Hogyan érthetem meg a Bibliát?

 

Hogyan érthetem meg a Bibliát?

„Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.” (Példabeszédek 2:4-5)

Létezik néhány kulcs alapelv, amit ha alkalmazol, nagy segítségedre lesz a Biblia megértésében.

A legelső szempont – ahogy olvashattuk – a kutatás eltökéltsége. Ezt könnyű megérteni mit jelent, ha arra gondolsz, mit jelent egy világi embernek a saját karrierjét kiépíteni, hogy úgymond megvalósíthassa önmagát. Hogy ezt elérje, mindent alárendel neki, teljes erőbedobással küzd, hogy a választott területén kinője magát, legyen egy szakértő vagy tulajdonos vagy bármi, csak sikeres legyen, vigye valamire. És amikor vitte valamire, abban a helyzetben van, hogy a bibliai ismeret tekintetében bukásra áll. És hogy ez ne tűnjön olyan lehangolónak, a Bibliát elkönyveli mesekönyvnek, amire neki, a kiművelt értelmiséginek abszolút nincsen szüksége, anélkül is sikeres tud lenni és elboldogul az életben. A világ anélkül is működik, mindig is működött és működni fog.

Végeredményben a „Hogyan érthetem meg a Bibliát?” kérdés majdnemhogy teljesen felesleges számára, különösen a XXI. században, na ne nevettessük ki magunkat ilyen ósdi mesetörténetekkel.

Ennek a véleménynek a lényege máris rátapint a Biblia nem megérthetőségének a lényegére, amely szerint az öntudatos emberi lény a Bibliát rögtön a legalsó fiókba taszítja, nem is a kezével, inkább a lábával, mert arra sem tartja méltónak, hogy lehajoljon hozzá. Hogy ez a hozzáállás mekkora öngól az ilyen embernek, majd a végén kiderül, amikor világossá lesz annak a tétje, hogy az életét abból a célból használta-e el, hogy magának az igazi karriert kiépítette volna, vagy elpocsékolta részletkérdések és részletválaszok ajánlotta elfoglaltságokra. Ugyanis ezt a pár évtizedet abból célból kaptuk, hogy a magunk életét bebiztosítsuk, és nem azért, hogy elherdáljuk.

A materialista világnézet az előbbi kijelentésnek rögtön keresztbe is tesz, az életnek csak annyi célja van, amit magának az ember benne meghatároz. Ez az állásfoglalás az ember egyéni szuverenitásának szentsége, amit nem is kell feszegetni. Itt az van mondva: „A világ a Biblia nélkül is működik, mindig is működött és működni fog.” Oké. De ettől még ez az állásfoglalás nagyon is megegyezhet „részletkérdések és részletválaszok ajánlotta” programtartalommal, semmi nem igazolja, hogy ez minden, amire az ember eredendően hivatott.

Itt már bejön a Biblia, mint ami megválaszolja, hogy az ember eredendően mire hivatott: hogy a materialisták atomtemetőjében vessen ágyat magának önként és dalolva, vagy meglásson egy olyan égi fényt, amely minden más égi objektum fényétől elüt, de aminek a meglátására a fizika tudománya önprogramozás eredményeként teljesen vak, mert neki a tudomány vaksága a tudományosságánál fogva a szent Grált /a siker kövét/ jelenti. [Isten nem létezhet, mert tudományosan nem létezhet, mert tudományos eszközökkel kimutathatatlan.] Tehát ha a tudomány kapája nem képes belevágni, akkor csak a nyers anyag létezhet, az éppen matatott fekete föld, mivelhogy nem koppan a kapa sehogy se. De nem is fog.

