motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2014. október 10., péntek

Unitárizmus a Biblia mérlegén


Unitárius felfogás a Biblia mérlegén

AZ EMBER EREDETÉRŐL:
Állatokból fejlesztette ki a jó Isten az embert. … az ősember évmilliókkal ezelőtt elindult.” /Gellérd Imre: Beszédek, 63.; 85.old./ „Alacsonyabb rendű lényből fejlődvén, magával hozta a természetes állati vonásokat is, ösztöneit és az önzést.” /Unitárius vallásunkról röviden – Az ember/


MEGJEGYZÉS:
Az első pillanatban kitűnik az olvasottakból, hogy a bibliai kinyilatkoztatástól messze elrugaszkodott nézet az unitárius. A Biblia aszerint az első ember Ádám volt. (Vö. 1Kor 15:45; lásd m.: Luk 3:38) Jézus azt mondta, hogy kezdettől fogva férfiúvá és nővé teremtette őket az Isten. (Máté 19:4) Az 1Mózes 2:7 szerint nem élő állatokból, hanem porból /ugyanazon földi alkotóelemekből/ lettek alkotva, ill. Éva Ádám egyik bordájából. Az állati vonásokat, az önzést is a lázadás nyomán betörő bűn hozta magával. (Vö. Róma 5:12, 19; Jak 4:1)

AZ EMBERI TERMÉSZETRŐL:
Árkosi Benedek, a 17. század legnagyobb unitárius tűzoszlopa így hirdette a tiszta jézusi evangéliumot: „Az emberi természetet nem ádámi legendák alapján ítéljük meg, hanem jézusi mértékkel mérjük... Nem azért vagyunk gyarlók, mert az első emberpár vétkezett, hanem fordítva: azért vétkezett az első emberpár is, mert gyarlók vagyunk.” /Gellérd Imre: Beszédek, 15-16. old./
MEGJEGYZÉS:
Jézusnak pontosan Ádám bűne miatt kellett eljönni és váltsághalált halnia. (Vö. Róma 5:15-19; 1Kor 15:22) A Biblia Ádámra több helyen is úgy utal, mint valóságos személyre, nem pedig úgy, mintha az legenda lenne. (Vö. 1Móz 5:1; 1Kró 1:1; Hós 6:7; Róma 5:14; Luk 3:8; 1Tim 2:13; Júd 1:14) A gyarlóság akkor lépett be az emberi természetbe, amikor Ádám és Éva engedett a bűn kísértésének. (vö. Jak 1:13-15) A gyarlóságot tehát nem az állatvilágból hozta magával az ember, hiszen kezdetben Isten képére /erkölcsi hasonlatosságára/ teremtetett. (Vö. 1Móz 1:27) Amikor ezt elvesztette, akkor vált az emberi faj általánosságban gyarlóvá /görögben erőtlenné, gyengévé/. (Vö. Zsid 7:28; 4:15)

A BIBLIÁRÓL:
Bár a szentírás újszövetségi részét a jézusi hit forrásának tartja, azt nem tekinti Isten szó szerinti kinyilatkoztatásának. A kritikai szemlélet a Biblia értékelésében is érvényes: Mindeneket megpróbáljatok, és ami jó, azt tartsátok meg. (1Thes 5:21)” /Unitárius vallásunkról röviden – Unitárizmus/
MEGJEGYZÉS:
A teljes Biblia /Ó és Új szövetség/ Isten által sugalmazott, noha a Bibliaírók egyéni személyisége nem lett kiiktatva. (Vö. 2Tim 3:16-17; Hós 12:10, Károli) A kritikai szemlélet – ha az írások elcsűrésében és csavarásában nyilvánul meg – a vesztét okozza az elkövetőnek. (vö. 2Pét 3:16)

A BIBLIA ÍRÓIRÓL:
A Bibliáról tudjuk, hogy az magán viseli azoknak a koroknak és szerzőknek tévedéseit, amelyek és akik létrehozták. Kötelességünknek érezzük különválasztani e könyvgyűjteményben az örökérvényűt a tévedésektől. A 137. Zsoltár hangvételét nem úgy minősítjük, mint a páli szeretet himnuszt.” / CREDIMUS IN UNUM DEUM - A Bibliáról/ 


MEGJEGYZÉS:
Mivel a Biblia sugalmazott írások gyűjteménye, így koroknak és egyéni szerzőknek tévedéseitől mentes! A történelemben minden eddigi kritikáról az bizonyosodott be, hogy maga a kritika volt téves. A 137. Zsoltár hangvétele nyilván nem lehet azonos a pálival, hiszen a Zsoltár megírása idején a zsidók a babiloni fogság keserű kenyerét ették. Már e két idézet összehasonlítása is arra mutat, hogy az unitárius szemlélet nem objektív, hanem szubjektív alapokon áll. De még ennél is fontosabb kiemelni azt a tényt, ha a Bibliában emberi tévedések vannak, akkor milyen jogalapja van Istennek megítélni az emberiséget, ha téves információt ad az ő erkölcsi irányadó mértékeit illetően? Ha a Biblia szerzői téves információt nyújtottak atekintetben, hogy mi Isten szerint a helyes és a helytelen (Vö. 1Ján 2:17; Zsid 10:36; Róm 12:2) , akkor ilyen alapon bármit meg lehet kérdőjelezni a Bibliában, csak emberi nézőpont kérdése, hogy ki mit kérdőjelez meg. Abban a pillanatban tehát, hogy az unitáriusok kikezdik a Bibliát, a saját üdvösségük alól is kihúzzák a talajt!

A MUNKÁRÓL:
Az embert emberré a munka tette. Ez ma a tudomány által igazolt tény. A Biblia is az ember kötelességévé teszi a munkát. Az a bibliai mondás: orcád verítékével egyed a te kenyeredet – nem átok, hanem felhívás arra, hogy az ember az édeni boldogságot ne a tétlen semmittevésben keresse, hanem verítékes munkával küzdje, harcolja ki.” /Gellérd Imre: beszédek, 116. old./
MEGJEGYZÉS:
A tudomány által igazolt tény a valóságban csupán hipotézis, amit az unitárizmus magáévá tett. A munka kezdetben Isten áldása volt a már kezdetben emberré teremtett lénynek, de a keserves-verítékes munka igenis átok, a bűnelkövetés miatt. (vö. 1Móz 3:17-19) Az édeni boldogságot különben sem lehet fáradtságos munkával kiharcolni, példa erre az emberiség Isten nélküli élete. (Vö. Zsolt 90:10; Préd 2:22-23)

A MEGVÁLTÓRÓL:
A történelmi kereszténység szerint Jézus csak egyedül volt megváltója az emberiségnek. Az unitárius felfogás különbözik ebben. Meggyőződésünk szerint Isten nem csak Jézusban, hanem minden nagy emberben küldött megváltót az emberiség számára. Megváltó volt Lao Tzu, Confucius, Buddha is, Szent István király, Röntgen, Mozart is.” //HIRDETEK NÉKTEK NAGY ÖRÖMET - Gellérd Imre: Utolsó beszéd, 206. old./

MEGJEGYZÉS:
Az unitárius felfogás a megváltóról alkotott nézetével teljesen kimeríti a 2Pét 2:1-et: „De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra.” (MBT. ford.) A megváltásról ugyanis világos kijelentést ad Apcsel 4:12: „és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.” (MBT. ford.) A Róma 11:26 szerint a Megváltó a Sionból jön (MBT. ford.), de hogy fenti személyek mind a Sionból jöttek volna, az minden szentírási alapot nélkülöz. Aztán hogy az unitárius vallás fenti kijelentését honnan veszi, az szinte mindegy. De ilyen alapon fölsorolhatna akár több tucat személyt is akik nekik szimpatikusak.

A MEGVÁLTÁSRÓL:
Felfogásunk szerint Jézus nem a halálával, hanem életével, nem vérével, hanem tanításával váltotta meg az emberiséget.” /Gellérd Imre: Beszédek, 206. old./
MEGJEGYZÉS:
Az 1Pét 1:19 szerint drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén váltattunk meg. (Lásd még Jel 5:9; Tit 2:14)

AZ ANGYALOKRÓL:
Az angyal „képzelet szülte legendás lény.” Angyal az aki végtelen nagy jóságot, szeretetet, erkölcsi tisztaságot testesít meg. Eszményi tulajdonságaival túllépi a közönséges ember fogalmának határait, és mintha szárnyai nőnének, felemelkedik magasra, magasra a közönséges átlagember fölé! Ez az erkölcsi felemelkedés az angyalság.” /Gellérd Imre: Beszédek, 179. old./
MEGJEGYZÉS:
Ennél a gondolat-levezetésnél már teljességgel kiütközik az unitárizmus h i t e t l e n s é g e, a földhözragadt, emberi, spekulációs magyarázata. A Biblia több százszor említi az angyalokat, Isten szellemteremtményeit. Jézus maga mondta, hogy az angyalaival fog eljönni. (vö. Máté 25:31) A zsidók 12:22 angyalok ezreiről beszél A 2Pét 2:11 meg azt mondja róluk, hogy erőben és hatalomban nagyok. Aki nem hisz az angyalok létezésében, akkor az hogyan hihet a többi szellem teremtményben, hogy azok léteznek? Hogyan hihet az Ördögben? Sőt, Istenben hogyan hihet az, aki nem hisz Isten szolgáló szellemeiben – az angyalokban?! (Vö. zsid 1:7; Jel 22:6,16; 2Kir 19:35)

A TEMPLOMRÓL:
Vasárnap délelőtt templomba menni kötelesség.” /Gellérd Imre, Beszédek, 106. old.
MEGJEGYZÉS:
Az újszövetség nem kőtemplomnak határozza meg azt a helyet, amelyben Isten lakozik, hanem szellemi templomnak, ami maga a gyülekezet. (Vö. 1Kor 3:16-17) Isten képpel csinált templomokban nem lakik. (Vö. Apcsel 17:24) A jeruzsálemi templom pusztulásra lett adva (Vö. Máté 24:1-2) A hitehagyott egyház kezdett el a IV. században újra templomot építeni a pogány római vallások mintájára. Két templom pedig nem fér meg egymás mellett. „Avagy milyen egyezése Isten /szellemi/ templomának bálványokkal /kőtemplomokkal/?" (2Kor 6:16) És milyen kötelesség az, amely vasárnaponként a bálványokhoz vezet?! A Biblia a gyülekezetről /egybegyűlésről/ mondja, hogy ne hagyjuk el, nem a /kő/templomról.  (vö. Zsid 10:24-25; 2Thesz 2:1)

A LÉLEKRŐL:
Lelkünk túlélheti veszendő önmagunkat. Nem hal meg, ki milliókra költi dús élte kincsét. Arany János” /Unitárius vallásunkról röviden – Mors Certa/
MEGJEGYZÉS:
Kolossé 2:8 figyelmeztet: „Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.” (MBT. ford.) Az Apcsel 3:23 pedig ezt közli: „Lesz pedig, hogy minden lélek, amely netán nem hallgat a prófétára /Krisztusra/, ki lesz írtva a népből.” /Vida Sándor ford./ Krisztus pedig a lélek lehetséges haláláról beszélt – ellenben Arany János bölcselkedésével. (Vö. Máté 10:28) Kire fognak hát hallgatni az unitáriusok?

AZ UNITÁRIZMUS CÉLJA:
A mi 400 éves vándorlásunknak nem az a célja, hogy új kereszténységet találjunk, hanem az, hogy a régit: a tiszta jézusi kereszténységet állítsuk helyre.” /Gellérd Imre: Beszédek, 13. old./

AZ UNITÁRIZMUSRÓL:
Az unitárizmus … két egymást kiegészítő erő összefogásának: az állami és egyházi erők összefogásának a gyümölcse.” /Gellérd Imre: Beszédek, 13. old./

ÖNAZONOSÍTÁS:
Mi Jézus tanítványainak valljuk magunkat.” /Unitárius vallásunkról röviden – Jézus/
MEGJEGYZÉS:
A kezdetkor a tiszta jézusi kereszténység nem az állami /világi/ és egyházi erők összefogásának a gyümölcse volt, hiszen a gyülekezet /görögül: eklézsia/ a világból kihívottak közössége, nem pedig a világiak és a hívők egyvelege (Vö. Ján 15:19; 17:16; 1Ján 4:5-6) A tiszta jézusi kereszténység helyreállítása ezért az unitárizmusban csupán egy szépen hangzó utópia. Kritikáival nem a bibliai/jézusi hit mellett áll ki, hanem hitetlenül kiforgatja azokat. Ha nem hiszi a feltámadás szószerintiségét, hogy hihet saját üdvösségében? És milyen alapon vallja magát tanítványnak? Lásd Máté 7:22: „Sokan mondják nekem ama napon: Uram, Uram ...”














Nincsenek megjegyzések: