motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS - EVOLÚCIÓ – BIBLIAI kérdésekben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. - A Dániel könyve beszámol a végidőben egymás ellen harcoló királyokról, akik egy asztalnál ülnek, és egymással hazugságot beszélnek. Az Északi és Déli király küzdelme Armageddon csatájában fog tetőzni, amikor Krisztus átveszi a Föld irányítása feletti hatalmat. Hogy akkor ki fog állva maradni és ki nem, ez minden embernek az önkéntes választásától függ. Dániel 12:1 És abban az időben feláll Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped mellett áll; és a szorongattatásnak olyan ideje lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nemzet van, egész addig az ideig: és abban az időben megszabadul néped, mind, aki a könyvben beírva találtatik.

2016. május 1., vasárnap

Morgan Freeman – Isten nyomában 1.



Morgan Freeman Istent keresi, a NatGeo a hangsávot

Különös baki tette tönkre a NatGeo új sorozatának magyarországi 
premierjét.
Kínos hiba zavarta meg Morgan Freeman ismeretterjesztő istenkeresését. A jókora médiakampánnyal beharangozott, Isten nyomában című, hatrészes sorozat első epizódja – a világpremier napján – rossz hangsávval került adásba a National Geographic (NatGeo) hazai műsorán. A képek rendben voltak, azon valóban az első rész eseményeit láthattuk, a hangsáv azonban a második epizódhoz tartozott. Vagyis amíg Morgan Freeman az élet és halál kérdéseit kutatta a képernyőn, addig a nézők az apokalipszis vallásos értelmezéseit hallgathatták. Ez néha finoman szólva is ellentmondásos helyzeteket eredményezett: a jeruzsálemi siratófalnál a muszlim szélsőségesekről esett szó, később a színész egyiptomi romok között a Katrina hurrikán New Orleans-i pusztításairól beszélt. Érthetetlen hiba, ami különösen bosszantó, ha arra gondolunk, mennyi energiát ölt a műsor felvezetésébe a NatGeo.

Az Oscar-díjas Morgan Freeman nem először adja arcát „ismeretterjesztő” műsorhoz. Igaz, a 2010-ben indult, A féreglyukon át című tudományos sorozat, amely az univerzum nagy kérdéseit kutatja, talán épp az Isten nyomában ellenpontja lehet, ha a fizika törvényei felől közelít a teremtéshez. Új sorozatában – amelynek nemcsak házigazdája, de producere is – Morgan Freeman a vallások nyomában járva igyekszik választ kapni a kérdésekre: ki lehet Isten, honnan jöttünk, és miért létezik gonosz?

Hitelesebb házigazdát nehezen képzelhetnénk el a színésznél, aki a Bruce Almighty (Minden6ó) és az Evan Almighty (Evan, a minden6ó) című vígjátékokban magát Istent személyesítette meg. Természetesen kissé blaszfém a párhuzam, de a szórakoztatóipar logikája szerint ezt is számításba kell vennünk. Tovább árnyalja a képet, ha Morgan Freeman egy korábbi interjúját idézzük, amelyben a The Wrapnek nyilatkozva elmondja, nem hisz abban az Istenben, aki a saját képére teremtette az embert. Az ő hite szerint mi teremtettük Istent, aki így bennünk van, és ha hisz benne, csak azért van, mert ő maga Isten. Maradjunk annyiban, a kíváncsiság, a keresés vágya és a legendás orgánum tökéletessé teszik a színészt, hogy egy „vallási ismeretterjesztő” sorozat házigazdája legyen.

A vasárnap este vetített első epizód arra kereste (volna) a választ, mi történik velünk, amikor meghalunk. Mindezt a NatGeo műsorainál megszokott, bombasztikus szlogenek és nagy hatású képek segítségével. A nézők érdekes helyekre utazhatnak el Morgan Freemannel: Egyiptomtól Mexikóig, Jeruzsálemtől a Gangeszig. És hogy az utazást ne nehezítsék túl, a képekhez nagyon egyszerű, de roppant mélynek tűnő igazságokat mondattak fel a színésszel az alkotók. Ez persze semmit nem von le a végtelenül profi széria értékéből, hiszen ne feledjük, a csatorna legtöbb produkciója már jóval inkább szórakoztató műsor, mint ismeretterjesztés. Eszerint kell megítélnünk az istenkeresésüket is.

Sajnos erről a hazai közönség még csak félig-meddig győződhetett meg. A hibával kapcsolatban megkerestük a NatGeót, ahol elárulták, idejében észlelték, hogy rossz a hangsáv, ám a külföldi sugárzás miatt a műsor ideje alatt nem tudták megoldani a problémát. De április 6-án, szerdán este tíztől, illetve vasárnap este kilenctől megismétlik az első részt – ezúttal már a megfelelő hangsávval.

Morgan Freeman Istent keresi – csak nem találja

Aki végignézte a sorozat eddig vetített darabjait, vagy elolvasott néhány idevonatkozó nyilatkozatot, újságcikket, véleményt, vajon mennyivel lett okosabb az istenkeresés témakörében, rálelt-e a hőn áhított igazgyöngyre, amely az életének a nagy kérdéseire választ adott? Nem lelhetett rá, mert a sorozat pontosan azt a célt szolgálta ki, hogy ne is lelhessen rá!
Miért állítom ezt? Egyszerű: mindenhol mindenkinek megadja a lehetőséget – nem csak a saját nézet propagálására, hanem hogy azt igazként állítsa be. Mert az odáig rendben van, hogy minden téma éppen meginterjúvolt alanya előadhatja a saját vagy az általa felvázolt történések rendszerét, de hogy azt igaznak, elfogadhatónak, értékesnek állíthassa be, az a film készítőinek és Morgan Freemannak a számlájára írható, aki senkit és semmit nem kritizált meg!
Mint amikor egy utazási iroda filmet készít különböző helyszínekről, hogy oda csalogassa az utazni vágyókat. Mindegy hova mész, csak utazzál és minél több pénzt költsél! Itt is: mindegy milyen vallást gyakorolsz, ha egy macskát választottál istenednek, az sem baj, fő hogy életszerűen add elő a kötődésedet, és máris színesíted a vallási palettát. Az emberiség vallási kötődéseinek a színvonalát gazdagítod.
Ja, és természetesen az én népszerűségemet is, Morgan Freemanét, aki elvállaltam a műsorvezető szerepét, a nevemet adtam /nyilván a népszerűségért és a gázsiért/ egy olyan műsorban, ahol az istenkeresés címén statisztáltam a mindent minden módon való vallási bóvlik eszmerendszereinek a propagálásában.
Semmit és senkit nem kritizáltam, még az öltönybe öltözött ördög szellemi étlapjáról is falatoztam, mivel hogy különbséget tenni nem tudok igaz és hamis között, ezért hát azt meghagytam a nézőnek. Aki ha legalább annyira laikus, mint én vagyok, akkor az is mindenbe beleevett, belekóstolt, és semmiben semmi kivetni valót nem talált /vagy pontosan ezért mindenben/.
Az emberiség a vallási mindenevő kategóriájába tartozik, de ez a zűrzavar pontosan azoknak köszönhető, akik soha nem akarnak tiszta vizet önteni a pohárba, mivel a zavaros vízben tudják a saját halászatuk erkölcsi/anyagi vonzatát lefejni, hogy a vallás központi szent tehenének a tőgyéből magukat hizlalják. Ha Morgan Freeman nem tud tiszta vizet önteni a pohárba /mivel magát is vallás tekintetében öreg diáknak nevezi/, akkor semmi másért nem vállalhatta a szerepet, mint a saját népszerűségének a növelésére, egyébként meg csak ahhoz járult hozzá, hogy a vallási zűrzavart szélesítse, és a valódi istenkeresőket elbizonytalanítsa.
Azonkívül a személyi kultusznak is a hódolója, mint aki különleges helyszíneken különleges /szakértő/ emberekkel beszélgetett, mert enélkül a színvonalat elképzelni nem tudja. Egy műsor értékét az adja, hogy prominens személyeket /valakiket/ kell megszólaltatni, mivel ha egy átlagkeresztény nyilatkozik pl. az ősrobbanásról, az semmi, de ha a vatikáni Pápai Tudományos Akadémia kancellárja nyilatkozik róla, az valami. Annak van üzenet értéke, de amit egy egyszerű ember mond/ana/, annak nincsen!
[Ide illik: „Egy valakinek elég megszólalnia, de egy senkinek mondania is kell valamit.” - Ezzel összhangban kifejezetten a "valakikkel" kereste a kapcsolatot, és amit azok mondtak, az elég volt neki, hogy az általa elképzelt színvonalat közvetítse. De a műsorból hiányoznak a „senkik” nyilatkozatai, akik a jó és rossz közötti különbségtételre is felhívták volna a figyelmet!]
Nem beszélve róla, hogy ha egy ilyen körutazásra lenne szükség ahhoz, hogy valaki az istenhit lényegét megtalálja, akkor a szegény emberek eleve ki lennének zárva az istenismeretre való rálelésből, mivel számukra ez alapjaiban nem adatna meg. Nem adatna meg, mivel a világ úgy van felépítve, hogy akiknél a pénz és a hatalom van, azok igyekeznek minél több embert a szegénységbe kényszeríteni, az anyagi szűkösség rövid pórázán megtartani, hogy rajtuk élősködve maguknak profitot termelhessenek.
[Mint a gyógyszeripar is igazi énjét leplezve betegségpórázon tartja a lakosságot, hogy az általa gyártott szintetikus álgyógyászati termékeket tömegméretekben eladhassa. /Mert ha mindenkit meggyógyítanának, ki venné meg újra és újra a tünetre ható szereiket?/ Olyan orvosok meg reklámemberkék ezerszámra akadnak, akik a TV-ben meg egyéb médiabázisokon bárgyú vigyorral propagálják az éppen eladni való terméket, mindegy mi az, csak /te, idomított állampolgár/ vedd meg, és ők a terjesztésben való részvételükért felmarkolják a gázsit. Aztán hogy neked abból mi a hasznod /vagy éppen a károd!/, az már nem érdekli őket. Csak hogy kiénekeljék a pénzt a zsebedből, abban érdekeltek, másban nem! [Lásd pl. itt: http://nadoritestulet.network.hu/blog/magyar_nadori_szovetseg_ mnasz_klub_ hirei/ gyogyszer-maffia]
Nos, ezt a filmsorozat is pontosan ezt a célt szolgálja, hogy egyetemes isteneszme címén eladják a világ vallási káoszát lelket gazdagító értéknek, amiből pontosan azokra a kérdésekre nem adják meg a választ, amit feltesznek, mivel engedik, hogy egyetlen kérdésre százféle választ adhassanak. A találatokat nem szűrik meg, mint pl. egy ausztrál vámvizsgálaton, ahol kiszűrik azt, ami az Ausztrál földrészre és annak társadalmára káros, itt is mindent beengednek, mindenkinek pódiumot adnak. Jöhet bármi, annál jobb, minél extrémebb, az istenkeresés szempontjából egyre megy.
A vallások olyan színkavalkádot jelentenek, mint maga az emberiség, de hogy egyetlen igaz Isten létezne és számára egyetlen elfogadható istenimádati rendszer, annak a gondolata fel sem merül. Éppen ezért a sorozat címe is félrevezető: „Isten nyomában”, - inkább ennek kellene lennie: „istenek nyomában”. Kisbetűvel, mivel a filmben hemzsegnek a hamis istenek és a hamis vallási módozatok. Hiszen már a józan paraszti észnek is azt kellene sugallnia, hogy ennyiféle válasznak egy-egy kérdésre nem lehet igaza /csak abban az esetben, ha nincsen valódi válasz/, de hogy melyiknek, azt döntse el a néző maga. Csakhogy hogyan tudná, ha mindet úgy lehet előadni, hogy az igazság képében jelenhet/jelenítik meg.
Ez pedig elsőrendűen a film készítőinek a felelőssége, akik a vallási vámvizsgálathoz nem értenek, és bármit beengednek szűrés nélkül. Ha ennyire hozzá nem értők dolgoznának pl. az Ausztrál vámvizsgálatnál, már teljesen fertőzött lenne az Ausztrál földrész. Hogy még sincs így, azoknak köszönhető, akik különbséget tudnak tenni hasznos és káros dolgok között, de ez erre a filmre és a háttérstábra nem vonatkozik. Meg Morgan Freemanra sem, aki minden további nélkül beállt  a kíváncsiság, a keresés vágya és a legendás orgánum” nyergében a laikusok sorába, és azoknak a sorát szaporítja, akik a feltett kérdéseikkel keltenek figyelmet, hogy abból személyesen profitálhassanak, teljesen mindegy, hogy milyen választ kapnak rá.
Ezért ez a filmsorozat egyáltalán nem tudja betölteni azt a célt, amire /látszólag/ vállalkozik. A vállalkozásnak csak a csinnadrattája nagy, de a valós értéke pontosan a válaszok annyi félesége miatt abszolút hiányos! Mintha kultúrafüggő lenne, hogy egyáltalán mi az igazság? Hiányzik a különbségtétel tárgyilagosságának a szükségessége, mivel a filmkészítők nem szakmabeliek. A szórakoztatóipar szempontjából szakmabeliek, de az istenkeresés szempontjából laikusok. És a laikusságukon nem is akarnak túllépni, mert az bizony elkötelezettségre indítaná őket, amire pedig nem vállalkoznak.
Személyes elkötelezettségre az indítja az embert, ha megtalálta az Élet nagy kérdéseire az igaz válaszokat, igaz válaszok pedig nem mindenhonnan jönnek, ahol válaszokat gyártanak bizonyos kérdésekre. A vallásban is, minden /hamis/ vallás a saját szellemi drogját kínálja fogyasztásra, ez a filmsorozat pedig kiszolgálja a szellemi drogbárók üzelmeit, amikor minden megkötés nélkül részt vesznek azoknak terjesztésében.
az élet és halál kérdéseit kutatta”
Jól megválogatott, figyelemreméltó kérdésekre annyiféle választ engedett megfogalmazni, ahány hozzászólót meginterjúvolt, és egy adott kérdésre minél többféle válasz adnak, annál jobban hígítják a válasz értékelhetőségét. A válaszok sokféleségéért nyilván nem a filmkészítők a felelősek, de hogy nem volt igényük a kérdéseikre komoly, ellentmondásmentes válaszokat keresniük, ez azt mutatja, hogy a kérdéseket sem komoly szándékkal, igaz válaszok igényével tették fel.
ismeretterjesztő”
Az "ismeretterjesztés" címszó alatt bármi eladható azoknak szemében, akik nem az igazságot keresik, hanem az eladhatót! Mint sok bírósági fórumon, nem igazságot szolgáltatnak, hanem jogot. A jogot meg maga az ember formálja, míg az igazság az embert, kivétel nélkül, hogy szegény-e vagy gazdag, vannak-e kapcsolatai vagy nincsenek. Az igazság pártatlan, de a jogot tért nyert személyek és pártok alakítják.
a vallások nyomában járva igyekszik választ kapni a kérdésekre: ki lehet Isten, honnan jöttünk, és miért létezik gonosz?”
Ha egy bizonyos állat nyomát kutatjuk a hóban, akkor az összes fellelhető nyomot szelektálni kell, hogy ráleljünk az általunk keresett állat nyomára. De ha a nyomok begyűjtésével eleget is tettünk az igényünknek, anélkül hogy szelektálnánk a nyomokat, akkor a valóságban félmunkát végeztünk, sőt a nyomhalmazok begyűjtésével csak zűrzavart növeltük, azt sugallva, mindenki mehet azon nyom után, amit maga hasznosnak tart.
Ha a feltett három kérdésre annyiféle válasznak adunk utat, ahányan megszólalnak, akkor a feltett kérdéseink nem komolyak, és a valódi választ mi magunk sem keressük igazán!
a szórakoztatóipar logikája”
Jól mondja, hogy a szórakoztatóipar terméke a film, és annak kellékei mind fel vannak vonultatva.
nem hisz abban az Istenben, aki a saját képére teremtette az embert. Az ő hite szerint mi teremtettük Istent, aki így bennünk van, és ha hisz benne, csak azért van, mert ő maga Isten.”
Ez pontosan elárulja, hogy miért engedi a filmben, hogy mindenki a saját maga által fogott halat árulhassa. Ő egy piacra invitálja a nézőket, ahol nincsen jó és rossz élelmiszer, hanem mindegyik jó, kinek mi ízlik. A válaszok is ugyanazokra a kérdésekre annál komolytalanabbak, minél többféle van propagálva belőlük.
Az ember által teremtett isten az mind hamis, olyan hamis eszme, mint pl. a homoszexualitás létének jogosultsága. Ha mindenki az volna, egy nemzedéken belül kihalna az emberiség!!! Hogy mind saját magunk istenei vagyunk, ez legalább annyira életképtelenné teszi a társadalmat, de nem mert annak gyors kihalását eredményezné, hanem mert erkölcsileg erodálja, apránként zülleszti szét – azzal, hogy mindenki ideálját a saját mércéje szerint engedi megszabni.
Az erkölcsi kresz és az autós kresz felrúgása ugyanazon eredménnyel jár. S mivel a liberális társadalmi erkölcsi ugyanúgy kitermeli a saját áldozatait, annak elfogadtatása hosszú távon a társadalom erkölcsi leépülését eredményezi.
mi történik velünk, amikor meghalunk.”
Itt az érdekességet a filmben a különböző válaszok jelentik, holott az igazi válaszhoz az út azon keresztül vezet, hogy mitől szavahihető az a rendszer, ahonnét a válasz származik. Ezt az oldalt a sorozat nem vizsgálja. Ennélfogva bármelyik válasznak igaza lehet, és ez esetben a kérdést csak azért tettük fel, hogy a korszellem liberalizmusát reklámozzuk, miközben saját és a hozzánk hasonlók bizonytalanságát elmélyítsük.
Ha valaki autójával a sárba süllyedve csak a gázt nyomja, saját magát ássa még mélyebbre. Köveket, deszkákat kell a kerék alá tenni, hogy a kerék megkapaszkodhasson. Egy válaszadó rendszert is kérdések és rá adott válaszok alapos vizsgálatával kell faggatni, hogy az emberi ész kereke megkapaszkodhasson rajtuk, és a tudatlanság gödréből kikerülhessünk. De ha a válaszok hátterét nem vizsgáljuk, és úgy engedünk gázt adni, csak a saját tudatlanságunk mocsarába vájunk utat magunknak.
A nézők érdekes helyekre utazhatnak el Morgan Freemannel: Egyiptomtól Mexikóig, Jeruzsálemtől a Gangeszig.”
Egy utazási iroda szerepét igényesen betölti a filmben végigjárt helyek bemutatása, vagyis a látvánnyal operálnak, mivel korunk eszményképe a látványra teszi a hangsúlyt. A látvány eladható a kor emberének, mert arra van beidomítva. Ha másért nem, már azért érdemes az átlagembernek megnéznie a sorozatot, mert olyan helyeket láthat, amelyet az életben talán soha. S ha már a látvánnyal jól lakatták, másra hiányérzete aligha marad. Kinek jut kedve ezek után még az igazi válaszra is igényt tartani? Pontosan azért is operálnak a látvánnyal, hogy a bóvlival jól lakassanak. /Olyan ez, mint az akciófilmekben, minél több benne az akció, a robbantás, az erőszak, annál kevesebb a tartalmi, minőségi, az élet szépségeit megláttató és megszerettetésre törekvő érték!/
a képekhez nagyon egyszerű, de roppant mélynek tűnő igazságokat mondattak fel a színésszel az alkotók.”
Komoly képet vágni, és roppant mélynek tűnő igazságokat mondani, az érték látszatával bír, de ha ha a kérdésekre adott válaszok nincsenek elvarrva, akkor pontosan az hiányzik, aminek a megtalálására a készítők /látszólag/ vállalkoztak.
a csatorna legtöbb produkciója már jóval inkább szórakoztató műsor, mint ismeretterjesztés. Eszerint kell megítélnünk az istenkeresésüket is.”
[Forrás: https://mno.hu/media/morgan-freeman-istent-keresi-a-natgeo-a-hangsavot-1335989]
Na, itt kimondták a lényeget! A szórakoztatók szórakoztatnak, amihez nem csak a válaszok tartoznak, hanem a feltett kérdések is!
><><><><><><><><
[Egyébként meg ahogy az első epizódban elcsúszott a kép és a hozzá tartozó hangsáv, ez érvényes az egész sorozatra is annyiban, hogy az „Isten nyomában” valójában az „Isten nyomainak” a mások nyomaival való összekeverésében öltött testet. Az Isten nyomához nem hogy közelebb kerültünk volna, hanem inkább távolabb, mivelhogy az „Isten nyoma” az azonosítható Istenhez vezet bennünket, amely minden tekintetben felette áll a népek kitalált bálványisteneinek, amelyeknek a felvonultatásából itt láthattunk egy igen széles körben propagált skálát. Nem beszélve arról, hogy miután a vallási töltésű válaszok poénjait elsütötték, átadják a szót a nagyra becsült tudománynak, amely nyilvánvalóan »kivágja a rezet« és »megválaszolja a tutit«.
Amely pedig lényegében minden örök érvényű érték alól kihúzza a talajt, azt a summát sugallva, hogy végső soron semminek nincsen semmi értelme, mert hogy a vak véletlen bölcsőjében ringott hajdanán az egész világ, s majdan az lesz a temetője is, ahová minden szépségnek, szeretetnek és életörömnek a sóhaja, a vágya és beteljesedése mindörökre lehullik. A tudomány végső soron az univerzum atomsivatagjának sivár temetője felé tereli az emberiséget, s az ilyen felfogású emberek is, mint Morgan Freeman, csak statisztálnak ehhez. /Lásd: Az emberiség jövője - http://univerzum.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1094584]
Aki jogot formál az istentagadásra, 
jogot formál az emberölésre is! Hiszen ha megölte Istent, 
mi tartja vissza, hogy az embert is meg ne ölje.”
Az „Isten valódi nyoma” azonban ezzel teljesen ellentétes irányú, és arra mutat rá, hogy az Élet az Értelem, az Intelligencia és az isteni Szeretet bölcsőjében ringott, és akik szívük tisztasága által képesek ennek a hullámhossznak az adásait venni, azoknak sorsa nem az anyag iszapjába való végleges alámerülés lesz, hanem azon magasságokba való emelkedés osztályrésze, amelyben az igaz Isten garantálja annak a létezésnek a minőségét, amelyben mindazok részét biztosítja, akik megőrzik magukat az Isten képére való teremtettségükben.
Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó volt, mint a kristály, és Isten és a Bárány királyi székéből fakadt. Utcája közepén és a folyó mindkét partján az élet fája volt, amely tizenkétszer terem gyümölcsöt, minden egyes hónapban meghozza a maga gyümölcsét; és a fa levelei a nemzetek gyógyulására szolgálnak... Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.” (Jelenések könyve 22:1-2; Máté 25:21, Káldi Neovulgáta fordítás)


Nincsenek megjegyzések: