Kenneth E. Hagin csodagyógyítása

kép: wikimédia

„Isten igéjében gyógyító erő van, nemcsak a test számára, hanem a lélek számára is.... A betegség az ördög eszköze az emberrel szemben. Isten akarata, hogy egészségek legyünk, a Biblia ezt nyilvánvalóvá teszi. Jézus azért jelent meg testben, hogy megcselekedje Isten akaratát – ezért gyógyított, ezért szabadított. Ha valaki megtér és elfogadja Jézust, akkor a gyógyulása is megvan. ” /Németh Sándor/

Kenneth E. Hagin "Az isteni gyógyulás hét alapelve" /1979/ című könyvéből:

„Isten akarata az, hogy meggyógyítson bennünket, mert a gyógyítás részét képezi megváltói tervének /Vajon milyen betegségre gondolhat? Ha utánaolvasunk a karizmatikus témakifejtésnek, világos lesz előttünk, hogy mire gondol, szellemi vagy testi gyógyulásra, vagy mindkettőre? Mindenesetre figyelemre méltó, hogy az isteni megváltói tervhez kapcsolja a gyógyítást. Ez annál is inkább feltűnő, mivel Isten gyógyítói tevékenysége az ÓSZ-ben sem jelentett vagy jelent minden esetben egyszerre történő szellemi és fizikai gyógyítást, hanem meg lehetett és lehet különböztetni, hogy adott esetben miről van szó?

Nézzünk három példát.

Szellemi gyógyítás: „Kigyógyítom őket hűtlenségükből; szeretem őket ingyen kegyelemből, mert elfordult tőlük az én haragom. Olyanná leszek Izraelnek, mint a harmat. Virágozni fog, mint a liliom, és gyökeret ver, mint a Libanon. Kiterjednek az ő ágai, és olyan lesz az ő ékessége, mint az olajfáé, illata pedig, mint a Libanoné. Visszatérnek az ő árnyékában lakók, és felelevenednek, mint a búzamag, és virágoznak, mint a szőlőtő; híre olyan lesz, mint Libanon boráé” (Hóseás 14:5-8)

Fizikai gyógyítás: „És távol tart az Úr te tőled minden betegséget, és Egyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, amelyeket ismersz; nem veti azokat tereád, hanem mind azokra, akik gyűlölnek téged.” (5Mózes 7:15)

Szellemi és fizikai gyógyítás együtt: „És nem mondja a lakos: beteg vagyok! a nép, amely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer.” (Ézsaiás 33:24)

Vajon melyik fontosabb, a szellemi gyógyulás, ami után következhet a fizikai, vagy a fizikai, amely szellemi gyógyulást hoz magával, vagy a kettő szükségszerűen egymásba fonódik?

Ha a gyógyulás a megváltás részét képezné, nyilvánvalóan szorosan összetartozna a szellemi és fizikai gyógyulás, de mint láthattuk a Szentírás ószövetségi része sem azonosítja vagy párosítja minden esetben e kétféle területét a gyógyulásnak, hiszen van amikor kifejezetten szellemi gyógyulásról van szó, és van amikor kifejezetten fizikairól.

Szellemi gyógyulás: „Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon.” (Ézsaiás 6:10)

Fizikai gyógyulás: „Ezékiásnak, Júda királyának följegyzése, mikor megbetegedett, és betegségéből fölgyógyult.” (Ézsaiás 38:9)

Ha tehát létezik szellemi gyógyulás fizikai nélkül az ÓSZ-ben, akkor ez előre jelezheti, hogy az ÚSZ-ben sem jelenthet feltétlenül összetartozást, automatikusan e kettő nem biztos, hogy azonosítható gyógyulás címszó alatt, amit a megváltás részeként könyvelünk el, vagy jelentünk ki. Legyünk hát résen, ha azt halljuk, vagy olvassuk, a megváltásból szükségszerűen következik a gyógyulás mindkét válfaja, amiben nekünk részünk lehet. Mert előfordulhat, hogy az elvárásaink téves utakra sodornak bennünket, kiváltképpen, ha erre mások próbálnak rávezetni minket.

Figyeljük meg a tanítás minden mozzanatát, amelyeket fenti karizmatikus szerző közvetít!/

...

Visszaemlékeztem egy összejövetelre, amit Oklahomában, hét gyülekezet közös szervezésében tartottam. Az egyik gyülekezet pásztora jó ismerősöm volt a feleségével együtt. Még Texasban ismertem meg őket korábban. „Elhozunk egy hölgyet a gyülekezetünkből /nyilván gyülekezeti tagról van szó/, hogy imádkozz érte egyik este - mondták. /Feltételezhetően azt tartották, hogy az imára felkért illető – jelen esetben Kenneth E. Hagin - a gyógyítás ajándékával rendelkezik ^{– vö. 1Kor 12:9} /A hölgy nyomorék és hét éve egyetlen lépést sem tett. Már elvittük az állam legjobb specialistáihoz, akik egyöntetűen azt mondták, hogy élete hátralévő részét tolókocsiban tölti.” /Fogadjuk ezt el aktuális ismereten alapuló orvosi diagnózisnak./

Én rendszerint csak kenet alatt szolgálok /vlszínű a szellem hatását érti alatta, ami az ÓSZ-ben a szent kenet olajaként szerepel: vö. 3Mózes 10:7/. Azon az estén olyan sok személyért imádkoztam, hogy mire rá került a sor, már kimerültem. /Érdekes, hogy az ÓSZ-ben a kimerülést legtöbbször fizikai értelemben használja, hogy pl. a nép kimerült: ^{vö. 1Sám 14:28, 31}; Babilon megfáradt: ^{vö. Ézs 47:13}, vagy Sámsonnak kimerült a lelke: ^{vö Bír 16:16}, vagy: ^{Jer 4:31}. Fenti értelemben használt kenet szerinti kimerülést az ÚSZ nem tartalmazza./ Bár az Úr ugyanaz mindenkor, én viszont nem. Potenciálisan a kenet mindvégig ott van /kérdés, hogy hol gondolja, a gyülekezetben?/, de megnyilvánulásaiban nincs /miért gondolja, hogy egy fáradt embert akar használni a szellem?/, mert amikor már kimerült állapotban van az ember, nehéz átadnia magát Istennek. /Azt mondja, már sok személyért imádkozott, nyilván a gyógyítás kenetének felhasználásával, mégse említi, hogy gyógyultak volna/. Mivel a kenet - mire az asszony sorra került - már elment /ha elment, potenciálisan hogy lehet mindvégig ott?/, lelkiismeretem szerint nem tudtam úgy szolgálni felé, ahogy azt normális körülmények között tettem volna. Messziről hozták el az összejövetelre és most mit csináljak? /Ezek szerint előre nem is volt megbeszélve a dolog./ Egyszerűen csak küldjem el? Nem! Hirtelen rájöttem, hogyan szolgáljak felé, hiszen Isten Igéje soha nincs kudarcra ítélve. /Nem az Isten Igéje van kudarcra ítélve, hanem az, ha valaki visszaél vele!/ Lehet, hogy a kenet eltávozik, eltűnik rólunk, de az Ige mindig felkent állapotban van /ezalatt nyilván a Bibliát érti/ - hála ezért a Mindenhatónak! -, és az Ő szavai, beszéde szellem és élet. /Ezek szerint csak már akkor jön elő a Bibliával, ha eltűnik róla a kenet a szellemi fáradtsága miatt. De miért nem a Biblia szavai vannak az első helyen, amely fáradhatatlan és mindig felkent állapotban van?!/

Leültem hát az emelvény lépcsőjére az asszony mellé. Kinyitottam a Bibliámat a Péter első levele 2,24-nél, az ölébe fektettem a Bibliát, és megkértem, hogy olvassa el. /Miféle szolgálat az, ahol csak akkor veszik elő a Bibliát, ha már az illető szellemileg kipukkant állapotban van? Miért nem veszi elő rögtön a szolgálat elején, amikor még friss az elméje?!/

- Az a szó, ami ott szerepel, hogy „meggyógyultatok”, múlt, jövő vagy jelen idő? - kérdeztem tőle. /Érdekes, nem azt kérdezi, hogy a gyógyulás mire vonatkozik, szellemi vagy fizikai területre, hanem evidensnek tartja, hogy mindkettőre./ Látszott az arcán, hogy hirtelen megértette /akkor eddig mit csinált az asszony, hogy nem értette meg?/ a lényeget, mint amikor a neonfény hirtelen felvillan a sötétben.

- Hát persze! - kiáltotta el magát - Ez múlt idő. /Ezek szerint a megértéstől függene annak megtörténése, amely állítólag a megértés előtt megtörtént? Mint amikor egy ajtó nyitottságának megértése nyitja meg számunkra azt az ajtót, amely azelőtt is nyitva volt?!/ Tehát, ha mi meggyógyultunk, akkor ebbe én is beletartozom. /Na és miért nem gyógyult meg akkor, amikor keresztényi önátadást tett, hiszen arra lehet következtetni abból, hogy a gyülekezetből hozták el?!/ Ez jelenti azt, hogy valaki Isten Igéjével összhangban hisz. /Hogy összhangban hisz-e, még nem derült ki, hanem csak az, hogy rájött, a szóban forgó gyógyulás már megtörtént. Sőt, ha a gyógyulás Krisztus sebeivel történt, akkor ez attól fogva érvényes, nem évszázadok múlva, amikor megmondják valakinek, hogy ő meg van gyógyulva. A gyógyulásnak az önátadástól meg kell történnie, mivel akkor merítenek be valakit, ha tanítvány lett, egy tanítvány meg nyilván tud róla, hogy ő meg van gyógyítva/gyógyulva, csak éppen az sem mindegy, milyen értelemben!/

- Akkor megteszed, amit mondok neked? - tettem fel az újabb kérdést. /Alapvető dolgokat még nem is tisztázott le vele, de már afelé hajtja, hogy tegyen meg valamit, amiről fogalma sincs, hogy micsoda és annak milyen bibliai alapja van, vagy nincs! Ennek az asszonynak alapvetően szellemi tanításra lett volna szüksége, de ezt most sem kapja meg és korábban sem kapta meg. Úgy csinálnak vele, mint egy bábuval, aki azt sem tudja, mi történik vele./

- Hogyne! - válaszolta - Hogyha könnyű. /Nem kellene először tájékozódni, mielőtt bármit is hajlandók vagyunk megtenni? Vagy neki a gyógyulása mindennél fontosabb, mint általában a nem keresztény embereknek, akiket abszolút nem érdekli, hogy milyen módon gyógyulnak meg, netán tisztátalan eszközökkel, hanem csak az a fontos, hogy meggyógyuljanak?! Mivel számukra tisztátalan módszerek nem is léteznek?! Az orgazdaság is pont ilyen, az orgazdát nem érdekli az árú származása, a fő hogy olcsón megveheti. A világit is az érdekli, csak meggyógyuljon, hogy esetleg a módszer démoni és tisztátalan, mindezekről fogalma sincs. Hanem süt/het/ belőle a primitív ateizmus, és minden Istennel kapcsolatos dolgot hülyeségnek tart!  ^{vö. 1Kor 2:14} És még csak nem is feltételezi, hogy milyen sötét üzelmek aktív alanyává tették azzal, hogy beleegyezik olyan dolgokba, amikről fogalma sincs, hogy mi van mögötte!/

- A legkönnyebb dolog, amit valaha is tettél életedben. Egyszerűen emeld fel a kezed, és kezdd el dicsérni Istent, mert meggyógyultál. /Ezt az első pillanattól megtehette volna, hogy keresztény lett, sőt meg is kellett volna tennie!/ Nem meg fogsz gyógyulni, hanem már meggyógyultál! /Itt már nyilvánvaló, hogy az asszony gyülekezeti tag, mivel Péter levelének mondanivalója nem a világiakra vonatkozik, hanem akik önátadást tettek Istennek a Krisztus követésében. És hogy a karizmatikus töltetű Hagin rá alkalmazza, ez ebből egyértelmű, hogy közéjük sorolja, különben az alaptanításokkal kellene kezdenie, hogy először azokat értse meg! Kicsoda Isten, Jézus, miért Isten Igéje a Biblia, mit jelent a megváltás, stb.../

Bárcsak olvasóim is láthatták volna azt a nyomorék asszonyt! /A megváltott ember csak testi értelemben tartható nyomoréknak, de szellemi értelemben egészségesnek, mivel tisztában van megváltott állapotával és mindazzal, ami a megváltottságból fakad!/ Semmiféle bizonyítéka nem volt a gyógyulásról /Krisztus sebeivel történik a gyógyulás, talán a váltságáldozat nem elég bizonyíték arra, hogy az Ő sebei által meggyógyultunk?!/, még egy lépést sem tett, de fölemelte a kezét, felnézett, mosoly jelent meg az arcán, és azt mondta: „Drága Atyám, Istenem, olyan boldog vagyok, hogy meggyógyultam! /Ezt akkor kellett volna először mondania, amikor önátadást tett, és mint tanítvány megértette a Biblia tanításait és a Krisztus követés mibenlétét. A gyógyulása attól kezdve érvényes!/ Te tudod Uram, hogy mennyire elfáradtam ez alatt a néhány év alatt abban, hogy állandóan ülnöm kellett. /Ki ezért szenved, ki azért, ki ennyi ideig, ki annyi ideig, kinek milyen betegség jut osztályrészül./ Annyira boldog vagyok, hogy már nem vagyok reménytelen, és nem kell engem kiszolgálni többé.” /Itt már kiütközik, hogy ennek az asszonynak a tudása nem a Biblián alapszik, hanem tévtanításon! Hovatovább a reménységét is összefüggésbe hozza a testi kiszolgáltatottságával, holott a keresztényi reménységnek semmi köze senki testi vagy szellemi állapotával, mert azt Jézus megváltása által kapjuk! ^{vö. 1Péter 1:21}/ Vagyis az Ige alapján cselekedett, ez a hit! /A beszédje nem az Ige alapján van megfogalmazva, hanem egy félreértett, félremagyarázott hiten./

Felálltam, és azt mondtam a gyülekezetnek: mindannyian emeljük fel a kezünket, és dicsérjük vele együtt Istent a gyógyulásáért. /Ezt minden alkalommal meg kellene tenniük, hiszen ha meg vannak váltva, akkor a gyógyulásuk kinyilvánításakor nem volna szükségük egy éppen arra járó nyomorékra, akin keresztül akarják demonstrálni a meggyógyulásukat. Vajon hogy valaki meggyógyult a Krisztus sebei által, ennek tisztánlátásához szükség van egy testi nyomorékra? Akkor hol van a szellemi gyógyulásról szóló hit általi bizonyságtétel?!/ Pedig mindössze annyit láttunk, hogy bénult állapotban ott ült a lépcsőn. /Fogadjuk el, hogy ott ült a lépcsőn./

Miután abbahagytuk a dicséretet, odafordultam az asszonyhoz, és azt mondtam:

- Nos, kelj fel és járj Jézus nevében! /Csak nem visszajött a kenet, hogy most nem a Bibliát idézte, hanem magát: „mondtam” - vagyis Kenneth E. Hagin mondta. Mert nem bibliai szöveget idézett, nem is adott meg Igét, hogy honnan vette./

Isten és emberek százai az örökkévaló tanúim /Pál apostol elmondhatta, hogy Isten a tanúja – vö. Róma 1:9 -, de aki nem marad meg a Krisztus tanításában, annak nem hogy nem Isten a tanúja, de még Istene sincs! ^{vö. 2Ján 1:9}/, hogy abban a pillanatban talpra ugrott és futni, táncolni kezdett /na innentől kezdve a történetnek nincs bibliai alapja, hanem csak hozzá van rendelve egy bibliai kiragadás egy 2000 éves gyógyulásról, mintha a kettőnek köze lenne egymáshoz/, mint az a sánta, aki befutott a templomba és ugrált, szökdelt és dicsérte Istent (Apostolok cselekedetei 3,8). /Világos, hogy minden gyógyulást egy kaptafára vesz, és aki nem járatos a Szentírásban, el is hiszi, hogy a karizmatikus hátterű gyógyítás és az I. századi gyógyítás között nincsen semmi különbség, pedig óriási különbség van!/ Mindannyian vele együtt kiáltoztunk és sírtunk. /Megható ahogyan meghatódtak, de a módszer, ahogy történik az átverés, egyáltalán nem megható!/

Volt ott valaki aznap este, aki hazugságot kezdett terjeszteni rólam ezt a csodálatos esetet követően /csodálatos, de nem mindegy, mitől csodálatos!/. Azt mondta: „Ez a Hagin nevű személy tegnap este meggyógyított egy nyomorék asszonyt” /Most le fogja tagadni, hogy nem ő tette/. Pedig semmivel több közöm nem volt ehhez, mint olvasóimnak, vagy bárki másnak /Ez sem igaz, mivel a Jézus nevében tenni valamit nem azt jelenti, hogy azt Jézus teszi! Lásd pl.: „ A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük nektek” (2Thes 3:6). Vagy „Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?” (Mát 17:18) Az ő hitetlenségük miatt, nem Jézus nem tudta kiűzni. Vagy: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében.” (Máté 28:19) Akkor a tanítványokká tevés az Atya-Fiú-szent szellem nevében kinek a cselekedete, ha nem a tanítványoké?! Ugyanígy, a rendelet tevés, vagy a gyógyítás a Jézus nevében kinek a cselekedete, ha nem azé, aki a Jézus nevében cselekszik?! Vagy nem az volt a felszólítása Jézusnak: - „Betegeket gyógyítsatok...” (Máté 10:8). Pál is gyógyított: - „kezeit reá vetve meggyógyítá őt”... (Apcs 28:8). A karizmatikus ráfogja Jézusra, hogy ő gyógyította meg, ami abszolút nem igaz, és igen komoly oka van annak, hogy miért nem Jézustól volt ez a csoda!/

Jézus már 2000 évvel ezelőtt meggyógyította azt az asszonyt. /Ez igaz, de a Jézus gyógyítását abszolút nem értelmezi, hogy mit jelent, hanem ahogyan ő gondolja a gyógyítást, azt tulajdonítja neki. Ami egy rafinált csúsztatás!/ Ő azonban csak azon az estén talált rá a gyógyulására. /Ez már felettébb érdekes, hogy korábban nem talált rá arra, hogy Jézus sebeivel meggyógyult. Akkor miféle ismeret alapján lett keresztény és gyülekezeti tag, ha ezzel nem volt tisztában?! Miféle keresztény gyülekezeti tag az, aki a krisztusi tanítások és az általa kapott haszonélvezeti adományokkal nincsen tisztában? Vagyis az alapokkal? Ha valaki keresztény gyülekezeti tagként nem tudja mit jelent meggyógyulni Krisztus sebeivel, akkor arra mi a garancia, hogy azzal tisztában van, hogy van-e Isten vagy nincs? Ha az alapokat nem ismeri, akkor mit ismer? Hogy lehetett víz alá bemeríteni, ha nem tudja mire vállalkozik és milyen előnyei/hátrányai vannak a Krisztus-követésének?!/

Mindezt azért meséltem el, hogy rámutassak /éppenséggel rá lehet mutatni, de éppen a rámutatásból derül ki a csalás/: noha egyesek azt állítják, hogy a Péter első levele 2,24 nem fizikai gyógyulásról beszél /azért nem olyan tudatlan, mint amilyennek mutatja magát, hiszen kapott már figyelmeztetést a bibliavers értelmének szellemi mivoltáról!/, mégis ez volt az egyetlen vers, amit ennek a nyomorék asszonynak megmutattam. /Az teljesen mindegy, hogy mit mutatott neki, mert a lényeg a gyógyulás megmutatásán van, nem pedig a gyógyulás szellemi vagy fizikai minőségén, ugyanis a Péter idézetében, hogy a sebeivel gyógyultatok meg, ez nincs is megemlítve, csak a gyógyulás ténye maga!/ Ha ez a vers szellemi gyógyulást jelent, akkor Isten hibázott - gondoltam. /Már Istent keveri az Ördöggel, mert a megtörtént eseményhez rendeli Istent, nem pedig a megtörtént eseményhez rendeli az eseményhez illő személyt, vagyis a Sátánt/! Ezen teória értelmében tehát Istennek szellemileg kellett volna meggyógyítania ezt a hölgyet, és nem fizikailag. /Mi köze van Istennek ahhoz, hogy a karizmatikus mit hord itt össze-vissza annak fényében, hogy nincs tisztában a Krisztus sebei által történő gyógyulás mibenlétével, ennek ellenére magának felülről jövő kenetet tulajdonít, amivel ő úgy gazdálkodik, ahogy ő úgy gondolja, hogy az megfelel a szentírási mércének. Közben meg a Sátánt szolgálja ki és a Sátánnak az eszköze. És az egy külön kérdés, hogy ezt tudja-e vagy sem. De tudnia kellene, mivel nyilvánvalóan fel lehet ismerni a Sátán ténykedését, mivelhogy a Szentírásban ki van nyilatkoztatva a módszere és az eljárása!/

Barátaim! Ez a vers pontosan azt jelenti, amiről szó van benne, és ez a miénk most! /Vagyis mivel fizikai gyógyulás történt, Péter levele nem szólhat másról, mint fizikai gyógyulásról, tehát hogy a Jézus sebeivel való meggyógyulás fizikai gyógyulást jelent! Csakhogy pontosan nem azt jelenti!!!/ Istennek legyen minden hála, hogy Jézus sebeiben mi valóban meggyógyultunk! /Itt már kijön, hogy hazudik, mint a vízfolyás, akárcsak az Ördög, aki a hazugság atyja! ^{vö. János 8:44}/ Ő nemcsak a bűntől váltott meg, hanem a betegségtől is megmentett bennünket. /Nem csak hazudik, hanem meg is erősíti a hazugságot, vagyis úgy jelenti ki a gyógyulás mibenlétét, mint egy abszolút bibliai igazságot, ami a valóságban ördögi tanítás ás átkozottságot hoz magával! ^{vö. Galata 1:8-9}/ Isten akarata, hogy meggyógyítson minket. /Ebben a kijelentésben el van rejtve az Ördög hazugsága és a Sátán gonoszsága, ami egy és ugyanaz, egy tőről fakad, és a karizmatikusok a szószólói ennek a halálos tanításnak!/ Ebben sohase szabad kételkednünk, mert ez részét képezi az Ő megváltói tervének. /Most pedig kételkedni fogunk, mivelhogy a Szentírás alapján vizsgálat tárgyává tesszük, vajon Isten megváltói tervének részét képezi a gyógyításnak az a formája, amelyet Kenneth E. Hagin Jézus nevében hajtott végre és Jézusnak tulajdonított./

Jézus gyógyít a karizmatikus gyülekezetekben vagy az Ördög?

Honnan lehet tudni, hogy az 1Péter 2:24 idézete szellemi vagy fizikai gyógyításra vonatkozik? A Biblia teljes szövegösszefüggéséből kitűnik, ha hajlandók vagyunk tárgyilagos hozzáállású tájékozódásra, és nem rendeljük alá a megértésünket egy előre meghatározott koncepciós nézetnek. Márpedig a karizmatikus felekezetekben a fizikai gyógyulás hívekre kiterjedő evidenciája ugyanolyan koncepciós nézet, mint a tudományban az evolúció általános elméletének kompetens hangoztatása az ember eredetére nézve. Azonban mindkettő hamis és mindkettő az Ördögtől van!

A szellemi gyógyulás mellett a fizikai gyógyulás és gyógyítás is megjelenik az ÓSZ lapjain, ezt korábban már megállapítottuk. Ha megnézzük az ÚSZ idevonatkozó idézeteit, ugyanezt kapjuk:

Szellemi gyógyítás: „Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.” (Máté 13:15)

Fizikai gyógyítás: „És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának evangéliumát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget.” (Máté 4:23)

Szellemi és fizikai gyógyítás együtt: „Az Úrnak lelke [van] én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat,” (Lukács 4:18)

Most nézzük, mit jövendölt Ézsaiás Jézus tevékenységéről a gyógyulás/gyógyítás tekintetében: „És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.” (Ézsaiás 53:5)

Nyilvánvaló, hogy Jézus váltságáldozata minden keresztény életében változást hoz, elsősorban bűntől való szabadulást /bűnbocsánatot, amely tiszta lelkiismeretet eredményez/, és a bűn gyakorlásától való szabadulást /amely kiiskolázott, alapelvekhez igazodó gondolkodást és cselekedeteket eredményez/.

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól... Ami minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, ami nem a test szennyének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által;... „Aki önmagát adta mi értünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt... ” (1Ján 1:9; 1Pét 3:21; Titusz 2:14)

Sokan, akik Jézus vagy az apostolok közelében voltak, testi betegségükből felgyógyultak, ez teljesen nyilvánvaló! De itt jön a dolog érdekessége: voltak akik a megváltásuk ellenére mégis szenvedtek testi betegségektől, mivel a szellem ereje által keresztény hívőket nem gyógyítottak csoda útján, és ez az, amit a karizmatikus tanítás egyáltalán nem hajlandó figyelembe venni:

„Vala pedig egy beteg, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Márthának falujából.” (János 11:1)

„Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?” (2Kor 11:29)

„De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, nektek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok; Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött amiatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jöjjön szomorúságomra.” (Filippi 2:25-27)

„Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?” (2Kor 11:29)

„Ne légy tovább vízivó, hanem élj egy kevés borral, gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintetből.” (1Tim 5:23)

„Erástus Korinthusban maradt; Trófimust pedig Milétumban hagytam betegen.” (2Tim 4:20)

„Tudjátok pedig, hogy testem erőtelensége miatt hirdettem nektek az evangéliumot először.” (Galata 4:13)

Ha igaz az, hogy az 1Pét 2:24 karizmatikus értelmezése szerint Ő nemcsak a bűntől váltott meg, hanem a betegségtől is megmentett bennünket, akkor az előbb felsoroltak hogy hogy nem menekültek meg a testi betegségektől? Miért lett beteg Lázár? Pál /mögött Jézus/ miért nem gyógyította meg csoda útján Epafródituszt és Trófimuszt? A gyomrával bajlódó Timótheust? Hogyan lehetett ő maga betegséggel küszködő? /Talán szembeteg?/ Miért volt együtt érző a betegekkel, amikor Jézus állítólag a sebeivel gyógyulást szerzett, fizikait ugyanúgy, mint szellemit? Ha a karizmatikus gyülekezet béna asszonya csoda gyógyulás által hip-hop meggyógyult, fentiek miért nem? Talán a karizmatikus asszonynak volt hite a gyógyulásban, ezeknek a bibliai személyeknek meg nem? Ne hogy már nevető görcsöt kapjunk mi is, mint a karizmatikusok!

De még fontosabb, ha evidens a betegségből való gyógyulás a megváltás eredményeképpen, Jézus miért hozta fel példázatában, hogy beteg volt, és aki a legkisebb szellemi testvérét meglátogatta betegségében, az magát Jézust látogatta meg?! „beteg voltam, és meglátogattatok;” - Máté 25:36. Ha Jézus sebeivel mindenki meggyógyult, mert „Isten akarata az, hogy meggyógyítson bennünket, mert a gyógyítás részét képezi megváltói tervének” /karizmatikus tévtanítás ennek fizikai értelemben történő értelmezése!!!/, akkor ezek a beteg emberek nem voltak részei Isten megváltó tervének? Mekkora eltévelyedésben vannak a karizmatikusok, ha a megváltásnak automatikus testi gyógyulást hirdetnek, és gyakorolnak a gyülekezeteikben, amit ráadásul Jézusnak tulajdonítanak?!

Ellenben Jézus világosan megmondta, hogy mielőtt bekövetkezne a végítélet a világra: „Ha valaki ezt mondja akkor nektek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott; ne higgyétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.” (Máté 24:23-24) És vajon kik hivatkoznak majd a csodatételeikre, ha nem a karizmatikusok?!

„Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nekik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.” (Máté 7:22-23)

Miért gonosztevők? Mert az erőt az Ördög szolgáltatja nekik, amivel csodáikat véghezviszik! „És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével; kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,” (2Thesz 2:8-9)

Bizony, hogy a mankódobálás, meg a földön való vonaglás a karizmatikus gyülekezetekben nem az igaz Istentől, JHVH-tól van, hanem a világosság angyalától, a Sátántól! És ahogy ő magát jó színben tünteti fel, a szolgái hasonlóképpen.

„Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, akik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magukat az igazság szolgáivá; akiknek végük az ő cselekedeteik szerint lészen.” (2Kor 11:13-15)

De legyünk résen, és ne hagyjuk becsapni magunkat!

Ha fizikai betegek vagyunk, tegyünk meg mindent a felgyógyulásunk érdekében, ami nincs ellentétben az Isten Igéjével. Ha pedig szellemileg vagyunk betegek, kérjünk segítséget másoktól, gyülekezeti vénektől, akik már az apostolok idejétől kezdve azon fáradoznak, hogy egészségben legyenek azok, akik a megváltás nehézségektől sem mentes, de mindenképpen dicsőséges útján járnak!

„Szenved-e valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen. Beteg-e valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik neki. Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése... Végezetre, atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek; és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek.” (Jakab 5:13-16; 2Kor 13:11)