life /Az élet eredete, 1936/, NewYork: Dover Publications, 1953 (Reprint), p. 196/
"Mint ha a Kambriumból való fajokat csak úgy oda ültették volna, bármiféle evolúciós történelem nélkül." /Richard Dawkins, The Blind Watchmaker, 1986, p. 229/
Az élet földi keletkezésével kapcsolatban minden titok előttünk, és úgy tűnik, minél többen tudunk meg, annál rejtélyesebb lesz.” /Nicholas Wade, "Life's Origins Get Murkier and Messier", The New York Times, June 13, 2000, pp. D1-D2/
Ebből kifolyólag az Isten tokját használja a tudomány /a valóságban maga alá lopja azt az életet, ami magától nem keletkezik/, hogy a maga virágzását/evolválódását/törzsfejlődését bemutathassa, ami nem más, mint egy hatalmas manipulálás, a megfigyelhető adatok és tények manipulálása a tudósvilág önkéntes közreműködésével.
Az az élet viszont nem létezik, amin a tudomány be akarja mutatni az evolválódást, mivel – mint láthatjuk - az élet az anyagból nem jött létre, akárhogy is forgatták az anyagot, a bűvös kockát nem tudták kirakni. Ráadásul a véletlen sem rakta ki. Ha pedig a bűvös kocka nincsen kirakva, akkor evolválódás sem létezhet, mivel mindkettő egy ugyanannak a folyamatnak a része, egyik lépés következik a másikból, ha nincsen első lépés, a második sem létezhet.
A lakás példájánál maradva, ha nem tudtak kívülről a lakásba jutni annak hermetikus elzártsága miatt, akkor önbetörés történt, maga a tulajdonos lopta meg saját magát, hogy felvegye a lopásból eredő kárért a biztosítási összeget.
Az evolúció pedig a lopást azzal követi el, hogy olyan életet evolvál, amelynek eredetéről semmit nem tud mondani, amelyhez nem férhet hozzá, csak ha Istentől el nem lopja. Mivelhogy láttuk, az élet nem anyagi eredetű, hanem természetfeletti, ezért az evolúció lopott anyagból dolgozik. Lopott anyagról meg nem mondhatja meg, hogy hogyan működik.
[Ha nem ura az első lépésnek /a létezés tárgyának/, a másodiknak sem lehet az /a létezés hogyanjának/. Hogyan tudna mondani valamit arról, hogy hogyan működik az, amiről azt sem tudja, hogy micsoda, és hogy hogyan jött létre. Ez esetben a létezés természetrajzáról nem ismer semmit, hanem amire azt mondja, hogy tudja, abban csupán blöfföl. A mikroevolúciót makroevolúcióvá manipulálja.]
A Bibliában olvassuk:
Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.” (Zsoltárok 36:10) Ez egy Istentől sugalmazott szöveg, és az élet eredetét Istenben jelöli meg. Jézus ugyanezt megerősítette: „Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-e, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonnyá teremté őket,” (Máté evangélium 19:4)
Ha pedig Isten az alkotója az életnek és az embernek, akkor neki van joga eldönteni, hogy evolválódással cselekedte-e ezt, vagy teremtéssel.
Mit olvasunk 1Mózes 1:21-22-ben:
És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, amelyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemük szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön.”
Isten előbb teremtette őket, és azután adta ki a parancsot a szaporodásra. Tehát előbb volt a létezés, és azután a szaporodás. Az evolúcióban pedig szaporodás nélkül nem létezhet létezés. A szaporodási mechanizmusok szükségszerűen megelőzik a kész élőlényeket.
Ha tehát Ádámot és Évát Isten közvetlen módon teremtette, akkor az ő eredetük nem lehet a szaporodás általi törzsfejlődés az állatvilágból.
És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek leheletét. Így lőn az ember élő lélekké... Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszel.” (1Mózes 2:7; 3:19)
Ha az állatvilágból lettek volna előhozva, akkor oda is kerültek volna vissza, de a föld alkotóelemeiből való alkotás nem evolúciós törzsfejlődést jelent.
És az igaz, hogy a halált az emberi családba Ádám bűne hozta be: „miképpen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;” /Róma 5:12), de ez az állatvilág tagjaira nem vonatkozik, mivel ha azok eleve nem halnak meg, akkor a gátlástalan szaporodásukkal túltöltenék a Földet.
Az tehát nem igaz, hogy a szükségszerű halál folyamata által fejlődött ki az emberiség, mivel az emberi halálnak teljesen más oka van, ennélfogva az emberi halál folyamatát megváltással ki lehet iktatni, amiről a Biblia beszámol, hogy Jézus Krisztus váltsághalála által ez meg is valósul. (Lásd János evangélium 3:16)
A betörésről szóló beadvány ott dől meg, hogy nem mehetett be senki a lakásba (!), az evolúciós magyarázat pedig ott dől meg, hogy nem evolválódhatnak olyan élőlények, amelyeknek eredetére nincsen magyarázat, mivel az élet keletkezése az anyagból hermetikusan el van zárva!
Elvessük tehát a valódi tudományt, csak mert a tudósok igen nagy száma kiszolgálja az evolúció elméletét? Korántsem szükséges ezt tennünk. Éppen ellenkezőleg: minél mélyebbre hatol a tárgyilagos tudomány a természet lényegének megértése terén, minél jobban feltárja annak törvényszerűségeit, annál inkább megnyilvánul számára a benne rejlő határtalan intelligencia - és annál inkább valószínűbbnek tartja egy Teremtő létezését, és ismeri el az életet soha meg nem magyarázható csodaként.
Én az egész munkásságom során azt tapasztaltam, hogy a természet csodái olyan hihetetlen gazdagságot és olyan hihetetlen komplexitást tárnak elénk, amelyet én a magam részéről nem tudok egyszerű mechanisztikus, fizikai törvényekkel magyarázni, hanem napról napra, minél többet próbálok megérteni ezekből a titkokból, annál több tárja magát elém, és annál mélyebb meggyőződésem, hogy sokkal mélyebb, sokkal nagyobb összefüggések állnak a természet titkai mögött, mintsem hogy azt mechanisztikus, materialisztikus elvekkel meg tudjuk magyarázni…
Tanáromat, Szenthágotai Jánost egy brüsszeli nemzetközi konferencián megkérdezte egy angliai egyetem filozófia professzora, hogy hisz-e Istenben, vagy egy olyan lényben, aki fölöttünk áll, és mindenható? Azt mondta, hogy igen, hisz. És hisz-e abban, hogy egyszer majd még élni fog halála után is? Azt válaszolta, igen, hiszek.
De hát professzor úr, ön egy természettudós, agykutató, hogy képzeli mégis ezt el, amikor meghalunk, az agyunk szétesik atomokra és molekulákra, azután elenyészik, más élőlények, más természeti lények atomjaivá válik a nagy körforgás során – elhiszi, hogy előbb-utóbb ez összeáll majd valamivé, és ön vissza fog térni?
Azt válaszolta, kérem, én nem azon gondolkodom, hogy milyen formában, hogyan, én egy dologban hiszek, hogy létezik valami nagyobb létező nálunk. És én ebben hiszek, és az összes többi nem érdekel, mert ha ez így van, akkor garantáltan nem enyészünk el mi sem…
Úgy hogy úgy gondolom én is (mint tanárom), nem a hogyan-ok és a miként-ek, hanem a létezés léte, lényege a döntő itt, az hogy minél többet látjuk a természetet, és érzékeljük mint kutatók a természet titkait, a sok csoda mögött valami olyan sejlik föl, ami arra enged következtetni, hogy nem az enyészet diktálja a természetben a törvényeket, hanem valami csodálatos, valami pozitív erő.
A francia Lévinas elmélete az, amelyet mélyen hiszek, hogy az emberi arc az amely föltár, fölsejtet egy másik dimenziót egy magasabb rendű világból, és számomra, ha a tudományos felfedezések vagy a tudományos magyarázatok sokszor esetleg azt is jelenthették, hogy teljesen materialista magyarázatokat is lehet találni olyan kérdésekre, amelyeket az ember fölvet munkája során, pl. a magasabb szellemi működésekkel kapcsolatban.
Akkor is mindig valahol a másik oldal ott volt előttem, a másik ember, a másik ember arca, az abból áradó, sokszor azt kell hogy mondjam, transzcendentális tapasztalás/tapasztalat, amelyik azt mutatta, hogy lehet, hogy a tudomány eszközeivel sok mindent meg lehet magyarázni, de az emberi kapcsolatok, és ezen belül is, különösen a – SZ E R E T E T, a vonzódás valaki iránt, a ragaszkodás, a féltés, ezek olyan dolgok, amelyek egy sokkal másabb világról árulkodnak, amelyben hiszek.” /Gulyás Balázs, a stockholmi Karolinszka egyetem agykutatója, a MTA külső tagja – rádiós nyilatkozat/
+ + + + +
Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van.
Azok a világból valók; azért a világ szerint beszélnek, és a világ hallgat rájuk. Mi az Istentől vagyunk: aki ismeri az Istent, hallgat reánk, aki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk.
Erről ismerjük meg az igazságnak lelkét és a tévelygésnek lelkét.
Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, aki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.” (1János 4:4-8)

- Lásd még:
Az evolúció liftje /itt/
A katolikus evolúciós modell /itt/

Nincsenek megjegyzések: