Unitárius
felfogás a Biblia mérlegén
AZ
EMBER EREDETÉRŐL:
„Állatokból
fejlesztette ki a jó Isten az embert. … az ősember évmilliókkal
ezelőtt elindult.”
/Gellérd Imre: Beszédek, 63.; 85.old./ „Alacsonyabb
rendű lényből fejlődvén, magával hozta a természetes állati
vonásokat is, ösztöneit és az önzést.”
/Unitárius vallásunkról röviden – Az ember/
MEGJEGYZÉS:
Az
első pillanatban kitűnik az olvasottakból, hogy a bibliai
kinyilatkoztatástól messze elrugaszkodott nézet az unitárius. A
Biblia aszerint az első ember Ádám volt. (Vö.
1Kor 15:45; lásd m.: Luk 3:38) Jézus
azt mondta, hogy kezdettől fogva férfiúvá és nővé teremtette
őket az Isten. (Máté
19:4) Az 1Mózes 2:7
szerint nem élő állatokból, hanem porból /ugyanazon földi
alkotóelemekből/ lettek alkotva, ill. Éva Ádám egyik bordájából.
Az állati vonásokat, az önzést is a lázadás nyomán betörő
bűn hozta magával.
(Vö. Róma 5:12, 19; Jak 4:1)
AZ
EMBERI TERMÉSZETRŐL:
„Árkosi
Benedek, a 17. század legnagyobb unitárius tűzoszlopa így
hirdette a tiszta jézusi evangéliumot: „Az emberi természetet
nem ádámi legendák alapján ítéljük meg, hanem jézusi
mértékkel mérjük... Nem azért vagyunk gyarlók, mert az első
emberpár vétkezett, hanem fordítva: azért vétkezett az első
emberpár is, mert gyarlók vagyunk.”
/Gellérd Imre: Beszédek, 15-16. old./
MEGJEGYZÉS:
Jézusnak
pontosan Ádám bűne miatt kellett eljönni és váltsághalált
halnia. (Vö. Róma
5:15-19; 1Kor 15:22)
A Biblia Ádámra több helyen is úgy utal, mint valóságos
személyre, nem pedig úgy, mintha az legenda lenne. (Vö.
1Móz 5:1; 1Kró 1:1; Hós 6:7; Róma 5:14; Luk 3:8; 1Tim 2:13; Júd
1:14) A gyarlóság
akkor lépett be az emberi természetbe, amikor Ádám és Éva
engedett a bűn kísértésének. (vö.
Jak 1:13-15) A
gyarlóságot tehát nem az állatvilágból hozta magával az ember,
hiszen kezdetben Isten képére /erkölcsi hasonlatosságára/
teremtetett. (Vö.
1Móz 1:27) Amikor
ezt elvesztette, akkor vált az emberi faj általánosságban
gyarlóvá /görögben
erőtlenné, gyengévé/.
(Vö.
Zsid 7:28; 4:15)
A
BIBLIÁRÓL:
„Bár
a szentírás újszövetségi részét a jézusi hit forrásának
tartja, azt nem tekinti Isten szó szerinti kinyilatkoztatásának. A
kritikai szemlélet a Biblia értékelésében is érvényes:
Mindeneket megpróbáljatok, és ami jó, azt tartsátok meg. (1Thes
5:21)” /Unitárius
vallásunkról röviden – Unitárizmus/
MEGJEGYZÉS:
A
teljes Biblia /Ó és Új szövetség/ Isten által sugalmazott, noha
a Bibliaírók egyéni személyisége nem lett kiiktatva. (Vö.
2Tim 3:16-17; Hós 12:10, Károli)
A kritikai szemlélet – ha az írások elcsűrésében és
csavarásában nyilvánul meg – a vesztét okozza az elkövetőnek.
(vö. 2Pét 3:16)
A
BIBLIA ÍRÓIRÓL:
„A
Bibliáról tudjuk, hogy az magán viseli azoknak a koroknak és
szerzőknek tévedéseit, amelyek és akik létrehozták.
Kötelességünknek érezzük különválasztani e könyvgyűjteményben
az örökérvényűt a tévedésektől. A 137. Zsoltár hangvételét
nem úgy minősítjük, mint a páli szeretet himnuszt.” /
CREDIMUS
IN UNUM DEUM
- A Bibliáról/
MEGJEGYZÉS:
Mivel
a Biblia sugalmazott írások gyűjteménye, így koroknak és egyéni
szerzőknek tévedéseitől mentes! A történelemben minden eddigi
kritikáról az bizonyosodott be, hogy maga a kritika volt téves. A
137. Zsoltár hangvétele nyilván nem lehet azonos a pálival,
hiszen a Zsoltár megírása idején a zsidók a babiloni fogság
keserű kenyerét ették. Már e két idézet összehasonlítása is
arra mutat, hogy az unitárius szemlélet nem objektív, hanem
szubjektív alapokon áll. De még ennél is fontosabb kiemelni azt a
tényt, ha a Bibliában emberi tévedések vannak, akkor milyen
jogalapja van Istennek megítélni az emberiséget, ha téves
információt ad az ő erkölcsi irányadó mértékeit illetően? Ha
a Biblia szerzői téves információt nyújtottak atekintetben, hogy
mi Isten szerint a helyes és a helytelen
(Vö. 1Ján 2:17; Zsid 10:36; Róm 12:2) ,
akkor ilyen alapon bármit meg lehet kérdőjelezni a Bibliában,
csak emberi nézőpont kérdése, hogy ki mit kérdőjelez meg. Abban
a pillanatban tehát, hogy az unitáriusok kikezdik a Bibliát, a
saját üdvösségük alól is kihúzzák a talajt!
A
MUNKÁRÓL:
„Az
embert emberré a munka tette. Ez ma a tudomány által igazolt tény.
A Biblia is az ember kötelességévé teszi a munkát. Az a bibliai
mondás: orcád verítékével egyed a te kenyeredet – nem átok,
hanem felhívás arra, hogy az ember az édeni boldogságot ne a
tétlen semmittevésben keresse, hanem verítékes munkával küzdje,
harcolja ki.”
/Gellérd Imre: beszédek, 116. old./
MEGJEGYZÉS:
A
tudomány által igazolt tény a valóságban csupán hipotézis,
amit az unitárizmus magáévá tett. A munka kezdetben Isten áldása
volt a már kezdetben emberré teremtett lénynek, de a
keserves-verítékes munka igenis átok, a bűnelkövetés miatt.
(vö. 1Móz
3:17-19) Az
édeni boldogságot különben sem lehet fáradtságos munkával
kiharcolni, példa erre az emberiség Isten nélküli élete. (Vö.
Zsolt 90:10; Préd 2:22-23)
A
MEGVÁLTÓRÓL:
„A
történelmi kereszténység szerint Jézus csak egyedül volt
megváltója az emberiségnek. Az unitárius felfogás különbözik
ebben. Meggyőződésünk szerint Isten nem csak Jézusban, hanem
minden nagy emberben küldött megváltót az emberiség számára.
Megváltó volt Lao Tzu, Confucius, Buddha is, Szent István király,
Röntgen, Mozart is.” //HIRDETEK
NÉKTEK NAGY ÖRÖMET - Gellérd
Imre: Utolsó
beszéd,
206. old./
MEGJEGYZÉS:
Az
unitárius felfogás a megváltóról alkotott nézetével teljesen
kimeríti a 2Pét 2:1-et: „De
voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek
is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak
közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket
megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra.”
(MBT. ford.) A megváltásról ugyanis világos kijelentést ad
Apcsel 4:12:
„és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az
embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.”
(MBT. ford.) A Róma 11:26 szerint a Megváltó a Sionból
jön
(MBT. ford.), de hogy fenti személyek mind
a
Sionból jöttek volna, az minden szentírási alapot nélkülöz.
Aztán hogy az unitárius vallás fenti kijelentését honnan veszi,
az szinte mindegy. De ilyen alapon fölsorolhatna akár több tucat
személyt is akik nekik szimpatikusak.
A
MEGVÁLTÁSRÓL:
„Felfogásunk
szerint Jézus nem a halálával, hanem életével, nem vérével,
hanem tanításával váltotta meg az emberiséget.”
/Gellérd Imre: Beszédek, 206. old./
MEGJEGYZÉS:
Az
1Pét 1:19 szerint drága
véren,
a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak
a vérén váltattunk
meg. (Lásd
még Jel 5:9; Tit 2:14)
AZ
ANGYALOKRÓL:
„Az
angyal „képzelet szülte legendás lény.” Angyal az aki
végtelen nagy jóságot, szeretetet, erkölcsi tisztaságot testesít
meg. Eszményi tulajdonságaival túllépi a közönséges ember
fogalmának határait, és mintha szárnyai nőnének, felemelkedik
magasra, magasra a közönséges átlagember fölé! Ez az erkölcsi
felemelkedés az angyalság.”
/Gellérd Imre: Beszédek, 179. old./
MEGJEGYZÉS:
Ennél
a gondolat-levezetésnél már teljességgel kiütközik az
unitárizmus h i t e t l e n s é g e, a földhözragadt, emberi,
spekulációs magyarázata. A Biblia több százszor említi az
angyalokat, Isten szellemteremtményeit. Jézus maga mondta, hogy az
angyalaival fog eljönni.
(vö. Máté 25:31)
A zsidók 12:22 angyalok ezreiről beszél A 2Pét 2:11 meg azt
mondja róluk, hogy erőben
és hatalomban nagyok.
Aki nem hisz az angyalok létezésében, akkor az hogyan hihet a
többi szellem teremtményben, hogy azok léteznek? Hogyan hihet az
Ördögben? Sőt, Istenben hogyan hihet az, aki nem hisz Isten
szolgáló szellemeiben – az angyalokban?! (Vö.
zsid 1:7; Jel 22:6,16; 2Kir 19:35)
A
TEMPLOMRÓL:
„Vasárnap
délelőtt templomba menni kötelesség.”
/Gellérd Imre, Beszédek, 106. old.
MEGJEGYZÉS:
Az
újszövetség nem kőtemplomnak határozza meg azt a helyet,
amelyben Isten lakozik, hanem szellemi templomnak, ami maga a
gyülekezet.
(Vö. 1Kor 3:16-17) Isten
képpel csinált templomokban nem lakik.
(Vö. Apcsel 17:24)
A jeruzsálemi templom pusztulásra lett adva (Vö.
Máté 24:1-2)
A hitehagyott egyház kezdett el a IV. században újra templomot
építeni a pogány római vallások mintájára. Két templom pedig
nem fér meg egymás mellett. „Avagy milyen egyezése Isten
/szellemi/ templomának bálványokkal /kőtemplomokkal/?" (2Kor 6:16) És milyen kötelesség az, amely vasárnaponként a bálványokhoz
vezet?! A Biblia a gyülekezetről /egybegyűlésről/ mondja, hogy ne hagyjuk el, nem a /kő/templomról. (vö.
Zsid 10:24-25; 2Thesz 2:1)
A
LÉLEKRŐL:
„Lelkünk
túlélheti veszendő önmagunkat. Nem hal meg, ki milliókra költi
dús élte kincsét. Arany János” /Unitárius
vallásunkról röviden – Mors Certa/
MEGJEGYZÉS:
Kolossé
2:8 figyelmeztet: „Vigyázzatok,
hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres
megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ
elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.” (MBT.
ford.) Az Apcsel 3:23 pedig ezt közli: „Lesz
pedig, hogy minden lélek, amely netán nem hallgat a prófétára
/Krisztusra/, ki lesz írtva a népből.”
/Vida Sándor ford./ Krisztus pedig a lélek lehetséges haláláról
beszélt – ellenben Arany János bölcselkedésével. (Vö.
Máté 10:28)
Kire fognak hát hallgatni az unitáriusok?
AZ
UNITÁRIZMUS CÉLJA:
„A
mi 400 éves vándorlásunknak nem az a célja, hogy új
kereszténységet találjunk, hanem az, hogy a régit: a tiszta
jézusi kereszténységet állítsuk helyre.” /Gellérd
Imre: Beszédek, 13. old./
AZ
UNITÁRIZMUSRÓL:
„Az
unitárizmus … két egymást kiegészítő erő összefogásának:
az állami és egyházi erők összefogásának a gyümölcse.”
/Gellérd Imre: Beszédek, 13. old./
ÖNAZONOSÍTÁS:
„Mi
Jézus tanítványainak valljuk magunkat.”
/Unitárius vallásunkról röviden – Jézus/
MEGJEGYZÉS:
A
kezdetkor a tiszta jézusi kereszténység nem az állami /világi/
és egyházi erők összefogásának a gyümölcse volt, hiszen a
gyülekezet /görögül:
eklézsia/
a világból kihívottak közössége, nem pedig a világiak és a
hívők egyvelege (Vö.
Ján 15:19; 17:16; 1Ján 4:5-6)
A tiszta jézusi kereszténység helyreállítása ezért az
unitárizmusban csupán egy szépen hangzó utópia. Kritikáival nem
a bibliai/jézusi hit mellett áll ki, hanem hitetlenül kiforgatja
azokat. Ha nem hiszi a feltámadás szószerintiségét, hogy hihet
saját üdvösségében? És milyen alapon vallja magát
tanítványnak? Lásd Máté 7:22: „Sokan
mondják nekem ama napon: Uram, Uram ...”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése