motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2015. november 12., csütörtök

Híres írók Istenről - 2. rész

30 Híres író Istenről - Magyar felirat


30 neves író véleménye istenről. Ez a film neves regényírók, nem fikciós írók, drámaírók és költők az istenséggel kapcsolatos kétségeikből készített összeállítás.
A világ legelismertebb írói közül 30 nyilatkozik istenről, a hitéről, illetve annak hiányáról. (a magyar feliratot külön be kell kacsolni a videó alatt levő 'felirat' gombbal) A megszólaló írók sorrendben:
18. Margaret Atwood, Booker Prize-díjas író és költő 
A mítosztok szerkezete tisztán mutatja, hogy mi van azon a "svédasztalon", ami az ember. Mit akarunk, mitől félünk, mit szeretnénk, ha lenne, mit szeretnénk nagyon, ha nem lenne, pokol és mennyország például. Mennyországot akarunk, poklot nagyon nem akarunk. Igaz? Például mindig is nagyon szerettünk volna repülni, a mítoszokban az istenek repülnek, mi pedig nem. Most már mi is repülhetünk, bár nem pont ugyanúgy. De minden, amit teszünk, minden egyes technológiai szerkezet, amit alkotunk, az egy vágyra vagy félelemre adott válasz. És ezek az emberi félelmek és vágyak nem igazán változtak. Visszatükröződnek a mítoszokban, melyek hosszú ideje kísérnek bennünket.
Megjegyzés: Az ember félelmeinek és vágyainak válasza lenne a mítosz, amit alkotott? Ez teljesen igaz, és a tudomány mítosza meg is felel ennek a célnak. Amit pedig ő a vallás mítoszának »gondol«, annak az a része igaz, amit a vallásról »gondol«. De a vallás lényege azon kívül van, amit ő gondol, mivelhogy ő azt nem ismeri.
Bárminek a lényege nem abban van, amit én gondolok róla, különösen ha azon a területen teljesen analfabéta vagyok. A labdarúgó szurkolók kemény magjának anyázása és randalírozása is azt mutatja, hogy nekik fogalmuk sincs a labdarúgás lényegéről. Amit róla gondolnak, annak válasza az a mítosz, hogy a labdarúgás lényege a tajtékzó rombolás, ami számukra a felgyülemlett feszültség levezetése és a tomboló bugrisság kiélése a labdarúgás ürügyén!
Hogy ebből a mítoszból kijózanítsák őket, abban a hatóságnak lenne nagy szerepe, de hogy újra és újra előjön a mítosz, ez mutatja, hogy nem lépnek fel kellő szigorral velük szemben. De amikor majd Isten fellép a káros mítoszgyártók ellenében, nem lesz szükség arra, hogy még egyszer fellépjen. Mert nem csak a káros mítoszok fognak megszűnni, hanem a gyártóik is velük együtt.
Ami pedig a vallás mítoszát illeti, nincs különbség a hamis vallás és a tudomány mítosza között. Mindegyik az önmagában rozzant erkölcsű és vágyaiban deformált lelkületű ember terméke. Mert micsoda az emberi történelem, ha nem ennek a deformált lelki világnak a kiteljesedése?! Állandó háborúskodás, a nemzetek leigázása és gyarmatosítása, a kizsákmányoltakon való élősködés. És a hatalomért és a vele járó koncon való örökös marakodás évezredes prolongálása.
Amilyen pedig a múlt, az annak a jövőnek a gyökere, ami azon fölnevelkedik. És hogy majd valaha jobbat termel ki önmagából az emberiség, az ennek a mítosznak az aranykeretbe foglalt önáltatása.
Ellenben az igaz vallás pontosan azt célozza, hogy az ember gondolkozásának a megváltoztatása által formálja át az egyéniségét, aminek az eredménye lehet majd azt megvalósítani, amiről egyébként még a technikai fejlődésben utazó tudomány nem is álmodik. Ehhez adja meg a segítséget Isten a Bibliában, amikor a Jézus Krisztus jellemének az elsajátítására tanít bennünket.
A Biblia fő kijelentése, hogy Isten az emberi fajnak a Fiát, az Úr Jézus Krisztust adja tökéletes, követendő példaképül, hogy a saját jellemünket formáljuk az ő egyéniségéhez idomítva. Ez pedig nem egy emberre erőltetett Krisztus-sablon akar lenni, hanem egy olyan kívánatos jellem-ideál, amely a szereteten, a másik ember tiszteletén és a teremtett világban található alkotások értékelő megbecsülésén alapszik.
Ha valaki ismer ilyen politikust, államvezetőt, akinek még hatalma is van mindezeket világ viszonylatban érvényre juttatni, akkor ne felejtsen el szólni!
19. Sir Salman Rushdie, Booker Prize-díjas regényíró 
Ez az, amiért a vallások léteznek, hogy választ adjanak erre a 2 alapvető kérdésre: Honnan jöttünk, és ha már itt vagyunk, akkor hogyan kellene élnünk. Nézetem szerint, minden vallásról tudjuk, hogy az első kérdésre adott válaszuk hamis. Nem ez a származásunk története. Ezek lehetnek gyönyörű történetek, a Genezis egy gyönyörű történet, a Hindu teremtésmítosz, ahol Shiva kavarja az univerzumot egy óriási edényben, egy gyönyörű történet, a skandináv teremtéstörténet, a tehénnel a Ginnungagap (óriási mélység) alján, ez is gyönyörű történet. Nincs semmi baj velük mint történetekkel, remek történetek. De nem igazak. Kitalációk. És ami az etikai kérdéseket illeti, őszintén szólva nem akarom, hogy egy pap mondja meg, hogy mit gondoljak. Bárhol és bármikor, ha a vallásnak döntő szava volt az etikai kérdésekben, akkor az inkvizícióhoz, ajatollahokhoz és elnyomáshoz vezetett. Tehát én magam nem a vallásban keresem a választ az élet igazi nagy kérdéseire. Másban keresem a válaszokat, ezért a vallás szükségtelen.
Megjegyzés: Hogy az első kérdésre adott válasz hamis, ez lehet az ő nézete, de tudás nem áll mögötte, mert a származás története nem abból áll, hogy a valami variálódását a saját szemszögéből magyarázza, hanem hogy a valami létrejöttének a történetét bizonyítsa. Erre viszont nem képes!
Az ősrobbanás mítosza tetszetős ugyan, de az ősrobbanásnak, meg a »szétrobbanásnak« a szándékos keverése manipulálási szándékot mutat /minden tapasztalati úton megismert robbanás szétszedi az anyagot, nem pedig a legprecízebb módon összerakja!/, a többi pedig ennek a folytatása...
A teremtésről szóló mítoszokat és a bibliai leírást is egy szinten említeni, ez pont olyan, mint a viccekben azon szórakozni, hogy minden rendőr hülye.
Abban teljesen igaza van, hogy egy pap ne mondja meg, hogy mi a helyes etika, különösen hogy annak a papnak semmi kifogása nincsen az ellen, hogy az elődei kényük-kedvükre tűzbe dobálták az embereket, majd az /Isten részéről engedély nélkül!/ kivégzettek évszázadokon át tartó pokoli kínjait elintézték egy pár száz évvel későbbi színlelt bocsánatkéréssel, mialatt magukat bíborban és bársonyban kényeztették. Holott ők ugyanabba a szellemi áramlatba álltak be, csak a módszereken változtattak, de a lelkületen nem.
És ma sem az isteni jog és felhatalmazás nélkül megégettek oldalán állnak ki, hanem a kínzók és az égetők oldalán. Ez a közösségvállalásnak a lényege, hogy beállnak ugyanabba sorba! És az őket támogató milliók ugyanúgy! /Ne hogy bárki félreértse, a római katolikusok millióiról beszélek!/
Amit az inkvizícióról mond, szóról szóra igaz! A hamis vallás a hamis egyház eszköze, a hamis egyház meg az Ördög eszköze. De Jézus azért jött, hogy az Ördög munkáját lerontsa. (vö. 1János 3:8)
A Bibliában nem csak a Genezis gyönyörű történetéről van szó, hanem Isten bosszújáról is, amelyet a hamis vallásra rázúdít. Az a kifejezés tehát, hogy a vallás szükségtelen, egy a témában járatlan laikus réteg személyes óhaja, amely nem tud különbséget tenni.
A hamis vallás is azt mondja egyesekről, hogy szükségtelenek, mert nem tud különbséget tenni. Az emberi gonoszság és önrendelkezés is azért káros, mert nem tud különbséget tenni. De ettől még nem maga az ember a káros. És az a megnyugtató, hogy ezt az Isten is tudja, mert különbséget tud tenni! Ezért az élet nagy kérdéseire a választ Nála kell keresni. Ő pedig ezeket a válaszokat közölte velünk az Ő könyvében, a Bibliában.
20. Norman MacCaig, elismert skót költő 
Egész életében ateista volt, mi győzte meg erről? A józan ész. A legkevésbé sem tudok a keresztény dogmában hinni. A hit szikrája sincs meg bennem ez iránt. Egyébként sem bízom a hitben. Mivel a hit azt jelenti, hogy olyanban higgyünk, amit nem tudunk bizonyítani. Én egy gyakorlatias skót vagyok, szeretem a bizonyítékot.
Megjegyzés: Hol a bizonyíték az univerzum és az élet spontán keletkezésére? Egy elméleti teória kollektív elfogadása még nem bizonyíték! Meg hogy Darwin galapagoszi pintyeinek variálódása következtében a pintyből olyan madár lett, ami már nem pinty? Ez evolúció lenne, de hogy a pintyeken belül a környezeti hatásokra különböző pintyek jöttek létre, az még nem bizonyíték a fajátalakulásra.
/Ugyanez igaz a majomvariánsokra is, hogy valamikor egy állatból a környezeti hatásokra olyan állat lett, ami már nem volt állat, ez csupán egy tudományosnak beállított fantazmagória. Áltudomány! Minden állat a szaporodását illetően önmagát produkálja, még ha néhány külső vonása meg is változik, de alapjaiban ugyanaz marad. Ha az ember állítólagos őse állat volt, akkor az állat is maradt. Ha pedig Isten az embert embernek teremtette, akkor az ember is marad, még ha sokan állatias vonásokat is mutatnak fel. Az ember csak annyira képes negatív módon megváltozni, hogy a börtön rácsa mögé dugják, de annyira nem, hogy az állatkert rácsai mögé helyezzék el!/
Emberünk a józan észre hivatkozik, aki olyan gyakorlatias, hogy leragad a tudomány mítoszainál. Nyúljon már bele az anyag atomokból felépülő zsákjába, úgy jó mélyen! Nem talál benne semmit?! Nincs is benne semmi? Talán az univerzum fizikai valósága a »semmiből« épül fel? Józanodjon már ki jóember!
Na és meddig tud a tudomány az anyag zsákjába hatolni, milyen szinten tudja az anyag létezését bizonyítani? Az atomnak azok a részecskéi, amikhez a tudomány eszközök híján nem fér hozzá, talán nem is léteznek? Ha léteznek, de nem tudja bizonyítani, akkor a tudomány bizonyítási képessége fogyatékos, amit pedig az anyag láthatatlansága miatti nem létezéséről állít, nevetséges.
Ha a gyakorlatias skót szereti a bizonyítékot, akkor érje tetten a tudományt, amint az az anyag szellemvilágába hatol, és annak valóságát az eszközeivel megragadja, és bemutatja, hogy na ez az, amiről beszélünk, a végső valóság. Ha pedig a tudomány erre nem képes, akkor a skót szokjon le a bizonyítékokról, és ne emlegesse azokat, úgy beállítva a dolgokat, hogy csak azok léteznek, amit a tudomány be tud bizonyítani, hogy léteznek.
Hogy pedig a hit azt jelentené, hogy olyanban higgyünk, amit nem tudunk bizonyítani? Ez a definíció éppenséggel a hiszékenységre vonatkozik, olyasmire, amivel a tömegek a tudományba kapaszkodnak, hogy általa vezessék /félre/ magukat. A két legnagyobb tudományos dogmára ugyanis nincsen semmiféle megdönthetetlen bizonyíték, hanem csak úgy vannak tálalva azok, hogy megfelelnek az általuk megfogalmazott tudományos elmélet kritériumainak. De hogyan lehet bármiféle dogmatikus kijelentést tenni az élet keletkezésének mikéntjéről, mikor azt sem tudják definiálni, hogy egyáltalán az élet az micsoda?!
A bibliai hit lényege a láthatatlan dolgokról való meggyőződés, nem pedig bizonyos ábrándképeknek a valóságkénti elfogadása. Norman MacCaig ha majd odáig eljut, hogy képes felfogni, miféle hitről beszél a Biblia, akkor szakavatottként, hiteles kijelentést tehet. De amíg laikusként nyilatkozik, csak laikus nyilatkozat tellik tőle.
21. Phillip Pullman, brit bestseller író 
Hiba a keresztény hitet, az elkötelezett hívőket támadni, kicsit sem tudjuk megváltoztatni a véleményüket, és tényleg nem is szeretném ezt tenni. Ez egy mítosz.
Megjegyzés: A keresztény hit egy mítosz? Ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor tényleg az lenne. De mivel feltámadt, teljesen más alapja van a létezésnek. Hogy pedig ezt az ateista világ megmosolyogtatónak tartja? A kereszténynek nem feladata, hogy a vigyorgókat megtérítse, hanem hogy az arra méltókat komolyakká, érettekké, felvilágosultakká tegye. És hogy biztos választ fog mindenki kapni az összes felvetődő kérdésére, ezt is csak az igaz kereszténység hirdeti, a tudománynak semmi ilyen ígérete nem lehet, és nincs is amire építkezni lehetne.
Ami pedig a valódi mítoszt illeti, állítólag pl. „a vesék eredete abba az időbe nyúlik vissza, amikor a vízben élő állatok szárazföldi lényekké váltak, és már levegőt lélegeztek be víz helyett. A sós tengervízben élő halak testszöveteik víztartalmát állandó szinten tartották. Ezt a munkát a kopoltyú végezte, ugyanúgy, ahogy az embereknél a tüdő szabályozza a levegő összetételét. Amikor bizonyos ősi halfajoknál kialakult a tüdő, amivel már szárazföldön lehetett élni és lélegezni, valaminek át kellett venni a kopoltyú szerepét a vér-víz egyensúly fenntartásában. Erre a célra fejlődött ki a vese. ... A vese szerkezete lenyűgöző tanulmány; az elvégzendő munkához tökéletesen megtervezett gépezet.” /Dr. Henry Bieler: A vesebetegségek és a magas vérnyomás – kiemelés tőlem/
Kérdés: mialatt a vízben élő állatok szárazföldi lényekké váltak, az azzá válás rendkívül hosszú /állítólag évmilliós/ folyamata alatt, amíg még nem fejlődött ki teljesen sem a tüdő, sem a vese, de már a kopoltyú részben, apránként kezdett átalakulni, addig a félúton lévő félkezdemény /már nem kopoltyú, de még nem tüdő, nem vese/ mire volt jó?
Ha művégtagot írt fel neked az orvos, de még csak félig van kész a végtag, akkor mire mész vele? Nyissál ki egy félig kész konzervnyitóval egy konzervet! Ami nincs kifejlődve teljesen, az nem csak egyszerűbb, de működésképtelen is. Majd leírom egy mondat felét, kihagyok minden 2. betűt a szövegből, így egyszerűbb lesz, de működésképtelen is, mert egy kukkot sem értesz belőle.
Az evolucionisták szerint a végtagok, szervek, testrészek csak úgy maguktól kialakultak, a felfelé fejlődés igénye szerint átalakultak. Ugyanakkor az átalakulás folyamatában szükségszerűen használhatatlan, a fejlődésben kiforratlan, ebből kifolyólag kellően funkcionálni képtelen, megnevezhetetlen anatómiai sajátosságok hogy hogy nem akadályozták annak a valaminek az életben maradását, amely állítólag magasabb szinten folytatta a továbbiakban az életét?
Operáljanak már egy evolucionista biológus szívébe egy félig kifejlesztett műszívet, kössék rá egy félig kifejlesztett művesére, lélegeztessék egy félig kifejlesztett lélegeztetőgéppel vagy egy fél óráig, stb. vajon meddig bírja szuflával az illető? Meddig nem ábrándul ki ebből a fokozatosan kialakuló, átalakuló, tökéletesedő evolucionista teóriából?
Minden olyan szerv, ami tökéletlen, az nem versenyképes. Ami nem versenyképes, annak pusztulnia kell. A verseny képtelenség az nem előnyös az evolúció szempontjából. Ha több millió éven keresztül fejlődik egy szerv, akkor az menet közben mindig a relatív tökéletlenség állapotában van. Tökéletes akkor lesz, amikor kifejlődött? Hogy ért rá több millió éven keresztül az a bizonyos emlős, hogy fokozatosan neki tejmirigye fejlődjön? Hogyan táplálta kicsinyeit? Hogy lehet, hogy tökéletlen, fejletlen, össze nem illő nemi szerv alapján szaporodni volt képes? A millió éveket hogyan voltak képesek áthidalni tökéletlen szervekkel és tökéletlen egyedekkel? Ez általános iskolai szinten is rejtély.” /Prof. Tóth Tibor/
Na és mi oka van a természetnek a felfelé fejlesztési mechanizmus kellős közepén nem abbahagynia a kísérletezgetést, elvégre neki teljesen mindegy, hogy valami létrejön vagy nem, átalakul vagy nem, pusztul-e vagy nem. Hogy pl. a vese „az elvégzendő munkához tökéletesen megtervezett gépezet” lenne, ugyanakkor a természetnek meg nincsen előre tervezési képessége, mégis létrehozta bármiféle cél és tervezés nélkül az elvégzendő munkához szükséges, tökéletes rendszerben az egész szervezethez igazodóan a szükséges szervet, nem beszélve a rendszerhez tartozó, annak működéséhez igazodó mellékvesét is, no ez aztán az igazi mítosz! Tudományos mítosz! És még nekik ál feljebb a keresztény hitet mítosznak nevezni, amely tudatos tervezésről és Tervezőről beszél. Teljesen nonszensz, amit a saját hiszékenységük alapján állítanak!
Az evolúció alatt azt a folyamatot értik, hogy egy már létező élőlény változásával jöttek létre az élőlények. Az evolúció feltételezi, hogy minden egyes ősünk életképes szervvel rendelkezett és elég jól működött a maga környezetében, így lehettek csak utódai. Így az utolsó közös ős óta megszakítás nélküli a leszármazási sor a ma élő jószágokig.
Lefordítva a tudomány nyelvére, ahogy életképtelen szervvel rendelkező élőlények létezését sohasem feltételezték, így azt sem lehet feltételezni, hogy egy műszív, egy művese vagy egy lélegeztetőkészülék valaha is működésképtelen volt, hanem azok rögtön tökéletesen funkcionáltak. A tervezők rögtön tökéletesre és hiba nélküli működésre alkalmassá alkották őket. És ezt pillanatok alatt tették, ahogy nekifogtak, máris kész volt. Mint a természetben is.
Azonban ez nem így történt, hanem évtizedekig tervezték és tökéletesítették ezeket a modern tudomány által kifejlesztett készülékeket, tehát tudatosan vetették be a mérnöki intelligenciát, és addig volt működésképtelen a készülék, amíg el nem jutottak a hiba nélküli működés megvalósulásáig.
Ellenben az evolucionisták azt állítják, hogy a tervezni képtelen természet a legelső szívet, a legelső vesét, a legelső kopoltyút és a legelső tüdőt is rögtön, azonmód tökéletesen működőképesre alkotta, mert csak életképes szerveket és működéseket lehet az evolúcióban elképzelni, működésképtelen szerveket és életfolyamatokat nem.
Csakhogy, ha az intelligens tudósoknak ez nem megy, hogy csak lemásolják azt, amivel az élőlények rendelkeznek, de rögtön és azonmód készre és tökéletes működésre képesen nem tudják megtenni, akkor ezt a tervezni képtelen természeti folyamatok hogyan tudták? Sehogy! De hogy mégis megtették, ez aztán az igazi mítosz, evolucionista mítosz, tudományos köntösbe öltöztetett mítosz, evolucionista fantazmagória, kiszínezett hipotézis. A vak tyúk rögtön megtalálta a hegynyi kukoricahalomban a tarka szemeket és egyet sem tévesztett. Mi ez ha nem mítosz a mítoszon!
Magától kialakult az élet, magától kialakult a sejt, és magától kialakult minden testrész, és magától kialakult minden biológiai funkció, de úgy ám, hogy kialakulás közben azok sosem voltak működésképtelenek, különben használhatatlanok lettek volna, és az élőlények úgy megakadtak volna, mint ahogy megakad az élete egy olyan páciensnek, akinek beültetnek egy félig kész műszívet, művesét, lélegeztető készüléket meg egyebet.
Jelentkezzen az az evolucionista, aki vállalja, hogy nem készre tervezett és alkotott műszívet vagy ilyesmit beleoperáljanak a testébe. Ha vállalja, és túléli a technikailag nem hibátlanul kivitelezett tortúrát, akkor ezáltal azt is hihetővé tudja tenni, hogy ugyanezt a természet is produkálni tudta, mégpedig tervező intelligencia nélkül. Ha meg nem éli túl, akkor az is egy evolucionista mese, hogy „bizonyos ősi halfajoknál kialakult a tüdő, amivel már szárazföldön lehetett élni és lélegezni, valaminek át kellett venni a kopoltyú szerepét a vér-víz egyensúly fenntartásában. Erre a célra fejlődött ki a vese.”
Nem a vese alakult ki, hanem a mese! Más néven a mítosz! Úgy hogy maradjunk annyiban: „Hiba az evolucionista hitet, az elkötelezett evolucionistákat támadni, kicsit sem tudjuk megváltoztatni a véleményüket, és tényleg nem is szeretném ezt tenni. Ez egy mítosz.” Ha pedig A vese szerkezete lenyűgöző tanulmány; az elvégzendő munkához tökéletesen megtervezett gépezet.” - akkor biztosak lehetünk abban, hogy a zseniális Teremtő Isten tervezésével állunk szemben, mint ahogy minden egyes technikai csúcskészüléket is tervezőmérnökök ötölnek ki és hoznak létre.
22. Dr Matt Ridley, díjnyertes tudományos író 
Úgy tekintem, mint amiről van jogom beszélni, mivel jogom van erről beszélni, és ha el akarok mondani egy történetet, akkor nyúlhatok a valláshoz is, mely közös kulturális kincsünk. Mindegyikőnké. Ahhoz, hogy valakinek a sérthetetlen istenét gyalázzam nem kell külön engedélyt kérnem, az enyém is, mindenkié.
Megjegyzés: Miért jut eszébe egyáltalán az Isten gyalázása, ha a józan ész az ő oldalán áll? A józan észből miért fakadna az Isten gyalázásának a gondolata? Inkább fakad az a bugrisságból, mint a józan észből. Ezek szerint a bugrisok vallása lenne az ateizmus? Egyesek tesznek róla, hogy az legyen. Aztán hogy gyalázhatja-e a Jézus Krisztus Istenét – következmények nélkül – nem hinném. Ill. tudom, hogy nem!
23. Harold Pinter, Nobel-díjas író
Azt hiszem, annál több a rejtély, minél többet tudunk a világról. A tudomány találja meg az új rejtélyeket, így működik. Ez egyszerűen ellentmond az utolsó lépésnek. Valami rejtélyes, tehát van isten. Épp ez a rejtély igazolja a létét. Egyszerűen nem látom a logikai kapcsolatot ebben. Azt gondolom, Michio Kakunak van igaza, amikor azt mondja, hogy ezek a rejtélyek azok, amikre nem fogjuk tudni a választ. De az ötlet, hogy a valóságtól elrugaszkodva azt állítsuk, hogy minden, amit megismertünk az életről, a bolygókról, dolgokról, és amelyek mind céltalannak bizonyultak, azt állítsuk, hogy ez mind nem igaz, sőt hirtelen a következő sarkon biztosan egy célt fogunk találni.
Megjegyzés: Miért fakadna Isten a rejtélyesből? Az az istenkép fakad a rejtélyesből, amit a tudomány állandóan cáfolgat, amit a cáfolatai céltáblájának beállít. A rejtélyt beállítja Istennek, azután megcáfolja. És újra előröl kezdi.
A Biblia Istene nem a rejtélyek megfejtése által igazolódik, hanem az Isten ténykedéseinek a módozatai igazolódnak a rejtélyek megfejtése által. Mint amikor egy robbanószerkezet belső felépítéséből következtetnek a tűzszerészek a robbanószerkezet alkotójának a technikájára.
24. Howard Brenton, díjnyertes angol drámaíró 
Ez tökéletesen valószínűtlen. Egyszer váratlanul kórházba kerültem, nem tudtam lélegezni, hihetetlenül nehezemre esett levegőt venni. Különösen megdöbbentő dolog volt, nagyon nehéz volt elfogadni, de éreztem magamban a lelki erőt ami segített. - Emberi lélekről van szó, átvitt értelemben, nem vallásosban, mivel Ön nem vallásos.- Nem, egyáltalán nem vagyok vallásos.- Úgy találta, a lelke erősebb, mint ahogy gondolta? - Valóban, nem tudom, hogy hogyan jutottam túl ezen az időszakon.
Megjegyzés: Az ember számtalan dolgot nem tud, de a nem tudásból nem feltétlenül fakad az Isten létezésének a kérdése. Sokkal inkább, amit tudunk Istenről, az vezet az istenhitre. Egyrészt az alkotásaiból, másrészt a kinyilatkoztatott akaratából.
25. Tariq Ali, díjnyertes író és filmkészítő 
Azt gondolom, hogy a templomokat és a mecseteket ki kell tenni az államból, és az államot a templomokból és a mecsetekből. Az gondolom, hogy az egyházi iskolák végzetes jelenségek, és a múltban is azok voltak. A korai XIX. században nem szerezhetett valaki diplomát, ha nem csatlakozott az anglikán egyházhoz. Ezen már túljutottunk, túl kell jutnunk az egyházi iskolákon is. Járjanak vasárnapi hittanra, esti misére, menjenek olyan szertartásokra, amelyet a hitük vagy eszméik vagy világnézetük alapján szeretnének, de az államot ebbe nem szabad belekeverni és nem várhatjuk az államtól, hogy ebben segítsen, leszámítva, hogy békén hagy.
Megjegyzés: Hogy az egyházi iskolák végzetes jelenségek? Mert köszönő viszonyban sincsenek a Krisztus evangéliumával, ami mindent megmagyaráz! A színtiszta evangélium még soha nem járatta le magát, mint azok az egyházak, akik erre az evangéliumra hivatkoztak.
Hogy az állam és a hit nem keverhető – teljesen jogos – . Az Isten bekalkulálta az állam választott ateizmusát, – ez Jézus idejében is így volt, és Jézus nem lépett fel ellene. Hanem önkéntes Krisztus-követést ajánlott fel, hogy aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.
26. Theodore Dalrymple, angol író és pszichiáter 
Azt gondolom, hogy az egyház egy speciális intézmény és van egy vezetője és a katolikus egyház e vezetőjét pápának hívják, tehát ha ebben az intézményben megsértik a gyerekek jogait, akkor valakinek felelősséget kell vállalnia, és a legkisebb kétség sincs afelõl - Jeffry-nek igaza volt -, hogy a Vatikán igyekszik eltussolni ezt már 2, 3, vagy isten tudja hány évtizede. És Paulnak igaza van, nem csak a katolikus egyház, a hetvenes években a Kincora fiúotthonban, Ulsterben, protestáns papok és protestánsok viselkedtek pontosan ugyanígy, ami nem ad felmentést a katolikusoknak arra, hogy ezt folytassák. Valakinek felelősséget kell vállalni, és az, hogy melyik pápának, vagy melyik bíróság előtt, ez lehet kérdés, de azt gondolom, hogy bizonyos kérdésekre választ kell kapnunk, és a pápának kell megválaszolni őket, mivel ő vezeti ezt az egyházat. És az előző pápákat is felelősségre kellett volna vonni. A másik probléma, és ez egy nagy probléma, a hatalmas képmutatás ebben az ügyben, miközben az egyház azt mondja, hogy a homoszexualitás megengedhetetlen.
Megjegyzés: Jogos amit mond, a felelősségre vonás nem ellenkezik a Krisztus evangéliumának szellemiségével. Az is jogos, hogy az előző pápákat felelősségre kellett volna vonni, elvégre nem csak a keresztény gyülekezet tagjainak okoztak kárt! A képmutatás valóban nagy, de ez a r. k. egyházat kezdetektől fogva jellemzi, és érdemben nem történik semmi, kivéve azt, hogy magukat az egyedül legitim keresztény egyháznak tartják.
27. Roddy Doyle, Booker-díjas regényíró 
Nos, a vallás kétségtelenül halott Angliában, bár van egy kis feléledés a szegénynegyedekben, főként pünkösdi egyházak formájában, ahova betérve azt látjuk, hogy az emberek keresik a választ a rendetlenségre és nyomorúságra, ami körbeveszi őket. Sokan köztük súlyosan sérültnek, vagy betegnek tűnnek. Azt gondolom, hogy a vallásnak nagy szerepe van abban, hogy egyben tartsa a társadalmat, ami egy nehéz kérdés számomra, mivel én nem vagyok vallásos, mindazonáltal azt gondolom, hogy a vallásnak nagy szerepe van abban, hogy összetartsa az embereket, de azért elgondolkodom, főleg ha az amerikai vallást nézem, hogy vajon mit jelent ez az embereknek, mi az, amiben ténylegesen hisznek, és ez hogyan hat rájuk.
Megjegyzés: Hogy a vallás halott, és az emberek a maguk jó tetszése szerint élők lesznek, ezt előre megírta a Biblia, hogy be fog következni. (vö. 2Timótheus 3:1-5) Az igaz vallásnak valóban nagy összetartó ereje van, de ez az erő csak ott érvényesül, ahol engednek neki. Az embernek szabad akarata van, s hogy ezt a vallásnélküliségben igyekszik kiélni, ez egy önként választott felelősség Isten előtt.
28. Redmond O'Hanlon FRSL, brit író és tudós 
Ez lehetetlen, hogyha valaki Írországban él, mint író. Mint polgár szeretek ott élni, a lehangoltság ellenére ami jelenleg ott tapasztalható és növekszik. Az izlandi vulkáni hamu jó hírnek számított, felüdülést jelentett, volt mit hibáztatni, - nevetés - végre nem a gazdaság, a klímaváltozás, hanem csak egy kis zavar, és ateistaként még istent sem hibáztathatom.
Megjegyzés: Ha ateista volna, Istent hibáztatná – bizonyos dolgokért? Az Isten hibáztatása azzal van összefüggésben, amikor valakinek fogalma sincs a világban mi miért történik, és vaktában keres egy bűnbakot, hogy minden rosszért őt hibáztathassa. Tehát az ateista számára csak akkor létezik Isten, ha valamiért hibáztatni lehet – egyébként meg nem létezik a számára.
29. Diana Athill, díjnyertes író és nyelvi szerkesztő 
Mondhatjuk azt bizonyos értelemben, hogy a Biblia az apjának szólt, Darwin: 'A fajok eredete' pedig Önnek?- Igen, azt leszámítva, hogy 'A fajok eredete' csendben dolgozó tudósok generációjának munkáján alapszik, csendben gondokozó emberekére, nem hazugságokra, nem vágy vezérelt gondolkodásra, nem abszurd mítoszteremtésre, nem ősi félelmek nevetséges leplezésére. A Biblia és minden más vallás is, a gyávaságra épül, úgy csinálva, mintha valóság lenne. Szándékos gyávaság. Nem szeretünk arra gondolni, hogy teljesen biztosan meg fogunk halni. Ebből származnak a vallások, a halálfélelem.
Megjegyzés: A kritikája minden alapot nélkülöz. A legjobban azok kritizálják a Bibliát, akik a legtávolabb állnak tőle. Hogy a Biblia vallása a gyávaságra épülne? Még kritikának is csapnivaló, mértéken aluli. A Bibliát csak kóklerek tudják kritizálni, hiszen a kritika minősége a kóklerség minőségével arányos.
Az a vallás, amelyik a halálfélelemből táplálkozik, ember alkotta, primitív vallás. A Biblia vallása nem a halálfélelemre, hanem istenfélelemre épül. S hogy Darwin eszméje tudósok munkájának kiteljesedése lenne, amely hazugság nélküli? Annak van beállítva. Úgy van csinálva, mintha valóság lenne. De nem az. Evolúció /variálódás/ csak alapfajokon belül létezik, fajátalakulás csak ott van, ahol önkényes meghatározását adják a fajnak.
30. Christopher Hitchens, bestseller író és díjnyertes újságíró
Azt hiszem, hogy ateista vagyok, legalábbis agnosztikus. Ettől még nem félek a haláltól, pedig illene félni tőle, de nem félek. Természetesen sohasem féltem elaludni és én így képzelem el, hogy egyszerűen örökre elalszom. Bármik is a tények, amiket egyetlen ember sem tud, miért és hogyan jött létre a világ, mitől működik, mi az élet, senki sem tudja. Pedig így van. Mindig is így volt és így is lesz. Miért nem fogadjuk el?
Megjegyzés: Senki nem tud semmit. Ez az ami megnyugtatja. Hite szerint örökre elalszik. Az ember a saját feje után menve bármiről azt hisz, amit akar, és nincsen jelentősége. Ettől függetlenül a Biblia Istene mindenkit osztályoz és mindenkit mérlegre tesz. Miért kellene ennek az ellenkezőjében hinni? Hiszen az ateizmus nem lát tovább az orránál, és a szubjektív istentagadása a szegénységi bizonyítványa!
ooooooooooo   ++++++++++++++   ooooooooooooo
Ahhoz, hogy keresztények legyünk, el kell hinnünk azt, hogy 98 ezer évig a fajunk szenvedett, meghaltunk, a gyerekek többsége már születéskor, a várható élettartam 25 év körül volt, meghaltak akár egy rossz fog miatt is. Éhínségek, küzdelem, szenvedés, háború, nyomorúság, mindez 98 ezer évig teljesen hiába történt, majd 2 ezer évvel ezelőtt véget vetettek ennek, itt az idő beavatkozni és erre a legjobb mód, hogy ítéljünk emberáldozatra valakit a Közel-Kelet elmaradottabb részén. Nem Kínában, ahol az emberek tudnak olvasni, megvizsgálni a bizonyítékokat és van civilizáció,menjünk a sivatagba egy kicsit kinyilatkoztatni. Ez abszurd, egy gondolkodó ember nem hiheti el. Amiért örülök, hogy ez így van, hogy a tárgyra térjek, az a kereszténység kártékonysága miatt van, mivel azt gondolom, hogy a kereszténység tanításai immorálisak, a fő tanítás a legimmorálisabb, a helyettes áldozat, hogy átruházhatjuk a bűneinket valaki másra lényegében bűnbak képzés, ami valójában az adott területen, a sivatagban folytatott cselekedetre alapszik. Kifizethetem a másik adósságát, ha szeretem, átvállalhatom a börtönbüntetését, ha nagyon szeretem, önként jelentkezhetek. Nem vehetem át mások bűneit. Nem törölhetem el mások felelősségét és nem is szabad ezt ajánlanom, mivel a felelősség mindig az adott emberé kell, hogy legyen, nincs helyettes áldozat. Nagyon valószínű, hogy egyáltalán nincs megváltás. Ez csak egy ábránd, és nem hiszem, hogy az ábrándozás túl jó dolog lenne. Ez még a fő kérdést is képes beszennyezni, amit éppen az előbb említettünk. A szeretetet. Azáltal, hogy kötelezővé teszi a szeretetet, úgy kell szeretnünk a szomszédunkat, mint önmagunkat, ami persze nem lehetséges, ezért mindig tökéletlenek leszünk, mindig bűnösnek érezzük magunkat. Szeretnünk kell valakit, akitől félnünk is kell, egy felsőbbrendű lényt. Egy örökkévaló atya, akitől félnünk kell, de akit szeretnünk is kell. Ha ez nem sikerül, akkor megint hitvány bűnösök vagyunk. Ez mentálisan, morálisan vagy intellektuálisan is egészségtelen. És elértünk a végső problémához ezzel kapcsolatban, ami szerint ez egy totalitárius rendszer. Ha volna egy ilyen isten, aki képes lenne ezekre a dolgokra és ezeket követelné tőlünk, örökké való és változatlan, akkor egy diktatúrában élnénk, amely ellen nincs apelláta, amit soha sem változtathatunk meg, mely rendszer ismeri a gondolatainkat és elítélhet egy gondolatbűnért, és örökkévaló büntetést szabhat ki ránk, olyan cselekedetekre, melyeket csak gondolatban követtünk el. Hogy befejezzem, és bár sorolhatnám még tovább, az a szerencse, hogy a legkevésbé sem kell aggódnunk, hogy ebből az egészből bármi is igaz...
Megjegyzés: Illető teljesen a saját szemszögéből tárgyalja a témát, mely szerint helyettesítő áldozat nem lehetséges, mivel „a helyettes áldozat, hogy átruházhatjuk a bűneinket valaki másra lényegében bűnbak képzés.” Ha ezt nem Isten vezette volna be, akkor valóban bűnbak képzés lenne, de mivel Isten vezette be, ezt megváltásnak hívják. A Teremtőnek van hatalma ezt megtenni, hiszen a saját teremtményeiről van szó, amelyek fölött áll. És hogy szerinte nincsen megváltás, azt mond amit akar és azt hisz amit akar. Az Isten nem kérdezi meg az embert, hogy mi van és mi nincs, mi helyes és mi helytelen. Az Isten van annyira szuverén, hogy mindezeket képes legyen eldönteni. Az erről szóló határozatot pedig kihirdetni az embernek.
Amit a kötelező szeretetről mond, akkor is lehet eszménykép, ha tökéletesen betartani senki nem tudja tökéletlen állapotában. De legalább látjuk, hogy mi felé kell haladnunk, mi az elérendő cél, amit majd idővel el fogunk érni. S ha ennek a tökéletes mértéknek alatta maradunk, ez még nem kell hogy beteges lelkiismeret furdalást okozzon, hiszen Isten kegyelemből megbocsátja az ellene elkövetett vétkeket, a Jézus váltságáldozata alapján. Tehát szó sincs hitvány bűnösségről, a bűnnek olyan nyomasztó érzéséről, amely földbe döngölne minket.
Hogy pedig ez egy totalitárius rendszer volna, amit Isten ránk kényszerít? Pontosan az ellenkezője van eltűrve 6 ezer éve, és nem változik semmi, az emberek mennek a saját fejük után, és a vezetők rákényszerítik az akaratukat a népre, amely csak azért választotta meg őket, hogy legyen ki ellen szavazni a legközelebbi választásokon.
Az, aki ilyen mélységben ellene mond az Istennek, az nem ismeri az Istent, hanem mindezeket a kritikákat a saját feje után menve állapítja meg. És minél jobban megismeri valaki a Biblia Istenét, annál inkább arra a végkövetkeztetésre fog jutni, hogy egyedül Ő méltó az imádatunkra. Hiszen annyi szépet és jót teremtett, amely Róla úgy tanúskodik, hogy Ő egy szerető Isten, nem pedig egy diktátor. S ha van valami a teremtésben, ami keserűségre ad okot, hát azt az ember magának okozta, hogy kikérte magának a jussát, mint a tékozló fiú, hogy mindenét elherdálja. Az atyja pedig szeretettel várta vissza, nos pontosan ilyen a Biblia Istene is, csak sokkal nagyobb mértékben!



2015. november 9., hétfő

Híres írók Istenről - 1. rész

30 Híres író Istenről - Magyar felirat


30 neves író véleménye istenről. Ez a film neves regényírók, nem fikciós írók, drámaírók és költők az istenséggel kapcsolatos kétségeikből készített összeállítás. 
A világ legelismertebb írói közül 30 nyilatkozik istenről, a hitéről, illetve annak hiányáról. (a magyar feliratot külön be kell kacsolni a videó alatt levő 'felirat' gombbal)  A megszólaló írók sorrendben:
1. Sir Arthur C. Clarke, Science Fiction
Meg szeretném kérdezni Arthur C. Clarke-ot, hogy mire gondolt, amikor állítólag azt mondta a pápai nunciusnak, hogy: "Nem hiszek istenben, de rendkívüli módon érdeklődöm iránta". Nos, azt hiszem, hogy még nem hoztam meg a végső döntést, de Stephen (Hawking) és Karl Marx megjegyzései arra emlékeztetnek, amit kétszáz évvel ezelőtt Napóleonnak mondott, ha jól emlékszem Laplace, aki akkor hozta nyilvánosságra az Univerzumról szóló elméletét és Napóleon azt kérdezte, miért nem szerepel benne isten, mire Laplace azt válaszolta, hogy: Uram, nem volt szükségem erre a hipotézisre.
Megjegyzés: Kérdés, hogy a végső döntés meghozása még ezután jön, vagy leragadt annál a hipotézisnél, amire hivatkozott. Mivel jóval több figyelmet szentel ez utóbbi taglalására, könnyen lehet, hogy a végső döntésre való utalás csupán egy vésztartalék, ne adj isten’, bármi megtörténhet. Talán még az is elképzelhető, hogy veszi a fáradtságot, és maga is utánajár annak, mi az igazság ebben a kérdésben.
2. Nadine Gordimer, Nobel-díjas író 
Hogy ezt megértsük, vissza kell mennünk oda, amit korábban mondtam. Bizonyos jellemvonásokkal születünk. Először is óriási megfigyelési képességgel és nagyfokú kíváncsisággal az életre vonatkozóan. Nem csak kész válaszokra vágyunk. Ha jó kislány vagy, akkor a mennyországba jutsz, isten vigyáz rád, és ez biztos, neked csak annyit kell tenni, hogy hallgass a tanárodra, és így tovább.
Megjegyzés: Óriási tévedés azt hinni, hogy a Bibliában adott kész válasz elfogadása automatikusan történik. Mert hogy akkor kezdődik az igazi nagy kihívás, utánajárni annak, mennyiben lehet alátámasztásokat találni a bibliai üzenet hitelességére, azután meg összevetni azzal, amit a tudomány állít. A két képből pedig egy felelősségteljes döntést hozni, melyiket fogadjuk el igaznak, melyikre építjük az életünket. Pontosan a hitetlenség választja a könnyebb utat, amikor a hitet kapásból elutasítja. Már csak a tudományra kell összpontosítania, és ott is toleráns, mivel az Isten létezését alapból elutasítja. Így lesz féloldalas a műveltsége és a hitetlensége érzelmi alapokon rögzített, és így tovább...
3. Professor Isaac Asimov, író és biokémikus 
Ami az érvelést illeti, az nem más, mint egy átviteli mechanizmus. Egy racionális érvrendszer, ami a logika törvényeit követi, és amiben az emberek túlnyomó többsége egyetért. Tehát az érvelésen belül vannak az úgynevezett cáfolhatatlan bizonyítékok, ami azt jelenti, hogy ha találunk ilyen erejű bizonyítékokat, akkor még az olyan emberek, akik eredetileg mást gondoltak, ha megvizsgálják a bizonyítékot, akkor a bizonyíték hatására megváltoztatják a véleményüket. De ha az értelem helyett a hitre próbálunk alapozni, akkor nincs ilyen meggyőző bizonyíték, még ha valakinek volt is egy kinyilatkoztatása, az csak neki volt. Hogyan tudná ezt másoknak tovább adni, milyen módon?
Megjegyzés: Nézete szerint a tudomány értelmet vet be, azért képes a vélemény megváltoztatására, a vallás pedig ugyanezt nem képes produkálni, mert a hitet veti be, ami alapjaiban nélkülözi a bizonyítékot, mivel a hit eleve értelem és bizonyíték nélküli.
