Isten valóban testet öltött?

ISTEN VALÓBAN TESTET ÖLTÖTT? 

A politeista vallásokkal ellentétben a kereszténység azt vallja, hogy egy láthatatlan Istent hirdet, vagyis hogy az igazi Isten az emberi szemnek láthatatlan. A Bibliában olvashatjuk: “Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké” (1Tim 1:17).

Láthatatlansága ellenére három különböző módon mégis megmutatja magát az emberiségnek, a teremtett világon keresztül, a Fián keresztül, aki az ő képe, és az egyházon keresztül, mely az Ő dicsőségét tükrözi vissza (Lásd: Róma 1:19-20; János 12:44-45; Kol 1:15; Zsid 1:3; 2Kor 3:18)

Eddig a dolog rendjén is volna, azonban, meglepő módon, mégis azt tanítják, hogy bár láthatatlan az Isten, de Jézus Krisztusban mégis láthatóvá lett. Teljes ellentmondás ez, hiszen Jézus is azt mondta, hogy Istent senki nem látta, nyilván mert láthatatlan az emberi szemnek számára. És mivel Jézust látták az emberek, a láthatatlan Isten nem is vonatkozhat Jézusra, különben érthetetlen ellentmondásokat tanítana a Biblia.

„Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.” (János 1:18) Isten maga mondja: „Orczámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.” (2Mózes 33:20)

Ilyen egyértelmű kijelentések ellenére mégis tanítja a kereszténység a láthatatlan Isten Krisztusban való láthatóságát, testet öltését. A következő kijelentések híven tükrözik ezt a tévtanítást:

„Isten a Názáreti Jézusban öltött testet, Benne szabadított meg minket. Ebben a Jézus Krisztusban hisz az egyház. Őbenne, Akiben történelmi eseménnyé lett az Atya megváltó akarata. Az Őbenne történelmi valósággá vált kijelentés nem külsőképpen érinti csak meg az emberi életet, hanem Őbenne Isten ténylegesen részt vesz a történelemben, s úgy vesz részt abban, mint saját történetében. Ennek során pedig meghív minket arra, hogy részt vegyünk tervei megvalósításában. (1977) „ (Református hitvallások a testet öltés csodájáról – Parókia portál)

„Isten tehát Jézus Krisztusban emberi testet öltött magára, aki így egy személyben isten és ember is.” (A római katolikus egyház hitelvei)

„És ki lehetne inkább a remény csillaga, mint Mária - ő, aki igen-jével ajtót nyitott Isten számára a mi világunkba; ő, aki a szövetség élő szekrénye lett, akiben Isten testet öltött, egy lett közülünk, és közöttünk „sátorozott” (vö. Jn 1,14)?” (49. p.)” (Magyar Katolikus lexikon, Tengernek Csillaga)

„Erre a szeretetre csak az Isten képes. De Isten képes volt arra is, hogy ebből a szeretetből egészen közel hajoljon hozzánk, és önmagát ossza szét közöttünk. Isten kész arra, hogy mint ahogy testet öltött az első karácsonykor egy istállóban az ember Jézus alakjában, ugyanúgy testet öltsön mibennünk, és önmagát adja nekünk.” (Cseri Kálmán: Minek az ünnepe karácsony?)

„Hol az Isten? Testet öltött, itt volt egészen közel, megmutatta mit jelent embernek lenni, megmutatta milyen az Isten, meghalt, feltámadt, mégis itt hagyta a földi létet – lázadunk fel évről évre ezen az ünnepen, mennybemenetel izgalmas ünnepén. „ (Debreceni Evangélikus gyülekezet – Mennybemenetel ünnepe)

„A hatodik ezredévben Isten testet öltött, hogy az embereknek megmutassa a parancsok teljesítésének útját. Jézus egyedülálló, mert születésétől Isten megtestesülése. Más esetekben Isten birtokba vesz egy már élő és tevékenykedő embert (pl. Melkizedek, Mózes), hogy benne testet öltsön.” (Forrás: Kirchen-Lexikon – Helmut Obst, Dr. tehol. Habil. – o. Prof. für Ökumenik an der Sektion Tehologie der Martin-Luther Universität Halle-Wittenberg.)

„Mindez előre jelzi Isten nagy beavatkozását a világba, amelyben nemcsak emberi testet öltött, nemcsak a szenvedésünkkel és halálunkkal azonosult, hanem Lelkében megújította emberségünket: a Lélek erejében támadt föl halottaiból, a Lélek erejéből jelent meg tanítványainak, és a Lélek erejét árasította rájuk szent leheletével: “Vegyétek a Szentlelket, akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer".” (Pákozdi István: Pünkösd)

„"4. Isten, örökkévaló Fiú, Jézus Krisztusban öltött testet. Őáltala teremtetett minden, benne lett nyilvánvalóvá Isten jelleme, általa teljesedett az emberiség megváltása és Ő ítéli meg a földet. Az örökké igaz Isten igaz emberré lett Jézus Krisztusban..." ([Adventista]Gyülekezeti kézikönyv, 24. old.)

Azonban ezt az emberré lett Isten-féle tanítást nem mindenki fogadja el, pl. ezt írják némelyek:

„Lehet-e Isten ember? Felölthet-e Isten emberi formát? Ha igen, akkor a keresztény istenfogalom nem sokban különbözik a görög mitológia istenhitétől. A keresztény Isten, amely Jézus tanítása szerint tisztán szellemi lény, teljesen kizárja ezt a lehetőséget.” - (Varga Béla: [Unitárius] Teológiai füzetek 4./46. old.)

Abarbanel, egyik fő talmudtudós, szintén eretnekeknek nevezi a keresztényeket, mert azt hiszik, hogy az Isten testből és vérből áll. (Mark. hammis. 1l0c.) Már pedig, aki azt mondja, hogy az Isten testet öltött, az a "Sas" szerint is eretnek. (Hagg. Maim. Meir: Hilch. Tesehufa 3.)

Vajon kinek van igaza? El lehet-e dönteni a Szentírás alapján, hogy Isten valóban testet öltött Jézus Krisztusban? A válasz egyértelmű, hiszen ha egyszer Isten láthatatlan, akkor nem válhat láthatóvá, mert akkor nem igaz amit mond a Biblia, hogy láthatatlan.

A pontosság kedvéért szögezzük le: az Isten szeretet - és nem gyűlölet. (1Ján 4:8; vö. Gal 5:22); az Isten világosság – és nem sötétség. (1Ján 1:5; vö. Jak 1:17; 1Pét 2:9); az Isten szellem – és nem test. (Ján 4:24; vö. 2Kor 3:17; Luk 24:39); az Ige pedig igazság – és nem hazugság. (Ján 17:17; vö. 1Ján 2:21)

De ha az Isten szellem létére testté tudott válni Krisztusban, - ez esetben Isten nem csak világosság lenne, hanem – időnként - sötétség is; és nem csak szeretet lenne, hanem – időnként – gyűlölet is; és nem csak szellem lenne, hanem – időnként – test is; és az Ige nem csak igazság lenne, hanem – időnként – hazugság is, - vagy Isten soha nem jelent meg testben, – ahogy ezt a háromság hívők állítják! [vö. „Aki (nem pedig „Isten”, Károli pontatlan fordítása) megjelent” – 1Tim 3:16, görög eredetiben. Az 1Tim 3:16-nak egy rossz fordítása az, amikor úgy adják vissza, hogy „Isten megjelent testben”, hiszen az eredeti görögben nem Isten van, hanem „aki”!]

 A János 1:1-ben olvashatjuk:

„Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.” (Károli)

A háromsághívők itt a hangsúlyt arra teszik, hogy Isten volt az Ige, ebből kifolyólag azt kellene olvasnunk pár sorral lejjebb, hogy Isten lett testté, de mégsem ezt olvassuk, hanem ezt:

„És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.” (János 1:14, Károli)

Vagyis, akármilyen Isten volt Jézus, mégsem azt mondja János ihletés által, hogy Isten lett testté, hanem az Ige, tehát nem a minőségre teszi a hangsúlyt, hanem a személyre, hogy világossá tegye, a kettő közül ki jött le, Akinél volt az Ige, vagy az Ige, aki Istennél volt. Ez utóbbi, ez nyilvánvaló.

Ha valóban Isten lett volna testté, ezt le is írhatta volna János, de nem írta le, ezért nem is lehet azt vallani, hogy maga Isten lett testté, hanem az a személy, akit minőségi értelemben Istennek nevez János, de aki minőségi Istensége ellenére mégsem azonos a Biblia egyedül igaz Istenével (János 17:3), a Legfelségesebb Istennel. (vö. Zsoltár 83:19, Károli)

Ezek után levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogy a láthatatlanság, meg a testet öltés kizárja egymást.

Tehát Jézus Krisztusról (nem pedig az Istenről) olvashatjuk azt, hogy Ige vagy Logosz, amely a János 1:14 szerint testté lett. (vö. 1Ján. 1:2; 4:2; 2Ján. 7) Zsidók 10:10 is Jézus testének megáldozásáról beszél.

1Péter 1:20 meg Krisztus megjelenéséről szól, tehát szó nincs arról, hogy az Isten, az Atya, a Jehova lett volna testté, és áldozta volna fel a saját testét. Inkább arról olvashatunk, hogy Isten a saját Fiát áldozta fel. (vö. Ján 3:16).

A János 3:6 megkülönbözteti a testtől való születést a szellemtől való születéstől. A János 1:13 pedig az Istentől való születésről beszél.

A háromság-hívők szerint Isten testben megjelent, és ezek szerint az Istentől születettek azok a testtől születettek, ami természetesen nem igaz. Ha viszont az Isten szellem (ahogy Jézus tanította a Ján 4:24 szerint), akkor igaz az, hogy az Istentől születettek a szellemtől születettek, vagyis nem Isten jelent meg testben, hanem Istennek a Fia, Jézus.

Ugyanígy, ha Isten test lenne, akkor az Istennek fiai a test fiai lennének, de mivel Isten nem test, hanem szellem, ezért nem a hústest gyermekei az Isten gyermekei! (vö. Róma 9:8)

Teljesen ki van zárva tehát az, hogy egyrészt az Isten az azonos lenne az Isten Fiával, másrészt meg az is ki van zárva, hogy a Jehova, az Atya, az azonos lenne a Jézussal! Ebből kifolyólag az Isten soha nem járt hústestben a földön, márpedig ezt milliók hiszik, hozzátehetjük, teljesen vakon!

Teljességgel elmondható, hogy a kereszténységben a vak vezeti a világtalant, amiként ez már az ókori zsidóknál is előfordult.

Van aki mégis állítja, HAZUGSÁG az, hogy Isten soha nem ölt testet, hiszen egyrészt az Ige testté lett, másrészt meg „Isten volt az Ige.”

Ez az érvelés teljes félremagyarázáson alapul, és alapvető isteni kijelentéseket nem vesz figyelembe.

Először is azt, hogy Isten láthatatlan. Jézus szerint egy ember sem látta soha. (vö. János 1:18); De ugyanezt erősíti meg Pál apostol is! (vö. Róma 1:20; Kol 1:15; 1Tim 1:17) Isten szellem (vö. János 4:24), a szellemnek (Károli): „léleknek nincs húsa és csontja” (vö. Lukács 24:39) Márpedig ha Isten szellemi Lény, akkor nem lehet teste (húsa és csontja)!

Így a „testben megjelent Fiú-Isten”- -féle fogalmazás teljesen félreérthető, és félreértésen/félremagyarázáson is alapul. (H. Smith: Isten fia valóban Isten és valóban ember, Evangéliumi Kiadó, 18. old.) Hiszen ha Jézus a közbenjáró Isten és az emberek között, akkor nem lehet egyszerre közbenjáró is, meg az az Isten is, aki között közbenjár. (1Tim 2:5)

Világosan tanítja tehát a Biblia, hogy Isten láthatatlan, Jézus Krisztus pedig látható mivoltánál fogva nem lehetett azonos a láthatatlannal, különben ezeknek a szavaknak nem lenne értelmük. Pontosan a látható formában lévő Jézus tanította, hogy az Isten szellem (csont és hús nélküli), Akinek az imádatát az igazi imádóknak szellemben és igazságban kell kivitelezniük/megvalósítaniuk. (vö. János 4:23-24)

Hogy a kereszténységben összekeverik Istent és Jézust, aminek következtében az imádatot is megosztják, ez egyenes következménye annak, hogy hitük szerint Isten lett testté, miközben János az Ige testté léteréről beszélt, tehát nem a láthatatlan Istenről. Mert a láthatatlan az láthatatlan, a látható meg látható.

Istent a látható teremtésművéből ismerjük fel, és nyilvánvaló, hogy amikor erről az Istenről beszél Pál apostol, akkor nem Jézus Krisztust érti alatta. Isten pedig csak egy van! (Márk 12:32; Luk 18:19; Ján 5:44; Róma 1:19-20; 3:30; 1Kor 8:4; Gal 3:20; Eféz 4:6; 1Tim 2:5; Jak 2:19)

Buzdítás: A látható tanítványság jele a láthatatlan Istennek és a látható Úr Jézus Krisztusnak a megvallása, és ha valaki ebben akar kitartani, akkor a kereszténység téves dogmáját a láthatóvá váló, emberi testet öltő Istenről el kell vetnie. „Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.” (Példabeszédek 4:24)

Lásd még: A baptisták háromságcáfolata