A tudomány kapavágása kevés az Isten felismeréséhez, mert nem a kapa reszortja a felismerés, hanem annak a szellemnek a reszortja a felismerés, aki a kapát alkotta. Tehát ne fogjuk a tudomány kapájára, hogy mert nem vágott bele az Istenbe, azért nincs is. Ha majd nem rúgja a legalsó fiókba az érdekelt a Bibliát, hanem kellő tisztelettel kezeli, amelyet talán nem ért, mivelhogy nem ismer, és ebből kifolyólag nem is tud hova tenni. De megelőlegezi neki a tiszteletet, az ismeretlen tiszteletét, mivel nem tudhatja, hogy mivel vagy kivel áll szemben. S mivel úgy gondolják dőrén, olyan ósdi, majdnem hogy ócska, ezért nem is érdemel mást, mint leminősítést, figyelmen kívül hagyást. Az eszmei értékéhez, ill. értéktelenségéhez mérten.

Azonban van itten valami letéve, amely áll mint egy mamutfenyő a hegyek tetején, és az évezredek hiába tépik, nem tudnak kárt tenni benne. Számtalan irodalmi alkotást tüntettek már ki mindenféle elképzelhető díjjal, irodalmi Nobel-díj, meg ilyesmi, amiknek az eszmei értéke egy nagy nulla ahhoz képest, ami a Bibliában le van téve. Nekem, neked és mindenkinek. És jellemző, hogy a kritikusoktól semmilyen díjat nem kapott, hogy nem szavalják a költők, nem idézik az ügyeletes idézők. A konferansziék odaadóan konferálják az ehhez képest jól elszórakoztató semmitmondó hülyeségeket, mert a tisztelt nagyérdemű a hülyeségeket szereti, annak adózik, a szellemi divatmajmok mandzsettagombjait morzsolják, mert erre vannak ráállva, erre fókuszál a szemük, a fülük és főleg a szívük.

Tudod hol kezdődik a Biblia megértése? Nagy titkot árulok el most neked, mert magadtól talán soha nem jöttél volna rá, hogy mire kell fókuszálnod. Mire kell figyelned, mi miatt kell most mindent félretenned, hogy megértsd a lényeget, az élet lényegét, hogy mi az és hogy mire vagy hivatva?

Mert bizony valakinek nagyon fontos vagy, és valaki a szívén hordozott, anélkül hogy tudtál volna róla, anélkül hogy tudnál róla. A világ elment mellette és te is elmentél, mert a világból való vagy és a világhoz tartozol és a világ szerint töltöd az idődet. A világ beosztja neked, hogy mivel foglalkozzál, mert anélkül, hogy tudnál róla, a világ egy szellemileg aláaknázott terület, és azért vagy ezen a téren szellemileg süket és vak, mert működnek az aknák és teszik a dolgukat, amire gyártották őket.

Ha meg szeretnéd érteni a Bibliát, akkor a Bibliának arra a részére kell fókuszálnod, amely elmondja azt az üzenetet, amely attól igazán szép, sőt gyönyörű, hogy igaz, és az ember igazi értékéhez van mérve. Ez pedig Jézus Krisztus halála előtti főpapi imája. Nincs ehhez fogható érték az univerzumban, mert benne van minden, ami ami mutatja, hogy mekkora érték az emberi élet, hiszen mekkora az az ár, ami ezért ki lett fizetve. És mekkora az a szeretet és önfeláldozás, ami mögötte van.

János evangélium 17. részének 1-26 verse. Ez a kulcsa a Biblia megértésének. A Biblia attól ihletett, hogy vannak benne beszédek, amelyeket nem hallott senki, le nem írták akkor és ott, ahol elhangzott, senki ki nem hallgatta, és mégis tolmácsolva van. Ilyen a Jézus imája is, amit János apostol leírt ihletés alatt.

Jézusnak volt egy küldetése Isten tervének keretében, amit a világban projekt szóval adnak vissza.  Kidolgozott terv, amely egy kitűzött fontos, összetett célt megvalósító lépések gondosan megtervezett sorozata. A Biblia megértése ennek a projektnek a megértésével, az átlátásával azonos.

Jézus előtt volt 4 ezer év, és a jézusi fordulópont után jön 2 ezer év, majd még 1 ezer és utána az örökkévalóság. Mi most a 2 ezer év utáni váltás előtt állunk közvetlenül. Ezután jön Jézus 1 ezer éves jubileumi uralkodása. A Bibliában még az is ki van jelentve, hogy annak az ezer évnek a végén mi fog történni.

A Biblia azt mondja, hogy az ember teremtett lény, ha csak arra gondolunk, hogy közel 40 billió sejtje az embernek genetikailag program vezérelt működést hajt végre, az e mögötti intelligenciát tagadni nem vall éppen intelligens gondolkodásra. Hiszen minden egyéb programot intelligencia vezérel, pont a legbonyolultabbat nem? Lehet ezt a véletlen számlájára írni, de aki arra írja, a saját életét is arra írja, annak tulajdonítja. És annyit is ér, amennyit a véletlen ez ügyben latba vethet az érdekében. Akinek ez elég, lelke rajta, az ő választása. A választás az ember szentsége, amivel Isten felruházta az embert, és nem az anyag, amelynek nincsen választási jogosultsága.

Mivel az ember elbukott a szabad választásában, hogy önmagát kormányozhassa, adatott neki 6 ezer év, hogy produkáljon, mire megy vele? A békéjének a kerítése lett a fegyver és a hazaszeretet a golyófogó státusz, amiben része lehet. A rakéták árnyékában kierőszakolt béke nem az a béke, amit a Béke fejedelme hoz:

„Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint a világ adja.” (János 14:27)

Jézus az Isten báránya, aki elől megy és mutatja az utat a 7. ezer évbe. Amíg a világ a maga dolgaival volt elfoglalva, az Isten kiépítette ezt az utat, hogy lehetőséget adjon megragadni az igazi életet, amire az ember hivatott eredetileg. Hogy békében, szeretetben éljen egy olyan világban, ahol mindenki testvére a másiknak, hiszen egy vérből fogantattunk (Apcs 17:26). Nincs különb és nincsen alantabb, hanem mindenki egyenlő tiszteletet és bánásmódot érdemel.

Jézus azért jött, hogy elvégezze ezt a munkát, hogy lehetőséget adjon a belé kapaszkodásra, a beléje karolásba, éljen az ember bárhol és bármilyen körülmények között. Az a nagy ár, amit Jézus adott, mutatja az emberi élet értékét, hogy az milyen nagy. És nem úgy van az, hogy százak és ezrek életét odadobjuk a háború istenének, miközben aki ezt teszi, ahhoz sincsen joga, hogy egy család teadélutánját tönkre tegye, nem hogy milliók életét megnyomorítsa. Az imádság mindazokért szól, akik csapdába estek ezekben a szörnyű konfliktusokban, amelyeket az önző, gyenge férfiak egója okoz.

Jézus imája minden imádság felett áll: „De nemcsak ő értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd énbennem.” (20. vers)

A világméretű kár mindaz, amit a 6 ezer év uralkodóinak hatalmi egója okozott.

Jézus elvégezte azt a munkát, amit vállalt, és a küldetését végrehajtotta. Imádkozik érted, hogy higgyél benne és megmenekülhessél. Hogy letedd a kard fegyverét és beírd szívedbe a szeretet törvényét. Erre tanított mindig is és ez az a program, amit ajánlott:

„Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.” (Zsoltárok 37:37)

Ha meg akarod érteni a Bibliát, akkor ez az útja annak a megértésének, hogy megtanuld mit jelent egységben lenni Jézussal, mint egységben van ő az Atyjával.

Jézus imádkozott azért, hogy legyen értelme az életednek, és fölragyogjon rád a szabadítás napja. Ha meghallod az ő hangját, ott legbelül, hogy neked szól, már kezded is érteni a Bibliát, hiszen az a szellem hatott rád, amely az Isten szent szelleme.

A titkok a becsukott tenyérben vannak, csak a szíved képes kinyitni a titkok tenyerét, amely az örök igazságokat rejti.

„Mert az Isten, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett.” (2Korinthus 4:6)