Tévedésben van, mivel a vallás /a Biblia/ a hit mellett meggyőző bizonyítékokat tartalmaz /csak annak utána kell járni/, amivel képes a nyitott ember véleményének a megváltoztatására. Hogy vannak, akiket a hitnek ezek a bizonyítékai nem késztetnek a véleményük megváltoztatására, ez nem azért van, mert a hit nélkülözi az értelmet, hanem mert azok, akik magukat a racionális érvrendszer és logika oldalán állóknak tartják, valójában nem ezeknek alapján foglalnak állást, hanem filozófiai eleve elkötelezettségük alapján. Amit mondanak, ugyanis nem igaz.
Először kijelentik, hogy nincs Isten! Utána hivatkoznak arra, hogy a racionális érvrendszer és a logika alapján foglalnak állást. Holott ennek fordítva kellene lennie. Ugyanis a racionális érvrendszer és a logika egyáltalán nem zárja ki az Isten létezését, és hogy a világot nem Ő teremtette. Hanem az alapjaiban istentagadók hivatkoznak arra, hogy ők a racionális érvrendszer alapján vetik el a hitet. Ez csak arra jó, hogy intellektuális színezetet adjanak istentagadásuknak. Azonban egy olyan alapállás, amely eleve az istentagadás mellett foglal állást /bárki bármit mond – Isten nincs, nem lehet és kész!/, nem intellektuális, hanem unintelligens.
– állítom, hogy nincs Isten – szubjektív kijelentés
a racionális érvrendszer kizárja az Istent – őszerinte zárja ki, mások 
szerint pont ez bizonyítja
– a logika kizárja az Istent – az ő logikája zárja ki, ami neki logikus
ami pedig a kinyilatkoztatást illeti, ha Istenre gondol, Ő azt tovább 
tudja adni. 
A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv, és széles körben 
hirdetik az abban lévő kinyilatkoztatást /üzenetet/.
4. Arthur Miller, Pulitzer-díjas drámaíró 
Filozófiai értelemben, ha használhatom ezt a kifejezést, nekem nyilvánvalónak tűnik, ahogy az ember kivetítette magát a mennybe, ahol mindenható lehet, nem úgy mint itt, erkölcsös és tisztességes, és bosszúálló, mindaz ami nem lehet a Földön.
Megjegyzés: Tíz másik embernek tíz másféle dolog tűnik nyilvánvalónak, mindenkinek a saját ízlésvilága szerint.
5. Wole Soyinka, Nobelí-díjas író 
Én nem vagyok vallásos, de tisztelem és értékelem az emberiség spirituális dimenzióját, ami a vallás létrehozásáért felelős. De mivel oly sok vallás van a világban, de csak egy emberiség fiziológiai értelemben és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint egyaránt az egyetlen emberiségnek és az alapvető emberi jogoknak elsőbbséget kell élvezniük a vallások ellentmondó igényeivel szemben. Ez az én személyes hitvallásom.
Megjegyzés: Az emberiség spirituális dimenzióját tisztelni szép dolog, de az egyedül igaz Isten egyedül igaz vallása nem ebből fakad, hanem isteni kinyilatkoztatásból. A vallási zűrzavar eleve rossz dolog és megosztja a társadalmat, de ennek emberi erővel nem lehet véget vetni, erre csak Isten képes, és meg is fogja tenni!
6. Gore Vidal, díjnyertes író és politikai aktivista 
Manapság nagy a vita, mindenki részt vesz benne, az ateisták, kreacionisták. Ez az új vita. - Ó, a kreacionisták. Szeretem a Nagy Teremtőt az égben, bárcsak valaki meginterjúvolná a TV-ben és egyenesen megkérdezné tőle, hogy büszke-e a művére, Teremtő úr? Elállna a szava, és csak mondogatná, mea culpa, mea culpa, mit tettem ezekkel a szerencsétlen lényekkel!
Megjegyzés: Amit ma látunk /a világban lévő nyomorúságos állapotok/, az emberi faj saját magának köszönheti, Hogy Istennek elállna a szava? Dilettáns emberi véleménye ez annak, akinek az ez irányú ismerete szinte a nullával egyenlő. Az Isten adott a népének /anno a Bibliában jó törvényeket/ és minden földi embernek élő lelkiismeretet, ami belülről súgja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Hogy az emberi gonoszság ennek ellenére mit művelt a történelem folyamán, erről nem Isten tehet, tehát az Istennek nincs miért mea culpáznia. De annál több ennek a politikai aktivistának, akinek a bólogató hallgatósága legalább annyira deformált gondolkodású, mint az író maga!
7. Douglas Adams, bestseller sci-fi író 
Mindig azt kérdezzük, hogy miért, mert keressük a szándékot magunk körül, mivel mi mindig szándékosan tesszük a dolgokat. Azért főzünk tojást, hogy megegyük. Ha nézünk egy sziklát vagy egy követ, akkor arra gondolunk, hogy mi lehet a szándéka, pedig nincs is célja, szándéka. Tehát azon agyalunk, hogy mi lehetett annak a személynek a szándéka, aki teremtette ezt a világot. Azt gondoljuk, hogy ez a világ megfelel nekem, a barlang, az erdő, a patak, a mamutok, biztos nekem alkotta a teremtő. Nem is juthatunk más következtetésre. Ez olyan, mintha egy pocsolya felébredne az egyik reggel, tudom, hogy ez nem történhet meg, de hadd mondjam ezt, elvégre sci-fi író vagyok.- - nevetés - Egy pocsolya felébred reggel és azt gondolja, milyen érdekes világban találtam magamat, amibe kiválóan beleillek, valójában annyira pontosan illek bele, hogy hézagmentesen illeszkedem hozzá. - nevetés - Nyilvánvalóan számomra alkották.
Megjegyzés: Azon agyalnak, mi lehetett a Teremtő szándéka. Nem agyalni kell rajta a saját kútfőből merítve, hanem tanulmányozni és megérteni kell a Bibliát, abban benne vannak a válaszok. De az nem kell nekik, hanem ostoba válaszok kellenek, amin derülni tud a közönség!
8. Professor Germaine Greer, író és feminista 
Természetesen, mint a legtöbb katolikus én sem hiszek istenben - most biztosan sokan keresztet vetnek -,sok katolikushoz hasonlóan hitehagyott vagyok, mert nem találom istent, egy olyan elképzelést, amely kielégítő számomra. Az az ötlet, hogy a judeokeresztény tradíció alternatívája vagy a semmi vagy az iszlám. Ez nonszensz! Ez abszurd! Ez azt jelentené, hogy nincs filozófia kereszténység nélkül, nincsenek morális értékek kereszténység nélkül. Hogy nincs olyan dolog, amit mostanában - szerintem helytelenül - humanizmusnak hívunk. Azt gondolom, hogy a legfontosabb társadalmi eredményeink, a jogegyenlőség és társadalmi igazságosság terén elért eredmények a szekuláris, világi embereknek köszönhetőek. Nem azért küzdöttek értük, mert keresztény értékek, hanem mert önmagukban értékek. A dolgokat szerintem nem az teszi jóvá, hogy istennek tetszőek, hanem azért jók, mert jók. Mert a többség számára pozitív eredménnyel járnak. Ez vezérelte a legtöbb reformot a civilizációnk történetében és teszi ma is. Teljes valótlanság szerintem az az állítás, hogy az emberek, akik csalódtak a kereszténységben, ebben az országban, azok az iszlám felé fordulnak. Ez hazugság. Racionalisták lettek. Nyugodjanak bele.
Megjegyzés: Van filozófia kereszténység nélkül, olyan, amely sehová nem lyukad ki, ha az élet értelmét nézzük. Van morális érték, de ami abban jó és hasznos, az az Isten által teremtett emberi lelkiismeretből jön elő. Társadalmi eredmények: jogegyenlőség, társadalmi igazságosság? Félrebeszél! Ha ezek volnának, nem volna szükség szakszervezetekre, amelyek állandó harcot vívnak a jogegyenlőségért, meg a t. igazságosságért. Ha egyáltalán ki merik nyitni a szájukat. Ebben a világban annak van joga, akinek elég pénze van ahhoz, hogy a jogot megvegye magának, akinek meg nincs, az kénytelen lenyelni a jogtalanságot. Ez a szekuláris világ vívmánya, amit elért, a többi üres filozófia.
Hogy az a jó, ami a többségnek jó? Akkor nemsokára az univerzális homoszexualitás lesz az általános életforma, az általános iskolákban meg az azonos neműek egymásra gerjedésének gátlásait fogják tárgyalni, hogy azt hogyan és miként lehetne egyre szélesebb körben feloldani.
9. Iain Banks, bestseller író 
- Jó, néhányan bűnösök vagyunk, egyébként ateista vagyok. Bűnösek vagyunk, hogy azt hisszük, hogy a vallás valahogyan visszavonulva, megszégyenülve bujdosik az árnyékban, sajnálkozik, hogy az egész ostobaság volt, sajnáljuk, felejtsék el, amit mondtunk, de ez nincs így. Bosszú szomjasan térnek vissza. Ezek az emberek, főleg az USA-ban egyszerűen holdkórosak, és ez az egész elfordulás a racionalitástól és a józan észtől, maga a hit is egy racionális alap nélküli vélekedés. Azt hiszem, hogy ha hátat fordítunk a józan észnek, akkor annak fordítunk hátat, ami emberré tesz minket. Az agyunk, a józan ész és a racionalitás tesz azzá, amik vagyunk.
Megjegyzés: Hogy a hit egy racionális alap nélküli vélekedés? Az univerzum a maga bonyolultságával, összetettségével nem egy racionális alap arra, hogy indokolt legyen mögötte egy tudatos intelligenciát feltételezni?! Ha éppenséggel káosz volna az univerzumban és mindenhol azt látnánk magunk körül, akkor nyilván a hit egy racionális alap nélküli vélekedés volna. De nem így áll a helyzet!
Hogy az agy, a józan ész és a racionalitás teszi azzá az embert, ami? Miért, micsoda az ember? A leggonoszabb élőlény a földön! Az állat csak azért öl, hogy az éhségét csillapítsa. De az ember bármiért képes ölni, mert a másik ember élete semmi a szemében. Ez az igazi racionalitás. Ahol az emberiség történelme egy hosszú véres csík, nem ildomos józan észről beszélni!
Ami pedig az agyat illeti, az ész nem azt diktálná, hogy az ember törekedjen a békességre, és hogy harmóniában éljen a környezetével? Nyilván! Csakhogy a gonosz szív felette áll a józan észnek, és hogy ez miért van így, arra a hit /a bibliai kinyilatkoztatás/ adja meg a korrekt választ, nem pedig az erkölcsi tisztánlátást nélkülöző, az ateista világban kellő alap nélküli felmagasztalt racionalitás.
10. José Saramago, Nobel-díjas író 
"Isten azt parancsolja Ábrahámnak, hogy ölje meg a fiát, Izsákot, hogy ezzel bizonyítsa a hitét". Ez önmagában is elég lenne ahhoz, hogy kitörölje a fejünkből ezt az 'isten' ötletet. Saramago nem haragudott meg istenre. Hogy is tehette volna? Életének 86 éve alatt az isten nem volt számára semmi több, mint emberi kitaláció. Isten nem létezik. Meggyőződésem, hogy nem létezik. Nem számoltathat el valaki vagy valami, ami nem létezik! Ebben az a zavaró, hogy az ember alkotta az istent, majd a teremtménye rabszolgája lett!
Megjegyzés: Hogy Ábrahám története miatt Istent törölni kellene az emberi fejekből? Ez az ő magánvéleménye és nem egy etalon, egy mindenki számára érvényes mérce. Ábrahámnak NEM KELLETT feláldoznia a fiát, Isten kérése egy hitpróba volt a számára, amin Ábrahám nem bukott el. /Ellenben ez ez író ennek a hitpróbának már az elméleti szintű olvasatán is elbukott, mint ahogy mindenki elbukik rajta, aki ugyanerre a véleményre lyukad ki./
Hogy Isten nem létezik, ezért nem számoltathat el? Erről hogyan győződött meg, kíváncsi lennék, mert hogy nem írja! Csak azért, mert valaki új házba költözik, még nem garancia arra, hogy nem fog rádőlni a ház. Ha az erről való meggyőződése nem utánajáráson, hanem szubjektív vélekedésen alapszik, nincsen valóságértéke.
És hogy az ember alkotott isteneket? Ezt a Biblia is írja, és azt is, hogy az ember annak rabszolgája lett! De ezek hamis, kitalált istenek, semmi közük a Teremtőhöz, Ábrahám, Izsák, Jákob Istenéhez, Aki a Bibliában kinyilatkoztatta magát.
11. Sir Terry Pratchett, New York Times bestseller regényíró 
Körbenézek manapság a világban és egyre nehezebb az emberekben hinni, nemhogy istenekben! Igen, humanistának nevezem magamat, részben azért, mert azt gondolom, hogy ha rejtőzik valamilyen intelligencia az univerzum mögött, akkor az annyival van túl a megérthetőségen, hogy úgy tehetünk, mintha nem is lenne. Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem törődik vele, milyen ételt eszünk pénteken. Tökéletesen biztos vagyok abban, hogy nem létezik, de nyitottan állok hozzá, mivel olvastam tudományos ismeretterjesztést, New Scientist-et, mindenfélét, és a kvantumelmélet annyira bizarr, hogy akár Gábriel arkangyal is felbukkanhat bármikor.
Megjegyzés: Humanistaként számára az univerzum mögötti intelligencia túl van a megérthetőségen? Egy humanistától nem is lehet mást várni, mivel egy humanista legfőbb ismérve nem az, hogy utána járt volna az isten létezése kérdésének. Az Isten létezése meg nem lóg senki barackfáján, hogy csak úgy le lehetne szakítani.
Egyébként meg tökéletesen biztos abban, hogy nem létezik Az, Aminek a létezéséhez nyitottan áll hozzá! Ez olyan, mint azt mondani leendő menyasszonyunknak: „tökéletesen biztos vagyok benne, sohasem fogsz megcsalni, de fel vagyok rá készülve.” S mit mond rá a menyasszony: „Drágám, nincs okod kételkedni hűségemben, ezt az előző három megcsalt férjem is tanúsíthatja.”
Ami pedig a kvantumelméletet illeti, annak alapján tökéletesen biztos lehet abban, hogy Akinek a nem létezéséről meg van győződve, Annak a létezése az anyag természete alapján nem zárható ki!
S hogy Isten nem törődik azzal, hogy mit eszünk pénteken? Próbáljon meg olyat enni, amelyet nem Isten teremtett, ha az Univerzum és a benne megtalálható bonyolult rendszerek és élőlények nem a személytelen anyag, a véletlen, és a spontán környezeti hatások termékei. Akkor ezt is Istennek köszönheti, hogy mit eszik pl. pénteken. /De ez a hét többi napjára is érvényes. Mert lehet, hogy a francia salátát nem Isten teremtette, de ami van a francia salátában, azt igen./
12. Ken Follett, New York Times bestseller író 
Én egy földhözragadt író vagyok, igen gyakorlatias és nem vagyok túl spirituális személyiség sem. Sok barátom beszél az inspirációról, a múzsáról és írás közben azt érzik, valami spirituálissal lépnek kapcsolatba, de én pont az ellenkezőjét képviselem. Én mindent megtervezek. Szeretem reggel tudni, hogy milyen jelenetet fogok írni és mi fog történni a jelenetben. Tehát az írás folyamata egyszerűen a megvalósítás folyamata, az előre eltervezett történet életre keltése.
Megjegyzés: Az előre eltervezett történet még nem zárja ki, hogy a tudós bizonyos intuíció alapján hasznos felfedezésre tegyen szert, vagy némely zeneszerző klasszikusnak számító zenedarabot írjon. Hogy egyes emberek nem spirituális személyiségek, az még a spiritualitást magát nem zárja ki.
13. Ian McEwan, Man Booker díjas regényíró 
Ha van egy szent szövegünk, ami elmondja, hogy hogyan keletkezett a világ és hogy mi a kapcsolat e között az égi istenség és köztünk, akkor kioltja a kíváncsiságunkat, az ezeknek a rejtélyeknek a megfejtésére irányuló késztetést. Csak azt mondod: ez titok, nem ismerhetjük isten gondolatait, mert isten útjai kifürkészhetetlenek. Pont a csoda forrását tömi be. És ezért van szükségünk az ateizmusra, ami egy nagyszerűbb és elevenebb módon kapcsol össze a világgal, érzékelve a világ csodáit, azokat a csodákat, melyek céljai lehetnek a kíváncsiságunknak, melyeket megfejthetünk, melyeket élvezettel, lépésről lépésre, mások munkájára alapozva tárhatunk fel. Ez egy újabb példa arra, hogy milyen furcsa, összetett és nagyszerű a világ. A világ e nagyszerű, csodálatos aspektusa nem található meg az iszlámban vagy a kereszténységben vagy bármely nagy világvallásban. Úgy érzem, mintha mentálisan hátrakötnénk a kezünket, kalitkába zárva a szabad, kíváncsi szellemünket.
Megjegyzés: Az hogy tudjuk, egy várost az emberek alkották, attól még nem kell embertagadóknak lennünk, hogy a város szépségeit felfedezzük. Az ateizmusra sincs szükség ahhoz, hogy a teremtett világ megismerése kíváncsiságunk célja legyen. A világ csodáinak feltárása és kikutatása ahhoz hasonló, mint az egyiptomi hieroglifák megfejtésének, vagy a piramisok felderítésének izgalma, attól hogy van alkotójuk, a felfedezés öröme ugyanúgy fennáll.
Viszont a megismerés aspektusai az ateizmusban abszolút korlátozottak, hiszen a végső felismeréstől tudatosan és szánt szándékkal elzárkóznak, amikor megtagadják egy adott objektum rendeltetésének eredetét, létezésének céltudatosságát. Hiszen annak tagadása, hogy bármilyen dolog létrejöttének célja van, alapvető fogyatékossággal bír. A létezés céljának tagadása egyben a létezés értékét is leminősíti. Pl. ha a gombák létezését céltalannak vesszük, akkor annak értéke nem ér fel azzal, hogy „a gombáknak fontos szerepük van a természeti egyensúly fenntartásában.
Az elpusztult növények és állatok szerves anyagait, amelyeket a szervetlen ásványi anyagokból a zöld növények készítettek, enzimjeik segítségével egyszerűbb vegyületekké bontják le, és részben visszaalakítják őket szervetlen ásványi anyagokká. A gombák – és a hozzá hasonló működésű baktériumok – ezáltal biztosítják az anyag folyamatos és folytonos körforgását. Nélkülök az elhalt növényi és állati maradványok megmaradnának, néhány évtized alatt vastagon borítanák a Föld kérgét, és így megakadna az élet.” /Kálmán – Makara: Ehető és mérges gombák. Natura, 1981. 30. old./
Ebből kifolyólag teljesen nonszensz kíváncsiságunk céljaként a világ csodáinak feltárását, megfejtését megjelölni, ha egyébként annak értékét leminősítjük azzal, hogy létrejöttét céltalannak minősítjük. Egy céltalanul létrejött dolog megismerését célként megjelölni olyan, mint órákig kutatni egy teljesen zagyva szöveg értelmét. Egy idő után rájövünk, hogy teljesen értelmetlen időpocsékolás az egész.
Ha tehát azt állítjuk, hogy van értelme a világ csodái kikutatásának, akkor a világ csodái létezésének is értelmet kell hogy adjunk. A megismerés célja csakis a létezés céljából foganhat, különben teljesen feleslegesen vetjük be az értelmet az értelmetlenség érdekében. /Lásd "A megismerés céltudatossága" itt./
Az Isten útjai pedig csak annyiban kifürkészhetetlenek, amennyiben azokat elrejti előlünk. De pontosan az Isten jellemének megnyilvánulásai és a nem elrejtett csodák jelentenek állandó késztetést számunkra, hogy azokat megismerjük, és a megismerés örömével újra és újra megajándékozzuk magunkat. 
Hogy a világ felfedezésének örömétől bárkit is eltiltaná a Biblia, az Újszövetség? Aki ilyet állít, nem ismeri az Isten kinyilatkoztatását! A „hajtsd uralmad alá a földet” -féle isteni felhívás pontosan azt szorgalmazza, az ember a felfedezőkészségét vesse latba, hogy mindazt megismerje, amivel Isten őt a teremtett világ szépségeinek keretében megajándékozta.
14. Andrew Motion, koszorús költő (1999-2009) 
Egy templomba járó, anglikán családban nevelkedtem, anglikán iskolába jártam, amely érdekes módon felkeltette az érdeklődésem a vallás iránt. Az ott töltött idő alatt tanulmányoztam a katolicizmust, ami a következő logikus lépesnek tűnt. Azóta a hitem felváltva nőtt és csökkent, és jelenleg inkább csökken, minthogy növekedne.
Megjegyzés: A katolicizmusban évszázadokon át /!/ Isten nevében égő tűzbe dobálták az embereket, mindazonáltal neki a katolicizmus egy követendő logikus lépésnek tűnt. A logikus az lenne, ha nem vonzódna, hanem elhatárolná magát ettől az erőszakszervezettől, amely Isten nevében ölt és Krisztus szeretet-törvényének a megtiprásában jeleskedett. Ilyen lelki attitűddel bárkinek logikus lépésnek tűnhet a hitleri gestapo, vagy a mostani iszlám állam, ahol ugyanúgy megtalálható a lelki és fizikai terror, az emberek elevenen elégetése.
Az ilyen vallásokban az emberek hite nem Istenben növekszik, nem is növekedhet, mivel Isten szelleme nem támogatja az ilyen emberi kegyetlenkedéseknek helyt adó, a jogtalan vérontásokat legalizáló egyházakat. A katolicizmusban az emberek hite nem a szeretet Istenében növekszik, hanem abban a hamis tudatban, hogy az egyháznak jogos volt a másként gondolkodók elleni brutalitás fellépés kinyilvánítása. Milliók pontosan azért maradnak meg a katolicizmusban, mert egyetértenek az egyházuk múltbeli ténykedéseivel, és lelkileg azonosulnak azokkal, akik az erőszakot eszközként használták fel hamis céljaik eléréséhez. Ha nem így volna, akkor már régen lelkileg fellázadtak volna ez ellen, és kiléptek volna az egyházból.
A valódi istenhit a szeretetre épül és a felebarát tiszteletére, nem pedig a másként gondolkodó eretneknek kinevezettek szétzúzására. A keresztény gyülekezet Isten adta joga maximum a gyülekezetből való kiközösítésig terjedhet, a logikus lépés tehát az ilyen gyülekezet felkutatása és támogatása. Hogy az embereknek ez nem szempont, ez abból is látszik, hogy a saját értékítéletük szerint keresik azt a közösséget, ahol jól érzik magukat, és az isteni szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyják. Nem az tűnik logikus lépésnek, amit az Isten mond az Ő Igéjében, hanem ami az ember egyéni értékítélete szerint neki tetszik.
15. Professor Martin Amis, díjnyertes regényíró 
Ha elvetjük a józan észt, akkor egy kis időre minden lehetségessé válik. Egy másik dimenzióban, univerzumban találjuk magunkat. A tudomány elleni lázadás azért történt, mivel a tudomány olyan ijesztővé vált, amikor a múlt századfordulón Freud és Einstein azt állították, hogy az univerzum érthetetlen. Freud azt mondta, hogy az emberi lélek érthetetlen. És jött a józan ész elleni lázadás. De ha a józan ész ellen lázadunk, akkor az erkölcsi törvények ellen is lázadunk, melyek szintén a józan észre alapulnak. És akkor semmi sem tiltott. Nagyon nagy erővel a halál kultuszának ad lendületet, a szökési sebességig, azután vége. Kilőjük az űrbe, majd hamar a Tálibok jelmondata jön: dobjuk a józan észt a kutyák elé.
Megjegyzés: Az erkölcsi törvények a józan észre alapulnak? Alaptörvény, hogy pl. a politika az erkölcs fogalmával nem tud mit kezdeni! Ennek alapján a józan észt is sutba dobhatja, mert a világot nem a józan ész, hanem a politikai, hatalmi és profitérdekek irányítják. Amit a tálibok a kutyák elé dobnak, azt a hatalmon lévők olyan hiányos keretek közt gyakorolják, aminek a fogalmával nem tudnak mit kezdeni.
16. Michel Houellebecq, Goncourt-díjas francia regényíró 
Egy szekuláris alapon nyugvó országban, amilyen ez is, ott jogunk van sértegetni a vallást, és emiatt boldogan jelentem meg a bíróságon istenkáromlásért, de eszem ágában sem volt azt mondani: sajnálom.
Megjegyzés: Ha a szekuláris alapon nyugvó országban joga van az embernek sértegetni a vallást, és az istenkáromlás vádjával megjelenni a bíróság előtt boldogságot jelent, akkor bármi mást is joga van sértegetni az embernek, és bárki káromlásának a vádjával is megjelenni a bíróság előtt boldogságot jelenthet. Ha pedig a sértegetést és a káromlást egyesek megengedik maguknak, akkor mi tartja vissza némelyeket attól, hogy kezet is emeljenek azokra, akiket szívesen sértegetnek és káromolnak? Talán a szekuláris erkölcs?
A Krisztusban való hit és annak gyakorlati kivitelezése éppenséggel visszatartó erő, de ott nincsen meg a sértegetésnek és a káromlásnak az öröme. Mivel a szekularizált társadalom megadja ezt az örömet, a tömeg inkább ezt választja.
17. Philip Roth, Man Booker-díjas regényíró 
Nem, nem vagyok vallásos. - Nem érzi, hogy van odafönt egy isten? - Attól tartok, hogy nem, nincsen. - Ha azt mondja a világnak, hogy nem hisz istenben, akkor az emberek azt fogják mondani, hogy: - Ó, Istenem, milyen szörnyű ilyet mondani! - Ha majd az egész világ nem hisz istenben, akkor ez egy nagyszerű hely lesz.
Megjegyzés: Ha az egész világ nem hisz Istenben, ez egy nagyszerű hely lesz? Nézze meg pl. /Karl Urban főszereplésével/ a „Dredd bíró” című filmet, és akkor talán kijózanodik. De lehet, hogy a „lassító” mellett dönt, mint ahogy már most is az mellett döntött – szellemi értelemben. Az a nagyszerű hely inkább a bűnözés melegágya lesz, és ha ezt tekinti annak, az egyben azt is megindokolja, hogy miért választotta az ateizmust ideális életközegnek.
A 2. rész következik