motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2016. május 11., szerda

Melyik ajtón ...

Melyik ajtón mész ki?


Hogy melyik ajtón mész ki, nem azon múlik, hogy milyen az az ajtó, hanem hogy hová vezet. És hogy melyiket választod, nem a benned lévő gének döntik el, hanem a te szabad akaratodon múló önkéntes választásod.

Ajtófajták:
a, elvont/művészi
b, díszes/szép/dizájnos
c, híres/népszerű/elterjedt
d, átlagos/semleges
e, közönséges
f, félelmetes

Hová vezet:
a, totális szabadságba
b, korlátozott szabadságba
c, rejtett szabadságba
d, szórakozásba
e, munkába
f, gazdagságba
g, optimális környezetbe
h, megkötözöttségbe
i, idő előtti elmúlásba

Külső hatások:
a, családi nevelés
b, iskolai nevelés
c, politikai nevelés
d, társadalmi nevelés
e, speciális nevelés
f, autodidakta önnevelés

Belső hatások:
a, ösztönösség
b, érzelmi motivációk
c, testi motivációk
d, sajátságos emberi természet

Hogy melyik a legjobb ajtó, azt nem lehet külső bizonyítással rangsorolni, mivel a „kinek mi jó” elv döntőbb, aminek fényében az emberek maguk rangsorolnak. Többféle ajtó keveredhet többféle helyszínre a különféle külső és belső hatások következtében.

Lehet hivatkozni különféle bizonyítékokra, hogy azoknak engedve választ valaki, de maga a bizonyíték meg is erőszakolható, amikor valaki azt szándékosan felülbírálja a saját értékítélete szerint.

Részletes elemzés

Ajtófajták:

a, elvont/művészi – amikor valaki a művészi hajlamainak megfelelő életpályát választ, vagy olyan elméleti kutatásnak szenteli az életét, amely ritka, mint a fehér holló, pl. egy adott halfaj minél alaposabb kutatásába.

b, díszes/szép/dizájnos – amikor valaki tervező/mérnöki pályát választ, abban éli ki magát, hogy szép, szemrevaló, esztétikus dolgokat alkosson.

c, híres/népszerű/elterjedt – amikor valaki színészi[szórakoztatói]/politikai/jogi/orvosi/sport, stb. és ehhez hasonló foglalkozást választ, az erkölcsi és anyagi megbecsülés érdekében.

d, átlagos/semleges – amikor valaki egy hétköznapi foglalkozást választ, amely nincs a társadalmi reflektor közelében, de attól még tisztességes és becsületes elfoglaltság, amely által igyekszik fenntartani az életét és a neki jutó életszínvonalat.

e, közönséges – amikor valaki a káros élvezeteinek hódol, kábítószer/alkohol és ehhez hasonló önpusztító életvitel és szokások gyakorlása.

f, félelmetes – amikor valaki teljesen kiábrándul az életből, vagy végső kétségbeesésében az önkiiktatást választja.

Hová vezet:

a, totális szabadságba – amikor valaki öntörvényűen akar élni, könnyen lehet börtön a vége az ilyen életfelfogásnak, mert az illető maga szabja magának az irányadó mértéket és ez állandó ütközetforráshoz vezet.

b, korlátozott szabadságba – amikor valaki elfogadja ugyan a társadalmi normák adta korlátokat, de semmiféle természetfeletti hatalmat /Istent/ nem fogad el maga fölött. /Pl. ateista/materialista/evolucionista felfogásúak.

c, rejtett szabadságba – amikor valaki látszólag elfogadja egyik vagy másik korlátot maga felett, de rejtetten és szándékosan a saját élvezeteinek hódol.

d, szórakozásba – amikor valaki elfogadja a társadalmi normákat, nem keresi az üközést senkivel, de a saját maga által választott élvezeteknek hódol, leginkább arra koncentrál.

e, munkába – amikor valaki a munkába temetkezik, vagy mert abba menekül, vagy mert annak áldozza magát.

f, gazdagságba – amikor valakit az motivál, hogy az anyagi gazdagságnak és az általa megszerezhető élvezeteknek hódoljon.

g, optimális környezetbe – amikor valaki elfogadja egy felsőbb hatalom által megszabott irányadó mérték szabta utat, amelyet ha mindenki követne, akkor nem létezne társadalmi különbözőség, a kirívó szegénység és gazdagság ellentéte, a tehetősek pazarlása és a kiszolgáltatottak nyomorúsága.
h, megkötözöttségbe – amikor valakit elragadnak azok az önpusztító élvezetek, amelyekből nem tud kitörni. /Pl. a dohányzás is ilyen, mivel a nikotin utáni gyors önkielégítési vágy felülkerekedik az emberben, aminek nem tud ellenállni, később már nem is akar, hanem a saját agyát átállítja az illető, hogy megindokolja magának, hogy az neki személy szerint miért nem káros. Az ilyen személy a saját agyát manipulálja, az pedig egyáltalán nem érdekli, hogy a nemdohányzóknak ezzel milyen kárt okoz, vagy hogy a csikkeldobással hogyan rondítja a környezetét

Aki a saját egészségét nem tiszteli, az az optimális környezetet sem tiszteli, mert van
annyira egoista, hogy a maga egyéni érdekét a közösség fölé helyezze. [A gyors önkielégítési vágy hasonló a tinédzsererek felfokozott szexuális önkielégítési vágyához – vagy némely majmok /pl. bonobo/ napi rutinszerű gyorsszexéhez -, amelyet a legtöbben idővel kinőnek, de a dohányzás szokása képes egy életre berögződni és rabul ejteni az embert.]

i, elmúlásba – amikor valaki a lassú vagy gyors önkiiktatást választja, egy önpusztító életmódot, önkontroll nélküli erős kábítószer élvező, de a dohányzás is ilyen, csupán lassú lefolyású, és van akit nem is iktat ki idő előtt, mivel a szervezete erős felépítésű. De igen sokan a rák különböző formáit növesztik magukban az évek alatt, ami ha elér egy szintet, akkor az illető a kínpadra kerül és kiszenved.

Külső hatások:

a, családi nevelés – amikor az embert /legjobb esetben/ a szülők készítik fel az életre, és adnak világnézeti és egyéb alapot, amelyről a későbbiekben lehet továbbépítkezni, vagy éppen hanyatlani.

b, iskolai nevelés – sok mindenre kapnak a fiatalok az iskolákban kötelező oktatást, amely nem feltétlenül válik az egyén javára teljes mértékben, mivel a felsőbb emberi hatalmak /oktatáspolitika/ a saját látásmódjuk propagandáját is becsempészik az oktatásba, hogy olyan társadalmat neveljenek, amely megfelel az ő elvárásaiknak. Különösen igaz ez a világnézeti nevelésre. Azonkívül rengeteg abszolút felesleges követelményt is megszabnak pl. az érettségi vizsgákhoz, amelynek semmi köze ahhoz, hogy valaki egy adott területen kellő felkészítéssel bírjon.

c, politikai nevelés – ez az egyik legrafináltabb késztetés, amellyel a társadalmat annak választott vezetői bombázzák. A hirdetett elv, hogy a pártok az emberekért vannak, a gyakorlat azonban az, hogy a politikusokat leginkább és elsősorban a saját anyagi javaik gyarapítása érdekli, és a hozzájuk közel állóké, akiket megvesz és érdekkapcsolatok által magához vonz. A politikusok által hozott megszorító intézkedések őket magukat sohasem sújtják, de az átlagembereket mindig és minden hatalom alatt. Ez évezredek óta így megy, csak más név alatt szerepelnek azok, akik a maguk alá gyűrteken élősködnek. Minden párt /az ígéreteivel/ megveszi a saját szimpatizánsait, az ellenzéket, a másként gondolkodókat meg levegőnek nézi, egy kihasználandó szürke embermasszának, és úgy is bánik vele.

[Pl. a magyar nemzetnek a világ tíz leggazdagabb gazdasági országa között lenne a helye. Annyi feltaláló született már ebben az országban, hogy a találmányok értékesítésével ezt minden további nélkül el lehetne érni. A gyártással meg munkát kapnának az emberek. Ehelyett inkább azt is leépítik, elsorvasztják, ami van.

A politikusnak meg nem szívügye a nép sorsának boldogulása, és soha nem is volt, ami a nép helyzetén meg is látszik. A választási kampányukban az a szlogen: „ha a fennálló kormányt le akarjátok váltani, akkor szavazzatok ránk.” Hogy azért szavazzanak rájuk, mert a szegénységet fel akarják számolni és a nép jólétét felszínre hozni, az eszükbe sem jut!]

d, társadalmi nevelés – vannak akik önképző módon oktatóvá nevelik ki magukat, azután hirdetik az eladható tudásukat, amellyel a vevőiket előnyösebb helyzetbe hozzák: pl. jógaoktató, alvástréner, nyelvtanár, meg a hozzájuk hasonlók.

e, speciális nevelés – amikor valaki az átlaggal messze nem egyező nevelést kap, mondjuk vallási téren, és az életpályáját ahhoz igazítja, annak szellemében él.

f, autodidakta önnevelés – amikor valakinek egy szakterület megtetszik, vagy felhívják rá a figyelmét, és saját magát felfejleszti arra a szintre, amely elérhető a számára.

Belső hatások:

a, ösztönösség – amikor valaki megérzi, hogy mihez van adottsága, és abba a területbe fektet be energiát, hogy előrehaladjon.

b, érzelmi motivációk – amikor valakit érzelmi hatások érnek, és abba fekteti be az energiáját, amellett áll ki, hogy azt a tőle telhető módon támogassa. Vagy éppen valamitől tartózkodjon, mert őt taszítja az ott lévő módszerek visszatetsző volta. Pl. egy embert, akit taszít a katolikus egyház erőszakos és anyagi javakat harácsoló történelme, biztos, hogy nem fog katolikus papnak menni. Aki szerint viszont ez a krisztusi mintába belefér, minden további nélkül közéjük megy és hirdeti azoknak egyedüli apostoli eredetét. [Ami természetesen teljesen nonszensz, és az igaz kereszténység kiforgatása.]

c, testi motivációk – amikor valakin a testi késztetések befolyásoló tényezővé válnak, és azoktól motiválva választ hivatást/életpályát/elfoglaltságot/élvezetforrást. Pl. jó a hangja, és énekes szeretne lenni. Vagy jól rajzol, fest, főz, stb... Szinte minden embernek van valamilyen alap adottsága, képessége vagy intelligenciája. S ha ezt felfedezi magában, akkor igyekszik azt kiaknázni.

d, sajátságos emberi természet – Az embernek van egy alapvetően önző, gyarló természete, amely minden cselekedetére rányomja a bélyegét, aki azt nem ismeri fel és tudatosan nem harcol ellene. Az, hogy ez honnan van, az evolúció világnézete szerint ez a fejlődés záloga, az erősebb marad fenn, tehát ez alapjaiban az anyag tulajdonsága, amiből kifejlődött. Azonban ez teljesen ellentmond annak, hogy ez lenne a társadalmi egyensúlynak és fennmaradásnak a záloga, mivel pontosan ez okozza azt, hogy az egyik ember kihasználja a másikat és a társadalmi egyenlőtlenség következtében nagyon sokan szenvednek – annak árán, hogy akiknek ez kedvez, azok szítják ezt, miközben dőzsölnek az anyagi javakban és pazarolnak a végtelenségig.

A Biblia szerint ez a gyarlóság az öröklött bűn miatt van, Ádám és Éva vette rá magát, hogy elvegye az Isten tulajdonát, ami miatt Isten kiűzte őket az Édenkertből, az utódaik pedig ezzel az önző, irigy, kapzsi vággyal a szívükben születtek. Vö. Jakab 4:5 Már az óvodáskorúaknál is meglátszik ez a fajta viselkedés, amikor a gyerek hajlamos másvalakit eltiltani attól a játéktól, ami az övé. Aztán a szüleinek meg toporzékol, ha valamit meg akar szerezni. Az önzetlenség egy tanult életforma, amely nem az emberi ösztönből fakad, hanem az emberi intellektusból, amely felette áll az ösztönnek, és az ember felsőbb származásáról tanúskodik, és nem arról, hogy az állatvilágból fejlődött emberré.

A helység, amiben vagyunk

Mindenkinek a saját élethelyzete az, amiben van, az a helység, ahová bement, ahová bekerült, ahol éppen bent van. Az elfoglaltsága, a kötődése, a passziója, vagy a választott, netán rákényszerült életformája. Amiben jól érzi magát, ha azt tudatosan választotta, vagy éppen hogy csak létezik benne, mert rajta kívül álló okok miatt kényszerült bele. Ugyanakkor az sem biztos, hogy ennyire leegyszerűsíthető a helyzet, mivel számtalan ok és esemény keveredése az, amely valakit egy adott élethelyzetbe belehelyez, vagy abban megtart.

A döntő azonban nem is ez, hanem hogy az illető ebből az élethelyzetből hová akar kilyukadni, ha ki akar egyáltalán. Hogy mit akar elérni, milyen életcélt választ magának, vagy választ-e egyáltalán, vagy engedi magát sodortatni az áramlással. Az igaz, hogy társadalmi kereteink között bizonyos kényszerpályán haladunk, de ami a végső helyzetünket illeti, annak mi vagyunk az eldöntői, bizony hogy mi vagyunk a saját sikerünknek a kovácsai.

Az, hogy hogy kerültünk ide, és hogy milyen cél felé haladunk, azt akkor tudjuk megválaszolni, ha egy magasabb szintről vagyunk képesek nézni a saját helyzetünket, és valamilyen szinten a fentebb felsorolt tényezők hatásmechanizmusával is tisztában vagyunk.

Az ne gondolja senki, hogy majd a tudomány vagy a vallás dönteni fog helyettünk életünk legfontosabb kérdésében, mivelhogy a tudományt is és a vallást is áthatják az emberi tényezők, az emberek /a tulajdonosok/ eszközként használják mindkettőt, hogy a magukét reklámozzák vele.

Vannak viszont olyan támpontok, amik olyanok lehetnek számunkra, mint világítótornyok a hajóknak a sötét éjszakában. Ezek pedig a tárgyilagos tények, amelyek ugyancsak akkor láthatóak, ha valaki magát el tudja vonatkoztatni az egyéni érdekek útvesztőjétől, amelyben él az emberiség, amely keretek közé belehelyezték. Sőt, belecsempészték.

Tudomásul kell venni, hogy a materializmus és a vallás kétféle, egymásnak teljesen ellentmondó sajátosságából fakad.

Az első, hogy az anyagelvű válasz a lét kérdéseire nem abból következik, hogy a vizsgálat tárgya /van-e Isten vagy nincs/ a vizsgálat eredményéből adódik, hanem abból, hogy az anyagelvűség válasza csak az anyagelvűség keretein belül képzelhető el. Ahogy a tehénből mást nem lehet fejni, mint tejet, az anyagelvűség mellett elkötelezett ember sem hajlandó máshová kilyukadni, mint az istentagadásra. Ha törik, ha szakad, az ateizmus már egy előre elkötelezettségi állapotot jelent, az ajtófajták c. variánsához tartozik, amely egy népszerű és elterjedt kategória. Ők eleve ezt az ajtót választották, hogy ezen mennek ki, mert nekik ez nyújtja az intellektuális életminőséget.

Hogy ez hová vezet? Jobb esetben a korlátozott szabadságba, amikor is a társadalmi normákat betartják ugyan, de a felsőbb hatalomtól származó erkölcsi útmutatást elvetik. Rosszabbik esetben a totális /vagy rejtett/ szabadságba, hiszen végső soron aki valamilyen bűnt elkövet az embertársa hátrányára, az a cselekedetével pontosan a megtestesült istentagadást hajtja végre. Mivel ugyanis minden bűnöző istentagadó, de nem minden istentagadó bűnöző. Ugyanez áll természetesen az istenhívők bűneire is, amikor pl. Saul halálra üldözte a keresztényeket, hiába volt zsidó vallású, de a tetteivel istentagadó volt, mert amit csinált, az ellentétes volt Isten akaratával.

Ezért hát az ateizmus legnagyobb hátránya, hogy az optimális környezet g. pontjával teljesen ellentétes helyzetet teremt, mert nem arra törekszik, hogy létrejöjjön a társadalmi egyenlőség, hanem utat nyit olyan szabados életformáknak is, amelyekre az a legjellemzőbb, hogy a saját előnyt akár a más kárán keresztül is biztosítsa. Az ateizmus tehát végső soron elbuktatja a társadalmat, mivel kiszolgáltatja az emberi gyarlóság farkasétvágyának. A liberalizmus tengernyi kéjes örömet hoz be ugyan a társadalomba, de tengernyi szennyet is, amely egyfajta erkölcsi rozsda, amely züllesztő hatással bír. [Pl. egyre jobban terjed a homoszexualitás választott életformája, de ha mindenki ezt választaná, egy nemzedéken belül kihalna az emberiség!]

Ha tehát valaki ezt az ajtót, az ateizmus ajtaját választja, hogy azon át közlekedik, azon jön be és azon megy ki, akkor az biztosan egy rossz ajtó, amit ha valaki választ magának. Lehet hogy neki jó, de a társadalom egészének rossz, mivel az ateista, ha jogot formál az istentagadásra, jogot formál az emberölésre is. Mert ha Istent megölte, mi tartsa vissza attól, hogy az embert is meg ne ölje. Hiszen Hitler, Sztálin meg a hozzájuk hasonló tömeggyilkosok nem-e kőkemény ateisták voltak mind?!

Van egy másik ajtó is /ezzel szemben/ amelyen ki és be lehet járni, ez pedig az optimális környezet g, pontja, amely úgy nem engedi az egyénnek a javát formálni, hogy az a társadalom kárára váljon. Ezt a közösséget egy felsőbb hatalom formálja, Aki a Teremtő, és Aki erkölcsi útmutatással látta el az általa teremtett embert.

Vajon az istenhit neme-egy ugyanolyan előre eldöntött koncepció az Isten mellett, mint az ateizmus az Isten ellen? Ha nincs /tudományos/ bizonyíték Isten létezésére, akkor mégis, miért kellene ezt az ajtót választani, és ezen ki be járni?

Először is le kell szögezni, hogy a tudomány annak alapján ad hitelt az evolúciónak, amit általa bizonyítani tudott, ez pedig konkrétan arra terjed ki, hogy vannak tapasztalható változások az élőlények és a környezet kapcsolatában, valamilyen szinten az élőlények képesek változni, egy adott fajon belül variálódni. /Mint az emberi rasszok az emberi fajon belül. Másként néz ki egy eszkimó, mint egy ausztrál őslakos, de mindketten ugyanahhoz az emberi családhoz tartoznak./

De a tudomány az evolúció alatt nem csak ezt érti, hanem azt is, hogy egyik fajból kialakult a másik, tehát nem csak a variálódást, hanem a teljes átváltozást. Erre viszont nincsen konkrét bizonyítéka, hanem ezt csak úgy vallja, következteti, de úgy adja be a társadalomnak, olyan tudományos hitelességnek kikiáltott erővel, mintha igaz volna. Közben csak a hová vezet ajtajának a és b, pontján akarnak kimenni. Ez a fő indok!!! Bármilyen elmélet elfogadható a dolgok eredetére, csak az istenhit nem. /Ennyit az evolúció korrekt hitelességéről!/

Az istenhitre más úton jutunk el, nem annak alapján, hogy előre elköteleznénk magunkat. Erre az ajtóra következtetés útján jutunk el, hogy van, és hogy jó út.

Tények, amelyek istenhitre vezethetnek minket


Nézzünk magunk körül néhány tárgyilagos tényt, ami elgondolkodtathat bennünket.

Az még a véletlen számlájára könnyen írható, hogy a Nap és Föld távolsága pont alkalmas az életre. Na de ott van pl. a Föld Nap körüli keringésének, a forgástengely ferdeségének és a tengelyferdeség keringés alatti állandóságának (az év során a Föld tengelyferdesége nem változik, mindvégig 23,5 °) legfontosabb következménye az évszakok váltakozása, mivel egy adott szélességi kör mentén az év során változik a napsugarak hajlásszöge.

Az évszakok, az éghajlat és az időjárás összetett rendszert alkotnak, amely fenntartja az életet. Aztán ott van a Hold is, amelynek „hiányában a Föld forgási periódusa ma legfeljebb 8 óra lenne, azaz háromszor gyorsabban forogna, ezért az eltérítő erő is háromszor akkora lenne. Ez egészen eltérő szélrendszereket alakítana ki, mint a valóságban (Comins, 1994). Mindenekelőtt, sokkal erősebb légmozgások lennének. Egy átlagos, szélcsendesnek mondható napon pl. 15-20 m magas hullámok lennének a tengereken. A földfelszín kiemelkedő pontjai is gyorsabb erózión mennének keresztül....

A légmozgások iránya is más, határozottabban nyugatias volna, sokkal ritkábbak lennének az északias vagy délies szelek.

Ez alaposan megnehezítené az állatok kijutását a szárazföldekre, mivel a próbálkozókat könnyen a sziklafalakhoz csaphatnák a hullámok. Ezért csak a védettebb, homokos partú öblökben szállhattak volna partra, ami megint csak a lehetőségek beszűkülését jelenti. De nemcsak a kontinensek benépesülése szenvedne késedelmet, a tengereken vadászó madarak dolgát is alaposan megnehezítené. A tengeri hajózás is más fejlődési utat követett volna: nem valószínű, hogy az emberek fatestű vitorlás hajókkal kísérleteznek ilyen erős szelek mellett. A hajózás igazán csak a kellően biztonságos, vasból épült, motoros vízi járművek feltalálása után kezdődne, ennek összes következményével együtt, de a repülőgépek tervezésekor is számolni kellene az erős szelekkel.

A szárazföldi élőlényekre is komoly hatásuk lenne. Mivel az állandó, viharos erejű légmozgások kicsavarnák a nagyra nőtt fákat, lenne egy bizonyos magassági korlát, ami fölé sem ők, sem más növények nem mennének. A magányosan állóba könnyebben belekaphat, ezért a növények többnyire foltokban, csoportosan nőnének. S valószínűleg nem függőlegesen felfelé, hanem ferdén, rátartással az állandó szélirányra, vagy a földhöz simulva, estenként belekapaszkodva. A gyökereiket is mélyebbre eresztenék, hogy minél jobban megkapaszkodjanak a talajban. Kisebb felületű leveleket növesztenének, mert abba kevésbé kapaszkodhat a szél, valószínűleg a tűleveleket részesítenék előnyben. Ez viszont kis felületével a fotoszintézis teljesítményének szabna korlátot. Az állatok is inkább a földhöz simulnának járás közben. A végtagjaikkal erősebben tudnának a talajba kapaszkodni, a testük "áramvonalasabb" lenne, pl. nem növesztenének nagy füleket. Mivel a fák alacsonyak, nem lennének fánlakó állatok, de talán többen élnének a föld alatt.

A szelek iránya és ereje az egész éghajlati rendszerre kihatással lenne, pl. más irányba és gyorsabban kergetnék a különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegeket, az esőfelhőket, és a tengeri áramlatokat, mint a valóságban.

A Hold nélküli világban a bioszféra a sok korlátozó körülmény következtében jóval kevésbé lenne változatos, mint a valóságban...

Az életnek "rendezett" körülményekre, kiszámíthatóan ismétlődő folyamatokra (pl. időjárásra) van szüksége, olyanokra, amelyekhez nem túl nagy erőfeszítések árán lehet alkalmazkodni, s egy idő után "beállni". A Földön ma stabil éghajlati övek vannak, s mindegyikben a nekik megfelelő, ahhoz már kellően idomult élővilág rendezkedett be. Mindezt a Hold kiegyenlítő árapályereje alakította így.

Ha nem létezne, a fentiek értelmében a Föld forgástengelye viszonylag lassan, de rendszertelenül változna, mégpedig 0 és 85o között, ami lassú, de folyamatos klimatikus átalakulást okozna. Ráadásul, minél jobban megdőlne a forgástengely, annál szélsőségesebbé válnának az éghajlati körülmények is a Földön.

Két kutató, Darren M. Williams és James F. Kasting 1997-ben megjelent tanulmányukban modellezték a földi klímát, azzal az alapfeltevéssel, hogy a forgástengely az Uránuszhoz hasonló helyzetet vesz fel (Sky and Telescope, 1998). Ekkor a mostani egyenlítői vidéket gyakran hó borítaná, míg a sarkoknak nagyon komoly hőingadozást kellene kiállniuk. Nyaranta az északi póluson +50, a délin +80 oC-ig emelkedne a hőmérséklet (a különbséget az eltérő vízmennyiség okozza a két sarkon), míg télen a valóságosnál is hidegebb lenne. A kontinensek belsejében, távol a rengeteg hőt tároló óceánoktól, a hőmérséklet +45 és -25 oC között ingadozna. A jégrétegek leolvadása következtében időnként hatalmas áradások lennének, de a tengermélyi bonyolult áramlási folyamatok is megzavarodnának.

Ráadásul a Földön a nappalok és az éjszakák a sarkok felé haladva hosszabbodnának, ott már fél évig tartanának. A tengely elfordulása miatt az éghajlati övek viszonylag gyorsan vándorolnának. A bioszférára nézve ez komoly megterheléssel járna, s néhány tíz millió évre számítva, a változásoknak tragikus következményei lennének. Ilyen rövid időtartamok alatt nyilván nem lehet alkalmazkodni, ezért az állatok többsége jórészt állandóan vándorolna, mindig a kedvező éghajlatú vidékeket keresve, a növények pedig vagy berendezkednek a szélsőséges körülmények elviselésére, vagy időnként nagy kipusztulási hullám söpörne végig rajtuk.

Valószínű, hogy az élet ilyen mostoha viszonyok mellett nem fejlődhetett volna a mai szintre a Földön. Ezért nagyon fontos a forgástengely viszonylagosan stabil állapota, amelyet a Holdnak köszönhetünk.” /Az árapály hatása – http://www.mek.oszk.hu/00500/00558/html/dip5.htm/

Azután itt van ez a „porszívó hatású” bolygó:

Jupiter, a „kozmikus porszívó”

Az SL9 becsapódása kiemelte a Jupiter szerepét mint a belső naprendszer „kozmikus porszívója”. A tanulmányok szerint a bolygó erős gravitációs hatása oda vezet, hogy sok kis üstökös és aszteroida összeütközik vele. A Jupiter üstökösökkel való ütközéseiről azt tartják, hogy 2–8-szor gyakoribbak, mint a Föld esetében.[13] Ha a Jupiter nem lenne, ezek a kisebb égitestek a belső bolygókkal ütközhetnének össze.
dinoszauruszok a Kréta végén bekövetkezett kihalásáról általánosan azt tartják, hogy a Chicxulub krátert létrehozó becsapódás miatt következett be, és azt bizonyítja, hogy a becsapódások komoly fenyegetést jelentenek a földi életre. A csillagászok szerint a Jupiter takarító munkájának hiányában, mellyel a potenciális becsapódást jelentő égitesteket eltünteti, a földi életformák bekövetkező kihalásai sokkal gyakoribbak lennének.[14]

[13. Collisional probability of periodic comets with the terrestrial planets – an invalid case of analytic formulation Nakamura T., Kurahashi H. (1998), Astronomical Journal, v. 11, p. 848: for Jupiter-interacting comets of greater than 1 km diameter, a Jupiter impact takes place every 500-1000 yr, and an Earth impact every 2-4 Myr.]

[14.  Wetherill, G. W. (1994),Possible consequences of absence of Jupiters in planetary systems, Astrophysics and Space Science, 212. kötet, 23–32. oldal]

Ott vannak a gombák. „A gombáknak igen fontos szerepük van a természet háztartásában. Az elpusztult növények és állatok szerves anyagait, amelyeket a szervetlen ásványi anyagokból a zöld növények készítettek, enzimjeik segítségével egyszerűbb vegyületekké bontják le, és részben visszaalakítják őket szervetlen ásványi anyagokká. A gombák – és a hasonló működésű baktériumok – ezáltal biztosítják az anyag folyamatos és folytonos körforgását. Nélkülük az elhalt növényi és állati maradványok megmaradnának, néhány évtized alatt vastagon borítanák a Föld kérgét, és így megakadna az élet.” (Kalmár_Makara: ehető és mérges gombák, Natura, 1981.,30. o.)

TÖKÉLETES ÚJRAHASZNOSÍTÁS! A technikai fejlettség ellenére az ember
évről évre tonnaszámra termeli az újrahasznosíthatatlan, mérgező hulladékot. A föld viszont, zseniális kémiai folyamatokat felhasználva, tökéletesen újrahasznosítja minden hulladékát. Vajon hogyan jöttek létre a föld újrahasznosító rendszerei? „Nem létezik, hogy ennyire tökéletesen harmonikus környezet alakuljon ki, ha a föld ökoszisztémája tényleg csak véletlenszerűen, magától jött létre” – jelenti ki M. A. Corey vallási és tudományos témákkal foglalkozó író. (God and the New Cosmology—The Anthropic Design Argument, by M. A. Corey, 1993, pp. 144-145.)

BÚZAMAG.Kertész Zoltán, az MTA doktora, a Gabonatermesztési Kutató Kht. búzagenetikai és nemesítési osztályának vezetője terminusok helyett a búzamagról beszélt. Mint mondta, mindig csodálattal töltötte el, és sosem fogja igazán megérteni, hogy ez a csöppnyi mag miként hordoz magában annyi életet? Ha ezt az egyetlen magot elvetjük, sarjad belőle egy búzakalász. A búzakalász több tucatnyi magot terem, és azok a magok mindegyike még egyszer annyit, és így tovább. Mígnem az egész föld benépesül búzával. Mindez egyetlen magból.” (Chikán Ágnes riportkönyve: Levelek a tudás fájáról.)


Gabonaszál kalásszal és vegyigyár. Egy építészt a következő feladattal bízták meg: Építsen egy tornyot, amelynek átmérője 4 méter. Helyezzen el benne felvonókat, lépcsőket, huzalcsatornákat, vízvezetékeket. A falak vastagsága nem haladhatja meg az 50 cm-t, ugyanakkor a torony magassága 1500 méter legyen. Minden irányban legyen elegendő kilengése. A torony tetején pedig egy vegyigyárat kell elhelyezni s mindezt egy év leforgása alatt kell elkészíteni!
Az építész hiába volt elég okos és intelligens, nem volt képes ezt a feladatot végrehajtani. Nem úgy a közönséges gabonaszál kalásszal. „Tornyának” magassága tényleg 400-szor annyi, mint az átmérője. Szalmájának fala csak 0,5 mm, átmérője 4 mm, s magassága 1,5 méter. A csomók között a szárban találjuk a „lépcsőket”, a járatokat, a tápanyagok „felvonóit” és a „vízvezetékeket”. A szalmaszál végén van a kalász, egy komplikált vegyigyár, amelyben az ember számára szükséges kenyérhez termelődik és elraktározódik a liszt.” (Ismeretlen forrás)
Így a kalászok milliárdjai Isten nagyságának és jóságának bizonyságai. Vagy inkább menjünk ki azon a népszerű ajtón, amely a totális szabadságba /istentagadásba/ vezet, és valljuk azt csökönyösen, mindezt a vak véletlen alkotta és hozta össze ilyen egyetemes harmóniába?
Vagy nézzük a DNS-t: 

Svájci kutatók: pontos terv szerint készül az ember
Az élőlények pontos ütemterv szerint jönnek létre - derítették ki svájci kutatók. Az embrió alakja 48 órán belül alakul ki, emeletenként alulról felfelé haladva.

Denis Duboule és Danil Noorermeer, a Lausanne-i Műszaki Főiskola és a Genfi Egyetem kutatói felfedezése szerint az ember mintegy harminc vízszintes szakaszból áll, ami többé-kevésbé megfelel a csigolyák számának. Másfél óránként új emelet készül el az embrión belül. A nyaki, mellkasi, ágyéki csigolyák génjei mind a megfelelő időben lépnek működésbe.

 Minden akkor történik, amikor rendelt ideje van

Amennyiben az ütemtervbe hiba csúszna, bordák nőnének ki például az ágyéki csigolyákból - szemléltette a rendszer precizitását Duboule. Annak érdekében, hogy a szigorú ütemterv betartható legyen, a DNS bizonyos mértékben egy óra szerepét tölti be.  A végtagok és a gerincoszlop kialakulásáért felelős Hox-gének négy csoportban helyezkednek el a DNS-láncon egymás után, meghatározott sorrendben. Az embrió kezdeti stádiumában még DNS-gombolyagba csomagolva pihennek. Amikor azonban elérkezik az idejük, a fonal elkezd legombolyodni.

Először a nyaki csigolyák kialakulásáért felelős gének szabadulnak ki a gombolyagból, és kezdik el munkájukat, majd következik a mellkas, és így tovább, egészen a farokcsigolyákig. 90 percenként új gén válik ki a gombolyagból - írja az ORF tudományos hírportálja. Két nap elteltével a fonal teljesen legombolyodik, az embrió minden emelete elkészül - fejtette ki Duboule. Ez a rendszer az első "mechanikai óra", amit a genetikában felfedeztek, és ez magyarázza a figyelemreméltó pontosságot is. A jelenség számos élőlényre érvényes, az embertől a kék bálnán és a rovarokon át egészen bizonyos férgekig.”
/MTI/

Mit mond ezzel kapcsolatban a Biblia?

Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nekik: Mert ami Istenben láthatatlan, 
tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.” (Római levél 1:20)

Melyik ajtót válasszuk?


Láthattuk, hogy sokféle ajtó van, a színestől a népszerűn át a közönségesig, bármelyik választható. De nyilvánvalóan az egyik út az, amelyiket a Biblia ajánl, hogy kövessük. A Biblia megismerésével egy teljesen új dimenziója nyílik meg az emberi lét értelmének, amelyet Isten örökkévalósága határoz meg és tágít ki a végtelen felé.

Ez az út talán semlegesnek mondható a többihez képest, és nem olyan népszerű, mint amely akármilyen szabadságba /szabadosságba/ vezet, de sokkal inkább egy optimális környezetbe, amely minden benne lévőnek a javára válik.

Ha a családi neveltetésünk által nem jutottunk el ehhez az ajtóhoz, még a saját autodidakta önnevelésünk által eljuthatunk, ha van bennünk ösztönös vágy, hogy az örök életet elnyerjük.

Bár a romlott emberi természetünk eltávolított minket Istentől, és a körülöttünk lévő ateista/evolucionista propaganda, de ha a teremtett világ egyensúlyából, rendjéből és hasznosságából felismerjük a láthatatlan Teremtő gondviselését, és irántunk érzett szeretetét, akkor ezt a részünkről Feléje kinyilvánított szeretettel és engedelmességgel viszonozhatjuk.

Ez azonban attól függ, melyik ajtót választjuk, amin ki és be járunk. Ez attól függ mi lakozik a szívünkben, és milyen életre vágyunk.

Jézus Krisztus mondja:

Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.” (János evangélium 10:8-10)

Az örök élet útja, megismerni Istent és az Ő útját, amely nem más, mint Jézus Krisztus. Vö. János 14:6 Az ő jellemének elsajátítása és kiformálása az életünkben. S bár ez a világ, és benne a világi módra élő emberek egy rettenetes mindennapi gát és visszatartó/visszahúzó erő, de azzal a tudattal élhetünk, hogy ennek van egyedül tartós értelme, és ennek van egyedül olyan megalapozott jövője, mely az örökkévalóságba vezet. Minden más ajtó csak a pillanatnyi jelen röpke örömét vagy bánatát nyújthatja csupán, és oda vezet, amelyet úgy hívunk, hogy kényszerű elmúlás.

Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent,
és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.”
(János evangélium 17:3)



Nincsenek megjegyzések: